""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Az autonómia a kisebbségi jogok királynője

A magyar nemzetrészekre jellemző autonómia-elképzelések nem valóságtól elrugaszkodott törekvések, és mindegyikre van példa az Európai Unióban – hangzott el a Területi autonómiák Európában: megoldások és kihívások címmel zajló kétnapos nemzetközi konferencián Budapesten. A tanácskozáson részt vesz Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke és Kulcsár-Terza József háromszéki elnök is.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében zajló kétnapos konferencián Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: hamis beállítás, amikor azt a kérdést teszik fel, hogy területi vagy kulturális autonómiát támogatnak-e. Ez nem „vagy-vagy” hanem „és” kérdése. A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia – szögezte le Semjén Zsolt. A kormányfő-helyettese elmondta: az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, a Magyar Kormány nem kényszerít autonómia igénylésére senkit, de támogatja azokat az elképzeléseket amelyeket az adott nemzetrészek kidolgoznak. Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés 10 évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség- többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára pedig lehetővé teszi az identitás megőrzését, ugyanakkor a többség számára garanciát jelent a területi integritás megtartására. Következtetésképpen fogalmazható meg, hogy az autonómia mindenki számára pozitív, olyan pozitívum, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó. Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban – állapította meg a kormányfő-helyettes. Az autonómia a kisebbségi jogok királynője – fogalmazott Semjén Zsolt, majd hozzátette: a magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár – szögezte le.

Andreas Gross a svájci nemzeti tanács, és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen. Andreas Gross kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól.

A tanácskozáson előadást tartott még Markku Suksi finn egyetemi tanár, David Smith egyetemi tanár (Glasgow-i Egyetem), Günther Rautz, a bolzanói székhelyű European Academy vezető kutatója. Felszólalt továbbá Sabrina Ragone, a spanyol Alkotmányos és Politikai Tanulmányok Központjának kutatója, Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Jakab András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetének igazgatója. Zárszót Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mondott. A nemzetközi konferencia ma (kedden) kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.

MPP Sajtóiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák