Archive

Category Archives for "Infrastruktúra"

Rózsaszínűre festheti a festőbodza a gazdák jövőjét

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPMainArticleScreen.vm/id/2619

2010. október 26.
Különleges stratégiai növényt telepítettek Kolozs megyébe

Egyik csemetéjét ülteti Balázs Ferenc, az első kalotaszegi festőbodza-gazda (A szerző felvétele)

Nem eszik az állatok, nem lopják az emberek, és hektáronként 2000 eurós nyereséggel kecsegtet a fekete bodza vagy más néven festőbodza (Sambucus nigra), amely úgynevezett stratégiai növénynek számít, és elsősorban tőlünk nyugatabbra van iránta nagy kereslet: termését az élelmiszeriparban, festőanyagnak használják. A legtöbbet az Egyesült Államokban, de kisebb mennyiségben Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon termesztenek belőle. Vasárnap óta pedig Inaktelke mellett is: az Ecorural Szövetkezet szervezésében a falu határában, a Lüget nevű erdőrész melletti kopár dombtetőn, Kolozs megyében első ízben telepítettek ilyen növényzetet. Az igénytelen fás bokor gyümölcse önmagában is kiváló dzsem nyersanyaga, bővelkedik vitaminokban, cukrokban, savakban, pektinben, tájainkon sok parlagon hagyott mezőgazdasági területen lehetne jövedelmező megélhetési forrásként termeszteni.

A „jégtörő” mintaültetvény Balázs Ferenc inaktelki gazda saját földjének 22 árnyi területén nő majd fel, aki vasárnap – barátok, ismerősök segítségével és a sajtó jelenlétében – 100 darab, Debrecen mellől beszerzett, Haschberg fajta bodzacsemetét ültetett el ötméteres sorközökben, hat-hat méterre egymástól.

A gazda lapunknak elmondta, hogy családjának 4,5 hektárján hiába próbálkozott kukoricával, alig lett termése, ezért vágott bele ebbe a vállalkozásba. Reményei szerint jövőre az egész területet festőbodzával telepíti be – akkorra majd legalább tíz embert kell alkalmaznia. Megtudtuk: ő két éve hallott erről a lehetőségről, és most bízik a sikerben.

Horváth Zoltán, a program irányítója szerint a fa-bokor a második év végén kezd termőre fordulni, a harmadik évben pedig a termés már elérheti a 20–22 kg/tő mennyiséget. Tavasszal meg kell metszeni a növényt, és ágait 45 fokos dőlési szögbe kell irányítani, hogy megkönnyítse a gyümölcs kézi betakarítását. Mert a legnehezebb művelet talán a rekord ütemű szüretelés és szállítás, hiszen a termésnek 24–48 óra alatt kell megérkeznie feldolgozóhelyére.

Megtudtuk: az inaktelki fekete bodzát fagyasztóval ellátott kamionok viszik majd Magyarországra, ahol megdarálják, utána pedig hasznos időben kell eljutnia Ausztriába vagy Amerikába. A festőbodza saját maga által termelt fitocid anyagokkal védekezik a gombatámadások ellen, és nagy tannintartalmának köszönhetően az állatok sem rágják meg – tette hozzá a szakember. „Nem lopják sem az emberek, sem az állatok” – biztatott a projektfőnök.

A stratégiai növénytelepítést szervező MPP kolozsvári elnöke, Keizer Róbert a bodzatermesztés népszerűsítése kapcsán végzett felvilágosító munkáról beszélt a jelenlévő sajtósoknak: 7 erdélyi megye 40 falujában 600 gazdát szólítottak meg eddig, és remélik, hogy a kezdeti sikerek láttán a rászorultak közül egyre többen fognak bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe, amely hektáronként évi 2000 eurós jövedelemmel is kecsegtet. A sok meg nem művelt terület kiválóan alkalmas a festőbodza termesztésére, a nyugati felvásárlási igény pedig igen nagy, így a fekete bodza-kultúrák sok gazdának, földtulajdonosnak jelentheti a szebb jövőt, annál is inkább, mert kevés befektetést és kevés munkát igényel, ami igen rövid időn belül – két-három év alatt – többszörösen megtérülhet.

SZERZŐ: Ö. I. B., http://www.erdelyipolgar.blogspot.com/

Tévés demokráciát fejlesztenek Bólyon – Sarmaság is példát vehetne demokráciából

 

2010. május 7., péntek 11:46 | Frissítve: 2010. május 7.

Másodpercenként 48,8 megabites adatátviteli sebességet értem el Budapest és Bóly között, a fájlokat mobilom és laptopom memóriájában szállítottam a vadonatúj M6-os sztrádán. A vidéki riporton azt akartam kideríteni, hogy Bóly mire jutott a polgármesteri hivatal által működtetett világklasszis optikai hálózattal.

Az M6-os sztráda átadásával Budapest egy órával közelebb került Bólyhoz. A baranyai kisváros arról híres, hogy Magyarországon elsőként adott minden lakosának 100 megabites üvegszálas hálózati elérést, és a polgármesteri hivatal maga gondoskodik a település informatikai fejlődéséről – náluk lehet előfizetni az internetre és a kábeltévére. Budapest az informatikai szolgáltatások területén még nem ért Bóly közelébe.

Három évvel ezelőtt adták át Bóly üvegszálas hálózatát, bemutattuk a fejlesztés hátterét. Most muszáj volt újra odautazni, mert a hírközlési statisztikák szerint hazánkban tragikus a távközlési infrastruktúra állapota. Több száz településen nincs szélessávú internet, és ahol van, ott sem a legjobb minőségű. A politikusok törik a fejüket, hogy miként lehetne javítani a helyzeten, erre találták ki a Nemzeti Digitális Közmű projektet. És csak úgy röpködnek a fejlesztésre szánt tízmilliárdok, százmilliárdok.

DPECS20061011004

Bóly városközpontja (Fotó: Kálmándy Ferenc)

Bóly példája tanulságos lehet a hasonló fejlesztésen gondolkozó falusi, városi, kerületi önkormányzatoknak. A bólyi üzemeltetők sok necces szituáción vannak túl, de az is látszik, hogy az önkormányzatok miben tudnak többet adni az előfizetőknek, mint a több millió ügyfelet kiszolgáló óriáscégek.

Electric boogie

"Ötéves üzleti tervet készítettünk, de inkább 6 évre kellett volna tervezni, ennyi idő alatt jövünk ki nullszaldóra, és a befektetés ezután kezd el pénzt termelni" – mondta Hárs József, a település polgármestere. Minden évben volt 5-10 millió forint plusz kiadás, ennek egy részét hibaelhárításra, a többit viszont fejlesztésekre költötték el.

IMAG0020

Üvegszálak a szekrényben

Kezdetben 4 megabites maximális letöltési sebességet kaptak az előfizetők, most 10 megabitet. A megnövekedett igények miatt bővíteni kellett a gerinchálózati kapacitást is, az eredeti 100 megabites BIX-kapcsolatot megduplázták.

Elhasználtak néhány merevlemezt, és a korábbi hét szervert lecserélték egyre, amivel az áramfogyasztás 60 százalékra csökkent. Bólyon az elektromosság okozta a legtöbb gondot: néha elfogyott az áram, néha viszont úgy bevágott a villám, hogy még a falakban is kiégtek a vezetékek.

gp P1050169

A város északról és délről kapott áramot, emiatt volt olyan, hogy az áramszünetben leálltak a szerverek, viszont az ügyfelek egy részénél működtek a set top boxok. Rögtön panaszkodni kezdtek, hogy miért nincs adás. "Megtanultuk, hogy mindig a szolgáltató a hibás" – mondta Hárs József. Azóta kaptak egy új becsatlakozást az Eontól, vettek szünetmentes tápegységet, generátort, és megszűntek a kimaradások. Nehezebben birkóznak meg villámokkal. "Bóly rossz helyen van, mert ha zivatar van, akkor szinte mindig becsap a villám." Emiatt elszállt néhány set top box, optikai végpont.

Lakossági trance

Teljesen egyedi igények jelentek meg az előfizetőknél, például egy szülő panaszkodott, hogy a gyermek az iskola után rögtön leül az internet elé. Kérték, hogy délután 5-ig ne legyen internet, és este 11 után is kapcsolják le, hogy az alvásra is legyen ideje a gyereknek. Teljesítették a kérést, beleprogramozták a rendszerbe a szülői felügyeletet.

Bólyon kezd kialakulni az e-demokrácia alapja, és a polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy a tévén át szólítja meg a lakosságot. A távirányítót mindenki tudja kezelni. Egyik érdekes fejlesztésük az képernyő tetején megjelenő információs csík, amely minden csatornaváltáskor megjelenik, és 5 másodpercig látható. Ezen helyi információkat közölnek: mikor lehet fakivágási engedélyt szerezni, a kutyákat beoltatni, figyelmeztetnek az adóbevallás határidejére, és a fontos közösségi eseményekre. Ha az infocsík megjelenésekor megnyomják a távirányítón az OK gombot, akkor a teljes közlemény elolvasható.

bolylezer

Már online szavazással is kísérleteznek, az előfizetők a tévé távirányítójával szavazhattak, hogy milyen tévécsatornát vegyenek fel a kínálatba. Ebben rengeteg lehetőség van, a polgármesteri hivatal minden fejlesztés, felújítás előtt felmérheti a lakosság véleményét. Ez erősíti a demokráciát, és még az önkormányzat munkáját is segíti.

Mérget vehetünk rá, hogy a nagy távközlési cégek hálózatán sokáig nem lesznek ilyen szolgáltatások. Ha a város egyik részében a T-Home nyújt IPTV-t, a másik részében pedig a UPC ad kábeltévét, akkor többféle set top boxra kell kifejleszteni a szolgáltatásokat. Az óriáscégek valószínűleg azt sem hagynák, hogy egy önkormányzat csak úgy belepiszkáljon a rendszereikbe.

Bólyon a díjszabás szociálisan érzékeny, az időseknek olcsóbban fizethetnek elő. Azokban a háztartásokban, ahol kizárólag nyugdíjasok élnek, az internetre és a tévére is féláron lehet előfizetni. Emellett az új szolgáltatás bevezetésekor tanfolyamokat szerveztek az időseknek, hogy megismertessék velük az internetet és a digitális tévéadást.

Industrial rock

Az extra költségek egy része újabb optikai kapcsolatok kiépítésére ment el. A pincesorra, a panziókhoz, a két és fél kilométerre lévő volt majorság házaihoz, és egy új utca üres telkeire is kivitték a vezetéket. Az ipari parkba kivitt üvegszál végére pedig nyolc térfigyelő kamerát kötöttek, és vissza tudják nézni a felvételeket, ha történik valami.

gp P1050168

Elképzelhető, hogy Bólyi önkormányzat adja majd a műszaki hátteret a mohácsi kistérség rendőrségi térfigyelő rendszeréhez, ami segít a lopott járművek megtalálásában és más bűncselekményeknél. Például ha több településen betörnek lakásokba, akkor nyomon tudják követni, hogy adott időpontban milyen autók jártak az érintett városokban és falvakban.

A százmegás vonal a vállalkozásokat is vonzza, és volt olyan cég, amely emiatt költözött vissza a városba. Egy helyi cég dolgozói otthonról vezérlik az ipari parkban működő marógépeket, egy német cég pedig külföldről programozza és ellenőrzi a gyártósorát, nem kell emiatt ideutaztatnia egy mérnököt. Persze nemcsak az információs szupersztráda kelti fel az ipar érdeklődését, hanem az új M60-as közelsége is: egy panorámalifteket gyártó cég betelepülése 100 új munkahelyet teremt a városban.

Hardcore

A négyezer lakosú Bóly magasan veri az országos átlagot az internetezők arányában. A háztartások 45-50 százalékában van internet, míg Budapesten átlagosan 25,9 százalékos a penetráció. A fővárosban a VI. kerület áll az élen, mindössze 33,9 százalékkal (2009 júniusi adat). A növekedés üteme is lassú, a fővárosban 2007 óta 4 százalékponttal nőtt a netezők aránya, vidéken majdnem 5 százalékponttal. Tehát a jelenlegi körülmények közt elérhetetlen célnak tűnik, hogy országos szinten minden második háztartásban legyen internet.

gp P1050162

Távközlési szakértők szerint máshol is megérné hasonló üvegszálas hálózatot építeni. Az előnyök Bóly példájából egyértelműen kiderülnek: a jó internetelérés hasznos az iparnak, visszafogja a népesség elvándorlását, erősíti a demokráciát. A bólyi optikai hálózatot kiépítő Ericsson elismerően nyilatkozott a bólyi szolgáltatásokat fejlesztő háromfős csapat munkájáról, tehát nem kell messzire menni, ha szakértőre van szükség.

Hárs József elmondta, hogy Tárnok élénken érdeklődik az üvegszálas projekt iránt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, erős patriotizmus is szükséges lehet a sikerhez. Az áraik magasabbak az átlagnál, de az előfizetőknek mérlegelniük kell: spórolhatnak 500 vagy 1000 forintot, ha egy országos vagy egy multinacionális cégnél vesznek előfizetést, de akkor lemondhatnak a kizárólag nekik készített extrákról, és a szolgáltató dönti el, hogy milyen tévécsatornákat nézhetnek.

index.hu

2

Épül- szépül Sarmaság nagyközség

Ha bármit is tanulhattunk a történelemből az ez:

