""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Katolikus egyház

Wojtyła álma: tanuljuk meg a vallások közötti együttélés művészetét

[ 2011. május 06., 10:57 ] [56]

Andrea Riccardi a Famiglia Cristiana című olasz lapban részletesen elemezte, milyen állomásokon keresztül haladt II. János Pál útja a világvallásokkal való párbeszédért. Elmondta, hogy II. János Pál mindig határozottan vallotta meg hitét, és hangsúlyozta: éppen ebből a hitből fakad, hogy igyekszik találkozni másokkal. Hitte, hogy a katolikus egyháznak – az igazság és az emberről való tapasztalata tudatában – a különböző vallások hívei közötti békés együttélés szolgálatába kell állnia.
Riccardi a XX. század emblematikus ikonjának nevezi az 1986-ban Assisiben megrendezett vallások közötti béketalálkozót. Assisiben a világvallások képviselői határozottan kijelentették, hogy hagyományaik központi eleme a béke üzenete. A Szentszék elkötelezettséget vállalt a vallások közötti párbeszéd folytatásáért. II. János Pál utazásai során a vallások számos képviselőjével találkozott és kijelentette: minden utazás „kicsit Assisi folytatása. Elmondhatjuk, hogy Assisi már egy megmásíthatatlan tény.”
Riccardi kifejti, hogy a keresztények és a zsidók közötti közeledés a holokauszt tragédiája után kezdődött el. A fiatal Wojtyła személyesen megélte a háború és a krakkói zsidók tragédiáját. Amikor 1987-ben a varsói zsidókkal találkozott, elmondta nekik, hogy különleges kapcsolata van tragédiájukkal, bizonyos értelemben ő maga is megélte. 1969-ben, a kommunisták antiszemita kampánya idején Krakkó érsekeként ellátogatott a város zsinagógájába. Ahogy Adam Mickiewicz írja róla, a zsidókat nagyobb testvéreinek tekintette. 1986-ban a római zsinagógában találkozott Elio Toaff főrabbival. Pápaságának egyik történelmi pillanata ez a baráti ölelés: az újra felfedezett, vissza nem utasítható barátság szimbóluma. Végrendelétében is barátjaként említi Toaff rabbit. Barátságuk jóval túlmutat a személyes kapcsolaton: annak a jele, hogy keresztények és zsidók egymás elválaszthatatlan barátai.

1,2 millió embert várnak II. János Pál boldoggá avatására

[ 2011. március 27., 22:32 ] [31]

A líbiai háború és a japán földrengés tartja távol az érdeklődőket II. János Pál boldoggá avatásától.
Sokan mondják le korábbi szállodafoglalásukat, és inkább nem mennek el Rómába II. János Pál pápa boldoggá avatási szertartására részben a japán földrengés és cunami, részben a líbiai katonai akciók miatt.
Az olasz főváros vezetői nagyjából feleannyi résztvevőre számítanak, mint amennyit korábban a Vatikánba vártak. A május elsejei ceremónián 1,2-1,3 millió ember vesz majd részt, de ebben benne vannak a helyi érdeklődők is – idézte a Corriere della Sera napilap a város főpolgármester-helyettesét, Mauro Cutrufót. Cutrufo – aki a város idegenforgalmáért is felelős – azt mondta, a vatikáni Szent Péter téren körülbelül 300 ezer ember fér el, a többiek óriáskivetítőkön figyelhetik az eseményt a Circus Maximus és a Piazza San Giovanni környékén.

A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás egyik állomása. Giuseppe Roscioli a római szállodaszövetség elnöke azt mondta, sokan a japán földrengésre és cunamira, illetve a líbiai katonai beavatkozásokra hivatkozva mondják le foglalásukat. Leginkább japánok, amerikaiak és délkelet-ázsiaiak maradnak otthon, annak ellenére, hogy korábban jelezték, elmennek a boldoggá avatásra.
Index,erdely.ma

Ezrek ünnepeltek Gyulafehérváron

Több ezren vettek részt ma Gyulafehérváron a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású rendezvényeken.

A történelmi vár környéke kicsinek bizonyult az egyházmegye kilenc megyéjéből a városba érkező több száz autóbusznak, kisbusznak, illetve személygépkocsinak. Az események a reggeli órákban közös imádsággal kezdődtek, majd ünnepi szentmisén vehettek részt az érdeklődők, amelyet Franc Rode bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, illetve Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált. A szentmisén három külföldi római katolikus bíboros, 30 egyházfő és közel 200 pap vett részt. A keddi eseményeken ott volt Teodor Paleologu művelődési miniszter, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, a magyar kormány küldöttsége, helyi és megyei hivatalosságok vettek részt.

„Szent István királyunk kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy népe eljusson a kereszténységre. A keresztény hitre vezetés eredményessége megkívánta az egyházi szervezet kiépítését. Ezért szent királyunk tíz egyházmegyét alapított, közöttük a gyulafehérvárit, Szent Mihály főangyalt rendelve égi pártfogójának. Az elmúlt ezer esztendő történelmi változásai rányomták bélyegüket a mai egyházmegye képére. Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – áll a főegyházmegye beharangozójában.

Hozzászólások

Kategóriák