Archive

Category Archives for "Európai Únió"

Az eurózóna megmentésének 16 pontja

Index

2011. július 22., péntek 10:45

Az euróövezet állam- illetve kormányfői és az EU intézményeinek vezetői által tett csütörtök esti nyilatkozat szó szerinti változata. A görögök és az eurózóna megmentésének 16 pontja.

Újonnan megerősítjük elkötelezettségünket az euró iránt, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy biztosítsuk az euróövezet egészének és az euróövezethez tartozó tagállamoknak a pénzügyi stabilitását. Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy fokozzuk a konvergenciát és a versenyképességet, valamint javítsuk a gazdasági kormányzást az euróövezetben. Az államadósságválság kezdete óta fontos intézkedések meghozatalára került sor az euróövezet megszilárdítása, a szabályok megreformálása és új stabilizációs eszközök létrehozása terén. Az euróövezet újra a fellendülés pályájára állt, és az euró szilárd gazdasági alapokon nyugszik. Az előttünk álló kihívások azonban további hathatós intézkedéseket tesznek szükségessé.

A mai napon a következő intézkedések meghozataláról állapodtunk meg:

Görögország

1. Üdvözöljük a görög kormány által az államháztartás stabilizálása és a gazdaság megreformálása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a görög parlament által nemrégiben elfogadott új intézkedéscsomagot, köztük a privatizációs intézkedéseket. Példa nélküli erőfeszítésekről van szó, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a görög gazdaság ismét a fenntartható növekedés pályájára álljon. Tudatában vagyunk annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszítéseket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellendüléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.

2. Közös megegyezéssel támogatjuk egy új, Görögországra vonatkozó program életbeléptetését és – a Nemzetközi Valutaalappal együtt, valamint a magánszektor önkéntes hozzájárulásával – a finanszírozási hiány teljes pótlását. A hivatalos hitelezők általi finanszírozás teljes összege mintegy 109 milliárd euró lesz. A programot úgy fogjuk kialakítani, hogy az – különösen a kamatlábak csökkentése és a futamidők meghosszabbítása révén – számottevően javítsa Görögország helyzetét az államadósság fenntarthatósága és a refinanszírozás terén. Felkérjük a Nemzetközi Valutaalapot, hogy továbbra is járuljon hozzá az új görög program finanszírozásához. A következő folyósítás céljára az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) kívánjuk felhasználni, mint finanszírozási mechanizmust. A program szigorú megvalósítását – a Bizottság által az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben végzett rendszeres értékelés alapján – szorosan figyelemmel fogjuk kísérni.

3. Úgy döntöttünk, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközből Görögország részére a jövőben nyújtandó kölcsönök futamidejét a lehető legnagyobb mértékben a jelenlegi 7,5 évről minimum 15 évre és maximum 30 évre növeljük, 10 éves türelmi idővel. A program bevezetését követően gondoskodni fogunk annak megfelelő figyelemmel kíséréséről. Az EFSF-kölcsönöket a fizetésimérleg-támogatási mechanizmuséval egyenértékű (jelenleg mintegy 3,5%-os) kamatlábon nyújtjuk, az EFSF finanszírozási költségeihez közeli szinten, de azok megtérülését mindenképpen biztosítva. Úgy határoztunk továbbá, hogy lényegesen kibővítjük a meglévő, Görögországot támogató eszköz keretében megállapított futamidőket. Ezeket az intézkedéseket olyan mechanizmus fogja kísérni, amely megfelelő ösztönzőket biztosít a program végrehajtására.

4. Átfogó növekedési és beruházási stratégiát tartunk szükségesnek Görögországban. Üdvözöljük a Bizottság döntését arról, hogy munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együttműködve átcsoportosítja a strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják. E cél érdekében mozgósítani fogjuk az uniós forrásokat és intézményeket – köztük például az EBBt –, és talpra fogjuk állítani a görög gazdaságot. A tagállamok és a Bizottság minden szükséges erőforrást haladéktalanul mozgósítani fognak annak érdekében, hogy rendkívüli szakmai segítséget nyújtsanak Görögországnak a reformok végrehajtásában. A Bizottság az ezzel kapcsolatos eredményekről októberben jelentésben számol majd be.

5. A pénzügyi szektor jelezte, hogy kész az általános fenntarthatóság további erősítését célzó különböző módokon, önkéntes alapon támogatni Görögországot A magánszektor nettó hozzájárulásának összege 37 milliárd euróra becsülhető. A hitelminőség-javítás célja a biztosítékok minőségének javítása annak lehetővé tétele érdekében, hogy a görög bankok továbbra is igénybe tudják venni az eurórendszer likviditási műveleteit. Amennyiben szükséges, biztosítani fogjuk a görög bankok újratőkésítését lehetővé tevő megfelelő forrásokat. Figyelembe véve a hitelminőség javításának költségét a 2011–2014-es időszak vonatkozásában. Egy adósságvisszavásárlási program ezenfelül további 12,6 milliárd euró biztosításához járul hozzá, összesen 50 milliárd euróra emelve a végösszeget. A 2011–2019-es időszakra vonatkozóan a magánszektor bevonásán alapuló nettó hozzájárulás összesen 106 milliárd euróra becsülhető.

A magánszektor bevonása

6. Ami a magánszektor közreműködésével kapcsolatos általános megközelítésünket illeti, egyértelműen le szeretnénk szögezni, hogy Görögország helyzetének kezelésére kivételes és egyedülálló megoldásra van szükség.

7. Az euróövezethez tartozó összes többi ország újólag ünnepélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét az iránt, hogy teljesítse adósságszolgálati kötelezettségeit, és hogy eleget tegyen a fenntartható költségvetési feltételekre és a strukturális reformokra vonatkozóan tett valamennyi kötelezettségvállalásának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői maradéktalanul támogatják ezt az eltökélt szándékot, hiszen az adósságvállalás hitelessége meghatározó fontosságú az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából.

Stabilizációs eszközök

8. Az EFSF és az ESM hatékonyságának növelése és a válság tovább gyűrűzésének megakadályozása érdekében megállapodunk abban, hogy fokozzuk az említett eszközöknek a megfelelő feltételrendszerhez kapcsolódó rugalmasságát, és lehetűvé tesszük, hogy segítségükkel – elővigyázatossági program alapján lehessen cselekedni; – kormányoknak nyújtott hitelekkel finanszírozni lehessen bizonyos pénzügyi intézmények feltőkésítését, azokban az országokban is, amelyek nem vesznek részt támogatási programban; – be lehessen avatkozni a másodlagos piacokon, amennyiben az EKB elemzése rendkívüli pénzügyi piaci körülményeket és pénzügyi stabilitási kockázatokat állapít meg, továbbá ha az EFSF, illetve az ESM tagállamai kölcsönös megállapodással a beavatkozás mellett döntenek, hogy ezáltal elkerülhető legyen az adott helyzet továbbgyűrűzése. A lehető leghamarabb el fogjuk indítani az ezen döntések végrehajtásához szükséges eljárásokat.

9. Adott esetben biztosítéki konstrukciók kerülnek bevezetésre, amelyek segítségével fedezni lehet azt a kockázatot, amely az euróövezeti tagállamoknál keletkezik az EFSF-nek nyújtott garanciájukból adódóan.

Költségvetési konszolidáció és növekedés az euróövezetben

10. Eltökélt szándékunk, hogy amennyiben sikeresen végrehajtják e programokat, továbbra is támogassuk a támogatási programokban részt vevő országokat, amíg újra piachoz nem jutnak. Üdvözöljük Írország és Portugália eltökéltségét programjuk szigorú megvalósítása iránt, és ismételten leszögezzük, hogy határozottan elkötelezettek vagyunk e programok sikere mellett. A Görögország számára most elfogadott EFSF-hitelkamatok és futamidők lesznek érvényesek Portugáliára és Írországra is. Ezzel kapcsolatban szeretnénk nyugtázni, hogy Írország kifejezte hajlandóságát arra, hogy konstruktív módon részt vegyen a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló irányelvtervezetre vonatkozó vitában, valamint az Euró Plusz Paktum keretében az adópolitikai kérdésekről szóló strukturált vitában.

11. Valamennyi tagállam szigorúan tiszteletben fogja tartani az elfogadott költségvetési célokat, növeli a versenyképességet és kezeli a makrogazdasági egyensúlyhiányt. Legkésőbb 2013-ig a támogatási programokban részt vevő országok kivételével valamennyi ország 3% alá szorítja államháztartási hiányát. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az olasz kormány által nemrégiben előterjesztett költségvetési csomagot, amellyel a hiány 2012-ben 3% alá szorítható, 2014-ben pedig egyensúlyba hozható a költségvetés. Üdvözöljük a Spanyolország által vállalt ambiciózus költségvetési, pénzügyi és strukturális reformot is. A tagállamok a banki stressztesztek eredményét követő intézkedésként adott esetben gondoskodnak óvintézkedési mechanizmusokról.

12. Meg fogjuk valósítani a júniusban elfogadott növekedésserkentő reformokra vonatkozó ajánlásokat. Felhívjuk a Bizottságot és az EBB-t, hogy valamennyi EU/ŐMF-támogatást igénybe vevő országban fokozza a hitelprogramok és az uniós alapok közötti szinergiákat. Támogatunk minden arra irányuló erőfeszítést hogy a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében növekedjen ezen országoknak az uniós forrásokat illető felvevőképessége, többek között a társfinanszírozási ráták növelése révén.

Gazdasági kormányzás

13. Szükségesnek tartjuk a stabilitási és növekedési paktum megerősítéséről és az új makrogazdasági felügyeletről szóló jogalkotási csomag mihamarabbi elfogadását. Az euróövezet tagállamai teljes mértékben támogatják a lengyel elnökséget annak érdekében, hogy megszülessen az EP-vel való megállapodás a paktum prevenciós ágában alkalmazandó szavazási szabályokról.

14. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2012 végéig nemzeti költségvetési keretrendszereket vezessünk be a költségvetési keretekről szóló irányelvben előirányzott módon.

15. Egyetértünk abban, hogy a Bizottság erre irányulóan elkészített közelmúltbeli javaslatait figyelembe véve csökkenteni kell a külső hitelminősítésekre való hagyatkozást az uniós jogszabályi keretben, és várjuk a Bizottság hitelminősítő intézetekre vonatkozó javaslatait.

16. Felkérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottság és az eurócsoport elnökével szoros együttműködésben októberig tegyen konkrét javaslatokat arra, hogy miként lehetne tökéletesíteni a munkamódszereket és javítani válságkezelést az euróövezetben.

Fiatal gazdálkodók dilemmái

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/fiatal_gazdalkodok_dilemmai.php

Csütörtök, 2011. május 19., 11.00

Zsóri JánosSimonyifalván a 29 éves Zsóri János két testvérével, Attilával és Istvánnal közösen gazdálkodik 20 hektár bérelt földön. Amikor a falu főutcáján találkoztunk, traktorra felszerelt permetező géppel indult zabot gyomirtózni, bérmunkában.

Mivel saját földjük kevés van, a szükséges gépek egy részét sikerült ugyan megvásárolniuk, de továbbiakra is szükség lenne. János öccse, Attila a fiatal farmerek beindításának segítését célzó 112. intézkedés szerint kiírt pályázattal próbálkozott, de feladta. János szerint azért, mert az egész procedúra végtelenül bonyolultnak bizonyult, ezért visszalépett, lemondott a támogatásról.

Saját erőből vásárolták a traktor mellé szükséges vetőgépet, tárcsás boronát, de van egy ’70-es gyártmányú kombájnjuk is, amivel még lehet aratni.

Mivel a belvíz miatt ősszel nem lehetett elvégezni a mélyszántást, vetni sem tudtak, ezért a tavasszal megművelt földet fele-fele arányban vetették be kukoricával, illetve napraforgóval.

Visszalépett a papírmunka miatt

Zsóri János öccsét, Attilát arról kérdeztük, miért lépett vissza a pályázattól.

Amint elmondta, a pályázathoz szükséges, rengeteg dokumentumnak a megszerzése késztette a visszalépésre. Beszélt ugyan pályázatírókkal, akik megpróbálták rábeszélni a folytatásra. Elmondták, milyen, az eddigi tevékenységét igazoló iratokat kell beszereznie, hogyan kell megszerveznie a gazdálkodás összetételét a szükséges gazdaságnövekedési egység eléréséhez, csakhogy a 25 ezer euró támogatáshoz amúgy sem voltak meg a feltételei, azokat nem igazán tudta volna megteremteni. A minimális, 10 ezer eurós támogatással viszont semmire sem ment volna, mivel a pénz csak új gép vásárlására fordítható. Ennyi pénzből viszont semmiféle új gép nem szerezhető be, miközben véget nem érő elszámolás, jelentéskészítés várt volna rá. A papírmunkát viszont nem szereti, belefáradt az egészbe, ezért feladta. Eddig is megvoltak új gépek nélkül, ezután is lesz valahogy. Egyelőre elszegődött a községbeli sertésfarmra, ahol állandó jövedelme van, ami kiegészíti a gazdálkodással szerzett keresetét.

Ha segít a pályázatíró

A simonyifalvi fiatalember esete jól példázza az EU által alkalmazott csalóka pályázati politikát. Mert ugye, leosztanak az országnak egy igen csábítónak tűnő pályázati alapot, aminek viszont csak a töredékét vagyunk képesek lehívni. Nem véletlenül, hiszen olyan szigorú feltételeket szabnak, hogy maradéktalan teljesítésük a legtöbb esetben akadályokba ütközik. Legtöbben attól tartanak, hogy elvesznek a papírmunkában, a jelentések készítésében, miközben nekik gazdálkodniuk kellene a pályázatban megkövetelt gazdaságnövekedési egység eléréséhez. Csak olyan fiatal farmerek tudják a 112. intézkedés előírásait maradéktalanul teljesíteni, akik mellett a pályázatíró a pályázat egész. Balta János

Bejegyezte: mpp-kolozs.blogspot.com dátum: 1:50

Rendkívüli erőfeszítések Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért

[ 2011. május 19., 15:42 ] [458]

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét az övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban".
MTI,erdely.ma

A pápa boldoggá avatta II. János Pált

[ 2011. május 01., 12:09 ] [59]

Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból vasárnap a vatikáni Szent Péter téren tartott szentmisén. A pápa latinul mondta el az ilyenkor szokásos formulát. Előzőleg Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke ismertette II. János Pál életrajzát és kérte boldoggá avatását. Ennek megtörténtét követően leleplezték II. János Pál hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata fölött helyeztek el. Hivatalos becslések szerint mintegy egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
Nyolcvanhét hivatalos küldöttség, köztük huszonkettő állam-, illetve kormányfő vezetésével, vesz részt vasárnap a Szent Péter téren tartandó ceremónián. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Emellett Seregély István nyugalmazott egri érsekkel az élén egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen lesz a nagyszabású ünnepségen.
A boldoggá avatás vasárnap délelőtt kilenc órakor előimádsággal kezdődik. A XVI. Benedek pápa által pontifikált szentmisén bemutatják a boldog hivatalos képmását és a tiszteletére alkotott latin nyelvű himnuszt. Május 2-án Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár a Szent Péter téren celebrálja a hálaadó szentmisét.

II. János Pálnak a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírját pénteken nyitották ki. A koporsót fehér lepellel takarták le, és Szent Péter sírja elé helyezték május elsejéig. A boldoggá avatási szentmisére a bazilika főoltáránál állítják ki. A hívők a szentmise után hétfő hajnal öt óráig itt róhatják le tiszteletüket. Ezt követően boldog II. János Pál koporsóját a bazilikában, a Szent Sebestyén-kápolnában helyezik el.
II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.
Róma a volt pápát ünnepli
Imádkozó tömeggel telt meg szombat éjszaka a római Circus Maximus: a II. János Pál emlékére tartott virrasztáson a hatóságok szerint kétszázezren vettek részt, főleg fiatalok. Olasz, francia, német, mexikói és lengyel zászlók lobogtak, még Solidarnosc feliratú zászlót is lehetett látni, és ismét magasba tartották a II. János Pál temetéséről ismert és a pápa szentté avatását sürgető Santo subito! transzparenst.
A II. János Pálra meghatódva emlékező Joaquin Navarro-Valls volt vatikáni szóvivő azt mondta, a lengyel pápa élete remekmű volt. Megtanította a fiatalokat arra, mit jelent szeretni. A pápa egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz krakkói érsek úgy fogalmazott, hogy hat évvel ezelőtt, II. János Pál halálakor, a szomorúság töltötte be Rómát, most a boldogság.
A SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban Dziwisz elmesélte, hogy II. János Pál halála után találta meg azt a levelet, amelyet a pápa merénylőjének, Ali Agcának írt, de soha nem küldött el. A levélben a pápa azt kérdezte a fivérének szólított Agcától, hogyan fognak ők ketten megjelenni az Úr színe előtt.
A Circus Maximusban felszólalt a Parkinson-kórból a pápa közbenjárására meggyógyult francia apáca, Marie Simon-Pierre is, és köszönetet mondott II. János Pálnak.
A virrasztás résztvevői az éjszaka átvonultak a Szent Péter térhez, mely már szombat estére megtelt, de biztonsági okokból kiürítették és vasárnap hajnalban nyitották meg újra. Az elküldött zarándokok tiltakoztak és a rossz szervezésre panaszkodtak, majd egész éjjel sorban állva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Szent Péter térre: volt, aki állva, kempingszéken ülve, más a földön feküdve.
A Szent Péter tér oszlopsorát a II. János Pál pápasága pillanatait megörökítő fényképek borítják, valamint a néhai pápa Nyissátok meg a kapukat Krisztus előtt jelmondata és óriásvásznak.

MTI, erdely.ma

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát

[ 2011. április 30., 08:43 ] [47]

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát – döntötte el pénteken a kormány.
A kabinet ezen a napon tartott rendkívüli ülésén véglegesítette a következő három évre szóló konvergencia-programot, amit ezt követően elküldenek az Európai Uniónak.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülés után elmondta: nincs oka Romániának arra, hogy elhalassza az euróövezethez csatlakozás céldátumát. Közölte, a kormány elfogadta azokat az adópolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthetők az euró bevezetéséhez szükséges feltételek.

A konvergencia-programba foglalt céldátum teljesítése érdekében a kormány vállalta, hogy 2012-ben a konszolidált költségvetés hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Emellett növelik és hatékonyabbá teszik az állami beruházásokat, és megelőzik azt, hogy az állami szektorban újabb kifizetetlen számlák halmozódjanak fel a versenyszférával szemben.
A korábbi konvergencia-program szerint Románia 2015 január 1-jét tűzte ki céldátumként. A Mediafax hírügynökség megjegyzi, hogy a január 1-je nem szerepel az új programban, hiszen a napot is tartalmazó pontos dátumot csak az Európai Unió szakértőivel folytatott egyeztetések után tűzik ki.

MTI, erdely.ma

Orbán: Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – film

[ 2011. február 09., 13:30 ] [48]

Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – mondta Brüsszelben Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Európai Néppárt évnyitó rendezvényén beszélt. Fontosnak nevezte a közös valuta megmentését, de a megváltozott körülmények miatt nagyobb figyelmet kért az eurozónán kívüli országoknak is.
Ünnepelni hívta vezetőit a legnagyobb európai pártszövetség, a konzervatív Néppárt, de a válságról itt sem tudtak megfeledkezni.
„Vagy együtt dolgozunk, vagy elsüllyedünk – egyenként, külön-külön” Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a komor szavakkal érzékeltette az összefogás szükségességét. Orbán Viktor szerint a múlt heti német-francia versenyképességi javaslattal éppen új választóvonalat készülnek húzni a tagországok között.

„A helyzet rendkívül veszélyes”, utalt az eurózóna országainak növekvő adósságállományára, és minden eszközt indokoltnak nevezett a közös valuta megmentésére. A minden eddiginél szorosabb együttműködés, az adó- bér- és nyugdíjpolitika tervezett összehangolása viszont nagyon megnehezítené az eurót még nem használó tagállamok helyzetét – mondta a magyar kormányfő.
“Nem tudunk gyorsan csatlakozni az euróövezethez, tovább tart a dolog, mint gondoltuk. A belépés feltételei szigorodnak és az eddigi követelmények mellett újakat is kérhetnek tőlünk” – mondta a magyar miniszetrelnök.
Orbán Viktor ezért azt kérte az uniós intézmények vezetőitől, hogy továbbra is 27 országban gondolkodjanak, és ne hagyják magukra a közös valutát még nem használó tízeket.

Duna Tv, erdely.ma

,

Kövér László: Vessenek véget a ciános bányászatnak!

[ 2011. február 02., 09:21 ] [33]

Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított.
A magyar parlamenti elnök kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az Európai Bizottság elnökével, és minden témára vonatkozóan értésre adta: a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.
Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e fél évben esedékes találkozóira. Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.

A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a „harmadik lába” az uniós együttműködésnek.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén.
Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.
A személyes találkozóval is demonstrálni kívánta, hogy olyan kérdésről van szó, amely „az egész magyar közvéleményt érdekli, és azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben konszenzus van Magyarországon”.
Kövér László és Potocnik kitért a környezetvédelmet érintő egyéb EU-elnökségi témákra is. Az Országgyűlés elnöke meghívta a biztost arra a parlamentközi ülésre, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.

erdely.ma

A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne – film;

[ 2011. január 25., 19:23 ] [155]

Az őshonos kisebbségek önrendelkezéséről szeretne uniós szabályozást a Székely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményezhetik a jogalkotást. Ehhez egymillió aláírás szükséges, hét tagországból. A Székely Nemzeti Tanács az elsők között élne a lehetőséggel.
Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások – ezért is mondhatja (több-kevesebb cinizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabályokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi testület egyedüli kötelező szabálya, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, nagyon óvatosan fogalmaz, és nem határozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt.
A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát. Nem a Székelyföld autonómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogszabály-tervezethez gyűjtenének aláírásokat – szerte Európában.

Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: három éve egy nem hivatalos népszavazáson több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását.
Baranyi László

Duna TV, Térkép, erdely.ma

A műsor vendége volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A vele készült beszélgetést, valamint a teljes összeállítást nézze meg videón:

4

Die Presse: Kelet-Európa rákényszerül a történelem kritikus átgondolására?

[ 2011. január 22., 21:18 ] [238]

Történelmük kritikus újragondolására kényszeríti az EU-tagság az új tagállamokat – írta szombati számában a Die Presse című osztrák lap.
A mértékadó konzervatív napilap tudósítója utal az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt található kultúrtörténeti szőnyeg miatti tiltakozásokra.
„Ha valóban provokálni akartak volna, a debreceni, azaz az 1849-ben a debreceni országgyűlésen elfogadott függetlenségi nyilatkozattal és a Habsburg-ház trónfosztásával kikiáltott köztársaság térképét tették volna ide" – mondta az ügyről a lapnak egy diplomata, akiről csak annyit közöl a lap, hogy nem magyar.

„Ez itt nem Nagy-Magyarország, ez az akkori Habsburg-monarchia térképe" – tette hozzá a nyilatkozó.
„Ha problémát akarnak találni az emberek, mindig találnak" – mondta Polner Gergely, a brüsszeli magyar EU-követség szóvivője. A magyar történelem egyik legbüszkébb pillanata volt, amikor két birodalom ellen kelt fel – mondta.
Nem állt szándékában a magyar kormánynak a nagy-magyar fantáziákra utalni – tette hozzá a tudósítás szerint. „A gond csak az – fűzte hozzá a tudósító -, hogy éppen ezt teszi a kormány újra és újra, amikor állampolgárságot kínál fel a határon túli magyaroknak vagy a trianoni szerződésről való megemlékezést államüggyé teszi".
A szőnyeg körüli izgatottság rávilágít a kelet-európai társadalmaknak történelmük feldolgozásával kapcsolatos problémáira két évtizeddel a kommunizmus bukása után – írta a Die Presse.
A hiányos ismeretek – Nyugat-Európában is – és hosszú időn át elnyomott nacionalista reflexek együtt egy politikai visszaélésre alkalmas keveréket alkotnak. Orbán Viktor „tüzes" fellépése az Európai Parlamentben rávilágított erre.
Médiapolitikája elleni kritikát a miniszterelnök arra használta fel, hogy népe védelmezőjeként stilizálja magát – írta a lap.
Másutt is könnyen személyesnek veszik a tartalmi bírálatokat Európa keleti felében – vélekedett a Presse, rámutatva, hogy Romániában sokasodnak a frankofónia szervezetéből való kilépést szorgalmazó hangok, miután Franciaország blokkolja Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Az európai uniós tagság az elé a feladat elé állította a térség országait, hogy kritikusan elgondolkodjanak saját történelmükön – mondta a lapnak 2009-ben Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora.
„A történelem, amelyet 2004-ig a kelet-európaiak a világnak elbeszéltek, idegen hatalmak által elpusztított liberális demokráciákról szólt. Következésképpen a nácik és a kommunisták nélkül minden rendben lett volna. Most azonban az EU-ban vannak és többé már nem kell politikailag korrektül elbeszélniük a történelmüket" – idézte az osztrák lap a Yale professzorát.
Már hagyománnyá nőtt ki magát a szokás, miszerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a Tanács Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületét, ahol az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács üléseit szokták tartani.
Ezen okból kifolyólag mintegy 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeget terítettek le a brüsszeli székházában a magyar EU elnökség idejére. Azonban ellenséges reakciókra senki nem számított.
A szőnyeg „alapjában véve" a magyar történelem és kultúra szimbólumait ábrázolja, királyokat, műtárgyakat, enciklopédia-szócikkeket és térképeket, köztük egyet az 1848-as „népek tavaszáról".
Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője már az első negítív kritikák hallatán cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.
„A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról …, a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor … forradalmak zajlottak Európa-szerte" – idézte őt a hírlevél.
A pozsonyi Új Szó megvédi a szőnyeget
Nevetségesek és egyben elszomorítóak azok a reakciók, amelyek az Európa Parlament folyosóján leterített, magyar uniós elnökséget szimbolizáló szőnyeg mintázatát támadják – írta a Szőnyegporolók című jegyzetében a pozsonyi új Szó című lap nemrégiben.
Az újság szerint akik azt hiszik, hogy a szőnyegen helyet kapott 1848-as térkép „Magyarország lappangó területi igényeit kívánja kifejezni, vagy hogy az egykor a Monarchiához tartozó nemzeteknek kíván átvitt értelemben üzenni, azok tévednek".
„Ha valamikor, akkor abban az évben a magyarok példát mutattak Európának. Amellett, hogy megszabadultak a császári befolyástól, felzárkóztak a korabeli fejlődés irányvonalához, s ha csak közvetve is, de hozzájárultak Európa későbbi demokratizálódásához. Elsősorban ezt jelképezi az Európa Parlament folyosóján elhelyezett szőnyeg, és nem azt, hogy a magyarok emlékeztetik a környező népeket: lesz ez még így se, ahogy most van" – írja a szerző.
Veres István szerint bizonyos szlovák és román nacionalista politikusok prédikációja egyáltalán nem meglepő, annál figyelemreméltóbb, hogy a Mikulás Dzurinda vezette szlovák külügyminisztérium is „elszólta magát", azzal a nyilatkozattal, hogy Nagy-Magyarország térképe a történelemkönyvekbe való, nem pedig az Európa Parlamentbe.
„A magyar forradalom létjogosultságára hivatkozva nem magyarázhatták volna meg a szlovák közvélemény előtt a szőnyeget, a szlovák nemzetébresztők (meg a románok, a szerbek, a horvátok) ugyanis akkor a császáriak oldalán harcoltak. Legjobb lett volna, ha Dzurindáék nem kommentálják az ügyet, így viszont legalább mindenki számára nyilvánvaló, kinél van a piros hetes meg a zöld alsó" – mutat rá a szerző.

hirado.hu/MTI,erdely.ma

Megoszlanak a pártvélemények Orbán Viktor EP-nyilatkozatáról

Jobbik: a kormány hibája, hogy az elnökség nem hazánkról, hanem a médiatörvényről szól.

Szerző: Gótfalvai Krisztina, Váradi Béla, Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2011.01.20. csütörtök 21:45

Orbán Viktor megvédte Magyarországot szerdán az Európai Parlamentben, és kiállt a magyarok demokratikus elkötelezettsége mellett. Ezt Szijjártó Péter mondta. A miniszterelnök szóvivője szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban pártalapú támadásról van szó.

„Szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbe vonása megsértése a magyar népnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Majd hozzátette: „Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a hozzászólásra, ami arra utalt, hogy Magyarország a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel!”.

Ezt mondta szerdán a miniszterelnök a médiatörvényt ért bírálatokra. Orbán Viktor szerint a képviselők felvetéseiben sok tárgyi tévedés volt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor szerdai beszéde jó alkalom lett volna, hogy javítson a szerintük példátlanul kedvezőtlenül induló magyar soros elnökség megítélésén.

„Orbán Viktor miniszterelnök úr nem használta ki ezt az alkalmat arra, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Szereplése, annak tartalma és legalább annyira annak stílusa, tovább rontott saját kedvezőtlen megítélésén” – vélekedett Kovács László, az MSZP alelnöke.

Az LMP sajnálatosnak nevezte, hogy a vita nem a magyar uniós elnökségről, hanem a kormány intézkedéseinek kritikájáról szólt.

„Orbán Viktor nem érzi igazán az Európai Unióban szokásos politikai etikettnek a szabályait. Nem érzi, hogy az az offenzív, a másfajta véleményeket lekezelő, lesöprő hozzállása, amit a Fidesz Magyarországon folytat, az Európában nem dívik” – emelte ki Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik szintén úgy látja: a kormány hibája, hogy az elnökség nem Magyarországról, hanem a médiatörvényről szól.

„Azt mindenképpen fájlaljuk, hogy a soros EU-elnökség nem a magyarság számára stratégiai fontosságú kérdésekről szól, hanem a médiatörvényről” – mondta Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A miniszterelnök szóvivője szerint a bal- és szélsőbaloldali pártok nem tudták megemészteni, hogy a magyar választók kétharmados felhatalmazást adtak egy jobbközépen álló polgári, kereszténydemokrata politikai erőnek.

„Egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy pártalapon, politikai alapon indított támadásról van szó, amelynek a médiatörvény csak az ürügyéül szolgál” – véli Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön német kollegájával tárgyalt, ahol szintén szóba került a médiatörvény.

„Mi abban állapodtunk meg, hogy alapos ismeret nélkül nem szabad egy törvényről semmilyen véleményt mondani” – tette hozzá Pintér Sándor belügyminiszter.

Pintér Sándor szerint sikerült a német belügyminisztert meggyőznie arról, hogy a jogszabály ki fogja állni az uniós törvényi próbát.

dunatv.hu

Orbán: Meg fogom védeni a hazámat!

Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Meg is fogom tenni – szögezte le Orbán Viktor újságírók előtt Strasbourgban. Mint fogalmazott, mindezt a józan ész alapján fogja megtenni.

Utoljára frissítve: 2011. január 19., 17:52

A magyar kormányfő elégedett volt az EP strasbourgi plenáris ülésének stílusával. "Sokkal rosszabbra számítottam. Arra is fel voltam készülve, hogy a Parlament fele kivonul" – jegyezte meg Orbán Viktor, kiemelve: a magyar elnökség programját még a leghevesebben támadók is támogatták. Hozzáfűzte azt is, a médiatörvény esetében világos a menetrend: először a bizottság ír egy levelet, melyben közli észrevételeit, amit a magyar kormány megfontol, majd ezt követően megkezdődik a konzultáció.
– Nem emlékszem olyan példára, mikor egy nemzet államfője azt mondta volna, hogy nemzeti hatáskörű kérdésben anélkül hajlandó változtatni, hogy büntetőeljárással erre rákényszerítenék – húzta alá a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte azt is: számukra a médiatörvény nem presztízskérdés. "Ez nem szkander. Nem hiúság kérdése" – mondta, arra kérve a bizottságot, hogy vitassák meg, hol vannak a törvényben gondok. Mi az érveink erejében hiszünk – jegyezte meg.

Újságírói kérdésre reagálva kitért a médiatanács összetételére is. Kifejtette, demokratikus módon, a parlament kétharmados támogatásával választották meg, miközben más országokban a kormányfőnek van joga egyedül kinevezni a testület tagjait. Mint folytatta, Európában a kétharmados kormányzás szokatlan, nem lehetőséget látnak benne, hanem veszélyt.
Rámutatott arra is, hogy a magyar médiatörvény hatályban van. Mindezek ellenére a magyar újságokban a legbrutálisabb jelzőkkel illetik a kormányt és engem is, személyes becsületbe gázolva – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Mint folytatta, mindezek ellenére senki sem indított erre eljárást, a törvény ugyanis erre nem ad lehetőséget. A kormányfő emlékeztetett: az előző sajtótörvényt még 1986-ban az egypártrendszer idején alkották, melyben az újságírók védelme nem volt garantálva. a jelenlegi szabályozás nagyobb védelmet biztosít számukra.
Orbán Viktor kitért az EP-ben történt támadások egyikére. Mint fogalmazott, egy német képviselő azt közölte, totalitárius diktatúra van Magyarországon. Ilyen esetekben meg kell védenem a hazámat. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Meg is fogom tenni – szögezte le.

(fidesz.hu)

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az uniós elnökség programját

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió- mondta a kormányfő.

