Archive

Category Archives for "KDNP"

Összmagyar regiszter: érdekérvényesítés gombnyomásra – film

Ez a külhoni magyarok identitásának megőrzését és az érdekérvényesítést is szolgálja.

Szerző: Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2010.11.23. kedd 20:41

Jövő év elején kezdődik az összmagyar regiszter kialakítása. Semjén Zsolt azt mondta: a regiszter a külhoni magyarok identitásának megőrzését és a magyar érdekérvényesítést egyaránt szolgálja. Elsősorban Magyarországról szóló, magyar nyelvű üzeneteket közvetít, de például irodalmi műveket is.

Eljut majd mindazokhoz, akik megadják e-mail címüket. Először a magyar szervezetek segítségével akarják elérni minél több honfitársunkat. A regiszterhez csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják. A miniszterelnök-helyettes szerint mindez jó eszköz lehet a magyar érdekek érvényesítésére az egész világban.
„Ha van egy magyar, nemzeti szempontból fontos kérdés, mondjuk például a szlovákiai nyelvtörvény, akkor – most vállalom a mondatot – legyen egy olyan nyomásgyakorló erő, hogy szimbolikusan kifejezve egy gombnyomással az összmagyarság tudjon megnyilvánulni. Akinek olyan befolyása van, az mondjuk, a Washington Postban tudjon elhelyezni egy cikket, akinek helyi befolyása van, az a helyi lap értesítőjében. A lényeg, hogy az egész világon meg tudjuk jeleníteni a magyar ügyet – hangoztatta Semjén.

dunatv.hu

Semjén: Minden magyarért meg fogunk küzdeni – film

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség a magyarság hangsúlyos megjelenésére.

Szerző: Pintér Attila
Forrás: Heti Hírmondó

2010.11.08. hétfő 10:21

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a MÁÉRT zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat.

A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.

Magyarország lesz az Unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak “intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió felvetésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek.

A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. “Ez a jó szerb-magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar-szerb kapcsolatokra” – mondta Semjén Zsolt.

Miért maradt ki a szavazati jog?

A MÁÉRT zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

A mostani MÁÉRT záró nyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot.

Azt megerősítette Semjén Zsolt: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a MÁÉRT. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének.

“Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte. Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek” – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.

Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert

Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

“Ez a szívem csücske” – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak.

“Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” – magyarázta Semjén Zsolt, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.

A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – küldve nekik üzeneteket a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. “Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára – akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben” – érvelt a miniszterelnök-helyettes.

Csak azt zavarja, akinek nem inge-gatyája a magyarság

A Heti Hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, “akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”.

“Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a Földön nincsen…Nem beszélve arról, hogyha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” – hangzott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Heti Hírmondónak adott nyilatkozatában.

dunatv.hu

1

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná június 4-ét a Fidesz-KDNP

 

2010. május 19. 19:24

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét közös törvényjavaslatában a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt. A két politikus szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek az előterjesztést. Az alábbiakban közöljük a törvényjavaslat szövegét.

2010. évi … törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.

1. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.

2. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

5. paragrafus

Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Budapest, 2010. május 19.

Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt

Dr. Schmitt Pál az Országgyűlés Elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr!

Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. paragrafus-a alapján, "a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" címmel a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.

Budapest, 2010 . május 19.

Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt

MTI

5

Politikai aggódók – olvasd el !

Már a magyarországi választások első fordulója előtt sokan aggodalmaskodtak Erdélyben amiatt, vajon miként viszonyul második kormányzása idején a Fidesz az RMDSZ-hez, milyen változás várható a két alakulat egyáltalán nem felhőtlen kapcsolatában. Most, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat kormányzati pozíciója ténykérdés, kétharmados parlamenti többsége valószínűsíthető, ez a féltő kíváncsiság tovább fokozódott, ráadásul nem csak magyar közegben.

iközben a liberális Varujan Vosganian Traian Băsescu parlamentiküszöb-emelő kezdeményezése nyomán azonosította a célkeresőben az RMDSZ-t – valljuk be, joggal –, Mircea Geoană már Băsescu–Orbán-paktumot vél körvonalazódni az RMDSZ elveszejtésére. A román szociáldemokraták bukott államfőjelöltjének, elnökének krokodilkönnyeiről elöljáróban annyit, hogy éppen ő berzenkedik erősen a jobboldal magyarországi térhódításával, a szélsőjobb előretörésével szemben, akinek egykori jobbkeze, Marian Vanghelie bukaresti PSD-elnök néhány nappal ezelőtt paktált le a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjával.

Többek között ennek tudható be az is, hogy a megannyi nézeteltérés ellenére a mai napig nem bomlott fel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és hogy Orbán Viktor a választások első fordulóját megelőzően éppen a Tőkés László vezette EMNT-vel kötött stratégiai partnerséget. Lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte, de miközben Szász Jenőt lefoglalják a belső ellenfeleinek eltávolításával járó teendők, az RMDSZ mára teljesen új vonalon, egyik háromszéki érdekcsoportja révén igyekszik becserkészni a fél lábbal már a hatalmon lévő Fideszt, de főleg annak szövetségesét, a KDNP-t.A lila láng által megégetett Geoană alaposan melléfog, amikor arról értekezik, hogy a Fidesz – horribile dictu: kart karba öltve Băsescuval – az RMDSZ gyengítésén, továbbá az MPP „feltuningolásán” fog munkálkodni. A Fidesznek akkor sem áll érdekében aláásni az RMDSZ pozícióit, ha erdélyi magyar ellenfeleik támogatása miatt Markóék évekkel ezelőtt kígyót-békát kiáltottak Orbánékra, ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy az RMDSZ és az EMNT tavalyi, Szász Jernő által erősen kárhoztatott összefogása nem a Cotroceni-palotában, hanem a Fidesz központi székházában kapott zöld jelzést.

Nos, akkor kiért is kell itt aggódni?

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

Kettős állampolgárság: erkölcsi kötelesség a kérdés rendezése

Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz-KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A Fidesz már korábban bejelentette: kormányra kerülése esetén törvényt alkotna a kettős állampolgárságról.

A Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) jegyezte indítvány eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie.

A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. A magyar állampolgárságú felmenőtől és a magyar nyelvtudás igazolásától kiskorú esetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A módosítás értelmében a magyar állampolgárság iránti igényt be lehetne adni Magyarország külképviseletein is. A törvényjavaslat indoklásában a képviselők leszögezik: tisztában vannak azzal, hogy nem járható út a magyar állampolgárság etnikai alapon történő megszerzése, illetve az, hogy ki lehessen adni az általánostól eltérő típusú állampolgárságot. Azonban – mint folytatták – bármelyik közvetlen ágú felmenő magyar állampolgársága elegendő jogalapot ad az utód állampolgári igényének elismerésére, amelyen belül csak egy alapkövetelményt fogalmaz meg a törvény: a magyar nyelv ismeretét.

A három ellenzéki politikus hangsúlyozza, hogy a törvénymódosítás nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, ebben ugyanis szerintük semmilyen automatizmus nem létezhet, csak a bejelentett egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése. Indoklásukban rámutatnak: a javaslat úgy fogalmazza meg a honosítás feltételeit, hogy azok megfelelnek az Emberi Jogok Európai Bírósága által támasztott kritériumoknak, így az nem sérti a diszkrimináció tilalmát.

Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa augusztus 3-i sajtótájékoztatóján közölte, hogy már az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet a kettős állampolgárság ügye. A most benyújtott javaslattal összhangban akkor is hangsúlyozta, hogy a Fidesz szerint alapvetően egyéni kérelem alapján kellene megadni a kettős állampolgárságot. Másnap, augusztus 4-én Szabó Vilmos külügyi államtitkár elmondta, a parlamenti egyeztetésekkel párhuzamosan a Külügyminisztériumban is elindult a szakértői anyagok készítése a kettős állampolgárság ügyében, a tárgyalási alap az egyéni elbírálás rendszere.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője október elején azt nyilatkozta, ha a Fidesz kormányra kerül, első lépései között lenne törvényt alkotni a kettős állampolgárságról. Leszögezte: a parlament erkölcsi kötelessége e kérdés rendezése, de a jelenlegi összetételében az Országgyűlés erre nem képes.

A parlamenti pártok közül az SZDSZ vezetője, Retkes Attila egy pécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kikötésekkel ugyan, de támogatni tudja a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát.

Az MSZP részéről Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke júliusban kifejtette: véleménye szerint az oktatás, a nyelv, az autonómia, a szabad közlekedés ügyére, azaz ezekre a szerteágazó problémákra a kettős állampolgárság nem adhat választ, ezekre a kérdésekre külön szabályozást kell alkotni.

A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról 2004. december 5-én tartottak országos ügydöntő népszavazást. A kettős állampolgárságról szóló szavazás eredménytelenül zárult.

www.mno.hu , erdely.ma

>