""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Besúgók és provokátorok

 

Eltelt két évtized, de a szekuritáté besúgóiról, az őket beszervezőkről még mindig kevés információnk van, lássuk be, hogy nagyon lassan őrölnek az átvilágítás malmai. A Polgári Élet elsőként hozta nyilvánosságra, hogy  Beke György írónak a CNSAS-tól kikért megfigyelési dossziéi alapján a „Suster” fedőnév  Vetési László református lelkipásztort takarja, ezt erősítte meg a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság értesítése, mely hivatalosan is informátornak tekinti az érintetett. Annak idején megkerestük telefonon Vetési Lászlót, de határozottan cáfolta, hogy ő lenne az, aki jelentett Beke György író Szeben megyei útjairól. Megszólaltattuk Beke György fiát, Beke Mihály Andrást is, aki lapunk megkeresésére a következőket nyilatkozta: Tény, hogy apám dossziéjában van egy 1989. december 19-i (!) keltezésű Följegyzés („Nota”), amelyben forrásként („Sursa”) egy bizonyos „Suster” szerepel, aki – nem túl ártalmas, de nem is teljesen ártalmatlan módon – beszámol arról, hogyan reagált Nagy Olga folklorista, Beke György, valamint a püspökségen Deák György és Kovács Gyula az akkori temesvári eseményekre és Tőkés László fellépésére. Vetési László azt mondta: „én soha nem jelentettem, a konspiratív nevet is ők találták ki”. Időközben az Erdélyi  Református Egyházkerület Átvilágító Bizottságot hozott létre, mely szerint Vetési László lelkipásztort 1978-ban szervezték be informátornak, és Suster fedőnév alatt jelentett éveken keresztül, miközben ő is megfigyelt személy volt. A bizottság felszólította Vetési Lászlót egyházi tisztségeiről való lemondásra lelkipásztori tisztségének kivételével.
Emberi drámák a kommunizmusból, ám a kollaboránsoknak nagyon széles volt a skálája, hiszen aki bekerült a szekuritáté hálójába, az lehetett  áldozat, lelkes kiszolgáló és haszonélvező is, de az iratgyűjtők azt bizonyítják, hogy kollaborációt vissza lehetett utasítani, még az után is, hogy az érintett már aláírta a kötelezvényt. Az Erdélyi Unitárius Egyházban is folyik az átvilágítás, de értékelésről még nincs információnk. A lókodi születésű Balázsi László a Magyarországi Unitárius Egyház megbízott püspöke, ma Füzesgyarmaton él, aki maga is szembehelyezkedett egykor a diktatúra embertelen praktikáival, azt írja internetes naplójában: „a kort tisztába kell tenni, az igazi tetteseket néven kell nevezni, az áldozatoknak legalább ennyi elégtételt meg lehet adni keresztényi alapon is.” A napló betekintést nyújt néhány azonosított személy irataiba, de néhány munkatársa nevét is nyilvánosságra hozza: „…identitatea informatorului cu nume conspirativ „BIBLIOTECARUL” in persoana numitului GALFY Zoltan, nascut la 06.10.1924, in Band, jud. Mures, fiul lui Danila si Iren; – „identitatea informatorului cu nume conspirativ „PRODAN VALER”, in persoana numitului LENGYEL Lorand, nascut la 19.04.1921, in Brasov, fiul lui Laszlo (Ladislau) si Ioana; -identitatea informatorului cu nume conspirativ „INCZE WALTER” in persoana numitului IZSAK Wilhelm, nascut la 29.07.1919, in Brasov, fiul lui Wilhelm si Reghina;-identitatea informatorilor cu nume conspirativ „FABIAN VASILE” si „FABJAN” in persoana numitului FARKAS Laszlo, nascut la 11.11.1947, in Meresti, jud. Harghita, fiul lui Laszlo si Magda;-identitatea informatorului cu  nume conspirativ „GOGU” in persoana numitului BOTHA Denes (Dionisie), nascut la 10.01.1922, in Sabed, jud. Mures, fiul lui Janos si Ida.” A múlt döbbenetei. De tudni kell, hogy a régi ügynökök javát ma is használja az állambiztonság. Tiszta múlt és jelen nélkül nincs jövendőnk!
Balázs Árpád, Polgári Élet

Csaba királyfi Hadapródiskola

Horthy Miklós honvédeinek a bevonulására emlékeztek nemrég Erdély igaz magyarjai Székelyföld-szerte. Volt, aki valamilyen emelvényen, volt, aki szűk körű rendezvényen, és volt, aki csak otthonában: lélekben azonosult a hősökkel. Olyanok is akadtak, (vezetőink közt is szép számmal) akik nem tartották fontosnak visszaemlékezni a Második Bécsi Döntést követő eseményekre.
  Gondolom, arra még kevesebben tekintettek vissza, ami ezelőtt 70 évvel kezdődött. (Ami természetesen Észak-Erdély 1940-beli visszacsatolása nélkül nem következhetett volna be.) 1941-ben, ősszel nyitotta meg a kapuit Marosvásárhelyen, egy nemzetünk számára rendkívül fontos, katonai intézmény: a Magyar Királyi “Csaba királyfi” Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola. Abban az épületünkben, amelynek története az Osztrák-Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza. Amikor egy határozat született: a kismartoni császári és királyi „alreáliskola” Marosvá¬sár¬helyre való áttelepítéséről. Az emeletes, impozáns főépület építése 1906-ban kezdődött el a székely főváros szélén, a Somostető aljában. Na, de ugorjuk át az első oláh világot, lássuk a visszacsatolást! Az 1940. szeptemberében lezajlott Horthy-féle marosvásárhelyi örömünnepre a Nyárádmente fiataljai szép számmal sereglettek befelé. Nagyanyáink magyar ruhában üdvözölték a honvédeket.
Nagyapáink 1941 őszétől tanulhattak a vásárhelyi Csaba királyfi Hadapródiskolában, majd vérükkel védelmezték a magyar hont: Erdélyt-Székelyföldet. Rájuk emlékezek soraimmal, kegyelettel. Abban az épületben edződtek, melyben később a magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is megszületik. Majd sorvadozik. Mert mostani vezetőink nem „Csaba indulón”, nem hadapródok iskolájában nőttek fel. Vajon velük is kegyes lesz az utókor? Egyikük, a város tulipános alpolgármestere azt nyilatkozta: szép tüntetést tartottak nemrég a Vártemplomban. Imádkoztak az Egyetemért.
Csak azt nem értem, mire jó a magyar tulipános alkormányfő, „szanitéc” miniszter, megyei „vaslady”, az imás alpolgármester. Hisz, míg ők “kormányoznak”, saját épületünk, saját főiskolánk, saját jövőnk az idegenek karmaiba kerül. Az Úrhoz fohászkodni,  nélkülük is tudunk. Áldd meg Istenem a még élő hadapródokat!!
Csíki Sándor, Polgári Élet

A japán cégek szerint megbízhatóbbak a magyarok

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=55698
2011. szeptember 22.

A romániai gazdasági szereplőknek elsősorban mentalitásváltásra lenne szükségük ahhoz, hogy vonzó partnerekké váljanak a japán befektetők számára, az itteni vállalkozók ugyanis hajlamosak felrúgni a megkötött szerződéseket – nyilatkozta a Krónika kérdésére Takagi Jaszujuki, a bukaresti Japán Üzleti Egyesület tanácsadója, a bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara korábbi elnöke tegnapi kolozsvári látogatásán.

Mint mondta, ha szerződést kötnek egy termelőegységgel valamilyen zöldség feldolgozására, amely a felvásárlási árat is tartalmazza, és egy év múlva nő az adott zöldség piaci ára, a román fél azonnal felrúgja a korábban megkötött szerződést. „Mi ellátjuk a szükséges gépekkel a termelőket, és kötelezettséget vállalunk, hogy felvásároljuk a termékeket, ők meg figyelmen kívül hagyják a szerződésben rögzített megállapodásunkat. Az adott szó, az ígéretek betartása kulcsfontosságú, ezért is érdekel az erdélyi magyar közösség, ugyanis érzékelhető egyfajta mentalitásbeli különbség” – nyilatkozta lapunknak Takagi Jaszujuki.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete által életre hívott fórumon a japán üzletember elmondta: a szigetországi befektetőket elsősorban a mezőgazdaság, a megújuló energiaforrások és a turizmus érdekli. „Keressük a befektetési lehetőségeket, de nem kizárólag profitszerzés céljából, a helyi közösségeknek is segíteni szeretnénk” – jelentette ki Takagi. Hozzáfűzte: kedden beszélt az egyik nagy japán turisztikai céggel, amely golfpályát szeretne létrehozni Kolozs megyében, ugyanis itt van erre alkalmas terület, amelynek téli kihasználása gondot jelent, ezért sífutópályaként működhet.

Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül egy ilyen beruházás, illetve hogyan térülhet meg egy ilyen befektetés, Takagi Jaszujuki elmondta: ha meg kell vásárolják a területet, akkor ötmillió euróba is belekerülhet, ellenben ha a helyi hatóságokkal együttműködve csak haszonbérbe veszik a szükséges területet, akkor feleannyiból is megúszhatják. „A beruházás ellen szól, hogy Romániában a golf nem túl népszerű sport, ennek ellenére a golf nemcsak sport, hanem lehetőség a kapcsolatok kialakítására is, ezért egy ilyen pálya felépítése fellendítheti az üzleti turizmust, arról nem is beszélve, hogy a sportágat felvehetik a nyári olimpiai játékok műsorába is” – részletezte a pró- és kontra érveket Takagi. Szerző(k): Kiss Előd-Gergely

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése kapcsán kiemelte, hogy szerinte fontos az összefogás a magyar politikai erők között.

Antal elmondta, hogy őt személyesen nem a szavazatok maximalizálása érdekli, ugyanis, úgy gondolja, hogy a legfontosabb az erdélyi magyar közösség közérzete. „Tehát: hogy tudnak cselekedni a politikai szereplők, ahhoz, hogy az erdélyi magyaroknak a közérzete jó legyen”, fogalmazott. A politikus szerint meg kell egyezni, meg kell vizsgálni minden egyes megyében, településen az összefogás lehetőségeit és megnézni, hogy ki mit tesz le az asztalra. Ugyanakkor Antal aláhúzta: ha az MPP képes megújulni, képes valami értelmeset letenni az asztalra, akkor velük is kell tárgyalni, és megnézni, hogy mit lehet közösen elérni. „Lehet, hogy Markó Béla és Tőkés László nem tudnak leülni egy asztalhoz, de talán már nem is ők kell leüljenek, hanem Kelemen Hunor és Toró Tibor”, tette hozzá.

Sepsi Rádió

 

meghivo enlakaMPP-PRES

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák