""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Schmitt Pál Kolozsváron

 

Egységre szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket a magyar köztársasági elnök. Schmitt Pál kolozsvári látogatása második napján, azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy reggel mintegy másfél órás eszmecserét folytatott az RMDSZ, az MPP, az SZNT és az EMNT vezetőivel. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetekre három komoly feladat vár a jövő év végéig, s a romániai népszámláláson, valamint a helyhatósági és a parlamenti választásokon is képviselniük kell az egységet. A magyar államfő tegnap este, a Kolozsvári Magyar Napok zárórendezvényén a magyar állampolgárság felvételére biztatta a kolozsvári főteret megtöltő, több ezer fős hallgatóságát. Mindenkinek köszönetet mondott, akik már éltek ezzel a lehetőséggel, és az eddig lelkükben meglévő kapcsolódást jogilag is kifejezték. Mint mondta, minden egyes egyszerűsített honosítási kérelem erősíti a határon túliak hitét, a nemzetet, és a nemzeti összetartozást. A köztársasági elnök emellett kiemelte azt is, hogy Kolozsvár nem csak a magyarokról szól, hanem a térségben több száz éve együttműködő népekről, így például a románokról és a szászokról is. Schmitt Pál azt mondta, bizakodással tölti el, amit a városban tapasztalt, és hiszi "szeretni tudjuk, ami a miénk és becsülni, tiszteletben tartani, ami a másé".

Kolozsvári Rádió

Közös tanácsülés az egységes Székelyföldért: Várják a megállapodást

Az MPP kitart kezdeményezése mellett, és Kulcsár-Terza József, a párt háromszéki elnöke az RMDSZ egy hónapos hallgatása dacára sem tartja lehetetlennek, hogy még augusztusban megtartsák a Kovászna és Hargita megyei tanács együttes ülését. Ezen döntenének arról, hogy október előtt – amíg az egyetemisták itthon vannak – megszervezzék azt a népszavazást, amely során, válaszként Traian Băsescu államfő régiósítási kezdeményezésére Székelyföld lakói kinyilvánítják, ragaszkodnak a régió egységes közigazgatási egységgé válásához. Kulcsár-Terza József augusztus elsején tárgyalt Tamás Sándor megyei tanácselnökkel, és úgy tűnt, mindkét politikai alakulat tisztában van: nem szabad elpolitizálni ezt a fontos kérdést. Tamás Sándor azt ígérte, megkeresi Hargita megyei kollégáját, Borboly Csabát, és egyeztetnek az együttes ülés megszervezéséről, Kulcsárnak a szomszéd megye polgári frakciójával kellett konzultálnia. Tegnap elmondta: megtette ezt, és az MPP Hargita megyei frakciója be is terjesztette javaslatát. Borboly azonban elutasítóan nyilatkozott, jogi érvekre hivatkozva úgy értékelte, nem szakszerű az együttes tanácsülés összehívása, hiszen azt nem kezdeményezte a képviselők egyharmada, a polgáriak ennél kevesebben vannak (egy tanácstagjuk man­dátumának igazolását hónapok óta halogatja az elnök). Fazakas Tibor, az MPP országos alelnö­ke szerint Borboly elutasítása az RMDSZ vezetőségének álláspontját tükrözi, és az az arrogancia, ahogy kijelenti, a szövetség majd civil szervezetekkel konzultál a kérdésről, arról árulkodik, hogyan képzelik az összefogást, a nemzetpolitikai stratégiát. Tamás Sándor a mai tanácsülés előtt konzultációra hívta a háromszéki MPP-frakciót. Kul­csá­rék bíznak benne, ebben a kérdésben is döntés születik, továbbra is úgy látják, „Tamás Sándor, valószínű, hajlandó lenne az ülést összehívni. Ha ezt elszalasztják, politikai bűn, a felelősség pedig őket terheli" – hangsúlyozta Fazakas Tibor.
Farkas Réka
Háromszék

RMDSZ-es időhúzás

Késik a két megye közös álláspontjának kidolgozása
Korábban arról egyeztek meg MPP-s javaslatra, hogy még augusztus közepén egy asztalhoz ülnek a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es és MPP-s képviselői, hogy közös álláspontra jussanak az ország régiósításáról, de erre még nem került sor. Az MPP mindkét megyében kialakította világos álláspontját, és arra várnak, hogy az RMDSZ elkezdje végre a valós párbeszédet, mert a székelyföldi autonómia ügyének mindenféle politikai érdek felett kell állnia és közösen kell egységes döntést hozni – nyilatkozta lapunknak Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke. Amint arról már beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati frakciói a két székelyföldi megye tanácsai elé terjesztettek egy-egy határozattervezetet, melyben kezdeményezik az együttes ülést, valamint népszavazás kiírását javasolják arról, hogy az itt élők akarják-e a székelyföldi régió létrehozását. A tervezetet egyik megyében sem tűzték napirendre, a háromszéki önkormányzat legutóbbi ülésén az MPP képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt. Kulcsár Terza József lapunknak elmondta, hogy megegyezett Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, hogy Tamás Sándor beszélni fog Borboly Csabával, Hargita megye Tanácsának elnökével, Terza pedig a Hargita megyei MPP-frakcióval véglegesíti a megvitatásra szánt szöveget. „Részünkről minkét megyében elkészült az egységes állásfoglalás, és várjuk, hogy az RMDSZ, ígérete szerint, leüljön velünk a tárgyalóasztalhoz, mert már augusztus végén vagyunk, és mi úgy szeretnénk, ha szeptemberben sor kerülne a két megyében a népszavazásra, amely során a következő kérdésre kell válaszoni: Szeretné-e Ön, hogy települése a Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz tartozzon? Várjuk az RMDSZ válaszát az együttes tanácsülés megszervezésére, remélem, nem azt fogják firtatni, miért mi vagyunk a kezdeményezők, hanem megértik: nem az RMDSZ-ről vagy az MPP-ről van szó, a székely nép érdekeit tartjuk szem előtt, és megszülethet a közös döntés” – nyilatkozta a Kovászna megyei MPP-elnök.
Arra a kérdésre, hogy a Székely Nemzeti Tanács által lebonyolított nem hivatalos népszavazás eredményét esetleg miért nem lehet felhasználni, Kulcsár Terza József elmondta: akkor a székelyföldi autonómiáról volt csak szó, most pedig az egész ország új területi felosztásáról, emiatt kell másképpen megfogalmazni a kérdést.
Fülöp D. Dénes, Polgári Élet

Meguntuk már, legyen elég!

Lankadatlanul és arcátlanul folyik a magyarellenes támadássorozat. A román vezetés az elmúlt hetekben már arra vetemedett, hogy a régiósítás ürügyén Székelyföld feldarabolását javasolja. A székelység egyharmadát magában foglaló Marosszéket és a színmagyar Nyárád ­mentét szeretnék leválasztani Szé­kelyföld testéről.

A cél a magyarság gyengítése, mert tudják, hogy kisebb közösségekre darabolva és román többségű régiókba darálva könnyebb elbánni velünk. A napokban Nagyajta Barcaság felőli bejáratánál törvényszéki parancsra le kellett verni a megyetáblát, mert azon szerepelt Székely­föld neve, és látható volt a székely nép címere is.
Egy másik szemléletes példa a nyelvhasználatra: Kovászna Megye Tanácsa meg­vitatta a brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzését. Egyértelművé vált, a román nacionalisták a törvényszéki döntésre hivatkozva úgy vélik, hogy a helyi önkormányzatnak nincs joga a 85 százalékban magyarok által látogatott, többségében magyar könyvállománnyal rendelkező könyvtár igazgatójától megkövetelni a magyar nyelv ismeretét. Ezért a megyei tanács úgy döntött, hogy az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszi, és új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. 2008-ban Dan Tănasă és Codrin Munteanu volt prefektus azért támadta meg a tanácshatározatot, mert feltételként szerepelt a magyar nyelv ismerete. Amelyet egyébként a Románia által 1995-ben aláírt kisebbségi nyelvek európai chartája is lehetővé tesz.
A napokban a prefektúra ismét akadályokat görget a megyei tanács által kiírt újabb versenyvizsga szabotálására: a Valentin Ionaşcu alprefektus aláírásával ellátott dokumentum azt kifogásolja, hogy az önkormányzat nem pontosította, miként kívánja felmérni a jelentkezők idegennyelv-tudását. Úgy vélem, nevezett alprefektusnak még mindig begyé­ben, hogy az önkormányzat a magyar nyelvet a korábbi versenyvizsgán alapfeltételül kérte, és az új versenyvizsga meghirdetésében is benne a nyelvismeret igénye. Valójában a nacionalisták a nyelvi hegemónia fenntartására törekednek. Ezt igazolja Valentin Ionaşcu alprefektus ügybuzgalma, aki a prefektus szabadságát arra használja ki, hogy még a magáncégeket is kizárólag román nyelvű reklámozásra ösztönözze.
Az egyenlőség, a demokrácia újabb pofont kapott! Már edzettek vagyunk, de újdonság, hogy a román állam alapintézményeként tisztelt törvényszék olyan határozatokat hoz Bukarestben és Brassóban is, amelyek intoleranciája, magyarellenessége egyértelmű. Ez felráz, és figyelmeztet, hogy szükség van a belső önrendelkezésre, Székelyföld területi autonómiájára.
A nyelvi egyenlőtlenség felszámolására javasoljuk: vezessék be a magyar nyelv tantárgyként való oktatását a székelyföldi román iskolákba. Tegyék lehetővé azt is, hogy a nyolcvanszázalékos arányban magyar két és fél megye területén a magyarokat se érje nyelvi diszkrimináció. Az egyenlőséget csak úgy lehet megvalósítani, ha mindkét nép gyermeke kölcsönösen tanulja egymás nyelvét. Ha a székelyföldi románok és magyarok nyelvi egyenlősége megvalósul, akkor az valóban elősegíti a kölcsönös megbecsültség érzését. Mindkét nép számára biztosítani kell az egyenlő mérce elvét, tehát minden állami intézményben, beleértve a törvényszéket, a prefektúrát, a rendfenntartó szerveket is, biztosítani az anyanyelv használatát írásban és szóban. Kérjük az űrlapok kétnyelvűségét úgy, hogy azt mindenki a saját anyanyelvén tölthesse ki, a közhivatalok alkalmazottjai pedig mindkét nyelvet ismerjék. Termé­szetes elvárás, hogy az állami intézmények homlokzatán mindkét nép szimbólumai egymás mellett láthatóak legyenek. Fontos feladat lenne az is, ha Románia felszámolná a prefektúrai intézményt, amelynek fenntartása rengeteg pénzt felemészt, akadályozza a helyi közigazgatás munkáját, s a magyar régiókban sem szolgálja a helyi magyar közösség jó közérzetét, a román–magyar együttélés szellemét. Míg az olyan önkormányzati kérdésekbe való beleszólása, mint az utcaelnevezés, megyetábla kihelyezése, egyértelműen magyarellenes tevékenységet, intoleranciát sugall.
Az itt élő székelység már kezdte megunni a nyelvi és kollektív jogoktól való megfosztását és azt az arcátlanságot, amellyel az ilyen és hasonló törvényszéki döntéseket passzívan kell szemlélnie.

Kádár Gyula, Háromszék

MPP-PRESS

Schmitt Pál Kolozsváron bejegyzéshez 1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák