Archive

Category Archives for "EMI"

Testületileg bojkottálja az MPP az EMI-tábort

Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) ügyvezetője néhány perccel ezelőtt tájékoztatta az EMI-tábor szervezőit, hogy egyetlen tagjuk sem képviselheti szervezetüket a 7. EMI-táborban Gyergyószentmiklóson. Az MPP az EMI-tábor elnökségének tegnapi közleményére hivatkozva döntött úgy, hogy nem vesz részt a táborban. A tegnapi sajtónyilatkozat az MPP-re nézve sértő volt – fogalmazta meg álláspontjában. Soós Sándor EMI-elnök elmondta: működik a pártfegyelem nem kifejezetten Szász Jenő mellőzése, hanem annál inkább a csapatszellem miatt nem jelenik meg.

Kolozsvári Szabadság

Az MPP üdvözli Cseke lemondását

Ha nem történik jelentősebb költségvetés-kiegészítés az egészségügyi minisztériumnál, hiába kerül oda jó szakember, ugyanolyan tehetetlen lesz, mint Cseke Attila, és sorsa is hasonló lesz – véli Nagy András, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke.

Elismerte, hogy Cseke elkezdett egy reformot, és sajnálatosnak nevezte, hogy nem tudta azt végigvinni, e folyamat legfontosabb lépése a kórházátalakítások mellett az egészségügyi biztosító minisztériumi alárendeltségbe vonása lett volna. Nagy András szerint ez létfontosságú lenne, hatalmas összegek fölött rendelkezik a biztosító, évi nyolcmilliárd új lej elosztásáról. Nagy András azt is elmondta: Cseke saját politikai karrierjét próbálja menteni mostani lemondásával, bízik benne, hogy a jövő évi választásokig a polgárok elfeledik az egészségügy élén folytatott, sok szempontból áldatlan szereplését.
Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke úgy vélte, dicséretes az egészség­ügyi miniszter bátorsága, ám ezt a lépést sokkal hamarabb meg kellett volna tennie. Azt is elmondta, az RMDSZ képtelen fontos helyi kérdéseket orvosolni – példá­ul az anyanyelvhasználatot a rendőrségen, útlevélosztályon, munkaügynél –, nem tudja megfelelő módon képviselni a székelyföldi, az erdélyi magyarság érdekeit, így nehéz elhinni, hogy képes eredményesen részt venni az ország irányításában. Az MPP komolyan gondolja a magyar jobboldal összefogásának szükségességét, szükség lesz erre, hogy le tudják váltani az RMDSZ-t mondotta. (-kas) Háromszék

A munka még tart

Visszaadják a baróti strand területét

Írta: Böjte Ferenc, Székely Hírmondó

Barót városi tanácsának ez évi legemlékezetesebb ülése február 11-én zajlott, amikor több órás parázsló vita után az RMDSZ-es tanácsosoknak sikerült a baróti strand ügyét már-már a klinikai halál állapotából visszahozni a gyűlésterem asztalára, hogy aztán végül, két MPP-s szavazat által is támogatva, döntést hozhassanak a strand területének a megyei tanács számára való átadásáról.

A fürdőhelynek a Borvíz útja projekt keretében való felújítására a megyei tanács csak úgy keríthetett sort, ha a munkálatok idejére a terület saját tulajdonába kerül. Akkor külön szerződésbe foglalták azt, hogy Barót várost semmilyen költség nem fogja terhelni a munkálatokkal kapcsolatban, és leszögezték a pontos határidőt is, amikor a terület – a felújított stranddal – ismét visszakerül a város tulajdonába: nos, ez a határidő a mai nappal lejárt. Az április 8-án elkezdett felújítási munkálatokat azonban nem sikerült még teljes egészében befejezni, Nagy István polgármester szerint nem lehet tudni még, honnan kapja a vizet a strand, hogyan fogják szűrni és hová vezetik el a használt vizet. A terület visszaadására mindenképp ma 13 órakor sor kerül, információink szerint a munkálatokat végző cég további 45 napos haladékot kapott azok végleges befejezésére.

EMI tábor

Ma délelőtti országos elnökségi döntés nyomán az MPP nem vesz részt hivatalosan az EMI táborban, azaz meghívott tisztségviselői, esetleges moderátori szereppel megbízott tisztségviselői visszalépnek, visszamondják a felkérést.
Az ok a tegnap és ma az EMI által a sajtóban közzétett, Szász Jenő személye ellen, illetve a Kövér-részvétel lemondása körül kialakult támadás áll.
Lásd később a hivatalos állásfoglalást, közleményt.
Kérjük meghívott tisztségviselőinket, hogy az elnökségi döntéssel összhangban járjanak el, mondják vissza a szereplést.

MPP központi iroda

Az EMI, a MIT, az MPP és az SZNT közös közleménye

 

Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen:
Az RMDSZ érdemi konzultáció nélkül, román hatalmi segédlettel akarja a magyar nemzeti közösségre és az országban élő etnikai kisebbségekre kényszeríteni a törvénytervezetét. Következésképpen a törvénytervezet nélkülözi a magyar nemzeti közösség és a kisebbségek társadalmi támogatását, és így súlyos demokrácia-deficittel rendelkezik.
A romániai és a magyarországi közvélemény, másfelől az európai politikai fórumok félrevezetésével az RMDSZ és kormánybeli szövetségesei azt kívánják elhitetni, hogy a kisebbségi törvénytervezet teljes mértékben megfelel az uniós követelményeknek, és példás formában szavatolja a romániai magyar nemzeti közösség és a romániai nemzeti kisebbségek emberi jogait, esélyegyenlőségét és kulturális autonómiáját.

Hirdetés

A hivatalos RMDSZ-propaganda „áttörésnek" és „precedens nélküli eredménynek" tekintené, ha a kisebbségi törvényt elfogadná a román parlament. A többségi törvényhozás viszont még a törvénytervezetbe foglalt kisebbségi minimumot is maximális engedménynek igyekszik beállítani, hogy a lehető legkevesebbel „fizesse ki" a romániai magyar nemzeti közösséget és a romániai nemzeti kisebbségeket.
A tervezetről teljes bizonyossággal megállapítható, hogy:
(1) nem szünteti meg az etnikai alapú diszkriminációt;
(2) több ponton ütközik a demokrácia és a jogállamiság elveivel;
(3) a politikai pluralizmus ellenében monopóliumot biztosít a parlamenti kisebbségi szervezeteknek, köztük az RMDSZ-nek;
(4) súlyosan korlátozza a választás szabadságát;
(5) korlátozza a kisebbségi közösségek tagjainak a törvény előtti egyenlőségét;
(6) végső soron pedig éppen azzal marad adós, amit ígér: a magyar nemzeti közösség és a kisebbségek valódi autonómiájával.
A kisebbségi törvénytervezet által kilátásba helyezett korlátozó- és részjogokkal, valamint többségi engedményekkel szemben erdélyi magyar közösségünknek – fennmaradása érdekében – tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldön pedig területi autonómiára van szüksége. Ez irányú törvénytervezeteink a Parlament elé kerültek, ám a nacionalista román politikai többség az RMDSZ közreműködésével ezeket a kisebbségi törvény hamis alternatívájával kívánja helyettesíteni.
Szem előtt tartva a romániai magyar nemzeti közösség politikai akaratát, valamint az Európai Parlament szubszidiaritásra és az önkormányzatiság elvének érvényesítésére vonatkozó 2005. áprilisi határozatát, figyelembe véve továbbá a koppenhágai integrációs kritériumok teljesítésének a követelményét, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács közösen követeljük, hogy:
– Az RMDSZ vonja vissza kisebbségi törvénytervezetét.
– Induljon széles körű magyar társadalmi párbeszéd a közösségi emberi jogokat is tartalmazó törvénytervezet tárgyában, az egyházi és a civil szféra részvételével.
– Parlamenti pozíciójával élve, az RMDSZ támogassa az EMNT és az SZNT által benyújtott autonómia-törvénykezdeményezéseket. E célból felszólítjuk az RMDSZ-t, hogy szervezeteink szakértőivel együtt dolgozzák ki az RMDSZ parlamenti csoportjainak munkaanyagát az említett törvénykezdeményezések részletes vitában való megvédésére.
– A román kormány az RMDSZ monopóliumát meghaladva fogadja el partnereiként a magyar közösség többi képviseleteit.
Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek nem kisebbségi törvényre, hanem tényleges és teljes egyenlőséget szavatoló autonómia-statútumokra van szüksége!

Kelt Erdélyben, 2011.VI.8.-án

Soós Sándor, Erdélyi Magyar Ifjak
Sándor Krisztina, Magyar Ifjúsági Tanács
Szász Jenő, Magyar Polgári Párt
Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács

Az Erdélyi Magyar Ifjak a Kisebbségi Törvényről – Közlemény

[ 2011. május 13., 20:22 ] [70]

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) megalakulása óta különös figyelmet fordít nemzeti sorskérdéseinkre, és a Kárpát-medencei magyarság nemzetpolitikájának tevőleges erdélyi szereplőjeként működött és működik. Céljainknak megfelelően, ez év elején megalakítottuk az EMI nemzetpolitikai szakcsoportját, melynek első témája az idén ismét napirendre került, de fontosságához képest keveset vitatott hazai kisebbségi törvénytervezet.
A 2005-ös sikertelen előterjesztés után, az elmúlt évek gyenge kormányzati eredményeinek ellensúlyozására, az RMDSZ idén ismét megpróbálja átkényszeríteni a bukaresti törvényhozáson kisebbségi „magántörvényét”. Sokat elárul az előterjesztők demokráciakoncepciójáról és közéletünk jelen állapotairól a tény, hogy amíg hat évvel ezelőtt legalább a konszenzuskeresés látszatát igyekeztek megteremteni, ezúttal már ennek leghalványabb szükségét sem látták: a társadalmi vita lefolytatásának szükségessége idén fel sem merült. A hat évvel ezelőtti tiltakozáshullám jeleit sem tapasztalhatjuk. A civil szervezetek, politikai alakulatok és az egyházak talán úgy gondolják már kifejtették álláspontjukat évekkel ezelőtt és fölösleges újra elmondani, de hangsúlyozzuk, ismét ugyanaz a számunkra elfogadhatatlan kisebbségi törvény van napirenden. A törvénytervezet részletes elemzése alapján a következő tényeket tartjuk kiemelésre fontosnak:
– az előterjesztők által kerettörvénynek nevezett szöveg sehol, még utalás formájában sem foglalkozik a területi autonómia lehetőségével.
– a tervezet a másfél milliós erdélyi magyarságot egy szinten kezeli további 19 romániai nemzeti és etnikai kisebbséggel, melyek többsége alig pár ezer lelket számláló, az asszimiláció és a nyelvvesztés előrehaladott állapotában lévő közösség, valamint rájuk és igényeik szerint tervezett szabályozással kíván megoldást adni országnyi közösségünk létkérdéseire.
– a tervezet nem rendelkezik önálló, állami magyar egyetemek létrehozásának kötelezettségéről, továbbá említést sem tesz önálló, állami fenntartású közszolgálati médiaorgánumok létrehozásáról.
– a tervezet, az eddigiekhez képest, a nyelvhasználat területén semmilyen többletjogot nem biztosít.
– a tervezet a kisebbségi jogok részletes kibontása helyett arra fordít kiemelt figyelmet, hogyan adjon olyan szabályozást, mellyel ellehetetlenítse az RMDSZ-en kívül más kisebbségi magyar szervezet létrehozását.
– a tervezet valamennyi romániai kisebbségi szervezetet egy közvetlenül a kormány alá rendelt gyűjtőszervezetbe kényszerítene, miközben azt semmilyen döntéshozatali jogkörrel nem ruházza fel.
– a tervezet, homlokegyenest szembemenve az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveivel, felülről lefelé „építkezve”, centralizált, országos működésű úgynevezett Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat javasol, melyek – esetleg – létrehozhatnak területi, azaz megyei szervezeteket, de csupán egyszerű jogi személyi státusszal. Helyi szervezetekről egy szó sem esik.
– a tervezet kulturális autonómia-elképzelésének alapját jelentő Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat olyan belső választásokon választanák meg, melyek lebonyolítását a mindenkori kormány szabályozná és az illető kisebbség reprezentatív szervezetére, esetünkben az RMDSZ-re bíznák.
– a tervezet teljes egészéből hiányoznak a végrehajtást illető garanciák, illetve az eseteleges szankciók.

(Fentiek egy az EMI nemzetpolitikai szakcsoportja által készített nagyobb terjedelmű elemzés kivonatát képezik, mely május 20-án a Krónika napilapban megjelenő Szempont melléklet közölni fog.)
Fontosnak tartjuk elmondani, hogy az 1993-as első kisebbségi törvénytervezet óta az RMDSZ olyan súlyos mértékben hátrált meg közösségi jogaink tekintetében, hogy az a tervezet legitimitását alapvetően kérdőjelezi meg, és több mint kétségessé teszi, hogy az erdélyi magyarok valódi igényeire jelenthetne akárcsak részleges megoldást.
Összegzésképpen tehát, egyértelműen és határozottan vissza kell utasítanunk az RMDSZ újbóli próbálkozását „egyszemélyes” kisebbségi törvénytervezete elfogadtatására, valamint, ahogyan azt 2005-ben a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és az Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) közösen tettük, nevezett politikai alakulatot felszólítjuk, vonja vissza törvénytervezetét, térjen vissza az erdélyi magyarság területi autonómiájának képviseletéhez és legyen partner széleskörű társadalmi vita lefolytatásához egy a magyar közösség valódi érdekeit szolgáló kisebbségi kerettörvény megalkotásához és beterjesztéséhez.
2011. április 13.
Nagyvárad/Kolozsvár

Csomortányi István, EMI nemzetpolitikai szakcsoport vezető
Soós Sándor, EMI-elnök

EMI-közlemény

erdely.ma

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Visszaszámlálás! CSAK 18 nap maradt a 3. királyfi vagy királylány pályamunkák leadásának határidejéig.
Jó munkát kívánunk a tartalmas dolgozatok megírásához.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

IX-XII-es diákok számára

„A 3. királyfi, vagy királylány” témakörben

Abból a tragikus tényből kiindulva, hogy a XX. század utolsó harmadától a magyar nemzetlélekszáma rohamosan fogyatkozik,  alulírott szervezetek a 2005-ben indított Áldás-Népesség Mozgalom keretében irodalmi versenyt hirdetünk erdélyi diákoknak és óvodásoknak. A verseny célja: bevinni a köztudatba ennek a rejtetten jelentkező társadalmi betegségnek a pusztítását, mozgósítani minden szervezetet és állampolgárt a baj orvoslása érdekében.

A népességcsökkenés elsősorban a gyermekvállalási kedv hiányával magyarázható. Demográfiai és lélektani szempontok arra engednek következtetni, hogy a harmadik gyermek vállalására  könnyebben elhatározzák magukat a szülők, mint az első, illetve a második esetében. Ez magyarázza a kezdeményezés ötletét.

Tekintettel a téma jelentőségére, programunk védnökségét két ismert közéleti és közösségi életünkben fontos szerepet betöltő személyiség vállalta: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.

A pályázat során bármilyen írott műfajú (esszé, monda, vers, valós történet, napló, tudományos dolgozat, riport, stb.) alkotást elfogadunk, amelynek témája a harmadik testvér iránti szeretet, illetve az utána való vágyakozás.

A jelentkezőket négy kategóriába soroljuk. Óvodásoktól érettségiző diákokig várjuk a résztvevőket. A díjak kategóriánként: 1000, 500 és 300 euró értékben kerülnek kiosztásra.

Jelen felhívásunkkal egyetlen kategóriában hirdetjük meg a pályázatot, éspedig a IX-XII. osztályos tanulók számára. Az említett másik három kategória (óvodások, I-IV. és V-VIII. osztályosok) meghirdetésére a 2011-es esztendő első felében kerül sor.

Célunk, hogy közüggyé váljon népességfogyásunk megállítása és a folyamat irányának megváltoztatása.

Kezdeményezésünkhöz csatlakozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amely évek óta szintén az Áldás-Népesség Mozgalom keretében szervezi az Adj, király, katonát!
címen népszerűvé vált vetélkedő-sorozatot. A MIT felajánlotta, hogy rendezvény-sorozatuk 2011-2012-es szöveggyűjteményébe, bekerülhetnek a nyertes pályaművek.

Felhívásunk mellékleteiként közöljük a pályázat útmutatóját valamint a jelentkezési lapot, melyek letölthetőek a következő honlapról is: www.magyarifjak.org.

Kolozsvár, 2010. november 11.

Szervező:

Csép Sándor,

az Áldás-Népesség Mozgalom

kezdeményezője (0744 606917)

Társszervező:
Soós Sándor,

az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke (0745 568605)

Kövér László: konszenzus kell a nemzetpolitikába

 

http://szekelyhon.ro/hirek/kozelet/kover-laszlo-konszenzus-kell-a-nemzetpolitikaba
2010. augusztus 15., vasárnap 18:09

Székelyudvarhelyre látogatott augusztus 14-én Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Jelenlegi tisztségében most tisztelte meg először a várost jelenlétével. Azon túlmenően, hogy rendszeresen jár Székelyföldre, családostól vagy akár egymagában, most az EMI-táborba készült, hónapokkal ezelőtt meghívták egy beszélgetésre. Mivel erre járt, a Magyar Polgári Párt vezetőségével is találkozott egy kötetlen beszélgetés erejéig. A közméltóságot az aktuális politikai helyzetről kérdeztük.

koverlaszlo1_b

– Milyen visszhangja van jelenleg a kettős állampolgárság törvényének a magyarországi közszférában?

Magyarországon a nemzetpolitikát illetően meglehetősen hullámzóak a kedélyek, könnyű lerombolni olyan eredményeket, melyeket hosszú éveken át próbálunk felépíteni. Úgy érzem, azon nyolc év után, ami az MSZP–SZDSZ kormányzást jellemezte, melynek eredménye a sok negatívum mellett az lett, hogy az a féle politika elvesztette a hitelét, ez egy pozitívum. Ez érinti a nemzethez való viszonyt is. Mindazok a demagóg uszító szólamok, melyek a státustörvény végrehajtása ellen szóltak, megmérgezték a magyarországi közállapotokat. Ugyanabba a kalapba kerültek, mint az összes többi hazugság. Az emberek egy része mindjárt december 5-e után szégyellte, hogy nem vett részt a választásokon, vagy éppenséggel nemmel szavazott. Úgy látom, a többség az elmúlt években megértette, hogy nincs veszítenivalója, ha összefog saját nemzettársaival – csak erősebbek tudunk lenni így.

Antalfi József , erdelyipolgar.blogspot.com

1

A magyarok mellőzése miatt tüntettek Kolozsváron

Spontán tüntetés volt ma délután Kolozsváron. A flash-mob jellegű tiltakozóakción körülbelül 300-an vettek részt, mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt, mind az Erdélyi Magyar Ifjak, mind a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében, de többen voltak jelen a magyar történelmi egyházak részéről is.

A megmozdulásra azért került sor, mert a polgármesteri hivatal egy avatóünnepséget szervezett abból az alkalomból, hogy megújították „kincses Kolozsvár” Mátyás-király szobrával ékesített évszázados főterét, és erre az ünnepségre sem magyar felszólalót, sem magyar előadót nem hívtak meg. Más szóval, a város jelenkori vezetése az Egyesülés Tere névre keresztelt főteret csak a románoknak szándékozta átadni.

Király Zoltán fotói:

erdely.ma
3

A rendőrségen tartották az EMI- seket Gasparovic látogatása miatt – film

Forrás: dunatv.hu

Bevitték a rendőrségre szombaton Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű szervezet kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic szlovák államfő ottani látogatása idején.

Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke az MTI-nek szombaton elmondta: az Európában bevett gyakorlatnak megfelelően, fleshmob – villámcsődület” – keretében, néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal.

Az egyik transzparensre azt írták angol nyelven: „Gasparovic, fajgyűlölő vagy?”. Egy másikon pedig – a szlovák nyelvtörvényre utalva – azt: „Gasparovic, ne beszélj szlovákul!”

Mivel az EMI-tagok tudtak a szlovák államfő látogatásáról, kilencen három gépkocsival utaztak Nagyszalontára. Lovassy elmondta: a város bejárata előtt mintegy három kilométerrel „rutinellenőrzés” keretében megállították, majd tovább engedték őket, Lovassy szerint már ez is része volt a „késleltetésnek”. A tüntetni készülők a Gasparovic által meglátogatni kívánt szlovák tiszteletbeli konzulátus épületének közelében parkoltak le, mintegy százötven méterre onnan. A szlovák elnök akkor még nem érkezett meg, a hatóságok amúgy is lezárták a látogatás színhelyének környékét – mondta az MTI-nek az ifjúsági szervezet tisztségviselője.

Leparkolásuk után tíz perccel megjelent mellettük egy civil ruhás rendőr és egy csendőr, s mind a kilenc fiatalt bevitték a rendőrségre. Ez déltájban volt, körülbelül két órával később engedték szabadon őket. Lovassy hozzáfűzte: semmivel nem indokolták, hogy miért kellett „begyűjteni” őket, mindenről beszélgettek velük, csak éppen a Gasparovic-látogatásról nem esett egy szó sem. Az EMI-vezetőnek meggyőződése, hogy a román rendőrség csak az időt húzta, így akarta megakadályozni, hogy tüntessenek.

mno.hu, MTI , erdely.ma

Biciklitúra az autonómiáért

Harmadik alkalommal pattant kerékpárra tegnap reggel a váradi bazilika előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tucatnyi tagja. Céljuk, hogy az Érmelléken át egészen Érmihályfalváig karikázva az idén is felhívják a civil szféra és a politikum figyelmét az itt élő magyarság önrendelkezési jogára, az Érmellék áldatlan helyzetére, valamint a lehetséges megoldásokra.

„1940-ben, szeptember 6-án vonult be a magyar honvédség Nagyváradra. Ezzel az időponttal kötöttük össze immár hagyományossá vált, figyelemfelkeltő akciónkat, mivel ezt sem civil, sem politikai szervezetek nem vállalták fel. Azért járjuk be éppen az Érmelléket, mert Székelyföld mellett ez egyike azon területeknek, ahol többségben él a magyarság, és ezért a vidék sajátos jogállásának a kérdését indokolt felvetni” – összegezte Barta Béla, az EMI alelnöke. Mint hozzáfűzte, Székelyföldhöz képest itt mind gazdasági, mind kulturális, szellemi vonatkozásban rosszabb a helyzet.
Mivel az egyik drótszamár meghibásodott, a csapat kisebb késéssel, az indulás időpontjaként kitűzött 9 óra helyett azután tizenöt-húsz perccel vágott neki az Érmihályfalváig tartó, közel hetven kilométeres útnak. A fiatalok minden településen megálltak, plakátokat ragasztottak ki, és szórólapokat osztogattak. A szórólapokon pontokba szedve taglalták, mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés. Például:„Minden nemzeti közösség számarányának megfelelően vesz majd részt a döntéshozó és végrehajtó hatalomban; az Érmellék minden magyar lakója anyanyelvén fordulhat a különböző hivatalokhoz, és magyar nyelven kap választ akár szóban, akár írásban; az érmelléki magyarok adóinak 90 százaléka helyben marad – ma az adók fele sem marad az önkormányzatoknál; az Érmellék fejlesztéséről, a pénzforrások felhasználásáról a helybeliek döntenek majd, és nem Bukarestből diktálnak nekik;” stb. Az EMI-sek hangsúlyozták, az önrendelkezés biztosítása az egyetlen esélye a magyarság megmaradásának és az Érmellék fejlődésének.
A kora délután Érmihályfalvára érkezett csapatot kísérő gépkocsi hozta vissza a bringákat a megyeszékhelyre, az akcióban részvevők pedig vonattal tértek haza.

Sükösd T. Krisztina, Reggeli Újság , erdely.ma

Az én egyetemem – Pályázat az egykori bolyaisok számára

Kolozsvári székhelyű és országos hatókörű ifjúsági szervezetek március 15-e után újabb együttműködést készítettek elő, melynek célja egy megemlékezés-sorozat szervezése az 50 éve felszámolt Bolyai Egyetem évfordulóján, ugyanakkor a fiatalok véleményének tolmácsolása a magyar egyetem ügyében.

Az ifjúsági szervezetek pályázatot hirdetnek Az én egyetemem címmel, ennek keretében várják az egykori bolyais diákok ill. tanárok írásait, a következő témakörökben:

• az diákélet a Bolyai Egyetemen;
• „összevonás” diákszemmel;
• a Babes-Bolyai létrehozásának következményei.

A kiírásra pályázni lehet bármilyen írásművel, visszaemlékezéssel, melynek terjedelme 2-5 A4-es oldal.

A legjobb írások megjelennek a Krónika és a Szabadság napilapok mellékleteiben ugyanakkor a szerzők ajándékcsomagban is részesülnek.

Az 50 éves évforduló alkalmából egy gyűjtést is szervezünk. Olyan tárgyakat (pl. bolyais ellenőrző, egyenruha), fényképeket, dokumentumokat, archív felvételeket keresünk, amelyek a Bolyai Egyetemhez kapcsolódnak. E relikviákat egy kiállítás keretében mutatjuk be, melynek helyszíne a Belvárosi Unitárius Egyházközség Tanácsterme, időpontja április 25-e.

Az írásokat és tárgyakat 2009. április 23-ig lehet leadni a KMDSZ-irodában (Petőfi u. 21. sz.) illetve az esszéket elektronikus úton is elküldhetik a következő címek valamelyikére: office@kmdsz.ro, emi@magyarifjak.org.

Érdeklődés:
KMDSZ-iroda: Petőfi /Avram Iancu utca, 21. szám, telefon: 0788-251026, 0264-595700,
e-mail: office@kmdsz.ro, irodaszolgálat: 9-19 óra között
és
EMI-iroda: Mócok útja 4/6. sz., e-mail: emi@magyarifjak.org, telefon: 0743-030628, 0264-599222, irodaszolgálat: 9-13 óra között.

Szervezők: Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), Tőkés László EP-képviselő kolozsvári irodája.

erdely.ma

Az EMI levele a parlamenti pártok vezetőihez

A Demokrata-Liberális párt frakciója részére
Toader Mircea-Nicu frakcióvezető úr figyelmébe
A Szociáldemokrata Párt – Konzervatív Párt frakciója részére
Hrebenciuc Viorel frakcióvezető úr figyelmébe

A Nemzeti Liberális Párt frakciója részére

Popescu-Tăriceanu Călin és Constantin Anton frakcióvezető urak figyelmébe
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója részére
Márton Árpád-Francisc frakcióvezető úr részére

Tisztelt Frakcióvezető Urak!

Amint azt bizonyára Önök is tudják, Kolozsvár és a város környékének magyar lakossága rendkívül jogtalannak és sértőnek tartja, hogy a városban a magyar nyelv semmilyen joggal nem rendelkezik. A város hivatalaiban nem nyílik mód a magyar nyelvű ügyintézésre, az igazságügyi, egészségügyi és más intézmények kizárólag románul működnek, s a román egynyelvűség még olyan – szimbolikus értékkel is rendelkező – területen is kizárólagos, mint például az utcanevek. Mindennek hátterében jórészt az áll, hogy a 2001/215 számú közigazgatási törvény csak azokon a településeken teszi lehetővé a magyar nyelv használatát, melyeken a magyar lakosság aránya eléri a 20%-ot.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár népességének 19%-a magyar, ami 60 ezer főt jelent. 1948-ban a városban 68 ezer magyar élt, ami az akkori lakosságának még 58%-át tette ki. Azaz Kolozsváron a magyar lakosság aránya elsősorban nem a magyar népesség létszámának fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetően.

Szervezetünk méltánytalannak és igazságtalannak tartja, hogy a kolozsvári magyarokat még 2008-ban is a kommunista diktatúra soviniszta politikája miatt diszkriminálják és korlátozzák anyanyelvhasználatukban. Ráadásul e diszkrimináció ugyancsak sújtja a városban tanuló több ezer, Erdély más részeiről érkező magyar középiskolást, főiskolást és egyetemistát is (akiket beszámítva egyébként a magyar lakosság már a 20%-os kvótát is elérné).

Mindezek miatt arra kérjük Önöket, alkossanak és fogadjanak el olyan, a problémát rendező törvényt, melynek értelmében:

– a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20%-ról 10%-ra csökkenti;
– a nyelvhasználati küszöböt nem csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kötik, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik (e tekintetben javasoljuk a 10 ezer fős korlát bevezetését)
– Erdély fővárosa, mely a régió multikulturalizmusát és többnyelvűségét is szimbolikusan is képviseli, a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezik.

Levelünk végén szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezen intézkedések foganatosítása nemcsak a kolozsvári magyarok és a városban tanulók nyelvi elnyomását mérsékelné, hanem nagyban hozzájárulna ahhoz is, hogy e történelmi régió – ami valóságos tükre a sokszínű és sokkultúrájú Európának – megőrizhesse nyelvi-kulturális sajátosságait.

Fáradozásukat előre is köszönjük.

Üdvözlettel,

Soós Sándor, elnök,

Erdélyi Magyar Ifjak

2009. március 26., Kolozsvár

erdely.ma

  • admin
  • 2009. március 26. csütörtök
  • EMI
>