Szerző: Baraczka Eszter
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.19. szerda 12:26

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió, mondta Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A miniszterelnök délelőtt ismertette a magyar uniós elnökség programját. Ezekben a percekben a frakcióvezetők értékelik a hallottakat. Strasbourg-ból jelentkezik tudósítónk, Baraczka Eszter.

– Eszter, számítani lehetett arra, hogy magyar belpolitikai kérdésekrőlis vita lesz. Milyen volt a kormányfő beszéde és fogadtatása?

– A vita még zajlik, kemény bírálatok hangzottak el, mint ahogy erre számítottunk, de durvaság nem volt. A képviselők egy része leragasztott szájjal jelent meg, mások pedig egy magyar hetilap üres címoldalát mutatták fel , ők így tiltakoztak a médiatörvény miatt.  Jose Manuel Barroso elnök erre a hétre ígérte az Európai Bizottság konkrét aggályait. Orbán Viktor pedig arra tett ígéretet, ha Brüsszel szükségesnek látja, akkor a kormány módosítani fogja a médiatörvényt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kérte at Európai Parlamenttől, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikáról alkotott véleményüket a magyar elnökség munkájával, mert az nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára nézve káros lehet.

Az eddigi felszólalók kivétel nélkül támogatták a magyar elnökséget, amire Orbán Viktor azt mondta: Magyarország számára ez történelmi igazságtétel, a II. világháború után ugyanis Magyarország adta a legtöbb vért a demokráciáért. Ezért a mondatért tapsot is kapott.

dunatv,hu

Távoznia kell 35 bolgár nagykövetnek

[ 2011. január 16., 09:40 ] [36]

Harmincöt bolgár nagykövetet szólított fel távozásra a szófiai parlament pénteken, mi- után nyilvánosságra került, hogy az egykori kommunista titkosszolgálatnak dolgoztak. A 152 képviselő támogatásával 33 ellenében jóváhagyott törvényhozási nyilatkozat szerint „önként kell lemondaniuk azoknak a diplo- matáknak, akik együttműködtek a Darzavna Szigurnoszt-tal, hogy így lehessen enyhíteni a Bulgáriát érő negatív hatáson."
A kormány már felszólította Georgij Parvanov államfőt, hogy váltsa le az érintett diploma- tákat, köztük a pénteken megnevezett 35 nagykövetet, nyolc ügyvezető nagykövetet, és négy konzult. Az ügyet a titkosszolgálati archívumokat vizsgáló bolgár állami bizottság tárta fel. Eszerint több mint 450 diplomatát vizsgáltak meg.
A bizottság december közepén 192 olyan diplomata nevét tette fel az internetre, akik külképviseleteken dolgoztak vezető posztokban a rendszerváltás után, és előzőleg a kommunista rendszer titkosszolgálatának munkatársai, ügynökei voltak, főleg a hírszerzés és a kémelhárítás területén. A bizottság szerint az érintett vezető diplomaták közül sokan fontos városokban szolgáltak vagy szolgálnak, így például Stockholmban, Berlinben, Londonban, Lisszabonban, Madridban, Rómában, Moszkvában, Pekingben és Tokióban. A kompromittálódott diplomaták között van Bulgária jelenlegi EU-képviselője, valamint a Vatikánban és az ENSZ-ben szolgáló misszióvezetője is.

Az államfő eddig megakadályozta a diplomaták leváltását, amit egyedül ő tehet meg rendeletileg. Parvanov azzal indokolta döntését, hogy egyenként kell megvizsgálni az ügyeket. A külügyminisztérium közlése szerint amennyiben az elnök továbbra sem hajlandó leváltani a nagyköveteket, a tárca vezetője csak annyit tehet, hogy konzultációra visszahívja, és önkéntes lemondásra szólítja fel őket. A Trud című bolgár napilap szerint az érintett diplomaták nagy részének idén lejár a hivatali mandátuma, és sokan közülük nyugdíjba mennek.

index.hu

Orbán: kezdődik a mulatság

[ 2011. január 07., 19:42 ] [152]

"Kezdődik a mulatság", így fogjuk fel a magyar EU-elnökséget – mondta Orbán Viktor Budapesten, az Európai Unió Házának hivatalos avatási ünnepségén. Csütörtökön volt vízkereszt napja, a remény napja, pénteken pedig kezdődik a farsang. „Mi is így fogjuk fel az elnökségünket: kezdődik a mulatság" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy hat hónap múlva, a magyar elnökség végeztével pedig azt szeretnék mondani, „jó mulatság, férfi munka volt".
A második világháború után Magyarország volt Európában az az ország, amely a legtöbb vért és a legtöbb emberi életet adta a szabadságért és a demokráciáért – hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a véren és az emberi életeken kívül Magyarország adott még 200 ezer iskolázott, jól felkészült embert Európának és Amerikának, akik elmenekültek Magyarországról a megtorlások elől. Ezért szerinte történelmi és érzelmileg megindító pillanat a mostani, amikor Magyarország adhatja az Európai Unió soros elnökségét.
A magyar kormányfő azt mondta, más korszakban élünk, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, ám benyomása szerint „még mindig nem vontuk le a megfelelő tanulságokat ebből a válságból", ugyanis még mindig sokan hiszik azt, hogy a válság után az élet úgy folytatódik, mint előtte. „Nekünk, politikusoknak az a felelősségünk, hogy egyértelműen és világosan megmondjuk az embereknek, hogy ez nem lehetséges", soha nem lesz a világ olyan már gazdaságilag, mint a válságot megelőzően, és az európaiak nem lesznek képesek a válság előtti erőfeszítéseikkel fenntartani az életszínvonalukat a válság utáni időszakban – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy „mélyen és súlyosan" át kell szervezni az életünket.
"Nem lehet fenntartani a nyugdíjrendszereinket, nem lehet fenntartani a termelésünk versenyképességét, nem lehet fenntartani az életünk színvonalát a mostani szabályozásokkal" – mutatott rá Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „ha többet temetünk, mint ahány keresztelőnk van, nem tarthatjuk fenn a versenyképességünket". Álláspontja szerint mindent újra kell gondolni a versenyképességhez. Hozzátette ugyanakkor, „semmi okunk nincs arra, hogy ne legyünk optimisták", az EU ugyanis ennél sokkal nagyobb dolgokat is megvalósított: egymást halomra gyilkoló népek polgáraiból a háború után barátokat csinált, térdre kényszerítette a Szovjetuniót, újraegyesítette Európát, és megteremtett például egy új világpénzt. A magyarok mindent meg fognak tenni azért, hogy az EU az új kihívásoknak eleget tegyen – hangsúlyozta.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a rendezvényen elmondta: akkor sikerülhet megteremteni az erős Európát, amelyet Magyarország is a zászlajára tűzött, ha összefognak az unió tagállamai – így a legnehezebb problémákra is megoldást találhatnak. Mint hangsúlyozta, bár az elmúlt időben fontos lépéseket tettek, még sok teendő vár a magyar elnökségre is, ezzel kapcsolatban megjegyezte: meggyőződése, hogy ez a fél év, „jó és gyümölcsöző" lesz.
Ez a hat hónap nemcsak Magyarországnak, de Európának is kritikus időszak – mondta. Az elnökségnek tovább kell vinnie a megkezdett reformokat – mondta az unió versenyképességét ösztönző EU 2020-ra és az európai szemeszterre célozva, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása. Mint fogalmazott, a sokszínűség az EU fontos értéke, amely abban is megjelenik, hogy minden elnökség egy kicsit más.
Hangsúlyozta: az uniónak sikerült a kommunizmus évtizedei után eltüntetni a határokat a kontinensen, és olyan vívmányokat ért el, mint a közös pénz, a közös piac és a tagállamok egysége. Azonban még mindig több kihívással kell szembenéznie az EU-nak, miközben a tagállamai azon dolgoznak, hogy szociális, gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható jövőt építsenek a következő generációknak – tette hozzá.
A Bizottság elnöke kiemelte: lényeges az unió és a polgárok közötti bizalom helyreállítása, ezért az EU vezetőinek figyelniük kell arra, mit várnak tőlük az emberek. Az unió nemcsak Brüsszelben létezik – mondta, hozzáfűzve: az EU az Európai Unió Házában is jelen van. Ez a hely egy „agora", amely összehozza az embereket, és amely nemcsak a Bizottság, hanem egész Európa háza – vélekedett.
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében hangsúlyozta: Brüsszelben és Strasbourgban olyan lényeges kérdésekről vitáznak, mint a mezőgazdaság, a vízpolitika, a környezetvédelem, a foglalkoztatás, a migráció vagy a terrorizmus elleni harc, és ennek a munkának a hatása az egész unióban érezhető. Azt mondta, az EU Házában ezeket a témákat is megvitatják majd az emberek. Ennek a helynek „élőnek" kell lennie, amit nem lesz könnyű elérni, mert ugyan jelenleg nagy figyelem irányul rá, de „holnaptól egy kamera sem lesz itt" – figyelmeztetett.
Az elnökségről szólva az EP alelnöke üdvözölte, hogy a magyar pártok egyetértenek az unió bővítésében, mivel véleménye szerint csak így lehet békét teremteni a kontinensen. A görög politikus kiemelte a szolidaritás fontosságát is, mint rámutatott, a tagállamoknak együtt kell megoldaniuk a problémáikat.
MTI

Orbán már 2020-ra fókuszál

 

2011. január 1., szombat 13:04

Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.

Orbán Viktor elmondta, hogy a szombaton kezdődött féléves elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. "Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

"A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz" – szögezte le a miniszterelnök.

Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára "a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát".

A fokozott európai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Orbán kiemelte: "A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni."

Úgy vélte, hogy "az emberek Európa és saját jövőjüket illetően elbizonytalanodtak. Jól érzékelik a veszélyeket, de a kiutat nem látják. Megoldásokat várnak elsősorban a gazdasági növekedés beindítására, új munkahelyek teremtésére, és a régiek megtartására. Ezért a következő időszakban egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége."

A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy "Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül. Nagyon fontos ezért, hogy előmozdítsuk a tagállamok konszenzusát az agrárpolitika megőrzéséről és továbbfejlesztésének irányairól."

Ami pedig a kohéziós politikát, vagyis az elmaradottabb térségek és ágazatok felzárkóztatását célzó rendszert illeti, Orbán Viktor kifejtette: "Elnökségünk számára fontos, hogy az unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége."

A magyar prioritások közé tartozó energiapolitikával kapcsolatban azt hangoztatta: "addig nem tekinthetünk az unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat".

Arra a kérdésre, mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához, Orbán Viktor úgy válaszolt: "Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy keleti partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten."

Hangsúlyozta azt is: "Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez."

"Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik" – fogalmazott a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé.

Jelezte: ahogyan az elnökség előtt tette, az elnökség féléve során ismét ellátogat mind a huszonhat tagállamba. "Találkozni fogok miniszterelnöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá megpróbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai eszmét az európai polgárokhoz" – jelentette ki.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trión belüli együttműködésről elmondta: Martonyi János külügyminiszter nemrégiben kétoldalú találkozót folytatott Brüsszelben spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is.

"Lengyel barátainkkal is folyamatosan konzultálunk, és gyakorlatilag duót alkotunk, hiszen utánunk ők következnek az Európai Unió Tanácsának elnökségében" – tette hozzá Orbán Viktor.

index.hu

>