“A hatalom korrupt: az abszolut hatalom, pedig abszolut korrupt.”
– Lord Acton, angol történész, 1834 – 1902.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy Sarmaságon igenis dolgozik a helyi polgármesteri hivatal. Számomra, egyszerű halandó számára ez úgy érzékelhető hogy utcánkban, a Csergeték (Crinului) utcában kanalizálási munkálatokat végeznek, útkövezést kezdeményeztek, ami ténylegesen, komolyan állítom: nagyszerű dolgok. Futó helyi pletykák szerint ezeket a munkálatokat a Hársfa (Teilor) utcában is el fogják végezni… Végre történik valami jó, gondolják az utcabeliek, véleményem szerint teljesen jogosan.
Mit is jelent, mi történhet a kulisszák mögött, a megyei és helyi RMDSZ- nél ?
Ha a dolgokat kicsit kronológiai sorrendben megvizsgáljuk, akkor könnyen észrevetjük az RMDSZ Sarmaságon kifejtett tevékenységében történt gyökeres változást, ha úgy akarod törést, magyarán: a tavalyi helyhatósági választások eredményeinek publikálása óta a Sarmaság községbe áramló központi pénzek mennyisége óriási mértékben növekedett. Miért meri szerénységem állítani mindezt ? Egyszerű: az elmúlt egy év alatt, az RMDSZ- nek a hatalomból való eltávolítása ide, globális gazdasági válság oda, az említett helyhatósági választások óta szerény becslések szerint is több mint 20- 30 milliárd régi lejnyi pénzbeáramlás történt községünkbe. Fenti összeg csak egy becslés mert szerintem a valóságban ettől inkább több mint kevesebb pénz érkezhetett. Ami természetesen szép, hasznos és üdvözlendő .
Úgy is mondhatnánk (azok akik kicsit is ismerik a megyei állapotokat) hogy a megyei RMDSZ megváltoztatta földrajzi- helységfejlesztési prioritását, konkrétan: az ugyancsak szilágysági község, Kraszna helyett bizony az egy évvel ezelőtti helyhatósági választások óta Sarmaság lett a (megyei tanácstól vagy más forrásokból) politikailag megszerezhető központi és nem központi pénzek célállomása.
Gratulálok a megyei RMDSZ- nek azért, hogy lassan már egy éve Sarmaságot tekinti megyei szinten az első számú fejlesztendő célpontnak ! További sok sikert kívánok !
RMDSZ- berkekben politikai- gazdasági- helységfejlesztési paradigmaváltásnak voltunk tehát tanui az elmúlt egy évben Sarmaság vonatkozásában. Ez van…
Ha gonoszkodni akarnák kicsit, akkor azt mondhatnám hogy mindez a helyi MPP megjelenésének és fentebb említett helyhatósági választásokon történt eredményének köszönhető (ugye tudjuk: három MPP tanácsos bejutása a helyi önkormányzat döntéshozó szervébe, tanácsosok akiket minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen módon kiszavaznak, kinéznek, kitudnak maguk közül az RMDSZ- es tanácsosok felső – ti. megyei utasításra – de ez már ,,más káposzta’’ ahogy magyar nyelvterületeken használatos). Lassan közhelyszámba megy, de ugye megjelent a politikai alternatíva az egyszerű ember számára, megjelent ,,az RMDSZ konkurrenciája’’, ahogy a mindennapokban mondani szokás. Ez pedig ugye, merem állítani: vagyis a politikai konkurrens megjelenése egyfajta teljesítménykényszert szült. A vezető pártnak bizonyítania kell választóinak, mert már csak három évecske és jönni fognak a következő helyhatósági választások és bizony a jövőben ezek után a választópolgároknak már nem lehet azt mondani ugye, amit eddig, mondjuk hogy  ha nem tetszik nektek az RMDSZ, akkor szavazzatok román pártra meg hasonló blődségeket.
Szóval az RMDSZ- nek tetszik, nem tetszik nincs mese: bizonyítania kell. Na de még mielőtt megsajnálnánk a Seres Dénes országos képviselő, megyei elnök által ,,fémjelzett” (ugye emlékeztek: ő volt az aki azon a bizonyos szatmári kongresszuson hivatalosan kezdeményezte és el is érte a Tőkés László püspök akkori tiszteletbeli RMDSZ elnök kiebrudálását posztjáról – de ez megintcsak más káposzta – ezért ezzel sem foglalkozunk itt bőven) RMDSZ funkcionáriusok nehéz sorsát, mert azt azért ne felejtsük, hogy ha történetesen fordítva lenne, és az MPP vezetné a községet, akkor a versenyhelyzet miatt neki is dolgoznia és bizonyítania kellene a választópolgárnak. Maradjunk talán annyinál hogy nem történik más mint az hogy : VÉGRE A DOLGUKAT (igaz kicsit, de) VÉGZIK VÁLASZTOTTJAINK ! De hát normális világban ez lett volna eddig is a dolguk, ezért kapták- kapják a fizetéseket, különböző anyagi juttatásokat (szolgálati kocsi, ingyenes üzemanyag, stb…), meg hát nem anyagi síkon vonatkoztatva: a sarmasági polgárok megbecsülését. Megbecsülés, ami talán a legfontosabb, mert hosszú távon, ha tetszik nekik, ha nem mégis az egyszerű választópolgár dönti el sorsukat.
Ezért igenis jó és helyes a politikai versengés, teljesítménykényszert (ha úgy tetszik fejfájást) okoz a résztvevőknek, a politikai pártoknak, aminek maga az egyszerű polgár a legnagyobb haszonélvezője, mondhatnánk… Elméletben.

De nem mondjuk … Miért is nem tesszük, nem tehetjük teljesen nyugodt lélekkel? Mit is keres itt az aktuális topic- nyitó elejére beszúrt idézet ?
Szerintetek milyen hatással van az MPP puszta létének ténye a helyi abszolút hatalomra ? Esetleg a hatalom mértékére vagy a korrupcióra, vagy mindkettőre ? Miért is utálják bizonyos hatalmon levő RMDSZ- es tisztségviselők annyira az MPP- t és a párt- szimpatizánsokat ? Van- e valami jelentése Lord Acton fentebb idézett mondatának a ma Sarmaságára vonatkoztatva ?

Véleményetek?

Admin.
U.i. Hajrá Sarmaság ! Hajrá Sarmaságiak !

5

Ártézi kutak bezárása Sarmaságon

Sarmaságon (állítólag) hivatalos szervek bevizsgálták az ártézi kutak vizének minőségét és azok nem megfelelőnek találtattak egészségügyileg , ezért (megint csak állítólag)  le fogják őket zárni.

Tud- e valaki valami közelebbi információt erről mondani ? Egyáltalán milyen szerv vagy szervezet hivatott ezt eldönteni ? Milyen kritériumok számítanak ?

Részemről csak annyit hogy én nagyon szeretem a sarmasági ártézi kutak vizét, ezért aggódva kérdem mi tudtok, létezik- e egyáltalán erre a problémára igazi megoldás ? Mondjuk rehabilitációs megoldás, vagy bármi amivel megmenthetőek lennének kútjaink…

Szakmabeli vélemények ? Véleményetek ?

Admin

70

Ha már lúd, akkor legyen az kövér !

Jelen vitaindítóm megértéséhez azoknak, akik esetleg nem ismernék az előzményeket, figyelmükbe ajánlanám a következő linkeket:

http://sarmasagi.ro/651/21-szazadi-nak-egyaltalan-nem-mondhato-viszonyok-a-csergetek-utcaban-sarmasagon-ii-avagy-kerek-1ooo-ron-t-a-munka-ellenerteket-a-sarmasagi-rmdsz-es-polgarmesterektol

http://sarmasagi.ro/735/levelet-kezbesitett-ma-a-posta-felado-primaria-comunei-sarmasag-alairta-viceprimar-csobanka-istvan-arpad .

Röviden összefoglalva  a közelmúlt eseményeit, dióhéjban hát elmondanám hogy megelégeltem volt azt, hogy Sarmaság Csergeték utcájának rám eső részén nedves időkben a sártengert tapossuk több évtizede, ezért leköveztettem saját pénzen annak mintegy kb. 50 méter hosszúságú darabját, úgy 5 méter szélességben, kb. 5 cm vastagságban, természetesen egy előzetes és alapos sárletakarítás után.

Ami ezután történt, az nem más, minthogy rá kb. egy hétre kaptam egy szép kis felszólítást (persze teljesen függetlenül első ,,tettemtől”)  a sarmasági polgármesteri hivataltól, az alpolgármester aláírásával, amiben felszólított az előbb megjelölt ,,úr”, hogy fáradjak be a hivatalba mert szerinte illegálisan építkeztem, ti. egy kerítést meg egy ajtót saját tulajdonomat képező ingatlanomra. Törvénytisztelő polgárhoz illően megjelentem fentebb említett hivatalnál ahol kijelentettem hogy amennyiben bármilyen szabálysértést követtem volna el, akkor és azért természetesen kifizetem a rám rótt törvényes büntetést. Rá két napra meg is kaptam az alpolgármester meg egy tanu aláírásával (valami Balog Ibolya nevű az illető) a jegyzőkönyvet ami felszólít arra hogy fizessek ki 1000 ron-t büntetés címén.  Fentebbi második linken meg lehet közelebbről nézni miről is volt szó akkortájt, tulajdonképpen pár nappal ezelőtt.

Miután megvizsgáltattam a dolog jogi oldalát arra alkalmas szakemberekkel, ők arra hívták fel szerénységem figyelmét, hogy ne fizessek semmiféle büntetést sem a sarmasági polgármesteri hivatalnak, sem pedig senkinek, egyszerűen azért mert nem követtem el abszolút semmiféle törvényszegést. Ennek igazolására  természetesen követem (mit is tehetnék?) az ilyenkor szokásos jogi procedúrát, ennélfogva perre fogom vinni a dolgot igazam bizonyítására.

Namármost, jelen esetben (maximálisan) két lehetséges alternatíva következhet be:

1. elvesztem a pert és az összeget befizetem egy, az alpolgármester által megjelölt számlára (ami szerintem egyszerűen nem más mint egy feneketlen zsák, amiből a Sarmaságiak egyszerűen nem látnának semmit),

2. megnyerem a pert, és mivel meggyőződésem hogy amint aktuális topic címében is megjelöltem: ,,ha lúd akkor legyen az kövér”, az illető 1000 ronból le fogok kövezni még 50 méter utat Sarmaság községben (amint azt már egyszer megtettem saját költségre, most másodszor is meg fogom tenni), de ezúttal nem a házam meg a szomszédaim előtti utcát – ott már ugyanis megvan- , hanem ott ahol a legnagyobb a sártenger polgártársaim életét megkönnyítendő ! Ez esetben mit fogok kérni a polgármesterektől? Egyszerű: 2000 ron- t. Ha megadják, ha nem…

Tisztelettel:

Keresztes Zoltán István

Csergeték utcabeli sarmasági lakos.

Hajrá Sarmaság ! Hajrá Sarmaságiak !

U.i.: Szerintetek meg fogják- e adni a pénzt ?

107

21. századi (-nak egyáltalán nem mondható) viszonyok a Csergeték utcában- Sarmaságon II – avagy kérek 1ooo RON-t a munka ellenértékét a sarmasági RMDSZ- es polgármesterektől

    A dolognak előzménye van, hadd emlékeztessem a kedves olvasókat a jobb megértés érdekében a következőkre (klikk a linkre):

    http://sarmasagi.ro/428/21-szazadinak-egyaltalan-nem-mondhato-viszonyok-a-csergetek-utcaban-sarmasagon

    Válasz egyáltalán nem érkezett nyilvánosan felvetett kérdése(i)mre, ezen a múlt vasárnapi falugyűlésen kivűl, ami pénzügyi beszámolónak indult, de a végén listaszerű felsorolás lett belőle, különböző munkákra elköltött összegek részletezése nélkül, mondják azok akik részt vettek. A dolog pikantériája hogy fentebb említett Csergeték utca (az utca ahol lakom) is be lett (állítólag) sorolva a lekövezett utcák listájába.

    Igazából amint régebbi keltezésű (fentebb belinkelt) vitaindítómban már elmondtam, csak annyi történt mindeddig utcarehabilitálás ügyben, hogy polgármester urak lenyomatták a felső, még viszonylag jól használható réteget az utca járó felületéről, ezáltal sártengert gerjesztvén az itt élő emberek életét megkeserítendő. Íme néhány fotó ízelítőnek (vagy inkább keserűségnek):

    Sártenger-1

    Sártenger-1

    Sártenger-2

    Sártenger-2

    Sártenger-3

    Sártenger-3

    Sártenger-4

    Sártenger-4

    Sártenger- 5, a háttérben látni hogy megjött az első kamion kőzúzalék

    Sártenger- 5, a háttérben látni hogy megérkezett az első kamion kőzúzalék

    Sártenger- 6

    Sártenger- 6

    Béreltem gépeket, megvettem az anyagot és leköveztettem az utat. Mivel ez az egész munkálat kb 1ooo RON- ba került, ezért kérem a polgármester urakat, hogy fizessék nekem azt ki abból a 22 milliárdból, amit az RMDSZ lobbizott ki nekünk falufejlesztésre. Ha a 22 milliárd régi lej esetleg már elúszott,  szívesen elfogadom saját zsebből (mint ahogyan én is fizettem) fenti összeget, azaz 5oo lejt fejenkét (polgármestertől és alpolgármestertől).

    További képek (ezek már konstruktívabbak- látni a sürgés- forgást, na meg a munka (rész)eredményét):

    Munka- 1

    Munka- 1

    Munka -2

    Munka -2

    Munka -3
    Munka- 4

    Munka- 4

    Elkészülve- 1

    Elkészülve- 1

    Elkészülve- 2

    Elkészülve- 2

    Elkészülve- 3

    Elkészülve- 3

    Mit szólnak a polgármester Urak, mikor lesz az utca hátralevő része megjavítva? Vagy maradunk, mi Csergeték utcabeliek a jó öreg soha be nem tartott ígéretözönnel?

    A sártenger marad- 1

    A sártenger marad- 1

    A sártenger marad- 2

    A sártenger marad- 2

    A sártenger marad- 3

    A sártenger marad- 3

    Vagy arra várnak az Urak, hogy mindenki javítsa meg a háza előtt levő utat és nyújtsa be a számlát? Mert szerintem ezt kéne mindenkinek művelnie, hogy végre munkára bírjuk a polgármestereket, mert emígy biztos nem fog belekerülni az összes sáros utca lekövezése 22 milliárdba. Ha számításaim nem csalnak, akkor 1 méter utca lekövezése kb. 2o lejbe kerül anyaggal, munkálatokkal együtt, tehát 22 milliárdból, ami új lejben 2,2 millió RON, meg lehet(ett volna) javítani 110 ezer méter, azaz 110 km utat- amibe szerintem nemcsak az összes sarmasági, de még a szomszéd községek sáros és hegyi útjainak lekövezése is belefért volna).

    Vagy mégis mit mást tehetnénk, annak érdekében hogy fogjanak hozzá végre dolgozni kis közösségünkért, amelynek fűt- fát ígértek a választási kampányban fentebb említettek?

    Tisztelettel:

    Keresztes Zoltán István

    Csergeték utcai lakos.

Székelyföldi Termék- Közös Ügy

Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése, és ennek nem csupán érzelmi töltete, hanem gazdaságserkentő hatása van — hangzott el szerda este Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson.

A Székelyföldi Termék márkanév ügyében rendezett fórumon több tucat érdeklődő jelent meg, számos vállalkozó mondta el véleményét, a résztvevők pedig megállapodtak abban, hogy mielőbb elindítják a márkanév bejegyzésének folyamatát, hamarosan pedig a régió más vidékein is hasonló fórumokat szerveznek, hiszen a kezdeményezés egész Székelyföldet átfogná. A vita során megoszlottak a vélemények arról, hogy a márkanevet csak bizonyos minőségi szintet elérő termékek kapják meg, vagy pedig minden helyi készítményre kerüljön fel a címke.

A fórum megnyitásaként Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Hangsúlyozta a márkanév levédésének gazdaságserkentő hatását, és hogy ilyenformán a térség fejlődését szolgálja. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Beszámolt az Asimcov korábbi, hasonló próbálkozásáról, és elmondta: kapcsolatban állnak azzal az alapítvánnyal, amely a magyar termékek védelmében bonyolít le hasonló akciót, az ő tapasztalataik is hasznosak lehetnek. Szerinte fontos lenne egy kezdeményező mag alakítása, hogy Székelyföldön több helyen szervezzenek hasonló fórumokat, így minél többen mondják el ötleteiket, és csatlakozzanak. A széles körű támogatottság érdekében fontos, hogy a sajtó is támogassa a kezdeményezést — mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos régiókban a Székelyföldi Termék márkanév gátolhatja is a termék eladását, hiszen ellenérzést válthat ki az emberekből.

Szatmári György vállalkozó szerint nem szabad hagyni, hogy a kezdeményezés elsikkadjon, fontosnak tartja a minőségi kritériumrendszer mielőbbi kidolgozását, hogy ennek alapján döntsenek a márkanév használatáról némely termé­kek esetében. Fazakas Tibor vállalkozó jónak tartja az időpontot, hiszen a gazdasági válság miatt az Európai Unió több országában figyelnek a helyi termékek védelmére. Hangsúlyozta azonban: a román köztudatba is be kell vinni a kezdeményezést, hogy ne váltson ki ellenérzést a Székelyföldi Termék márkanév. Tulit Attila az önkormányzatok felelősségét emelte ki. Szerinte a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. Mint mondta, a cégvezetők ezt a közösség részéről érkező bizalomként értékelnék.

Kalamár György a márkanév levédésének gyakorlati vonatkozásairól beszélt, Kató Béla vállalkozó az önkormányzati támogatás szükségessége mellett érvelt, Bakó Zoltán szerint első lépésként az is jó lenne, ha az emberek tudatosan elkezdenének helyi termékeket vásárolni. Ennek az lenne az üzenete, hogy a székelyföldi terméket nem csak előállítjuk, hanem meg is vásároljuk — mondta. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezető elnöke az intézményesítés mielőbbi beindítását szorgalmazta. Szerinte fontos, hogy mielőbb rögzítsék azokat a minőségi kritériumokat, amelyek alapján a márkanév használatára feljogosítják a vállalkozót.

A minőségi elbírálás ügyében egyébként megoszlottak a jelenlevők véleményei. Többen ugyanis felvetették, hogy minden olyan terméken fel kellene tüntetni a márkanevet, amelyet itt állítanak elő, az ár-minőség viszonyt úgyis a piac alakítja, a vásárló viszont tudná, hogy bizonyos árkategóriában melyek a helyi vállalkozóktól származó készítmények. Mások viszont azzal érveltek, hogy könnyen kompromittálhatóvá válna a márkanév, ha rossz minőségű termékre kerülne fel a Székelyföldi Termék címke. A résztvevők végül megállapodtak abban, hogy mielőbb levédik a márkanevet, és Székelyföld más vidékein is hasonló fórumokat kezdeményeznek. További javaslatokat, ötleteket a www.szekelyfolditermek.eu honlapon várnak.

Farcádi Botond, Háromszék

4

Koncz Zsuzsa- Ne vágj ki minden fát! (Sarmaságon)

Koncz Zsuzsa előadásában hallgasd meg:

(Ne vágj ki minden fát:
Album: Miért hagytuk, hogy így legyen?
Szerző(k): Szörényi Levente / Bródy János)

Hogy velem nem törődtél,
épp, hogy elviseltél,
én már nem bánom
Azt, hogy szeress engem,
úgy is, ha kényelmetlen,
én már nem várom

Csak annyit kérek
tőled,ha érted,
ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha
lazíts egy félórát

Hogy magad alatt vágod,
egyszer majd belátod,
én már nem nézem
Azt, hogy hallgass énrám
ott fenn a magas létrán,
én már nem kérem

Csak annyit kérek
tőled, ha érted,
ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha
lazíts egy félórát

Azt, hogy nem értettél,
és sosem segítettél,
én már nem bánom
Azt, hogy gondolj arra,
szükségünk van egymásra,
én már nem várom

Csak annyit kérek tőled,
ha érted,
ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha
lazíts egy félórát.

Személyes véleményem az hogy aki egy fát kivágott annak kötelező helyette legalább kettőt ültetnie.

Keresztes Zoltán-István

U.i.: Ti hogyan látjátok ezt a témát?

Rendkívüli tanácsülés Sarmaságon 2008.aug. 7- én

2008. augusztus 7- én rendkívüli tanácsülést tartott a Sarmasági Helyi Tanács.

Egyetlen napirendi pontot terjesztettek a tanácsosok elé, mégpedig határozattervezetet a helyi költségvetés módosításáról.

A helyi költségvetés bevételi oldala 30 ezer RON- nal lett gazdagabb,  összeg amit csakis célirányosan szabad elkölteni a sarmasági infrastruktúrális fejlesztési projektek dokumentációinak kifizetése céljára a következő időszakokra:

2008. évi 1. évharmadban 10 ezer lej;

2008. évi 2. évharmadban   9 ezer lej;

2008. évi 3. évharmadban 11 ezer lej.

