""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

november 2012 hónap bejegyzései

Nyílt levél

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének

Elnök úr!
Az RMDSZ magyar érdekképviseleti szervezetként határozza meg magát, ilyen minőségben szerepel több mint húsz éve helyi és országos választásokon, illetve kap jelentős anyagi támogatást az állami költségvetésből. Joggal várható el tehát, hogy az országban élő magyarok érdekeit képviselje minden szinten és minden körülmények között, függetlenül ezek lakhelyétől, nemétől, vallásától, politikai meggyőződésétől, illetve attól, hogy milyen személyes viszonyban vannak velük az RMDSZ vezetői. Sajnálattal kell megállapítsam, hogy ez a gyakorlatban nem így van, illetve hogy létezik legalább egy kivétel, nevezetese Borboly Csaba, Hargita megye elnöke, az RMDSZ országos vezetésének oszlopos tagja.
Már az is komoly kételyeket ébreszthet mindenkiben, hogy nyilvánvaló módon alkalmatlan a megye vezetésére, ugyanis ahelyett, hogy a lakosság, a közintézmények, avagy a helyi vállalkozók gondjaival foglalkozna, tevékenysége elsősorban arra koncentrál, hogy kiépítsen egy olyan személyi kultuszt, amiről igen rossz emlékeket őriz mindenki, akinek volt alkalma hosszabb-rövidebb időt a Ceausescu rendszerben élni. Sajtósok hadával veszi körül magát, személyes lapjává züllesztette a megye egykor független napilapját, saját tévé-stúdiót hozott létre és tart fenn közpénzen, aminek egyetlen feladata a Vezér népszerűsítése, öntömjénező közleményekkel árasztja el a különböző szerkesztőségeket, naphosszat megnyit és felavat. Eközben a valós feladatait elhanyagolja, évek óta lej- és euró-milliók maradnak meg év végén a megye számláján, illetve hasonló nagyságrendű pályázati pénzektől esik el a megye azért, mert a megfelelő munkálatokat nem végzik el. Hogy csak egy konkrét és riasztó példát mondjak, amint a csatolt kivonatból is látszik, idén szeptember végén a kilenc hónapra tervezett fejlesztési kiadások esetében a 94,865 millió helyett csak 18,864 lej volt a megvalósítás. Nem tévedés: a lemaradás 76 millió lej, azaz a megvalósítás kevesebb mint 20 százaléka a tervezettnek. Ezek mind el nem végzett munkákat, meg nem valósított fejlesztéseket jelentenek! Jobb helyeken ilyen “eredményeket” elérő vezetők önként távoznak a közéletből, tehát már csak ennek alapján is joggal tehető fel a kérdés, hogy az RMDSZ miért támogat továbbra is egy ilyen embert.
Ez azonban nem minden. Borboly Csaba nem csak szakmailag alkalmatlan a megye vezetésére, de erkölcsileg és emberileg is olyan hiányosságai vannak, amelyek következtében az RMDSZ vezetőinek lépniük kell. Önök magyar érdekvédelmi szervezetként elsősorban a magyarság jogainak a szélesítésére kellene koncentráljanak, illetve arra, hogy erkölcsi meg jogi védelmet biztosítsanak azon magyar polgártársaik számára, akiket eme jogok gyakorlásában akadályoznak, avagy akiket eme jogok gyakorlásáért hátrány ér. Ezzel szemben a mellékelt két dokumentumból azt láthatja, hogy Borboly Csaba arra szólított fel, hogy ne éljek ama jogommal, hogy a megyei önkormányzat viszonylatában használhatom az anyanyelvemet, majd minekutána erre nem voltam hajlandó, valótlanságot állítva feljelentett egy román hatóságnál, s ennek következtében a hatóság pénzbírságot rótt ki rám. Tette mindezt vélhetően bosszúból azért, mert a fent említett és adatokkal alátámasztott véleményemet nem rejtettem véka alá, hanem többször nyilvánosságra hoztam. Haragja emberileg talán érthető, ellenben egy magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjeként nem lenne szabad engedjen személyes érzelmeinek. Román hivatalnokok rendszeresen próbálják csorbítani létező jogainkat, az ellenben premiernek számít, hogy egy magyar érdekvédelmi szervezet egyik országos vezetője tegye ezt, megspékelve azzal, hogy amikor igazam tudatában nem tettem eleget a felszólításnak, még fel is jelent, azért, mert élni mertem törvény adta jogommal.
Véleményem szerint ebben a helyzetben ön két dolgot tehet: vagy hallgat, s ezzel legitimálja ezt a viselkedést, vagy pedig kezdeményezi, hogy az RMDSZ vonja meg a politikai támogatást attól, aki ilyesmire ragadtatta magát. Harmadik lehetőség nincs. Önök azt mondják, az RMDSZ magyar érdekvédelmi szervezet. Most lehetősége van ezt a gyakorlatban

Share

Thamó kérdez

A Hargita Népe Kiadónak a megyei tanács nem csak a költségvetésen át fenntartója, de időről időre extra juttatásokban, adósságtörlesztésekben is részesti. A Kiadó lassan politikai érdekeknek alárendelt intézménnyé vált, elvesztette az anyagi önállóságával együtt azt a távolságtartást és függetlenséget is, ami a közszolgálati jellegét, a pártpolitikától való távolságtartását, az objektív tájékoztatást is biztosíthatta volna. Mint a november 26-i tanácsülésen elfogadott határozatokból is kiderül a kiadó most újabb juttatásokba részesült. Ezúttal a műszaki ellátottságról gondoskodott a tanács, de a kiadó telephelyeinek újabb bővítésére is sor került. Az ügy kapcsán a Magyar Polgári Párt frakciója kifogásokat fogalmazott meg.  Thamó Csaba frakcióvezető az ügy kapcsán interpellációt nyújtott be:  A Hargita Népe Kiadó az utóbbi években több átalakuláson ment át, többek között megváltozott a státusa is, mert egy önellátó és önállóan működő sajtóintézményből a megyei tanácsnak alárendelt és általa fenntartott, vele szorosan együttműködő intézménnyé alakult át. A Hargita Népe Kiadó ma már több kiadványt is megjelentet, személyzeti állománya kibővült, a tevékenysége sokrétűvé vált, ami bizonyos értelemben pozitív fejlődésnek is tekinthető, de sajnos a Kiadó egyben politikai érdekeknek alárendelt intézménnyé vált, elvesztette az anyagi önállóságával együtt azt a távolságtartást és függetlenséget is, ami a közszolgálati jellegét, a pártpolitikától való távolságtartását, az objektív tájékoztatást is biztosíthatta volna. Csak illusztrációként hozom fel a Kiadó egyik kiadványát- a Hargita Népe Udvarhelyt, amely újság részletesen tudósított a megyei tanács szentábrahámi üléséséről, csupán két hozzászólást „felejtett ki”, mindkettő az MPP tanácsosai részéről hangzott el. A megyei tanács a költségvetésen át fenntartója ennek az intézménynek, de időről időre extra juttatásokban, adósságtörlesztésekben is részesült, fejlesztésre került a műszaki ellátottsága és amint a november 26-i tanácsülés tervezeteiből kiderül- telephelyeinek újabb bővítésére is sor kerül. A képviselő mindezek alapján a következő kérdéseket fogalmazza meg:Egy üzleti jellegű sajtóvállalkozás összeegyeztethető a közérdekét képviselő megyei tanács hatáskörével? Az RMDSZ pártpolitikai érdekeinek érvényesítése fontosabb a közszolgálati média kifejlesztésénél? A jelenlegi feltételek között hogyan felelnek meg az RMDSZ többségű megyei tanács kiadványai annak az alapvető demokratikus alapelvnek, amely a jogállamiság meghatározó tényezőjének tekinti a sajtó függetlenségét, akár Hargita megyében is?  Sorakoznak a konkrét kérdések is:Mennyi pénzébe kerül a megyei tanácsnak ez a két napilap?
– A személyi állomány hányra növekedett 2008 után?
–          Mennyi a kinyomtatott és  eladott példányszáma a két napilapnak?
–          Mennyi az anyagi vesztesége a két lapnak?
–         Miért nincs honlapja a Hargita Népe napilapoknak?
Tekintettel arra, hogy tekintélyes összegú közpénzt fogyaszt el a Hargita Népe Kiadó és több ingatlant használ ingyenesen, ezért alárendelt intézményként évi beszámolási kötelessége van, de feltétlenül tájékoztatni kell a szélesebb közvéleményt is!
Ami pedig a Hargita Népe napilapot illeti, véleményem szerint, ne szégyellje felírni a címlapra, hogy a megyei tanács kiadványa!
MPP-PRESS

