""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Kövér: Nincs felmentés a felelősség alól

MTI
2011. november 23., szerda 16:30

Az elmúlt húsz év tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni – jelentette ki Kövér László házelnök a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén. Mint fogalmazott: az eltelt idő teljesítményéért a magyar politikai osztály felelős.

Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. Kövér László a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésének szerdai nyitónapján úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla. „Ennek a nyomasztó felelősségnek a kiporciózását” rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon – „megfellebbezhetetlenül” – a magyar történelem végzi el – mondta. A kialakult helyzetnek – tette hozzá – természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Máért felelős munkája.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.
„És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is” – mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy „a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán”. A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok – „értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését” – 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.
„Az iránytűt kell pontosan beállítani”
Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben „egyértelműen vesztesei voltunk”. 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben „ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei”. Az nem kérdés, hogy a mostani nemzetközi válságnak ismét „a vesztesei vagyunk”, a kérdés az, hogy a válság utáni újrakezdésnek „hogyan legyünk nemzetpolitikai vonatkozásban is kedvezményezettjei” – mutatott rá. Úgy fogalmazott: annak a hajósnak, aki nem tudja a célt, semmilyen időjárás, semmilyen széljárás nem segít. A magyar nemzetpolitikában tehát „még nem a vitorlákat, hanem az iránytűt és hozzá a térképet kell pontosan beállítani”.
Kövér László szerint nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Máért szerdai ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása. A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét.
Amiben teljes egyetértés van
A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben „a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály” elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük. Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül. A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják – emelte ki Kövér László.
Emlékeztetett, hogy mindkét nemzetpolitikai tételt, amelyek egyben „céltételezések” is voltak, még 1989-90-ben, a politikai rendszerváltások idején megfogalmazták, és ma is hisznek benne. Bár, ami az autonómia stratégiai célkitűzését illeti, ebben az egyetértés túlságosan is elvi természetű, és „bántóan nélkülözi” a közös nevezőt a gyakorlati részletekben. „A baj az, hogy ezen célokhoz az elmúlt húsz esztendőben összességében nem közeledtünk, hanem távolodtunk azoktól” – mondta Kövér László.

2011. NOVEMBER 25., PÉNTEK

Biomasszából energiát, japánul, Erdélyben

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/66454
2011. november 25.
Ö. I. B.

Kolozs, Bihar és Szatmár megyei magyar agrárszakemberek, mezőgazdasági gépkereskedők, polgármesterek találkoztak tegnap délután a Mikó étteremben Yasujuki Takagival, Japán bukaresti nagykövetségének gazdasági tanácsosával, és Kohei Matsushitaval, aki a legjelentősebb bioenergiát hasznosító technológiát gyártó vállalat tulajdonosa. Utóbbi ismertette az érdeklődőkkel azokat a lehetőségeket, amelyekkel Erdélyben is áramfejlesztésre lehet fordítani sok mezőgazdasági mellékterméket.

A biomassza lehet szalma, faforgács, kukoricaszár stb., melyből évente átlagosan 11 tonnányi feldolgozásával 1000 KWh villamos energiát termelnek a kis erőművek. Japánban egy-egy ilyen üzem működéséhez 15 km-es körzet növényi hulladéka elegendő.

A berendezés felépítése egyszerű, 7 év alatt amortizálódik, kezeléséhez egyetlen ember elegendő, a személyzet három váltásban dolgozik. Költsége áfástól 4 330 000 euró. Mivel Japánban nincs országos áramhálózat, kisebb energiafüggetlen közösségeket látnak el ezekkel a központokkal. És nyersanyagban nincs hiány, mert a legtöbb ház fából épül, amelyek lebontásával sok fahulladék keletkezik.

A találkozót az Magyar Polgári Párt (MPP) szervezte meg, melynek kolozsvári elnöke, Keizer Róbert a sajtónak elmondta: olyan együttműködést szeretnének kiépíteni a japán féllel, amelyből az önkormányzatok, a kis közösségek nyernének a legtöbbet.

Uniós pályázással Erdélyben 6 bioüzemet építenének, az erdélyi viszonyokhoz igazítva, melyek költségének 70 százalékát az EU, 5– 10 százalékát a japán befektető, a többit pedig helyi önkormányzatok és vállalkozók állnák. A távol-keleti vendég decemberben visszatér, és konkrét tárgyalásokba bocsátkozik a jelentkező önkormányzatokkal a pályázatok kidolgozásáról.

MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák