Archive

Category Archives for "Gazdasági világválság 2009"

Bayer Zsolt, AZ ARANYEMBER – Olvasd el!

Nagy a felháborodás baloldalon, merthogy Orbán "először nemet mondott" az európai megállapodásra, aztán "lebegtette álláspontját", amiből "talán lett", s csak ezek után jutott el "az igenig". Ezzel pedig -úgymond- "összezavarta Európát, Magyarországot, és végső soron saját magát".
Ahelyett, hogy azonnal és feltételek nélkül igent mondott volna. Ahogyan tették volna ők, vagy méginkább egy "szakértő kormány", amelyre szerintük "egyre nagyobb szükség van".
Azt kellene tudnunk először is, hogy miről szól ez az új európai megállapodás-tervezet. Mert hallotunk itt nagyobb költségvetésu szigorról, meg automatikus szankciókról -amelyek persze bizonyos esetekben még sem lépnek életbe, hiszen az automatizmus megint csak egyeseknek automatikus, másiknak kézi vezérelt…
Szóval mindezekről szó esett, sok szó. De egy apróság nem futott be nagy karriert a magyar sajtóban. Valamiért nem tartották fontosnak a balosok és a liberálisok, hogy ezzel is megismertessék a hazai közvéleményt, csak úgy átsuhantak rajta a sorok között, mint kis semmiségen.
Nos, a tervezet 14. pontjában, szinte csak úgy mellékesen, a következő apróság olvasható:
Az euroövezeti tagállamok, illetve a hozzájuk csatlakozó más tagállamok megfontolják és tíz napon belül döntenek arról, hogy 200 milliárd euróval növeljék az IMF forrásait, hogy annak " adekvát eszközei legyenek a válságkezelésre" . (Aztán ezzel a 200 milliárd euróval az IMF persze majd "megsegíti" Olaszországot és Spanyolországot…)
Ez a 200 milliárd eurócska nem ugrott fel a hazai lapok címoldalára. S ez lehet a magyar kormányfő "vergődésének" is az oka, ugyanis a költségvetési szigor alkotmányba foglalása olyan nagyon nem rázhatta meg, lévén mi már ezt megtettük, elsőként. S amikor belevettük az alaptörvénybe a költségvetési szigort, akkor a balos és liberális véleményvezérek ezért szedték le rólunk a keresztvizet…
Nézzük meg közelebbről ezt a 200 milliárd eurót, számoljunk egy kicsit.
Az Európai Unió lélekszáma a legutolsó, 2011. október 26-i hivatalos adat szerint 493 023 627 fő. Talán megbocsátják, ha az egyszerűbb számolás kedvért ezt felkerekítjük 500 millió főre. Nos, 500 millió fővel számolva a 200 milliárd euró azt jelenti, hogy minden uniós polgár odaad 400 eurót az IMF-nek.
Nézzük mindezt Magyarországra vetítve.
Ha Magyarország csatlakozik a megállapodáshoz, úgy lélekszám arányosan miránk 4 milliárd euró jut majd. Amikor leülök vasárnap ebédelni a családommal, papa, mama, nagyszülők és a gyerekek, az a jóérzés tölthet el, hogy a húsleves és a rántott hús között mindösszesen 4400 euróval megsegíthettem a Valutaalapot. S ehhez a Magyarországra eső 4 milliárd euróhoz azért számoljuk hozzá a következő tényt: amikor újrakezdődtek a tárgyalások az IMF és hazánk között, arról szóltak a hírek, hogy egy körülbelül 4-5 milliárd eurós mentőcsomagra lesz szükségünk. Tehát, ha csatlakozunk a megállapodáshoz, akkor előbb odaadunk az IMF-nek 4 milliárd eurót, utána kapunk az IMF-től hitelbe 4 milliárd eurót, amit majd megint visszafizetünk, jó sok kamattal. És nem mellékesen, az IMF által adott hitelnek az is az ára, hogy a magyar kormány megváltoztassa jelenlegi gazdaságpolitikáját, azaz a válság terheit kizárólag a lakosság viselje és tehermentesítsék a bankokat
Ügyes, nem?
S tegyük fel azt a kérdést is, ha már egyszer muszáj megsegíteni Olaszországot és Spanyolországot, akkor vajon az EU miért a New Yorki székhelyű IMN-nek adja oda a pénzt, miért nem adjuk oda mindjárt az érintetteknek? Nos, erre igen egyszerű a válasz. Azért, mert ezt a pénzt a jegybankok fogják odaadni. A jegybanki függetlenség mai értelmezése szerint a jegybankok (leánykori nevükön Nemzeti Bankok) nem avatkozhatnak be közvetlenül a költségvetésbe. Vagyis: ha az EU tagországok jegybankjai odaadnák közvetlenül a pénzt Olaszországnak és Spanyolországnak, akkor ezután az aktus után a nemzeti kormányok feltehetnék a kérdést, hogy a jegybankok vajon miért nem segítenek saját országukon felhalmozott tartalékaik segítségével (például a gazdasági növekedés beindításában)?
S ha ezt a kérdést fel lehetne tenni, akkor oda lenne a jegybanki függetlenség most értelmezett realitása, ennek az egész mocskos rendszernek az egyik fundamentuma.
Hát ezért az IMF.
Azt mindenesetre jó, ha tudják, hogy ebben a pillanatban a világtörténelem egyik legnagyobb szabású, és legaljasabb rablása zajlik.
S ahhoz, hogy ezt a rablást ezek az elmebeteg bűnözők végre tudják hajtani, nem csak a pénzünkre van szükség, hanem még néhány dologra.
Mindenekelőtt "szakértői kormányokra". Ez most az új jelszó: szakértői kormány!
Kezdődött a görögökkel. A választott kormányfő ment, és érkezett helyére, Lucas Papademos, a szakértő.
Folytatódott az olaszokkal. A választott kormányfő ment, és érkezett helyére Mario Monti, a szakértő.
Mi a közös ebben a két szakértőben?
Az, hogy mindketten a Goldman és Sachs köpönyegéből bújtak elő.
Nevezett Goldman és Sachs a világ egyik legnagyobb globális pénzügyi szervezete, profilja pedig a befektetések és az értékpapír-kereskedelem. Székhelye Manhattan-ben van. Amikor a jó Marcus és Samuel Sachs megalapították cégüket a XIX. század derekán, talán nem gondoltak arra, hogy egyszer irányítani fogják az egész világot. Hát, most irányítják…
Amúgy a Goldman és Sachs tevékenységéről egyetlen példa a közelmúltból: az Index 2010. április 19-én megírta, hogy az amerikai bankfelügyelet eljárást indított a Goldman és Sachs ellen. A cikk címe: Hogyan verte át befektetőit a Goldman Sachs? Hát úgy, hogy "a már láthatóan bedőlés felé tartó hiteleket csomagolták értékpapírba, és úgy adták el azokat, mintha jó nyereséggel kecsegtetnének. Közben a Goldman egyik partnere éppen ezen értékpapírok bukására játszva ért el óriási nyereséget."
"Ezen értékpapírok bukására játszva" – vagyis shortolva. Vagyis Goldman egy aranyember.
Ez a bizonyos partner a Paulson and Co. volt. Ők shortolták a piacot, és így az amerikai ingatlanpiac összeomlásán 600% hozamot értek el. És nincsenek börtönben, nem is verték őket agyon – dehogy! Élnek és virulnak!
S még egy apróság: Görögország a Goldman és Sachs segítségével és támogatásával hamisította meg költségvetési adatait. S most ebből a Goldman Sachsból érkezett Papademos, a szakértő, a "nép atyja", hogy megmentse Görögországot…
Idehaza pedig a megfelelő körök egyre hangosabban sürgetik a "szakértői kormány" felállítását. Róna Péter közgaszdász, akit az LMP időről-időre fel szokott kérni szakértő miniszterelnöknek, a minap azt nyilatkozta, hogy a kötvénypiacok előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni Orbán bukását és egy szakértői kormány felállítását, miképpen tették ezt már a Gyurcsány-Bajnai váltáskor is.
Azért ez a mondat elég informatív, nem?
Többek között arról mesél, hogy a nemzetközi pénztőke úgy döntött, nincs többé szükség demokráciára, de még annak látszatára sem. Ezentúl majd a kötvénypiacok választanak kormányokat. S hogy valami látszat azért mégis fennmaradjon, az európai polgároknak meghagyjuk azokat az életbevágó kérdéseket, mint állatvédelem, libatömés, homokosok házassága, Ezzel elbíbelődnek, mint a hülyegyerek a homokozóban. Olyan apróságokról pedig, mint gazdaság, pénzügyek, társadalom-szerkezet, mobilitás és jövő , majd dönt az IMF, a Goldman Sachs, majd döntenek a kötvénypiacok.
S mi kell még ahhoz, hogy ezt az égbekiáltó gazemberséget véghez lehessen vinni?
Hát háborús pszichózis kell hozzá.
Merkel fújta meg először a sípot. Október 26-án reggel a Bundestagban a következőket mondta: "Nem hihetjük, hogy magától értetődő egy újabb békében és jólétben eltöltött fél évszázad Európában. Nem az. Ezért mondom, ha megbukik az euró, megbukiki Európa is."
S Merkel ebben a beszédében természetesen pénzt kért a válságkezeléshez, szorosabb integráció mellett tört lándzsát, és a lisszaboni szerződés átírását javasolta.
A legutóbbi Uniós megállapodás-tervezetet keveslő Egyesült Államok vezérkari főnöke, Martin Dempsey tábornokot pedig "rendkívül nyugtalanítja az európai helyzet", s szerinte az Unió felbomlása zavargásokhoz fog vezetni.
S nehogy azt gondolják, hogy mindez napjaink trükkje. Ugyan kérem, évek óta zajlik e nagyszabású rablás előkészítése. A rossz emlékezetű zsúrfiú, a Gazprom igazgató tanácsában landoló Gerhard Schröder kancellárként már szorgalmazta az Európai Egyesült Államok létrehozását. "A jelenlegi válság könyörtelenül egyértelművé teszi, hogy a valutaunió nem létezhet közös fiskális, gazdasági és társadalompolitika nélkül. Ehhez fel kell adni nemzeti szuverenitásunkat."
Nagyjábó ezzel egyidőben Soros György már az európai államkincstár létrehozását szorgalmazta.
Tehát a gyógyír a válságra a nemzeti szuverenitás feladása, a teljes integráció, a közös pénzügyek, a nemzeti kormányok lecserélése szakértői kormányokra, a demokrácia eltörlése, s a további dereguláció és privatizáció, valamint a megszorítások.
Ha odaadjuk pénzünket és szabadságunkat az IMF-nek és a Goldman Sachsnak, nem lesz háború, és nem lesznek zavargások.
Nem vagyok biztos benne, hogy nem lesznek zavargások. Európában is, Amerikában is.
De ha lesznek, remélem, a "kötvénypiacok" és aranyembereik lesznek először falhoz állítva.

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, de gazdaságuk talpra áll

[ 2011. május 26., 23:56 ] [272]

Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, fájdalmas intézkedéseket fogadtak el kormányaik, így gazdaságuk kezd talpra állni – jelentette ki Bukarestben Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász.
A szakember egy csütörtökön Bukarestben rendezett konferencián tartott előadást. Bár Magyarországot is említette, a román gazdaságról fejtette ki véleményét.
Roubini szerint Románia azt tette, amit kellett, jó irányba halad a gazdasága, de folytatnia kell a reformokat, fenn kell tartania a szigorú adópolitikát még akkor is, ha választások következnek, ami nyomást gyakorol majd a politikusokra, hogy növeljék a kiadásokat.

 

Roubini szerint az „euróövezet peremén" krónikus nehézségekkel küszködik a gazdaság, több évbe telhet a kiküszöbölésük. Szerinte megoldást jelenthet egy olyan, több elemből álló intézkedéscsomag, amely ötvözi a kisebb átalakító intézkedéseket, a megszorításokat, a privatizációt és a szerkezeti reformokat.
A közgazdász kétségeinek adott hangot, hogy Románia fel tud-e készülni a 2015-ig a tervezett euróövezeti csatlakozásra. Szerinte nem számít az időpont, a legfontosabb az, hogy a román gazdaság legyen egészséges és stabil, amikor az euróövezet részévé válik. Ugyanis ha Románia is felkészületlenül lép be az eurózónába, mint ahogy Görögország tette, akkor csak súlyosbodni fog a helyzet – mondta Roubini.
MTI ,erdely.ma

Băsescu: politikai hiba volt az áfa-emelés

 

Az áfa 24 százalékra emelése politikai hiba volt, ami legalább hat hónappal késleltette a válságból való kilábalást – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy csütörtökön tartott gazdasági konferencián.

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap által szervezett konferencián az államfő bírálta a Demokrata Liberális Pártot (PDL) is, mivel támogatta az áfa 19-ről 24 százalékra emelését. Ez egy nagy politikai hiba volt, amelyet a teljes koalíció támogatott – mondta Băsescu.

Mint arról beszámoltunk, a kormány válságkezelő intézkedéseinek egyike az volt, hogy 2010 júliusától 24 százalékra emelte az áfát. Erre azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróságh az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését.

Băsescu csütörtökön azt mondta: ideiglenes megoldásként ő maga is támogatta a nyugdíjak 10 százalékos csökkentését, az alkotmánybíróság azonban elutasította a lépést. Hozzátette: ezt követően a koalíciós pártok összeültek és döntöttek az áfa-emelésről. Bírálta a koalíciós pártokat, mivel azok elutasították a nyugdíjcsökkentést.

Az államfő szerint az áfa-emelés legalább hat hónappal késleltette az ország gazdasaági válságból való kilábalását.

Traian Băsescu úgy véli, az ország idei gazdasági növekedése meghaladhatja a 2 százalékot. Az idén továbbra is 1,5 százalékos, 2012-re pedig 3,5-4 százalékos a célba vett gazdasági növekedés, de – mint mondta – optimista szemmel nézve az idei cél több is lehet, mint 2 százalék.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Vége a recessziónak Romániában – a statisztikai intézet szerint

 

Románia kilépett a recesszióból, miután az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a román bruttó össztermék (GDP) – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. Az INS előzetes adatai szerint a 0,6 százalékos növekedést a tavalyi negyedik negyedévhez képest regisztrálták. Munkanaptényezővel kiigazítva éves szinten a román GDP 0,3 százalékkal kiigazítatlan adatok szerint a GDP növekedése 1,3 százalékos volt a tavalyi első negyedévhez képest. Románia gazdaságának csökkenése a 2008-as harmadik negyedévben kezdett csökkenni.

Fotó: Ilusztráció

Románia második egymást követő negyedévben is nőtt a gazdaság teljesítménye. Tavaly október-december közötti időszakban 0,1 százalékkal bővült a GDP az előző negyedévhez képest.

A román gazdaság két évvel ezelőtt került recesszióba, amikor 2008 utolsó negyedévében és 2009 első három hónapjában is zsugorodott a GDP.

Romániát erőteljesen sújtotta a nemzetközi pénzügyi gazdasági válság, ezért az elmúlt két évben megszorító intézkedéseket vezettek be. Tavaly júniusban 25 százalékkal kurtították a közalkalmazottak fizetését, amiből év elejétől egyelőre 15 százalékot kaptak vissza. Az áfát öt százalékponttal, azaz 24 százalékra emelték a korábbi 19 százalékról, a közszférában körülbelül százezer embert bocsátottak el.

Az idén a kormány főként az állami vállalatok hatékonyságát akarja növelni, ami akár több tízezer újabb elbocsátást jelenthet. Románia csaknem 20 milliárd euró nemzetközi készenléti hitelmegállapodást kötött 2009-ben a Nemzetközi Valutaalap szervezésében, ami az idén járt le. Ezt követően Románia az IMF-el újabb két éves elővigyázatossági hitelmegállapodást kötött.

A kormány az idén 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután 2009-ben 7,1 százalékkal, 2010-ben pedig 1,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

Románia gazdasága 2008 harmadik negyedévében kezdett csökkenni.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát

[ 2011. április 30., 08:43 ] [47]

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát – döntötte el pénteken a kormány.
A kabinet ezen a napon tartott rendkívüli ülésén véglegesítette a következő három évre szóló konvergencia-programot, amit ezt követően elküldenek az Európai Uniónak.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülés után elmondta: nincs oka Romániának arra, hogy elhalassza az euróövezethez csatlakozás céldátumát. Közölte, a kormány elfogadta azokat az adópolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthetők az euró bevezetéséhez szükséges feltételek.

A konvergencia-programba foglalt céldátum teljesítése érdekében a kormány vállalta, hogy 2012-ben a konszolidált költségvetés hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Emellett növelik és hatékonyabbá teszik az állami beruházásokat, és megelőzik azt, hogy az állami szektorban újabb kifizetetlen számlák halmozódjanak fel a versenyszférával szemben.
A korábbi konvergencia-program szerint Románia 2015 január 1-jét tűzte ki céldátumként. A Mediafax hírügynökség megjegyzi, hogy a január 1-je nem szerepel az új programban, hiszen a napot is tartalmazó pontos dátumot csak az Európai Unió szakértőivel folytatott egyeztetések után tűzik ki.

MTI, erdely.ma

Orbán: Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – film

[ 2011. február 09., 13:30 ] [48]

Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – mondta Brüsszelben Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Európai Néppárt évnyitó rendezvényén beszélt. Fontosnak nevezte a közös valuta megmentését, de a megváltozott körülmények miatt nagyobb figyelmet kért az eurozónán kívüli országoknak is.
Ünnepelni hívta vezetőit a legnagyobb európai pártszövetség, a konzervatív Néppárt, de a válságról itt sem tudtak megfeledkezni.
„Vagy együtt dolgozunk, vagy elsüllyedünk – egyenként, külön-külön” Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a komor szavakkal érzékeltette az összefogás szükségességét. Orbán Viktor szerint a múlt heti német-francia versenyképességi javaslattal éppen új választóvonalat készülnek húzni a tagországok között.

„A helyzet rendkívül veszélyes”, utalt az eurózóna országainak növekvő adósságállományára, és minden eszközt indokoltnak nevezett a közös valuta megmentésére. A minden eddiginél szorosabb együttműködés, az adó- bér- és nyugdíjpolitika tervezett összehangolása viszont nagyon megnehezítené az eurót még nem használó tagállamok helyzetét – mondta a magyar kormányfő.
“Nem tudunk gyorsan csatlakozni az euróövezethez, tovább tart a dolog, mint gondoltuk. A belépés feltételei szigorodnak és az eddigi követelmények mellett újakat is kérhetnek tőlünk” – mondta a magyar miniszetrelnök.
Orbán Viktor ezért azt kérte az uniós intézmények vezetőitől, hogy továbbra is 27 országban gondolkodjanak, és ne hagyják magukra a közös valutát még nem használó tízeket.

Duna Tv, erdely.ma

,

Mit hoz az évkezdet? – Technikai elemzés

 

http://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai_elemzes/mit_hoz_az_evkezdet_technikai_elemzes.143544.html

2011. január 2. | 20:02

Az ó év utolsó pár hete nem kápráztatta el a kereskedőket, azonban a 2011-es évkezdet, mint az alábbi grafikonokon is láthatjuk, izgalmasnak ígérkezik. Az évet az S&P500 és a DAX grafikonokkal indítjuk.

Az elmúlt pár hét azzal telt, hogy a piaci szkeptikusok folyamatosan kárognak a további emelkedést illetően, ami alapvetően pozitív jel a vételi pozíciókban ülőknek. Az emelkedő trendben magukat folyamatosan megégető shortosok a legjobb tápanyagai az emelkedésnek, és az előbbi nyilatkozatok alapján, van még tüzelőanyag a raktárban bőven.

S&P500

A hosszabbtávú folyamatokat vizsgálva az emelkedő trend egyelőre töretlen az S&P500 grafikonon, fordulós jeleket lámpással sem láthatunk. Az 1220-es kitörési szint újratesztelése benne van a pakliban, de az uralkodó trend miatt, a támasz jó vételi lehetőséget teremthet. A Fibonacci kiterjesztés alapján, célárunk az 1350 pontos szint lehet.

Mit hoz az évkezdet? - Technikai elemzés

Klikk a képre!

Az index rövidtávú mozgását illetően a hét első napjai meghatározóak lesznek. Az új év előtti napokban a 161,8%-os Fibonacci szint által képzett ellenállásig erősödött az index. Ha ezt áttörjük, irány a csillagos ég, míg ellenkező esetben a már említett 1220-as szintet figyelhetjük.

Mit hoz az évkezdet? - Technikai elemzés

Klikk a képre!

DAX
A DAX heti grafikonja is a töretlen emelkedő trendről árulkodik. Erős ellenállás a 7200-as szint, míg a támasz a messzi ködben a 6350-es érték.

Mit hoz az évkezdet? - Technikai elemzés

Klikk a képre!

A napi grafikon, szemben az amerikai indexszel, egy támaszhoz ért a DAX, a 6900-as szint személyében. Az MACD indikátor és az index között kialakult negatív divergencia növeli a támasz áttörésének valószínűségét, de jobb megvárni, a piac iránymutatását ezzel kapcsolatban. A beszűkült Bollinger szalag egy nagyobb árelmozdulást jelez, amelynek irányát a támaszunk fogja meghatározni.

Mit hoz az évkezdet? - Technikai elemzés

Klikk a képre!

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 0:38 0 MEGJEGYZÉS

Klaszterbe tömörülnek a háromszéki panziótulajdonosok

[ 2010. október 13., 08:07 ] [79]

Pécsi szakmai találkozón vettek részt háromszéki panziótulajdonosok azzal a céllal, hogy tapasztalataikat a székelyföldi falusi turizmus területén is hasznosítsák. A Klaszterek Házában tartott rendezvényen a szakemberek ismertették, a Dél-Dunántúlon számos turisztikai ágazatban eredményes a klaszterekbe való tömörülést, melynek lényege, hogy a résztvevők nem versenytársai egymásnak, hanem mindannyian a térség idegenforgalmi erősödésében érdekeltek.
Gonda Tibor közgazdász, az ökoturisztikai klaszter vezetőjének definíciója szerint
„a klaszter független gazdasági szereplők közötti hálózatszerű együttműködés, melynek lényege, hogy a gazdasági szereplők egymásnak vevői és beszállítói legyenek. Te hát, a gazdasági kap csolatokból amennyit csak lehet, oldjanak meg ezen a hálózaton belül, mert így válik mindenki számára előnyössé a hálózaton belüli együttműködés.
Egyénileg pél dául nagyon sokat költenek marketingre, de ha ezt a feladatot együtt végzik, ugyanazt a hatásfokot lényegesen kevesebb pénzráfordítással el tudják érni. Hasonló, közösen elvégzendő feladat lehet a szakmai továbbképzés megszervezése, vagy az innováció kérdése, azaz együtt kitalálni — akár a turizmus, akár az ipar területén — új típusú terméket, amellyel eredményesen be tudnak kapcsolódni a piacba, és pozíciójukat erősíteni tudják.” Székelyföldön sem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, a minta, a módszerek adottak, követni kell azokat: „mi is előszeretettel járunk tanulmányutakra máshova, és mi is nagy örömmel továbbadjuk azokat a tapasztalatokat, amelyekre szert teszünk.”

Dr. Szabó Géza egyetemi tanár szerint a turizmus szakma termékekből áll, a klaszterek pedig termékkategóriákat jelentenek (falusi, bor-, gyógy-, aktívturizmus stb.), és a terméknek erősnek kell lennie. A termék azt jelenti: több szereplő adja össze a saját tudását, több szereplő együttműködéséből származik az igazán vonzó kínálat. „Amikor gyógyturizmusról beszélünk, abban hat-tíz szereplő dolgozik együtt, és mindenikük jó valamiben, még jobbak lesznek, ha összefognak. Tehát a termék megalapozásához kell a klaszter, ez a minőségi fejlesztés alapja. A dél-dunántúli régiónkban ebben működnek együtt a borászok, a kulturális turizmus szereplői, a termál- és gyógypiac szereplői, akik többfélék, és egymással konkurensek is, de igazán az a konkurencia, hogy el tudunk-e csalogatni más régiókból vendéget, képesek vagyunk-e felvenni a versenyt más térségekkel? Ebben az itteni szereplők nem versenytársak, hanem együttműködők, azonosak az érdekeik.”
A Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke, Szabó Tibor kijelentette: céljuk létrehozni Háromszéken is egy szakmai együttműködésen, partnerségen alapuló, falusi turizmussal foglalkozó klasztert, amellyel pályázni tudnak, és e szakmai szövetségben a panziótulajdonosok közös célokért dolgozzanak.

Mózes László, Háromszék, erdely.ma

Orbán: október után nem lesz dolgunk a valutaalappal

"Az IMF-től való szabadulás egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába."

Feldolgozta: Pagonyi Judit
Forrás: MTI

2010.07.23. péntek 21:00

Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződés lejárta után, októbertől, Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. A kormányfő a HírTV Péntek 8 című műsorának adott interjújában a jegybankelnök fizetéséről azt mondta, hogy az nem az IMF vagy az EU dolga, hanem a miénk, s arra kérte az embereket: ötször gondolják meg, vesznek-e fel bármilyen hitelt.

Orbán Viktor a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokra irányuló kérdésre azt válaszolta: 2008-ban az IMF és az EU mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól. "Ezért – függetlenül attól, hogy valaki szereti-e a bankárokat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket vagy magát az IMF-et, vagy sem – azt gondolom, hogy Magyarország hálával tartozik az IMF-nek azért, mert ebben a nehéz helyzetben nem engedett bennünket Görögország sorsára jutni". Igaz, hogy nehezen teljesíthető elvárásokat megfogalmazva, de "egy egérutat kínált a számunkra" – tette hozzá.
Emlékeztetett viszont arra is, hogy a szerződés októberben lejár, és két dolgot ír elő: a pénz visszafizetését és azt, hogy az idei költségvetési hiány 3,8 százaléknál ne legyen magasabb. "Ez a szerződés így október végén teljesülésbe megy, mind a két fél szabad, az IMF is és mi is" – emelte ki. Arra a kérdésre, hogy a szerződés lejárta után lesz-e dolgunk az IMF-fel, a kormányfő azt válaszolta: "ez azt jelenti, hogy az IMF-fel nem lesz dolgunk; viszont lesz az unióval". Az unióval ugyanis más az ország viszonya. Az EU-nak azonban nem elég a 3,8 százalék, mert azt döntötték el, hogy a megbízhatóság mércéje a költségvetési hiány szempontjából 3 százalék. Azt várják el minden tagállamtól, hogy a hiányt vigye le 3 százalék alá – mondta, majd kijelentette: "mi ezzel egyetértünk, mi ezt támogatjuk, és mi is le fogjuk vinni 3 százalék alá a magyar költségvetés hiányát".
Az IMF-től való "szabadulás" szerinte egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Hozzátette, ha van gazdasági növekedés, egyensúlyban van a gazdaság, a piacok szívesen adnak Magyarországnak pénzt, akkor "nem kell segélyért kuncsorogni", és ő úgy látja, az ország nagyon közel van ehhez az állapothoz. "És amikor az Európai Unióval meg fogjuk kötni a megállapodást, hogy a 3,8 százalékos hiányt – a többi országgal együtt – hogy visszük 3 százalék alá, akkor szerintem a magyar gazdaság megítélése és piaci lehetőségei jelentős mértékben javulni fognak" – fejtette ki.
A miniszterelnök az előző kormányokra utalva hangsúlyozta, a nemzetközi közvélemény javára kell írni, hogy "mi folyamatosan hazudoztunk nekik", ők pedig nem tesznek különbséget kabinetek között. Magyarország "egy hazudós országnak néz ki, és én nagyon sokat kell, hogy dolgozzam azért, meg mindenki más is annak érdekében, hogy azt a néhány dolgot, amit vállalunk, azt viszont be kell tartanunk, és akkor helyreáll majd a bizalom" – fogalmazott.
Rámutatott, hogy bizonyos intézkedéseik egyeseknek fájnak – például a bankároknak, a nemzetközi bankszövetségeknek. Időnként a nemzetközi szervezetek úgy viselkednek, "mintha a bankárok nemzetközi szakszervezetei lennének" – jegyezte meg. Orbán Viktor elmondta, szeretett volna nem első lenni a bankadó tekintetében, de miután a költségvetés rosszul állt, valamit tenni kellett, és nem tudta megvárni, amíg a nemzetközi világban a bankadóról szóló vita elrendeződik. "Magyarországnak jó lett volna, ha kivárhatjuk, de az örökség miatt ezt nem lehetett megtenni" – fűzte hozzá.
A kormányfő arra kérte az embereket: ötször gondolják meg, vesznek-e fel bármilyen hitelt, és tízszer, hogy vesznek-e fel devizaalapú hitelt a jövőben.
Megismételte, növekedésbarát költségvetési egyensúlyt szeretnének megvalósítani. 
Orbán Viktor kérdésre ismét kitért Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetésére, és azt mondta: az IMF-nek és az EU-nak egyetlen dolga volt a tárgyalásokon, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt ellenőrizzék. "Ami ezen túl van, azt én jóindulatú megjegyzésnek, konzultációs készségnek, tanácsnak tudom felfogni, de nem tárgyalunk róla, mert nem az ő dolguk, hanem a mienk" – hangsúlyozta. Simor Andrásra utalva úgy fogalmazott, "egy ember ki akarja dugni a fejét magasabbra", és ragaszkodik a fizetéséhez. Ez szerinte ízléstelenség és magyarázhatatlan magatartás. Közölte: visszautasította az Európai Központi Bank azon véleményét, hogy a jegybankelnök általános fizetési korlátját függetlenségi kérdésnek tekinti. "Hiába vonul fel a fél világ", egy alapvető elvi kérdésről van szó, és "nem áll módunkban erről a kérdésről érdemben tárgyalni senkivel" – jelentette ki.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy azért választotta a "nemzeti centrum" kifejezést, mert az így leírt közösségben nagyon nagy számban vannak baloldaliak, és ők sokkal "érzékenyebbek" olyan kifejezésekre, mint "haza", "nemzet", a "centrum" szó viszont nem hív elő a fejükből ellenérzést, "és nekünk most arra van szükségünk, hogy bizony sok százezer baloldali embert is ebben a közösségben tudjunk tartani". 
Végül megerősítette: ősztől lassabb tempóban kell végeznie a parlamentnek a munkáját.

dunatv.hu

A pénzhiány „felfedeztette” a gabonamaffiát

[ 2010. július 15., 15:41 ] [66]

Habár már rég mindenki tudja, hogy Romániában a gabonamaffia erősebb és nagyobb, mint a hivatalos piac, a Pénzügyminisztérium az üres államkassza látványától hajtva most váratlanul „felfedezte”, hogy a feketén kereskedett áru mekkora rést vág a büdzsébe.
Ezért aztán a rendőrség, mezőgazdasági igazgatóságok, pénzügyiek ellenőrző csapatokat küldtek az utakra a gabonát szállító teherautók ellenőrzésére. Amit aztán a helyszínen tapasztaltak, még őket is meglepte, mert az összes ellenőrzött vállalkozásnál találtak hibákat. Egyetlen hét leforgása alatt a közutakra vezényelt rendőrök 1098 jármű rakományát vizsgáltak meg, a mezőgazdasági igazgatóság csapatai pedig 191 cég könyvelésében kotorásztak és összesen 524 büntetést szabtak ki, ezek összege közel fél- millió lej. Mindezek mellett bezártak hat gabonasilót és elkoboztak öt teherautót.
Az előzetes becslések alapján a gabonakereskedelemnek legalább 60 százaléka illegális, s az értéke körülbelül 1,6 milliárd eurót tesz ki. A felvásárlók módszere rém egyszerű: mivel nincs az egész országot átfogó gabonatőzsde, a termelőnek fogalma sincs a kereslet-kínálatról, a felvásárló megjelenik a parcella szélén és megteszi ajánlatát. A gazdák zöme pedig elfogadja az árat, ha az legalább fedezi a termelési költségeit. Neki azonnal készpénzre van szüksége. Esze ágában sincs számlát kérni, adózni, netalán raktározni a magasabb felvásárlási ár reményében, hisz az árakat a piacot uraló maffia diktálja.
Vagyis, „lábon” megveszik és gabonát, és nyom nélkül már szállítják is. Az ország mezőgazdasági területének fele kis parcellákból áll, a sok ezer gazda pedig biztos áldozata a „rendszernek”. Amely fölött, természetesen a hatóságok mindeddig szemet hunytak, most viszont a kényszer hatására akarnák szétverni.
A nagytermelők úgy vélik, semmi értelme a siló-dzsihádnak, hisz elsősorban az okokat kellene megszüntetni, nem pedig a tünetet kaszabolni. Amíg nem állítanak talpra egy szabályozott piacot, addig semmi más nem történik, csak gazdákat tesznek tönkre.
A Ziarul Financiar úgy tudja, hamarosan a feldolgozóipar is sorra kerül, mert a finánc azt is „felfedezte”, hogy a sok ezer apró kenyérgyár is feketén dolgozik. Az első becslések szerint Romániában a kenyér 75 százaléka feketén készül, majd kerül a fogyasztóhoz a pékségek saját boltjain, vagy a kis élelmiszerüzleteken keresztül. Amelyek soha nem adnak számlát a vevőnek. A kenyér feketepiacának értékét is több, mint 1,5 milliárd euróra becsülik, fenntartója pedig a több ezer sufnipékség, amelyeket furcsa módon soha nem záratnak be, még akkor sem, ha egerek futkorásznak a finánc lába alatt.

Irházi János, www.nyugatijelen.com, erdely.ma

Olcsón adott tisztesség

[ 2010. június 25., 00:53 ] [433]

Ahogy jó katonához illik…

Románia regionális átszervezésére szükség van, de etnikai alapú régiót nem hoznak létre — jelentette ki tegnap Emil Boc miniszterelnök egy konferencián. Az ország jelentős része aggodalommal várta az alkotmánybíróság döntését, a taláros testület lévén utolsó reményük, talán megakadályozza a fizetések, nyugdíjak drasztikus csökkentését. Eközben a miniszterek, a kormányfő mintha mi sem lenne fontosabb, időszerűbb, a régiók átszervezéséről, no meg a fránya magyarok követeléseiről értekezett.
Kevés hír szivárgott ki a tanácskozásról, ám az határozottan jelezte, bármilyen hűséges kormányzati partner az RMDSZ, igényei egy része (főként a magyar szempontból fontosabbak) süket román hatalmi fülekre talál. Pedig tény és való, a megszorító intézkedések miatti balhét pont úgy elviszi a magyar érdekvédelmi szövetség, mint a demokrata-liberálisok. Hiába magyarázza Kelemen Hunor, hogy ők gazdaságélénkítést is szeretnének, tudatában vannak, nehéz elhitetni az emberekkel a megszorítások fontosságát. Hiába fejtegeti Markó Béla, hogy bizony manapság könnyebb volna ellenzékben, ám-lám, ők nehéz időkben is vállalják a kormányzás felelősségét.
Az RMDSZ magatartása szinte érthetetlen. A tisztességre, felelősségre hivatkozniuk fölösleges, hisz az elmúlt években már bizonyították, a pillanatnyi szélfúvásnak megfelelően, könnyen váltják partnereiket, balról jobbra, jobbról balra csapódnak. Csak azért, hogy hatalomba kerüljenek, ott maradjanak. Rövid ideig úgy tűnt, mostani kormányzati regnálásuk nem lesz teljesen eredménytelen, legalább a tanügyi törvényt sikerül áterőltetniük a parlamenten, s végre a magyar gyermekeknek nem kell románul tanulniuk a földrajzot, történelmet. Jelen állás szerint erre mégsem kerül sor idén nyáron, újabb évet veszít az oktatás, továbbra is elmarad a reform. Emil Boc-ék ezt az ütőkártyát nem eresztik ki a kezükből, közben pedig egyértelműsíti, ez a legtöbb, amit adni hajlandóak. Nemhogy területi autonómiáról, de még székelyföldi fejlesztési régióról sem tárgyalnak.

Az RMDSZ pedig egyre haloványabb magyarázatokkal próbálja menteni a menthetőt. Egykori tekintélyét elkártyázta román partnerei előtt, hitelét veszíti magyar választói szemében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, olcsón adta a bőrét, hatalmon levő vezetői, lehet, nyernek valamit a mostani csődtömeg-kormányzásból, de mi, egyszerű emberek, a magyarság sokkal többet veszítünk annál, hogy ezt könnyedén feledjük.

Farkas Réka, Háromszék, erdely.ma

Orbán Viktor 29 pontja – magyar gazdaságpolitika

2010. június 8., kedd 16:12 | Frissítve: 18 órája

Egykulcsos, családi adózás, szabad gyümölcspálinka-főzés, erős spórolás a közszférában, 98 százalékos adó a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra a közszférában, a 2 millió forintban bekorlátozott állami vezetői bérek, az állam konyhájára évente 200 milliárd forintot hozó bankadó, kiterjesztett Széchenyi-program – ezek a kormány első akciótervének főbb elemei. A költségvetési egyenleg rendben lehet, de az óvatosság továbbra is indokolt.

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. Az akcióterv rímel a lapunkban ismertetett, ám szinte napról napra formálódó tervekkel, és az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Információnk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Az Orbán által név szerint említett jegybank elnöke, a Fidesz által sokat támadott Simor András ezzel havonta több mint hatmillió forintot bukik.

Íme az Index által tavaly ősszel összeállított harmincas toplista:

fizetes450

A portfolio.hu azzal egészítette ki a fenti táblázatot, hogy Bihari Vilmos és Hardy Ilona időközben már nem monetáris tanácstag, Simor András MNB-elnök fizetése pedig az MNB oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint havi 8 millió 340 ezer forint, Karvalits Ferencé 6 millió 672 ezer, Király Júliáé 5 milió 838 ezer forint. A monetáris tanács további tagjai 2 millió 919 ezer forintot keresnek havi szinten.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

A költségvetés köszöni, jól van

Bár a lépések időzítése nem mindig derült ki a beszédből és a részletszabályokról sem tudunk sok mindent, de hevenyészett számításokat lehet végezni az információink és ésszerű feltételezések alapján.

Idén a kisebb adólépésekre (kisadók egy részének eltörlése, öröklési és ajándékozási illeték megszüntetése egyenes ági viszonylatban, társaságiadó-könnyítés) kerülhet sor, ezek 20-30 milliárd forintot vehetnek ki az állam zsebéből. Alapból van egy – Varga Mihály államtitkár elmondása szerint – 230 milliárd forintos lyuk még, ezt azonban be lehet tömni a pénzügyi szektorra kivetett adóval és a közszférában végrehajtandó spórolással. Szakemberek szerint teljesen irreális már idén 200 milliárd forint pótadót várni a pénzügyi szektortól (400-500 milliárd forint nyereséget termelhetnek évente a bankok, biztosítók és pénzügyi lízingcégek, ráadásul ebből már – adóalapcsökkentő tételek miatt – 50-80 milliárd forintot elvisz a normál társasági adó), inkább 100 milliárd forint tűnik a valósághoz közelebb álló bevételvárakozásnak. A közszférában viszont lehetségesnek tűnik már idén a fennmaradó durván 150 milliárd forintot megtakarítani.

Jövőre a 16 százalékos egykulcsos szja az idei helyzethez képest becslésünk szerint 220-250 milliárdos lyukat üt a büdzsén, ezen felül még van egy kis, 50-80 milliárd forintos hiánytúlszaladási kockázat. A "bankadó" és az, hogy a költségvetési szektorban az idén elkezdődő spórolás jövőre fejti ki valódi költségcsökkentő hatását, ez a két tétel azonban hozzávetőlegesen ezt a lyukat be is foltozhatja. A bizonytalanságot az okozza, hogy a banki hitelezés beindul-e, a pénzügyi szektort érintő megszorítások (a bankadón felül a devizahitelezés elsorvasztása) megkérdőjelezik a hitelkínálat felpörgését. Márpedig ezesetben a gazdasági növekedési ütem is szerényebb lehet, és értelemszerűen az adóbevételi oldalon is okozhat ez némi, alig pár tízmilliárd forintos elmaradást.

Ellenzéki reakciók

A miniszterelnök bejelentéseire reagálva az LMP vezérszónoka, Schiffer
András elsősorban azt kifogásolta, hogy a program, bár új gazdasági
rendszer kiépítését ígéri, valójában a Fidesz neokonzervatív
fordulatát tükrözi. Viszontválaszában Orbán arról beszélt, hogy
ideológiai vitája van Schifferrel, aki szerinte klasszikus szocialista
álláspontot képvisel, amennyiben azt nézi, hogyan vehetne el a
tehetősebbektől, hogy abból a szegényebbeket támogassa. Ezzel szemben a kormány célja a gazdasági szabadság megadása. Vona Gábor alapvetően egyetértett a csomagban foglaltakkal, ő elsősorban a multinacionális cégek elleni intézkedéseket, valamint az államadósság újrarendezését hiányolta. Orbán határozottan kijelentette, hogy az adósság újrarendezéséről beszélni a jelen világgazdasági helyzetben önmagában is életveszélyes. A szocialisták részéről Mesterházy Attila azon
örvendezett, hogy szerinte a kormány az intézkedések egy részével
gyakorlatilag utólag elismeri az előző szocialista kormányok
intézkedéseit. Orbán ezt már nem kommentálta.

index.hu

Kormányátalakítás várható egy hónapon belül

Június végéig, vagy július elejéig kormányátalakításra kerül sor – jelentette ki pénteken Ioan Oltean, a Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöke. Azt is elmondta, hogy ha a kabinet megbukik a bizalmatlansági indítvány elfogadása nyomán, Emil Boc nem lesz ismét miniszterelnök.

oan Oltean nem említette, melyik minisztereket cserélnék le a kormány átalakítása során, csak annyit mondott, hogy néhány szaktárcavezető nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Besztercei sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: személyes véleménye szerint Mihai Şeitan munkaügyi minisztert le kellene váltani.

Oltean szerint Emil Boc azt követően foglalkozik a kabinet személyi összetételének kérdésével, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben a megszorításokat tartalmazó két törvénytervezet kapcsán. Erre június 7-én, hétfőn, a törvényhozás két házának együttes ülésén kerül sor.

A minisztercsere június végéig, vagy július elejéig megtörténik, mondta a PDL-alelnök.

Ioan Oltean szerint Emil Bocot nem fogják ismét miniszterelnökké kinevezni, ha kormánya megbukik az ellenzéki bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán. „Meggyőződésem, hogy a bizalmatlansági indítványt nem fogadja el a parlament. Ha a Boc-kormány mégis megbukik, másvalaki lesz a kormányfő” – mondta.

Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek nincs tudomása egy esetleges kormányátalakítás előkészítéséről, mint pénteken elmondta: sem a koalícióban, sem a kormányban nem eset szó erről a kérdésről.

Az ellenzék fölöslegesnek tartja a részleges kormányátalakítást, mind a liberálisok (PNL), mind pedig a szociáldemokraták (PSD) a teljes Boc-kormány távozását szorgalmazzák. Mihai Voicu PNL-szóvivő úgy fogalmazott, „üdvözlendőnek tartom a kormányátalakítást, de egyetlen feltétellel: a teljes kabinetet érintse, Emil Bockal az élen”.

Titus Corlăţean PSD-alelnök szerint sem a minisztercsere, de még a kormányfő leváltása sem javítana az ország gazdasági helyzetén, mivel „most a teljes jelenlegi kormányzati rendszer vallott kudarcot”, és a jelenlegi hatalom nem képes megoldani a gazdasági és szociális nehézségeket.

kronika.ro

Berceanu: mindenki hazudott a választási kampányban

 

A tavalyi államfőválasztási kampányban minden romániai párt hazudott, mivel elhallgatták a lakosság előtt, hogy ország a szakadék felé rohan – mondta Radu Berceanu közlekedési és szállítási miniszter, akinek nyilatkozatát a Gândul ismertette.

Berceanu kitereget. Valamennyi politikus elhallgatta a kampányban valóságot
Fotó: Mediafax

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) színeit képviselő tárcavezető szerint a választási kampányban egyik párt sem vállalta azt az „öngyilkos” lépést, hogy beismerje: az ország a tönk szélére sodródott. Berceanu nyilatkozatában azonban igyekezett hangsúlyozni: ez a fajta hazugság nem azonos azzal, amikor valótlanságot mond valaki, itt valóban csak arról volt szó, hogy bizonyos tényeket elhallgattak.

Berceanu a valós helyzetről való tájékoztatás elmulasztását minden politikai erőnek – értelemszerűen saját pártjának is – felrója. A tavaly november végén és december elején tartott elnökválasztásoknak ugyanis parlamenti választásokkal felérő tétje volt: a második fordulóban megmérkőző szociáldemokrata Mircea Geoana és a PD-L által támogatott Traian Băsescu harca ez utóbbinak a győzelmével végződött, és ez meghatározta, hogy az államfő a PD-L elnökének, Emil Bocnak adott kormányalakítási megbízást. Ha Geoana lett volna a befutó, akkor egészen más színezetű kormánykoalíció vezetné ma az országot. Berceanu szavaiból is kitűnik: a küzdelem olyan elkeseredett volt, hogy ott egyik politikai erő sem merte beismerni, milyen is a valós gazdasági helyzet.

A Gândulnak ugyanakkor pénzügyminisztériumi források cáfolják a miniszter szavait, legalábbis annyiban, hogy közölték: a politikusok említett „mulasztásáról” legfeljebb a 2009 előtti időszakban lehet beszélni. Tavaly ugyanis már a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és a Világbankkal egyeztetett, azok által is ellenőrzött adatok láttak napvilágot a romániai gazdaság állapotáról.

A lap ugyanakkor magát Traian Băsescut idézi, aki 2009 novemberében, az elnökválasztási kampány teljében ugyancsak a nemzetközi pénzintézetek információira hivatkozva biztosította a lakosságot: Románia 2010 második negyedévében már kilábal a válságból, és megindul a növekedés. A nehezén tehát már túl van az ország – emlékeztet a Gandul Băsescu akkori szavaira.

