""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

MPP: kilátás külföldi beruházásokra

 

Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje üzletemberek és hét MPP-s polgármester társaságában a fővárosban tárgyalt Yasuyuki Takagival, a bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara elnökével, aki együttműködést helyezett kilátásba beruházásokkal kecsegtető japán vállalkozók erdélyi látogatásának megszervezésével, valamint egy külön erre szánt világhálós honlap beindításával. Az MPP polgármesterjelöltje elmondta: Erdély komoly nyersanyagforrás lehet a szigetországiak számára biotermékek előállításában, ipari szerelőüzemek létrehozásában és működtetésében, továbbá a japán turisták minden természeti szépség, érdekesség iránt nagy érdeklődést mutatnak, amit ki kell tudni használni. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke azt a negyvenfős német turistacsoportot említette meg, amely nemrég járt Kalotaszegen, és úttörő példájukat mások is követni fogják. Azonban nemcsak turistákat, hanem vállalkozókat is kell Erdélybe csalni. Ennek érdekében az MPP remélhetőleg eredményesen lobbizot, és várható, hogy hamarosan német cégek fektetnek be ebben a térségben.

Kolozsvári Szabadság

Márton Árpád: megőrizni a jelenlegi megyéket

Nem ért egyet Márton Árpád RMDSZ-es képviselő az MPP által javasolt népszavazás gondolatával. A referendumon a polgáriak javaslata szerint arról kérdeznék meg az embereket, akarják-e, hogy Székelyföld egységes, közigazgatási hatáskörrel rendelkező régió legyen. Az RMDSZ-es politikus azonban úgy véli, törvénytelennek nyilváníthatják a népszavazást, ha pedig a három megye összevonásáról beszélnek, Maros megyében a lakosság etnikai megoszlása miatt eleve kudarcra ítélt a kezdeményezés, ez esetben pedig ismét csak „kicsi Székelyföldről" beszélhetnénk. Márton Árpád tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta még: a jelenlegi törvényes keretek között népszavazást lehet kezdeményezni a megyék esetleges felszámolásáról, amint azt az ország több megyéjében is kezdeményezték. A polgáriak megoldása azért sem megfelelő, mert a térség lakói legalább felének az urnák elé kellene járulnia, Maros megyében pedig előreláthatólag amellett foglalnának állást, hogy ne vonják össze Kovászna és Hargita megyével. Kifejtette továbbá: a régiósításhoz kötődő nemzetközi dokumentumok áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan európai uniós tagállam, amelynek közigazgatási berendezkedése hasonlítana az államfő által javasolt megamegyés rendszerhez. Az európai példák alapján az lenne a legjobb megoldás, ha megőriznék a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig működőképessé tennék az RMDSZ által javasolt tervezet szerint, hiszen jelenleg azok nem hatékonyak, és túl nagyok. Ezeket az új, kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókat lehetne közigazgatási hatáskörökkel felruházni alkotmánymódosítás után. A politikus hangsúlyozta azonban: nem a megyék hatásköreit vennék át az új fejlesztési régiók, hanem a minisztériumok bizonyos funkcióit ruháznák rájuk a szubszidiaritás jegyében. Ha közigazgatási reformot akarunk, ez lenne a járható út – szögezte le a képviselő.
Farcádi Botond, Háromszék 

Orbán–Tőkés „mosolyszünet”?

„Mosolyszünet” állt be a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között – legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Fidesz frissen újraválasztott elnökének „védenceként” ismert volt református püspök nem volt jelen a magyar kormánypárt múlt hét végi kongresszusán.

Mint arról hírt adtunk, Orbán Viktort egyetlen jelöltként nagy többséggel választották vissza a Fidesz élére a kormánypárt múlt szombaton tartott XXIV. tisztújító kongresszusán. A rendezvényen jelen volt, de nem szólalt fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, ugyanakkor szót kapott – egyetlen határon túli magyar politikusként – a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József.

Az Orbán Viktorral és a Fidesszel közismerten közeli kapcsolatban levő Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője, Toró T. Tibor az Új Magyar Szó megkeresésére tegnap úgy nyilatkozott, Tőkésnek „magánprogramja” volt, emiatt nem vett részt a Fidesz-kongresszuson. Mint a politikus lapunknak kifejtette, Tőkés „nagyon magas szinten képviselve volt”: az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ügyvivő elnökeként maga Toró volt ott a rendezvényen, „mint az utóbbi 22 évben valamennyiszer”.

Kérdésünkre, miszerint volt-e köze Tőkés távolmaradásának ahhoz, hogy az EP-képviselőt – Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz hasonlóan – a Fidesz-kongresszus szervezői nem kérték fel arra, hogy beszédet mondjon, Toró nemmel válaszolt. „Megértettük, hogy ez egy rövid kongresszus volt, és hogy most saját belső dolgaikkal voltak elfoglalva. A határon túli magyar ügyekkel majd a tusványosi táborban foglalkozunk, ahol ott lesz a magyar kormánypárt színe-java” – magyarázta Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője.

Felvetésünkre, miszerint egy határon túli magyar politikus – a szlovákiai Berényi József – mégiscsak szót kapott a Fidesz-kongresszuson, Toró ezt a tényt annak tulajdonította, hogy „felvidéki barátaink nehéz helyzetben vannak, őket mindenképpen megillette a felszólalás joga”.

S.M.L ,Új Magyar Szó

MPP-PRESS

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák