Archive

Category Archives for "EMEF"
5

Politikai aggódók – olvasd el !

Már a magyarországi választások első fordulója előtt sokan aggodalmaskodtak Erdélyben amiatt, vajon miként viszonyul második kormányzása idején a Fidesz az RMDSZ-hez, milyen változás várható a két alakulat egyáltalán nem felhőtlen kapcsolatában. Most, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat kormányzati pozíciója ténykérdés, kétharmados parlamenti többsége valószínűsíthető, ez a féltő kíváncsiság tovább fokozódott, ráadásul nem csak magyar közegben.

iközben a liberális Varujan Vosganian Traian Băsescu parlamentiküszöb-emelő kezdeményezése nyomán azonosította a célkeresőben az RMDSZ-t – valljuk be, joggal –, Mircea Geoană már Băsescu–Orbán-paktumot vél körvonalazódni az RMDSZ elveszejtésére. A román szociáldemokraták bukott államfőjelöltjének, elnökének krokodilkönnyeiről elöljáróban annyit, hogy éppen ő berzenkedik erősen a jobboldal magyarországi térhódításával, a szélsőjobb előretörésével szemben, akinek egykori jobbkeze, Marian Vanghelie bukaresti PSD-elnök néhány nappal ezelőtt paktált le a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjával.

Többek között ennek tudható be az is, hogy a megannyi nézeteltérés ellenére a mai napig nem bomlott fel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és hogy Orbán Viktor a választások első fordulóját megelőzően éppen a Tőkés László vezette EMNT-vel kötött stratégiai partnerséget. Lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte, de miközben Szász Jenőt lefoglalják a belső ellenfeleinek eltávolításával járó teendők, az RMDSZ mára teljesen új vonalon, egyik háromszéki érdekcsoportja révén igyekszik becserkészni a fél lábbal már a hatalmon lévő Fideszt, de főleg annak szövetségesét, a KDNP-t.A lila láng által megégetett Geoană alaposan melléfog, amikor arról értekezik, hogy a Fidesz – horribile dictu: kart karba öltve Băsescuval – az RMDSZ gyengítésén, továbbá az MPP „feltuningolásán” fog munkálkodni. A Fidesznek akkor sem áll érdekében aláásni az RMDSZ pozícióit, ha erdélyi magyar ellenfeleik támogatása miatt Markóék évekkel ezelőtt kígyót-békát kiáltottak Orbánékra, ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy az RMDSZ és az EMNT tavalyi, Szász Jernő által erősen kárhoztatott összefogása nem a Cotroceni-palotában, hanem a Fidesz központi székházában kapott zöld jelzést.

Nos, akkor kiért is kell itt aggódni?

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

Külön ünnep, külön gyász

Egyre inkább úgy tűnik, kevés a gyakorlati hozadéka a tavaly életre hívott és oly nagyon ünnepelt magyar összefogásnak. Pillanatnyi célját — az eredményes közös szereplést az EP-választásokon — elérte, ám azóta szinte nem akadt olyan kérdés, amelyben egyetértettek volna a felek. Nem sorakoztak fel a Tőkés László által megálmodott módon a nagy és szent ügyek mellé, mi több, az éppen ezek kapcsán élesedő nézetkülönbségek csak erősítik a széthúzást.

Az autonómia-munkacsoportot életre hívták, ám munkájuk jó esetben is csak vánszorog, eddig eredménynek a látszatát sem sikerült felmutatniuk. Nem született megállapodás sem tavaly, sem idén a székelyföldi önkormányzati nagygyűlések ügyében, a politikai szekértáborok külön-külön rendezvényeken hangoztatták zengzetes autonómiakövetelő szólamaikat. Nincs közös tervezés, közös cselekvés, egyetértés a legalapvetőbb kérdésekben sem, így nem csodálkozhatunk azon, hogy külön emlékeznek a húsz esztendővel ezelőtti tragikus marosvásárhelyi eseményekre.

Tőkés László és az EMNT idejekorán elkezdte többnapos megemlékező rendezvénysorozata szervezését, céltudatosan a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás folyamatába illesztették Marosvásárhely fekete márciusának felidézését. Jelképesen is fontos momentum, hogy társszervezőjükké szegődött a Smaranda Enache nevével fémjelzett Pro Europa Liga, gyertyás felvonulással, majd konferenciával, neves előadókkal emlékeznek 1990 márciusára.

Az RMDSZ nem volt hajlandó „közösködni”, Markó Béla kijelentette, ő semmiféle fáklyás menetnek nem híve, s kiderült, számukra nem kívánatos efféle megemlékezésen részt venni. Az RMDSZ egy tizenegy órás dokumentumfilm levetítése során, az ezt követő beszélgetésen idézi fel a húsz évvel ezelőtti történéseket.

Nehezen megmagyarázható, miért van szükség a külön-külön emlékezésre. Nem mondhatjuk, hogy az RMDSZ szabadulni próbál a nyomasztó évfordulótól, hisz több alkalommal idézték az elmúlt napokban az egykori eseményeket, és kérték a dokumentumok titkosításának feloldását is. Mégis, úgy tűnik, a hatalom részeseiként a szelídebb, kevéssé látványos múltidézést tartják időszerűnek. Került hát ismét valami, ami elválaszt nemcsak magyart a romántól, de közvetlenül is érintett magyart a magyartól. Újabb alkalom, hogy bebizonyosodjék: nemcsak ünnepelni, de emlékezni, gyászolni sem tudunk közösen.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Tárgyalgatnak, tárgyalgatnak…

Félszájú üzenettel zárult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati ülése. Reményt lebegtet, hogy a tárgyalások folytatódnak, az együttműködés nem szaladt zsákutcába, ám kétségeket is ébreszt, hisz az igazán fontos kérdésekben felemás döntések születtek.

Az RMDSZ-re ellenzékben sem volt jellemző a radikális fellépés, ám most, hogy ismét hatalmon van, újra előtérbe került a kis lépések politikája. Vezetői — a legjobb indulatú feltételezés szerint — egy általuk elképzelt forgatókönyv alapján, törvényről törvényre haladva, kompromisszumok, egyezségek útján szeretnének eljutni az igen távoli s talán számukra is homályos célhoz. Tárgyalnak a kisebbségi törvényről, a regionális átszervezésről, az oktatási törvényről. Fontos kérdéseket, napi gondokat orvosolhatnak, de a hosszú távú megmaradást nem szavatolják.

Az RMDSZ számára ismét nem aktuális az autonómiaharc. Legfeljebb a látszat kedvéért, egy szépen-lassan dolgozgató munkabizottság szintjén. Egy évvel ezelőtt, a különböző kampányok idején hatalmas csinnadrattával trombitálták össze a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. Nem a fórum időszerűségét vitatták, az vált hiúsági kérdéssé, ki lesz a mozgalom zászlóvivője. S született két eredménytelen nagygyűlés, no meg a remény, idén márciusban újabb, immár közös nagy önkormányzati összejövetelt tartanak Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ által toborzott gyűlés ígérete azonban mára aktualitását veszítette. A szövetségnek kényelmetlen lenne, most fontos törvényekről kell lehetőleg eredményesen egyeztetniük, nem nagygyűlésesdit játszaniuk — érvel Markó.

Minden logika szerint a legésszerűbb megoldás az volna, ha a politikai hadszíntéren zajlanának a taktikai, olykor lassúnak tűnő egyeztetések, ám ezzel párhuzamosan és éppen ezt erősítendő kibontakozhatna az a polgári mozgalom, amely nagygyűléseken fogalmazhatja meg — akár radikálisan — követeléseit. Ez lenne a kézenfekvő munkamegosztás. Tíz évvel ezelőtt még nem volt valós veszély, de ma már joggal tarthatnak a szövetség vezetői attól, ha átengedik a kezdeményezést, ha mást is közel engednek a „néphez”, könnyen oda lehet hatalmuk. Ezért inkább folytatódik a porhintés, s eljátsszák, hogy tárgyalnak, hol Tőkéssel keresik a közös megoldást, hol Bukarestben egyeztetnek. Csakhogy félő, ebben a nagy megoldáskeresési tüsténkedésben éppen a célok vesznek el.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

,,Ragaszkodunk Székelyföldhöz mint önálló régióhoz” – az EMNT közleménye


Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.

Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehát az autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.

A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.

Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.

Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.

Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.

Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ, ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.

A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár az állami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.

A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.

Marosvásárhely, 2010. február 20.

Az EMNT
Tájékoztatási Szolgálata , erdely.ma

Az osztogatás csapdája

Kinél a pénz, annál a hatalom — egyetlen percre sem téveszti szem elől ezt az elvet az RMDSZ.

Egy évvel ezelőtt a választási szövetség reményében, bár fájó szívvel, még hajlandó volt tárgyalni a romániai magyarságnak szánt kormánypénzek tisztességes elosztásáról. A szavakat azonban nem követték tettek, s úgy tűnik, a hatalmi bársonyszékek kényelmében immár a látszat sem fontos.

Évek óta gondot okoz, főleg az ellenzéki szervezeteknek, hogy az RMDSZ mint saját tulajdonáról rendelkezik a magyarságnak szánt pénzekről. Dönt a román kormány által kiutalt összegről, és határoz a magyar állami támogatások sorsáról. Pályáztat ugyan, de bizalmi emberei rábólintása nélkül egyetlen fillér sem találhat gazdára, jól átgondoltan, célirányosan vándorolnak az adólejek, forintok a hűséges civil szervezetek, médiumok kasszájába, s maradnak támogatás nélkül mindazok, akik bírálni merészelték a szövetséget. Így volt ez eddig is, amíg egy úgymond független alapítvány, a Communitas rendelkezett a pénzekről, és várható, hogy még inkább így lesz ezután.

A magyar—magyar összefogásnak, a Tőkéssel kötött egyezségnek kényes pontja volt a támogatási rendszer alakítása, végül konkrét megoldás nem született, egy ködös mondat került a megállapodásba, mely szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum munkacsoportja igyekszik majd „hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni a támogatási rendszert”.

Eltelt majd egy esztendő, s a rendszer valóban átláthatóbb lett. Immár kétségek sem merülhetnek fel: csak és egyedül az RMDSZ rendelkezik a magyarságnak szánt pénzekről. Többé az sem titok, hogy csupán az összeg egyharmada kerül nyílt, pályázati úton történő elosztásra, a többiről esetleg a legkiváltságosabbak, a csúcson levők tudhatnak, dönthetnek.

Az RMDSZ hatalmon van, nem közelednek választások, nincs szükség látszatkéznyújtásra, tisztességességet sugalló gesztusokra. Az elmúlt esztendők igazolni látszanak az eddigi pénzosztogatási módszer hatásosságát, hisz sikerült parlamenti helyeket szerezniük, ismét kormányra lépniük. Csakhogy ingatag az elmúlt választásokon elért eredmény, s ha a szövetség felrúgja a magyar összefogást, azt a megállapodást, amely a legutóbbi siker záloga volt, megtörténhet, önnön kapzsisága áldozatává válik: elveszítheti politikai hatalmát és ezáltal a pénzes láda kulcsát is.

Farkas Réka, Háromszék

Magyar – magyar egyeztetés a kisebbségi törvényről

Közös álláspontot igyekszik kialakítani a kisebbségi törvényről az RMDSZ és az EMNT, a nézetkülönbségek rendezése az autonómia-munkacsoport feladata, és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) várhatóan jövő heti ülése előtt igyekeznek közös nevezőre jutni — mondta el Márton Árpád, a munkacsoport RMDSZ-es társelnöke.

Legutóbbi ülésükön nem sikerült véglegesíteni a vitatott kérdések rendezését, maradtak tisztázásra váró pontok. Egyetértenek abban, hogy az autonómiatanácsoknak kétszintesnek kell lenniük — arról vita folyik, hogy helyi vagy megyei legyen-e az alsó szint, és másképp látják ezek megválasztásának módját is. Bakk Miklós, az EMNT-s társelnök szerint az alsó szinten közvetlen szavazással, az országos szinten elektorosan kellene megválasztani az autonómiatanácsot, Toró Tibor és Márton Árpád szerint szerencsésebb lenne, ha mindkét szinten közvetlen módon választanák meg a testületeket a jegyzékbe vett, magukat magyarnak valló, szavazásra jogosult polgárok. Márton Árpád úgy véli, ezeken a belső választásokon a politikai szerepet vállaló szervezetek indulhatnának, a szakmai szervezetek nem állíthatnának jelöltet.

Zajlik tehát a vita, és Márton Árpád érthetetlennek nevezte Tőkés László kifakadását, aki egy héttel ezelőtt szemrehányóan nyilatkozott arról, hogy az RMDSZ elzárkózik a kisebbségi törvényről szóló tárgyalásoktól, és a jogszabállyal önnön hatalma megerősítésére törekszik. Márton Árpád szerint a munkacsoport már azt megelőzően egyeztetett, és a törvény elfogadása éppen hogy nyitáshoz vezetne, az RMDSZ monopolhelyzetének felszámolásához.

Az autonómia-munkacsoport folytatja a tárgyalást, megkeresik azokat a pontokat, amelyekben egyetértenek, és beszélnek arról is, hol lehet javítani a jogszabályon. Kialakítanak egy minimális kritériumrendszert, és vállalják, hogy ennél kevesebbel a román pártokkal zajló alkuk során sem érik be, ezt természetesen nem hozzák nyilvánosságra, hisz akkor oda az alkupozíció — mondotta Márton Árpád.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

EMNT – KÖZLEMÉNY

A magyar összefogás közös célokért való összehangolt cselekvést jelent

– az EMNT bővített elnökségi ülésének határozatai –

Szombaton, 2010. január 9-én Marosvásárhelyen tartotta idei első – bővített – ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége.

Az Elnökség meghallgatta az EMNT küldöttségének beszámolóját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) január 8-i tanácskozásáról, értékelte az EMEF működését és vitát folyatott a 2008 tavaszán elkezdett Erdélyi Magyar Összefogás politikájának hatékonyságáról. Ezzel kapcsolatban az Elnökség álláspontja a következő:

· Az Összefogás egyeztetett és összehangolt politikai cselekvést feltételez közösen vallott célok érdekében. Ebben az értelemben a Magyar Összefogás politikai programja eredményes volt a 2009-es EP-választásokon és elfogadhatóan működött a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen nyilvánosságra hozott Székely Memorandum kidolgozása során.

· A továbbiakban az RMDSZ a magyar államelnökjelölt kiválasztásánál, majd az államelnök-választással, illetve a kormánykoalíciós tárgyalásokkal kapcsolatos összes döntését kizárólag pártpolitikai szempontok szerint hozta meg, letérve ezzel a Magyar Összefogás nemzetpolitikai távlatosságú útjáról.

· Az EMEF létrehozása fontos eredménye a múlt évi együttműködésnek, és ha az ennek keretében kialakított megegyezés közös politikai cselekvéshez is vezet, az EMEF valóban műhelye marad az Összefogásnak. Ennek hiányában azonban csupán a kölcsönös tájékoztatás színtere marad, amely fontos ugyan, de nem jelen összefogást. Az elmúlt hónapok történései és az EMEF legutóbbi ülésén elhangzottak azt mutatják, hogy az RMDSZ vezetői a Magyar Összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével az EMEF intézményét egyszerű konzultációs keretté akarják visszaminősíteni.

Mindezek alapján az Elnökség a következő határozatokat hozza

· Folytatja munkáját az EMEF keretében, további erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy az EMEF ne csupán a kölcsönös tájékoztatás kerete legyen, hanem ezen túl, az összehangolt cselekvést jelentő összefogásé is, hiszen közösségként való megmaradásunk garanciáját, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítását csak magyar összefogással érhetjük el.

· Felhatalmazza küldötteit, hogy az EMEF soron következő februári ülésén ismételten tegyék világossá tárgyalópartnereiknek azokat az elveket és célokat, amelynek mentén az EMNT a Magyar Összefogás politikai programját elképzeli:

o a demokratikus rendszerváltás folytatása – a kisebbségpolitikában is

o a kulturális autonómia közjogi kereteinek törvény általi szavatolása

o alkotmányos és közigazgatási reform – a decentralizáció, szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján és ennek keretében az autonóm közigazgatási formák, kiemelten a Székelyföld sajátos jogállásának biztosítása

o oktatási autonómia – ennek keretében állami finanszírozású magyar egyetem

o anyanyelvünk regionális hivatalos nyelvi státusának kivívása

o egységes és méltányos erdélyi magyar támogatáspolitika kialakítása

Az EMNT számára tehát a Magyar Összefogás ezen célok érdekében jelent közösen egyeztetett cselekvést a rendelkezésünkre álló összes demokratikus – kormányzati, önkormányzati, külpolitikai, civil-politikai és mozgalmi – eszköz összehangolt felhasználásával.

· Szükségesnek tartja az együttműködés és az összefogás kiszélesítését az erdélyi magyar közélet többi szereplőjével is, ennek érdekében további egyeztetést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), első szakaszban ezek megyei-széki szerveződéseivel. Ugyanakkor szorosabbra fogja együttműködését eddigi partnereivel, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével.

· A továbblépés elengedhetetlen feltételének tekinti azt, hogy az RMDSZ és az MPP választott önkormányzati tisztségviselői kézjegyükkel ellássák a Csíkszeredában, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandumot.

· Kezdeményezi a márciusi – második – székelyföldi önkormányzati nagygyűlés közös szervezőbizottságának mielőbbi létrehozását az összes érdekelt politikai szereplő bevonásával

· Felszólítja az EMEF eddig megalakult szakbizottságait, hogy haladéktalanul kezdjék el vagy folytassák a munkát saját szakterületükön. Kiemelten fontos és időszerű az autonómia-bizottságban kialakítandó, közösen támogatható álláspont – a kormányprogramban is szereplő – a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezet oly módon történő módosítására, hogy az megteremtse a kulturális autonómia közjogi kereteit.

Az Elnökség további határozatai:

· Az ülésen meghívottként résztvevő Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának előterjesztése alapján, prioritásként határozza meg egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia megalkotását és megbízza az EMNT oktatási szakbizottságát ennek kidolgozásával. Az oktatási bizottság további kiemelt feladata az új oktatási törvénytervezettel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása és a tervezet közvitájában való cselekvő részvétel.

· Az EMNT újjáalakuló ülésének határozatai értelmében, megbízza a kolozsvári központi iroda keretében létrehozott szervezési igazgatóságot az egész Erdélyre kiterjedő átfogó szervezeti háló kiépítésének koordinálásával, illetve a szakbizottságokban zajló munka összehangolásával.

· Külön határozatban üdvözli az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágítással és a közelmúlt-kutatással megbízott kutatócsoportjai, illetve bizottságai Szakmai Egyeztető Fóruma létrehozásának szándékát.

Az EMNT Elnöksége nevében

Marosvásárhely, 2010. január 9.

Tőkés László Toró T. Tibor

elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök

Tőkés: az EMNT nem tud egyetérteni azzal ahogy ma az RMDSZ politizál

Forrás: dunatv.hu

Sokmindenben nem értettek egyet a felek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülésén, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, illetve az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen – derül ki a Népújság mai lapszámából. Míg Markó Béla szerint az RMDSZ és az EMNT együtt tudnak dolgozni az elkövetkező időszakban, addig Tőkés László szerint a magyar összefogás veszélybe került.

A marosvásárhelyi napilap szerint az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a tanácsko- záson elsősorban kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelyen a szövetség képviselői a kormányzati szerepvállalás körülményeiről és feltételeiről számoltak be. Megbeszélték az államtitkári tisztségek, prefektusi, alprefektusi funkciók helyzetét, szóltak a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.

Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait – írja a Népújság. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.

Tőkés László azt mondta, hogy az RMDSZ kormányba lépése óta nehezebb együttműködniük, mint ezelőtt egy hónappal, írja a lap. „Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került” – jelentette ki az EMNT elnöke. Mint mondta, jól indultak az EP-választásokon, folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendezték a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, együtt tudtak működni a szövetséggel, de most, hogy az RMDSZ úgy alakította a politikáját, hogy azzal az EMNT nem tud egyetérteni, problematikussá vált az együttműködés, az összefogás folytatása.

Az EMNT-t az általánoson túl nemzetpolitikai meggondolások irányítják. „Nekünk nem az a fontos, hogy György Ervin legyen a prefektus Kovászna megyében, hanem az, hogy ne tegye kifogás tárgyává az egyes települési önkormányzatok által hozott autonómiahatározatokat. Nekünk nem az a fontos, hogy Vaslui megyében legyen magyar prefektus, vagy hogy legyen magyar kulturális miniszter, hanem az, hogy az egyházi ügyeket is az a kulturális miniszter irányítsa. Egyáltalán nem örülünk annak, hogy Paşcan prefektus úr a szóvivője volt Dorin Floreának, és tudjuk, hogy az utóbbi húsz évben Marosvásárhely etnikai arányainak a megváltoztatásában milyen sikert ért el a Vatra Românească, a fekete március vérengzései vagy a Dorin Florea vezette önkormányzat” – nyilatkozta Tőkés László.

A Népújság nyomán , erdely.ma

5

Tőkés: nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat

Az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat a romániai elnökválasztások első fordulójában – mondta az MTI-nek vasárnap este Tőkés László.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint várható volt, hogy kiélezett küzdelem lesz az első két helyezett között, Traian Basescu karizmatikus egyénisége és Mircea Geoana posztkommunista tartalékai döntő szerepet játszottak. Sajnos az is borítékolható volt – mondta -, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje az előző elnökválasztásokat alulmúló eredménnyel fog szerepelni. Beigazolódott, hogy a magyarságot nem sikerült megmozgatni, elmaradt ugyanis az az összefogás, amely alapjául szolgált az európai parlamenti választások sikerének – mondta a püspök. Szerinte önmagáért beszél az a tény, hogy a magyar többségű megyék mind a sor végén kullognak a részvétel tekintetében, Hargita és Kovászna megye a legutolsó helyeket foglalja el.

Ebből következően Tőkés szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a nézetét, hogy a nemzeti szempontot behelyettesíti a pártszempontokkal, s hogy pártjelöltet indít közös nemzeti jelölt helyett. E szövetségnek azon is változtatnia kell – tette hozzá -, hogy mindig ő akarja megmondani a választóknak, mi a helyes, ahelyett, hogy meghallgatná, mi a választók véleménye az egyes kérdésekben. „A magyar választók most üzentek nekünk, elsősorban az RMDSZ-nek, de mindannyiunknak is” – mondta a püspök, aki szerint ez pozitív üzenetként is felfogható, mert arról szól, hogy a romániai magyarság fogjon össze.

Ha összefogtunk volna, ha az RMDSZ nem ment volna el „pártirányba”, és ennek következtében a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem jelentett volna be különvéleményt, akkor a magyarság mozgósítása terén egészen más eredményt lehetett volna elérni – vélekedett Tőkés László.

Az EMNT elnöke elmondta: javasolja, hogy a két forduló között mielőbb hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), és egyeztessenek arról, hogy a következő fordulóban a romániai magyarság melyik elnökjelöltet támogassa. Tőkés ismételten hangsúlyozta, hogy szerinte ki kell szélesíteni az összefogást, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban szerinte ott van a helye valamennyi különutas magyar szerveződésnek.

szatmar.ro/MTI , erdely.ma

Egységes lehet a következő Székelyföldi naggyűlés

Valós esély van arra, hogy a következő, jövő év március 12-re tervezett, Sepsiszentgyörgyön esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlés egységes legyen, s azon minden magyar párt képviselteti magát.

A Székelyudvarhelyen megválasztott ideiglenes házbizottság tegnapi sepsiszentgyörgyi ülése után Farkas Csaba elmondta: házbizottsági elnökként részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum legutóbbi ülésén, ahol nyitottságot tapasztalt minden részről, az autonómia-munkacsoport által beterjesztett dokumentumban pedig szintén az a javaslat fogalmazódik meg, hogy a nagygyűlést a házbizottság szervezze.

A bizottság tagjai tegnapi ülésükön úgy döntöttek, az EMEF-en belül javasolják majd a pártoknak, hogy ők is jelöljenek képviselőket a szervező csapatba. A cél, hogy a következő, az intézményesülés útján elinduló székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ne váljék pártpolitikai csatározások áldozatává — fűzte hozzá Ferencz Csaba házbizottsági tag. Az ügyben a végleges döntést a következő EMEF-ülésen hozzák meg.

A testület ugyanakkor a Székelyudvarhelyen elfogadott határozatok végrehajtásának stádiumát is megvizsgálta. Árus Zsolt szerint a széki önkormányzati társulásokat közösségfejlesztési egyesületek formájában hozzák létre, az elsőt várhatóan Gyergyószéken alapítják. Kovászna és Hargita megye tanácsainál iktatták azt a határozattervezetet, amelynek lényege, hogy a két testület — lehetőleg együttes ülésen — fogadja el a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltvány és a Székely Nemzeti Tanács által tavaly az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez benyújtott memorandumát. Árus szerint a két tervezetet elvileg hamarosan napirendre kell tűzniük az önkormányzatoknak.

A székely szimbólumok használata kapcsán elmondták: több önkormányzatnál beindult ez a folyamat, de meglepődve tapasztalták, hogy a Hargita megyei önkormányzat közvitára bocsátotta a megyezászlóra vonatkozó határozatot, és abban gyakorlatilag a székely zászlót javasolják elfogadásra.

erdely.ma

Kulturális Autonómia Tanács alakul

A Kulturális Autonómia Tanács megalakulásáról döntött ma az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson az RMDSZ államfőjelöltjének támogatottságáról is tárgyaltak.

Tőkés László azt nyilatkozta: az RMDSZ felkérte, hogy az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogassa Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét a novemberben esedékes romániai államfőválasztásokon. Tőkés szerint megfontolják a kérést, de előbb látni szeretnék a jelölt választási programját.

– Minket kihagytak a jelölésből, tehát mi úgy éreztük hogy ha nem tiszteltek meg azzal hogy hozzászóljunk, legalább konzultáljanak a véleményünkről, akkor számunkra ez a kérdés nem képezte a magyar összefogás közvetlen ügyét, de most hogy felkértek hogy támogassuk, most már konkrét okunk van hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

Az EMNT elnöke fenntartással nyilatkozott arról: az erdélyi magyarság érdekeit szolgálja-e az RMDSZ kormányzati szerepvállallása. Markó Béla azt mondta:

– Nem azért van ez a Magyar Összefogás, mert eljutottunk oda, hogy mindenben egyetértünk. Ha így lenne, akkor egy szervezetté váltunk volna. Erről nincsen szó. Két szervezet van, két külön gondolkodás és nagyon sokszor két külön szemlélet, de közösek vagyunk abban, hogy szükséges az összefogás és szükséges, amennyiben lehet, egyetértésre jutni. Mi másként látjuk a kormányzás kérdését, és másként látja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. De nem homokegyenest szembenállóan.

Markó Béla azt mondta: az RMDSZ azt szeretné, ha a többi magyar szervezet is támogatná az egyetlen magyar államfőjelöltet a novemberi elnökválasztásokon.

Duna Televízió , erdely.ma

SZÖN – Toró T. Tibor EMNT-alelnök állásfoglalása

Ne engedjük, hogy a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés a pártpolitika áldozatává váljon

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) egyik ügyvivőjeként értetlenül állok az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor kijelentése előtt, miszerint „a (székelyföldi önkormányzati) nagygyűlésre csak az RMDSZ és a független önkormányzati vezetőket hívják meg”.

Ez a nyilatkozat ellentétes az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azon – többször is megfogalmazott – szándékával, hogy lehetőséget teremtsen az összes székelyföldi magyar választott önkormányzati tisztségviselőnek közösen elfogadott dokumentumban fejezni határozott igényüket a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítására. Ugyanakkor Kelemen Hunor nyilatkozata ellentmond az EMEF júniusi ülésén született konszenzusos álláspontjának is, miszerint az autonómia ügye – és azon belül a Székelyföld területi autonómiája – az erdélyi magyarság közös célja és azt senkinek nem áll jogában kisajátítani, ezért az önkormányzati nagygyűlésre pártállásuktól függetlenül minden székelyföldi önkormányzati tiszségviselőt meg kell hívni. De nincs összhangban azon – az EMEF ügyvivői minőségünkben folytatott – tárgyalásaink szellemiségével és következtetéseivel sem, amelyeknek kifejezett célja a nagygyűlés kivonása a pártpolitika áldatlan befolyása alól.

Határozottan kérem Kelemen Hunor ügyvezető elnök urat szerencsétlen nyilatkozatának visszavonására, továbbá arra, hogy legyen az EMNT partnere az EMEF döntésének érvényesítésében, tételesen annak megakadályozásában, hogy a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés a székelyudvarhelyi időközi választási kampány vagy az őszi elnökválasztási kampány pártpolitikai szempontjainak áldozatává váljon.

Az EMNT továbbra olyan integráló megoldásra törekszik, amely lehetőséget teremt minden önkormányzati tisztségviselőnek a részvételre és autonómia-igényének megjelenítésére.

Toró T. Tibor
az EMNT alelnöke, az EMEF ügyvivője, erdely.ma

Tőkés László megegyezésre szólít fel – Állásfoglalás

Állásfoglalás a székelyföldi
önkormányzati nagygyűlés tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát.

Az EMNT megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartja és szorgalmazza azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a román társadalom és a nemzetközi közvélemény felé egyértelművé teszi az erdélyi magyar nemzeti közösség igényét a belső önrendelkezés elvén alapuló különböző közösségi autonómiaformák törvény általi biztosítása iránt. A Székely Nemzeti Tanács által megrendezett belső népszavazáshoz hasonlóan, amelynek során több mint kétszázezer székelyföldi polgár tette le támogató voksát Székelyföld területi autonómiája mellett, a választott – és ezáltal erős legitimitással bíró – önkormányzati tisztségviselők határozott állásfoglalása e kérdésben új lendületet adhat az autonómia ügyének.

Éppen ezért az EMNT képviselői örömmel álltak az SZNT erre irányuló javaslata mellé, kezdeményezték annak megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, tudatában annak, hogy egy ilyen nagygyűlés sikeres megszervezéséhez a székelyföldi politikai és önkormányzati szereplők egyetértése szükséges. Az EMNT határozott kiállásának köszönhetően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a polgári-nemzeti oldal jelen lévő delegációinak sikerült megállapodniuk a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezésének időpontjában (2009. szeptember 5.), helyszínében (Székelyudvarhely) és a szervezéssel kapcsolatos további részletekben, többek között az SZNT kezdeményező szerepének elismerésében, továbbá az autonómiaigényt egyértelműen megfogalmazó Székelyföldi Memorandum kidolgozásában.

Sajnálatos, hogy az SZNT képviselői nem kívántak élni az EMNT által többször is felkínált lehetőséggel, hogy részt vegyenek az EMEF munkálataiban, holott az EMEF éppen az a testület, ahol az ilyen horderejű kérdésekben az eredményességhez szükséges konszenzus kialakítható.

Az EMNT határozott álláspontja, hogy Székelyföld területi autonómiája az egész erdélyi magyarság és azon belül a székelység közös ügye, és azt kisajátítani vagy arra rátelepedni senkinek, sem pártnak, sem egyéb szerveződésnek nincs joga. Annál inkább kötelessége a közösség ügyében fellépőknek keresni a konszenzust olyan kérdésekben, ahol ennek hiánya a közösségi cél elérését veszélyezteti.

Tőkés László EMNT-elnök múlt heti bejelentése értelmében az EMNT párbeszédet kezdeményez az SZNT-vel és a polgári-nemzeti tábor más szervezeteivel, de addig is felszólít minden, a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása mellett elkötelezett személyt és szerveződést, kiemelten a jelenleg vitába keveredett RMDSZ és SZNT vezetőit, hogy törekedjenek a megegyezésre a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében.

Az EMNT képviselői az EMEF legutóbbi, június 25-i ülésén született megállapodást tartják irányadónak és kérik minden érintett szervezet és önkormányzat építő partnerségét annak sikeres megvalósítása érdekében

Nagyvárad, 2009. július 28.

Az EMNT Elnöki Kabinete nevében
Toró T. Tibor
alelnök

A széthúzás ára

A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű, a jövő szempontjából rendkívül fontos eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek s lassan a civil kezdeményezések számára is: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle, esetleg saját hitelét erősíteni, népszerűségi mutatóin javítani. Akár azon az áron is, hogy a rendezvény — a tiltakozó távol maradók miatt — veszít súlyából, jelentőségéből.

Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy az ötletgazda előjogával élve magára vállalja a házigazda szerepet.

Izsák Balázs érvei tulajdonképpen állnának a lábukon. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez mégis megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ—EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. Ellenük szól az is, hogy jelen pillanatban egyetlen szövetségesük Szász Jenő és pártja, amelynek tavaly az önkormányzati választásokon Székelyföldön sikerült jelentős eredményeket elérnie, de még így is csak az önkormányzati helyek körülbelül harminc százalékát szerezték meg. Jelenlétük egy székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen szükséges, de nem elegendő.

Megtörténhet, az RMDSZ-nek sikerül túllépnie hiúságán, és elfogadja az SZNT-t főszervezőnek. Ez azonban újabb nézeteltérésekhez vezethet, hisz a Székely Nemzeti Tanács „minimális feltételei” között szerepel autonómiastatútumuk támogatása. Ragaszkodnak a Csapó-féle tervezethez, melyet sok szakember nem tart megfelelőnek, elutasították az EMEF autonómia-munkacsoportjában való részvételt, amelynek feladata megfelelő törvénycsomagok kidolgozása.

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja, feladata lenne megalapozni a majdani területi autonómiát, a székely parlament előfutáraként távlati döntéseket hozni. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, nem hajlandóak kompromisszumra, mert úgy érzik, ezáltal saját jelentőségük csökken, bizalmatlanok, és a másik tábor árulásától rettegnek — reménytelen vállalkozás. Sokat hivatkozunk az európai autonómiákra, és számtalanszor elhangzott: a siker kulcsa mindenütt az együttműködés, az összefogás volt. Amíg ezt nem tanuljuk meg, szinte mindegy, milyen nagygyűlést hívunk össze, a területi autonómiára semmi esélyünk.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

EMEF – Autonómia munkacsoportot alakítottak

Fotó: RMDSZ

Autonómia-munkacsoport létrehozásáról állapodott meg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) alakuló ülésén tegnap Kolozsváron. A felek ugyanakkor elfogadták az EMEF működési szabályzatát is.

Mint Markó Béla RMDSZ- és Tőkés László EMNT-elnök mondta, az autonómia-munkacsoport a romániai magyarság különböző önrendelkezési tervezeteit hivatott összehangolni. Markó szerint a szakértői testület javaslatai alapján az EMEF várhatóan már őszig közös törvénytervezeteket fogad el az autonómiáról. A következő napokban a kül- és nemzetpolitikai munkacsoport is létrejön, majd megalapítják az ifjúságpolitikai, oktatási, gazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi, valamint az önkormányzati munkacsoportot is.

A tizennégy tagú EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik. Markó Béla és Tőkés László is tagja társelnökként, és két ügyvivője is van: az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az EMNT részéről pedig Toró T. Tibor alelnök látja el ezt a feladatot. A kötelező módon legalább félévente ülésező EMEF konszenzusos alapon hozza meg döntéseit.

Tőkés László jó hangulatúnak minősítette a tegnapi alakuló ülést, amely a júniusban esedékes európai parlamenti választásokra szóló magyar összefogás listájának összeállítása után újabb fontos eseménye az RMDSZ és az EMNT által február végén megkötött megállapodásnak. Hozzátette: az EMEF azt hivatott szemléltetni, hogy nem csak konjunkturális választási szempontok irányítják őket, hanem fontosnak tartják az együttműködést az egész romániai magyarságot érintő kérdésekben. A tanácskozáson különös hangsúlyt helyeztek a bizalomra. „A cselekvés ideje jött el. Eddig párbeszédet folytattunk, most viszont a cselekvés következik, és ehhez kölcsönös bizalomra van szükség” — hangoztatta Tőkés. Az EMEF tegnapi ülésén bizalomépítő feladatként többek között a Makfalván és Bákóban kialakult konfliktusos helyzet megoldását tűzték ki célul, de együttműködésre van szükség a szatmári Kölcsey Ferenc Gimnázium egyházi tulajdonba való átvételének kérdésében is. Az EMNT elnöke hozzátette: fontosnak tartják egy székelyföldi önkormányzati konferencia megszervezését is, ebben és a fennebb említett kérdésekben rövidesen konkrét lépéseket fognak tenni.

Az EMEF az erdélyi, a romániai magyar közösség jövőjét érintő stratégiai, politikai kérdésekben kíván egyezségre jutni és megoldásokat találni — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az ülésen az eddigi együttműködést is értékelték. „Ez mindenképpen pozitív. Amit a megállapodásban előirányoztunk, azt teljesítettük: legfontosabb, hogy megvan a magyar összefogás listája, ezt hétfőn leadjuk a Központi Vá­lasztási Irodánál, emellett más kérdésekkel is haladunk” — mondta Markó.

Az egyeztető fórumba az EMNT több civil, politikai szervezetet is meghívott, és felajánlott számukra egy-egy helyet. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azonban nem fogadta el a felkérést, mert nem ért egyet az RMDSZ és az EMNT megállapodásával. A Tőkés László meghívására küldött válaszlevelében Izsák Balázs SZNT-elnök emlékeztet: az EMNT 2005. március 12-én határozatot hozott, amely kimondja, hogy az RMDSZ ne nyújtson be önálló autonómiatervezetet, illetve hogy „együttesen képviseljük az RMDSZ-szel a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT által a törvényhozáshoz benyújtott autonómiatervezeteket”. Ezért és mert a személyi elvű autonómia statútuma és Székelyföld autonómiastatútuma két, egymástól elkülönülő autonómiaforma intézményeit és hatásköreit szabályozza, szerintük nincs szükség a munkacsoportokra. A Magyar Polgári Párt ugyan delegált egy képviselőt a tegnapi alakuló ülésre, de Tőkés szerint még nem tisztázódott, hogy a polgári párt embere megfigyelői státusban vagy teljes jogú tagként vett részt a tanácskozáson.

Farcádi Botond
Háromszék

>