""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Gazdaság

Bayer Zsolt, AZ ARANYEMBER – Olvasd el!

Nagy a felháborodás baloldalon, merthogy Orbán "először nemet mondott" az európai megállapodásra, aztán "lebegtette álláspontját", amiből "talán lett", s csak ezek után jutott el "az igenig". Ezzel pedig -úgymond- "összezavarta Európát, Magyarországot, és végső soron saját magát".
Ahelyett, hogy azonnal és feltételek nélkül igent mondott volna. Ahogyan tették volna ők, vagy méginkább egy "szakértő kormány", amelyre szerintük "egyre nagyobb szükség van".
Azt kellene tudnunk először is, hogy miről szól ez az új európai megállapodás-tervezet. Mert hallotunk itt nagyobb költségvetésu szigorról, meg automatikus szankciókról -amelyek persze bizonyos esetekben még sem lépnek életbe, hiszen az automatizmus megint csak egyeseknek automatikus, másiknak kézi vezérelt…
Szóval mindezekről szó esett, sok szó. De egy apróság nem futott be nagy karriert a magyar sajtóban. Valamiért nem tartották fontosnak a balosok és a liberálisok, hogy ezzel is megismertessék a hazai közvéleményt, csak úgy átsuhantak rajta a sorok között, mint kis semmiségen.
Nos, a tervezet 14. pontjában, szinte csak úgy mellékesen, a következő apróság olvasható:
Az euroövezeti tagállamok, illetve a hozzájuk csatlakozó más tagállamok megfontolják és tíz napon belül döntenek arról, hogy 200 milliárd euróval növeljék az IMF forrásait, hogy annak " adekvát eszközei legyenek a válságkezelésre" . (Aztán ezzel a 200 milliárd euróval az IMF persze majd "megsegíti" Olaszországot és Spanyolországot…)
Ez a 200 milliárd eurócska nem ugrott fel a hazai lapok címoldalára. S ez lehet a magyar kormányfő "vergődésének" is az oka, ugyanis a költségvetési szigor alkotmányba foglalása olyan nagyon nem rázhatta meg, lévén mi már ezt megtettük, elsőként. S amikor belevettük az alaptörvénybe a költségvetési szigort, akkor a balos és liberális véleményvezérek ezért szedték le rólunk a keresztvizet…
Nézzük meg közelebbről ezt a 200 milliárd eurót, számoljunk egy kicsit.
Az Európai Unió lélekszáma a legutolsó, 2011. október 26-i hivatalos adat szerint 493 023 627 fő. Talán megbocsátják, ha az egyszerűbb számolás kedvért ezt felkerekítjük 500 millió főre. Nos, 500 millió fővel számolva a 200 milliárd euró azt jelenti, hogy minden uniós polgár odaad 400 eurót az IMF-nek.
Nézzük mindezt Magyarországra vetítve.
Ha Magyarország csatlakozik a megállapodáshoz, úgy lélekszám arányosan miránk 4 milliárd euró jut majd. Amikor leülök vasárnap ebédelni a családommal, papa, mama, nagyszülők és a gyerekek, az a jóérzés tölthet el, hogy a húsleves és a rántott hús között mindösszesen 4400 euróval megsegíthettem a Valutaalapot. S ehhez a Magyarországra eső 4 milliárd euróhoz azért számoljuk hozzá a következő tényt: amikor újrakezdődtek a tárgyalások az IMF és hazánk között, arról szóltak a hírek, hogy egy körülbelül 4-5 milliárd eurós mentőcsomagra lesz szükségünk. Tehát, ha csatlakozunk a megállapodáshoz, akkor előbb odaadunk az IMF-nek 4 milliárd eurót, utána kapunk az IMF-től hitelbe 4 milliárd eurót, amit majd megint visszafizetünk, jó sok kamattal. És nem mellékesen, az IMF által adott hitelnek az is az ára, hogy a magyar kormány megváltoztassa jelenlegi gazdaságpolitikáját, azaz a válság terheit kizárólag a lakosság viselje és tehermentesítsék a bankokat
Ügyes, nem?
S tegyük fel azt a kérdést is, ha már egyszer muszáj megsegíteni Olaszországot és Spanyolországot, akkor vajon az EU miért a New Yorki székhelyű IMN-nek adja oda a pénzt, miért nem adjuk oda mindjárt az érintetteknek? Nos, erre igen egyszerű a válasz. Azért, mert ezt a pénzt a jegybankok fogják odaadni. A jegybanki függetlenség mai értelmezése szerint a jegybankok (leánykori nevükön Nemzeti Bankok) nem avatkozhatnak be közvetlenül a költségvetésbe. Vagyis: ha az EU tagországok jegybankjai odaadnák közvetlenül a pénzt Olaszországnak és Spanyolországnak, akkor ezután az aktus után a nemzeti kormányok feltehetnék a kérdést, hogy a jegybankok vajon miért nem segítenek saját országukon felhalmozott tartalékaik segítségével (például a gazdasági növekedés beindításában)?
S ha ezt a kérdést fel lehetne tenni, akkor oda lenne a jegybanki függetlenség most értelmezett realitása, ennek az egész mocskos rendszernek az egyik fundamentuma.
Hát ezért az IMF.
Azt mindenesetre jó, ha tudják, hogy ebben a pillanatban a világtörténelem egyik legnagyobb szabású, és legaljasabb rablása zajlik.
S ahhoz, hogy ezt a rablást ezek az elmebeteg bűnözők végre tudják hajtani, nem csak a pénzünkre van szükség, hanem még néhány dologra.
Mindenekelőtt "szakértői kormányokra". Ez most az új jelszó: szakértői kormány!
Kezdődött a görögökkel. A választott kormányfő ment, és érkezett helyére, Lucas Papademos, a szakértő.
Folytatódott az olaszokkal. A választott kormányfő ment, és érkezett helyére Mario Monti, a szakértő.
Mi a közös ebben a két szakértőben?
Az, hogy mindketten a Goldman és Sachs köpönyegéből bújtak elő.
Nevezett Goldman és Sachs a világ egyik legnagyobb globális pénzügyi szervezete, profilja pedig a befektetések és az értékpapír-kereskedelem. Székhelye Manhattan-ben van. Amikor a jó Marcus és Samuel Sachs megalapították cégüket a XIX. század derekán, talán nem gondoltak arra, hogy egyszer irányítani fogják az egész világot. Hát, most irányítják…
Amúgy a Goldman és Sachs tevékenységéről egyetlen példa a közelmúltból: az Index 2010. április 19-én megírta, hogy az amerikai bankfelügyelet eljárást indított a Goldman és Sachs ellen. A cikk címe: Hogyan verte át befektetőit a Goldman Sachs? Hát úgy, hogy "a már láthatóan bedőlés felé tartó hiteleket csomagolták értékpapírba, és úgy adták el azokat, mintha jó nyereséggel kecsegtetnének. Közben a Goldman egyik partnere éppen ezen értékpapírok bukására játszva ért el óriási nyereséget."
"Ezen értékpapírok bukására játszva" – vagyis shortolva. Vagyis Goldman egy aranyember.
Ez a bizonyos partner a Paulson and Co. volt. Ők shortolták a piacot, és így az amerikai ingatlanpiac összeomlásán 600% hozamot értek el. És nincsenek börtönben, nem is verték őket agyon – dehogy! Élnek és virulnak!
S még egy apróság: Görögország a Goldman és Sachs segítségével és támogatásával hamisította meg költségvetési adatait. S most ebből a Goldman Sachsból érkezett Papademos, a szakértő, a "nép atyja", hogy megmentse Görögországot…
Idehaza pedig a megfelelő körök egyre hangosabban sürgetik a "szakértői kormány" felállítását. Róna Péter közgaszdász, akit az LMP időről-időre fel szokott kérni szakértő miniszterelnöknek, a minap azt nyilatkozta, hogy a kötvénypiacok előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni Orbán bukását és egy szakértői kormány felállítását, miképpen tették ezt már a Gyurcsány-Bajnai váltáskor is.
Azért ez a mondat elég informatív, nem?
Többek között arról mesél, hogy a nemzetközi pénztőke úgy döntött, nincs többé szükség demokráciára, de még annak látszatára sem. Ezentúl majd a kötvénypiacok választanak kormányokat. S hogy valami látszat azért mégis fennmaradjon, az európai polgároknak meghagyjuk azokat az életbevágó kérdéseket, mint állatvédelem, libatömés, homokosok házassága, Ezzel elbíbelődnek, mint a hülyegyerek a homokozóban. Olyan apróságokról pedig, mint gazdaság, pénzügyek, társadalom-szerkezet, mobilitás és jövő , majd dönt az IMF, a Goldman Sachs, majd döntenek a kötvénypiacok.
S mi kell még ahhoz, hogy ezt az égbekiáltó gazemberséget véghez lehessen vinni?
Hát háborús pszichózis kell hozzá.
Merkel fújta meg először a sípot. Október 26-án reggel a Bundestagban a következőket mondta: "Nem hihetjük, hogy magától értetődő egy újabb békében és jólétben eltöltött fél évszázad Európában. Nem az. Ezért mondom, ha megbukik az euró, megbukiki Európa is."
S Merkel ebben a beszédében természetesen pénzt kért a válságkezeléshez, szorosabb integráció mellett tört lándzsát, és a lisszaboni szerződés átírását javasolta.
A legutóbbi Uniós megállapodás-tervezetet keveslő Egyesült Államok vezérkari főnöke, Martin Dempsey tábornokot pedig "rendkívül nyugtalanítja az európai helyzet", s szerinte az Unió felbomlása zavargásokhoz fog vezetni.
S nehogy azt gondolják, hogy mindez napjaink trükkje. Ugyan kérem, évek óta zajlik e nagyszabású rablás előkészítése. A rossz emlékezetű zsúrfiú, a Gazprom igazgató tanácsában landoló Gerhard Schröder kancellárként már szorgalmazta az Európai Egyesült Államok létrehozását. "A jelenlegi válság könyörtelenül egyértelművé teszi, hogy a valutaunió nem létezhet közös fiskális, gazdasági és társadalompolitika nélkül. Ehhez fel kell adni nemzeti szuverenitásunkat."
Nagyjábó ezzel egyidőben Soros György már az európai államkincstár létrehozását szorgalmazta.
Tehát a gyógyír a válságra a nemzeti szuverenitás feladása, a teljes integráció, a közös pénzügyek, a nemzeti kormányok lecserélése szakértői kormányokra, a demokrácia eltörlése, s a további dereguláció és privatizáció, valamint a megszorítások.
Ha odaadjuk pénzünket és szabadságunkat az IMF-nek és a Goldman Sachsnak, nem lesz háború, és nem lesznek zavargások.
Nem vagyok biztos benne, hogy nem lesznek zavargások. Európában is, Amerikában is.
De ha lesznek, remélem, a "kötvénypiacok" és aranyembereik lesznek először falhoz állítva.

Pénzt terem a tövisfa!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/penzt_terem_a_tovisfa

Szőke Ferenc kísérlete már sokkal több, mint biztató. Félhektáros kökényültetvénye az idén fordul termőre.

Európában a kökény az egyik legelterjedtebb vadon termő gyümölcs, a sarkkör kivételével gyakorlatilag az egész földrészünkön ismert. Illetve csak papíron, mert a fejlettnek mondott Nyugat-Európában például szinte teljesen kiirtották az intenzív mezőgazdálkodással. Nálunk is erősen visszaszorulóban van, nagyon kevés az olyan gazda, aki becsüli. A népi elnevezései is mutatják, hogy nem tartozik a szántóvetők kedvencei közé, mondják tövisfának, boronafának, ekeakadálynak is.

Pedig a kökényt azon kevés növényeink között tartják számon, amelynek szinte minden porcikája hasznosítható. A levele, a kérge, a virága kiváló teaalapanyag, a gyümölcse pedig nyersen és feldolgozva egyaránt értékes. Lehet belőle készíteni lekvárt, befőttet, pálinkát, aszalványt – de korántsem csupán élvezeti értéke miatt fontos. Már az eleink is ismerték a gyógyhatását. Tudták például, hogy a virága roboráló, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó, a terméséről pedig azt, hogy erősítő, méregtelenítő, zsírégető, nagyszerűen gyógyítja a bélhurutot, antioxidáns hatása pedig rendkívül magas.

A táplálkozástudományi kutatások fejlődésével a beltartalmi értékek vizsgálata is előtérbe került, s ezek szinte mindenben megerősítették a népi gyógyászat tapasztalatait – mondja Szőke Ferenc, a lövőpetri kertészmérnök, miközben a kökényültetvény felé autózunk.

Ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga

Király András

2011. május 31., kedd 19:30

A Széll Kálmán Társaság szervezésében értékelte kormánya elmúlt egy évét Orbán Viktor. A miniszterelnök büszke, de nem elégedett. A jövőt sötét színekkel festette le, háborúról beszélt, illetve ellenségről, akit arról lehet felismerni, hogy "ha nem győzzük le őt, ő győz le minket". Előtte Lánczi András beszélt arról, mi a különbség a jobb és a baloldal között, Demján Sándor pedig akrobataként egyensúlyozott.

"Imre, te inkább maradj ülve" – jelezte Tarlós István főpolgármester mozdulata, ahogy Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott vállára helyezte a kezét, amikor próbálta elfoglalni a helyét a második sorban, a Széll Kálmán Társaság Gazdasági fordulat című konferenciáján. Az esemény sztárfelszólalója személyesen Orbán Viktor miniszterelnök volt, nem csoda, hogy a Fidesz parlamenti frakciója és a kormány is majdnem teljes létszámban képviseltette magát. Feltünően csak két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor hiányzott, meg Lázár János frakcióvezető, őket Vizi E. Szilveszter MLSZ elnökségi tag, Pozsgay Imre, a nemrég még az előző fővárosi vezetéstől kapott támogatásai miatt támadott Csapó Gábor vizilabdás, a bulvárosabb érdeklődésűeket Palcsó Tamás és Benkő László zenészek pótolhatták.

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, de gazdaságuk talpra áll

[ 2011. május 26., 23:56 ] [272]

Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, fájdalmas intézkedéseket fogadtak el kormányaik, így gazdaságuk kezd talpra állni – jelentette ki Bukarestben Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász.
A szakember egy csütörtökön Bukarestben rendezett konferencián tartott előadást. Bár Magyarországot is említette, a román gazdaságról fejtette ki véleményét.
Roubini szerint Románia azt tette, amit kellett, jó irányba halad a gazdasága, de folytatnia kell a reformokat, fenn kell tartania a szigorú adópolitikát még akkor is, ha választások következnek, ami nyomást gyakorol majd a politikusokra, hogy növeljék a kiadásokat.

 

Roubini szerint az „euróövezet peremén" krónikus nehézségekkel küszködik a gazdaság, több évbe telhet a kiküszöbölésük. Szerinte megoldást jelenthet egy olyan, több elemből álló intézkedéscsomag, amely ötvözi a kisebb átalakító intézkedéseket, a megszorításokat, a privatizációt és a szerkezeti reformokat.
A közgazdász kétségeinek adott hangot, hogy Románia fel tud-e készülni a 2015-ig a tervezett euróövezeti csatlakozásra. Szerinte nem számít az időpont, a legfontosabb az, hogy a román gazdaság legyen egészséges és stabil, amikor az euróövezet részévé válik. Ugyanis ha Románia is felkészületlenül lép be az eurózónába, mint ahogy Görögország tette, akkor csak súlyosbodni fog a helyzet – mondta Roubini.
MTI ,erdely.ma

Boc: régióátszervezés nélkül elesünk az uniós alapoktól

[ 2011. május 28., 20:09 ] [85]

Közigazgatási reform és a közigazgatási régiók átszervezése nélkül Románia 2013 – elesik az uniós alapoktól – mondta ma Félőxfürdőn Emil Boc, a Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének találkozóján.
A kormányfő hangsúlyozta: a refomrmot nem lehet tovább halogatni. A miniszterelnök kijelentette: Románia hitelessé vált a kormány eddigi reform – intézkedéseinek köszönhetően. Szerinte a megszorítások nélkül az országban elmélyült volna a válság, a költségvetési hiány 14 százalékra ugrott volna.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Kalotaszegi cukrászdát nyit az MPP Japánban

Kalotaszegi cukrászdát nyitnak augusztusban Oszakában, Japán második legnagyobb városában – szerepel egyebek mellett az MPP kolozsvári szervezetének gazdasági tervei között. A projektekről Keizer Róbert, a kolozsvári MPP elnöke beszélt lapunknak.

Oszakában terjeszkednek. Cukrászdát készül nyitni a második legnagyobb japán városban a Magyar Polgári Párt

Mint részletezte, az Oszakában a nyár folyamán megnyíló kalotaszegi cukrászda franchise- jelleggel működik majd. Választásuk egyébként azért esett éppen Oszakára, mert a világváros egyetemén mintegy száz japán diák tanul intenzív magyar szakon, így elsősorban az ő találkozóhelyük lehetne a cukrászda.
Keizertől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy folytatni kívánják a korábban Inaktelkén elkezdett bozdafa-telepítéseket. Elmondása szerint egyhektárnyi bodza telepítése mintegy 700–800 euróba kerül, de két éven belül megtérül a befektetés. A bodza gyümölcsét az élelmiszeripar festékanyagnak használja, ezért rendkívül nagy iránta a kereslet, egy hektár bodza a számítások szerint évi mintegy 2000 euró hasznot hoz. Amennyiben sikerül Erdélyben legalább hétezer hektáron bodzát termeszteni, akkor már feldolgozóüzemek is nyílhatnak a térségben, véli az MPP-s politikus.

Várakat restauráltatna Károly herceg

 

A falusi turizmus fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta Károly walesi herceg a hétvégén Bukarestben a Traian Băsescu román államfővel folytatott tárgyalásai során.

Mint arról beszámoltunk, a brit trónörökös erdélyi birtokain töltötte az elmúlt hetet, és a Szászföld mellett a Székelyföldön is eltöltött néhány napot. A herceg látogatása utolsó napján, pénteken Bukarestbe utazott. A Băsescuval folytatott megbeszélések során Károly az organikus forrásokon és a helyi termékeken alapuló falusi turizmus fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a kormány fenntartható fejlődésért felelős osztályát, hogy könnyítse meg az európai uniós alapokhoz való hozzáférést az ilyen tárgykörben a helyi közösségek által kezdeményezett programok számára.

A nap folyamán a brit trónörökös Emil Boc kormányfővel is találkozott, akinek elmondta: lenyűgözőnek találja a román népi hagyományokat, amelyekkel többek között egy hagyományos temetésen is volt alkalma megismerkedni, és közölte: hajlandó anyagilag támogatni az erdélyi várak restaurálását. Mint elmondta, az általa létrehozott alapítványokon keresztül többek között a kőhalmi és a segesvári vár felújításához szeretne hozzájárulni. Károly hosszasan méltatta az erdélyi sajtkészítőket, megjegyezve: a romániai falvakban sokkal egészségesebben étkeznek, mint számos országban. Boc azon vidékfejlesztési programokról tájékoztatta a herceget, amelyeket a kormány Károly alapítványaival közösen tervez megvalósítani. Ilyen a Transilvania Food Festival (azaz az Erdélyi Ételfesztivál), de több tárca bevonásával számos más programot kívánnak megvalósítani. Károly herceget I. Mihály román király legidősebb lánya, Margit hercegnő is fogadta, akivel a találkozó végén egy facsemetét is elültettek az Erzsébet-palota emlékparkjában. Károly herceg romániai látogatása végén a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőivel is találkozott, megköszönve az itt-tartózkodása során számára biztosított védelmet.

Fiatal gazdálkodók dilemmái

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/fiatal_gazdalkodok_dilemmai.php

Csütörtök, 2011. május 19., 11.00

Zsóri JánosSimonyifalván a 29 éves Zsóri János két testvérével, Attilával és Istvánnal közösen gazdálkodik 20 hektár bérelt földön. Amikor a falu főutcáján találkoztunk, traktorra felszerelt permetező géppel indult zabot gyomirtózni, bérmunkában.

Mivel saját földjük kevés van, a szükséges gépek egy részét sikerült ugyan megvásárolniuk, de továbbiakra is szükség lenne. János öccse, Attila a fiatal farmerek beindításának segítését célzó 112. intézkedés szerint kiírt pályázattal próbálkozott, de feladta. János szerint azért, mert az egész procedúra végtelenül bonyolultnak bizonyult, ezért visszalépett, lemondott a támogatásról.

Saját erőből vásárolták a traktor mellé szükséges vetőgépet, tárcsás boronát, de van egy ’70-es gyártmányú kombájnjuk is, amivel még lehet aratni.

Mivel a belvíz miatt ősszel nem lehetett elvégezni a mélyszántást, vetni sem tudtak, ezért a tavasszal megművelt földet fele-fele arányban vetették be kukoricával, illetve napraforgóval.

Visszalépett a papírmunka miatt

Zsóri János öccsét, Attilát arról kérdeztük, miért lépett vissza a pályázattól.

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Károly herceg

[ 2011. május 22., 07:46 ] [111]

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Bukarestben Károly herceg brit trónörökös, aki ötnapos látogatásának befejezéseként Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott.
Az Agerpres hírügynökség szerint a találkozón Boc bemutatta a hercegnek a fenntartható fejlesztésre és a hagyományok megőrzésére vonatkozó kormányterveket. A tárgyalásokon szó esett az erdélyi középkori erődítmények és várak restaurálásának fontosságáról, külön is beszéltek a segesvári és a kőhalmi (Rupea) várak helyzetéről. A Mediafax hírügynökség szerint a brit királyi család tagja felajánlotta, hogy a védnöksége alatt működő alapítványok anyagilag is támogathatják a felújítási munkálatokat.
A herceg kifejtette a miniszterelnöknek, hogy Erdélyben nagyon szép hagyományok élnek, de ezeket hatékonyabban kellene népszerűsíteni.

Károly herceg az elmúlt bő egy évtizedben különös érdeklődést mutatott Románia, főként Erdély iránt, saját bevallása szerint beleszeretett ebbe a régióba, ahol több birtokot megvásárolt. A védnöksége alatt működő Mihai Eminescu brit alapítvány több tucatnyi erdélyi szász falusi házat restaurált a hagyományos építészeti jegyek tiszteletben tartásával.
A herceg eltöltött két napot Kovászna megyei birtokán, Zalánpataka (Valea Zalanului) nevű kis eldugott településen is, ahol székelyföldi önkormányzati vezetőkkel találkozott. Utóbbiak egyebek között a székely hagyományokra hívták fel a trónörökös figyelmét.
nepszava.hu,erdely.ma

Băsescu: politikai hiba volt az áfa-emelés

 

Az áfa 24 százalékra emelése politikai hiba volt, ami legalább hat hónappal késleltette a válságból való kilábalást – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy csütörtökön tartott gazdasági konferencián.

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap által szervezett konferencián az államfő bírálta a Demokrata Liberális Pártot (PDL) is, mivel támogatta az áfa 19-ről 24 százalékra emelését. Ez egy nagy politikai hiba volt, amelyet a teljes koalíció támogatott – mondta Băsescu.

Mint arról beszámoltunk, a kormány válságkezelő intézkedéseinek egyike az volt, hogy 2010 júliusától 24 százalékra emelte az áfát. Erre azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróságh az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését.

Băsescu csütörtökön azt mondta: ideiglenes megoldásként ő maga is támogatta a nyugdíjak 10 százalékos csökkentését, az alkotmánybíróság azonban elutasította a lépést. Hozzátette: ezt követően a koalíciós pártok összeültek és döntöttek az áfa-emelésről. Bírálta a koalíciós pártokat, mivel azok elutasították a nyugdíjcsökkentést.

Az államfő szerint az áfa-emelés legalább hat hónappal késleltette az ország gazdasaági válságból való kilábalását.

Vége a recessziónak Romániában – a statisztikai intézet szerint

 

Románia kilépett a recesszióból, miután az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a román bruttó össztermék (GDP) – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. Az INS előzetes adatai szerint a 0,6 százalékos növekedést a tavalyi negyedik negyedévhez képest regisztrálták. Munkanaptényezővel kiigazítva éves szinten a román GDP 0,3 százalékkal kiigazítatlan adatok szerint a GDP növekedése 1,3 százalékos volt a tavalyi első negyedévhez képest. Románia gazdaságának csökkenése a 2008-as harmadik negyedévben kezdett csökkenni.

Fotó: Ilusztráció

Románia második egymást követő negyedévben is nőtt a gazdaság teljesítménye. Tavaly október-december közötti időszakban 0,1 százalékkal bővült a GDP az előző negyedévhez képest.

A román gazdaság két évvel ezelőtt került recesszióba, amikor 2008 utolsó negyedévében és 2009 első három hónapjában is zsugorodott a GDP.

Romániát erőteljesen sújtotta a nemzetközi pénzügyi gazdasági válság, ezért az elmúlt két évben megszorító intézkedéseket vezettek be. Tavaly júniusban 25 százalékkal kurtították a közalkalmazottak fizetését, amiből év elejétől egyelőre 15 százalékot kaptak vissza. Az áfát öt százalékponttal, azaz 24 százalékra emelték a korábbi 19 százalékról, a közszférában körülbelül százezer embert bocsátottak el.

Nyílt levél Tőkés Lászlónak

scrisoare deschisa

A nyílt levél pdf formátumban letölthető innen:  Scrisoare deschisa pt. dl. Tokes.

MEGHÍVÓ – A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

MEGHÍVÓ

Hazánk természeti adottságai  – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink,  változatos természeti tájaink, élelmiszereink  – kiválóak, kultúránk kimeríthetetlenül gazdag.

Ma mégis a vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság hanyatlásának vagyunk  tanúi.

A vidék további leépülésének megállítása érdekében gyors és alapvető gazdaság- és  társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti  Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési  programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére. A  Stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden  érintett számára érezhető javulás következzen be.

Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi  mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes,  egészséges, biztonságos  és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait,  ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.

Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Helyre  kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen  vidékinek lenni és vidéken élni!

Erdélyi szőlőhegyek borverseny

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=37155&apparition=2011-05-03

Krasznabélteki sikerek születtek az immár tizenkettedik alkalommal Dicsőszentmártonban megrendezésre került Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyen, amelyet a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezett, április 29-30-án. A borversenyen összesen 125 minta vett részt, melyek nagy része a fehérbor kategóriában indult. Hazai és külföldi szakemberekből álló bíráló bizottság pontozta a felsorakoztatott nedűket, szigorú versenyszabályok betartása mellett.

A versenyen megyénkből Krasznabélteken kívül még képviseltette magát Avasújváros, Halmi, Nagykároly és Mezőfény. A gazdák összesen tizenkilenc arany-, illetve ezüstérmet nyertek, melyekből nyolc ragyogó színű érmet megyénk vezető borközsége, Krasznabéltek vitt el. Fehérbor kategóriában Leiher Géza kapott aranyérmet Sauvignon Blanc, valamint Ludróczki Sándor Cserszegi fűszeres borával. Vörösbor kategóriában toronymagasan verte a mezőnyt a Nachbil borászat Syrah bora. Ezüstérmet nyertek Leiher Géza, Hettei László, Ludróczki Sándor avasújvárosi, Silimon László nagykárolyi, Kretzinger Imre mezőfényi, Tarr László halmihegyi, valamint Nagy Sándor avasújvárosi borászok, és a Nachbil borászat Krasznabéltekről.

Ez a verseny is hozzájárult, hogy Szatmár megye egyre nagyobb elismerésben részesüljön a borászat világában

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:31

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát

[ 2011. április 30., 08:43 ] [47]

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát – döntötte el pénteken a kormány.
A kabinet ezen a napon tartott rendkívüli ülésén véglegesítette a következő három évre szóló konvergencia-programot, amit ezt követően elküldenek az Európai Uniónak.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülés után elmondta: nincs oka Romániának arra, hogy elhalassza az euróövezethez csatlakozás céldátumát. Közölte, a kormány elfogadta azokat az adópolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthetők az euró bevezetéséhez szükséges feltételek.

A konvergencia-programba foglalt céldátum teljesítése érdekében a kormány vállalta, hogy 2012-ben a konszolidált költségvetés hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Emellett növelik és hatékonyabbá teszik az állami beruházásokat, és megelőzik azt, hogy az állami szektorban újabb kifizetetlen számlák halmozódjanak fel a versenyszférával szemben.
A korábbi konvergencia-program szerint Románia 2015 január 1-jét tűzte ki céldátumként. A Mediafax hírügynökség megjegyzi, hogy a január 1-je nem szerepel az új programban, hiszen a napot is tartalmazó pontos dátumot csak az Európai Unió szakértőivel folytatott egyeztetések után tűzik ki.

MTI, erdely.ma

Hozzászólások

Kategóriák