Az elmúlt hetekben azonban éppen Băsescu próbálta meggyőzni a lakosságot a jelenlegi megszorítások elengedhetetlenségéről. Elmondta: azért kell most az állami alkalmazottak bérét 25, a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyeket pedig 15 százalékkal csökkenteni, illetve számos szociális juttatást megvonni vagy leapasztani, mert ellenkező esetben 2011-ben újabb hitelek felvételével kellene „elzálogosítani” Romániát.

Berceanu kitereget. Valamennyi politikus elhallgatta a kampányban valóságot

A parlament két házbizottsága ma délután egy órára meghallgatásra beidézte a testület együttes ülésére Emil Boc miniszterelnököt. Ezt a két bizottság tegnap döntötte el, azon az ülésen, amelyen a törvényhozásnak hétfőn eljuttatott megszorítócsomag-tervezetek tárgyalási menetrendjéről kellett volna határoznia.

Ioan Chelaru háznagy elmondta, a kormányfőt Mircea Geoană szenátusi elnök javaslatára idézik be, hogy további magyarázatokat fűzzön a két törvénytervezethez, amelyet a kormány felelősségvállalással kíván elfogadtatni.

Elsősorban arról szeretnének többet megtudni, miért hivatkozik a kabinet a jogszabályok szükségességének indoklásában az alkotmány 53., nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó paragrafusára, illetve arról, hogy a tervezethez miért nem csatolták a Társadalmi és Gazdasági Tanács (CES) állásfoglalását, amely ugyan csupán konzultatív, de mégis szükséges. Mircea Geoană közölte, a jogszabálytervezetekkel kapcsolatosan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) véleményét is kikéri.

kronika.ro

Egész Európa megszorít

2010. május 26., szerda 15:02 | Frissítve: 1 órája

A görög válság hatására eddig öt eurózóna-tag, továbbá Izland és Románia döntött drasztikus megszorításokról. A több tízmilliárd eurós csomagok célja az államok eladósodásának megfékezése. A legutóbbi csomagot az olasz kormány fogadta el.

Olaszország is csatlakozott a költségvetési megszorításra kényszerült országok klubjához – írja a Reuters. Az összesen 24 milliárd eurós csomagot kedden késő este hagyta jóvá az olasz kabinet, bár a hírügynökség jelentése szerint néhány technikai kérdés tisztázása még hátravan. A végleges tervet Silvio Berlusconi miniszterelnök és Giulio Tremonti gazdasági miniszter szerdán mutatja be.

Olaszország

A csomag 2011-ben és 2012-ben javítja a már említett 24 milliárd euróval a költségvetési egyenleget. A döntést azért kellett meghozni, mert a deficit tavaly jócskán túllépve a maastrichti kritériumok között szereplő GDP-arányos 3 százalékos limitet 5,3 százalék volt. A kormány döntése értelmében ezt két év alatt 2,7 százalékra csökkentik.

hirdetés

A megszorítások elsősorban a köztisztviselőket és a helyi önkormányzatokat érintik. A közszférában elbocsátásokra kerül sor, befagyasztják a béreket és kitolják a nyugdíjkorhatárt, valamint csökkentik a helyi önkormányzatok juttatásait – írja az MTI.

Az olaszokat megelőzően az elmúlt hetekben sorra határoztak az eurózóna tagállamainak kormányai a költségvetési egyensúly javításáról.

Portugália

A portugál kabinet május 20-án hagyta jóvá megszorító csomagját. Ennek keretében a személyi jövedelemadók kulcsát 1-1,5 százalékponttal emelik, az áfát 20 százalékról 21 százalékra növelik, a vezető beosztású állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal csökkentik, és 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyobb vállalatok és bankok profitjára.

Az intézkedések 2011 végéig maradnak érvényben a tervek szerint. Azok hatására az idei államháztartási hiány 7,3 százalékra csökken, a jövő évi deficit pedig 4,6 százalékra hanyatlik a tavalyi 9,4 százalék után.

Franciaország

A francia kormány befagyaszt minden kiadást, kivéve a nyugdíjakat 2011-2013 között, és ugyanebben az időszakban az állam működési költségeit 10 százalékkal csökkenti.

Görögország

A görög kormány május 2-án közölte, hogy 2014 végére a GDP 3 százaléka alá kívánja leszorítani az államháztartás hiányát a tavalyi 13,6 százalékról.

Ennek érdekében befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás. Az öregségi nyugdíj korhatárát – ami jelenleg a férfiaknál 65 év, a nőknél 60 év – a várható életkorhoz kötik. A korai nyugdíjazást 60 év alatt nem lehet majd igénybe venni. Az áfát 21 százalékról 23 százalékra emelik, 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót.

Az intézkedések bejelentése nyomán született meg a megállapodás Görögország, az IMF és az EU között a 3 éves 110 milliárd eurós támogatási csomagról. A kormány tervei szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról idén 8,1 százalékra, jövőre 7,6 százalékra, 2014-ben 2,6 százalékra csökken.

Izland

Az idei évi költségvetés 11,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. Valamivel több mint egy év alatt három megszorító költségvetést fogadtak el, 2008 októberében, 2009 áprilisában és 2010 decemberében.

Miközben az első két költségvetés középpontjában az adóemelés állt, a tavaly decemberben elfogadott idei évre szóló büdzsé a kiadáscsökkentés helyezte az előtérbe. Idén 4 milliárd eurót kívánnak megtakarítani egyebek között a közalkalmazottak bércsökkentésével. A kormány tervei szerint évente 3 milliárd euró költségvetési megtakarítást hajtanak végre 2011-ben és 2012-ben.

Spanyolország

Spanyolország csökkenti az állami alkalmazottak bérét, felfüggeszti a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint visszafogja a beruházásokat és a regionális kormányzatok finanszírozását – jelentette be a spanyol kormány május 12-én.

A közszolgálati béreket az idén 5 százalékkal csökkentik, jövőre pedig befagyasztják. A kormány két év alatt 15 milliárd eurót tervez megspórolni, ebből több mint 6 milliárdot az állami beruházások visszafogásával.

Az intézkedések célja, hogy az idén a GDP 9,3 százalékára csökkenjen az államháztartási hiány a tavalyi 11,2 százalékkal szemben. A tervek szerint 2011-ben 6 százalék, 2013-ban pedig már csak 3 százalék lesz a deficit.

Románia

A román május elején, az IMF-fel folytatott tárgyalások nyomán döntött arról, hogy a kabinet nem az adóemeléssel, hanem a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával próbálja kordában tartani költségvetési hiányát. A hiánycél 5,9 százalék volt, ebből az IMF előbb nem akart engedni, végül elfogadta, hogy 6,8 százalékra emelkedjen (ha nem nyúltak volna a kiadásokhoz, 9-10 százalékra futott volna fel a deficit).

index/MTI

>