""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Biró Zsolt MPP elnök október 27-I rádióüzenete, amely elhangzott a Székelyek Nagy Menetelése alkalmából.

Tisztelt egybegyültek!

Tudjuk, mekkora veszélyként tornyosul közösségünk feje felett a tervezett regionális átszervezés. Nyilvánvaló azt is tudjuk, hogy Trianon óta folyamatos a román asszimilációs törekvés még akkor is, ha ez, időről – időre különböző intenzitással érvényesül. Tudjuk azt is, hogy megmaradásunk érdekében ezt a folyamatot meg kell állítanunk. Ennek érdekében le kell győznünk a kishitűségünket, a „merjünk kicsik lenni” mentalitást és a megfelelési vagy igazodási kényszerünket. Nem vagyunk sem kevesebbek sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél. Csak annyit kell elmondanunk, hogy ami jár a kontinens egyik szegletében, az természetes kell legyen másutt is. Amennyiben egységes Európáról beszélünk, egységes mércével mérjenek mindenkit! Ezt kell tudatosítani Brüsszelben és ezt kell tudatosítani Bukarestben is. A 2009. szep­tember 5.-én megtartott Szé­kelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott elv­ szerint Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis termé­szetes, történelmileg kiala­kult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közi­gazgatási egységként kép­zelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fej­lesztési régiónak is kell lennie. Ezt képviseljük ma itt Kököstől

Bereckig az élőlánc tagjaiként, mindannyian, akik úgy gondoljuk, hogy jövőt akarunk őseink földjén! Üzenjük Bukarestnek és a nagyvilágnak, hogy nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, a területi autonómia ősi jussunk, erről soha le nem mondunk! Követeljük, hogy tartsák be az 1918 december 1-én tett ígéretet! A Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában, teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára. Románia azóta is adós ezzel. Nem lehetünk lojális polgárai olyan országnak ahol a kimondott szónak nincs ereje, ahol az írásos kötelezettségvállalást sem tartják be, ahol lábbal tiporják jogainkat. Követeljük tehát: Bukarest tartsa be a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit! Románia Parlamentje és Kormánya garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget! Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia illetve a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek. Milyen ország az ahol az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak? Milyen Nemzetállam az ahol országnyi területen másfélmilliós közösség él, és legfőképp milyen Európa asz ahol a kettős mérce elvét tolerálják? Mi nem ilyen Európát akarunk. Nem olyan Európai Unióba léptünk be ahol továbbra is másodrangú polgárként kell éljünk, egy olyan ország polgáraiként ahol nincs jövőképünk. Ahol lassan már jövőt sem álmodhatunk magunknak. Avagy ha álmodunk akkor csak a nyomor álmodik? „Kevesebb vért a köhögésnél/ És a munkánál több erőt/ S hogy ne kellessen megjelenni/Legalább tíz-húsz esztendőig/Az Úr színe előtt” Ez lenne a jövőképünk? Erre nem építhetünk! Mondjuk ki tisztán és világosan: A nemzetállam fogalma túlhaladott, azt Románia alkotmányából törölni kell! Mondjuk ki tisztán és világosan: elég volt! És ha Adyt idéztem vele is folytatom. „Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek”. Nem félünk harsogta harmincezer ember március10-én Marosvásárhelyen. Emeljük fel fejünket és mondjuk. Bátrak vagyunk, és nagy dolgokra készen! Ma nem arról beszélünk, hogy megmaradunk Székelyföldön, mert egy nép, amely csak megmaradni akar fogyásra van ítélve. Felemelkedés, gyarapodás a célunk, mert ha azt tűzzük ki magunk elé, hogy gyarapodni akarunk, akkor biztosan meg fogunk maradni! Ma ismét visszatérőben önbizalmunk. Közjogi értelemben a magyar nemzet tagjaiként élhetünk szülőföldünkön. És itt akarunk jövőt is magunknak, gyermekeinknek. És ha itt élünk sorsunkat magunknak kell irányítani! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Mi nem alkuszunk!

Marosvásárhely, 2013. október 27.

Köszönjük mindazoknak, akik segítették a csíkiak eljutását a kökösi gyülekező helyre. A hangosbemondóból hallottak sokakat megdöbbentett, volt akik mosolyogtak, mert megértették, hogy miért történt. Jó székelyekhez híven, ismerős és nem ismerős, csoportokba verődött és jármű után nézett. “csak azért is ott leszünk”-mondogatták az emberek. Számunkra az tette még emelkedettebbé a mai napot, hogy pártállástól függetlenül egyre másra álltak meg a buszok, kisautók és kevesebb, mint fél óra alatt mindenki útban volt a Székelyek Nagy Menetelése felé. Köszönjük Székelyföld, köszönjük Erdély!
Az önszerveződés képességéről, a gyors problémamegoldásról tettek tanúbizonyságot a csíki székelyek. Mindez nem sikerült volna az összefogás nélkül.

Salamon Zoltán
MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák