Nyílt levél
2011 július 28., csütörtök 
Hargita megye elnökének és önkormányzati képviselőinek
Tisztelt kollégák!
Mint köztudott, az ország területi-közigazgatási átszervezése nem került le napirendről, csak a bulvársajtó címlapjáról. A nyári szabadságukat töltő politikusok sem nyilatkoznak róla, de a háttérben zajlik tovább az átszervezés előkészítése. Márpedig számunkra nem közömbös, nem lehet lényegtelen, hogy miképpen fog kinézni az ország térképe az átszervezés után. Választott megyei képviselőként nem csak jogunk, de kötelességünk is erről véleményt mondani, a folyamat alakulását befolyásolni.
Téves az az álláspont, hogy várjuk meg, hogy a román hatalom mit akar tenni, s majd annak függvényében döntsük el, hogy mit teszünk, hisz nekünk a múltunkban gyökerező világos jövőképünk van: mindenféle erőforrásaival maga rendelkező, a mostani helyzethez képest többlet-hatáskörökkel bíró Székelyföld létrehozását akarjuk. Ha pedig ez így van, akkor fogadjuk el azt erre vonatkozó nyilatkozatot.
Az érvényes törvények előírják, hogy minden területi átszervezést kötelező módon helyi népszavazás kell megelőzzön. A Băsescu elnök által kinevezett elnöki bizottság javaslata is az, hogy az új közigazgatási egységeket a települések szabad társulása által célszerű létrehozni. Erre a bizottsági jelentésre rendszeresen hivatkoznak minden hazai magyar párt vezetői, tehát ezen pártok között ebben konszenzus van. Akkor pedig tegyük meg azt, ami ebből számunkra következik, s írjuk ki Hargita megyében ezt a helyi népszavazást.
A két dokumentum tervezete több mint két hete iktatva van a megyeházán. Holnap rendkívüli ülésre fogunk összegyűlni, adott tehát a lehetőség, hogy ezeket is megvitassuk és elfogadjuk. Rajtunk áll, hogy úgy vonulunk be a történelembe, mint azok a képviselők, akik szó nélkül tűrték Székelyföld végső beolvasztását, vagy pedig azok, akik határozottan kiálltak a székely nép, s annak alapvető érdekei mellett.
Ditró, 2011.VII.28.
A megyei képviselőtestület polgári képviselőcsoportja nevében
Kovács Árpád-András
frakcióvezető
Manna.ro cikk kapcsán
Érdekes filmecskét tettek közzé a manna.ro munkatársai amely az Antena03- as tévéállomás neves kommentátora a V. Stan elmélkedését mutatja be. A cikket areszke (aki ma már "hivatásos" kommentáló lett) megpróbálta lefordítani, amit szintén közreadunk:
Hol vagytok, székelyek?
A magyar kormány anyagilag is támogassa az autonómiaharcot!
Balczó Zoltán, a magyar Országgyűlés jobbikos alelnöke szombaton a Maros megyei Makfalván azt nyilatkozta, a magyar kormányt meg kellene győzni, hogy ne csak erkölcsileg, de anyagilag is támogassa az autonómiaharcot.
Balczó Zoltán mindezt a Maros megyei Makfalván a Székely Majálison mondta több száz jelenlevő előtt.
Balczó kifejtette, hogy a jelenlegi Fidesz-kormányzat gyásznapnak nyilvánította június 4-ét, az osztrák-magyar monarchia felosztását szentesítő 1920-es trianoni békeszerződés napját, amelyet a Magyar Összefogás Napjának neveztek el.
Hirdetés
Izsák Balázs beszéde
Módosítás: (1999. november 30., kedd) Írta: . 2011. június 08., szerda
Tisztelt küldöttek!
Székely-magyar testvéreim!
Hölgyeim és uraim!
Több mint egy félév telt el a Székely Nemzeti Tanács budapesti ülése óta. Mindannyiunk életéből eltelt egy félév munkával, eredményekkel, vagy a még jobb eredmények reményével. Közvetlenül a gyűlés utáni feladatunk az volt, hogy az elfogadott határozatokat széles körben megismertessük. Ezt részben a sajtón keresztül tudtuk elvégezni, de gondunk volt arra is, hogy eljuttassuk őket Magyarország és Románia Külügyminisztériumának, mindkét kormánynak, az államfőknek, az EU tagállamok, az Egyesült Államok és Oroszország bukaresti nagykövetségeinek.
Ez alatt az idő alatt jött létre az anyaországban a Székelyföldért Társaság, amely aktívan támogatja az SZNT törekvéseit, segíti magyarországi programjainkat, de ami legfontosabb: élő kapcsolatot teremt az anyaországban letelepedett székelyek és a Székely Nemzeti Tanács között.
Találkozókat kértünk a budapesti országgyűlés parlamenti csoportjaitól, a találkozók során minden frakcióvezető támogatásáról biztosította a székelyek törekvéseit, és mindenki egyetértett abban, hogy a székelyek autonómiájának ügye felette áll a pártpolitikai vitáknak. Ígéretet kaptunk arra is, hogy Magyarország kormányát nem fogja az ellenzék támadni a Székelyföldnek, az autonómia ügyének nyújtott támogatásért.
Az EMI, a MIT, az MPP és az SZNT közös közleménye
Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen:
Az RMDSZ érdemi konzultáció nélkül, román hatalmi segédlettel akarja a magyar nemzeti közösségre és az országban élő etnikai kisebbségekre kényszeríteni a törvénytervezetét. Következésképpen a törvénytervezet nélkülözi a magyar nemzeti közösség és a kisebbségek társadalmi támogatását, és így súlyos demokrácia-deficittel rendelkezik.
A romániai és a magyarországi közvélemény, másfelől az európai politikai fórumok félrevezetésével az RMDSZ és kormánybeli szövetségesei azt kívánják elhitetni, hogy a kisebbségi törvénytervezet teljes mértékben megfelel az uniós követelményeknek, és példás formában szavatolja a romániai magyar nemzeti közösség és a romániai nemzeti kisebbségek emberi jogait, esélyegyenlőségét és kulturális autonómiáját.
Hirdetés
Az SZNT tiltakozása Románia tervezett közigazgatási felosztása ellen
Románia kormányának az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza, hogy ezzel szorítsa ki a közéletből, a helyi döntésekből Székelyföld magyar nemzetiségű, székely hagyományokat őrző lakosságát.
A módszer a totalitárius rendszerekre jellemző, alattomos kisebbségellenessége ma már nemcsak a szakértők, de a nemzetközi közvélemény számára is nyilvánvaló, hiszen számos olyan, Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmény van, amelyek tiltják a közigazgatási határok megváltoztatását a kisebbségek hátrányára.
A Székely Nemzeti Tanács 2009-ben felismerve a fenyegető veszélyt, amely Románia „közigazgatási reformja” ürügyén fenyegeti a székelységet, kezdeményezte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, amely határozatban mondta ki:
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozásának társadalmi rezonanciáját, hatékonyságát sajnos gyengítette az RMDSZ és az EMNT ellenrendezvénye, amely a központi hatalom nacionalista törekvéseinek leplezésére olyan valótlan állításokat szavaztatott meg a félrevezetett önkormányzati képviselőkkel, amelyek szerint „Romániában nem létezik olyan tudatos központi politika, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul.”
Aláírásokkal az autonómiáért – Uniós szintű polgári kezdeményezés
A Székely Nemzeti Tanács élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak.
A szervezet tegnapi, marosvásárhelyi küldöttgyűlésén jóváhagyta az állandó bizottság erről szóló, korábban elfogadott javaslatát.
A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az Európai Unió több tagállamából kell összegyűjteni. Az SZNT ennek érdekében együtt szeretne működni az Európában élő más őshonos nemzeti közösségekkel, és szorgalmazza a különböző európai régiók – például Skócia, Wales, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika – közös érdekérvényesítését.
Az aláírásgyűjtés beindítására még várni kell: előbb az Európai Bizottságnak kell pontosan szabályoznia a folyamatot, majd a tagállamoknak is be kell azt építeniük országos törvénykezésükbe. Ezzel párhuzamosan azonban az SZNT képviselői felveszik a kapcsolatot az érintett régiók vezetőivel – több térség esetében már megtörtént ez –, igyekeznek kidolgozni az együttműködés módozatait, hiszen az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogáról szóló dokumentumot együtt kell kidolgozniuk, az aláírásgyűjtés is több országban zajlana.
Ugyancsak tegnapi ülésén döntött a szervezet küldöttgyűlése a bukovinai székelyekkel való együttműködésről, Potápi Árpád, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, Bonyhád polgármestere támogatásáról biztosította a szervezetet.
Farcádi Botond , Háromszék ,erdely.ma
SZNT: egy polgármesterjelöltet támogassanak a magyar szervezetek Marosvásárhelyen
Egyeztetések folynak a magyar szervezetek között arról, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon ugyanazt a polgármesterjelöltet támogassák Marosvásárhelyen – jelentette ki kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosszéki szervezetének újdonsült elnöke, Biró Zsolt.
Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács új elnöke, és Izsák Balázs SZNT-elnök
Fotó: Gönczi Ákos
Az SZNT azt szeretné, hogy a magyar politikai szervezetek egyetlen polgármesterjelöltet támogassanak Marosvásárhelyen, a jövő évi önkormányzati választásokon, mondta Biró Zsolt.
A Marosszéki Székely Tanács kedden megválasztott elnöke a Krónikának elmondta: néhány hete elkezdődött egy egyeztetés, amelyen az RMDSZ, az SZNT, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek remélhetőleg sikerül megállapodniuk arról, hogy ugyanazt a jelöltet támogassák majd a polgármester-választáson.
„Az egyeztetések célja kompromisszumos megoldást találni arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon a marosvásárhelyi magyarok szavazatai ne osztódjanak szét több jelölt között, hogy sikerüljön egy mindenki által támogatott polgármesterjelöltet indítani, akinek így reális esélye lehet a városvezetői tisztség elnyerésére” – nyilatkozta Biró Zsolt a Krónikának.
SZNT: magyarországi konzultáció az önrendelkezésről
A magyarországi politikum teljes spektruma támogatja a Székelyföld autonómiáját – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Mint mondta, az SZNT konzultációsorozatot kezdeményez a magyar Országgyűlés frakcióival, hogy autonómiatörekvéseiket részletesen ismertessék.
„A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusaival való beszélgetések során elhangzott, az ellenzéki párt nem fogja támadni a magyar kormányt és a kormánypártot, ha a Székelyföldet érintő kérdések kerülnek terítékre, sőt hajlandók gyakorlati lépéseket is tenni, hogy támogassák a kezdeményezéseinket” – mondta az SZNT-elnök.
Emlékeztetett ugyanakkor, az országgyűlési frakciókat korábban, évekkel ezelőtt is megkeresték, a magyarországi politikusok azonban nagyon diplomatikusan fogalmaztak. „Korábban az volt az üzenet Bukarest és az RMDSZ felé: támogatjuk az autonómiát, de ezt a többséggel való párbeszéd révén vagy a magyarság egységének megtartása mellett kell elérni. Mint kiderült, most feltételek nélkül támogatják a kezdeményezésünket” – mondta Izsák Balázs. Az SZNT egyébként tervezi, hogy a magyarországi települések önkormányzatait is tájékoztatni fogja az önrendelkezési törekvésekről.
Szegedi Csanád betartotta, amit Mihályfalván ígért
[ 2011. március 29., 10:34 ] [91]
Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselője már többször is bizonyította, szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát. Legutóbbi brüsszeli felszólalásán az Érmellék autonómiája mellett tette le voksát.
Az Érmihályfalván tartott március eleji előadásában is kitért arra, hogy Székelyföld után, a legnagyobb tömbben élő érmelléki magyarságnak is ugyan olyan joga vann saját autonómiája megteremtéséhez, mint az első világháború után Olaszországhoz csatolt, túlnyomórészt nem olasz népességű Dél-Tirolnak, amely rendkívül széles területi, gazdasági és kulturális autonómiát élvez a mai Itálián belül. Ez azonban nem volt mindig így, hiszen az 1918-ban még 97%-ban németek lakta régió – ez akkor mintegy 260 ezres összlakosságot jelentett – több évtizedes olasz elnyomás, etnikai tisztogatást célzó betelepítések, illetve az őslakosok jó egyharmadának Ausztriába kényszerítése a 20-ik század második felére már csak az itt élőket jócskán megtizedelte. Autonómia nélkül pedig mára már vélhetően nem is léteznének.
Az önrendelkezésnek köszönhetően a mintegy félmilliónyira duzzadt dél-tiroli őslakosságnak mára saját helyi parlamentje és saját helyi kormánya van és az adóbevételek túlnyomórészt is helyben maradnak, a közigazgatás és az oktatás is szigorúan kétnyelvű és etnikailag arányos. Az etnikai arányosságról szóló helyi törvény megköveteli, hogy még a szociális bérlakásokat, a lakásépítési támogatásokat, valamint a kulturális támogatásokat is minden településen az ott élő népcsoportok arányában kell elosztani. Az eredmény: ez a kis közösség nem olvad be, nem enyészik el a közel 60 milliós olasz népességben. Dél-Tirol osztrák-német jellegű maradt, a lakosság 69%-a német, arányszámuk nem csökken.
Ezzel párhuzamban a milliós nagyságrendű elszakított erdélyi magyarságnak, valamint ezen belül a nagy tömbben élő érmellékieknek évtizedek óta nincsenek valódi önrendelkezési jogaik.
Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt
Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.
Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.
Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".
Hozzászólások