Archive

Category Archives for "Erdély"

Pro és kontra vélemények az új magyar párt megalakulásáról

JMV

Különféleképpen vélekednek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezető politikusai az új magyar párt megjelenéséről. Mint ismeretes, a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, a táblabíróság azonban csütörtökön másodfokon jogerős döntéssel jóváhagyta a politikai alakulat bejegyzését.

Az EMNP bejegyzése az RMDSZ hátrányára befolyásolja majd a jövő évben tartandó helyhatósági és parlamenti választások eredményét – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos az Agerpres hírügynökségnek.

–A szövetség tagjakéntúgy vélem, hogy ilyen esetekben nem vitatható az igazságszolgáltató szervek döntése: amennyiben úgy ítélték meg, hogy a bejegyzésre javasolt politikai alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, úgy el kell fogadnunk azt – tette hozzá a politikus. Mint kiemelte, a politikai palettán megjelent új szereplő nem szolgálja az RMDSZ és a magyar közösség javát, de a demokrácia részét képezi.

Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: nem lát semmi furcsaságot az új párt bejegyzésében. Mindamellett kiemelte Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvében, 1991-ben megjelent írást, amelynek kapcsán Máté elmondta: egyetért az Európai Parlament alelnöke által megfogalmazott szemponttal, miszerint egy kisebbség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, több pártra szakadjon.

– Az Erdélyi Magyar Néppártot az MPP-hez hasonlónak tekintem. Kérdés, hogy mindazok, akik annak idején az RMDSZ, majd az MPP keretében nem tudtak érvényesülni, most az EMNP tagjaiként közös listákon mandátumot szerezhetnek? – vetette fel Máté András. Mint kifejtette, az RMDSZ közvélemény-kutatásai értelmében a soron következő választásokon a magyarság több mint 70 százaléka az RMDSZ-re szavazna.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetői nem aggódnak az új párt megjelenésének következményei miatt. – Az RMDSZ a választóközönségének felmutatható tettekre és megvalósításokra alapoz, és bízik az eredményeit értékelő polgárok bölcsességében – nyilatkozta az Agerpres-nek Tamás Sándor, a megyei szervezet elnöke. Mint kiemelte, a közösséget érintő fontos kérdésekben egyet kell értenie az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a 2009-es választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy együttműködve jobb eredményeket lehet elérni.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke üdvözölte az EMNP bejegyzésének tényét. Reményét fejezte ki, hogy az új politikai alakulat az MPP-vel együttműködve alternatívát jelenthet majd az RMDSZ-re. Szász Jenő örvendetesnek minősítette a romániai magyar társadalom demokratikus fejlődésének folyamatát, és említést tett arról, hogy az MPP szeptember 3-i kongresszusán olyan döntést fogadtak el, amelynek értelmében a magyar közösségen belüli rendszerváltás folyamatának érvényesítésére törekednek. A politikus úgy vélte, az RMDSZ baloldali politikájával szembeni alternatívát képező jobboldali szerveződés nagymértékben Tőkés Lászlótól függően valósulhat meg.

Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Keizer Róbert lapunknak elmondta: üdvözlik az EMNP hivatalos bejegyzését, ami Tőkés László álmának huszonegy év utáni beteljesülését jelenti. Az új párttal való leendő kapcsolatukról szólva megjegyezte, hogy előbb le kell tisztulnia a képnek: az EMNP-n múlik, hogy a bal vagy a jobb oldal mellé áll. Keizer reméli, nem viselkednek majd úgy, mint Magyarországon az MDF tette, hanem igazi európai néppárt szerepét fogják betölteni.

Kolozsvári Szabadság

Diktatúrától tart az MPP

Az MPP támogatja a jövő évi választások összevonását, ám azokat nem ősszel, hanem legkésőbb június elején kell megrendezni – fejtette ki Szász Jenő, a polgári párt elnöke Sepsiszentgyörgyön.
A 215-ös közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek három szakaszában is megjelenik, hogy az önkormányzati képviselők, a polgármesterek vagy megyei tanács-elnökök man­­­dátuma „csak háború vagy katasztrófa esetén hosszabbítható meg". „A helyzet valóban katasztrofális, de éppen ennek okozói szeretnék meghosszabbítani mandátumukat, s a törvény valójában természeti katasztrófákról beszél, amiről egyelőre nincs, s reméljük, nem is lesz szó" – fejtette ki a pártelnök.
Ha módosítják az említett törvényt, jogszerűvé tehetik az őszi választásokat, csakhogy éppen ezt nevezik hatalommal való visszaélésnek – mondta, és érvelésével ismét azt igyekezett alátámasztani, hogy szükség van az erdélyi magyar rendszerváltásra, az RMDSZ menesztésére.
A Háromszék kérdésére elmondta, a Demokrata Liberális Párt is csalódást okozott nekik, de magyar pártként ők az RMDSZ ellenzékének tekintik magukat, a magyar szövetség kormányzati felelősségét, antidemokratikus döntésekben való részvételét kérik számon, hiszen ha kiléptek volna a hatalomból, nem lehetett volna érvényesíteni a népnyúzó határozatokat.
A közigazgatási törvény önkényes megváltoztatása első lépés a diktatúra felé, az MPP ez ellen emeli fel szavát – hangsúlyozta Szász Jenő, aki azt is leszögezte, pártja soha nem lesz azonos platformon a baloldali szervezetekkel, ebben az esetben véletlenszerű, hogy ugyan­azt mondják, mint a Nemzeti Liberális Párt és a Szociál­demokrata Párt.
Farkas Réka
Háromszék

Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)

Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.

Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Van­nak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is be­folyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor.

Háromszék, MPP-PRESS

A külügy is bekérette a román nagykövetet

MTI,

2011. május 31., kedd 17:20 | 1 órája frissítve

Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, tájékoztatott a tárca.

Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említett a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy hétfőn a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. Füzes Oszkár egy internetes civil kezdeményezéshez csatlakozva virágot akart tenni a tábla elé, hogy ne látszódjon a felirat, de egy rendőr felszólította, hogy csak a tábla mellé tehet virágot.

Németh Zsolt szerint ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.

Előző hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult" – állt rajta.

Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar volt nacionalista kolozsvári polgármester törvénytelenül helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát a nap folyamán nyitják meg.

Román nemzeti karszalag a szobornál

Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt, írta kedden a kolozsvári Szabadság című napilap.

index.hu

1

Arisztokraták a 21. századi Erdélyben: gróf Kálnoky Tibor múltról és jelenről

 

Gróf, de – elmondása szerint – mindennapi életet él állatorvos feleségével, Annával és három gyerekükkel az erdővidéki Miklósváron. Régi parasztházakat újítanak fel, odafigyelve a legkisebb részletekre is, lovasiskolát működtetnek közel 30 lóval immár több mint 20 éve. De a nagyvilági körökben is ott forognak, a gróf és felesége részt vett a brit trónörökös, Vilmos herceg és Kate Middleton áprilisi esküvőjén.

gróf Kálnoky Tibor
Fotó: Debreczeni Botond

Kálnoky Tibor azt mondja, a Daily Mailnek eladott meghívottlistán szereplő erdélyi arisztokrata párt úgy emlegette az angol napilap, mintha maga a misztikus Drakula vett volna részt a ceremónián. De az egyetlen magyar meghívott párra egyaránt felfigyelt a romániai és a magyarországi média, így kerültek a korábbinál is jobban az érdeklődés középpontjába.

A bőrönd és az erkölcsi parancs

Az 1990-es évek derekán ősei földjére visszatelepedett gróffal a szerdán este bemutatott számában a Székelyföld kulturális folyóirat is interjút közölt, a lapszám ismertetőjére pedig Kálnokyt is elhívták Csíkszeredába. Az eseményen Oláh Gál Elvira újságíró, az interjú készítője beszélgetett újfent az egyik legismertebb erdélyi nemessel. A csíkszeredai közönség pedig így tudhatta meg azt, hogy Kálnoky Tibor 20 éves korában nagyapja, Kálnoky Hugó régi bőröndjében talált rá családja dokumentációs hagyatékára, a családi levéltárra, amelyet menekülés közben mentett ki.

Az iratok között olyan levelekre bukkant a fiatal gróf, amelyek révén életre kelt a saját múltja: ekkor kérte édesapját, jöjjenek viszsza Erdélybe, arra a vidékre, amely akkor a Ceauşescu-rezsim legsötétebb éveit élte. 1987-ben látogattak vissza a nagyszülők menekülése óta először Kőröspatakra. A helyiek felismerték, és szívélyesen fogadták Tibor édesapját, annak ellenére, hogy 3-4 éves kisgyerek volt, amikor az egész arisztokrata család menekülni kényszerült. A kommunizmus ugyanis megnehezítette a nemesi családok életét, a rendszer célja az volt, hogy kisemmizze őket, ellehetetlenítse az életüket. Kálnoky Hugó, a nagyapa ráadásul újságíróként dolgozott, a román sajtóból fordított újságcikkeket külföldi hírügynökségeknek, ez pedig tökéletes ürügy volt a román hatalom számára ahhoz, hogy kémkedéssel vádolják. Először Magyarországig toloncolták a nagyapát, majd az egész családnak nyugatabbra kellett menekülni.

Kálnoky Tibor már Münchenben született 1966-ban, anyanyelve német, iskoláit angol nyelven kezdte a franciaországi Antibes-ban. Franciaországban, Amerikában és Németországban élt, de a nagyapja bőröndjének felfedezése után ráébredt: Erdélyben van az igazi otthona. Az 1987-es hazalátogatásuk után édesapja is Erdélynek élt: mindent megtett annak érdekében, hogy visszajárhassanak, emellett segélyakciókat is szervezett, sőt napjainkban, immár peres eljárásokra kényszerülve azon munkálkodik, hogy visszaszerezze Kőröspatakon a család jogos tulajdonát.
Gróf Kálnoky Tibor végül a kilencvenes évek derekán megvalósítva álmát visszaköltözött családja birtokára, és feleségével, dr. Boga Anna marosvásárhelyi állatorvossal, valamint három gyermekükkel él Miklósváron. Erkölcsi parancs is egyébként a családban, hogy „a Kálnoky családból valakinek mindig Erdélyben kell élni”.

A lovaskultúra

A Kálnoky család ősi öröksége a lovaskultúra, Kálnoky Antal a 18. század elején saját huszárezredet állított fel és birtokolt (Kálnoky-huszárok), akik részt vettek a madéfalvi veszedelemben is 1764-ben, emellett Kálnoky Hugó, Tibor dédapja pedig az Osztrák–Magyar monarchia legjelesebb lovasa volt. Anna asszony, aki már gyerekkorában is lovagolt, „visszalopta” a családba a lovaglás hagyományát, a lovak iránti szeretetet. Jelenleg egy lovasiskolát működtetnek mintegy 30 állattal, ahová többek között Sepsiszentgyörgyről és Brassóból is érkeznek érdeklődők, többnapos lovas túrákat is szerveznek, szállást pedig az általuk felújított vendégházakban biztosítanak a lovasoknak. „A székelyek nagy lovasnemzet voltak, szép dolog lenne, ha a lovaskultúrát újra fel lehetne éleszteni” – mondta el a Krónika kérdésére a gróf.

Kastélyok, vendégházak

A miklósvári kastély egyébként nincs a család tulajdonában, azonban hosszú távra haszonbérbe vették, és kialakítottak benne egy lakosztályt. A gróf a szerdai beszélgetésen kihangsúlyozta, nem céljuk a kastélyturizmus. Véleménye szerint a kastélyok felújítása hatalmas befektetést jelent, és annak, hogy ezeket turisztikai célokra használják, Romániában nem is létezik járható útja. Egyszerű parasztházakat vásárol és újít fel saját embereivel 2-3 éves munka során úgy, hogy a ház rendelkezzen a minimális komforttal, de megmaradjon eredeti szépsége, egyszerűsége. Az az alapelv – amely a házak felújításánál is érvényesül –, miszerint az embereknek vissza kell találniuk a természethez, hozta össze a grófot Károly herceggel, a brit trón örökösével is, aki 2006-ban járt először Miklósváron. Az angol királyi ház trónörökösét annyira megérintette az a hely, hogy úgy érezte, részt akar venni a természeti örökséget megmentő munkában. Kálnokyék Zalánpatakon készítettek el egy, a herceg által megvásárolt házat, amit néhány hete vett át az angol királyi család sarja ittjártakor. A ház egyébként annak a bírónak épült annak idején, aki a Kálnoky Sámuel által alapított üveghutát felügyelte, amelyben külföldi szakemberek közreműködésével hatalmas katlanokban készítették az üveget. Amint kiderült, a kolozsvári Szent Mihály-templom színes üvegablakai mind ezekből a zalánpataki üvegekből vannak berakva.

A mai arisztokraták és Erdély értékei

A nyugati világból hazatért gróf úgy véli, azon a vidéken, ahol családjával él, még létezik kapcsolat ember és természet között, a legfontosabb céljuk pedig, hogy ezt fenntartsák. „Nyugaton már nincs, itt még megvan az emberi harmónia a természettel, az épített örökséggel, szeretnénk egy olyan életet élni, amit nem a fogyasztás, a siker diktál, hanem be kell látnunk azt, hogy halandók vagyunk, lassabban kellene élni, jobban átérezni mindent” – mondta a gróf. Életükhöz nemcsak a házfelújítások tartoznak hozzá, hanem a különböző, Erdélyben élő nemesi családokkal is kapcsolatot tartanak fenn. „Ahogy visszatértünk, újraalakultak ezek a körök, mintha nem történt volna meg az 50 év kommunizmus. Minden pénteken bridzsezünk Mikesékkel Uzonban például, de Bethlen Anikóval is, Hallerékkel is kapcsolatban vagyunk, úgyhogy van egy egész csoport ember, akik együvé tartozunk” – mesélte gróf Kálnoky Tibor.

A gróf számára egyébként a cím az identitást jelenti, a miklósváriak pedig büszkék arra, hogy van egy grófjuk. „Az arisztokráciát születése kötelezi: lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történelmi folytonosságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, és ezért valahogy a történelmi családok vissza kellene nyerjék súlyukat a társadalomban” – vallja Kálnoky Tibor.

A hercegi nász

A családtörténet mesélése mellett nem maradhatott el a részletes beszámoló a brit hercegi nászról sem, amelyet ugyebár az évszázad esküvőjeként emlegetnek. Hazatértüket követően természetesen sokan érdeklődtek tőlük a grandiózus eseményről, Anna asszony pedig úgy vélte, pökhendiség lenne részükről, ha nem mesélnek. „Az esküvő egy mesebeli dolog volt, ilyen csak egyszer van. Szerintem az angolok világbajnokok ilyen esküvők megszervezésében, minden utolsó részletre figyelnek. Tegnapelőtt érkezett postán egy kis csomag, benne egy tortaszelettel” – mesélte mosolyogva a gróf, aki – mint mondta – feleségével hirtelen azt sem tudta eldönteni, hogy megegyék-e a finomságot, vagy lefagyasszák, s ereklyeként őrizzék. „A családnak voltak különböző ereklyéi, mint Mátyás király gyűrűje, Zrínyi Miklós kardja, most pedig megvan a Vilmos tortaszeletje” – viccelődött Kálnoky. Ugyanakkor megtudhattuk, hogy az erdélyi gróf által felöltött bocskainak nagy sikere volt a fiatal hölgyek körében az esküvőn.

Szerző(k): Forró Gyöngyvér,kronika.ro

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

Várakat restauráltatna Károly herceg

 

A falusi turizmus fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta Károly walesi herceg a hétvégén Bukarestben a Traian Băsescu román államfővel folytatott tárgyalásai során.

Mint arról beszámoltunk, a brit trónörökös erdélyi birtokain töltötte az elmúlt hetet, és a Szászföld mellett a Székelyföldön is eltöltött néhány napot. A herceg látogatása utolsó napján, pénteken Bukarestbe utazott. A Băsescuval folytatott megbeszélések során Károly az organikus forrásokon és a helyi termékeken alapuló falusi turizmus fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a kormány fenntartható fejlődésért felelős osztályát, hogy könnyítse meg az európai uniós alapokhoz való hozzáférést az ilyen tárgykörben a helyi közösségek által kezdeményezett programok számára.

A nap folyamán a brit trónörökös Emil Boc kormányfővel is találkozott, akinek elmondta: lenyűgözőnek találja a román népi hagyományokat, amelyekkel többek között egy hagyományos temetésen is volt alkalma megismerkedni, és közölte: hajlandó anyagilag támogatni az erdélyi várak restaurálását. Mint elmondta, az általa létrehozott alapítványokon keresztül többek között a kőhalmi és a segesvári vár felújításához szeretne hozzájárulni. Károly hosszasan méltatta az erdélyi sajtkészítőket, megjegyezve: a romániai falvakban sokkal egészségesebben étkeznek, mint számos országban. Boc azon vidékfejlesztési programokról tájékoztatta a herceget, amelyeket a kormány Károly alapítványaival közösen tervez megvalósítani. Ilyen a Transilvania Food Festival (azaz az Erdélyi Ételfesztivál), de több tárca bevonásával számos más programot kívánnak megvalósítani. Károly herceget I. Mihály román király legidősebb lánya, Margit hercegnő is fogadta, akivel a találkozó végén egy facsemetét is elültettek az Erzsébet-palota emlékparkjában. Károly herceg romániai látogatása végén a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőivel is találkozott, megköszönve az itt-tartózkodása során számára biztosított védelmet.

Szerző(k): Balogh Levente, kronika.ro

Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál

 

Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

Fotó: Biró István

László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: a városi önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, ez szerinte műemlékgyalázásnak számít. László szerint a táblát várhatóan kedden eltávolítják.

Virgil Pop, a Területi Műemlékvédelmi Bizottság vezetője elmondta a Krónikának, látta a táblát, kedden pedig hivatalosan is jelzi majd az önkormányzatnak a szabálysértést.

A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján hétfőn azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése egy politikai alku eredménye: az RMDSZ beelegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe a város nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget.

László Attila határozottan cáfolta, hogy ilyen egyezség született volna.

Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. Ilyen egyezség nincs – reagált röviden a Krónika megkeresésére.

Szerző(k): Krónika

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Károly herceg

[ 2011. május 22., 07:46 ] [111]

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Bukarestben Károly herceg brit trónörökös, aki ötnapos látogatásának befejezéseként Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott.
Az Agerpres hírügynökség szerint a találkozón Boc bemutatta a hercegnek a fenntartható fejlesztésre és a hagyományok megőrzésére vonatkozó kormányterveket. A tárgyalásokon szó esett az erdélyi középkori erődítmények és várak restaurálásának fontosságáról, külön is beszéltek a segesvári és a kőhalmi (Rupea) várak helyzetéről. A Mediafax hírügynökség szerint a brit királyi család tagja felajánlotta, hogy a védnöksége alatt működő alapítványok anyagilag is támogathatják a felújítási munkálatokat.
A herceg kifejtette a miniszterelnöknek, hogy Erdélyben nagyon szép hagyományok élnek, de ezeket hatékonyabban kellene népszerűsíteni.

Károly herceg az elmúlt bő egy évtizedben különös érdeklődést mutatott Románia, főként Erdély iránt, saját bevallása szerint beleszeretett ebbe a régióba, ahol több birtokot megvásárolt. A védnöksége alatt működő Mihai Eminescu brit alapítvány több tucatnyi erdélyi szász falusi házat restaurált a hagyományos építészeti jegyek tiszteletben tartásával.
A herceg eltöltött két napot Kovászna megyei birtokán, Zalánpataka (Valea Zalanului) nevű kis eldugott településen is, ahol székelyföldi önkormányzati vezetőkkel találkozott. Utóbbiak egyebek között a székely hagyományokra hívták fel a trónörökös figyelmét.
nepszava.hu,erdely.ma

A kisebbségi törvénytervezet elfogadását szorgalmazza Basescu

[ 2011. május 20., 14:35 ] [121]

Az államelnök egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott: tisztában van a jogszabályban foglaltakkal, és semmiféle kivetnivalót nem talál benne. A törvény nem tesz egyebet, mint a kisebbségek jogait összesíti – magyarázta Basescu, hozzátéve, ha rajta múlna, a jogszabály akár már ma hatályba léphetne. Mint ismert, a kisebbségi törvénytervezet évek óta a parlament asztalán hever, az RMDSZ most a kormánykoalícióban való maradás feltételeként rögzítette a jogszabálynak ebben az ülésszakban történő elfogadását.

Marosvásárhelyi Rádió, erdely.ma

Jogerősen nyert az Urmánczy-egyesület

 

Helyt adott a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület fellebbezésének a Hargita Megyei Törvényszék, és hatályon kívül helyezte azt az alapfokon hozott döntést, amely szerint az alapító okiratból ki kell venni az autonómiatörekvéseket támogató passzust – tájékoztatta tegnap a Krónikát Kincses Előd, az egyesület ügyvédje. A határozat jogerős.

Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három, szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor Alapítvánnyal. Az Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti.

Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak.

A több mint egy éve húzódó per során a csíkszeredai törvényszék helyt adva az Urmánczy-egyesület kérelmének visszautalta a tárgyalást a maroshévízi bíróságra. Ez alapfokon azonban ismét a román civil szervezeteknek adott igazat, elrendelte a székelyföldi autonómiatörekvések támogatásáról szóló passzus törlését. Ezt a határozatot támadta meg az Urmánczy-egyesület, a megyei törvényszék pedig jogerős határozatban hatályon kívül helyezte az alapfokú ítéletet.

Szerző(k): Jánossy Alíz , kronika.ro

Károly herceg: Románia legjobb exportterméke Erdély

 

Erdély a legjobb exportterméke Romániának – nyilatkozta az ötnapos erdélyi látogatáson tartózkodó Károly brit herceg a román televíziónak. A trónörökös szerdán a Hargita megyei Csíkdelnére látogatott, ahol találkozott a helybéliekkel, megtekintette a árpád-kori Szent János templomot, és otthonában meglátogatott egy, a faluban letelepedett brit állampolgárt. Kedden este Károly herceg háromszéki elöljárókkal találkozott zalánpataki birtokán, a brit korona várományosa többek között az autentikus székely falvakról érdeklődött.

Károly herceg
Kaszát kért ajándékba

A brit trónörökös tegnap a Csíkszeredától nyolc kilométerre fekvő Csíkdelne határában álló templom mellett kezdte látogatását, ahol egy mocsaras rész terült el, és ahol Demeter László, a Sapientia EMTE csíkszeredai biológuskutatója egy nagyon ritka békafaj életét tanulmányozza. Károly herceg mintegy fél órát sétált a helyszínen a kutató társaságában. Miután megtekintette a Szent János-templomot, meglátogatott egy brit állampolgárt, aki a székelyföldi faluban telepedett le. Dr. Barbara Knowls biológus megvásárolt egy hagyományos csíkdelnei házat, amelynek felújítása jelenleg folyik. A sajtónak elmondta, tavaly találkozott először a herceggel a Maros megyei Szászkézden, ahol a trónörökös részt vett egy tejfeldolgozó üzem felavatásán. Károly herceget étellel is kínálták, ő azonban csak sajtot evett, a szalonnához, fasírthoz, füstölt kolbászhoz nem nyúlt. Megkóstolta a helyben főzött pálinkát is, majd kérésére megtanították kaszálni. Ez annyira tetszett neki, hogy megkérte a jelenlevőket: küldjenek neki egy kaszát Nagy-Britanniába.

A brit trónörökös kedden a román közszolgálati televíziónak nyilatkozott erdélyi és romániai benyomásairól. Az intézmény közleménye szerint azt mondta, hogy „Romániának a legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

Helyi termékek a hercegi vacsorán

A brit korona várományosa kedd este a Kovászna megyei Zalánpatakon levő birtokán helyi és megyei önkormányzati vezetőkkel találkozott, miután aznap beköltözött itteni, évekkel ezelőtt vásárolt, nemrég felújított házába. A másfél órás megbeszélésen, majd az azt követő vacsorán részt vevő Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a trónörökös a helyi termékekről és hagyományokról, az autentikus székely falvakról érdeklődött. A találkozón jelen volt György Ervin prefektus, Nagy István baróti, valamint Kasléder József málnási polgármester is.

Az elöljárók úgy vélik, a hercegi látogatás növelheti Székelyföld megbecsülését, és az itthon maradásra buzdíthat. „Nagyon fontos jelzés Zalánpatak, Háromszék és az egész Székelyföld számára az, hogy a brit korona örököse birtokot vásárolt ebben a faluban” – fogalmazott Tamás Sándor, aki méltatta a Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor ebben játszott szerepét is. A megyei tanácselnök hozzátette: reméli, hogy Károly herceg életmódja példaként szolgál mások számára is a helyi hagyományok megőrzése tekintetében. A Krónikának elmondta, a herceg nagyon közvetlen és érdeklődő. Jól tájékozott az erdélyi valóságról, és nagyon fontosnak tartja a hagyományos életmód, a székely falukép megőrzését, a találkozón is azt hangsúlyozta, hogy ami a helybeliek számára megszokott, az másnak kuriózum lehet. Ennek szellemében a vacsorán is helyi készítésű sajtot és lekvárt szolgáltak fel, mesélte a tanácselnök.

Meglátogatná a múzeumot

A háromszékiek a sepsiszentgyörgyi művészeti népiskola diákjai készítette tükröt ajándékoztak a brit trónörökösnek, hogy mindig „visszapillantson” Zalánpatakra, valamint szilvapálinkát egy fogyatékos gyerekek által díszített, székely legény-leányt ábrázoló palackban. Közösen végiglapozták a Kovászna megye értékeit bemutató angol nyelvű kiadványt, amelyből leginkább a Székely Nemzeti Múzeum tetszett meg a hercegnek, ezt legközelebb meg is szeretné látogatni, mesélte Tamás Sándor.

Kasléder József málnási polgármester lapunknak elmondta, Zalánpatak esetében a hagyományos életmód vált értékké, így a brit trónörökös többszöri látogatása olyan lehetőség, amelyet ki kell tudni használni. Elmondta, a zalánpatakiaknak mindig jobban meg kellett küzdeniük a megélhetésért, a községközpontba is a hegyen át, gyalog járnak be, most viszont elégtételt jelent számukra, hogy falujuk a figyelem középpontjába került. „Idős emberek eddig elszigetelten éltek, és most látják magukat a televízióban. Ez csodálatos számukra” – mondta lapunknak Kasléder, aki évek óta tervezi, hogy biofaluvá alakítja a világtól elzárt települést.

Mint ismeretes, a brit korona várományosa már évek óta különösen vonzódik Erdély szász építészeti örökségéhez. Több falusi birtokot megvásárolt, a brit Mihai Eminescu Alapítvány pedig az egykori hagyományos építészeti stílust tiszteletben tartva többtucatnyi szász házat restaurált. Károly herceg korábban kifejtette, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és szerinte meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. A trónörökös biotermékeket is előszeretettel fogyaszt, erdélyi látogatásai alkalmából rendszerint részt vesz a helyiek által szervezett hagyományos termékek bemutatóján. 2008-ban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy „Erdély a vérében van”, különleges módon ragaszkodik Romániához, kifejezetten Erdélyhez.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

>