""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Tartózkodás és ellenszavazat

 

Politikai pengeváltás tarkította Kovászna Megye Tanácsának idei utolsó soros ülését. A Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselői két határozattervezet kapcsán lendültek támadásba, de az ünnepi köszöntés sem sikeredett politikamentesre.

A napirendi pontok közül a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó, oltszemi különleges iskola jogi személyiségének felszámolásáról, illetve a brüsszeli képviseleti iroda működtetésének érdekében létrehozandó közhasznú egyesületről szóló témák váltották ki a vitát.

Az első tervezet értelmében a következő tanévtől pénzügyi központként működik majd az Oltszemi Kisegítő Iskola, valamint a sepsiszentgyörgyi speciális iskola. A vita elején Baka Mátyás RMDSZ-es tanácsos kifejtette, azért van szükség a váltásra, mert a tanügyi törvény előírja, hogy csak azon intézményeknek lehet jogi személyisége, amelyek diáklétszáma eléri a százat, az oltszemi iskolához viszont csak 70 tanuló tartozik.

Az ismertetőt követően KulcsárTerza József, az MPP frakciójának vezetője azzal érvelt a tervezet ellen, hogy a döntéssel az intézményt számolják fel – annak ellenére, hogy erre nagy szükség van –, és ezzel a diákok tanuláshoz való jogát csorbítják. A felvetésre többek között Tamás Sándor önkormányzati elnök válaszolt, felkérve az MPP tanácstagjait, hogy ne ferdítsék el a valóságot. Az elnök rámutatott, az adminisztratív struktúra változik csupán, nem szűnik meg az iskola, az oktatás továbbra is Oltszemen történik. Henning László ehhez kapcsolódóan elmondta, valóban csupán ennyi történik, és az iskola adminisztratív személyzetét sem kell elbocsátani, sőt a minisztérium jóváhagyott újabb nyolc állást a pénzügyi központban.

Tulit Attila MPP-s tanácstag felvetette, az iskola épülete továbbra sincs a megyei testület tulajdonában, és a mostani átalakulás nem készteti-e az ingatlant visszakérő örökösöket arra, hogy a továbbiakban ne engedélyezzék az intézmény működését. Henning László erre nézve annyit mondott, ennek kevés a valószínűsége. A tervezetet végül a hét MPP-s tanácstag ellenszavazata dacára jóváhagyták.

A brüsszeli képviseleti iroda esetében a polgári alakulat tagjai azt kifogásolták, hogy ez eredetileg Kovászna megye képviselete lett volna, és hogyan változott székelyföldivé, illetve miért csak a megyei testület és Sepsiszentgyörgy önkormányzata az alapítók. A felvetésre Tamás Sándor elnök és Demeter János alelnök válaszoltak, tisztázva, hogy Hargita Megye Tanácsának társulása révén változott a név, de ennek nincs jelentősége, az egyesületen keresztül történő működtetés az egyetlen járható jogi út, amit a prefektura is elfogadhatónak tartott. A szavazásnál mind az MPP-s, mind a román pártok képviselői tartózkodtak, de ennek ellenére átment a tervezet, miszerint a brüsszeli iroda működtetésének érdekében létrehoznak egy közhasznú egyesületet.

Az ülés furcsán zárult, ugyanis Fazakas Tibor MPP-s tanácstag demokrácia-deficitet emlegetett annak kapcsán, hogy a speciális iskolák vezetői nem kaptak szót. Kulcsár-Terza József reményét fejezte ki, hogy mindenkit megszáll az angyali szellem, és jövőre másabb lesz a testület működése, karácsonyi jókívánságait pedig nem volt hajlandó románul is tolmácsolni.

Nagy Demeter István, Székely Hírmondó

Polgári panaszlista

Balázs Árpád és Gálfi Árpád MPP-s helyi tanácsosok hosszú panaszlistával felfegyverkezve tartottak sajtótájékoztatót. Nehezményezték, hogy nem állították helyre Gubis Mihály székét a városi parkban, és azt is elpanaszolták, hogy az Emlékezés Parkban a nyári vihar által megrongált tartószerkezetet sem szerelték vissza a helyére. „Azt ígérték, a biomasszás kazán rá fog segíteni a távfűtésre. A kazán meglyukadt, fele teljesítménnyel üzemel, hőt alig termel, milliárdos pazarlás zajlik”. A két tanácsos a kórház melletti körforgalom hasznosságát is firtatta: „négy mellékutcát csináltak”, „kidobtak 500 000 lejt”. Balázs

úgy summázott: az idei beruházásokra szánt pénzt munkahelyteremtésre kellett volna fordítani. Gálfi azt is megemlítette, hogy tudomásuk szerint a polgármester beiktatása óta a városi földosztó bizottság nem ülésezett. Mindezeket azért soroltuk el, mert nem tudni, mikor lesz tanácsülés, és azokon az illetékesek amúgy sem szoktak minket meghallgatni – közölték a polgári tanácsosok.

Honline

Sajtótájékoztató – MPP Hargita megyei frakcíó

Visszásságok a megye gazdálkodásában

A megyei képviselőtestület múlt heti ülésén újra olyan témák szerepeltek napirenden, amelyek azt bizonyítják, hogy komoly gondok vannak a megye gazdálkodásával.

1. A megye költségvetésének a módosítása

További több mint 6,6 millió lejjel csökken az egészségügy költségvetése. Ezzel a két hónap alatt bekövetkezett csökkenés közel 43 millió lej, azaz 10 millió euró. Nagyon nagy összeg, magyarázatra szorul.

Igen könnyedén dobálóznak a pénzzel, példa rá az, hogy szerepel egy olyan tétel a módosításban, hogy 58.000 lej "pentru realizarea unor studii". Hogy ki és milyen tanulmányokat készít el, az általában nem szokott kiderülni utólag sem, de csak úgy röpködnek az ilyen homályos megfogalmazások, s a szép nagy összegek. Jogos a gyanú, hogy az egész nem közérdeket szolgál, ugyanis ha azt szolgálná, akkor oda lehetne írni bátran, hogy milyen tanulmányra és miért van szükség.

2. Az INSIGHT projekt

Szép példa ez arra, hogy milyen hasznos pályázatokkal töltik az időt a "szakemberek" a megyeházán. Külön figyelmet érdemel a pályázat elszámolása (csatolva), ami betekintést enged az uniós pénzlenyúlások világába. Hogy csak egy példát mondjak, igen tehetséges szakemberek tartottak előadást a program keretében, fejenként közel ötszáz euróért.

Csak úgy röpködnek az ezer eurók szállásra, utazásra, evés-ivásra.

Sok pénz – közel 30.000 euró – ment el kiadványokra és filmre. Igen dicséretes lenne, ha valahol hozzáférhetőek lennének az elkészült kiadványok meg film, hadd láthassa bárki, mire is ment el az a pénz. Ez minimális elvárás, de sajnos ebben reménykedni sem lehet.

Megvan minden esély arra, hogy az egész programról csak azok tudjanak, akik részt vettek benne, vagy ha sarkosabban fogalmazunk: akik profitáltak belőle.

Ha csak az önrészt nézzük, a 27.000 euró szép pénz, hasznosan is el lehetett volna költeni.

3. A Hargita Népe kiadó – közpénzek magán célra

Már ez októberi ülésen hozott a testület egy igen eredeti döntést: a lapkiadót átminősítette közművelődési egyesületté. Mindez ezért kellett, hogy az uniós meg egyéb forrásokból bőven táplált, az elnök magán reklámújságává silányított napilapnak további támogatást lehessen adni, közpénzből is.

Ugyanakkor létrehoztak egy székelyudvarhelyi irodát is, azt is közpénzből.

Most a menedzseri versenyvizsga kiírása volt napirenden, de ebből indirekt módon furcsa és érthetetlen dolgok derültek ki (csatolva a határozat-tervezet, kiemelve a fontos részek). Például:

– A kiadónak ugyan van szerkesztősége, könyvelősége, adminisztrációs osztálya, pénzügyi osztálya, stb, de összesen négy alkalmazottja.

– Az éves költségvetése 2.885.400 lej. Ennek igen jelentős része reklám, illetve hirdetés. Ha eladnának bár 5.000 példányt belőle, akkor a lap nyereséges volna. megyei napilapnál ez nem teljesíthetetlen elvárás.

– a fizetési alapja 830.000 lej, ez átlag havi nettó 11.600 lejes fizetést jelent a négy alkalmazottnak.

A Hargita Népe 2008 előtt önfenntartó, a vélemények sokszínűségét tükröző napilap volt. Azóta még bár nem is pártlap lett, hanem Boboly Csaba saját újságja, ahol ő mondja meg nem csak azt, hogy miről kell írni, hanem azt is, hogy miképpen.

MPP=PRESS

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák