""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

A szekeret csak a lovak után – Székelyföldről tárgyalnak

Felháborodással vette tudomásul a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete, hogy a megyei tanács nem tűzte napirendre, s nem is válaszolt a Székelyföld új státusát célzó beadványukra. Az RMDSZ-es önkormányzati elnök a tegnapi ülésen higgadtságra intette politikai ellenfeleit, rámutatott a benyújtott tervezet formai és tartalmi hibáira, s azzal vetett véget a vitának, hogy hétfőre tárgyalóasztalhoz hívta az MPP megyei elnökét.
Az MPP háromszéki és Har­gita megyei elnökének aláírásával július 13-án tanácshatározat-tervezetet iktattak mindkét megye önkormányzatánál. Ebben helyi népszavazás kiírását kezdeményezik. Arról kérdeznék meg a lakosságot, akarják-e egy Székelyföld nevű területi-közigazgatási egység létrehozását, ugyanakkor állásfoglalást sürgetnek arról, hogy Székelyföld egységes és oszthatatlan régió.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök, a megyei tanács polgári frakciójának vezetője közölte: felháborodással vették tudomásul, hogy beadványukra nem kaptak választ, s a tanácsülés napirendjén sem szerepelt kezdeményezésük. Kifejtette, mint a székely nép választott képviselőinek (MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácstagoknak – szerk. megj.) közösen kell eldönteniük Székelyföld sorsát. Egy posztkommunista és a nemzetközi törvényeket be nem tartó államban a közös fellépés az egyedüli eszköz. Javasolta, hogy a Ko­vászna és Hargita megyei képviselők tart­sanak együttes tanácsülést, s úgy döntsenek a közös dolgokról. Elegünk van abból, hogy Bukarestből döntsék el, mi jó nekünk – fakadt ki. A nemzetközi jog kimondja, minden népnek joga van szabadon élni. A Székely Nemzeti Tanács által korábban szervezett népszavazást a román állam nem vette figyelembe. Ha az állam nem veszi figyelembe a székely nép akaratát, azt jelenti, nem számol vele, ezért szükséges, hogy együtt döntsenek közös dolgaikról, zárta szónoklatát az MPP-s politikus.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője válaszában ki­fejtette: előbb egyezségre kell jutni a közös kérdésekben, nem célravezető ilyen horderejű témában egyoldalúan előterjeszteni a határozattervezetet. Sorjázta a beadvány formai hibáit, amelyek önmagukban elegendőek lennének a visszautasításhoz. Fel­idéz­te: az MPP-sek kezdeményezték a már­cius 15-i szabadnap ügyét, melyet a prefektus megtámadott a bíróságon, s meg is nyert, míg ő a hangsúlyt a tartalmi részre fektette. Ilyen kérdésben le kell írni, hogyan nézne ki az új megye, melyek a határai, mi lenne a székhelye. Amíg ezt nem tudják megbeszélni, azelőtt nincs értelme mesterséges vitát gerjeszteni – fejtette ki. Ezeket a kérdéseket végig kell beszélniük, előbb itthon, egymás között, aztán a Hargita megyei és esetleg Maros megyei kollégákkal is. „Úgy érzem, a lovakat – hogy ne ökröket mondjak – a szekér elé fogtuk" – vélekedett.
Fazakas Tibor MPP-s tanácstag Traian Băsescu államfő nyolc megamegyéről szóló indítványából kiindulva vázolta a vészhelyzetet. Ezt megelőzendő javasolta, hogy nyilatkozatban mondják ki: a népakarattól felhatalmazva nem egyeznek bele abba, hogy megyénket besorolják egy román többségű megyébe. A törvények népszavazást javasolnak minden átalakításra. Mi is népszavazást javasolunk – szögezte le. Meg tudjuk kérdezni, az emberek akarják-e, hogy Kovászna és Hargita megyét más közigazgatási egységbe sorolják, s azt is megkérdezhetjük, akarják-e, hogy létrehozzunk egy székelyföldi gazdasági fejlesztési régiót, egyelőre nem közigazgatási egységet – magyarázta.
Tamás Sándor közölte, ezzel egyetért, de az MPP beadványa nem erről szól. A népsza­vazás szervezéséről lehet és kell is beszélni, de ősszel kell lebonyolítani. Arra kérte a polgáriakat, érzelmek, indulatok, pártpolitikai csatározások nélkül lássák be, hogy felvetésük a benyújtott formában nem állja meg a helyét. Megálla­podtak, hogy hétfőn 11 órakor Kul­csár-Terzával kettesben tárgyalnak a kérdésről.
Szekeres Attila
Háromszék

RMDSZ–MPP-egyeztetés a referendumról

A Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es és magyar polgári párti (MPP) frakciója egyeztetni kíván arról a határozattervezetről, mely a megyében szervezendő helyi népszavazásról szól.

A tervezet szerint a népszavazás résztvevőinek válaszolniuk kell arra a kérdésre: óhajtják-e hogy Románia közigazgatási átszervezése során létrehozzák a Székelyföld adminisztratív-területi egységet. A tervezetet a csütörtöki megyei tanácsülésen nem tűzték napirendre, mert amint Tamás Sándor tanácselnök megfogalmazta, ennek formai és tartalmi akadályai voltak. Harminc nappal a tanácsülés előtt közmeghallgatást kellett volna szervezni, ugyanakkor egy ilyen horderejű kérdésben politikai egyeztetésre lenne szükség, szögezte le az elöljáró. Tamás Sándor emlékeztetett, a testület jelzésképpen megszavazta az MPP március 15-ei munkaszüneti napra vonatkozó tervezetét, ám azt azóta már megtámadta a prefektúra. Fazakas Tibor MPP-s tanácsos szerint határozatot kell elfogadni arról, hogy visszautasítják, hogy Kovászna megyét egy román többségű „szupermegyéhez” csatolják, és támogatják a Székelyföld gazdasági régió megalakulását, sőt hogy ezekről a kérdésekről helyi népszavazást kellene kiírni.

Krónika

Kalotaszeg
Faluturizmusi remények és festőbodza

Kalotaszeg faluturizmusban rejlő kihasználatlan kincseire kívánta felhívni a figyelmet az a – térség tucatnyi panziósából és az MPP Kolozs megyei gazdasági és vidékfejlesztési szakosztályának három tagjából álló – küldöttség, amely július 27-én Budapesten a japán turisztikai ügynökség vezetőjével, Yoshida Yoshinarival találkozott. Az ázsiai utazási iroda tíz éve működik a magyar fővárosban, de eddig nem rendelkezett erdélyi programmal. Most tíznapos turisztikai tervet kínáltak fel Yoshinari úrnak, aki hamarosan eljön terepszemlét tartani. Utána pedig – a remények szerint – japán vendégek tömeges érkezése várható.

A küldöttség MPP-s tagjai 28-án osztrák vállalkozókkal találkoztak, hogy előkészítsék Fodor Alpár kolozsvári polgármesterjelölt bécsi útját, amikor 20 polgármesterrel és 600 cégvezetővel fog itteni beruházási lehetőségekről eszmecserét folytatni. Tudni kell, hogy Bécsben évente egy-két ilyen méretű gazdasági találkozót tartanak, és az erdélyi magyar érdekeltségű beruházásokért az osztrák főváros polgármestere felel. A bécsi találkozó alkalmával sor kerül egy kínai vállalkozókkal (ékszergyártókkal és mezőgazdaságban érdekelt üzletemberekkel) megtartandó tárgyalásra is. A közelmúltban született döntés arról, hogy Magyarországon hozzák létre azt a kínai logisztikai központot, amelynek hatása az egész Kárpát-medencére ki fog terjedni. Nemhivatalos értesülés szerint az ázsiai ország 10 milliárd eurót tervez befektetni Romániában.

A kalotaszegi vidékfejlesztés egyik biztató kezdete a tavaly Inaktelke határában létesített festőbodza-ültetvény, amelynek mind a 100 darab elültetett növénye „jól vizsgázott”: megmaradt. Hamarosan eljön az osztrák partner is látni az eredményt, és a kísérleti 30 ár helyett várhatóan 4 hektárra bővül a termőterület. Az élelmiszeriparban stratégiai növénynek számító festőbodza termesztése hektáronként évi 2000 eurós jövedelemmel kecsegtet. Kolozs megyében egyelőre hat faluban fog elterjedni ez az új mezőgazdasági ágazat, de Inaktelkére sokan járnak el egész Erdélyből tapasztalatot szerezni hasonló befektetésekhez.

Kolozsvári Szabadság

Csak az MPP-s mandátumot töltötték be Gyergyóban, Portikot elutasították

Bendek Árpád-László magyar polgári párti tanácsosjelölt mandátumának igazolásáról döntött legutóbbi ülésén a gyergyószentmiklósi tanács, amely ugyanakkor elutasította Portik Csaba RMDSZ-es tanácsosaspiráns jelöltségét.

Bendek a nemrég tisztségéről lemondott Lázár Zoltán MPP-s tanácsos, korábbi alpolgármester székét foglalta el, Portik pedig másfél éve vár arra, hogy átvehesse Gáll Árpád megüresedett székét. Az RMDSZ-es tanácsosjelölt mandátumának jóváhagyását egyébként eredetileg nem tűzték napirendre, noha Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-elnök igazolta annak tagságát. Barti Tihamér, a szövetség gyergyószentmiklósi elnöke ugyanakkor nyomatékosan kérte a testületet, hogy a két mandátum igazolását egyszerre tűzzék napirendre. Végül Magyari Levente RMDSZ-es tanácsos javaslatára a testület felvette Portik ügyét a napirendi pontok közé, azonban míg a titkos szavazás során Bendek 13 támogató szavazattal bejutott a tanácsba, Portik mandátumát csak hatan támogatták, nyolcan ellenezték, így nem foglalhatta el az üresen maradt széket. „A titkos szavazás eredménye mindenképp összefüggésben állhat Portik szekusmúltjával” – jelentette ki a Krónikának Simon Emese Katalin, az MPP frakcióvezetője, aki szerint a tanácsosok zöme voksoláskor ezt is figyelembe vehette. A frakcióvezető úgy tudja, az RMDSZ azért javasolta ismét az ügy napirendre tűzését, mert értesülései szerint a tanácsosjelölt időközben pert nyert a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanáccsal (CNSAS) szemben. A szavazás eredményéről Farkas Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő úgy vélekedett, a választók akaratát szabotálták a tanácsosok azzal, hogy Portik mandátumát nem igazolták.
Mint arról beszámoltunk, Portik Csaba is rajta van a CNSAS szekus-listáján, azonban pert kezdeményezett a testület ellen, a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék április 7-i határozatában helyt adott kérelmének, és tisztázta, hogy nem jelentett a kommunista államhatalomnak.

Szerző(k): Jánossy Alíz

MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák