Archive

Category Archives for "Fidesz"

Málnási krónika


Az Országház elnöke és a MPP tiszteletbeli elnöke fenyőcsemetét ültetett mielőtt Udvarhelyre érkezzen.

Akit a székely fenyvesek illata "megcsap" nem tudja azt elfelejteni és visszavárjuk mindörökre!
Isten éltesse, Házelnök urunkat, erőt, egészséget és kitartást kíván az Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája! 

Böjte Csaba Szent István-tervére épített konferencia zajlott Budapesten

[ 2011. május 20., 15:07 ] [152]

„A mi ügyünk" címmel került megrendezésre ma Budapesten, a Polgárok Házában az a konferencia, amely azokat az alulról építkező kezdeményezéseket igyekszik összefogni, amelyek az életminőség javítását célozzák. Az akció szellemi atyja, Böjte Csaba a közterületek rendbetétele, az épített és természetes környezet állagának javítása mellett a gyermekek nevelését és gondozását helyezte a kezdeményezés központjába.
Ezzel összefüggésben Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitaindító beszédek utáni sajtótájékoztatón elmondta: sok pozitív kezdeményezés van az országban és ezek a szigetszerű akciók előbb utóbb össze fognak nőni.
A mi ügyünk elnevezésű program terve a civil szférára is épít, a politikának pedig nem szabad rátelepednie erre a kezdeményezésre – emelte ki Hende.

A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón vázolva a konferencia programját elmondta: négy szekcióülésen fogják megvitatni a résztvevők a teendőket. A „Tündérkert" szekcióülésen a kárpát-medencei épített és természetes környezet javítását célzó törekvésekről cserélnek eszmét a meghívottak, a „Szép ház" szekcióülésen pedig a közvetlen környezet, a lakóhely környékének megszépítése

a téma. Míg másik két tematikus beszélgetés a gyermekvédelem és gyermekmentés területére összpontosít.
Az eredmények eléréséhez az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség, utóbbiaknak pedig hangsúlyosabbnak kell lenniük helyi szinten. Annak a programnak az igazsága, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes jegyez, és amellyel járják a vidéket, mindenkit megérint, aki olvassa – hangsúlyozta Hende.
Arra a kérdésre, hogy szándékukban áll-e összekapcsolni e kezdeményezéseket a közmunkaprogrammal a miniszter úgy reagált: a kezdeti szakaszban biztos, hogy nem, hiszen ekkor még az elvégzendő feladatok mérete ezt nem indokolja, azonban a későbbiekben, nemcsak lehetőség, de szükség is lesz a közmunkások bevonására.
Egy másik újságírói felvetésre reagálva Hende Csaba elmondta: a magyar honvédségnek jelenleg nincsenek feladatai a közmunkaprogramban, azonban a készülő új honvédelmi törvény lehetőséget fog teremteni a katonák bevonására. Hozzátette: a honvédségre, szervezeti adottságaiból fakadóan, elsősorban szervezési és logisztikai feladatok fognak hárulni.
A konferencián részt vesz többek közt: Böjte Csaba, Makovecz Imre, Balog Zoltán, Mőcsényi Mihály, László Tamás, Ángyán József, Soltész Miklós, Nagy Ervin és Fodor Gergely, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök felesége.

fidesz.hu

Rendkívüli erőfeszítések Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért

[ 2011. május 19., 15:42 ] [458]

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét az övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban".
MTI,erdely.ma

A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban”.

A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvető céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása – tette hozzá.

Martonyi János elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban a magyarországi román befektetések növelését javasolta kollégájának.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és földrajz tantárgy anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Hozzátette, hogy remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt.

Teodor Baconschi kijelentette, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatta a magyar EU-elnökséget, megállapította ugyanakkor, hogy a magyar-román partnerségnek új dimenziókat kell nyernie.

Elmondta, Bukarest azt javasolta, hogy ősszel legyen közös magyar-román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben.

A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez egy igazságos törvényjavaslat”. A történelem és földrajz tárgyak kisebbségi nyelven történő oktatásával kapcsolatban arról beszélt: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjen, mint mondta, „az európai értékek mentén járunk el”.

Szerző(k): MTI,kronika.ro

Most már Markó Béla sem hagyja szó nélkül a Fidesz akcióját

[ 2011. május 17., 13:42 ] [216]

A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonyáról beszélt hétfőn este Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, „rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján" meghozott döntések születnek.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Az új elnöknek (Kelemen Hunornak) és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó.

"Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Nastase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. „Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány" – mondta az RMDSZ volt elnöke.
Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy „valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit".
A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket – szögezte le a politikus. „Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Azt, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, ez rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek" – mondta Markó Béla.
stop.hu/MTI

erdely.ma

2

Orbán: A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek

 

orbanviktor "A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek" címmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölt interjút pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette, aki mindenekelőtt az új magyar alaptörvényről és Magyarország soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.

Orbán: Európa legegyszerűbb adórendszerét alakítottuk ki + képek

Az alkotmány lényegével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt – mint Orbán Viktor fogalmazott – egy mondatban lehet összefoglalni. "Ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres" – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: "Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős." Az új alaptörvény ehhez a jövőhöz igazodik – fűzte hozzá.
Az alkotmánnyal szemben értelmiségi részről megfogalmazódott bírálatokat a kormányfő azzal magyarázta, hogy a szellemi struktúrák Magyarországon és Európa többi részében azonosak. Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az alaptörvény preambulumában, a kormányfő emlékeztetett: az állampolgároknak kiküldött 8 millió kérdőív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az alkotmány. A visszaküldött 900 ezer kérdőívben a koronát újra és újra megnevezték. Ennek kapcsán utalt azokra a vizsgálatokra is, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy a művészeti, építészeti tárgyak közül melyik szimbolizálja legerőteljesebben a magyar nemzetet. Ezek sorában a korona messze az első helyen állt. "Ezért vált szükségessé, hogy az alaptörvényben tiszteletteljes módon megemlítsük" – fűzte hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország mai szomszédainak az érdekeit. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország. "Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" – hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: "Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."
Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" – tette hozzá.
A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.
A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez – mint hangsúlyozta – szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" – fűzte hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.

(MTI-fidesz.hu)

Kövér László nem tud határon túli pártok anyagi támogatásáról

[ 2011. május 02., 11:25 ] [173]

Kövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna – írta hétfő számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ), amely erről kérdezte az Országgyűlés ülnökét.
"Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna" – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy – mint a lap fogalmaz – jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.

A magyar nyelvű bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!" – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.

MTI,erdely.ma

Önkéntes orvosok Erdélyben

2011. május 7-től 15-ig ismét Erdélyben vizsgálnak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 50 fős önkéntes orvos tagjaiból álló csoport évente kétszer utazik a romániai Hargita megyébe, ahol kórházakban, iskolákban, óvodákban szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Ezen kívül gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik az intézeteket. 2010-ben a szervezet önkéntesei több mint 10 000 vizsgálatot végeztek, illetve az NGYSZ által felújított csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot a szervezet két magyarországi gyermek neurológusa is folyamatosan támogatja a munkájával. Idén májusban 25 orvos és egészségügyi szakember vesz részt a gyógyító körúton.Az orvos-csoport látogatása mellett idén is sor kerül a hagyományos erdélyi gyermek és ifjúsági focikupára csíkszentdomokoson, melyet az Aranycsapat tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sportbizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezet. A korábbi évekhez hasonlóan a győztes csapatokat a Szolgálat vendégül látja a Fővárosi Önkormányzattal közösen szervezett huszonegyedik budapesti Városligeti Gyermeknapon, május 28-29-én.

Polgári Élet www.polgarielet.ro

Schmitt Pál: a következő lépés a szavazati jog megadása lehet

A január 1-jén hatályba lépő új alkotmány felelősséget vállal a határokon túl élő magyarokért, és ebbe beletartozhat a szavazati jog megadása is – jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjújában a köztársasági elnök. Schmitt Pál úgy vélte, az új alkotmány megszületésével a magyar történelem új fejezete kezdődik, lezárult a rendszerváltozás. Elmondta: az új alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kétharmados többséget igénylő, sarkalatos törvényekkel együtt megteremtse, kiteljesítse a demokráciát. Az államfő bízik abban, hogy e törvények megvitatásában az ellenzék is részt vesz majd, hiszen – mint mondta – a többségnek és a kisebbségnek is felelőssége van a konszenzus megteremtésében.

Az államfő szerint az új alkotmány megszületése a végleges rendszerváltozás, hiszen az eddigi, több sebből vérző alkotmányban nagyon sok minden ideiglenes volt, kezdve az évszámtól egészen a köztársasági elnökig, aki azt aláírta, nem véletlen, hogy több mint ezer alkotmánybírósági állásfoglalás született. Schmitt Pál úgy vélte, a mögöttünk lévő húsz évvel és a régi alkotmánnyal lezárult egy folyamat, a 2012. január 1-jével hatályba lépő közérthető, korszerű, nemzeti és európai alaptörvénnyel így a magyar történelem egy új fejezete kezdődhet, az új alaptörvényre épülő sarkalatos törvényekkel együtt pedig kiteljesedhet a demokrácia.

Az alkotmány egy része (hatalmi ágak, döntéshozó rendszerek, a különböző berendezkedések) nagyon bonyolult, igazából csak a szakemberek érthetik, de nagyon sok olyan eleme van, ami a hétköznapi embert is érinti, és ezeket mindenkinek el is kell olvasnia – emelte ki a köztársasági elnök. Az alaptörvény garantálja ugyanis az emberi méltóságukat, a munkához, a tanuláshoz való jogot, azt, hogy a családok megfelelő megbecsülést, védelmet kapnak-e, vagy, hogy anyanyelvünk megfelelő védelemben részesül-e, de benne van a következő generációért történő felelősségvállalás, a természet védelme, és még nagyon sok olyan dolog, amit az emberek a saját bőrükön éreznek – tette hozzá Schmitt Pál.

Egy ilyen alaptörvény persze értelemszerűen nem bonthatja ki a részleteket, erre szolgálnak majd a sarkalatos törvények, amelyek a mindenkori parlament kétharmados többségének támogatását igénylik – mondta a köztársasági elnök, aki üdvözölte, hogy ebben a munkában – legalábbis az első nyilatkozatok szerint – már az ellenzéki pártok is részt kívánnak majd venni. Ha azonban most sem lesznek ott, azt majd a saját választópolgáraikkal kell elintézniük – tette hozzá Schmitt Pál, hangsúlyozva, hogy az alkotmányozás során minden frakció vezetőjét nyomatékosan kérte, vegyenek részt a munkában, különösen pedig a végszavazásban. Ezt akkor nem tették meg, most azonban úgy tűnik, bekapcsolódnak majd, szavaikra pedig alázattal kell majd figyelni, mert azokban sok értékes gondolat adódhat.

Európában a kétharmados felhatalmazás példa nélküli, ám ez a lehetőség mellett komoly felelősséget is ró azokra, akik ezt megkapták, és különleges helyzetet teremt azok számára is, akiknek az egyharmad jutott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ezzel a helyzettel nem visszaélni, hanem élni kell, ahogyan ezt az alaptörvény is jól példázza. Schmitt Pál szerint egy pillanatig nem volt alkotmányozási kényszer, attól a pillanattól megvolt azonban az alkotmányos elvárás, ahogyan egy éve megszületett a választás végeredménye.

Az alkotmány egyik legfontosabb újdonsága, hogy felelősséget vállal a határon túl élő magyarokért, de ez a szándék már az első törvények megalkotásánál megmutatkozott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A parlament az elsők között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, deklarálta a nemzeti együvé tartozás napját, és egy manifesztációt fogadott el a nemzet egységéről. Természetes ezek után, hogy az alkotmányban is visszaköszön a felelősség, a kiállás minden magyar emberért – mondta Schmitt Pál, aki úgy vélte: a következő lépés egy újabb sarkalatos törvény lehet a választójog megadásáról. Én magam szívesen látnám, ha választójogot kapnának a határon túli, saját elhatározásukból állampolgárságot kérő magyar testvéreink, hiszen nehezen tudok elképzelni kétféle állampolgárságot. Csak egyféle van, egy magyar állampolgárság, és akkor a jogok mindenki számára vonatkoznak – fogalmazott a 180 percben a köztársasági elnök.

Az alkotmányban nagy hangsúlyt kap a testi-lelki egészséghez fűződő alapjog, amelyet azonban meg is kell tölteni tartalommal –hangsúlyozta az államfő. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyerek minél többet sportoljon, amihez meg kell teremteni a személyi, a technikai, a létesítményi feltételeket is, de a jövő nemzedék szempontjából legalább ennyire hangsúlyos az egészséges ivóvíz, a talaj, a környezet, a fenntartható fejlődés, ami szintén kiemelt szerepet kapott az alaptörvényben, és azok is jó néven veszik, akik magából az alkotási folyamatból kimaradtak – tette hozzá Schmitt Pál.

Magyarország uniós elnökségéről az államfő azt mondta, időarányosan jól állunk, a félidőről beszámoltunk, és az európai döntéshozók is úgy ítélik meg, jól képviseljük az 500 milliós európai családot, soros elnökségünket kellő alázattal viseljük és végezzük. Miközben pedig stratégiai kérdéseket tettünk le az asztalra (Duna-stratégia, romastratégia, a balkáni bővítés, a kelet-európai partnerség kérdése), az unió megítélése szerint jól kezeltük a váratlanul elénk került feladatokat, a csúcspontjára ért demokratizálódási folyamatokat az arab országokban, illetve a Japánban bekövetkezett katasztrófát is – hangsúlyozta az államfő a 180 percben. 

www.radio.hu

MPP-PRESS

“A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába” – Schmitt Pál az alkotmányról

A magyarság felemelkedésének zálogaként beszélt az új alkotmányról Schmitt Pál hétfőn este a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten. A köztársasági elnök ugyanakkor fordítva idézte az új alkotmány végén szereplő szófordulatot.

"Húsvéti alkotmányként" beszélt az általa délben aláírt új magyar alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn este a Művészetek Palotájában megrendezett gálaesten, és azt is hozzátette, hogy az "Magyarország feltámadásának alapja és záloga". Az ünnepi hangversenyt a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány tiszteletére rendezték, és a hallgatóság soraiban megjelent Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

Schmitt az "első, legfontosabb lépésnek" nevezte az új alaptörvényt, amely "szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". A köztársasági elnök hétfő déli beszédéhez hasonlóan újra megemlítette a később megalkotandó sarkalatos törvényeket, amelyeket lehetőségnek nevezett arra, hogy valaki hozzátegye a saját tudását a jövőhöz. "Az alkotmányunkban mindvégig maradt egy szám, az 1949-es, amely máig kísértett bennünket, nem összekötött, hanem elválasztott" – mondta Schmitt, és azt is hozzátette, hogy az új alkotmányban már a 2011-es szám fog szerepelni. "A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába" – mondta.

Schmitt a "legyen szabadság, béke és egyetértés" szófordulattal zárta beszédét, amely azonban a fordítottja az új alkotmány végén, az országgyűlés által tavaly elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában és a tizenkét pontban is szereplő "legyen béke, szabadság és egyetértés" szófordulatnak. Az új magyar alkotmány aláírásáról bővebben itt olvashat, a hétfő délelőtt a Sándor-palotánál készített riportunkat pedig itt találja.

origo.hu

RMDSZ-kongresszus: összefogás és megújulás a siker záloga

A magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz – mondta Semjén Zsolt szombaton Nagyváradon, amikor a budapesti kormány nevében köszöntötte az RMDSZ kongresszusát. Felszólalt Emil Boc román miniszterelnök és Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is. Traian Basescu román államfő és Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.

Magyarország és Románia együttműködése nem taktikai, hanem stratégiai – tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, hogy Magyarország mélyen elkötelezett Románia shengeni csatlakozása mellett. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. Mindent megtesznek azért, hogy ez még a magyar EU-elnökség ideje alatt megvalósuljon – tette hozzá.
Semjén Zsolt a kongresszuson kijelentette, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban. A politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel igyekeztünk letörölni azt a szégyent, amit 2004. december 5. okozott – mondta nagy tapssal kísérve Semjén Zsolt.

Elkerülhetetlen az összefogás


A politikus fontosnak nevezte, hogy nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke összefogást sürgetett annak érdekében, hogy "a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában".
A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint az RMDSZ kongresszusa ma arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.
"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (…) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében" – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is – fogalmazott a politikus.
Az Európai Néppárt számára fontosak a kisebbségek, a romániai magyar közösség politikai egysége is fontos európai érték – hangsúlyozta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. A politikus videoüzenetében gratulált Markó Bélának, aki – mint Martens fogalmazott – 1993 óta felépítette azt a szervezetet, amely fontos politikai mozgalommá vált Romániában és Kelet-Közép-Európában.Az ő és az Önök pártjának nagyszerű megvalósítása ezekben az években a romániai magyar közösség politikai egysége, ez olyan érték, amely rendkívül fontos – mondta Martens, kifejezve reményét, hogy utódja ugyanezt a szerepet fogja betölteni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Néppárt szoros együttműködésben dolgozott együtt az elmúlt esztendőkben – mondta Martens.

Fontos az önazonosság-tudat

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője volt a romániai közéletnek – ezt a gondolatot fogalmazta meg a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök. Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat – hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek – mondta az államfő.
Emil Boc miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és legfelelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Bélát, akinek – mint fogalmazott – gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország stabilitásához.

(mno.hu-fidesz.hu)

Lehurrogták a Fidesz-alelnököt

http://nol.hu/kulfold/lehurrogtak_a_fidesz-alelnokot
Alig burkolt fenyegetést fogalmaztak meg a magyar kormánypártok képviselői az RDMSZ tisztújító kongresszusán. A Fidesz alelnökét lehurrogták a küldöttek.
NOL| 2011. február 26.

Semjén Zsolt miniszterel...

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután beszédet mondott az RMDSZ tisztújító kongresszusán MTI – Oláh Tibor

A magyarországi vendégek közül elsőként Semjén Zsolt kapott szót. A kormányfőhelyettes Szent Pál apostolt idézve figyelmeztette az RDMSZ vezetőit az összefogás fontosságára: „Hogyha marjátok is, rágjátok is, fel ne faljátok egymást!” Majd hozzátette: „Amikor önök döntenek, mindannyiunkról hoznak döntést; milyen lesz az országnak a stabilitása, és milyen lesz a magyar-magyar kapcsolat.” A mondatot a korábbiaktól eltérően a magával hozott papírról olvasta.

Ezután Pelczné Gáll Ildikó adta át – mint hangsúlyozta – a kétharmados Fidesz üzenetét. Úgy vélte, ahogy tavaly Magyarországon, eljött a változás ideje az RMDSZ életében is. – Korszakhatárhoz érkeztünk. A mai nap útkeresésről, a jövő együttműködéseiről is szól – mondta. Majd figyelmeztetett: amikor a jövendő elnökről dönt, az RMDSZ-nek gondolnia kell a környezetére is. – Ha ez a gondolkodás elmarad, valami véget ér. Ha a változás mellett döntenek, segítőkezet nyújtunk Önöknek – mondta a küldöttek hurrogása közben. A Fidesz alelnöke egyúttal rámutatott: „a figyelmetlenségből adódó tévedések egy életre szólnak”.

A meghívottak után felszólaló Markó Béla – leköszönő elnök – értékként beszélt az önálló erdélyi politikáról, ám nem a hallottak hatására, hiszen nem tért el az írott beszédtől. Viszont a később felszólaló Borbély László – sokak szerint a politikai alelnöki tisztség várományosa – határozottan kikérte a szövetség nevében a „Budapestről jövő utasítgatást”. – Nem ez jelenti a nemzetstratégiát. Partnerek vagyunk és leszünk a magyar kormánnyal, de kioktatásra nincs szükségünk. Nincs szükség olyanokra, akik nem látják a célt. A cél pedig az, hogy összetartsuk ezt a közösséget – mondta utalva a nyílt támogatásra, amelyben a Fidesz-kormány nyújt a pártalapításra készülő Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomnak. Korábban a küldöttek hatalmas tapssal jutalmazták az MSZP elnökhelyettese, Balogh András szavait: – Az MSZP elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie.

Néhány hét haladékot adnak az RDMSZ-nek a román pártok

Az RMDSZ-nek néhány héten belül el kell döntenie, hogy csatlakozik-e a hónap elején létrejött Szociálliberális Unióhoz (USL), vagy kitart kormányzó partnere mellett – fogalmazták meg a román ellenzéki pártok vezetői.

Elsőként Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hívta szokatlan nyíltsággal az RMDSZ-t, csatlakozzon az ellenzéki tömörüléshez. Idézett a napokban megjelent felmérés adataiból, miszerint a román lakosság 95 százaléka szerint az ország rossz irányba megy. – Nem hiszen, hogy az elégedetlenek mind románok – mondta. Szerinte csakis az RMDSZ-től függ, hogy az USL a jövő évben esedékes parlamenti választásokon buktatja meg a kormányt, vagy már idén, ha a magyarok kilépnek a kormányból. Az USL társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök is sürgette az RMDSZ-t: szorít az idő, a döntés nem lehet hónapok kérdése.


Markó Béla 18 év után távozik

MTI – Oláh TiborMarkó Béla leköszönő elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Akivel megegyezünk, azt nem csapjuk be, de örök szövetségesünk csak egy van: a magyar közösség, amely képviseletével megbízott minket”.

A mostani az első kongresszusa az RMDSZ-nek, amelyen a bukaresti parlament valamennyi pártja a legmagasabb szinten képviselteti magát. Az ellenzéki vezetők mellett jelen van a Demokrata-liberális Párt elnöke is, Emil Boc miniszterelnök. A maradás mellett érvelt, emlékeztetve a küldötteket, hogy az RMDSZ mindig „profi, komoly és szavatartó” alakulat volt. Utalt a magyarság számára fontos, már meghozott döntésekre – mindenekelőtt az anyanyelvű oktatást bővítő tanügyi törvény elfogadására -, és a koalíció előtt álló fontos feladatok között említette a kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvény elfogadását. Szólt azokhoz is, akik a népszerűtlen válságkezelő intézkedések hatásaitól féltik az RMDSZ-t. Hangsúlyozta, hogy valamennyi előrejelzés szerint idén növekedésnek indul a román gazdaság. – Együtt voltunk a legnehezebb pillanatokban, és együtt gyűjthetjük be a közös munka gyümölcseit is: megnyerjük a következő választásokat és folytatjuk a kormányzást – mondta a miniszterelnök.

A ma és holnap tartó kongresszuson az RMDSZ új elnököt választ a 18 év után távozó Markó Béla helyére. A tisztségre hárman pályáznak: Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Markó Béla közeli munkatársa, és Olosz Gergely, akit a magyarországi kormánypártok favoritjaként tartanak számon.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 18:06 0 MEGJEGYZÉS

Jobb együttműködni, mint fúrni egymást

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/53700;jsessionid=0F0CCF9485D8B30DB109EE5AEEAB3BD8
2011. február 10.

Kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar–román viszony; beigazolódott, ha Romániával együttműködünk, akkor sokkal többet érünk el, mintha „fúrjuk egymást” – mondta Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden esete a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

A miniszterelnök-helyettes szerint az a józan magyar érdek, hogy a román–magyar együttműködés maradjon, a magyar állampolgárság kiadása zökkenőmentes legyen, és ennek az egyik garanciája a román jobbközép kormány léte.

A kormányzati politikus ezzel azokra a hírekre reagált, miszerint az RMDSZ egyes körei meglebegtették a párt kilépését a román kormánykoalícióból. Semjén Zsolt szerint számos, magyaroknak kedvező intézkedés fakadt a mostani román kormány és Traian Băsescu józanságából, ezek után nincs erkölcsi joga bárkinek azt mondani, hogy a magyarok lépjenek ki a koalícióból.

„Nagyon világosan kell látni, és nagyon komolyan megfontolásra ajánlom minden romániai magyar számára: kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar–román viszony, hogy Orbán Viktor és Traian Băsescu között ilyen a viszony” – hangsúlyozta.

Mint hozzátette: gondolják meg az érintettek, ha jön egy másik típusú kormány Romániában, egyáltalán nem biztos, hogy ilyen zökkenőmentes lesz a magyar állampolgárság kiadása, hiszen Băsescu megadta a határon túli románoknak az állampolgárság lehetőségét.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 10:14 0 MEGJEGYZÉS

Megoszlanak a pártvélemények Orbán Viktor EP-nyilatkozatáról

Jobbik: a kormány hibája, hogy az elnökség nem hazánkról, hanem a médiatörvényről szól.

Szerző: Gótfalvai Krisztina, Váradi Béla, Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2011.01.20. csütörtök 21:45

Orbán Viktor megvédte Magyarországot szerdán az Európai Parlamentben, és kiállt a magyarok demokratikus elkötelezettsége mellett. Ezt Szijjártó Péter mondta. A miniszterelnök szóvivője szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban pártalapú támadásról van szó.

„Szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbe vonása megsértése a magyar népnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Majd hozzátette: „Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a hozzászólásra, ami arra utalt, hogy Magyarország a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel!”.

Ezt mondta szerdán a miniszterelnök a médiatörvényt ért bírálatokra. Orbán Viktor szerint a képviselők felvetéseiben sok tárgyi tévedés volt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor szerdai beszéde jó alkalom lett volna, hogy javítson a szerintük példátlanul kedvezőtlenül induló magyar soros elnökség megítélésén.

„Orbán Viktor miniszterelnök úr nem használta ki ezt az alkalmat arra, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Szereplése, annak tartalma és legalább annyira annak stílusa, tovább rontott saját kedvezőtlen megítélésén” – vélekedett Kovács László, az MSZP alelnöke.

Az LMP sajnálatosnak nevezte, hogy a vita nem a magyar uniós elnökségről, hanem a kormány intézkedéseinek kritikájáról szólt.

„Orbán Viktor nem érzi igazán az Európai Unióban szokásos politikai etikettnek a szabályait. Nem érzi, hogy az az offenzív, a másfajta véleményeket lekezelő, lesöprő hozzállása, amit a Fidesz Magyarországon folytat, az Európában nem dívik” – emelte ki Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik szintén úgy látja: a kormány hibája, hogy az elnökség nem Magyarországról, hanem a médiatörvényről szól.

„Azt mindenképpen fájlaljuk, hogy a soros EU-elnökség nem a magyarság számára stratégiai fontosságú kérdésekről szól, hanem a médiatörvényről” – mondta Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A miniszterelnök szóvivője szerint a bal- és szélsőbaloldali pártok nem tudták megemészteni, hogy a magyar választók kétharmados felhatalmazást adtak egy jobbközépen álló polgári, kereszténydemokrata politikai erőnek.

„Egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy pártalapon, politikai alapon indított támadásról van szó, amelynek a médiatörvény csak az ürügyéül szolgál” – véli Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön német kollegájával tárgyalt, ahol szintén szóba került a médiatörvény.

„Mi abban állapodtunk meg, hogy alapos ismeret nélkül nem szabad egy törvényről semmilyen véleményt mondani” – tette hozzá Pintér Sándor belügyminiszter.

Pintér Sándor szerint sikerült a német belügyminisztert meggyőznie arról, hogy a jogszabály ki fogja állni az uniós törvényi próbát.

dunatv.hu

2010-es erdélyi politikai körkép, civil szemmel

[ 2010. december 26., 13:08 ] [493]

Mediafax

Három szóba zsugorítva, 2010 a megszorító intézkedések éve volt. Gazdaságfellendítő rendeletek csupán tűzoltó jelleggel születtek, koherencia nélkül, annak ellenére, hogy a jószándék a kormány retorikájában néha-néha megmutatkozott. Szembeötlő volt a társadalmi szolidaritás hiánya is nemcsak Erdélyben, hanem egész Romániában, ami elsősorban kis, jelentéktelen utcai magántüntetésekben öltött formát. Külön vonultak fel a nyugdíjasok, külön a pedagógusok, közalkalmazottak, kismamák. Valahogy kiveszett, emigrált, vagy talán soha nem is létezett Romániában a társadalmi szakszervezeti-érdekvédelmi kultúra.
Mindezen tények, történések ellenére úgy tűnik az erdélyi magyarság, és ezen belől Székelyföld számára mégis Băsescu pártja marad a leginkább vállalható partner. Ugyanis a liberális pártideológiát meghazudtolóan rohantak ki nem egyszer a PNL politikusai a magyarság érzékeny problémáival szembe. A szocialista párt, akárcsak Magyarországon, képtelen újrafogalmazni önmagát, az európai szocialista mozgalmakhoz igazodni, láthatóan leválni a kommunista örökségről.
Az utóbbi parlamentáris választásokon a mérleg nyelvét játszó székelyföldi szavazókat az általános megszorítások ellenére Băsescu kormánya nem csak kitüntetett figyelemmel, hanem beruházásokkal is honorálta. Elég csupán Székelyföld nem is olyan régen még „felszántott” keresztúri, brassói bekötő útjaira gondolni vagy a tusnádfürdői, borszéki fejlesztésekre. Lehet ez is mind kevés, de az elmúlt 18 évben még ennyi sem történt. Az országos sportcsarnokhálózat kiépítése, községházak meszelése például nem képezi a szerves vidékfejlesztés tárgyát, attól egy település jövője nem kerül biztonságba, inkább egy tájrendészeti ikebana részeit tisztelhetjük bennük.

Magyar vizekre evezve, az erdélyi magyar diplomácia legnagyobb sikerének egyöntetűen a Székely Nemzeti Tanács budapesti országházi gyűlését jelölhetjük meg. Ezzel a gesztussal a Magyar Állam jelezte, hogy bábáskodni kíván a Székelyföldi Autonómia megvalósításában. Az eseményt némiképp beárnyékolja az RMDSZ és EMNT távolmaradása, de a Magyar Országház gesztusán ez mit sem csorbít. Ausztria védnöksége Dél-Tirol esetében meghatározó volt, reméljük, hogy a magyar kormány is fel tud nőni a feladathoz, anélkül, hogy túl nagy áldozatot kérne cserébe, mint amilyenek például a székelyföldi munkaerő és agyelszívás.
A Magyar Polgári Párt erdélyi szintű politikai kérdésekben ez évben sem jeleskedett, ami talán nem is az ő asztaluk, hiszen önkormányzati szinten van nagy szükség az MPP-re. Az MPP viszont mindmáig a SZNT legmegbízhatóbb politikai partnere. Megválasztott polgármestereik úgy tűnik folytonos politikai ellenszélben, az RMDSZ sajtó lejárató hadjáratai ellenére ellátják a városvezetési teendőiket.
Az RMDSZ Hargita és Kovászna megyében, ahol leginkább érződött a politikai verseny, sikeresen fiatalított. Új arcok jelentek meg a prérin, ami önmagában is értékelendő. Maros megyében ez közel sem nyilvánvaló.
Ami nyilvánvaló, hogy a nemzeti kérdéseket mindegyszálig az RMDSZ pártprogramjába zárva, azaz lakat alatt őrzik. Ezeket onnan kiszabadítani minden tagnak tilos és kínos.
Értékelendő ellenben, hogy a Szövetség a tisztes távolság politikáját folytatja a Fidesszel szemben. Ezt a fajta viszonyulást viszont Bukarestben egyáltalán nem sikerül érvényesíteniük.
Az RMDSZ életének legjelentősebb politikai mozzanata kétségkívül Markó Béla visszavonulása. Kérdés, hogy a megválasztandó utód Markó Béla egyenhinta politikáját fogja-e folytatni, újra tudja-e fogalmazni az erdélyi magyarság kardinális kérdéseit és a megfelelő fórumokon azokat fel is tudja-e tenni?! A jelöltek Székelyföld kontra Kolozsvár polarizációja mintha tusolná a vérszegény elnökjelölt felhozatalt. Tény, hogy nemzeti szemszögből egy családos liberális jelölt még mindig meggyőzőbb egy nőtlen „kereszténydemokratával” szemben.
Pedig amennyiben az RMDSZ szövetségként és nem pártként definiálja magát, programjának legfontosabb pillére a családpolitika kellene legyen. Az elmúlt 20 év a tanú rá, hogy ilyen az RMDSZnek nem volt, sem program, sem tettek szintjén. 2010-ben a családpolitika magvait a petitieonline.ro és az utca ültette el a Szövetségben, az utolsó pillanatokban. Reméljük a csíra termékeny talajra talált.
Az EMNT egyenlőre az Fidesz erdélyi klientúrájaként értékelendő és mint olyan figyelemre méltó, mivel hatással lesz az erdélyi belpolitikai viszályokra. Számottevő önálló programmal az EMNT sem rendelkezik, egyelőre Tőkés László fogyogató karizmájából táplálkozik. A Fidesz sugallatára létrehozandó Erdélyi Néppártnak, egyetlen egy esetben van értelme, hogyha az parlamenti választások gyűjtőpártjaként kíván és képes működni, alias Erdélyi Magyar Koalícióként. Mert mindenki számára nyilvánvaló a magyar közösség közös fellépésének szükségessége Bukarestben. Erre a funkcióra az RMDSZ betűszó képtelen mivel az évek alatt kellő mértékben erodálódott.
Körvonalazódik tehát, 2011 nagy feladata, létrehozni azt a választási koalíciót, amelyben egyenlő partnerként vesz részt az RMDSZ, MPP, EMNT. Önkormányzati szinten a verseny jótékony, és mint 2010 is bizonyítja frissítően hat az erdélyi politikai szervezetek életére.
Civilként pedig minden rendelkezésre álló eszközzel arra kell hatnunk, hogy pártjaink a felvállalt programjaikat betartsák, és ha kell, azokat az új kihívásokhoz igazítva frissítsék is.
Kovács Szilamér
Kliwalab Egyesület, erdely.ma

Orbán Viktor: tíz dolog, amire a leginkább büszkék lehetünk

[ 2010. december 24., 09:34 ] [154]

Tíz olyan intézkedést sorol fel a Facebook közösségi portálon közzétett videoüzenetében Orbán Viktor, amelyről úgy véli, „mindannyian” büszkék lehetünk. Az MSZP szerint az elmúlt nyolc hónapban tíznél sokkal több olyan dolog történt, ami nem büszkeségre, hanem szégyenre ad okot.
Orbán Viktor csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában is beszélt a kormány politikájáról. A kormányfő szerint miközben Európa komoly bajban van, Magyarországnak komoly esélye van arra, hogy gazdaságilag versenyképes legyen a világ feltörekvő országaival.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook közösségi oldalon közzétett videóüzenetében tíz intézkedést nevezett meg, amelyre úgy véli, „mindannyian, közösen és együtt a leginkább büszkék lehetünk". A kormányfő ezek közé sorolja, hogy a legnagyobb nemzeti egységet hozták létre Európában a parlamenti, majd az önkormányzati választáson; a legnagyobb adóscsökkentést hajtották végre az elmúlt húsz év történetében; bevezették a gyermeknevelést támogató adózást; először Európában Magyarországon vezették be a bankadót; kilencven év után ismét van kettős állampolgárság; a valaha volt legszigorúbb törvényt vezették be a bűnözéssel szemben; a vörösiszap-katasztrófa esetében világra szóló összefogást hoztak létre a magyarok; eltörölték a felháborító végkielégítéseket; megfelezték a politikusok számát; és megadták a szabad pálinkafőzés jogát.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a szabad pálinkafőzés jogának megadása egy kormányzati felhívással is felér: arról szól, hogy „csak csináld, csak csináljátok. Ha reklámfilm lenne, azt mondanám: Just do it".
A megjelent videoüzenetben Orbán Viktor a Facebook-közösség kérdéseire válaszol. A miniszterelnök dolgozószobájában felvett videóban a kormányfő a Facebookra utalva kiemelte, hasznos volt számára, hogy volt egy közösség, amely egyszerű, keresetlen szavakkal és rövid formában emlékeztette arra, mi a politika értelme, mik a vele szemben támasztott elvárások.
Orbán Viktor elsőként a gazdaság kilátásokról, a munkahelyteremtésről beszélt, amellyel kapcsolatban azt mondta: akkor lehet majd becsületes munkából megélni, ha a tisztességes munkáért tisztességes bért kap az ember. Aki pedig nem bérből él, hanem vállalkozni próbál, akkor tud majd a tisztességes vállalkozói munkából megélni, ha a magyarországi vállalkozások versenyképesek lesznek a környező országok vállalkozásaival, és elegendő jövedelmet termelnek.
A kormányfő a bérekről szólva közölte, nem hisz abban, hogy állami szabályozással lehet magasabb béreket garantálni a gazdaságban. Ehelyett az adócsökkentésben hisz. Szerinte akkor lesz tisztességes munkáért tisztességes bér, ha nem lesznek kiszolgáltatottak az emberek, és több lesz a munkahely annál, mint amennyi ember munkát keres. Hangsúlyozta azt is, úgy kell az embereket támogatni abban, hogy dolgozzanak, hogy közben nem szabad büntetni a sikert, vagyis ha munkát vállalnak, pénzt keresnek, az állam minél kevesebb pénzt kell, hogy elvonjon tőlük. Ilyen adórendszer lesz januártól – jelentette ki. Orbán Viktor külön kiemelte a fiatalokkal összefüggésben, hogy ki kell derüljön a számukra: sikeresnek lenni és Magyarországon élni nem egymást kizáró, hanem összetartozó dolgok.
A gazdasági kérdések után a miniszterelnök a gyermeket nevelő családokért tett intézkedésről szólt, amelyek között felsorolta például a kilakoltatási moratórium elrendelését, a családi pótlék folyósításának a gyermek iskolába járáshoz kötését, a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülők kiemelt támogatását, valamint a sport támogatását. Hozzátette: „először mondjuk ki Magyarországon a következő év elejétől kezdődően, hogy az állam nem nyúlhat hozzá ahhoz a pénzhez, amely a gyerekek felneveléséhez szükséges. El fogunk jutni majd oda több lépésben, hogy a gyermekneveléshez szükséges pénzt egyáltalán nem adóztatja majd az állam".
A miniszterelnök elmondta, sok kérdés érkezett az elszámoltatás ügyében is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „régi bűnnek hosszú az árnyéka", az emberek nem felejtenek. Az elszámoltatás nem a bosszúból táplálkozó elvárás, hanem sokkal inkább a jövőért érzett felelősségből fakadó érzés – jegyezte meg, hangsúlyozva: az elszámoltatás ügyében továbbra is elkötelezettek.
MSZP: tíznél tobb dolog, ami szégyenre ad okot
Az MSZP szerint az elmúlt nyolc hónapban tíznél sokkal több olyan dolog történt, ami nem büszkeségre, hanem szégyenre ad okot. Török Zsolt, az MSZP szóvivője csütörtöki közleményében a miniszterelnök facebookos videóüzenetére reagálva azt írta: a Fidesz és a KDNP az elmúlt nyolc hónapban gondoskodott többek között a forint árfolyamának többszöri bedöntéséről, a sajtószabadság eltörléséréről, a jogállam lebontásáról, a független állami intézmények megszállásáról, a nyugdíj-megtakarítások lenyúlásáról, az alacsonyabb keresetűek megsarcolásáról, a benzinárak elszabadulásáról, a devizahiteles családok cserbenhagyásáról, Magyarország nemzetközi tekintélyének lerombolásáról, és a „katasztrofális katasztrófa-elhárításról".
Török Zsolt hozzátette: mindezek hatására az MSZP által képviselt pályakezdők, dolgozók, kisvállalkozók és nyugdíjasok életszínvonala jelentősen romlott, életkilátása pedig bizonytalanná vált. A szóvivő közölte: a szocialista párt mindezért csupán egy nagy fekete pontot tud adni Orbán Viktornak és a „Fidesz-KDNP bűnszövetségnek".
Orbán szerint még Kínával is versenyképesek lehetünk
Orbán Viktor csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában is beszélt a kormány politikájáról. Az alaptörvényt érintő felvetésre kifejtette: „alkotmányos átszervezést hajtunk végre", és ennek a folyamatnak lesz egy fontos mérföldköve az új alaptörvény elfogadása, onnantól kezdve pedig az összes alkotmányos kérdés „világos, egyenes lesz, és kisimul". Fontosnak nevezett egy nemzeti konzultációt az új alkotmányról, amelyet – mint mondta – akkor indít el a parlament, „amikor a tél derekán már túl leszünk".
A nyugdíjjal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, az első helyen az áll, hogy ki tudják fizetni a nyugdíjasok, valamint a leendő nyugdíjasok nyugdíját, és a fiatalok is lássanak maguk előtt egy fenntartható nyugdíjrendszert. Minden az emberek érdekében történik; ma mindenki nyugodt lehet: öt év múlva, tíz év múlva és tizenöt év múlva is meglesz a nyugdíj az új rendszernek köszönhetően – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy húsz év múlva pedig arra lesz szükség, hogy a 16-65 év közötti korosztálynak ne az 55 százaléka dolgozzon, mint most, hanem legalább 65 vagy 75 százaléka. „Még hosszabb távon pedig az kell, hogy ne legyen több temetés, mint amennyi keresztelő Magyarországon" – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy miközben Európa komoly bajban van, Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyiknek most még komoly esélye van arra, hogy a világ feltörekvő, Európán kívüli országaival versenyképes legyen termelésben, termelőkapacitásban és termelési minőségben. „Mi még Kínával is versenyképesek leszünk, ha végig tudjuk, ha végig tudom csinálni azt a gazdaságpolitikát, amit elindítottam" – mondta.
A jövő évi változásokat érintően, a bérekről szólva a miniszterelnök közölte: a februári fizetésekben az látszik majd, hogy akik gyermeket nevelnek, biztosan jobban járnak, és minél több gyermeket nevelnek, annál inkább. Az állami szektorban is mindenki jobban jár, illetve garantált, hogy senki sem jár rosszabbul. A piacon, aki eddig minimálbért kapott, az ezután sem kap kevesebbet. Aki 250 ezer forint felett keresett, biztosan többet fog keresni: ha gyermeke van, akkor pedig sokkal többet – fejtette ki, hozzátéve, hogy „a kettő között pedig jó fél évnek el kell telnie ahhoz, hogy a
minimálbér emelése miatt a többi munkaadó is lassan, de biztosan elkezdje emelni a béreket". Arra a kérdésre, hogy a kiskeresetűek is jól járnak-e majd, úgy válaszolt: „persze".
Az elszámoltatással és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel összefüggésben Orbán Viktor úgy fogalmazott: „olyat már mindannyian láttunk, amikor valaki valamit elkövetett, nem is tudjuk, pontosan mit, de szöget üt a fejünkbe, hogy már előre mártírnak állítja be magát. Az kicsit mindig gyanús."
Orbán Viktor a Hír TV-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány közti ellentétekről is beszélt. A miniszterelnök kijelentette, a kabinet tiszteletben tartja az MNB függetlenségét, a parlamentnek, illetve a magyar kormánynak nincs lehetősége arra, hogy Simor András jegybankelnök mandátumát elvegye. „Ha lenne, már rég meg is történt volna”- tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor a magyar médiatörvényt ért külföldi bírálatokkal szintén foglalkozott a Hír TV-ben. Arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását, a miniszterelnök azt válaszolta, „eszünk ágában sincs". A kormányfő megismételte korábbi kijelentését, miszerint a magyar médiatörvénynek nincs olyan passzusa , amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne.
Kossuth Rádió,erdely.ma

1 2 3 7
>