""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

MPP-PRESS

Közlemény

A Magyar Polgári Párt felhívja Liviu Dragnea kormányfő-helyettes és egyben a közvélemény figyelmét, hogy a vidékfejlesztési és közigazgatási minisztérium által megszervezett bálványosfürdői találkozón ismertetett „hivatalos” álláspont csupán a kormány által preferenciálisan összeválogatott szakértők véleményét tükrözi, az általuk bemutatott tanulmányok nem veszik figyelembe a valóságot, megrendelésére készültek és pusztán a kabinet elképzeléseit hivatottak igazolni. Kérjük Románia Kormányát, hogy a közigazgatási átszervezés kapcsán vegye figyelembe és építse be terveibe a magyar közösség igényit megfogalmazó javaslatokat. Örvendetesnek tartjuk, hogy a magyar pártok képviselői ezúttal is egyértelművé tették, hogy régióátszervezés kérdésében azonos álláspontot képviselnek.
A Magyar Polgári Párt szerint a tervezett közigazgatási átszervezés nincs kellőképpen átgondolva, előkészítve. Az eddig napvilágot látott tervezetek csakis a gazdaságilag nehézkesen működő óriásmegyék létrehozását erőltetik, eltekintve attól a realitástól, hogy ezek az egységek, mint fejlesztési régiók sem tudtak hatékonyan működni. A „kiegyenlítésre” épített logika (azaz a gazdasági mutatók alapján „lemaradt” megyék „fejlettebb” megyékkel való párosítása) éppen az uniós elveknek mond ellent, hiszen az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása, a meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése.
Ugyanakkor nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy az Unión belül sokféle tagoltságot lehet megkülönböztetni, így a társadalmi és gazdasági különbségek mellett, a nyelvi, kulturális eltérések is természetszerűvé tesznek bizonyos különbözőséget. Az EU célja nem az adottság-jellegű különbségek eltűntetése, hanem éppen az „egység a sokféleségben” elvvel összhangban a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének – fejlesztési beruházások támogatása útján történő – javítása. A székelyföldi régió létrehozása tehát nem csak az itt élő emberek, hanem Románia érdeke is.
Úgyszintén felhívjuk miniszterelnök-helyettes úr figyelmét, hogy Románia elfogadott és ratifikált egy sor olyan nemzetközi szerződést, amelyek a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozzák. Ilyen többek közt a Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartája, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartája; de a korábban aláírt dokumentumokat is idézhetjük, mint a Párizsi Békeszerződés, vagy a Helsinki Zárónyilatkozat, de ide sorolható a Románia és Magyarország között megkötött, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés is. Ezen szerződésekre hivatkozva hangoztattuk eddig is, hogy a közigazgatási reform nem lehet Románia belügye! Ezúton is megerősítjük, hogy az említett nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése ellen felemeljük szavunkat és minden lehetséges fórumon tiltakozni fogunk!

Marosvásárhely, 2013. Július 12.

Biró Zsolt
a Magyar Polgári Párt elnöke

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Az utóbbi időben ön többször is kijelentette, hogy a „régió-átalakítás nem etnikai kritériumok szerint fog végbemenni, hanem fejlesztési szempontok szerint.” Figyelmesen elolvasva a jelenleg hatályos jogszabályt bárki megértheti az Ön szavainak igazi értelmét. A 2/1968 számú törvény 3. cikke értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, Ön pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképen nem lesz magyar többségű tartomány. Ez a kijelentés, mely szerint a régióátszervezés nem követ etnikai szempontokat hamis, hiszen éppen egy olyan régiót szeretnének létrehozni, amelyben a székelység kisebbségbe kerüljön.
Következésképpen az ön kormánya mellőzi még azokat a kritériumokat is, amelyeket az 1968-as közigazgatási reform figyelembe vett, amit még Nicolae Ceausescu sem mert megtenni. És tudja Ön, hogy miért nem merte megtenni? Mert a törvény idézett előírása és általában a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalására épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia, ENSZ tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt.
A Helyi Autonómia Európai Chartájának 5 cikke, amit Románia a 199/1997 számú törvénnyel ratifikált éppen a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozza, és ennek értelmében „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.”
Következésképpen a székelyek véleményét figyelembe kell venni, ellenkező esetben a demokrácia alapelvei sérülnek és Trianon újabb fejezetéről beszélhetünk.
Idézek továbbá a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésből:
„A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akarat
uk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.„
Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és Európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!
Végül biztosítom Önt, hogy mi székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzánemértés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük.

Bálványosfürdő, 2013. július 12.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák