""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Most csak rombolni tudnánk’ – ezért nem száll ringbe a Magyar Polgári Párt

A verseny csak a megosztottságot erősíti, ők pedig az összefogásban bíznak: ha ez nem sikerül, a Magyar Polgári Párt inkább nem indul a romániai parlamenti választásokon. Az OrientPress Biró Zsoltot, az MPP elnökét kérdezte a párt terveiről és jövőképéről, a Nyírő-ügyről és a választási regisztrációról.


Kezdjük a legfontosabbal: miért döntöttek úgy, hogy nem indulnak december 9-én a parlamenti választásokon? 

Nem tekinthetünk el attól, hogy a törvény egy 5 százalékos választói küszöböt ír elő. A három nagy erdélyi magyar párt egyazon időben nem tudná ezt külön-külön elérni, és nincs esély arra sem, hogy alternatív úton, az úgynevezett 6-3-as szabályozással kerüljünk a parlamentbe. Úgy gondoljuk, hogy -a román választójogi törvény előírásai miatt – elsősorban az önkormányzati választások adtak szabadságot, esélyeket a magyar közösség számára. 2012-ben ezzel a lehetőséggel nem tudtunk élni, ha viszont külön indulunk az országgyűlési választásokon, azzal csak konzerváljuk a megosztottság állapotát. Nem szeretnénk, hogy a magyar érdekek sérüljenek, s ezért azt is el kell fogadjuk, hogy júliusban a választópolgárok minket ennyire taksáltak. A mostani eredménnyel csak rombolni tudnánk, mi viszont inkább együttműködést szeretnénk az erdélyi magyarság körében.

Elsősorban ezek voltak a szempontjaink. Fontos tudni azt is, hogy a Magyar Polgári Párt mintegy három hete esett át tisztújító kongresszuson, s a felálló új elnökségnek azóta kellett meghoznia döntéseit, miként viszonyuljon az új helyzethez.

Együttműködést említett. Ez milyen jellegű lehet – miről tárgyaltak a magyar pártok? 

A mi elképzelésünk eleve az volt, hogy az országos megmérettetésen majd az önkormányzati választási eredményeket vegyük figyelembe: ekkor az RMDSZ a maga 80 százalékával 8 delegáltat küldene a potenciális 10 bejutó helyre. Júliusban 11-12 százalékot értünk el, s ennek függvényében egy helyet szerettünk volna, ahogy a terv szerint egy státuszt kapott volna a 8-9 százalékos eredményt elérő Néppárt is. Ez lenne – az általunk Magyarok Szövetségének nevezett – forma, amiben mindenki szerepet kap, s a közösség is úgy érezhetné, hogy egy nemzeti válogatottnak szurkol. 

Októberben erről próbáltunk megállapodni az Erdélyi Magyar Néppárttal, ők azonban mereven elzárkóztak a választási együttműködéstől, s attól, hogy a mi színeinkben, de függetlenségüket megőrizve induljanak. Tárgyaltunk a parlamentáris összefogásról a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének elnökségével is – bár tény, hogy korábban mi voltunk az a párt, ami elsőként és hangsúlyozottan elkülönült az RDMSZ-től. Ezek a megbeszélések sem vezettek eredményre, így inkább visszaléptünk az országos választásoktól.

A részvétel azonban mégiscsak életjel egy párt részéről. Nem tartanak attól, hogy ha az MPP nem indul, egyszerűen kiesik a köztudatból – vagy, hogy esetleg fel is számolhatják? 2008-ban sem vettek részt a választásokon. 

Az MPP az önkormányzati választásokon közel 50 ezer szavazó bizalmát élvezte; 283 önkormányzati tisztségviselőnk van, hét polgármester is képvisel minket. Úgy gondolom, ez olyan erő, ami magában igazolja létjogosultságunkat. Én nem fogalmaznék olyan sarkosan, hogy nem állunk ki a versenyen; valóban minimális az esélye annak, hogy parlamenti mandátumokat szerezzünk – ha önállóan indulunk – viszont független jelölteket adott esetben támogatni tudnánk, s a párt nem veszíti el politikai aktivitását sem. Attól nem félek, hogy felszámolnának minket, ilyenre még nem volt precedens és szerintem bármilyen kormány is alakul a választások után, Románia nem kockáztathat egy ilyen diszkriminatív intézkedést. Ha mégis megtörténik, perek sorozata, hosszas jogi huza-vona következik. Ha mégis újra össze kellene gyűjteni a 25 ezer támogatói aláírást, hát állunk elébe, ennek akár felhajtó ereje is lehet a pártépítés szempontjából. 



Milyen lehetőségei vannak ezután az MPP-nek, milyennek látja a párt jövőjét? 

Vannak kitörési pontok, december 9-e után is van élet. A két választás között gyakorlatilag fél év sem telik el, s az országos szavazás szerintem részben tükrözni fogja önkormányzati választás eredményét. Ami a jövőt illeti, nekünk idő kell az építkezéshez, és továbbra is keresni fogjuk a kapcsolódási pontokat a magyar pártokhoz. Ez nem zárja ki azonban, hogy a saját utunkat szeretnénk járni: önálló politizálást kell folytatni azon elvek mentén, amik a Magyar Polgári Szövetséget egy évtizede jellemzik, s amelyek mentén 5 éve pártként is működünk. 



Beszéljünk kicsit a közéleti eseményekről; ilyen például Nyírő József újratemetése, amit sokan megosztó, kampányszerű rendezvénynek tartottak. Erről mit gondol? 

Nézze, én a Nyírő-temetést egyáltalán nem érzem kampányjellegűnek, bár a politikai ellenfeleink nyilván ezt szerették volna a nyakunkba varrni, politikai színezetet adni az eseménynek. Azt azonban tudni kell, hogy amikor a szertartás időpontját kitűztük, akkor még úgy nézett ki, hogy Romániában a parlamenti választásokkal egy időben, összevonva lesznek az önkormányzati választások is. Az újratemetés Pünkösd vasárnapjára esett – a szervezők pedig a Csíksomlyói Búcsú időpontjával szerették volna összehangolni a szertartást, hiszen akkor itt gyülekezik a világ magyarsága, több százezres vagy akár milliós nagyságrendben. Ez volt a fő szempont, nem a politikai háttér.

Ugyanakkor maga Nyírő személye is indulatokat, vitákat válthatott ki, hiszen erdélyi származású író nyíltan nyilas eszméket vallott, s bevallottan antiszemita volt. 

Elválasztanám Nyírő politikai szerepvállalását és irodalmi tevékenységét, életművét. Ő a székelyek írója. Írói munkájával érdemelte ki a „székelyek apostola” megnevezést, ilyen szempontból kell közelítenünk, amikor személyéről vagy újratemetéséről beszélünk.

Aktuális és forró téma az előzetes választói regisztráció ügye. Az újabb magyarországi alkotmánymódosítás szerint a határon túli magyarok levélben is regisztrálhatnak, a belföldiek azonban csak ügyfélkapuval vagy a jegyzőnél tehetik meg. Ezt hogyan látja? 

Természetesnek tartom, hogy a magyarokat ne különböztessék meg, éljenek bárhol is a világon. Nem létezik kétféle magyar állampolgár, így szerintem a választási feltételeknek is egyenlőnek kellene lennie.



A határon túliak szavazását ellenzők szerint fennáll a veszély, az erdélyi magyarság egyéni felelősségvállalás nélkül dönthet az anyaországot és annak lakóit érintő gazdasági politikai kérdésekben. Erről mi a véleménye? 

Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzet fogalma és léte túllép az országhatárokon; a nemzetpolitikai kérdések minden magyart érintenek, ezért az azokról történő szavazás is az állampolgársággal járó elemi jognak számít. Az erdélyi szavazó nem a magyarországi gazdasági helyzet alapján szavaz, nem az adópolitikáról mond véleményt. Az erdélyi szavazót elsősorban az érdekli, melyik az a politikai erő, amely komolyan is veszi, hogy az anyaország immáron nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget vállal a határon kívül rekedt nemzettársaiért. Én a felelősség kérdését ilyen kontextusban is vizsgálnám. Egyébként Románia szintén állampolgárságot, s ezzel szavazati jogot adott az országhatárokon túl élő románságnak, így például a moldáviai közösségnek.


Az RMDSZ korábban felvetette, akár Magyarországon is bejegyeztetnének egy romániai pártot, és indulnak a magyar országgyűlési választásokon. Megtenné ugyanezt az MPP is? 

Mi nem foglalkozunk ilyesmivel. Hisszük és valljuk, hogy egy magyar ügy van, a magyar nemzet ügye, és ennek tudatában, érdekében politizálunk.



Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák