Archive

Category Archives for "Európai Parlament (EP)"

Orbán: Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – film

[ 2011. február 09., 13:30 ] [48]

Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – mondta Brüsszelben Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Európai Néppárt évnyitó rendezvényén beszélt. Fontosnak nevezte a közös valuta megmentését, de a megváltozott körülmények miatt nagyobb figyelmet kért az eurozónán kívüli országoknak is.
Ünnepelni hívta vezetőit a legnagyobb európai pártszövetség, a konzervatív Néppárt, de a válságról itt sem tudtak megfeledkezni.
„Vagy együtt dolgozunk, vagy elsüllyedünk – egyenként, külön-külön” Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a komor szavakkal érzékeltette az összefogás szükségességét. Orbán Viktor szerint a múlt heti német-francia versenyképességi javaslattal éppen új választóvonalat készülnek húzni a tagországok között.

„A helyzet rendkívül veszélyes”, utalt az eurózóna országainak növekvő adósságállományára, és minden eszközt indokoltnak nevezett a közös valuta megmentésére. A minden eddiginél szorosabb együttműködés, az adó- bér- és nyugdíjpolitika tervezett összehangolása viszont nagyon megnehezítené az eurót még nem használó tagállamok helyzetét – mondta a magyar kormányfő.
“Nem tudunk gyorsan csatlakozni az euróövezethez, tovább tart a dolog, mint gondoltuk. A belépés feltételei szigorodnak és az eddigi követelmények mellett újakat is kérhetnek tőlünk” – mondta a magyar miniszetrelnök.
Orbán Viktor ezért azt kérte az uniós intézmények vezetőitől, hogy továbbra is 27 országban gondolkodjanak, és ne hagyják magukra a közös valutát még nem használó tízeket.

Duna Tv, erdely.ma

,

Kövér László: Vessenek véget a ciános bányászatnak!

[ 2011. február 02., 09:21 ] [33]

Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított.
A magyar parlamenti elnök kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az Európai Bizottság elnökével, és minden témára vonatkozóan értésre adta: a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.
Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e fél évben esedékes találkozóira. Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.

A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a „harmadik lába” az uniós együttműködésnek.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén.
Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.
A személyes találkozóval is demonstrálni kívánta, hogy olyan kérdésről van szó, amely „az egész magyar közvéleményt érdekli, és azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben konszenzus van Magyarországon”.
Kövér László és Potocnik kitért a környezetvédelmet érintő egyéb EU-elnökségi témákra is. Az Országgyűlés elnöke meghívta a biztost arra a parlamentközi ülésre, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.

erdely.ma

4

Die Presse: Kelet-Európa rákényszerül a történelem kritikus átgondolására?

[ 2011. január 22., 21:18 ] [238]

Történelmük kritikus újragondolására kényszeríti az EU-tagság az új tagállamokat – írta szombati számában a Die Presse című osztrák lap.
A mértékadó konzervatív napilap tudósítója utal az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt található kultúrtörténeti szőnyeg miatti tiltakozásokra.
„Ha valóban provokálni akartak volna, a debreceni, azaz az 1849-ben a debreceni országgyűlésen elfogadott függetlenségi nyilatkozattal és a Habsburg-ház trónfosztásával kikiáltott köztársaság térképét tették volna ide" – mondta az ügyről a lapnak egy diplomata, akiről csak annyit közöl a lap, hogy nem magyar.

„Ez itt nem Nagy-Magyarország, ez az akkori Habsburg-monarchia térképe" – tette hozzá a nyilatkozó.
„Ha problémát akarnak találni az emberek, mindig találnak" – mondta Polner Gergely, a brüsszeli magyar EU-követség szóvivője. A magyar történelem egyik legbüszkébb pillanata volt, amikor két birodalom ellen kelt fel – mondta.
Nem állt szándékában a magyar kormánynak a nagy-magyar fantáziákra utalni – tette hozzá a tudósítás szerint. „A gond csak az – fűzte hozzá a tudósító -, hogy éppen ezt teszi a kormány újra és újra, amikor állampolgárságot kínál fel a határon túli magyaroknak vagy a trianoni szerződésről való megemlékezést államüggyé teszi".
A szőnyeg körüli izgatottság rávilágít a kelet-európai társadalmaknak történelmük feldolgozásával kapcsolatos problémáira két évtizeddel a kommunizmus bukása után – írta a Die Presse.
A hiányos ismeretek – Nyugat-Európában is – és hosszú időn át elnyomott nacionalista reflexek együtt egy politikai visszaélésre alkalmas keveréket alkotnak. Orbán Viktor „tüzes" fellépése az Európai Parlamentben rávilágított erre.
Médiapolitikája elleni kritikát a miniszterelnök arra használta fel, hogy népe védelmezőjeként stilizálja magát – írta a lap.
Másutt is könnyen személyesnek veszik a tartalmi bírálatokat Európa keleti felében – vélekedett a Presse, rámutatva, hogy Romániában sokasodnak a frankofónia szervezetéből való kilépést szorgalmazó hangok, miután Franciaország blokkolja Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Az európai uniós tagság az elé a feladat elé állította a térség országait, hogy kritikusan elgondolkodjanak saját történelmükön – mondta a lapnak 2009-ben Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora.
„A történelem, amelyet 2004-ig a kelet-európaiak a világnak elbeszéltek, idegen hatalmak által elpusztított liberális demokráciákról szólt. Következésképpen a nácik és a kommunisták nélkül minden rendben lett volna. Most azonban az EU-ban vannak és többé már nem kell politikailag korrektül elbeszélniük a történelmüket" – idézte az osztrák lap a Yale professzorát.
Már hagyománnyá nőtt ki magát a szokás, miszerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a Tanács Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületét, ahol az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács üléseit szokták tartani.
Ezen okból kifolyólag mintegy 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeget terítettek le a brüsszeli székházában a magyar EU elnökség idejére. Azonban ellenséges reakciókra senki nem számított.
A szőnyeg „alapjában véve" a magyar történelem és kultúra szimbólumait ábrázolja, királyokat, műtárgyakat, enciklopédia-szócikkeket és térképeket, köztük egyet az 1848-as „népek tavaszáról".
Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője már az első negítív kritikák hallatán cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.
„A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról …, a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor … forradalmak zajlottak Európa-szerte" – idézte őt a hírlevél.
A pozsonyi Új Szó megvédi a szőnyeget
Nevetségesek és egyben elszomorítóak azok a reakciók, amelyek az Európa Parlament folyosóján leterített, magyar uniós elnökséget szimbolizáló szőnyeg mintázatát támadják – írta a Szőnyegporolók című jegyzetében a pozsonyi új Szó című lap nemrégiben.
Az újság szerint akik azt hiszik, hogy a szőnyegen helyet kapott 1848-as térkép „Magyarország lappangó területi igényeit kívánja kifejezni, vagy hogy az egykor a Monarchiához tartozó nemzeteknek kíván átvitt értelemben üzenni, azok tévednek".
„Ha valamikor, akkor abban az évben a magyarok példát mutattak Európának. Amellett, hogy megszabadultak a császári befolyástól, felzárkóztak a korabeli fejlődés irányvonalához, s ha csak közvetve is, de hozzájárultak Európa későbbi demokratizálódásához. Elsősorban ezt jelképezi az Európa Parlament folyosóján elhelyezett szőnyeg, és nem azt, hogy a magyarok emlékeztetik a környező népeket: lesz ez még így se, ahogy most van" – írja a szerző.
Veres István szerint bizonyos szlovák és román nacionalista politikusok prédikációja egyáltalán nem meglepő, annál figyelemreméltóbb, hogy a Mikulás Dzurinda vezette szlovák külügyminisztérium is „elszólta magát", azzal a nyilatkozattal, hogy Nagy-Magyarország térképe a történelemkönyvekbe való, nem pedig az Európa Parlamentbe.
„A magyar forradalom létjogosultságára hivatkozva nem magyarázhatták volna meg a szlovák közvélemény előtt a szőnyeget, a szlovák nemzetébresztők (meg a románok, a szerbek, a horvátok) ugyanis akkor a császáriak oldalán harcoltak. Legjobb lett volna, ha Dzurindáék nem kommentálják az ügyet, így viszont legalább mindenki számára nyilvánvaló, kinél van a piros hetes meg a zöld alsó" – mutat rá a szerző.

hirado.hu/MTI,erdely.ma

Orbán: Meg fogom védeni a hazámat!

Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Meg is fogom tenni – szögezte le Orbán Viktor újságírók előtt Strasbourgban. Mint fogalmazott, mindezt a józan ész alapján fogja megtenni.

Utoljára frissítve: 2011. január 19., 17:52

A magyar kormányfő elégedett volt az EP strasbourgi plenáris ülésének stílusával. "Sokkal rosszabbra számítottam. Arra is fel voltam készülve, hogy a Parlament fele kivonul" – jegyezte meg Orbán Viktor, kiemelve: a magyar elnökség programját még a leghevesebben támadók is támogatták. Hozzáfűzte azt is, a médiatörvény esetében világos a menetrend: először a bizottság ír egy levelet, melyben közli észrevételeit, amit a magyar kormány megfontol, majd ezt követően megkezdődik a konzultáció.
– Nem emlékszem olyan példára, mikor egy nemzet államfője azt mondta volna, hogy nemzeti hatáskörű kérdésben anélkül hajlandó változtatni, hogy büntetőeljárással erre rákényszerítenék – húzta alá a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte azt is: számukra a médiatörvény nem presztízskérdés. "Ez nem szkander. Nem hiúság kérdése" – mondta, arra kérve a bizottságot, hogy vitassák meg, hol vannak a törvényben gondok. Mi az érveink erejében hiszünk – jegyezte meg.

Újságírói kérdésre reagálva kitért a médiatanács összetételére is. Kifejtette, demokratikus módon, a parlament kétharmados támogatásával választották meg, miközben más országokban a kormányfőnek van joga egyedül kinevezni a testület tagjait. Mint folytatta, Európában a kétharmados kormányzás szokatlan, nem lehetőséget látnak benne, hanem veszélyt.
Rámutatott arra is, hogy a magyar médiatörvény hatályban van. Mindezek ellenére a magyar újságokban a legbrutálisabb jelzőkkel illetik a kormányt és engem is, személyes becsületbe gázolva – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Mint folytatta, mindezek ellenére senki sem indított erre eljárást, a törvény ugyanis erre nem ad lehetőséget. A kormányfő emlékeztetett: az előző sajtótörvényt még 1986-ban az egypártrendszer idején alkották, melyben az újságírók védelme nem volt garantálva. a jelenlegi szabályozás nagyobb védelmet biztosít számukra.
Orbán Viktor kitért az EP-ben történt támadások egyikére. Mint fogalmazott, egy német képviselő azt közölte, totalitárius diktatúra van Magyarországon. Ilyen esetekben meg kell védenem a hazámat. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Meg is fogom tenni – szögezte le.

(fidesz.hu)

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az uniós elnökség programját

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió- mondta a kormányfő.

Szerző: Baraczka Eszter
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.19. szerda 12:26

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió, mondta Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A miniszterelnök délelőtt ismertette a magyar uniós elnökség programját. Ezekben a percekben a frakcióvezetők értékelik a hallottakat. Strasbourg-ból jelentkezik tudósítónk, Baraczka Eszter.

– Eszter, számítani lehetett arra, hogy magyar belpolitikai kérdésekrőlis vita lesz. Milyen volt a kormányfő beszéde és fogadtatása?

– A vita még zajlik, kemény bírálatok hangzottak el, mint ahogy erre számítottunk, de durvaság nem volt. A képviselők egy része leragasztott szájjal jelent meg, mások pedig egy magyar hetilap üres címoldalát mutatták fel , ők így tiltakoztak a médiatörvény miatt.  Jose Manuel Barroso elnök erre a hétre ígérte az Európai Bizottság konkrét aggályait. Orbán Viktor pedig arra tett ígéretet, ha Brüsszel szükségesnek látja, akkor a kormány módosítani fogja a médiatörvényt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kérte at Európai Parlamenttől, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikáról alkotott véleményüket a magyar elnökség munkájával, mert az nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára nézve káros lehet.

Az eddigi felszólalók kivétel nélkül támogatták a magyar elnökséget, amire Orbán Viktor azt mondta: Magyarország számára ez történelmi igazságtétel, a II. világháború után ugyanis Magyarország adta a legtöbb vért a demokráciáért. Ezért a mondatért tapsot is kapott.

dunatv,hu

Egymillió aláírás birtokában jogszabályokat kezdeményezhetnek az európai polgárok

 

Jóváhagyta az Európai Parlament szerdán azt a törvényt, amely lehetővé teszi a közösség állampolgárainak, hogy jogszabályokat kezdeményezzenek, amennyiben ehhez legalább egymillió támogató aláírást gyűjtenek össze.

A Strasbourgban székelő közösségi parlament 628 igennel, 15 ellenében fogadta el az "Európai Polgári Kezdeményezés" nevű indítványt, amelynek beterjesztői szerint az a feladata, hogy több hatalmat adjon az EU félmilliárd lakosának.

A jogszabály értelmében hét közösségi polgár, hét országból elindíthat egy petíciót, és ez a hét ember egyfajta szervező bizottságként működik a törvénykezdeményezés folyamatában. Ahhoz, hogy jogszabály is lehessen a kezdeményezésből, minimum egymillió támogató aláírást is kell szereznie a bizottságnak egy éven belül. Az aláíróknak saját országukban szavazóképes korúaknak kell lenniük, és az EU tagállamainak legalább a negyedét le kell fedniük.

Miután a tagállamok hatóságai ellenőrizték a rájuk tartozó aláírások hitelességét, az Európai Bizottsághoz kerül a kezdeményezés, és a testületnek, az EU "kormányának" négy hónapja van arra, hogy megvizsgálja az indítványt. Korlátozás, hogy az indítvány nem mondhat ellent az EU érvényes szabályainak. Például nem lehet ily módon kezdeményezni a halálbüntetés visszaállítását.

"Először történik meg, hogy az európai polgárok tudtunkra adhatják, hogy nem megfelelően végezzük a munkánkat, és másként kellene dolgoznunk"- mondta az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. Martin Schulz szerint az európai polgárok mostantól hasonló jogokkal rendelkeznek a politikai kezdeményezések terén, mint kormányaik a Miniszterek Tanácsán vagy az Európai Parlamenten keresztül.

(MTI)

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 2:18 0 MEGJEGYZÉS

Székely képviselet Európában

[ 2010. szeptember 18., 10:39 ] [128]

 Mentorát kereste és találta meg a Székely Nemzeti Tanács az anyaországi küldöttségben — miként kiderül a hírből, mely szerint a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsban ezentúl a magyarországi képviselők fogják pártját az SZNT kezdeményezéseinek.
AZ ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője, Braun Róbert fideszes képviselő hozta ezt a sajtó tudomására, s a gesztus a választások utáni új helyzetre is fényt vet.
Az ET parlamenti közgyűlése az emberi jogok érvényesítésének fontos fóruma, a székelység nevében fellépő szervezetek előtt eddig sem volt ismeretlen az egész kontinensre kiterjedő szervezet jelentősége. Az ET nem véletlenül vált a kisebbségi szervezetek számára jogvédelmi harcuk színterévé, felépítése is arra predesztinálja, hogy a kontinens legfeszítőbb gondjai megoldásának eszközeként fungáljon. Az anyanemzetekről politikai határokkal leválasztott, más impérium alá került őshonos nemzeti közösségek sorsa mindenképp megoldásra váró kérdése az európai demokráciának.
Az Európai Unió a regionális, szubnacionális szinten beindított folyamatok révén vett irányt a kérdés kezelésére, így az gazdasági dimenziók közé helyezve haladhat előre, adekvát voltát azonban sokan vitatják. A közösségi önrendelkezés eszmekörében mozgó megoldáskeresés az emberi jogok kollektív kiterjesztését tartja célszerűbbnek, és nem lehet vitás, hogy erről lemondani nem szabad.

Eddig is az archaikus székely nemzetfogalom eredményes korszerűsítésének tanúi lehettünk az SZNT tevékenységében, mely íme, új kibontakozási teret keres. A székelység sajátos földrajzi helyzete folytán sem tartja indokolatlanul magát a nagyobb nemzettest kisebb másának, egyfajta kisebb tömbnek a határon túl. Ha az anyaország lép fel ezentúl képviseletében a kontinentális fórumokon, akkor tulajdonképpen egy természetes viszony lép jogaiba.

B. Kovács András

Háromszék , erdely.ma

Tőkés Lászlót javasolják az Európai Parlament alelnökének

Tőkés László EP-képviselőt javasolja az Európai Parlament alelnökének az EP néppárti frakciója. A néppárti javaslatot a szervezet tizennégy fős – a Demokrata Liberális Párt és RMDSZ képviselőiből álló romániai delegációja is támogatta.

A parlament plénuma a jövő héti strasbourgi plenáris ülésén szavaz az alelnöki tisztség betöltéséről.

„Megtiszteltetés számomra, hogy a magyar néppárti delegáció javaslatára és a román néppárti delegáció támogatásával egy ilyen fontos tisztségre jelöltek. Azon fogok munkálkodni, hogy az európai értékek alapján kiszélesítsük és erősítsük a magyar-román együttműködést” – mondotta Tőkés László. Az erdélyi képviselő hozzátette: „Bízom benne, hogy jövő héten a parlament többségének a támogatását is elnyerem. Amennyiben megválasztanak, továbbra is azon leszek, hogy a temesvári forradalom értékeit, szellemiségét képviseljem a jövőben is”.

Cristian Preda, a PDL képviselője blogján megjegyzi: az EP alelnökeként Tőkés „a magyar-román megbékélés szimbólumává válhat.”

Tőkés Lászlót múlt év júniusában választották EP képviselőnek az RMDSZ színeiben. Ez megelőzően független képviselőként tevékenykedett. Az EP egyik alelnöki tisztségét eddig Schmitt Pál töltötte be, aki a magyarországi választásokat követően lemondott erről a posztjáról.

kronika.ro

Szájer: Az EU ne tűrje el a hazugságokat

Szájer József szerint a tagállamok félrevezető tájékoztatást adtak Brüsszelnek, amelyek szerinte hosszú távon az egész EU gazdaságát veszélyeztetik.

Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedden arra kérte az Európai Bizottságot , hogy “a jövőben gyakorolja hatásköreit, és ne tűrje az egyes tagállamok eddigi félrevezető tájékoztatási gyakorlatát, hazugságait”.

“A hazugságokra alapozott politika …, mint az a magyar és a görög kormány esetében is beigazolódott, végső soron nemcsak a tagállamok, de az egész Európai Unió gazdaságát is megrendíthetik” – mondta Szájer a strasbourgi plenáris ülésen, ahol a néppárti EP-frakció vezérszónokaként szólalt fel a bizottság idei jogalkotási és munkaprogramjának vitájában.

Mint mondta, a bizottság ne húzza meg magát, hanem gyakorolja hatásköreit, legyen következetesebb és hangosabb, ha visszaéléseket tapasztal.

index.hu

Tőkés László az Európai Parlament támogatását kéri a nyelvtörvény ügyében

A kisebbség- és magyarellenes szlovákiai államnyelvtörvény visszavonására irányuló követelések támogatását kéri az Európai Parlamenttől Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke egy tegnapi nyilatkozatában.

A dokumentum szerint az Európai Unió nem csupán gazdasági és politikai rendszer, hanem egyben a sokszínűségen és sokféleségen alapuló kulturális közössége is a tagországoknak, ezért a szlovák kormányt sem a többségétől eltérő kultúrák és nyelvek elnyomása, hanem azok megbecsülése és óvása kellene hogy vezérelje. A KMAT elnöke szerint a magyar nyelv használatának és a magyar kultúra gyakorlásának visszaszorítása több évtizedes hagyományra tekint vissza a volt kisantant államaiban. Úgy véli, hogy az Európai Unió közösségén belül is tovább tart az erőszakos asszimiláció eszközeinek igénybevétele, a homogén nemzetállam megteremtéséért folytatott állampolitika.

Tőkés szerint, amennyiben az EU brüsszeli intézményei közömbösen nézik a kelet-közép-európai kisebbségek további elnyomását, akarva-akaratlanul az európai integráció szellemiségével ellentétes gyakorlat meghonosításához járulnak hozzá, amely a társadalmi békétlenség és feszültségek gerjesztése által minden tekintetben kárára szolgál Európának. Hangsúlyozza, hogy a szlovák államnyelvtörvény ügye, valamint a volt kommunista országokban újból és újból feléledő államnacionalizmus nem tekinthető belügynek, mint ahogy a nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási közösségek védelme is európai ügynek számít. „Joggal szorgalmazzuk egy Európai Kisebbségvédelmi Egyezmény megalkotását, amely biztonságot, jogot, méltóságot, valós és tényleges jogegyenlőséget nyújthat azon közösségeknek, amelyeket a történelem az anyaországok határain kívülre kényszerített” — olvasható a nyilatkozatban.

Háromszék ,erdely.ma

>