219

Nyílt levél. Az RMDSZ sarmasági szervezete elnökségének

Tisztelt Elnökség!

A június elsejei helyhatósági választások után, de még a helyi tanács megalakulása előtt, a Magyar Polgári Párt sarmasági szervezete kötelességének érzi, hogy habár ilyen rendhagyó módon is megpróbáljon kapcsolatot létesíteni a két meghatározó helyi politikai alakulat között. Jószándékunkat bizonyítandó, nem vitatjuk a választásokat megelőző időszak eseményeit, a szavazás menetét, a végeredményt.

Régi igazság, hogy a választóknak mindig igazuk van.

Mi ehhez tartjuk magunk.

Még egyszer megköszönjük a ránk szavazók bizalmát, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a nem minket választók opcióját is, és ezentúl, a pártérdekeken felülemelkedve, minden sarmasági polgár érdekeit fogjuk képviselni.

Ez csak úgy sikerülhet, ha tanácsosaink partnerségi szándékot találnak az RMDSZ tanácsosaiban.

Őszintén reméljük, hogy ismerve a választási eredményt, az RMDSZ vezetősége tudatára ébredt, hogy új helyzet állott elő a helyi önkormányzatban és érdekképviseletben.

Ennek viszont elengedhetetlen feltételei a nyitottság, az együttműködés, az összefogás.

Megítélésünk szerint értékes és tenniakaró közösségi emberek az új tanácsosok és új lendületet hoznak az önkormányzat munkájába.

A bizakodó várakozást viszont megzavarja egy disszonáns előrejelzés.

Értesülésünk szerint, a sarmasági RMDSZ elnöksége, a tanácsosok feje felett már előre eldöntötte az alpolgármesteri poszt várományosának személyét, aki nem más mint a selymesilosvai tanácsos.

Kérdezzük tisztelt elnöség: így van ez?

Ha igen, akkor azt mi határozottan visszautasítjuk, a tanácsosainkat felkérjük, hogy ,,nem” szavazatukkal tiltakozzanak az ilyen multidéző praktikák újraélesztése ellen.

Nem támogathatunk egy olyan személyt, aki több alkalommal is, nyíltan és alpári módon támadta és rágalmazta az MPP tagjait, vezetőit, a választás napján pedig bizonyítottan, szabálysértések sorozatával avatkozott bele az ilosvai választások menetébe.

Egy ilyen embert akar vezető pozícióba juttatni az RMDSZ, egy már idejétmúlt paktumra hivatkozva?

Reméljük nem!

Annál is inkább, mivel a sarmasági közösség több alkalommal is kinyílvánította már akaratát, amely szerint ideje lenne 18 év után, egy helybeli személyt választani alpolgármesternek, aki nem irodaasztal mellől falugazdászkodna, hanem járva a falut, ismerve az embereket és gondjaikat, tevékenyen kivenné magát a falurendezésből, a faluszépítésből.

Reméljük, ez mindannyiunk közös óhaja és érdeke.

Kérjük a tisztelt elnökséget ezt maximálisan figyelembe venni és ennek szellemében cselekedni.

A jövendőbeli együttműködés reményében, a Magyar Polgári Párt sarmasági szervezete vezetőségének nevében:

Szabó Zoltán, elnök

10

2008. május 21. – Átmeneti vízzavar Sarmaságon

Ímélben írta valaki névtelenül, hogy:
,,mult vasarnap, a nagy klikkes rendezveny kozben eltunt sarmasagon a vezetekekből a viz, ami csak masik nap, hetfon kb. 1o ora korul lett rendberakva. kerdeznem, hogyan lehetseges az hogy egy ilyen nagykozsegben tobb mint 12 ora hossszara elveszik a vizet, senkit nem ertesitenek sem elore, sem kozben, hat senki sem torodik vele? nem beszelve a viz minosegerol. nallam pld mar majdnem minden csap szurojet le kellett csereljem mert egyszeruen eltuhadtak. foglalkozik ezzel egyaltalan valaki, vagy valami szerv? kerem tegyek ki a blogra ezt mint egy kozerdeku problemat. koszonom. valaki sarmasagrol.”
– hát kérjük szépen szabad a gazda, tud- e valaki hozzászólni, mégegyszer hangsúlyozván, csak és kizárólag építő szellemben! Köszönjük.

83

2008. május 20. – Nagykamionok Sarmaságon

Nagykamionok hajtanak át nap mint nap Sarmaságon, elrontva az utjainkat, zajt, port keltve teszik tönkre községünket. Lehet- e állítani azt hogy a Sarmaságiak érdekeivel, igényeivel törődik ez a fuvaroztató vállalat? Tett- e valaki bármilyen lépést az ügy Sarmaságiaknak megfelelő megoldására?
Mi lenne itt a teendő? Hogyan lehetne megoldani az ügyet? Írtok ezzel a topic- kal kapcsolatban valami olyat, ami csak egy lépéssel is közelebb vinne a probléma megoldásához?

>