Archive

Category Archives for "Események"

Törvénnyel a magyar nyelv ellen Dicsőszentmártonban

2011. május 03.

Huszonnégy órás határidőt adott Alexandru Adrian Matei dicsőszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzője, Viorel Răzvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelő homlokzatára kihelyezett kétnyelvű feliratokat.

Átiratában az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti, a város magyarsága nem éri el a 20 százalékot. Az ügynek egyértelműen etnikai vetülete van. A PDL-s polgármester által emlegetett 17,71 százalékos aránynak ugyanis nincs köze a tíz évvel ezelőtti építkezési törvényhez. Különben a hivatalos statisztika szerint a dicsőszentmártoni magyarság aránya 18,84 százalék, ami a 2001/215-ös helyhatósági törvény alapján ugyan nem teszi kötelezővé, de nem is tiltja a kétnyelvű feliratok alkalmazását.

„A legutóbbi tanácsülésen a különfélékben felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvű felirat ellen. A testület nem szavazott erről, nem is tehette, hisz a kórház a megyei tanácshoz tartozik. Erre a hétvégén a polgármester felszólította az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül távolítsa el a hetekkel ezelőtt kihelyezett feliratokat” – panaszolta el lapunknak a dicsői RMDSZ elnöke, Szabó Albert. A szövetség önkormányzati képviselője szerint a Gheorghe Marinescu Kórház vezetőségének semmiként nem szabad engednie az egyértelműen nacionalista utasításnak.

Így gondolja Szász János igazgató is, aki a Krónikának kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. Az intézményvezető a prefektúra ez év február 18-án keltezett átiratával indokolja döntését. A kormányhivatal akkor harmincnapos terminust adott az intézményvezetőnek, hogy kihelyezze a kétnyelvű feliratokat. „Az az érzésem, hogy a választások közeledtével a kétnyelvű tábla csak a polgármester számára jelent gondot, senki mást nem zavar. Át is küldtem a felszólítást a prefektúrára, döntsék el ők egymás között, mit is akarnak” – szögezte le Szász.

Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy a Matei által keltett magyarellenes hangulatban a városháza eltávolítja a táblákat, vagy valakik megrongálják, az igazgató nemmel válaszolt. „Nem hinném, hogy a polgármesternek ilyen kevés esze lenne, hogy ilyesmihez folyamodjon” – fejtette ki az orvos-igazgató.

Szerző(k): Szucher Ervin, kronika.ro

A pápa boldoggá avatta II. János Pált

[ 2011. május 01., 12:09 ] [59]

Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból vasárnap a vatikáni Szent Péter téren tartott szentmisén. A pápa latinul mondta el az ilyenkor szokásos formulát. Előzőleg Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke ismertette II. János Pál életrajzát és kérte boldoggá avatását. Ennek megtörténtét követően leleplezték II. János Pál hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata fölött helyeztek el. Hivatalos becslések szerint mintegy egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
Nyolcvanhét hivatalos küldöttség, köztük huszonkettő állam-, illetve kormányfő vezetésével, vesz részt vasárnap a Szent Péter téren tartandó ceremónián. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Emellett Seregély István nyugalmazott egri érsekkel az élén egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen lesz a nagyszabású ünnepségen.
A boldoggá avatás vasárnap délelőtt kilenc órakor előimádsággal kezdődik. A XVI. Benedek pápa által pontifikált szentmisén bemutatják a boldog hivatalos képmását és a tiszteletére alkotott latin nyelvű himnuszt. Május 2-án Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár a Szent Péter téren celebrálja a hálaadó szentmisét.

II. János Pálnak a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírját pénteken nyitották ki. A koporsót fehér lepellel takarták le, és Szent Péter sírja elé helyezték május elsejéig. A boldoggá avatási szentmisére a bazilika főoltáránál állítják ki. A hívők a szentmise után hétfő hajnal öt óráig itt róhatják le tiszteletüket. Ezt követően boldog II. János Pál koporsóját a bazilikában, a Szent Sebestyén-kápolnában helyezik el.
II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.
Róma a volt pápát ünnepli
Imádkozó tömeggel telt meg szombat éjszaka a római Circus Maximus: a II. János Pál emlékére tartott virrasztáson a hatóságok szerint kétszázezren vettek részt, főleg fiatalok. Olasz, francia, német, mexikói és lengyel zászlók lobogtak, még Solidarnosc feliratú zászlót is lehetett látni, és ismét magasba tartották a II. János Pál temetéséről ismert és a pápa szentté avatását sürgető Santo subito! transzparenst.
A II. János Pálra meghatódva emlékező Joaquin Navarro-Valls volt vatikáni szóvivő azt mondta, a lengyel pápa élete remekmű volt. Megtanította a fiatalokat arra, mit jelent szeretni. A pápa egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz krakkói érsek úgy fogalmazott, hogy hat évvel ezelőtt, II. János Pál halálakor, a szomorúság töltötte be Rómát, most a boldogság.
A SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban Dziwisz elmesélte, hogy II. János Pál halála után találta meg azt a levelet, amelyet a pápa merénylőjének, Ali Agcának írt, de soha nem küldött el. A levélben a pápa azt kérdezte a fivérének szólított Agcától, hogyan fognak ők ketten megjelenni az Úr színe előtt.
A Circus Maximusban felszólalt a Parkinson-kórból a pápa közbenjárására meggyógyult francia apáca, Marie Simon-Pierre is, és köszönetet mondott II. János Pálnak.
A virrasztás résztvevői az éjszaka átvonultak a Szent Péter térhez, mely már szombat estére megtelt, de biztonsági okokból kiürítették és vasárnap hajnalban nyitották meg újra. Az elküldött zarándokok tiltakoztak és a rossz szervezésre panaszkodtak, majd egész éjjel sorban állva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Szent Péter térre: volt, aki állva, kempingszéken ülve, más a földön feküdve.
A Szent Péter tér oszlopsorát a II. János Pál pápasága pillanatait megörökítő fényképek borítják, valamint a néhai pápa Nyissátok meg a kapukat Krisztus előtt jelmondata és óriásvásznak.

MTI, erdely.ma

Valószínüleg meggyilkolták a gyergyóalfalusi polgármestert – film

[ 2011. április 23., 23:41 ] [712]

Bebizonyosodott a gyilkosság gyanúja a gyergyóalfalusi alpolgármester ügyében.A Hargita megyei rendőrség közleménye szerint a hatóságok kizárták az öngyilkosság lehetőségét. Csala Zsolt holttestére tegnap találtak rá a borzonti hétvégi házában.
Az első információk szerint a gyergyóalfalusi alpolgármesterre közvetlen közelről lőttek rá, két golyó a mellkasába fúródott, ez okozta a halálát. A vizsgálatok folytatódnak. Continue reading

1

Élethelyzet a sarmasági Liliom (Csergeték- Crinului) utcából az Úr 2011. éve március havának 31. napján, csütörtökön

A sarmasági Liliom utca szélesnek egyáltalán nem mondható járófelületén egyre gyakrabban járnak a nagyobbnál- nagyobb, nehezebbnél nehezebb kamionok alaposan próbára téve a kétes vastagságú és minőségű infrastruktúrára közelmúltban lefektetett aszfaltburkolatot az utcában lakó emberek legnagyobb felháborodására.

Bosszúságukat betetézendő mai nap reggelén az egyik erre járó óriáskamion jártában- keltében letépte a villanypóznákra szerelt vezetékek jelentős hányadát, látva- lásd  a következményeket:

Meghajlított villanyoszlop amelyik eddig sem függőlegességéről volt nevezetes  Megfeszített és meghajlított villanyoszlop (eddig sem függőlegességéről volt nevezetes)

 

Letépett vezetékek

Letépett vezetékek

Az utcabeliek értesítése nyomán azonnal megjelentek a szolgálatos közösségi rendőrök, utána egy községi rendőr, picit később a kábeltelevíziós és az áramszolgáltató szakemberei és hozzáfogtak az okozott károk elhárításához, íme:

Operativitás

Megérkeznek a szerelők

Szorgalom

Szorgalommal…

Szakértelem

…és szakértelemmel végzett munka meghozza gyömölcsét

Ügyességüket dicsérendő a kábelesek ugyanolyan operatívan ahogy megjelentek el is végezték a rájuk háruló feladatokat.

 

Brávó nekik!

 

Számomra csak az nem igazán érthető hogy az ilyen esetben törvény által előírt kötelező várakozást betartó kamionsöfőrt a kiérkező közegek egyszerűen szélnek eresztették, elengedték. Ahogy mondani szokás: csak úgy simán… Sőt, a szemlélők szerint még egy icipici hivatalos figyelmeztetésben sem részesítették a károkozót.

 

Látottak és tapasztaltak alapján önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: számítsunk holnaptól a következő kamionos csínytevésre? Mert ugye, amint láttuk káros tettének következményeivel egyáltalán nem kell számolnia.

 

Vagy mert a ,,problémák” már akkor le lettek ,,rendezve” megfelelő ,,fórumokon” amikor azok még nem is bátorkodtak létezni? Vagy esetet megvilágítandó tegyük fel a mostanában oly divatos kérdést: áránzsemente domnilor lá drúmúl máre?

 

Tisztelettel: Keresztes Zoltán István,

Liliom utcai lakos, Sarmaság.

Orbán: Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – film

[ 2011. február 09., 13:30 ] [48]

Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – mondta Brüsszelben Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Európai Néppárt évnyitó rendezvényén beszélt. Fontosnak nevezte a közös valuta megmentését, de a megváltozott körülmények miatt nagyobb figyelmet kért az eurozónán kívüli országoknak is.
Ünnepelni hívta vezetőit a legnagyobb európai pártszövetség, a konzervatív Néppárt, de a válságról itt sem tudtak megfeledkezni.
„Vagy együtt dolgozunk, vagy elsüllyedünk – egyenként, külön-külön” Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a komor szavakkal érzékeltette az összefogás szükségességét. Orbán Viktor szerint a múlt heti német-francia versenyképességi javaslattal éppen új választóvonalat készülnek húzni a tagországok között.

„A helyzet rendkívül veszélyes”, utalt az eurózóna országainak növekvő adósságállományára, és minden eszközt indokoltnak nevezett a közös valuta megmentésére. A minden eddiginél szorosabb együttműködés, az adó- bér- és nyugdíjpolitika tervezett összehangolása viszont nagyon megnehezítené az eurót még nem használó tagállamok helyzetét – mondta a magyar kormányfő.
“Nem tudunk gyorsan csatlakozni az euróövezethez, tovább tart a dolog, mint gondoltuk. A belépés feltételei szigorodnak és az eddigi követelmények mellett újakat is kérhetnek tőlünk” – mondta a magyar miniszetrelnök.
Orbán Viktor ezért azt kérte az uniós intézmények vezetőitől, hogy továbbra is 27 országban gondolkodjanak, és ne hagyják magukra a közös valutát még nem használó tízeket.

Duna Tv, erdely.ma

,

Rózsaszínűre festheti a festőbodza a gazdák jövőjét

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPMainArticleScreen.vm/id/2619

2010. október 26.
Különleges stratégiai növényt telepítettek Kolozs megyébe

Egyik csemetéjét ülteti Balázs Ferenc, az első kalotaszegi festőbodza-gazda (A szerző felvétele)

Nem eszik az állatok, nem lopják az emberek, és hektáronként 2000 eurós nyereséggel kecsegtet a fekete bodza vagy más néven festőbodza (Sambucus nigra), amely úgynevezett stratégiai növénynek számít, és elsősorban tőlünk nyugatabbra van iránta nagy kereslet: termését az élelmiszeriparban, festőanyagnak használják. A legtöbbet az Egyesült Államokban, de kisebb mennyiségben Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon termesztenek belőle. Vasárnap óta pedig Inaktelke mellett is: az Ecorural Szövetkezet szervezésében a falu határában, a Lüget nevű erdőrész melletti kopár dombtetőn, Kolozs megyében első ízben telepítettek ilyen növényzetet. Az igénytelen fás bokor gyümölcse önmagában is kiváló dzsem nyersanyaga, bővelkedik vitaminokban, cukrokban, savakban, pektinben, tájainkon sok parlagon hagyott mezőgazdasági területen lehetne jövedelmező megélhetési forrásként termeszteni.

A „jégtörő” mintaültetvény Balázs Ferenc inaktelki gazda saját földjének 22 árnyi területén nő majd fel, aki vasárnap – barátok, ismerősök segítségével és a sajtó jelenlétében – 100 darab, Debrecen mellől beszerzett, Haschberg fajta bodzacsemetét ültetett el ötméteres sorközökben, hat-hat méterre egymástól.

A gazda lapunknak elmondta, hogy családjának 4,5 hektárján hiába próbálkozott kukoricával, alig lett termése, ezért vágott bele ebbe a vállalkozásba. Reményei szerint jövőre az egész területet festőbodzával telepíti be – akkorra majd legalább tíz embert kell alkalmaznia. Megtudtuk: ő két éve hallott erről a lehetőségről, és most bízik a sikerben.

Horváth Zoltán, a program irányítója szerint a fa-bokor a második év végén kezd termőre fordulni, a harmadik évben pedig a termés már elérheti a 20–22 kg/tő mennyiséget. Tavasszal meg kell metszeni a növényt, és ágait 45 fokos dőlési szögbe kell irányítani, hogy megkönnyítse a gyümölcs kézi betakarítását. Mert a legnehezebb művelet talán a rekord ütemű szüretelés és szállítás, hiszen a termésnek 24–48 óra alatt kell megérkeznie feldolgozóhelyére.

Megtudtuk: az inaktelki fekete bodzát fagyasztóval ellátott kamionok viszik majd Magyarországra, ahol megdarálják, utána pedig hasznos időben kell eljutnia Ausztriába vagy Amerikába. A festőbodza saját maga által termelt fitocid anyagokkal védekezik a gombatámadások ellen, és nagy tannintartalmának köszönhetően az állatok sem rágják meg – tette hozzá a szakember. „Nem lopják sem az emberek, sem az állatok” – biztatott a projektfőnök.

A stratégiai növénytelepítést szervező MPP kolozsvári elnöke, Keizer Róbert a bodzatermesztés népszerűsítése kapcsán végzett felvilágosító munkáról beszélt a jelenlévő sajtósoknak: 7 erdélyi megye 40 falujában 600 gazdát szólítottak meg eddig, és remélik, hogy a kezdeti sikerek láttán a rászorultak közül egyre többen fognak bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe, amely hektáronként évi 2000 eurós jövedelemmel is kecsegtet. A sok meg nem művelt terület kiválóan alkalmas a festőbodza termesztésére, a nyugati felvásárlási igény pedig igen nagy, így a fekete bodza-kultúrák sok gazdának, földtulajdonosnak jelentheti a szebb jövőt, annál is inkább, mert kevés befektetést és kevés munkát igényel, ami igen rövid időn belül – két-három év alatt – többszörösen megtérülhet.

SZERZŐ: Ö. I. B., http://www.erdelyipolgar.blogspot.com/

A tizedik tanévét kezdte a Sapientia – film

[ 2010. szeptember 19., 21:44 ] [359]

Magyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
– Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor.

Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul.
– Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István.
A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában.
Csúcs Mária

Duna Televízió, erdely.ma

  

Tavasztól már személyi sem kell a román-magyar határon

[ 2010. június 18., 09:43 ] [628]

 Rábólintott az Európai Parlament a Románia és Bulgária felkészüléséről szóló jelentésre, vagyis a két ország a tervek szerint, jövő tavasszal csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ellenőrzés nélkül, szabadon átjárható lesz a román-magyar határ.
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön nagy többséggel megszavazta a Románia és Bulgária schengeni felkészülését értékelő közbenső jelentést – közölte az Európai Néppárt frakciójának magyar csoportja. Ez azt jelenti, hogy Románia és Bulgária 2011 tavaszán csatlakozhat a schengeni-övezethez, feloldva ezzel a román-magyar határ ellenőrzését is.
Gál Kinga magyar néppárti képviselő, a témával foglalkozó bizottság alelnöke a szavazást megelőző vitához írásban leadott állásfoglalásában üdvözölte, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozási menetrendjének teljesülése éppen 2011 tavaszára, a magyar soros uniós elnökség időszakára eshet. Gál szerint a schengeni térség további bővítése pozitív és minden eszközzel támogatandó, mert ez az európai uniós tagság kézzelfogható előnyét jelenti a polgárok mindennapjaiban.

„Különösen fontosak a schengeni vívmányok nekünk, az új tagállamok polgárainak, akiknek évtizedeken keresztül kellett elszenvednünk az egymástól való elzártságot. Ezért örömöt jelent számomra, hogy a közeljövőben a magyarországi schengeni külső határok egy újabb szakasza, egy további szomszédos tagállam, Románia viszonylatában is leomolhat, és a határ mindkét oldalán élő polgárok, így a másfél milliós erdélyi magyarság is részese lehet a határok nélküli Európának" – írta a képviselő.

origo.hu, erdely.ma

Radikálisan csökkentik a költségvetés kiadásait


 Június elsejétől életbe lépő, a gazdasági válság hatását enyhítendő költségvetési kiadáscsökkentést jelentett be tegnap délután Traian Băsescu államfő: 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat, 25 százalékkal a közalkalmazottak béralapját, és szintén 15 százalékkal kevesebb lesz a munkanélküli-segély értéke.
Nem növelik viszont az egységes adókulcsot és az általános forgalmi adót, ugyanakkor Băsescu megjegyezte: ez az intézkedéssorozat elkerülhetetlen, szerinte így rendet lehet teremteni a közszférában, mert túlméretezett az államapparátus. Az elnök úgy véli, Románia esélyét az jelenti, ha sikerül most ésszerűsíteni a költségvetési kiadásokat, de azt is kijelentette, nem gondolkodnak kormányátalakításon.
Az államfő azután nyilatkozott, miután tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, illetve a kormánykoalíció képviselőivel. Megjegyezte, ugyanakkor tisztázni kellett a napokban a találgatások miatt kialakult hisztérikus hangulatot, ez normális körülmények között a kormány dolga. Băsescu egy kövér emberhez hasonlította az államot, aki megnyomorít egy véznát, mely képletesen a hárommillió alkalmazottat foglalkoztató és az állami költségvetést fenntartó magánszférát jelenti. Mint mondta, az állami nyugdíjalapból 500 millió euró hiányzik, ezért kell csökkenteni a nyugdíjakat, ugyanakkor, ha a kormány a másik — áfa- és adóemelést jelentő — változatot választotta volna, akkor ennek az intézkedésnek szintén a nyugdíjasok itták volna meg a levét. Băsescu közölte, a bércsökkentés valamennyi közalkalmazottra vonatkozik, kivéve azokat, akiknek jövedelme nem haladja meg a 600 lej értékű minimálbért. Továbbá, átalakítanak tizenhat szociális programot, amelyek Băsescu szerint munkakerülésre ösztönzik az állami juttatásban részesülőket, emellett csökkentik az állami támogatások mértékét is (az elmúlt tíz évben például 30 milliárd lej értékben folyósítottak mezőgazdasági támogatást, miközben az állam mindössze 400 millió lejes bevételt könyvelt el). A kórházak, iskolák működési költségeit nem érinti a kiadások lefaragása.

Az államfő kifejtette, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetések során kétféle változat merült fel. Az egyik az adóemelést mutatta fel megoldásként, a másik — ezt a bizalom változatának nevezte — viszont a közszféra mélyreható reformját tűzi ki célul. Băsescu elmondta, hogy az IMF és a román kormány által várhatóan ezen a héten aláírandó szándéklevél ez utóbbi változat szellemiségét tükrözi majd, azt sugallva ezzel, hogy elmarad az adóemelés. Băsescu megerősítette, hogy az adóemelés tervezete szerint az egységes adókulcsot húsz százalékra emelték volna a jelenlegi tizenhatról, az áfát pedig huszonnégyre a jelenlegi tizenkilenc százalékról.
Az elnök a közkiadások szerkezeti átalakítására irányuló reformok szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg a szociális kiadások, a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések összesen a költségvetés 62 százalékát teszik ki, ezért nem marad elég pénz oktatásra, egészségügyre és általában a beruházásokra. A Băsescu által ismertetett számok szerint a közalkalmazotti fizetések a bruttó hazai termék (GDP) kilenc százalékát teszik ki, a nyugdíjak pedig a GDP tizenkét százalékát. Băsescu szerint azért is szükséges a közkiadások csökkentése, mert jelenleg a büdzsé bevételei a GDP harmincegy százalékát teszik ki, miközben a kiadások a GDP negyven százalékát jelentik.
Az IMF tegnap jelentette be, hogy május 9-ig tartózkodik Romániában a pénzintézet küldöttsége, amelynek következtetéseitől függ, hogy Románia megkapja-e a tavaly márciusban megkötött mintegy húszmilliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás ötödik — 850 millió euró értékű —részletét, vagy sem.
Mózes László, Háromszék , erdely.ma

Elfogadta a kormány az oktatási törvény tervezetét


Hétfői ülésén a kormány elfogadta az oktatási törvény tervezetét, utat engedve annak a szenátus és a képviselőház felé, hogy ott sürgősségi eljárással vitassák meg. Daniel Funeriu tanügyminiszter felkérte az ellenzéket és a szakszervezeteket, fogalmazzák meg javaslataikat, hogy a parlamenti vita során finomodhasson a tervezet.

A miniszter leszögezte: ha meghívják, részt vesz a törvény szakbizottsági és a parlamenti csoportokban zajló vitáján. A legfontosabb változások közül néhány: ezentúl 16 éves korig kötelező az oktatás, bevezetik az előkészítő osztályt és a gimnázium magába foglalja majd a 9. osztályt is.

Kolozsvári Rádió , erdely.ma

33

Olvasói kérésre – pincefeltörés a Sarmaság-i hegyen

  1. Empépések, tik még mindig ünnepeltek?
    Jó hogy nektek semmi gondotok, bezzeg nekem jól elrontották a kedvemet.
    Az éjszaka feltörték a pincémet. Már harmadjára!
    Éjjen a magyar szabadság!
    Éjjen a haza!

  2. admin kerlek tedd ki utobbi hozzaszolast topicnak!

    Óhajodat teljesítem sarmasagi mert igazából én is kíváncsi vagyok ki művelhette ezt pincéinkkel. Hátha közös erővel ki fogjuk tudni deríteni az elkövetők kilétét…

    Admin.

3

Feloldották a titkosságot – fény derülhet a 89-es fordulat részleteire

Megszüntetik azoknak az iratoknak a titkosságát, amelyek az 1989-es romániai forradalom idején történt cselekményekkel kapcsolatosak – jelentette be kedden a kormány.

„A döntés értelmében megszűnik azoknak az utolsó dokumentumoknak a titkossága, amelyeken az államtitok, a szigorúan titkos, vagy titkos jelzés szerepel az 1989-es forradalommal összefüggésben” – áll a kormány sajtóközleményében.

A forradalom 1989. december 15-i, temesvári kezdete, vagyis a Tőkés László és családja kilakoltatása elleni tiltakozás és Nicolae Ceausescu valamint felesége december 25-i kivégzése között hivatalos adatok szerint 1104 ember halt meg, és több mint háromezren pedig megsebesültek.

Két évtized múltán az ügyészek 48 halálesetet és 150 ember megsebesülésének körülményeit még vizsgálják. Az Emil Boc miniszterelnök által aláírt keddi kormányközlemény szerint „fontos lépés történik annak érdekében, hogy az 1989-es forradalom áttekinthetőbbé váljon az állam szándékai szerint”.

Az egykori áldozatok képviselő szervezetek, csoportok régóta követelik a teljes és korlátozás nélküli hozzáférést a dokumentumokhoz, és az akkori rezsim felelőseinek megbüntetését. A hivatalos adatok szerint csaknem 250 embert, köztük a Ceausescu-rezsim több volt tábornokát, és a Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagját állították bíróság elé az 1989-es forradalom idején játszott szerepük miatt.

HírTV / FH , erdely.ma

A honatyák elfogadták a költségvetést

A honatyák úgy döntöttek, hogy a 2010-es költségvetés megfelel a követelményeknek. Így a honatyák rábólintottak az Államelnöki Hivatal, a Képviselőház, Szenátus, a Legfelső Ítélő és Semmítőszék valamint az Alkotmánybíróság költségvetésére.

Egy nappal korábban, kedden este a kvórum hiánya miatt a parlamenti képviselők kénytelenek voltak felfüggeszteni a maratoni ülést. Hasonló helyzetbe került a gazdasági és pénzügyi bizottság munkája is, a Pénzügyi Minisztérium képviselőjének hiányában leálltak a munkálatok. A PNL vezető egyénisége, Teodor Melescanu kérte a parlamenti ülésszak felfüggesztését. Bár kérését elfogadták a PSD párt parlamenti képviselői nem értettek egyet Melescanu javaslatával. A capital.ro újságírói megjegyzik, hogy a hiányzó parlamenti képviselők jelensége nem új keletű, és a költségvetés megtárgyalásánál sem volt különb a helyzet. A parlamenti képviselőknek egyharmada 50 százaléknál is kevesebbet teljesített a szavazásokkor.

A tárgyalások során a legnagyobb problémát a helyi önkormányzatoknak leosztott pénzalapok jelentették. Relu Fenechiu, a nemzeti-liberális alakulat képviselője egy újabb javaslattal állt elő, mely szerint az önkormányzatok fele teljesen új rendszer szerint osztanák le az összegeket. Először is azokat az önkormányzatokat részesítenének előnyben, akik törlesztették adóságaikat. Másodsorban azok kapnának pénzt az infrastruktúrai fejlesztésekre és a beruházásokra, akik rendelkeznek vissza nem térítendő európai alapokkal. Harmadsorban pedig azok a helyi hatóságok részesülhetnek állami támogatásban, ahol biztosítani tudják a folytatáshoz szükséges összegeket. Javaslatát azonban nem fogadták el. Boc miniszterelnök azzal érvelt, hogy 40 milliárd euróra lenne szükség, hogy minden elkezdett projektet be lehessen fejezni.

Impulzus ,erdely.ma

Robert Schumann díjjal tüntette ki az Európai Néppárt Tőkés Lászlót

A kommunizmus európai bukásának huszadik évfordulóján Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának elnöke ünnepélyes keretek között Robert Schuman-díjjal tüntette ki Tőkés László EP-képviselőt a frakció strasbourgi ülésén a Nicolae Ceauşescu kommunista diktatúráját megdöntő, 1989-es romániai forradalomban játszott döntő szerepének elismeréséül.

1989. december 16-án népfelkelés robbant ki Temesváron. Tőkés László lelkészi állásából való elmozdítása és a temesvári paplakból való hatósági kilakoltatása elleni tiltakozás vezetett el az 1989-es romániai forradalom kirobbanásához. A véres, több mint ezer áldozatot követelő forradalom eredményeként Nicolae Ceauşescu megbukott, és Romániában véget ért a kommunista diktatúra. Temesvár népe volt a romániai forradalom szikrája. Az elkövetkező napokban ezrek egyesítették erőiket országszerte az akkori világ egyik legbrutálisabb kommunista rezsimje ellen.

A díjat átadó Joseph Daul Tőkés László történelmi szerepét méltatta Románia kommunista uralom alóli felszabadításában. „Európa újjáegyesítését olyan bátor és határozott emberek tették lehetővé, amilyen Ön. Az Önhöz hasonló emberek jelképezik legjobban azt a humnaista társadalomszemléletet, amelyet az Európai Néppárti Frakció eszményül választott, és következetesen képvisel az Európai Atyák idejétől napjainkig. Szívem mélyéből mondok Önnek köszönetet, Románia népe és Európa nevében.”

A Schuman-díjjal azokat tüntetik ki, akik kiemelkedő módon cselekszenek az európai integrációért, a demokráciáért és az emberi jogokért. Tőkés László megtiszteltetésként fogadta a rangos kitüntetést.

A díj átvételekor Tőkés László a következőket mondotta: „Megtiszteltetésnek és kiváltságnak érzem, hogy átvehetem a Robert Schuman-díjat, éppen ma, amikor az kegyetlen kommunista diktatúra romániai bukásának huszadik évfordulójára emlékezünk, arra, hogy a nép összefogása megdöntötte a rendszert. Kivételes jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a forradalom éppen Temesváron tört ki, egy olyan városban, ahol mintegy tíz nemzeti közösség és ugyanannyi vallási felekezet él együtt a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében. A nemzetiségileg és vallásilag sokféle közösség tagjai a közös ellenség, a »Kárpátok Géniusza« ellen egyesítették erőiket. Az akkori események varázslatos légkörét – »Temesvár szellemét« – az egység a sokféleségben szellemiségének előfutáraként tartjuk számon, melyben mindannyian hiszünk a mai Európában.”

A Schuman-díj megelőző kitüntetettjei között megtalálható Elena Bonner-Sakharov, II. János Pál pápa, Jean Claude Junker, Valéry Giscard d’Estaing és Michel Barnier.

Strasbourg, 2009. december 16

erdely.ma

11

FELHÍVÁS SARMASÁGI TALÁLKOZÓRA

Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének,

Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének

Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének

szíves figyelmébe:

Itt, a hepehupás Szilágyságban, távol a romániai politizálás fősodrásától, ugyanakkor aktív résztvevőiként napjaink helyi politikai csatározásainak, nap mint nap követve a különböző médiaforrások tudósításait-kommentárjait, megelégedéssel konstatáljuk, hogy Önök, mint az erdélyi magyar nemzeti politizálás vezéregyéniségei, tudomására ébredtek (külön-külön) az összefogás elodázhatatlanságának.

Örömmel olvastuk-néztük ezirányú kinyilatkozásaikat, és reménykedéssel várjuk ennek gyakorlatba ültetését. Mivel napjaink felgyorsult politikai eseményei, azonnali közös fellépés esetén, végre az erdélyi magyar jobboldalt is helyzetbe hozhatnák, úgy érzékeljük, hogy tovább kell lépni a sajtónyilatkozatok szintjén történő összefogásnak, és minél sűrgősebben le kell ülni tárgyalni (együtt, mindhárman).

Ehhez szeretnénk mi felajánlani termet, asztalt, széket, szíves vendéglátást.

Mindezt azért, mert úgy érezzük, hogy a közös akarat a tárgyalásra már rég megvan, csak a jószándékú próbálkozás valahol- valahogy (eddig) mindig elakadt.

Ezen kezdeményezésünkkel remélhetőleg elhárítjuk az utolsó akadályt is az erdélyi ellenzék összefogásának útjából.

Tisztelettel: a Magyar Polgári Párt Sarmasági Szervezetének Elnöksége

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács –Sarmaság és körzete

1 2 3 10
>