Archive

Category Archives for "Kelemen Hunor"

Az államfő menesztette Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsost

 

Május elsejei hatállyal menesztette elnöki tanácsosi tisztségéből Sebastian Lăzăroiut az államfő.

Traian Băsescu csütörtökön írta alá a Lăzăroiu menesztéséről szóló rendeletet. Ennek értelmében Lăzăroiu munkaviszonya az államelnöki hivatallal a felek közös megegyezésével szűnik meg május 1-jén.

Lăzăroiu 2007-től dolgozik elnöki tanácsosként az államfői hivatal tervezési és politikai elemző főosztályán.

A távozó elnöki tanácsos közleményben tudatta, hogy a továbbiakban politikai elemzéssel kíván foglalkozni, és nem kívánja, hogy tevékenysége az államfői intézményhez kapcsolódjon. Mint fogalmazott: léteznek bizonyos természetes intézményi korlátok, ha valaki az elnöki tanácsosi tisztségből fogalmaz meg nyilvánosan politikai elemzéseket.

Sebastian Lăzăroiu államelnöki tanácsos a hét elején egy interjúban kijelentette: az RMDSZ jelenlegi formájában megtűrt alakulat, és elképzelhető, hogy idővel megszűnik, a szövetségben meglévő ideológiai ideológiai irányvonalakat fölszívják a román pártok.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke erre reagálva csütörtökön azt mondta: a szövetség nem fog eltűnni, mivel a magyar közösség bebizonyította, hogy szüksége van a politikai képviseletre.

Az RMDSZ elnöke pénteken azt nyilatkozta a NewsIn hírügynökségnek, hogy nem kíván kommentárt fűzni Lăzăroiu menesztéséhez, de célzott arra, hogy annak köze lehet az elnöki tanácsos szövetségről tett kijelentéseihez.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

RMDSZ-EMNT találkozóra kerülhet sor áprilisban

[ 2011. március 28., 13:46 ] [254]

RMDSZ-EMNT találkozóra kerülhet sor áprilisban – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök. Március folyamán többször beszélt Tőkés László EMNT elnökkel, akit a kolozsvári Mátyás szobor szombati avatására is meghívott. Tőkés László elfogadta a meghívást, beszédet is fog tartani a rendezvényen.
A későbbiekben egyeztetni fognak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségének találkozójáról is. Erre valamikor áprilisban kerülhet sor, mondta Kelemen Hunor.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Csíkszeredában ünnepel Tőkés és Kelemen

[ 2011. március 14., 16:30 ] [95]

Idén Csíkszeredában ünnepli március 15-ét Tőkés László, az Európa Parlament alelnöke, dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A városban zajló rendezvények miatt forgalomkorlátozásra lehet számítani Csíkszereda központi részén. Holnap délután 4 órától lezárják a forgalom elől a Petőfi és a Bălcescu utcát, illetve a Temesvári sugárutat. A gyimesbükki megemlékezést a római katolikus egyház és a helyi RMDSZ szervezi, annak ellenére, hogy idén is már pár napja megkezdődtek a hatóságok megfélemlítő lépései – tudtuk meg Karácsony Gézától, a gyimesbükki megemlékezés egyik szervezőjétől.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Szász: Kelemen az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi

 

http://szekelyhon.ro/szekely-vilag/szasz-kelemen-az-rmdsz-en-beluli-csoportok-erdekeit-koveti
Szőcs Lóránt 2011. február 27., vasárnap

Szász Jenő MPP-elnök szerint a PDL nagyobb biztonságban érezhette volna a koalíciót, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Szerinte Kelemen Hunor nem a közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi.

szasz_jeno_b

„A koalíció biztonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztudott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi majd” – nyilatkozta szombat este a Mediafaxnak Szász Jenő.

Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: „Azt hiszem, a legsikeresebb politikai klónozást, amely valaha történt, ma valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor elnökké választása révén”.

Hozzátette, nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új elnök betartja ígéretét, mely szerint nyitottságot tanúsít a magyar közösség többi politikai alakulata iránt.

„Mégis, generációváltásról lévén szó az RMDSZ vezetésében, nyitottságot várok a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, amint azt Kelemen Hunor megígérte” – fűzte hozzá Szász.

Az MPP elnöke kommentálta Kelemen Hunornak azon kijelentését, mely szerint a Demokrata Liberális Párttal (PDL) folytatott tárgyalások révén év végéig elfogadnák a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. Szász szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt forma inkább hátrányos a magyar közösség számára. „Ha év végéig elfogadják a kisebbségi törvényt annak jelenlegi, az RMDSZ által javasolt formájában, akkor az szentesíti az RMDSZ politikai monopóliumát. A magyar közösség számára jobb lenne e nélkül a törvény nélkül. A közmegítélés szempontjából jót tenne, hogy íme még valami valóra válik abból, amit az RMDSZ ígért, de a tartalom szempontjából visszalépést jelent a magyar közösség demokratizálódásának folyamatában” – érvelt az MPP vezetője.

Szász elképzelései szerint közép- és hosszú távon az RMDSZ újra csatlakozik a Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Szerinte ez „teljesen természetes, mert közös gyökereik vannak. A PSD nyugodt lehet Kelemen Hunorral, mint RMDSZ-elnökkel.”

