,,Ha pásztorok nélkül marad a nyáj, könnyebben végeznek a magyarokkal
Király Károly politikus, közgazdász 1950–1965 között az ifjúsági szervezetnek (UTC) volt az aktivistája, majd a Magyar Autonóm Tartomány KISZ Bizottságának az első titkára, innen a Gyergyói rajon első titkárává nevezték ki. 1966–1968 között az RKP Központi Bizottságának munkatársa.
1968–1972 között a Kovászna megyei pártbizottság első titkára és az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja volt. Alelnöke lett az 1968. november 15-én megalakuló Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának. 1972-ben a hivatalos román politika elleni tiltakozásul előbb lemondott tisztségéről, Krassó-Szörény megye párttitkárává nevezték ki. 1978-ban levélben is tiltakozott a magyarságot sújtó román állami intézkedések ellen. 1978. június 16-án ismeretlen személy rálőtt Király Károly gépkocsijára, októberben már a medgyesfalvi konzervgyár igazgatója. 1990-ben szenátornak választották, de nem töltötte ki a mandátumát, 1991. december 12-én lemondott. Jelenleg Mezőkovácsházán él, szeptemberben lesz 80 éves.
A Fekete március 20. évfordulója alkalmából exkluzív beszélgetés során elevenítette fel a Nyugati Jelennek a történteket, a hátteret, s terjedelmi korlátok miatt ebből olvashatnak most eseménytöredékeket.
Nincs többé keresnivalójuk Romániában
Az alábbi megdöbbentő dokumentum a Vatra Românească titkos programja. Az egyesület marosvásárhelyi székházában került a magyar tüntetők kezébe – sajnos, csak töredékesen, az első 8 pont szövege hiányzik. A megtalált szöveg egyes részleteit közölte a nyugati és a hazai sajtó is. Ez a dokumentum a szöveg szó szerinti fordítása, amely Király Károly: Nyílt kártyákkal című könyvében jelent meg.
9. A Vatra Românească Egyesület azt az elvet vallja, hogy hazánkban egyedüli urai lehetnek abban az értelemben, hogy a romániai nemzeti kisebbségek létét és tevékenységét minden területen állandó ellenőrzés alatt akarja tartani.
10. Az egyesület- amennyire csak lehetséges- meg kívánja védeni a régi szekuritátésok létét,meert a fentebbi pont értelmében szükség van kompetens emberekre, akiket egy jól meghatározott cél érdekében a feltétlen hűseg szellemében neveltek.
11. Egyesületünk biztosítja minden egyes tagját, hogy egyéni (sajátos) módszerekkel nemcsak a belföldi politikai élet befolyásos személyiségeit tudja megnyerni propagandisztikus anyagi támogatás céljából, hanem külföldi, több-kevésbé titkos, első sorban francia és kanadai szervezeteket is.
Kós Károly: Tájékoztatás az alelnöki kabinet részére – dokumentum
Alelnöki kabinet, 1990. február 10., 32-es ikt.szám
Tájékoztatás
Erdély egyes övezeteiben veszélyes helyzet alakult ki, mivel bizonyos elemek felszították a nacionalista érzelmeket a diktatúra idejéből, amelyet az erőszakos asszimilációra való ösztönzés jellemzett. Rövidesen véget kell vetni ennek, ami a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsára hárul, figyelembe véve a nemzetközi megegyezéseket, a svájci, svéd, finn tapasztalatokat, az 1918-as gyulafehérvári határozatot, az 1946-os nemzetiségi alapszabályt, továbbá a Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatát.
Tárgyalni szükséges kormányszinten, tisztázva az egyenlő nemzetiségi jogokat, az etnikumok együttélési alapszabályait a demokratikus állam keretében. Részrehajlás nélkül tisztázni kell a felelősséget az egymásra uszítás, a gyanakvás, a bizalmatlanság, a vádaskodás légköre miatt. Ellenkező esetben mindennek beláthatatlan következményei lesznek, ártva az ország nemzetközi tekintélyének is. Továbbra is érkeznek címünkre az országból információk a jól szervezett nacionalista megnyilvánulásokról.
Maros megyében különösen kritikus a helyzet. Szászrégenben január 26-án magyarellenes tüntetésre került sor. Marosvásárhelyen megsemmisítették a kétnyelvű feliratokat, és a Vatra [Româneasca] tüntetést szervezett január 26-án, magyarellenes jelszavakkal, halállal fenyegetve a magyar vezető-személyiségeket.
(Rövidített fordítás)
Részlet Király Károly: Nyílt kártyákkal című könyvéből.
erdely.ma
A ,,fekete márciusra” emlékezünk
Fekete március, így nevezik az 1990 márciusában lezajlott etnikai megmozdulásokat, amelyet a románok és magyarok közötti feszültség szült. Az összecsapásoknak 5 halottja (3 magyar, 2 román) és rengeteg sebesültje volt. Máig nem tisztázott, hogy pontosan mi robbantotta ki a zavargásokat.
A megemlékezés
Az RMDSZ ez évben is megemlékezik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozataira: Markó Béla, a Szövetség elnöke március 20-án, pénteken, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Irodában találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunytak hozzátartozóival. A találkozó során az RMDSZ képviselői immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévőknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak.
A történtek felidézése
1990. március 15-én szélsőségesek tüntetéseken támadják a magyarságot, Tőkés László, Kincses Előd, Király Károly fejét követelik. Kincses akkor még Marosvásárhely polgármestere, Király pedig az egységkormány tagja.
Az első erőszakos megmozdulás március 16-án történt, amikor részeg, randalírozó románok kifogásolták egy gyógyszertár magyar nyelvű feliratozását. Akkor tömegverekedés tör ki. Másnap Marosvásárhelyen tűntetők vonultak fel, akik magyar vért követeltek.
Hozzászólások