Archive

Category Archives for "Böjte Csaba"

Böjte Csaba ferences testvér gondolatai az előttünk álló időkről

Kedves Kollégák!
Gyermekeink nevelését felelősen vállaló testvéreim!

Érdemes elolvasni azt az írást, miszerint a román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország, Portugália. De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában, hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden előbb – utóbb hozzánk is begyűrűzik. Elgondolkodtató!!
Fel kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket osztott szét az állampolgárok között.
Szerintem, lassan de biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja.
Ez ilyen egyszerű! Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni!
Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, – ezt jelentené a nevelés, – ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a „pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az „Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind – mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk. Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra. Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy – egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind – mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban.
Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsi mosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át. Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni Írásban, hadd tanuljunk egymástól!
Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni.
Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, – senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, – de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Az Istenadta holnapban bízva,

Csaba testvér, erdely.ma

Böjte Csaba: Hiszem, hogy Isten jó anyagból teremtette az embert

2011. JÚNIUS 5., VASÁRNAP

http://erdely.ma/kultura.php?id=92924&cim=b%C3%B6jte_csaba_hiszem_hogy_isten_j%C3%B3_anyagb%C3%B3l_teremtette_az_embert

Csaba testvér közvetlensége, tiszta lelkülete, a belőle áradó szeretet meghatja az embereket – fogalmazott Böjte Csaba új könyvéről, az Iránytű a Végtelenhez című kötetről szólva Osztovits Ágnes, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője a Kossuth Rádióban. Csaba testvér könyvei nem kizárólag a hívőkhöz, hanem a kereső emberekhez is szólnak – tette hozzá. Böjte Csaba gyereknevelésről és könyveiről is beszélt a Vasárnapi újságnak.

Ezekkel a könyvekkel a saját munkámat teszem könnyebbé” – mondta a Kossuth Rádióban Böjte Csaba. Míg korábban minden hittanórát személyesen meg tudtam tartani, most már hatvanhárom helységben vannak gyerekeink, lehetetlen mindenhova eljutni és órát tartani. Azokat a témákat gyűjtöttem össze, amelyeket szeretettem volna eljuttatni a fiatalokhoz, gyerekekhez. Az már hab a tortán, ha a gondolatokat mások is olvassák – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mennyire tudja követni azoknak a fiataloknak az útját, akiket még kiskorukban befogadott és azóta már felnőttek, Böjte Csaba elmondta: van, aki már mellette dolgozik, az internet segítségével pedig igyekszik mindenki életét figyelemmel kísérni. Korábban szerette volna, ha valamennyiüket ő esketi, ez azonban már meghaladja a lehetőségeit. „Sok szeretetet, ragaszkodást kapok tőlük" – hangsúlyozta.

A nehéz sorsú gyerekek neveléséről szólva Böjte Csaba kijelentette: „csak olyan embert alkalmazok, aki összeköltözik a gyerekekkel, hiszen a gyereknek éreznie kell, hogy az élete részévé válok. Ha látja, hogy megosztom vele például az asztalomat, beengedem az életterembe, akkor irányítható, nevelhető lesz. Viccesen szoktam mondani: csúf vénasszonyt és rossz gyereket még nem láttam" – jegyezte meg. „Azt tapasztalom, hogy ha a gyerekeket az ember szeretettel, szépen kéri, azt megteszi."

Nagyon fontos, hogy el kell mondani a gyerekeknek, minek mi a következménye" – hangsúlyozta a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, hozzátéve: ezért viszi el a gyerekeket börtönbe, kórházba, hajléktalanok közé. „Meg kell mutatni a reális világot, csak ők tudják megmenteni saját magukat." Megható látni, amint rádöbbenek erre – mutatott rá.

Hiszem, hogy Isten jó anyagból teremtette az embert, az ember nevelhető, és hiszem azt, hogy a gyerekek, fiatalok vágynak arra, hogy kibontakozzanak, a bennük lévő értékek felszínre jöjjenek. Ha én erre lehetőséget teremtek, a gyerek ezzel élni fog" – mondta Böjte Csaba. Kossuth Rádió

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 17:38

Böjte Csaba Szent István-tervére épített konferencia zajlott Budapesten

[ 2011. május 20., 15:07 ] [152]

„A mi ügyünk" címmel került megrendezésre ma Budapesten, a Polgárok Házában az a konferencia, amely azokat az alulról építkező kezdeményezéseket igyekszik összefogni, amelyek az életminőség javítását célozzák. Az akció szellemi atyja, Böjte Csaba a közterületek rendbetétele, az épített és természetes környezet állagának javítása mellett a gyermekek nevelését és gondozását helyezte a kezdeményezés központjába.
Ezzel összefüggésben Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitaindító beszédek utáni sajtótájékoztatón elmondta: sok pozitív kezdeményezés van az országban és ezek a szigetszerű akciók előbb utóbb össze fognak nőni.
A mi ügyünk elnevezésű program terve a civil szférára is épít, a politikának pedig nem szabad rátelepednie erre a kezdeményezésre – emelte ki Hende.

A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón vázolva a konferencia programját elmondta: négy szekcióülésen fogják megvitatni a résztvevők a teendőket. A „Tündérkert" szekcióülésen a kárpát-medencei épített és természetes környezet javítását célzó törekvésekről cserélnek eszmét a meghívottak, a „Szép ház" szekcióülésen pedig a közvetlen környezet, a lakóhely környékének megszépítése

a téma. Míg másik két tematikus beszélgetés a gyermekvédelem és gyermekmentés területére összpontosít.
Az eredmények eléréséhez az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség, utóbbiaknak pedig hangsúlyosabbnak kell lenniük helyi szinten. Annak a programnak az igazsága, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes jegyez, és amellyel járják a vidéket, mindenkit megérint, aki olvassa – hangsúlyozta Hende.
Arra a kérdésre, hogy szándékukban áll-e összekapcsolni e kezdeményezéseket a közmunkaprogrammal a miniszter úgy reagált: a kezdeti szakaszban biztos, hogy nem, hiszen ekkor még az elvégzendő feladatok mérete ezt nem indokolja, azonban a későbbiekben, nemcsak lehetőség, de szükség is lesz a közmunkások bevonására.
Egy másik újságírói felvetésre reagálva Hende Csaba elmondta: a magyar honvédségnek jelenleg nincsenek feladatai a közmunkaprogramban, azonban a készülő új honvédelmi törvény lehetőséget fog teremteni a katonák bevonására. Hozzátette: a honvédségre, szervezeti adottságaiból fakadóan, elsősorban szervezési és logisztikai feladatok fognak hárulni.
A konferencián részt vesz többek közt: Böjte Csaba, Makovecz Imre, Balog Zoltán, Mőcsényi Mihály, László Tamás, Ángyán József, Soltész Miklós, Nagy Ervin és Fodor Gergely, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök felesége.

fidesz.hu

Böjte Csaba: a jó Isten nevében köszönöm a sok támogatást!

[ 2011. május 16., 14:24 ] [230]

Jézus Krisztus, élete során újból és újból szeretettel mondta, tanácsolta, sőt parancsba adta, hogy „ne féljetek!” A XX. század nagy Prófétája, II. János Pál pápa életének központi üzenete, sok-sok írása, beszéde, mondanivalója, ugyancsak e csodálatos Jézusi parancs: „Ne féljetek!”
Kedves Támogatók, fájó szívvel írom le, hogy sajnos Erdélyben nagyon sok gyermek szomorú, magányos és fél. Fél, mert egyedül van, mert éhezik, mert fázik, mert kilátástalan az élete, és hihetetlenül szépdolog Jézus Krisztus nevében lehajolni hozzájuk és kedves támogatóink a ti nevetekben mondani:
– „Aranyos kis gyermek, ne félj, gyere, szépen fürödj meg, megigazítjuk a hajadat, levágjuk körmödet és keresünk neked szép ruhát, felöltözöl és csinos leszel, jó illatú, ápolt.

 

– Nincs ahol lakjál? Szüleid nem tudnak gondoskodni rólad? Ne búsulj, ne félj, mert nézd, van itt egy kis ház, hol neked is otthonod lehet, egy jó kis meleg ágyikóval, egy szép világos kis sarokkal, hol te is ügyesen leírhatod a leckédet, másnapra megtanulhatod a házi feladatodat.
– Ne búsulj, ha nem megy a tanulás, a drága jó nevelő néni majd szépen mindent megmagyaráz. Te olyan ügyes vagy, hogy egy kis segítséggel ezt a feladatot is meg tudod oldani. Látod, nem kell félned, mert sokan, sok jó ember összefogott érted, igen érted is, hogy ne bénítson meg téged a félelem!"
Kedves támogatók! A jó Isten nevében köszönöm nektek a mindennapi segítségeteket! Hihetetlen jó dolog megfogni nevetekben, azt a félelemtől remegő pihe-puha gyermekkezet, mint egy megriadt kis madarat, és jó szóval, szelíd bizalommal megértetni a gyermekkel, hogy e világban nem kell félnie, mert bölcs felnőttek szépen összefogva meg tudják, és meg is akarják oldani az ő gondjait, problémáit. Jó dolog a feltámadt Krisztus képére és hasonlatosságára átalakulva, szeretettel mondani: „ne féljetek"! És csodálatos dolog látni, hogy a kis a meggyötört gyermekarcokon szinte pillanatok alatt kivirágzik szavunkra a béke és a nyugalom, a jó meleg fürdőben vagy a finom ebéd mellett.
" Ne félj!” – és érzed, hogy a gyermek issza a szavaidat – mert minden gond megoldható! Te nem egy értelmetlen zsák utcában vergődsz! Bízhatsz, mert téged sokan szeretnek, és nem hagynak elveszni!" A gyermek szívében a jó szó és a szeretet nyugalmat, tetterőt szül, és hálásan elkezd tanulni, serényen elindul a kibontakozás, az emberré válás útján. A mindennapi kis sikerélmények szárnyakat adnak neki, és szemed előtt napról-napra elkezd szépen növekedni. Előtted, mondhatni a kezedben születik, és mégis úgy érzed, hogy magától, bontakozik, a nyugodt mindennapokban ölti magára lassan, évek alatt a bölcs felnőttek értelmes vonásait.
A megmentett gyermekben nem csak az érett, okos, ügyes felnőtt bontakozik, hanem a te vigasztalód is, mert a kölcsön kenyér visszajár. Eljön az idő, mikor maréknyi porból született létedet, életed végén a Teremtőd kezébe kell helyezned. Akkor és ott, Istened előtt, ki minden szeretetből adott pohár vizet számon tart, egy-egy megvigasztalt, megmentett élet, reméljük sokkal, többet fog jelenteni, mint emberi botlásaid, vagy akár bűnös tévedéseid. Hiszem, hogy a jóságos adományoddal kimondott „ne féljetek!" sokszorosan fog megtérülni, és akit megvigasztaltál, az hálás szeretettel lesz a végső ítéleten a te szószolód, irgalmas vigasztalód!
Hálás szeretettel, Csaba t. ,  erdely.ma

Mindazoknak, akik a holnapra gondolnak!

[ 2011. május 10., 19:49 ] [481]

A Szent Ferenc Alapítvány létrejötte után, 1993-ban úgy gondoltuk, hogy a süllyedő világunk legártatlanabb rétegét, a gyerekeket kell megmentenünk. Igen, a süllyedő Titanic mentőcsónakjában is előre a gyermekek ülnek be. Mindenek előtt ezért hoztunk létre a bentlakó-otthonokat. Természetesen, akkor is és most is úgy érzem, hogy nem lenne szabad engedni, hogy egy-egy család odáig jusson a nehézségekben, gondokban vergődve, hogy széthulljon, és a gyerekek kiessenek a fészekből, ezért alapítványunk második nagy lépése a napközi otthonok létesítése volt. Jelenleg 63 helységben végezzük a jövő generáció érdekében ezt az életmentő munkánkat. Sehol nem szeretnénk ezen a téren visszalépni. A kollégáimat szeretettel kérem és biztatom, hogy ne engedjenek a gonosznak, sehol ne engedjék el a gyerekek, a családok kezét, hanem szépen, szeretettel, a nehézségekkel higgadtan szembenézve oldjuk meg a problémákat. A megkezdett úton alázattal, bátran tovább akarunk menni mindenütt!
A gyermekvédelem önmagában mindig is tudtuk, hogy nem elég. A mindennapokban mindannyian látjuk, hogy családmentés, közösség építés lenne a cél. Ezért is fogalmaztam meg a Szent István Tervet. A gyermekek szüleit, nagyobb testvéreit, a megrokkant családokat kellene talpra állítani, hogy így újból ölbe vehessék legdrágább kincseiket, – a saját gyermekeiket-, és bizakodva, reménnyel építsék a saját és a népünk jövőjét. Nyugati gyermekvédelmi otthonokban 1-2 évig vannak a gyerekek elhelyezve, mert az ottani közösség megtesz mindent, hogy a szülők, a család valahogy talpra álljon, és újból felvállalják a saját gyermekeik gondozását. Nálunk, ha egy gyerek bekerül az állami, de akár a mi hálózatunkba is, az sajnos, szinte „véglegesen" bekerül, mert nagyon kevés család születik újra, áll talpra, indul be annyira, hogy a gyerekeiről gondoskodni tudjon. Sokszor még az intézetből kikerülő fiatal is csak segélyből tud élni.
Az évek alatt több kísérlet is volt a gyermekek szülei talpra állítása érdekében. Végül is magát a dévai tehenészetet is ebből a célból hoztuk létre, de több vállalkozót is támogattunk csak azért, hogy a gyermekeink szüleit segítsék talpra állítani. Sajnos azt láttam, hogy profit orientált vállalkozásokban ezek a csetlő, botló emberek, főleg az elején nehezen integrálhatók. Nem elég nekik megmondani, vagy megmutatni, hogy mit lehet, kell csinálni, velük kell lenni, dolgozni! Most amint tudjátok, itt Csíksomlyón a Mária kertben egy újabb próbálkozásba kezdtünk. Karda Robival, a kedves nevelőink által összehívtuk a gyermekeink apukáit. Öt édesapa jött el, és már több mint egy hete folyik a „próbafúrás". A tegnap kielemeztük a tapasztalatokat. Robinak is, de a velük együtt dolgozó Balázs Attilának is jó véleménye van a hozzánk jött, tartós ideje munka nélkül tengődő apukákról. A munkához odaálltak, egész nap szépen, becsületesen dolgoznak, eddig még italozás vagy más botrány sem volt, eddig a vizsgákon átmentek. Ez az első ilyen jellegű tevékenység, most hétvégén fog véget érni. Én nagyon hálás vagyok ezért Karda Robinak, a csíksomlyói háznak, és mint szerzetes pap a Csíksomlyói Szűzanyának, mert biztos, hogy jóságával velünk van.

Hogyan tovább? Ezen a téren, ha a legszebb álmomat kérdeznétek, akkor a következőket tudnám mondani:
1. Kellene létrehozni olyan otthonokat, melyben életerős, ügyes nevelők nem a gyerekeket, hanem a gyerekek szüleit fogadják be, és 10-20 apukával, anyukával szeretettel együtt élnek. Persze a felnőttek nem iskolába, hanem munkába járnának, a nevelöjukkel együtt. Kertészetre, kézi munkákra, közösségépítő feladatokra kellene befogni, hol az elsődleges cél nem az anyagi javak nagybani termesztése, hanem a tisztességes, becsületes munkára való nevelés, a lelki, szellemi talpra állítás, végső soron ezeknek az embereknek az életbe való visszavezetése.
2. Hogyan? Amikor a vér szerinti rokonok kérik, hogy egy-egy gyereket fogadjunk be, akkor mindenütt a felelős nevelő, aki a gyerek befogadása mellett dönt, vizsgálja meg alaposan, hogy a kérelmező szülő, rokon, milyen indokból kéri a gyermek befogadását, és ahol egy kevés remény is van a család rehabilitálására, ott azt kellene mondania, hogy nemcsak a gyereket, hanem a felnőtteket is befogadjuk. Talán a gyermek elhelyezésének a feltétele is lehetne, hogy ő maga, a szülő is vegyen részt egy ilyen féléves(?) munkaterápián.
3. Lehet, hogy ez rövid távon a kiadásainkat megemeli, de ha akár egy-két év alatt sikerülne egy-egy családot talpra állítani, és a gyerekeiket visszafogadtatni, akkor hiszem, hogy kevesebb pénzből hosszú távon sokkal több hasznot hajtanánk. Hiszem, hogy nekünk nem csak a gyermekeket, hanem a családfőt egész háza népével kellene támogatnunk, megmentenünk. Ez a végső cél, ennél alább nem szabad engednünk!
4. A gyermek parancsszóra, fenyegetésre nem fog tudni írni. Minden egyes gyereknek szépen, nyugodtan meg kell tanítani a betűvetést. Sajnos az oktatási rendszerünk tévesen nagyon elment elméleti síkra, a gyermekeket nem vértezték fel az élet alapvető problémáinak megoldásához szükséges tudással, készségekkel. Bármennyire nehéz, ezeket az iskolából kikerült embereket, kik maguk is keresik a kiutat krízisben lévő életükből, szeretettel be kellene fogadni és segíteni, hogy a mindennapi élethez szükséges készségeket elsajátítsák. Ide természetesen programok, épületek és pénz kell. Egyetlen dolog, ami nem kell, az az élhetetlen papírgyártó tisztviselő réteg, a maguk rengeteg EU-s normáikkal. Mert ha erre is rátelepednek, akkor hiába minden erőfeszítés, semmi nem fog változni.

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t. , erdely.ma

Böjte Csaba lelkigyakorlatos közmunkára várja a férfiakat Tusnádfürdőre!

[ 2011. május 10., 17:52 ] [70]

Kedves férfi munkatársaim, Barátaim!
Kolozsvári Tibor, a tusnádi Szent László gyermekvédelmi ház vezetője is többször jelezte, hogy szeretettel várja akár már csütörtök este a távolabbról érkezőket. Május 13-án, pénteken reggel indul a férfi-lelkigyakorlat, a Szent István Misszió!
Péntek és szombat reggel fél 8-tól szívesen várlak, látlak egy kis elmélkedésre, lelki eligazításra. Utána reggeli lenne, és fél 9-kor kezdődik a munka. Tusnád legrégebbi „fürdőjét" – amiről a helység a nevét kapta – szeretnénk a város vezetőségének segítségével megszépíteni.

Pénteken és szombaton este lesz szentmise, elmélkedés. Egy évek óta akolitusi feladatokat ellátó budapesti férfiú is velünk lesz. Én magam is kíváncsi vagyok, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a hosszú évek alatt, mint Isten világi szolgája, és mint családos férfi az egyházban. Remélem, napközben lesz alkalmunk elbeszélgetni, egymás gondjait, nehézségeit körbejárni, megbeszélni.
Vasárnap az egyházközség szentmiséjén vennénk részt.
Nagy szeretettel várunk Tibivel együtt!
Csaba t. , erdely.ma

Böjte Csaba: imádkozzunk gyermekeinkért!

[ 2011. április 25., 20:48 ] [130]

2011 a közösség, a család éve. Ebben az évben többet imádkozunk mindannyian a közösségeinkért, a családokért. Ezért bátorkodom egy olyan javaslattal előállni, melyet akár minden plébánián szépen meg lehetne valósítani.
Nagyon szép ősi ferences szokás Szent Antal napján megszentelni a liliomokat és a gyermekeket, családokat. Szent Antal a ferences tanuló ifjúság védőszentje, az ő emléknapja, június 13-a, az idén, pünkösd ünnepének második napjára esik. Ez a hétfő munkaszüneti nap lesz, ezért igen alkalmas lenne arra, hogy a gyerekeinknek egy kis majálist, vidám tanévzáró-napot szervezünk. E nap elején, vagy a végén, ahogyan a helyi plébános a közösséggel jónak látja a gyerekek családjaikkal együtt szépen akár az iskolából, akár más előre kijelölt helyről, közösen elzarándokolhatnának a templomba. A szentmise végén, ami lehetne a tanév végi közös hálaadás is, a plébános megszentelné a liliomokat és megáldaná a gyerekeket, a családokat.

Mi, a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó gyerekekkel, nagyon szeretnénk így hálát adni a jó Istennek, és mindenkinek megköszönni a sok segítséget, adományt, mellyel ebben a tanévben is mellénk álltak. Mivel ez a nap, az utolsó tanítási héten van, ezért így együtt szeretnénk imádkozni egy nagyon boldog vidám vakációért is.

Kisebb testvéri szeretettel,
Csaba t.

Csaba testvér: Él az Isten és él az emberek szívében az Isten szeretete!

[ 2011. április 22., 00:26 ] [42]

Kedves Testvéreim!
Istennek legyen hála, hazaértem Dévára!
Március 9-én, farsang utolsó napján indultam útnak, és azóta minden nap legalább egy helységben hirdettem a mi Urunk irántunk való végtelen szeretetét. Volt olyan nap is, hogy három helységben volt szentmise, előadás. Előbb Argentínában, utána a Szent László ereklyéjével volt egy hatalmas körút Erdélyben, 25 állomás, melybe besegítettek a jó ferences testvérek is, majd Budapesten és Debrecenben voltam egy-egy háromnapos lelkigyakorlatot tartani. Közben a lelkigyakorlatok mellett délelőttönként sikerült egy-egy lelki napra eljutni még öt más helységbe is. Csodálatos élmény látni, hogy mindenütt mennyi imádságos szeretettel, jósággal készülnek az emberek a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadására.

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom e hatalmas út tapasztalatait, akkor csak annyit mondanék:

Él az Isten és él az emberek szívében az Isten szeretete!

Közben a házainkban ellenőrzés volt. Ennek az ellenőrzésnek az érdekessége, hogy maga a munkaügyi miniszter úr kérésére (hozzá tartozik a gyermekvédelem is), egyetlen nap több otthonunkba is kiszálltak a bukaresti ellenőrök, és ha már ott voltak, akkor fel is hívták a figyelmünket a hibáinkra, hiányos papírjainkra. Tény az, hogy itt-ott traffipaxba szaladtunk, a megengedettnél gyorsabban szerettük a gyerekeket. Büszkén mondhatom, hogy olyasmire nem hívták fel a figyelmünket, amit Isten és a népünk előtt kellene szégyellnünk. A valóság az, hogy el sem tudják képzelni Bukarestben, hogy valaki önként, szeretetből bemegy egy-egy eldugott kis falu iskolájába, és ott összeszedi azokat a gyerekeket, kikkel senki nem bír, és szeretettel, állami támogatás nélkül gondozza őket, foglalkozik velük, ahogyan a mi kedves kollégáink teszik. Gondolkodtam, hogy megszakítom az utamat, hogy bemenjek Bukarestbe, hisz a területen lévő ellenőrök csak a főnökük nevében cselekedtek, de végül a jó Istenre bíztam a kérdést, és én alázattal végeztem a naptáramba jó előre beírt programokat. Úgy döntöttünk Robival, hogy egy busz gyerekkel bemegyünk Húsvét után Bukarestbe emmauszi úton – magához a miniszter úrhoz –, de hát őt a napokban korrupció gyanúja miatt elmozdították az állásából. Így megvárjuk az utódját.
Most ahogy hazaértem, szól a telefon, és Strasbourgból a kedves Gál Kinga EU parlamenti képviselő hívott és jelezte, hogy azt, amit mi a Szent Ferenc Alapítvány nevében csinálunk, nagyra értékeli az Európai Parlament, és engem kineveztek Európai díszpolgárrá. Tudjátok, sokszor a jót félve csináltuk az elmúlt évtizedek alatt, sosem tudtuk, hogy mit fognak szólni hozzá a hatalmasak, de most ez a kitüntetés igazából azt jelenti, hogy jó úton járunk. Kicsik vagyunk és csodálatos, szép terveinket sokszor csak botladozva tudjuk véghez vinni, sokszor a jó szándékunk kevés, és itt-ott csak kapufát rúgunk, de Istennek legyen hála a pályán vagyunk, és ez az elismerés azt jelenti mindannyiuknak, hogy jó pályán vagyunk. Nincs más út, ezért nagy-nagy szeretettel kérlek, hogy tartsatok ki gyermekeink alázatos szeretetében.
Nagy a jó Isten hatalma, a szeretet győzelmében vetett hitem nagyon megerősödött e hosszú nagyböjti út után!! Ezért élő hittel, nagy nagy bizalommal kívánok mindnyájatoknak egy csodálatos Húsvéti ünnepet. Krisztus feltámadt, él, és szeret!!
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Déva, 2011. április 21., Nagycsütörtök , erdely.ma

Jézus nem dobta be a törölközőt


Három napig a ferences rendi Böjte Csaba  tart lelkigyakorlatot a debreceni Szent  Anna-székesegyházban. A rászoruló  gyermekek támaszaként is ismert  szerzetest a húsvétról és Jézusról kérdezte  Dehir.hu internetes portál.

Nagyböjtben három napon keresztül Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tart lelkigyakorlatot a debreceni Szent Anna Székesegyházban. Az első alkalomra vasárnap került sor, ám aki még át akarja élni az élményt, a szerdán 18 órakor kezdődő szentmisén megteheti. A rászoruló gyermekek segítésére létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítóját a második lelkigyakorlata előtt kérdeztük.

– Lelkigyakorlatot az év más időszakaiban is szoktunk tartani. Mennyire más ez a nagyböjti időszakban?
– Az ember ilyenkor igényli, hogy ne csak a tél romjait pucoljuk el magunk körül, s néhány virágot vagy facsemetét ültessünk, hanem érezzük a szükségét annak is, hogy a lelkünket is tehermentesítsük a bűnöktől, megtérjünk, újrakezdjünk, s esetleg a szükséges pályamódosításokat is elvégezzük. Három gondolatot szeretnék a hívekkel megosztani Debrecenben, az első nap a céljainkról, Jézus Krisztus céljairól beszéltünk, a második nap arról hallhattak a hívek, hogy hogyan, milyen eszközökkel valósítsuk meg ezeket a céljainkat, a harmadik este pedig arról beszélek, hogy kikkel tehetjük ezt. Jézus sem egyedül váltotta meg a világot, hanem társakat gyűjtött maga mellé. Az egyházmegye védőszentje Szent László, ezért minden egyes elmélkedésben Szent Lászlót is fókuszba helyezzük, hogy ő bizonyos kérdésekre milyen választ adott.

– Nagyhét misztériuma, csodája az a fajta keresztút, amivel Jézus megérkezik a keresztre, kínhalált hal értünk. A lelki vezető hogyan tudja vezetni az embereket, akik ott ülnek a padokban, hogy ők is megérkezhessenek?
– Jézus Krisztus ezért jött közénk, hogy megváltsa a világot, ezt tudatosan vállalja, nem fut el előle, nem dobja be a törölközőt, nem hisztizik, hanem hosszan járja akár a Golgotát is, nem megy át kutyába, nem duzzog sértődötten. De bosszúért sem liheg húsvét napján, amikor feltámad, hanem megy tovább a szeretet útján. Én azt gondolom, ez mindannyiunk számára egy nagyon erős üzenet, hogy mi is a magunk feladatát hasonló elszántsággal végezzük el. Mi se dobjuk be a törölközőt a nehézségek láttán! Ne kezdjünk el veszekedni, civakodni, ne menjen el az energiánk azzal, hogy elkezdünk például anyázni, duzzogva ne üljünk félre egy sarokba sebeinket nyalogatva, hanem Jézus példájára emberei méltóságunkat megőrizve feladatunkat higgadtan, nyugodtan teljesítsük! Ez lenne az ideális, s azt gondolom, ennél szebb példa, mint a nagyhét szertartása, nemigen van. Rólunk szól az egész történet. Mikor valaki megnősül, munkahelyre áll, gyereket vállal, igazából az az ő golgotája, az az ő mindennapi keresztje. Ha Jézus számunkra, keresztények számára az eszménykép, milyen jó lenne, ha tudnánk is járni az ő útján!

– Csaba testvér, amikor megérkezik a kereszt tövéhez, letérdel, miként tud erőt meríteni a napi találkozások alkalmával?
– Ugye most gyerekeket nevelek. 63 helyiségben több mint 2 ezer 200 gyermek van, több mint 300 világi munkatársam van, így akad gond is bőven, de nekem nagyon fontos Jézus példája. Ha kisebb-nagyobb nagypéntekek, nagycsütörtökök vannak, ha egy-egy gyerek döntéseivel, butaságával engem is besodor egy nagypénteki krízisbe, olyan jó tudni, hogy Jézus az ilyen esetekben hogyan viselkedett. Ő egy olyan csodálatos iránytű, aki a döntéseimet nagyon sokszor meghatározza.

– Húsvét ünnepe hogyan telik ennek a 2 ezer 200 gyermeknek?
– Idén úgy ment a nagyböjti felkészülés, hogy én elkértem Győrből Szent László ereklyéjét, s ezt vittem el minél több otthonunkba, s Szent László jelenlétében próbáltunk egy belső tavaszi nagytakarítást eszközölni. A húsvétot mindenki a maga közösségében fogja ünnepelni.

– Hogy van még mindig erő önben utat mutatni?
– Én mindig is azt mondtam, hogy jó dolog jónak lenni. Mindig azt ajánlom a fiataloknak, hogy merjenek anyák és apák lenni. Én ugye nem a test és a vér kívánságából lettem apa, hanem Szent József-i értelemben, úgy érzem Isten akaratából lettem ezeknek a gyerekeknek az „apjuk”, de ez egy nagyon jó dolog. Jó dolog egy gyerekhez lehajolni, én úgy érzem, megfiatalodok a gyerekek között, így bátran merem ajánlani ezt az utat mindenkinek. Olyasmi egy gyermeket nevelni, mint egy kutat ásni; ugyan te ásod a gödröt, de mégis a víz nélküled fakad fel benne, s te is olthatod szomjadat általa.

Dehir.hu, erdely.ma

Egy nap egy euró – Böjte atya keresztszülő programja – film

[ 2011. április 15., 11:00 ] [39]

Van aki rendszeresen látogatja és támogatja, mások pedig névtelenül, távolról segítik Böjte atya árva sorsú gyerekeit. ők azok, akik az úgynevezett keresztszülők. a húsz éve elindított keresztszülő program nemcsak kontinenseket, hanem sorsokat is összeköt. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány házai folyamatosan nyitva állnak a keresztszülők előtt.
Úgynevezett keresztszülője a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számos lakójának van. Ők azok, akik távolról, akár más országból vagy földrészről is támogatják a nehéz helyzetű kisgyerekeket.
A Szent Ferenc Alapítvány, a kezdetektől sem számíthatott a román állam támogatására, így az első otthonok létrehozásának az idején, egy euróban állították meg egy gyerek minimális napi költségét. Azóta a keresztszülői támogatások képezik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány bevételének egészét. a legtöbb keresztapa Magyarországról kerül ki, ám jelentkeztek Ausztráliából és az Egyesült Államokból is akadnak olyan lelkiismeretes emberek, akik gondot viselnek Böjte atya több mint 60 házának gyerekeire.

A keresztapaság különféle módon nyilvánulhat meg. Akadnak olyanok, akik rendszeresen leveleznek úgynevezett keresztgyerekükkel és látogatják, elviszik nyaralni, családi programjaik részévé válna. Ám olyan is akad és távolról, esetenként névtelenül és arctalanul követi és segíti keresztgyereke sorsának az alakulását.

Farkas Krisztina
Duna Tv, TérKép, erdely.ma

A Balázsfalva melletti Türben is Tündérkertet szeretnének – FOTÓRIPORT

[ 2011. április 02., 23:35 ] [163]

Szombaton a Balázsfalva melletti Türben Kémenes Lóránt római katolikus plébános kezdeményezett szemétgyűjtést. Az akció megszervezésére maradt rövid idő ellenére a hulladékgyűjtésben viszonylag sok gyerek és néhány felnőtt is résztvett. Bár az összes szemetet, amit az útjuk közben találtak, nem győzték felszedni, jó pár zsákkal összegyűjtöttek. A plébános szerint folytatása következik.
Fotók: Kémenes Lóránt

erdely.ma

Tündérkert-takarítás – Települések, időpontok, helyszínek

[ 2011. március 31., 11:13 ] [161]

Az Erdély. ma megpróbál hírt adni arról, hogy mely települések kapcsolódtak be Böjte Csaba Tündérkert-akció néven ismert kezdeményezésébe, amelynek célja, megszépíteni nemcsak azt a környezetet, ami a közvetlen közelünkben van, hanem annak a falunak, városnak a környékét is, ahol élünk.
Íme az elsők, akik szervezetten csatlakoztak:
Gyimesközéplok, Hidegség

időpont: péntek 11 óra
találkahely: Hidegségi 3-as sz. Általános Iskola
vinni: szemeteszsák
záróesemény: bográcsozás
szervező: Muhos Panzió, Hidegségi 3-as sz. Általános Iskola

Tusnádfürdő:
időpont: szombat 10 óra
találkahely: Szent László Ház
vinni: szemeteszsák
szervező: Szent László Gyermekvédelmi Központ
Székelyudvarhely:
időpont: szombat 10 óra
találkahely: a Szentimre utca teteje (a Köveshágó-Kerekerdő útelágazásnál)
vinni: ásó, lapát, vágószerszám, szemeteszsák
szervező: Póráz Klub – kutyabarátok klubja
Balázsfalva, Tür
időpont: szombat 10 óra
találkahely: plébánia
vinni: szemeteszsák
szervező: Kémenes Lóránt plébános
Kérjük, hogy aki tud még más településeken hasonló konkrét akciókról, írja meg nekünk a tunderkert[kukac]erdely.ma címre. (a [kukac] helyére a @ jelet kell beírni).

erdely.ma

Böjte Csaba: egy-két dolgot addig is bevállalhatnánk!

[ 2011. március 24., 19:12 ] [114]

Fotó: pluszportal.ro

Kedves Testvérek!
Szeretettel köszöntelek…
Sokféle hozzászólás érkezett a Szent István-tervhez. Meglepően sok, és sokféle!
Arra gondoltam, hogy május elejéig várjunk a javaslatokkal, addig gyűljenek… és akkor megint gyűljünk össze Csíksomlyón (én május 4-5 körül gondolnám) és vegyük számba az igényeket is, de a lehetőségeket is. Fontos, hogy legalább az elején egyszerű, könnyen megvalósítható terveket tűzzünk magunk elé, melyet el is érünk, és melyek örömmel, sikerélménnyel tölthetnek el.
Szerintem egy-két konkrét dolgot addig is, májusig is bevállalhatnánk! Mi, a Szent Ferenc Alapítványtól, a Szent Lászlóval bevállaltunk egy nagy tavaszi takarítást, 18 helységben körbejárok, és lelki, szellemi megújhodáshoz bátorítanánk az embereket. Amúgy, szerintem belülről kezdődik az újjászületés.
Persze, nem csak lélek az ember, ezért jó lenne a környezetünket is megszépíteni. Gondolom, hogy egyeztetni lehetne a városi és megyei tanácsokkal, hogy adjanak teherautót, és április első szombatján – ha jó idő lenne – szervezhetnénk egy nagy Tündérkert-akciót. Szépen, az Erdély.mán keresztül, a Mária Rádiót is bevonva meghirdetnénk, hogy aki akar csatlakozzon. Összegyűjtenénk a szemetet, a tavalyi gazt, megnyesnénk a fákat, bokrokat, ültetnénk újakat. Mindenki erre a célra szentelné ezt a szombati napot, ott ahol él. Gondolom, hogy iszonyú mennyiségű szemét gyűlne össze. Mi mostanig is csináltunk magunkban ilyen megmozdulásokat, de gondolom, ütősebb lenne, ha közösen állnánk neki. Mi megszervezzük 63 helységben, a gyerekeink meghívnák a többi gyereket is, és már csak ebből lenne egy nagy erdélyi akció.

 

Jó lenne ha ennek a tavaszi nagytakarításnak kitalálnánk egy jó jelszót, szimbólumot. Valaki lerajzolhatná stilizáltan az Év Fáját a templom körvonalával… Meg lehetne szólaltatni kertészeket, tájépítőket – például a felcsíki Macalik bácsit, aki nagy gyógynövénygyűjtő –, hogy tanácsokkal, jó ötletekkel támogassanak. Ilyen irányban jövő héten minden nap kellene legyen egy felhívás a honlapon. A vállalkozókat pedig arra biztathatnánk, hogy ők egy kis bográcsossal legyenek a dolgozó csapatok segítségére. Hátha meglátnák a reklámlehetőséget ebben az akcióban.
Szerintem ránk is fér a hosszú tél után egy ilyen nap, talán sokunknak jól is esne egy kis mozgás a friss levegőn. Ismerkedés, munkaközbeni tere-fere… Csak lenne jó idő!
Kellene egy kis csapat, mely a szervezési, koordináló munkát felvállalná!

Szeretettel, Csaba t., erdely.ma

Beszélgetések a Szent István-terv margóján 1. – AUDIÓ

[ 2011. március 22., 19:26 ] [187]

Nagyszabású tervvel állt elő a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója Böjte Csaba ferences szerzetes. Az Erdély fellendítését célzó, Szent István elnevezésű tervnek három fejezete van.
Az első: hogyan lehetne közös munkával Erdély és Székelyföld arculatát Tündérkertté alakítani, gondozásba venni a jelenlegi elhanyagolt faluhatárokat, patakmedreket, útszéleket. A második a roncsház program, amely arra keres megoldást, miként lehetne a faluképet rontó, omladozó házakat kijavítani, illetve újat építeni helyettük. A harmadik a Kárpát-medencei népnevelést kívánja megszervezni.

A Szent István-terv megjelent írásban az Erdély.ma portálon, de tudjuk sokan így nem férnek hozzá és vannak olyanok is, akik nem tudják végigolvasni. A Marosvásárhelyi Rádió Jelenlét műsora ezért arra kérte Csaba testvért, hogy ismertesse szó szerint a Szent István munkatervét, annál is inkább, mert hamarosan sor kerül a második megbeszélésre.
Marosvásárhelyi Rádió
* * *
A Szent István-terv kapcsán létrehoztunk egy levelezési listát, amelyre úgy lehet feliratkozni, ha küldünk egy üres levelet a
szentistvan-terv+subscribe[kukac]googlegroups.com címre (a [kukac] a @ jellel helyettesítendő).

Hallgassa meg Kiss Dénes összeállítását, amely
a Marosvásárhelyi Rádió Jelenlét című műsorában hangzott el:

erdely.ma

Böjte Csaba: Oszd meg a kenyeredet!

[ 2011. március 13., 07:52 ] [256]

Egyik utamon, egy nagyon tehetős ember kertjében jártam, ahol szép sétányok, értékes növények, fák voltak, és egy szép kis kiülő kemence, grillező. Őszintén megcsodáltam mindent és megkérdeztem, hogy milyen gyakran sikerül élvezni is e csodálatos kertje pompáját. Kiderült, hogy nagyon ritkán, a tavaly egyszer gyújtott be a kemencébe. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, még ha nem is lebontani a kerítést, de legalább egy nagy kaput vágni rá, a városka fiataljai, családjai számára. Miért ne gyönyörködhetne egy-egy fiatal kisgyerekes család, az elzárt kert szépségeiben? A vasárnapi szentmiséről hazafele menet, miért ne süthetnék meg ebédjüket annak a helységnek a fiatal családjai ebben a kertben, és a tulajdonos, kinek gyermekei messzire szakadtak, miért ne gyönyörködhetne szülővárosa fiatal családjai gyermekeiben, mint saját ritkán látott unokáiban? Ki lehetne írni, hogy ez a kert minden vasárnap délután nyitva áll a családok számára. Mindenki megértené, hogy „foglalt", ha néha a tulajdonos, a messziről hazajött gyermekeivel szeretné a kertet használni.
E gondolattal játszódjunk csak tovább! Hány hétvégi ház áll hónapról- hónapra üresen, hány nagyszerű házimozi rendszer porosodik itt-ott egy-egy hatalmas nappaliban, vagy kihasználatlan szép medence várja hiába a látogatókat? Folytassam a felsorolást? Egy csodálatos díszkútat láttam egy elzárt udvaron, gyönyörködve szemléltem és megkérdeztem, hogy ez a szépség miért nem a városka parkjában áll? A tulajdonos rám nézett, és éreztem a tekintetéből, hogy érti amit kérdeztem, sőt büszke lenne, ha ott állhatna a szép kútja a szülővárosának a főterén. És akkor – kérdeztem – miért nem ott áll a kút? „Hm… eszembe sem jutott”, mondta szelíden.
Régebb a tehetős emberek, a közösség templomának oltárait, szép üvegablakait csináltatták meg, vagy egy-egy szobor, orgona árának az átvállalásával örökítették meg családjuk nevét. Gondoljunk egy Széchényi Könyvtárra, meg arra a sok közösségnek ajándekozott képtárra, múzeumra. Talán ma tehetősebb emberek vannak mint régebben, hisz egy-egy régi udvarház, mondhatni „vizet sem vihet” a mai minden luxussal felszerelt otthonoknak.

 

Nagy-nagy szeretettel, nagyböjti alázattal biztatlak téged, kit a gondviselő Isten talán több szellemi, anyagi, lelki értékkel ajándékozott meg, hogy merd szeretettel, jósággal megosztani a rád bizott javakat. Hiszem, hogy így nemcsak gazdagságodat fogják megcsodálni, hanem nemes jóságodat, nagylelkűségedet is. Példádat követni fogják, és így a világ nemcsak szebb, testvéribb lesz, hanem fenntarthatóbb is. Hiszen ha mindenki mindenből szeretne önző módon magának is szerezni, mivel az anyagi javak végesek, akkor kénytelenek leszünk egymás torkának esni. De ha testvéri szeretettel, legalább azt, amire nincsen feltétlenül szükségünk, meg merjük osztani, akkor hiszem, hogy egy új kor küszöbén állunk.
Mindazt amit itt mondok, bizalommal merem a figyelmedbe ajánlani, mint életem legértékesebb tapasztalatát. 1993-ban az omladozó dévai kolostorba szegény gyerekeket fogadtam be, otthont adtunk nekik, és a mai napig egy asztalhoz ülünk velük. Mindenünk közös. Ebből az összefogásból csodálatos élet bontakozott ki, hisz nagyon sokan őszinte szeretettel, kisebb, nagyobb értékeket, vagyonokat adományoztak a gyerekeknek, és így most 64 helységben 2200 gyereket gondozunk Erdély földjén. Meg vagyok győződve, hogy enélkul a befogadó, megosztó szeretet nélkül, nem csak a dévai romos kolostor, hanem a dél-erdélyi magyar oktatás is a múlté lenne.
Mi ferencesek, Csíksomlyón a nemrég visszakapott kertünket nem elzárni akarjuk a külvilágtól, hanem szeretnénk benne összefogással egy szép Mária kertet létrehozni, 15 különálló udvarral, elmélkedésre, befelé fordulásra alkalmas, mindenki számára nyitott teret, ahol az emberek nemcsak egymáshoz, hanem teremtő Istenükhöz is közelebb kerülhetnek. Hiszem, hogy így, népünkkel megosztva, sokkal szebb, értékesebb lesz a csíksomlyói Szűzanya otthona. Járható ez az út.
A drága jó Ervin atya, Szárhegyen visszakapott egy nagy darab földet a tatárdomb mellett, és olyan csodálatos, hogy ez a kilencven év feletti atya még meg sem kapta a kolostor birtokát, már a közösség számára szeretne rajta kialakítani egy Kájoni János tiszteletére szentelt kulturális központot, hol a gyergyói-medencébe érkező látogató, nemcsak a medence múltjával, szép földrajzi adottságaival ismerkedhet meg, hanem felüdítheti fáradt testét, lelkét is.
Óriási leckét kap most a világ az arab országoktól! Hány mesés keleti vagyon hull darabjaira, pusztul el, csak azért mert gazdája elzárta, nem merte megosztani testvéreivel. Felgyújtották Kadafi egyik mesés palotáját, az interneten néztem az égő csodát, sajnáltam, de megértettem, hogy nem a malter és az acél tartja össze a palotákat, hanem a szeretet és a jóság. Enélkül minden, de minden összedöl.
Szolgáló szeretet… Isten a maga végtelen örömét szeretné megosztani velünk. Olyan rövid az élet! Csak az lehet örökre a miénk, amit szeretettel megosztunk népünkkel, testvéreinkkel. Döntsünk a szeretet, a szolidaritás mellett, és nyissuk meg szívüket egymás felé bizalommal!
2011. március 11.

Csaba testvér, erdely.ma

1 2 3
>