A nagyváradi RMDSZ-kongresszuson 371 szavazattal Kelemen Hunort választották meg szövetségi elnökké, Eckstein Kovács Péter 118, Olosz Gergely 47 voksot kapott.

Megjegyzés

Alig járt le a szövetségi elnökválasztás, Toró úr máris együttműködési ajánlatot vár. Kérdés az, hogy miután jól lemosták a szövetségieket akkor most hogy jönne a képbe egy fajta együttműködés? A kongresszuson szinte valamennyi nevesebb felszólaló kiállt az autonómia mellett s ezáltal elmosódni látszik az új néppárt autonómista mivolta…Szó sincs róla csak kezd bekövetkezni az, amire már régebben is felhívták a politológusok a figyelmet: Toróék csak a Szövetségiekkel tudnak érvényesülni… Sajnálatos, hogy éppen az EP parlamenterünk nem látja ezt! Ezért is kell mindenfelé a polgári sejteket csendben "felszippantani". A bomlasztási folyamat nem a szövetségiek ellenében megy végbe! Az EMEF felemlítésével pedig az új szövetségi elnök megadta a "társ" felé az ajánlatot! Ebből is látszik, hogy a kettő között 2008-ban megkötött megállapodás mind a mai napig érvényesnek tartható… (Erdélyi Polgár)

Bejegyezte: mpp.kolozs.blogspot.com dátum: 13:13 0 megjegyzés

Kelemen Hunor: 69,22%

[ 2011. február 26., 20:39 ] [902]

Fotó: Mediafax

Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke. Ő 371, Eckstein Kovács Péter 118, Olosz Gergely pedig 47 szavazatot kapott. Arányokban kifejezve Kelemen Hunor 69,22 százalékot, Eckstein-Kovács Péter 22,01 százalékot, Olosz Gergely 8,77 százalékot kapott. Összesen 538 küldött adta le voksát, két szavazat érvénytelen volt.

Kelemen Hunor az új magyar pártról

 

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=49604

2010 december 07, kedd

„Tőkésék a politikai szétverés eszközei”

Szombaton Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Moygalom küldöttgyűlése határozatot fogadott el egy új erdélyi magyar párt létrehozásáról, Erdélyi Magyar Néppárt névvel. Kelemen Hunor művelődési minisztert kérdezte a Népújság.

– Tőkés László már egyszer Toró Tiborékkal alakított pártot, miután elhagyták az RMDSZ-t. Ez volt a Magyar Polgári Párt: onnan is kikoptak. Ez egy újabb pártalakítási kísérlet, és akik most útjára bocsátják, ezzel azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem tudják, nem képesek és nem hajlandók egy egységes szervezeten belül képviselni, tulajdonképpen szét akarják verni, ahogy ezt megtették mások Szlovákiában, Kárpátalján, Délvidéken. Ők csupán a politikai képviselet szétverésének eszközei. Ezt nem ismerték fel, mert nem akarnám azt hinni, hogy szándékosan csinálják. Akkor, amikor néhány hónappal ezelőtt pártalapításról beszéltek, mi próbáltuk figyelmeztetni, hogy nem ez az útja az egységes képviseletnek. Nem lesz jó sem az erdélyi magyarságnak, sem Magyarországnak, ha képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. Kiszolgáltatottabbá, manipulálhatóbbá válik. Azt mondtuk, az RMDSZ képes arra az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon keresztül, hogy biztosítsa a képviseletet, ahogy megtette az európai parlamenti választásokon is, amikor Tőkés Lászlót a lista élére tette. Ezt később is képesek lennénk megcsinálni, de ők úgy gondolják, hogy politikai pártként sokkal jobban, sokkal többet tudnak majd a tárgyalásokon elérni. Úgy gondolják, hogy ők az abszolút igazság birtokosai. Téves. Azt gondolom, hogy az, amit tesznek, saját egyéni érdekeiket szolgálja, mást semmit, biztosan nem az erdélyi magyarság érdekeit.
– Mit jelent a saját érdek: lesz egy párt, lesz elnöke, de az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete például a parlamentben?
– Amikor nekünk az 5%-os küszöböt el kell érnünk, ezt nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, akkor minden olyan új pártnak a megjelenése a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ mellett, amely szavazatokat akar szerezni, csak arra alkalmas, hogy kiessünk a parlamentből. Nem értem Tőkéséket, akiknek megvan a politikai tapasztalatuk, képesek felelősen gondolkodni, hogy nem látják, mi történt Szlovákiában, Kárpátalján, s szerte a Kárpát-medencében és hogy bírnak eszközei lenni annak, hogy a képviseletet kockáztassák, veszélybe sodorják.
– Az RMDSZ-nek vannak-e elgondolásai, eszközei, valamiféle stratégiája, hogy megpróbálja meggyőzni, tárgyalóasztalhoz ülni, esetleg jobb belátásra bírni az EMNM-t?
– Mi mondtuk, hogy össze kell hívnunk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot még az év vége előtt, s össze is fogjuk hívni, úgy, ahogy a legutóbbi tárgyaláson megbeszéltük. Nyilván ezek a dolgok ott terítékre kell kerüljenek, mi azt ajánljuk, hogy az EMEF-en belül minden olyan kérdésre találjunk politikai megoldást, amely biztosítja az egységes képviseletet a törvényhozásban, az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben. Úgy gondolom, megvannak erre az eszközeink, megvan a tapasztalatunk és a szándékunk. A másik fél részéről is ugyanilyen nyitottságot várunk. Azt gondolják, ha politikai pártot bejegyeztetnek, akkor „erőből” tudnak tárgyalni az RMDSZ-szel szemben. Az is igaz, hogy ők ebben a pillanatban arra készülnek, hogy a Magyar Polgári Pártnak a tanácsosait, polgármestereit az új pártba beszippantsák, ezt már többen jelezték. Elsősorban arra számítanak, hogy a Magyar Polgári Pártnak átveszik az aktíváját, megpróbálják természetesen az RMDSZ-ből is meggyőzni azokat, akikről úgy gondolják, hogy meggyőzhetők. Ezt én téves útnak tartom. Többször mondtam, s mondom még egyszer, még tízszer, hogy az erdélyi magyarság esetében a kettő is kevesebb mint az egy, a három aztán még kevesebb, és tulajdonképpen az ő felelősségük lesz teljes egészében a megosztás fokozása, s napirenden tartása. Mi Tőkés Lászlónak 2009-ben, a parlamenti választások előtt úgymond, baráti jobbot nyújtottunk, ezt kívántuk tenni a következő választásokon is azokkal, akik az erdélyi magyar közösséget a politikában akarják szolgálni.
– Ha az újabb baráti jobbot elutasítják, mi történik? Az, ami például a Felvidéken?
– Nem vagyok jós, de az esetleg képviselet nélkül maradó közösséget féltem. Mert ebben az országban, ebben a régióban minden visszafordítható. Erre rengeteg példa van, akár Romániában is, amiket eddig sikerült fékezni vagy leállítani, hogy valósággá váljanak a szélsőjobb vagy imitt-amott a liberálisok vagy akár a szociáldemokraták kezdeményezései. Ez egyik napról a másikra valósággá válhat, és nem fogja tudni megakadályozni sem egy volt püspök, sem egy európai parlamenti alelnök, sem egy más ország kormánya. Amit ebben az országban elértünk, azt mind azért értük el, mert itt voltunk, egységesek voltunk, következetesek voltunk. Ezt nem Magyarország, nem Brüsszel érte el, nem a volt püspök és parlamenti alelnökök Brüsszelből, hanem azok az emberek, akik megbíztak az RMDSZ-ben és akik az RMDSZ képviselőit húsz éve folyamatosan parlamentbe, önkormányzatokba küldték. Ezt továbbra is el kell érni.
– Gondolja, az erdélyi magyarság bölcsebb lesz semmint engedjen a megosztási szándéknak?
– Azt gondolom, hogy igen. Az erdélyi magyarok eddig is bölcsen döntöttek, eddig is a közösség érdekeit vették figyelembe és ezután is ezt fogják figyelembe venni.
– A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsán bizonyára napirendre kerül a dolog …
– A testület természetesen megvitatja, el tudom képzelni, hogy lesz egy állásfoglalás. Azt hiszem, ez indokolt is.
– Ez azt jelenti, hogy a labda az EMNM térfelén van.
– Ha új pártot akarnak bejegyezni, akkor nyilván náluk van a labda. Nem mi akarunk pártot bejegyezni, mi csak azt mondtuk és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyes játékba kezdtek. Mózes Edit

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:15 0 MEGJEGYZÉS

MPP: Kelemen Hunor mondjon le!

2010 november 18., csütörtök

Az Adrian Păunescu temetésre írt beszéd felolvasása miatt szólítja fel lemondásra a kulturális minisztert a polgáriak vezetősége.
November 17-én 12 órára hívta sajtótájékoztatóra a média képviselőit a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő és az alelnök, Dr. Farkas Csaba. Lévén, hogy a párt első embere nem érkezett meg a helyszínre, Farkas közölte a polgáriak álláspontját két témában is. Először a nemrégiben elhunyt Adrian Păunescu költő temetéséről és az azt övező jelenségről szólt a politikus.
Véleménye szerint a költőt a román nemzeti szocializmus egyik fő építőjeként és támogatójaként ismerte az ország, aki gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett és többek között rengeteg agymosó, gyakran kimondottan magyarellenes népünnepély szervezéséért volt felelős. Farkas elmondta, Păunescu a rendszerváltás után is a diktatúra vezetőit éltette, a román kereskedelmi tévékben többször „habzó szájjal szidta" a székelyföldi önrendelkezés minden formáját.
Az MPP felháborodva szerzett tudomást arról, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-es kulturális miniszter „magasztaló gyászbeszédet mondott a költő temetésén". Véleményük szerint tettével a politikus nem képviselte a magyar kisebbséget és az európai értékek ellen is beszélt, így nincs mit keresnie a miniszteri székben.
Nem késett a miniszter válasza sem, néhány órával a sajtótájékoztató után Kelemen Hunor egy nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe, mely szerint manipulál, ferdít és valótlanságot állít Szász Jenő, amikor azt nyilatkozza, hogy Kelemen Hunor kulturális miniszter gyászbeszédet mondott Adrian Păunescu temetésén.
A tárcavezető hangsúlyozza: „nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Păunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák." Kelemen Hunor leszögezi, az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.

— uh.ro, polgaripart.ro

A Păunescu-gyászbeszéd miatt lemondásra szólítja fel Kelemen Hunort az MPP

 

Az erdélyi magyar belpolitikába is begyűrűzött a közéletben már jelentős felháborodást eredményező botrány, amelyet az váltott ki, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszterként Adrian Păunescu munkásságát elismerő búcsúlevélben hajtott fejet a november 5-én elhunyt költő-politikus előtt.

Szász szerint Kelemen nem az erdélyi magyarokat képviseli

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége tegnap lemondásra szólította az RMDSZ-es politikust a nekrológ miatt. Szász Jenő elnök és Farkas Csaba alelnök Székelyudvarhelyen rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, megdöbbenéssel és megütközéssel értesültek Kelemen Hunor Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédéről (ennek kapcsán a polgári politikusok tévednek, a kulturális miniszter ugyanis személyesen nem vett részt a november 7-i szertartáson – szerk. megj.).

„A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Păunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a Szocialista Párt tagjaként a visszarendeződés és a sovénnacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – hangsúlyozták az MPP vezetői, hozzátéve: búcsúbeszédében Kelemen Hunor nemcsak az erdélyi magyarokat nem képviselte, hanem az európai értékeket sem, ezért szorgalmazzák a művelődési miniszter lemondását.

A tárcavezető az MPP-sek vádjára közleményben reagált, amelyben közli: Szász manipulál, ferdít és valótlanságot állít, amikor azt nyilatkozza, hogy gyászbeszédet mondott Păunescu temetésén. „Nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Păunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák” – szögezi le Kelemen Hunor, majd közleményében azt állítja: az az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.

Ezzel szemben a tárca honlapján ma is fellelhető, hogy a november 5-én napvilágot látott búcsúbeszédet Kelemen Hunor nevében bocsátották ki, sőt a nekrológ végén a miniszter tegezi az eltávozottat. Ebben a miniszter többek között azt írja: „Ha egyetlen sort sem írt volna, Adrian Păunescu akkor is megmaradt volna a román kultúrában, életét minden jóval és kevésbé jóval a kultúrának áldozta, a szó legnemesebb értelmében. De Adrian Păunescu írt. Úgy írt, ahogyan lélegzett, a szívdobogás ütemében írt, egy századvég örvénylésével írt. És írt, legfőképpen szeretettel. Márpedig a szeretet az, ami mozgatja a napot és a többi csillagot. (…) A kórházi ágyon a költő bocsánatot kért és elbúcsúzott. A bölcsesség és a megbékélés jele ez. A költők nem szentek. Ők csupán megfestik a szentek ikonjait. Adrian Păunescu, Isten nyugosztaljon békében!”

A Ceauşescu-rezsimet, valamint a kommunista diktatúrát megéneklő poéta halálakor egyébként az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal vádolta meg a Román Közszolgálati Televízió vezetőségét, hogy „meggyalázták” a költő emlékét. Az RTV ugyanis a temetés napján megszólaltatta többek között Andrei Cornea filozófust, aki rendkívül bíráló hangnemben beszélt az általa a Ceauşescu-kultusz társszerzőjének nevezett Păunescuról, kijelentve: nem hazafi az, aki készakarva rosszat tesz hazájának, ugyanakkor Eminescuhoz hasonlítani a diktátorpár bárdját egyenértékű az istenkáromlással.

Szerző(k): Rostás Szabolcs, kronika.ro

Gőrcső alatt az új kormány

A 2009. december 6-i elnökválasztás több szempontból is nóvumnak számított a romániai politikatörténetben. Egyrészt azért, mert a szabad választások eddigi legszorosabb eredményét hozta, hiszen mindössze hetvenezer szavazat választotta el a két jelöltet egymástól. A végső eredmény – Traian Băsescu államfő győzelme – pedig némileg meglepetésnek is számított. Egy másik újdonság a mindkét fordulóban tapasztalt magas választási részvétel, ami bebizonyította, hogy Románia sem kivétel választási magatartás szempontjából: amennyiben a lakosság érzékeli a választások fontosságát, megfordulhat a húsz éve lefelé ívelő szavazási kedv.

Nem utolsósorban az újdonságok között kell említést tennünk az alkotmánybíróság szerepvállalásáról is, hiszen először vett részt aktívan a választási eredmények alakításában, újraszámoltatva az érvénytelen szavazatokat. A beavatkozás ellenére a politikai elemzők nagy része megegyezett abban, hogy a döntés inkább a román demokrácia újralegitimálásának kísérlete, hiszen az újraszámlált érvénytelen szavazatok csak kis valószínűséggel befolyásolhatták volna a választások kimenetelét.

A választási eredmények kihirdetése után két kérdés foglalkoztatta a közvéleményt. Az első az elnök parlamenti támogatottságára vonatkozott, a másik pedig a jövendőbeli kormány összetételére, illetve a költségvetés mihamarabbi elfogadására. Mint tudjuk, a választások egy érdekes helyzetet eredményeztek, hiszen a politikai erők jelentős része a második mandátumáért induló Traian Băsescu ellen fogott össze, aki a papírformát felborítva ennek ellenére megnyerte a választásokat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az elnök parlamenti többséggel is rendelkezik, hiszen ellene sorakozott fel a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül az összes parlamenti párt: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Egy negatív forgatókönyv a jelenlegi helyzetben azonban semmi esetben sem kedvezett volna Románia jelenlegi gazdasági stabilitásának, hiszen az ország a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsönre számít, melynek folyósítása két fontos feltételtől függ: a politikai stabilitástól és a költségvetés mihamarabbi elfogadásától. Egy folytatódó kormányválság akár előrehozott parlamenti választásokat is jelenthetett volna. A választások után a régi-új államfő különböző eszközökkel kezdett neki a parlamenti többség kialakításának. Míg a PSD-vel és a PNL-vel folytatott tárgyalások hamar zátonyra futottak, mindkét alakulat vezetői kijelentették, kicsi az esélye, hogy a PDL mellett kormányzati szerepet vállaljanak, addig az RMDSZ az elmúlt 15 év politikájához híven – de a kampányban kinyilvánított álláspontja ellenére – nem utasította vissza a kormányzati szerepet. A PDL-RMDSZ, illetve kisebbségi képviselők által alkotott koalíció azonban még mindig nem volt elégséges egy többségi kormányzáshoz.

Az új Boc-kormány természetrajza

A kormányalapítással az államfő Emil Boc volt miniszterelnököt, a PDL elnökét bízta meg. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a PDL nem fog semmilyen engedményt tenni a többi pártnak, másrészt pedig azt, hogy a 2004-es és 2008-as tapasztalatokhoz hasonlóan – a Stolojan és Stoica nevével fémjelzett liberális frakció beolvasztása, vagy a különböző szociáldemokrata politikusok kooptálása – megpróbálta kiszakítani a többséghez szükséges mandátumra valót a többi pártból. Egyes politikai elemzők szerint a Cătălin Voicu PSD-s szenátor ellen indított bűnügyi eljárás, illetve egyes PSD és PNL közeli politikusok vélhető miniszteri jelölései mind arra voltak hivatottak, hogy egyrészt csökkentsék a nagy pártok ellenállását, másrészt pedig, hogy megpróbálják lefejteni és közelebb csalogatni a gyengébb láncszemnek tekinthető politikusokat. Ezen utóbbi stratégiába illenek be azok a hírek, amelyek Adrian Sârbut hirdették a munkaügyi tárca várományosának, valamint Sebastian Vlădescu volt liberális politikus pénzügyminiszteri, vagy Gabriel Oprea volt szociáldemokrata politikus védelmi miniszteri jelölése.

A kormány biztonsága azonban nemcsak ezen múlott. Már a problémamentes bizottsági kihallgatások is arra engedtek következtetni, hogy az ellenzék nem fogja gátolni a kormány megválasztását. Továbbá a PNL nem adta jelét annak, hogy szigorú pártfegyelmet alkalmazna a szerdai vitán. A kormány elfogadására vonatkozó szavazás titkos, ilyen esetekben elvileg minden képviselő és szenátor saját lelkiismerete szerint szavazhat, anélkül, hogy a párt felelősségre vonhatná. Amennyiben a pártnak érdeke, hogy az összes képviselőjét ellenőrizze, arra szokták frakcióik tagjait kötelezni, hogy szavazás előtt megmutassák opciójukat a frakcióvezetőnek. Jelen esetben azonban egyik pártnak sem volt feltétlenül érdeke a most alakuló kormány megbuktatása, hiszen az nemcsak hogy előrehozott választásokat, de a Valutaalaptól kapott kölcsön tárgyalásának elnapolását is eredményezhette volna. A PSD által alkalmazott látható szavazás inkább saját sorainak rendezését és a potenciális árulók kiküszöbölését hivatott szolgálni, mint a kormány megbuktatását. Az elkövetkező évek politikáját véleményem szerint nem a sok esetben közhelyekkel és populista ígéretekkel teli kormányprogram, hanem a kormány összetétele alapján körvonalazhatjuk. Egyrészt Emil Boc miniszterelnöki jelölése arra enged következtetni, hogy Băsescu továbbra sem szeretné kiengedni kezei közül a kormányt – köztudott, hogy a volt miniszterelnök az elnök befolyása alatt áll -, sőt mi több Elena Udrea miniszteri pozíciójának megtartása és megerősítése, Cătălin Predoiu, Sebastian Vlădescu és Gabriel Oprea kinevezése mind-mind az elnök kormánybefolyásának növekedése felé mutat. Továbbá a találgatások és egyeztetések alatt láthatóvá vált, hogy az új kormány nem alakulhat meg a PDL erős emberei – Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – nélkül, akik egytől egyig megtarthatják, vagy visszakaphatják pozíciójukat. Visszagondolva a 2008-as kormányalakításra, emlékezhetünk, hogy az elnök ellenezte az öregebb gárda és a „gazdasági bárók” kinevezését. Ennek ellenére bevonta a fentieket a kormányba, mintegy megadva magát a párt igényeinek. A párt befolyásos emberei és Băsescu közötti megegyezés, mint látható, most sem változott. A fentiekkel ellentétben érdekességnek számít Teodor Baconschi és Mihail Dumitru jelölése. A Realitatea Tv összeállítása szerint az előbbi karrierdiplomata, aki az elnök emberének mondható, hiszen 2006 októbere és 2007 augusztusa között Băsescu tanácsadója volt. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak francia kapcsolatai sem, hiszen jelenleg Románia franciaországi nagykövete. Baconschi jelölését valamelyest magyarázza Mihail Dumitru nevének megjelenése is, aki a mezőgazdasági miniszteri poszt várományosa. Dumitru az uniós vidékfejlesztési program főtárgyalója Románia részéről. Ismerve a francia érdekeket a mezőgazdaság területén, Baconschi és Dumitru aktivitása egy erősödő francia-barát politikát eredményezhet. Érdemes visszatérni Elena Udrea miniszteri jelölésére is, hiszen az elmúlt évben korrupcióval gyanúsított politikus nemhogy kimaradt volna a kormányból, hanem egy kibővített tárca élére került. A turisztikai és regionális fejlesztési tárcák összevonása egyike a leggazdagabb tárcáknak, hiszen az infrastrukturális fejlesztések és uniós alapok jelentős része ezen a minisztériumon mennek majd keresztül.

