""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Izsák Balázs

Izsák Balázs nyílt levele a Román Rádió elnökének Biró Zsolt ügyében

Tisztelt Elnök Úr! Kedves András!
Gondolom a régi fegyvertársi szövetségünkre emlékezve nem veszed rossz néven, ha közvetlenül, baráti hangon szólítalak meg. Nyilván a Biró Zsolt ügyéről van szó, amely a Székely Nemzeti Tanács ügye is, amennyiben a sajtóhírek szerint:
„Összeférhetetlenséget állapított meg Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádióban végzett szerkesztői munkája, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztsége között."
A Székely Nemzeti Tanácsnak küldöttei közt nem Biró Zsolt az egyetlen újságíró, de lelkészek is vannak, vannak RMDSZ és MPP tagok és természetesen párton kívüliek, hiszen Székelyföld autonómiája nem politikai kérdés, hanem csakis a demokrácia szférájába tartozik, akárcsak a szólásszabadság, a sajtószabadság, a politikai pluralizmus, vagy a szubszidiaritás. Egy demokratikus társadalom, amely elvárja a közszolgálati médiától, hogy pártatlan legyen, azt is joggal várja el, hogy ugyanakkor elkötelezettje legyen a demokrácia alapvető értékeinek, tiszteletben tartsa az alapvető emberi jogokat és azok általános elfogadtatásán munkálkodjon. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményének Preambulumában olvasható: „az egyénnek kötelességi vannak más egyének és a közösség iránt, amelyhez tartozik, és törekedni köteles az Egyezségokmányban elismert jogok előmozdítására és tiszteletben tartására" – és ez egy olyan előírás, – a nemzetközi jog imperatív normája, – amely kötelező mindenkire, rád is, rám is és Bíró Zsoltra is, és nincs az a törvény, amely ez alól a kötelesség alól mentesítene. Maga a Székely Nemzeti Tanács sem párt, és nem is „politikai szervezet" és nem tesz egyebet, minthogy az idézet szellemében megfelel a kötelességeinek a „közösség iránt, amelyhez tartozik". Tény ugyanakkor, hogy a Nagy Románia párttól kezdve a demokrácia minden ellensége velünk szemben is ellenségesen nyilvánul meg, ennek megfelelően nem Biró Zsolt, – aki az ENSZ egyezmény szellemében cselekszik – vét a közszolgálatiság elve ellen, hanem az az állami média-hatóság, amely a demokrácia-ellenes, 89 előtti örökséget őrző politikai alakulatok kiszolgálójává válik, éppen ezzel sértve a közszolgálatiság elvét, amelyre hivatkozik.

Székelyföldnek autonóm parlament és regionális kormány kell

A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodni

 

Izsák Balázs beszéde

Módosítás: (1999. november 30., kedd) Írta: . 2011. június 08., szerda

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Tisztelt küldöttek!

Székely-magyar testvéreim!

Hölgyeim és uraim!

Több mint egy félév telt el a Székely Nemzeti Tanács budapesti ülése óta. Mindannyiunk életéből eltelt egy félév munkával, eredményekkel, vagy a még jobb eredmények reményével. Közvetlenül a gyűlés utáni feladatunk az volt, hogy az elfogadott határozatokat széles körben megismertessük. Ezt részben a sajtón keresztül tudtuk elvégezni, de gondunk volt arra is, hogy eljuttassuk őket Magyarország és Románia Külügyminisztériumának, mindkét kormánynak, az államfőknek, az EU tagállamok, az Egyesült Államok és Oroszország bukaresti nagykövetségeinek.

Ez alatt az idő alatt jött létre az anyaországban a Székelyföldért Társaság, amely aktívan támogatja az SZNT törekvéseit, segíti magyarországi programjainkat, de ami legfontosabb: élő kapcsolatot teremt az anyaországban letelepedett székelyek és a Székely Nemzeti Tanács között.

Találkozókat kértünk a budapesti országgyűlés parlamenti csoportjaitól, a találkozók során minden frakcióvezető támogatásáról biztosította a székelyek törekvéseit, és mindenki egyetértett abban, hogy a székelyek autonómiájának ügye felette áll a pártpolitikai vitáknak. Ígéretet kaptunk arra is, hogy Magyarország kormányát nem fogja az ellenzék támadni a Székelyföldnek, az autonómia ügyének nyújtott támogatásért.

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

SZNT: magyarországi konzultáció az önrendelkezésről

 

A magyarországi politikum teljes spektruma támogatja a Székelyföld autonómiáját – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Mint mondta, az SZNT konzultációsorozatot kezdeményez a magyar Országgyűlés frakcióival, hogy autonómiatörekvéseiket részletesen ismertessék.

„A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusaival való beszélgetések során elhangzott, az ellenzéki párt nem fogja támadni a magyar kormányt és a kormánypártot, ha a Székelyföldet érintő kérdések kerülnek terítékre, sőt hajlandók gyakorlati lépéseket is tenni, hogy támogassák a kezdeményezéseinket” – mondta az SZNT-elnök.

Emlékeztetett ugyanakkor, az országgyűlési frakciókat korábban, évekkel ezelőtt is megkeresték, a magyarországi politikusok azonban nagyon diplomatikusan fogalmaztak. „Korábban az volt az üzenet Bukarest és az RMDSZ felé: támogatjuk az autonómiát, de ezt a többséggel való párbeszéd révén vagy a magyarság egységének megtartása mellett kell elérni. Mint kiderült, most feltételek nélkül támogatják a kezdeményezésünket” – mondta Izsák Balázs. Az SZNT egyébként tervezi, hogy a magyarországi települések önkormányzatait is tájékoztatni fogja az önrendelkezési törekvésekről.

Egymillió aláírás Székelyföldért – SZNT-közlemény

[ 2011. február 23., 14:12 ] [67]

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs február 17. és 21. között Magyarországra látogatott.
Mint köztudott, az SZNT még a tavalyi év végén nyilvánosságra hozta, hogy élni akar a Lisszaboni Szerződés 11-es cikkelye adta lehetőséggel, és kezdeményez egy uniós szintű jogszabályt a szülőföldjükön őshonos nemzeti közösségek jogainak elismerésére és szabályozására. A jelenlegi út elsősorban ennek a kezdeményezésnek a jegyében zajlott. Ennek keretében a küldöttség találkozott a Harrach Péterrel, a KDNP-, illetve Vona Gáborral, a Jobbik frakcióvezetőjével. Mindkettőjüktől azt kérte, hogy nemzetközi kapcsolataikat felhasználva segítsenek lobbizni a beterjesztendő jogszabály-tervezet érdekében, illetve hogy odahaza Magyarországon vállaljanak szerepet a várhatóan jövő tavasszal induló aláírásgyűjtésben. Folyamatban van a találkozó előkészítése a többi országgyűlési képviselői csoport vezetőivel.
Az út fontos eleme volt az Országgyűlés Külügyi Hivatalának égisze alatt lezajlott szakértői konzultáció, amelynek keretében a küldöttség a tárgy szakértőivel a jogszabály-tervezet előkészítésének és beterjesztésének ügyében egyeztetett. Lényeges ugyanis, hogy egy olyan tervezet szülessen, s annak akkora támogatást sikerüljön megnyerni mind a szavazópolgárok, mind a politikai elit körében, hogy a kezdeményezés sikeres legyen.
A magyar-magyar kapcsolatok erősítésének a jegyében zajlottak azok a kerepesi és váci találkozók, amelyek során a polgármesterek fogadták a küldöttséget, folytatván azt a tavaly megkezdett folyamatot, melynek keretében a Székely Nemzeti Tanács intézményes kapcsolatokat épít anyaországi önkormányzatokkal. Ennek kiemelt jelentősége van azért, mert lehetőséget teremt arra, hogy az anyaországi helyi vezetők minél szélesebb köre kerüljön közvetlen kapcsolatba az SZNT-vel, váljanak a székely autonómia támogatójává. Ugyanezen meggondolásból került sor találkozókra több civil szervezettel is, köztük kiemelten a bejegyzés alatt álló Székelyföldért Társaság vezetőivel, amely tavaly év végén alakult, célja pedig a székely autonómia-törekvések támogatása az anyaországban.
A látogatás ugyanakkor lehetőséget teremtett arra is, hogy több helyi és országos rádió, valamint televízió műsorában helyet kapjon a székely autonómia ügye illetve uniós jogszabály-kezdeményezése.

Izsák Balázs az autonómiatörekvésekről a Duna Televízióban – film

[ 2011. február 20., 21:34 ] [134]

Az ország hivatalos álláspontját képviselve Traian Băsescu Románia elnöke 2009. februárjában Budapesten, a Magyar Köztársaság elnökének társaságában kijelentette, hogy „Székelyföldön soha nem lesz autonómia”, megtoldva azzal, hogy „Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat.” Mindez nagyon hasonlít a letűnt korban kialakult állásponthoz és úgy tűnik nehezen változott mindeddig.
„2003-ban alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, azóta érzékelhető egy elmozdulás. Gondoljunk csak arra, hogy az akkori államelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot hívta össze és a SZNT aktivistáinak szembe kellet nézni azzal, hogy a rendőrség bekísérje akkor amikor a gyűlésre toborzó plakátokat kiragasztották. Ettől azért már messze vagyunk. Alakul a román közvélemény is.

Traian Băsescu elnök megtette az autonómiaellenes kijelentéseit, ugyanakkor a decentralizáció elkötelezett híve, és az ugyanabban az irányban van, amerre mi szeretnénk elmozdítani. Az európai példák azt mutatják, hogy számos esetben, egy nemzeti őshonos közösségnek sikerült az autonómiatörekvését beépíteni a decentralizáció folyamatába. Ez történt Franciaországban, Korzika esetében.” – fejtette ki Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke.


Duna Tv, Hattól nyolcig

erdely.ma

A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne – film;

[ 2011. január 25., 19:23 ] [155]

Az őshonos kisebbségek önrendelkezéséről szeretne uniós szabályozást a Székely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményezhetik a jogalkotást. Ehhez egymillió aláírás szükséges, hét tagországból. A Székely Nemzeti Tanács az elsők között élne a lehetőséggel.
Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások – ezért is mondhatja (több-kevesebb cinizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabályokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi testület egyedüli kötelező szabálya, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, nagyon óvatosan fogalmaz, és nem határozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt.
A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát. Nem a Székelyföld autonómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogszabály-tervezethez gyűjtenének aláírásokat – szerte Európában.

Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: három éve egy nem hivatalos népszavazáson több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását.
Baranyi László

Duna TV, Térkép, erdely.ma

Egymillió aláírás Székelyföld autonómiájáért

 

GÁSPÁR BOTOND 2010. december 28., kedd 16:03 | Legutolsó módosítás: 2010. december 28., kedd 17:06

Kövér László kapja a 2010-es Gábor Áron-díjat.

Aláírásgyűjtést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanács az Európai Unió tagországaiban, hogy uniós szinten kidolgozzák a kisebbségek önrendelkezésére vonatkozó szabályozást. Az Európa Tanács december 15-én elfogadta, és december 20-án életbe léptette az állampolgári kezdeményezések végrehajtási procedúráját, ezt használja ki az SZNT.

izsakbalazs_b
Izsák Balázs: kizárólag demokratikus módszerekkel küzdünk Székelyföld autonómiájáért

Az Európa Tanács december 15-én elfogadta a Lisszaboni Szerződés 11. cikkelyének végrehajtási módozatát, vagyis lehetővé tette, hogy az állampolgárokat is közvetlenül bevonják a törvényhozásba, határozattervezeteket nyújthassanak be. „Az eljárás szerint egymillió aláírást kell összegyűjteni az Unió legalább 7 tagországából, mindenikből legalább a lakosság 0,2%-ától. Ez Romániában 40 000-et jelent, a népszavazáson nekünk 200 000-et sikerült. Az ET úgy döntött, hogy 2011. december 20-ától lehet elkezdeni, tehát van egy egész évünk a felkészülésre. Románia mellett gondoltunk még Magyarországra és Szlovákiára, de próbálkozunk Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Horvátországban is, amelynek EU-s csatlakozása a következő fél évben, a magyar elnökség alatt kerül napirendre”– ismertette az SZNT elnöke, Izsák Balázs.

Székelyek az Országházban – film


Székelyek az Országházban
Încărcat de gzsolt. – News videos from around the world.

sznt.hu

Kövér László és Izsák Balázs a HírTV Rájátszás című műsorában – film

2010. november 23.

hirtv.hu

Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatását kérte a Székely Nemzeti Tanács Magyarországtól

Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a Parlament a mai naptól kezdve már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is; a házelnök azt hangoztatta, az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül.
Az ülésen még elmondta, hogy a magyar nemzeti integráció egyik pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van". Hangsúlyozta, hogy a kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa több országában létező valóság. Közlése szerint a Székely Nemzeti Tanács az erdélyi magyarság és a székelység számára sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés támogatására.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének: az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.
Izsák Balázs a tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek, de nem találtak meghallgatásra.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt. A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte.
Az ülésen a Székely Nemzeti Tanács három határozatát fogadták el. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú, egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. (mti),transindex.ro

Székely Nemzeti Tanács – Schmitt Pál: a székelyek értékőrzése hivatás

2010 november 20., szombat

A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt.
"Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen" – írta az államfő.
Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a "divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett" határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket. A 270 küldött előtt felolvasott levélben az államfő kitért arra is, hogy ma Európában a határok tekintetében kevésbé fizikai, sokkal inkább lelki, szellemi elzárkózásról, befelé fordulásról kell beszélni.
Utalva arra, hogy az ülésnek a Parlament épülete ad otthont, kiemelte: falai között mindannyian otthon vagyunk.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy tartalommal kell gazdagítani a kettős állampolgárság intézményét. Ki kell terjeszteni a választójogot és a választhatóság jogát, a gondoskodó állam intézményrendszerét ki kell terjeszteni a határon túlra is – emelte ki.
Szorgalmazta Székelyföldön szórványkollégiumok létesítését az asszimiláció és az elvándorlás megállítására, repülőtér építését, székely szövetkezet kialakítását – utóbbi a gazdák termékeinek értékesítését segíthetné. Hangsúlyozta: a Kárpát-medence egységes gazdasági tér, s arra biztatta a gazdasági szereplőket, hogy közösen éljenek e lehetőséggel.
A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: "nemcsak múltunk, jövőnk is van".
Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön – fejtette ki.

Autonómiaharc Budapesten

[ 2010. november 18., 07:27 ] [429]

A Székely Nemzeti Tanács majdnem háromszáz tagja utazik Budapestre, hogy részt vegyen a testületnek a magyar Or szág­gyűlésben holnap sorra kerülő ülésén.
A Székelyföld területi autonómiájáért harcoló közképviselet a magyar közvélemény figyelmét kívánja felhívni fő célkitűzésére, de számít a magyar kormány támogatására, s arra, hogy a jövőben esedékes EU-elnökség közelebb viheti az autonómiához. Izsák Balázs, az SZNT elnöke bizakodóan készül a magyar fővárosba.
„Az SZNT-nek mindig célja volt a helyi közösségek, a helyi tanácsok és a helyi önkormányzatok megerősítése, ám eddig nem használhattuk ki az anyaországon keresztül vezető utat, bár tudtuk, Magyarország támogatása nélkül nehéz eredményt elérnünk” — fejtette ki Izsák Balázs. Rendkívül fontosnak tartják a magyar közvélemény felrázását, hogy ráirányítsák a figyelmet az autonómia ügyére, s ennek legkézenfekvőbb módja a budapesti SZNT-ülés. „Fontos, hogy félreértések nél kül fogják fel céljainkat, ne legyen olyan tévhit senkiben, hogy konfrontációt vagy akár feszültséget akarnánk a két ország között” — mondta.

Hozzászólások

Kategóriák