Share

Magyar utcanév-táblák Bikalon, székházavató Bánffyhunyadon

Belső-erdélyi és partiumi szervezetek vezetőivel találkozott Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a bánffyhunyadi szervezettel közösen a 2012-ben megválasztott tanácsosainak régió-találkozóját szervezte meg november 22.-én Bánffyhunyadon. Az eseményre az MPP Bihar, Kolozs, és Szilágy megyei szervezeteinek elnökei, ezen megyék helyi tanácsosainak részvételével került sor a bánffyhunyadi szervezet új székházában. Biró Zsolt elnök politikai beszámolóját követően a célok meghatározására került sor, majd a régióban megvalósítható programokról ejtettek szót. A résztvevők szorosabb együttműködésre kötelezték el magukat, hiszen a térség „MPP-s szigeteit” össze kell kötni. Ennek érdekében új szervezetek létrehozását, valamint gazdasági kapcsolatok létesítését szorgalmazzák. Keizer Róbert Kolozs megyei elnök eddigi tapasztalatait, ötleteit osztotta meg. A „Polgári Kártya” bevezetésével élénkebbé vált a tagtoborzás is – mondta Keizer. Az ülésen jelen volt Horváth Zoltán a régi gazdasági szakosztályának elnöke és Turean Rozália Gyöngyi alelnök. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy rendszeresítik a találkozókat. Papp Lajos Szilágy megyei elnök és Ősz András szilágynagyfalusi tanácsos, illetve Kozma Csaba Bihar megyei elnök is meghívta az MPP vezetőit, a régió tanácsosait.

Share

A célok közösek, de az autonómiáért nem csak kampányban kell tüntetni!

Szerdán, november 21-én Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke találkozott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével. A beszélgetésen a politikusok egyetértettek, hogy a nemzetpolitikai célok terén szoros együttműködésre van szükség. Kulcsár kifejtette a Magyar Polgári Párt felkarol minden olyan kezdeményezést, ami a nemzeti ügyet, az autonómiát szolgálja. Emlékeztetett: a Magyar Polgári Párt társult korábban a székely jelképek védelmében szervezett RMDSZ rendezvényhez, most pedig támogatja az EMNP által meghirdetett autonómiatüntetést is. A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke ugyanakkor nehezményezte, hogy ezek a rendezvények a választási kampány idején zajlanak. Kulcsár Terza József kifejtette: akinek fontos az autonómia nem csak kampány idején tesz érte, ezért pártja kezdeményezi, hogy december 9.-e után kerítsenek sort egy közös tüntetésre, ahol pártpolitikai színektől függetlenül mindenkinek ott a helye. Toró T. Tibor ígéretet tett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt mozgósítja tagjait Magyar Polgári Párt által tervezett tüntetésre, hiszen számukra is fontos a Székelyföld önrendelkezése.

MPP Sajtóiroda

Hargita Megye

Közlemény

Share

Jobb lenne választások után (Az MPP az autonómiatüntetésről)

A nemzeti ügyeinkért kiálló tüntetéseket nem most, a választási kampányban, hanem azt követően kellene megszervezni – véli Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke azonban azt is elmondta: mind­ezek dacára részt vesznek az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett, jövő szombati autonómiatüntetésen.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a versengő politikai pártok a kampányidőszakra szervezik ezeket a tiltakozó megmozdulásokat, a választásokat megelőző hetekben jobb lenne egyértelmű kampányrendezvényeket tartani – vélekedett. Mind­ettől függetlenül az MPP ott lesz, ugyanúgy, ahogy ott volt az RMDSZ által kezdeményezett, a székely zászló védelmében szervezett tiltakozáson, és ugyanerre biztat minden háromszéki magyar embert – szögezte le Kulcsár-Terza. Elmondta azonban, véleménye szerint jobb lenne, ha az ilyen jellegű tüntetéseket december 9. utánra halasztanák, és ezeket közösen szerveznék meg a magyar pártok, ugyanis „nemzeti ügyeink mellé mindenkinek oda kell állnia”.(-kas)

MPP – PRESS

Share

Közlemény

Nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondoskodás – a Magyar Polgári Párt politikáját meghatározó értékek. Megalakulásunk óta ezen értékrend mentén cselekszünk és képviseljük mindezt 2008 óta, az önkormányzatok szintjén. Az asszimetrikus regionalizmus, az erdélyiség és Székelyföld területi autonómiája kiemelt jelentőségű elemei a Magyar Polgári Párt keretprogramjának. Önkormányzati tisztségviselőink ennek szellemében tették és teszik dolgukat nap, mint nap. Ők, akik közhatalommal felruházott elöljárók ezt képviselték akkor is, amikor Székelyudvarhelyen vagy Sepsiszentgyörgyön a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen az autonómia ügyét elősegítő határozatokat fogadtak el, és tették dolgukat akkor is amikor ezen határozatoknak próbáltak érvényt szerezni az önkormányzatokban. Hisszük és valljuk, hogy az autonómiáért naponta cselekedni kell. Az autonómiaharc nem korlátozódhat kampányidőszakokban tett nyilatkozatokra és nem válhat pusztán kampányrendezvények témájává. A különböző autonómiaformák megteremtése össznemzeti ügy Erdélyben, Székelyföld területi autonómiája pedig minden székelyföldi polgár érdeke. Akinek fontos tehát Székelyföld területi autonómiája, nem kampányidőszakba szervez nagygyűlést, mert az nem lesz több, mint egyszerű pártrendezvény.
    A Magyar Polgári Párt eddig is részt vett minden olyan megmozduláson, amit az autonómiaküzdelem szellemében szerveznek, legutóbb november 8.-án, amikor az RMDSZ vezetők szólítottak utcára a székely jelképek védelmében, nem lesz ez másként november 24.-én sem.
Magunk részéről ugyanakkor kezdeményezzük, hogy a választási kampány lejártával (december 9.-e után) kerítsünk sort egy olyan autonómia-tüntetésre, amellyel egyértelműen üzenünk az új parlamenti többségnek, országnak – világnak, hogy számunkra az autonómia nem kampányszlogen, hanem olyan célkitűzés, amiről le nem mondunk. Bármilyen regionális vagy közigazgatási újrafelosztást is tervezne az új kormány, azt tudnia kell, hogy Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. A Gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen és a Székelyudvarhelyi Önkormányzati Nagygyűlésen mindezt határozatba foglaltuk, most ennek kell érvényt szerezni, hívjuk hát a romániai magyar politikai élet minden szereplőjét, a civil társadalmat, mindenkit, aki autonómia iránt elkötelezett: december 9.-e után kérjük együtt Székelyföld autonómiáját!

Share

Most csak rombolni tudnánk’ – ezért nem száll ringbe a Magyar Polgári Párt

A verseny csak a megosztottságot erősíti, ők pedig az összefogásban bíznak: ha ez nem sikerül, a Magyar Polgári Párt inkább nem indul a romániai parlamenti választásokon. Az OrientPress Biró Zsoltot, az MPP elnökét kérdezte a párt terveiről és jövőképéről, a Nyírő-ügyről és a választási regisztrációról.


Kezdjük a legfontosabbal: miért döntöttek úgy, hogy nem indulnak december 9-én a parlamenti választásokon? 

Nem tekinthetünk el attól, hogy a törvény egy 5 százalékos választói küszöböt ír elő. A három nagy erdélyi magyar párt egyazon időben nem tudná ezt külön-külön elérni, és nincs esély arra sem, hogy alternatív úton, az úgynevezett 6-3-as szabályozással kerüljünk a parlamentbe. Úgy gondoljuk, hogy -a román választójogi törvény előírásai miatt – elsősorban az önkormányzati választások adtak szabadságot, esélyeket a magyar közösség számára. 2012-ben ezzel a lehetőséggel nem tudtunk élni, ha viszont külön indulunk az országgyűlési választásokon, azzal csak konzerváljuk a megosztottság állapotát. Nem szeretnénk, hogy a magyar érdekek sérüljenek, s ezért azt is el kell fogadjuk, hogy júliusban a választópolgárok minket ennyire taksáltak. A mostani eredménnyel csak rombolni tudnánk, mi viszont inkább együttműködést szeretnénk az erdélyi magyarság körében.

Elsősorban ezek voltak a szempontjaink. Fontos tudni azt is, hogy a Magyar Polgári Párt mintegy három hete esett át tisztújító kongresszuson, s a felálló új elnökségnek azóta kellett meghoznia döntéseit, miként viszonyuljon az új helyzethez.

Együttműködést említett. Ez milyen jellegű lehet – miről tárgyaltak a magyar pártok? 

A mi elképzelésünk eleve az volt, hogy az országos megmérettetésen majd az önkormányzati választási eredményeket vegyük figyelembe: ekkor az RMDSZ a maga 80 százalékával 8 delegáltat küldene a potenciális 10 bejutó helyre. Júliusban 11-12 százalékot értünk el, s ennek függvényében egy helyet szerettünk volna, ahogy a terv szerint egy státuszt kapott volna a 8-9 százalékos eredményt elérő Néppárt is. Ez lenne – az általunk Magyarok Szövetségének nevezett – forma, amiben mindenki szerepet kap, s a közösség is úgy érezhetné, hogy egy nemzeti válogatottnak szurkol. 

Októberben erről próbáltunk megállapodni az Erdélyi Magyar Néppárttal, ők azonban mereven elzárkóztak a választási együttműködéstől, s attól, hogy a mi színeinkben, de függetlenségüket megőrizve induljanak. Tárgyaltunk a parlamentáris összefogásról a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének elnökségével is – bár tény, hogy korábban mi voltunk az a párt, ami elsőként és hangsúlyozottan elkülönült az RDMSZ-től. Ezek a megbeszélések sem vezettek eredményre, így inkább visszaléptünk az országos választásoktól.

A részvétel azonban mégiscsak életjel egy párt részéről. Nem tartanak attól, hogy ha az MPP nem indul, egyszerűen kiesik a köztudatból – vagy, hogy esetleg fel is számolhatják? 2008-ban sem vettek részt a választásokon. 

Az MPP az önkormányzati választásokon közel 50 ezer szavazó bizalmát élvezte; 283 önkormányzati tisztségviselőnk van, hét polgármester is képvisel minket. Úgy gondolom, ez olyan erő, ami magában igazolja létjogosultságunkat. Én nem fogalmaznék olyan sarkosan, hogy nem állunk ki a versenyen; valóban minimális az esélye annak, hogy parlamenti mandátumokat szerezzünk – ha önállóan indulunk – viszont független jelölteket adott esetben támogatni tudnánk, s a párt nem veszíti el politikai aktivitását sem. Attól nem félek, hogy felszámolnának minket, ilyenre még nem volt precedens és szerintem bármilyen kormány is alakul a választások után, Románia nem kockáztathat egy ilyen diszkriminatív intézkedést. Ha mégis megtörténik, perek sorozata, hosszas jogi huza-vona következik. Ha mégis újra össze kellene gyűjteni a 25 ezer támogatói aláírást, hát állunk elébe, ennek akár felhajtó ereje is lehet a pártépítés szempontjából. 



Milyen lehetőségei vannak ezután az MPP-nek, milyennek látja a párt jövőjét? 

Vannak kitörési pontok, december 9-e után is van élet. A két választás között gyakorlatilag fél év sem telik el, s az országos szavazás szerintem részben tükrözni fogja önkormányzati választás eredményét. Ami a jövőt illeti, nekünk idő kell az építkezéshez, és továbbra is keresni fogjuk a kapcsolódási pontokat a magyar pártokhoz. Ez nem zárja ki azonban, hogy a saját utunkat szeretnénk járni: önálló politizálást kell folytatni azon elvek mentén, amik a Magyar Polgári Szövetséget egy évtizede jellemzik, s amelyek mentén 5 éve pártként is működünk. 



Beszéljünk kicsit a közéleti eseményekről; ilyen például Nyírő József újratemetése, amit sokan megosztó, kampányszerű rendezvénynek tartottak. Erről mit gondol? 

Nézze, én a Nyírő-temetést egyáltalán nem érzem kampányjellegűnek, bár a politikai ellenfeleink nyilván ezt szerették volna a nyakunkba varrni, politikai színezetet adni az eseménynek. Azt azonban tudni kell, hogy amikor a szertartás időpontját kitűztük, akkor még úgy nézett ki, hogy Romániában a parlamenti választásokkal egy időben, összevonva lesznek az önkormányzati választások is. Az újratemetés Pünkösd vasárnapjára esett – a szervezők pedig a Csíksomlyói Búcsú időpontjával szerették volna összehangolni a szertartást, hiszen akkor itt gyülekezik a világ magyarsága, több százezres vagy akár milliós nagyságrendben. Ez volt a fő szempont, nem a politikai háttér.

Ugyanakkor maga Nyírő személye is indulatokat, vitákat válthatott ki, hiszen erdélyi származású író nyíltan nyilas eszméket vallott, s bevallottan antiszemita volt. 

Elválasztanám Nyírő politikai szerepvállalását és irodalmi tevékenységét, életművét. Ő a székelyek írója. Írói munkájával érdemelte ki a „székelyek apostola” megnevezést, ilyen szempontból kell közelítenünk, amikor személyéről vagy újratemetéséről beszélünk.

Aktuális és forró téma az előzetes választói regisztráció ügye. Az újabb magyarországi alkotmánymódosítás szerint a határon túli magyarok levélben is regisztrálhatnak, a belföldiek azonban csak ügyfélkapuval vagy a jegyzőnél tehetik meg. Ezt hogyan látja? 

Természetesnek tartom, hogy a magyarokat ne különböztessék meg, éljenek bárhol is a világon. Nem létezik kétféle magyar állampolgár, így szerintem a választási feltételeknek is egyenlőnek kellene lennie.



A határon túliak szavazását ellenzők szerint fennáll a veszély, az erdélyi magyarság egyéni felelősségvállalás nélkül dönthet az anyaországot és annak lakóit érintő gazdasági politikai kérdésekben. Erről mi a véleménye? 

Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzet fogalma és léte túllép az országhatárokon; a nemzetpolitikai kérdések minden magyart érintenek, ezért az azokról történő szavazás is az állampolgársággal járó elemi jognak számít. Az erdélyi szavazó nem a magyarországi gazdasági helyzet alapján szavaz, nem az adópolitikáról mond véleményt. Az erdélyi szavazót elsősorban az érdekli, melyik az a politikai erő, amely komolyan is veszi, hogy az anyaország immáron nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget vállal a határon kívül rekedt nemzettársaiért. Én a felelősség kérdését ilyen kontextusban is vizsgálnám. Egyébként Románia szintén állampolgárságot, s ezzel szavazati jogot adott az országhatárokon túl élő románságnak, így például a moldáviai közösségnek.


Az RMDSZ korábban felvetette, akár Magyarországon is bejegyeztetnének egy romániai pártot, és indulnak a magyar országgyűlési választásokon. Megtenné ugyanezt az MPP is? 

Mi nem foglalkozunk ilyesmivel. Hisszük és valljuk, hogy egy magyar ügy van, a magyar nemzet ügye, és ennek tudatában, érdekében politizálunk.



Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség

Share

Kulcsár Terza: vadásznak ránk az EMNP-sek

maszol.ro

„Embereinkre vadászik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), fűt-fát ígérnek nekik támogatásukért” – állítja Kulcsár Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke lapunknak kifejtette: több tagjuk is jelezte, hogy a néppárt vezetői megkeresték támogatásukért.kulcsarj

„Az lenne korrekt, ha az MPP megyei vagy városi vezetőivel tárgyalnának, de nem volt olyan jellegű találkozó, ahol megvizsgáltuk volna, milyen területeken tudnánk együttműködni. Eközben tagjainknak tisztességtelenül ígérnek fűt-fát” – mondta a politikus.

Sajtóértesülések szerint az EMNP háromszéki vezetői, képviselő- és szenátor jelöltjei hétvégén az erdővidéki Hatod fogadóban tartottak kampánytanácskozást, amelyen több háromszéki település MPP-s tagsága is jelen volt. Kulcsár Terza József lapunk érdeklődésére leszögezte: pártja egyetlen alakulat jelöltjeit sem támogatja, így az RMDSZ-ét sem, viszont azt fájlalják, hogy a néppárttal nem sikerült kiegyezni, és az EMNP megosztotta a jobboldalt.

A polgári párt háromszéki elnöke felrótta Toró T. Tibor EMNP-elnöknek, hogy Orbaiszék-Bodzavidék-, és Borszék-Maroshévíz képviselői kerületében jelölteket állítottak, miközben azt mondták, hogy szórványvidékeken nem indítanak az RMDSZ-nek ellenjelöltet. Ebben a két, románok lakta székelyföldi kerületben ugyanaz a helyzet, mind szórványvidéken, mondta Kulcsár Terza József, aki szerint könnyen megtörténhet, hogy ezekből a kerületekből román képviselő kerül a parlamentbe.

Share

Hozzászólások

Kategóriák