Az összetételétől, programjától és a tegnap kapott átmenőjegytől függetlenül a jelenlegi kormány parlamenti támogatottsága a költségvetési szavazáson már jobban fog látszani.

Előrejelzés az RMDSZ kormányzati szerepéről

Mint már említettem, az RMDSZ kormányban való részvétele nem meglepő, hiszen az RMDSZ az elmúlt évtizedben következetesen a kormányzati szerep és képviselet mellett tette le a voksot. A jelen helyzet azonban több érdekes kérdést és problémát is felvet. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az RMDSZ hogyan fogja menedzselni az újabb kormányzati szerepvállalás körül felmerülő belső és külső ellentéteket, másrészt pedig az, hogy milyen álláspontra helyezkedik az úgynevezett „verespataki kérdésben”.

Traian Băsescu államfő a második forduló előtti elnöki vitán, a PDL vezérkar pedig Adriean Videanu személyében már a múlt héten jelezte, hogy a verespataki aranylelőhely kiaknázása véleményük szerint Románia gazdasági prioritása. Ezzel szemben az RMDSZ és volt környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila volt az, aki a projektet blokkolta. Ugyanakkor Korodi a kormányalapítási egyeztetések alatt egy az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában is arra figyelmeztetett, hogy a projekt jelen esetben nem vállalható, hiszen nem szolgálja sem a környezeti, sem a fenntartható fejlődés szempontjait. Borbély László kinevezése egyrészt arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nem vállalhatja már a Korodi-féle álláspontot, ezzel zöld utat adva a munkálatok elkezdésének. Ugyanakkor a volt környezetvédelmi miniszter kihagyása hierarchikus összecsapások eredménye is. Mind Borbély, mind Korodi a Tăriceanu-kormány volt minisztere, előbbi azonban erősebb embernek számít a szövetségen belül. Korodi esélyeit vélhetően az is csökkentette, hogy annak a Borboly Csaba által vezetett fiatal székelyföldi csoportnak a tagja, aki több esetben is kritizálta a jelenlegi vezetőség politikáját. Ugyanakkor a „Verespatak-ügy” megerősítheti a létező törésvonalat az RMDSZ és az EMNT között, hiszen az EMNT és Tőkés László betöltheti az űrt, amit Korodi háttérbe szorulásával az RMDSZ maga után hagyott.

Cseke Attila kinevezése a belső feszültségek szempontjából lehet érdekes. Cseke az RMDSZ bihari csoportjának tagja, amelyik talán a leghangosabban fejezte ki elégedetlenségét Kelemen Hunor államelnöki jelölésével kapcsolatban. A bihari szenátor miniszteri jelölése tehát akár békekötési ajánlatnak is tekinthető a központi RMDSZ részéről, hiszen az egészségügyi tárca nem „magyar ügy”, hanem fejlesztési, és az ezzel járó pénzosztási szempontokból tekinthető fontosnak. Kelemen Hunor kulturális tárcára való jelölése több szempontból is érdekes. Egyrészt a kulturális minisztérium „magyaroknak való átadása” elégedetlenséget generált nemcsak a Demokrata-Liberális Párton belül – sokan a kulturális minisztériumot a második külügyminisztériumként említik -, hanem megszólaltatta az ortodox egyházat is, amelyik aggodalmát fejezte ki egy más vallású miniszter kinevezése ellen. A kérdést az egyházak és a kultúra ügyének különválasztásával próbálják megoldani. Ugyanakkor elmondható, hogy nem beszélhetünk egy átütő ellenállásról, látszólag a román politikai elitnek a kulturális minisztérium nem fontos identifikációs elem, nem prioritás a nemzetépítés szempontjából. Másrészt az RMDSZ számára fontos eszközt jelenthet, hiszen az idetartozó programokkal – kultúrházak felújítása, kulturális programok támogatása -, ezek direkt ellenőrzésével szorosabbra foghatják a vidéki közösségeket. Ez a hatalommegőrzés szempontjából kiemelt prioritás. Harmadrészt, a miniszteri pozíció erősítheti Kelemen Hunor szervezeten belül betöltött szerepét is. Elnökválasztási szereplése mondhatni nem volt a legjobb, többen, köztük az RMDSZ vezető politikusai is támadták emiatt. A miniszteri poszt vélhetően ezeket a hangokat hivatott elhallgattatni.

Mi lesz a magyar összefogással?

A személyi kérdéseken túlmenően azonban beszélnünk kell az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának tartalmi pontjairól és következményeiről is. Verespatak kapcsán említettem, hogy a kormányzati szerepvállalás megerősítheti az RMDSZ és ellenzéke közötti törésvonalat. Ugyanakkor, ezen túlmenően, nyitott marad a kérdés, hogy a szövetség milyen stratégiát választ a „magyar összefogás” kapcsán, betartja-e az EMNT-vel aláírt egyezményben vállaltakat. Továbbá homály fedi a kormányba való belépés konkrét árát is, hiszen annak ellenére, hogy a két kormányzó politikai szervezet összeállított egy együttműködési nyilatkozatot, ennek tartalmáról azonban nem sok került a nyilvánosság elé. Az RMDSZ politikusai a decentralizációt és a kisebbségi törvény elfogadását említik kormányzási feltételként. Azonban egyik esetben sem kötnek ki pontos határidőket vagy konkrét tartalmi elemeket, az utóbbi még a kormányprogramba sem került be explicit módon. Ebből következően a jelen kormányzati szerepvállalás nem sok átütő eredménnyel kecsegtet olyan stratégiai kérdésekben, mint például az autonómia vagy a kisebbségi törvény – annak ellenére, hogy utóbbi jogszabály várhatóan valamilyen formában elfogadásra kerül.

Toró Tibor
(a szerző szociológus és politológus, a Sapientia-EMTE tanársegédje) , erdely.ma nyomán

2

Kelemen Hunor: azzal kötöttünk szövetséget , akit Tőkés László támogatott

A román Demokrata Liberális Párt (PD-L) oldalán vállalt kormányzás a romániai magyar közösség érdekeit szolgálja – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus értetlenül áll Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a kijelentése előtt, miszerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának.

Az RMDSZ ugyanis azzal a Traian Băsescu román államfővel kötött szövetséget, akinek az újraválasztását Tőkés is támogatta, ráadásul a Băsescut támogató PD-L tagja az Európai Néppártnak (EPP), akárcsak az RMDSZ és Tőkés is.

Duna Tv , erdely.ma

3

Az EMNT a Kelemen Hunorra való szavazást javasolja

A romániai államelnök-választási kampány a végéhez közeledik. Követve a fontosabb jelöltek választási programját és kampánybeli szereplését, továbbá ismerve az őket jelölő pártok fejlődéstörténetét az elmúlt húsz évben, megállapítható, hogy a román pártok képviselőinek még mindig nincs olyan meggyőző és megnyugtató ajánlatuk az erdélyi magyar közösség számára, amelynek alapján komoly mérlegelés tárgya lehetne támogatásuk a magyar szavazópolgárok részéről.

Sajnáljuk, hogy ennek tudatában, az RMDSZ vezetősége nem tartotta fontosnak az összmagyar konszenzus kialakítását az államelnök-jelölés során. Ha törekedett volna erre, az erdélyi magyar közösség részéről – minden bizonnyal – nagyobb figyelem követte volna a kampány során a Tulipán jele alatt induló jelöltet, másfelől a többi magyar közéleti szereplő – még az MPP és SZNT is – gyanakvás helyett inkább bizalommal tekinthetett volna megnyilvánulásaira. Annál sajnálatosabb ez a mulasztás – és ezért a felelősség kizárólag az RMDSZ vezetőit terheli –, mert az EMNT kezdeményezése nyomán immár létezik az a testület: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amelynek keretében az érdemi egyeztetésre mód nyílt volna.

Megelégedéssel nyugtázzuk ugyanakkor és részben saját hozzájárulásunk eredményeként értékeljük azt, hogy az RMDSZ pozitívan reagált felvetéseinkre és jelöltjének választási programjába iktatta az EMNT által korábbi állásfoglalásában megfogalmazott célkitűzéseket, melyeket lehetősége szerint Kelemen Hunor kampánya során is képviselt.

Az EMNT az egypártrendszerrel szemben értékként tételezi az erdélyi magyar társadalom politikai sokszínűségének intézményesülését és a választás szabadságát. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy egy ilyen jellegű országos megméretkezésen, amely során kirajzolódhat az erdélyi magyar közösség egységes akarata, stratégiai célkitűzései – kiemelten a belső önrendelkezésen alapuló különböző közösségei autonómia-formák: a széles értelemben vett kulturális autonómia és Székelyföld területi autonómiája – mögött, ez az akarat a választási térképen is világossá váljon.

Mindezeket figyelembe véve és kisebbségi sorban élő magyarságunk iránti elkötelezettségünkből fakadóan az elnökválasztás első fordulójában részvételre és az egyetlen magyar jelölt, Kelemen Hunor támogatására szólítjuk fel közösségünk szavazati joggal rendelkező tagjait.

Tőkés László, elnök, EP-képviselő
Toró T. Tibor, ügyvezető elnök

Nagyvárad, 2009. november 15.

erdely.ma

EMNT – Kelemen követelje a magyar nyelv hivatalossá tételét !

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak akkor támogatja az elnökválasztásokon induló Kelemen Hunort, ha az RMDSZ jelöltje választási programjába foglalja Székelyföld autonómiájának kérdését, illetve a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé való nyilvánítását.

Pénteki sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök Kolozsváron kijelentette, a szervezet legkésőbb a jövő hét elején ismerteti álláspontját e kérdésben.

„Mi támogatást szeretnénk nyújtani a magyar közösség érdekeit képviselő államelnök-jelölteknek. Bizonyos elveket akarunk azonban támogatni. Ha Kelemen Hunor programjába foglalja a magyar közösség fontos célkitűzéseit, megkapja a szervezet támogatását. Ha nem, nem” – szögezte le Toró.

Az EMNT alelnöke a célkitűzések között felsorolta a kulturális autonómia és Székelyföld területi autonómiájának támogatását, illetve az állami magyar egyetem létrehozását és a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását.

„Ezek lennének a legfontosabbak. A közeljövőben közöljük álláspontunkat a támogatást illetően” – mondta Toró.

Az EMNT alelnöke hangsúlyozta, az alakulat nem állapodott még meg abban, hogy a második fordulóban támogat-e valamely jelöltet, tekintve, hogy Sorin Oprescu belépése a versenybe megváltoztatta az eredeti helyzetet.

Tőkés László EMNT-elnök szeptember végén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az elnökjelölt kiválasztásakor az RMDSZ nem kérte ki a szervezet véleményét. Tőkés akkor kifejtette, az EMNT nem siet választ adni Kelemen Hunor támogatását illetően.

erdely.ma

Kulturális Autonómia Tanács alakul

A Kulturális Autonómia Tanács megalakulásáról döntött ma az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson az RMDSZ államfőjelöltjének támogatottságáról is tárgyaltak.

Tőkés László azt nyilatkozta: az RMDSZ felkérte, hogy az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogassa Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét a novemberben esedékes romániai államfőválasztásokon. Tőkés szerint megfontolják a kérést, de előbb látni szeretnék a jelölt választási programját.

– Minket kihagytak a jelölésből, tehát mi úgy éreztük hogy ha nem tiszteltek meg azzal hogy hozzászóljunk, legalább konzultáljanak a véleményünkről, akkor számunkra ez a kérdés nem képezte a magyar összefogás közvetlen ügyét, de most hogy felkértek hogy támogassuk, most már konkrét okunk van hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

Az EMNT elnöke fenntartással nyilatkozott arról: az erdélyi magyarság érdekeit szolgálja-e az RMDSZ kormányzati szerepvállallása. Markó Béla azt mondta:

– Nem azért van ez a Magyar Összefogás, mert eljutottunk oda, hogy mindenben egyetértünk. Ha így lenne, akkor egy szervezetté váltunk volna. Erről nincsen szó. Két szervezet van, két külön gondolkodás és nagyon sokszor két külön szemlélet, de közösek vagyunk abban, hogy szükséges az összefogás és szükséges, amennyiben lehet, egyetértésre jutni. Mi másként látjuk a kormányzás kérdését, és másként látja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. De nem homokegyenest szembenállóan.

Markó Béla azt mondta: az RMDSZ azt szeretné, ha a többi magyar szervezet is támogatná az egyetlen magyar államfőjelöltet a novemberi elnökválasztásokon.

Duna Televízió , erdely.ma

5

Kelemen: Szásznak egyetlen célja van, az hogy az MPP élén maradjon

„Nagyon régóta űz »politikai sztriptízt« Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, de ezt már mindenki unja” – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Kelemen Hunor az MPP elnökének azon nyilatkozatára reagált, amely szerint az azt szeretné, ha Tőkés László vezetné az RMDSZ-t. A politikus szerint Szász Jenő bebizonyította, hogy most sem sikerül megegyezésre jutnia Tőkéssel, amikor a püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, tehát arra sincs esély, hogy akkor jusson vele egyezségre, ha a püspöknek más tisztsége lesz.

„Szásznak egyetlen célja van, éspedig az, hogy az MPP élén maradjon, és mi is ezt kívánjuk az MPP-nek, és különösen Szász úrnak” – ironizált Kelemen. Hozzátette, Tőkés László szem előtt tartotta a magyar közösség érdekeit, amikor elfogadta az RMDSZ ajánlatát, ahogyan a Szövetség is ezt tette, amikor helyet kínált a listán a püspöknek. „Szász Jenő úr amióta csak ismerjük, soha nem tartotta szem előtt a magyar közösség érdekeit” – mondta végezetül Kelemen Hunor.

Paprika Rádió

>