""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Sarmasági élethelyzet 2011

Aktuális helyzet fényképeken (nagyításhoz klikkelj a képre):

20110415_048 20110415_001 20110415_002 20110415_003 20110415_004 20110415_005 20110415_006 20110415_007 20110415_008 20110415_009 20110415_010 20110415_011 20110415_012 20110415_013 20110415_014 20110415_015 20110415_016 20110415_017 20110415_018 20110415_019 20110415_020 20110415_021 20110415_022 20110415_023 20110415_024 20110415_025 20110415_026 20110415_027 20110415_029 20110415_030 20110415_031 20110415_032 20110415_033 20110415_034 20110415_035 20110415_036 20110415_037 20110415_038 20110415_039 20110415_040 20110415_041 20110415_042 20110415_043 20110415_044 20110415_045 20110415_046 20110415_047

20110422_025 20110420_001 20110420_002 20110420_003 20110420_004 20110420_005 20110420_006 20110420_007 20110420_008 20110420_009 20110422_002 20110422_003 20110422_004 20110422_005 20110422_006 20110422_007 20110422_008 20110422_009 20110422_010 20110422_011 20110422_012 20110422_013 20110422_014 20110422_015 20110422_016 20110422_017 20110422_018 20110422_020 20110422_022 20110422_023

Megoldási változatok amelyek együttesen nem kerülnének (elkótyavetyélt) milliárdokba:

Talajnedvesség-szabályozás Erdélyben

Szélesebb értelemben a nedvességszabályozás a hiányzó víz pótlását, valamint a felesleges vizek elvezetését és lecsapolását jelenti. Vannak országok , ahol a teljes körű nedvességszabályozás, tehát az öntözés és a vízelvezetés is beletartozik.

clip_image002

1.ábra Általános vizfolyás modell

A vízbő vízháztartási helyzetek alapvető megnyilvánulásai:

• káros felszíni vizek keletkezése,

• levegőtlenséggel járó túl nedves talajállapot,

• magas talajvíz okozta vízbőség.

Talajvíz és szikesedés összefüggése

• A szikesedés legfontosabb oka a talajvízből történő só-felhalmozódás. Talajvízből történő szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik.

• A kritikus talajvízszintet a só-felhalmozódás, illetve a só-kilúgzás mérlege alapján határozták meg. A só-mérleg meghatározásánál figyelembe vett jellemzők:

• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

• a talaj átlagos oldható sótartalma,

• a talajvíz só- és nátriumtartalma,

• a talaj kémhatása.

• általában a „kritikus talajvízszint” mélysége 1,5-4 m között változik.

A vízbő vízháztartási helyzetek megelőzése:

• A felszíni vizek összegyülekezése megelőzhető:

• tereprendezéssel, amely megszünteti a lefolyástalan mélyedéseket,

• a lefolyástalan teknők cél-drénnel való víztelenítésével,

• mikro tereprendezéssel, átművelhető, átjárható vápák kialakításával,

A felszíni vizek elvezetésére a gyakorlatban leggyakrabban a csatornanyitó ekével kialakított ideiglenes levezető csatornákat és ritkábban cél-dréneket alkalmazzák. A tábláról elfolyó víz befogadójaként a táblaszéli csatorna szolgál, az üzemi csatornahálózat valamilyen közcélú csatornába torkollik. A szívócsövek szabályosan, többnyire párhuzamosan futva csapolják le a felesleges vizet, illetve akadályozzák meg a talajvíz felemelkedését.

A dréncsövek mélységének megválasztása

• Figyelembe kell venni az alábbi hatásokat: Minél mélyebb a dréncső, annál hatékonyabb és nagyobb mélységben szabályozza a talajvizet, de emellett

• számos hátránya is van a mélyebb fektetésű szívó- és gyűjtőrendszernek:

– Több vizet visz el és hosszabban üzemel, ezért működése drágább.

– Az elvitt nagyobb mennyiségű víz a száraz periódusban hiányozhat.

– A mély fekvésű dréncső kötött talajokon csak a talajvizet szabályozza, de nem képes elvezetni a felszíni vizeket, mert nem lehet a dréncső fektetési mélységéig lazítani a talajt.

Nagy agyagtartalmú talajokon sekély drénezés

• Az előnyök és a hátrányok mérlegelése kötött talajokon az ún. sekély, kb. 1-1,5 m fektetési mélységű dréncsövek javára dőlt el.

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz. A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg. A mélylazítók többsége legfeljebb 60 cm mélységig képes a talajt meglazítani

Miért „sekély drén”?

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy

– a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz.

– A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg.

Elfogadhatóak

• Az altalajcsövezés, a talajjavítás és a 4-5 évenként megismételt mélylazítás lehetővé teszi a szívódrének távolságának 15-20 m-ig történő növelését.

• A kémiai javítással és mélylazítással egybekötött altalajcsövezés visszafordíthatatlanná teszi a sókilúgzást és felgyorsítja a termőréteg mélyülésének folyamatát.

• Altalajcsövezés nélkül az időnként megemelkedő talajvíz növeli a talajszelvény sótartalmát, de ennek ellenére hosszabb távon a negatív sómérleg jellemző.

• Szikes talajtani körülmények között is bevált a sekély drénezés.

• Ezen a talajon különösen fontos, hogy a mélylazító elérje a drének árokszűrőjének felső részét, és így az altalajcső a felszíni vizek elvezetésében is részt vegyen.

• A tartós hatású árokszűrőzés különösen fontos, ezért ezeken a talajokon – legalább azokon a táblarészeken, ahol felszíni vizet is el akarnak vezetni – mélylazítóval elérhető magasságig homokos kavics árokszűrőt kell alkalmazni.

Vízrendezés (drénezés)

A talajcsövezés módjai, elemei

Talajvizes modell

clip_image004

Kötött talajú modell

clip_image006

Lecsapolás

Lecsapolás annyit jelent, hogy csövekkel összegyűjtik a vizet, és elvezetik. Vannak úgynevezett drain(drén) csövek, ezeket be kell ásni a talajba, bele tudjon szivárogni a víz, (olyan a cső szerkezete) és a csőben összegyűlt víz a közeli folyóba vagy tóba ömlik. A mocsár helyén kiváló termőföld lesz.

A lecsapolás módozatai

nyílt árokrendszer;

– felszín alatti drén hálózat

Talajcső rendszerek

Függőleges (vertikális)

• Függőleges víznyelő talajcső

• Szivattyúzott függőleges talajcső

• (befogadóba vezetjük)

Vízszintes (horizontális)

• Cél drénezés

• Teljes drénezés

clip_image008

Felszín alatti drénhálózat

Az alagcsövezés föld alatti vízelvezetés, amelynek célja a növényzet, vagy az építmények szempontjából káros talajnedvesség csökkentése.

függőleges drén : a talaj nedvességét a vízzáró réteget áttörő nyelőkutakon keresztül viszi le a vízvezető alsóbb rétegbe.

vízszintes drén : a felszín esésviszonyaihoz alkalmazkodik, közel vízszintes irányban vezeti az összegyűjtött nedvességet a nyílt befogadóba

clip_image010 clip_image012

2.ábra. a) dréncső elhelyezése, b) rétegvonal és a dréncsövek elhelyezése

A vízszintes talajcsövezés elemei:

Szívók: feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásnak közvetlen szabályozása, valamint a vízfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása.

Gyűjtők: célja a szívók számára felszín alatti befogadó hálózat létesítése, illetve az összegyűjtött talajvíz folyamatos bevezetése a főgyűjtőbe vagy a nyílt befogadóba. Az egy gyűjtőbe csatlakozó szívók összességét talajcsőfürtnek nevezzük.

Főgyűjtők: több talajcsőfürt vizét gyűjtik össze és szállítják a nyílt befogadóba.

Előnyök

Nyíltgyűjtős:

egyszerűbb kivitelezés;

kisebb beruházási költség;

nem szükséges nagy csövek használata;

a talajcsövek működésének ellenőrzése könnyebb;

a hálózat tisztítása egyszerűen megoldható.

Zártgyűjtős:

kisebb a kiesett terület;

kisebb a karbantartás költsége;

nagyobb táblák alakíthatók ki.

Hátrányok

Nyíltgyűjtős:

• a nyíltcsatornák miatt nagy a termelésből kieső földterület

• nyílt csatornák és műtárgyak karbantartása munkaigényes

• a sűrű csatorna akadályozza a gépek mozgását

Zártgyűjtős:

• nagyobb esés kell, ezért szivattyúzni kell

• nagyobb a beruházási költség

• nehéz a szívók működésének ellenőrzése

• a tisztítás közvetlenül nem oldható meg

Nyíltgyűjtős: ott kerülhet rá sor, ahol a felszín viszonylag sík, a nyílt befogadó magassági helyzete lehetővé teszi a szívók közvetlen becsatlakozását, és jelentős felszíni vízzel kell számolnunk.

Zártgyűjtős: kialakítására tagoltabb felszínű területeken kerülhet sor.

clip_image014

clip_image016

clip_image018

clip_image020

3.ábra A vízszint változása szívócsöves drén használatával

clip_image022

4. ábra A szívócsöves drén és a terasz miatti vízszint változás

clip_image024

6.ábra Felszínről való vízelszívás dréncsöves elvezetéssel

Vízkár elleni védelem és a lefolyás szabályozása

Dombvidéki területeken a vízelvezető hálózat, a víz elvezetése útján, egyben lejtőmegszakító mű is. A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van.

A hiányzó, vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát lerontja, ezért a lejtős területek hosszú távú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat.

A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A hálózat általános elrendezését az 7. ábra mutatja.

clip_image026

7.ábra. A felszíni vízelvezető hálózat részei

A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei a következők:

—övárkok és övcsatornák,

—teraszcsatornák,

—lejtőirányú keresztcsatornák,

—vízlevezetők,

—befogadó és vízelvezető csatornák.

A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt helyzetük szerint a következők:

– övdrén,

– teraszdrén,

– övdrénsor és

– mezőszerű talajcsőhálózat.

A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata,

valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló. Azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazdaságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál

Övcsatornák

Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvonalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Rendszerint a terület legmagasabb határvonalain húzódó, szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Az övcsatorna gyepes vízelvezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasági létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni(8 ábra)

clip_image028

8.ábra. Teraszolt terület övcsatorna rendszer

A keresztszelvények és a csatorna hossz szelvényének kialakítása egymáshoz szorosan kapcsolódik.

clip_image030

9.ábra. Övcsatorna mintakeresztszelvény

Az övcsatornák legáltalánosabb mintakeresztszelvényét mutatja a 9. ábra. Ez a szelvény általában 5% esésig alkalmazható, ennél nagyobb esésnél rendszerint burkolatra van szükség. A burkolatokat gazdaságossági okokból csak a csatorna középvízszintjének magasságáig kell megépíteni. A földcsatornákat és burkolt szakaszokat egymással kombinálva kell alkalmazni

Teraszcsatornák

A maximum 12%-os keresztirányú eséssel rendelkező teraszlapokat, különösen nagyobb rézsűmagasság esetén, teraszcsatornákkal kell vízteleníteni. A teraszon hosszirányban vezetett árkot legcélszerűbben a terasz körömpontjában (a rézsű lábánál) vezethetjük. Kisebb teraszfelületek esetén megengedhető, hogy csak minden második vagy harmadik teraszon létesítsünk elvezetőcsatornát.

A teraszcsatornák méretezését szőlő és gyümölcs hasznosítás esetén az 50 éves visszatérésű csapadékra indokolt elvégezni. A mértékadó vízhozamot, tekintettel arra, hogy kis vízgyűjtő területről van szó, a racionális méretező módszerrel célszerű meghatározni.

A racionális méretezési módszer lényege, hogy a mértékadó vízhozamot az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadékból számoljuk, mert ez adja a legnagyobb árhullám csúcsot

Lejtőmegszakító keresztcsatornák

A lejtőmegszakító keresztcsatornák a terület kisebb esésű részein a lejtőn lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulását megelőzzék. Mintakeresztszelvényeik megegyeznek a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok méreteivel.

Vízlevezetők

A vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyíltfelszínű csatornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. Főleg a teraszcsatornák és az árapasztók vizét vezetik a befogadóba, de alkalmasak az övcsatornák,

a helyi mélyedések és a környező területek vizének elvezetésére is. A vízlevezetők lehetnek nyílt felszínű csatornák és zárt csővezetékek.

A leggyakrabban gyepes vízlevezetőket alkalmazunk, például a teraszok vizét rendszerint ezzel vezetik a befogadóba. Ezek a legrövidebb úton a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak.

clip_image032

10. ábra A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása

A vízlevezetők és a teraszok tervezésének kapcsolatát a 10. ábra szemlélteti. Az ábra bal oldalán a helytelen , jobb oldalán pedig a helyes megoldást látjuk. Az ábra arra is példa, hogy a vízlevezető tervezése nem elhatározás kérdése, ugyanis ha a terephajlat egy bizonyos mértéket elér, ott a területhasználat érdekében feltétlen szükség van egy vízlevezetőre.

clip_image034

11. ábra. Vízlevezetők mintakeresztszelvényei:

a – parabola szelvényű gyepes vízlevezető, b – V szelvényű burkolt, ún. köves vízlevezető

A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása A nyílt vízlevezetők általános mintakeresztszelvényeit a 11. ábra mutatja. A parabola szelvényű csatorna jól illeszkedik a természetes terepmélyedéshez, további előnye, hogy a víz a szelvény legmélyebb részén a hordalék lerakódása nélkül lefolyhat. A burkolt meder alkalmazása minden olyan esetben szükséges, amikor a vízlevezetőt egyben közlekedési célokra is használjuk.

A vízelvezetők a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak. Készülhetnek azonos és változó keresztszelvénnyel. A gyepes vízlevezetők 6–18 m szélesek, a köves vízlevezetők pedig a közlekedési nyomtávnak megfelelő szélességűek

Annak érdekében, hogy a vízlevezetőben ne legyenek káros kimosódások, a víz sebességének csökkentésére növényzetet telepítünk a mederbe. A súrlódást (sebességcsökkentést) szolgálja a lapos parabolaszelvény is. Az ilyen vízlevezők nagy előnye, hogy a környezetbe nagyon jól illeszkednek, és lényegesen olcsóbbak, mint a kövezett (betonból készült) vízlevezetők.

A növényzet szerepét a 12. ábra szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy az n érdességi tényező annál nagyobb, minél kisebb a h lefolyási vízmélység. A kis vízmélység érdekében a vízlevezetőket szélesre, legalább 12—18 mre tervezzük.

clip_image036

12 ábra A mederérdességi tényező a növényzet függvényében

Befogadó és vízelvezető csatornák

A befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A csatornák vonalvezetési kialakításánál alapelv, hogy a vízfolyás a völgy mélyvonalán haladjon. Ahol a meglévő meder ezt az igényt nem elégíti ki, ott lehetőség szerint korrigálni kell a meder nyomvonalát. Értékes műtárgy megtartása céljából vagy községi belsőségek kötöttsége miatt azonban ettől el lehet térni.

Számítási adatok:

Vízgyűjtő: 6,7 ha,

A 6. ábra szerint Réselés 5 sorban 4—4 db, 1,8 cm × 3,6 cm méretű nyílás, fektetési mélység, d2 = 0,8 m, terasz árok mélysége, d1 = 0,9 m.

Megoldás: A mértékadó vízhozam Qm = A q = 6,7 ha ⋅ 0,86 l/s⋅ha = 5,8 l/s.

A felszíni víznyelő vízemésztését (vízhozamát) a nyíláson való vízkifolyás képletéből kiindulva számíthatjuk, azaz ,

clip_image038

ahol

µ — a vízhozam tényező, (µ ≈ 0,62);

A — a nyílás keresztmetszete, m2

g — nehézségi gyorsulás, m/s2;

H — átbukási magasság, m.

A H átbukási magasság az 6. ábra szerint

H = 0,7 d_1 + d2 = 0,7 ⋅ 0,9 m + 0,8 m = 1,43 m .

A hatékony beömlési keresztmetszet, figyelembe véve, hogy a rések fele a fenntartási technológia szerint 50%-ban eltömődött: továbbá

Ah = 0,5 (5 ⋅ 4 ⋅ 0,018 m ⋅ 0,036 m ) = 0,0065 m2 .

Q s ⋅ =2/3 0,62 ,0,0065 m2 √2. 9,81 m/ s 1,43 m = 0,014 m /s azaz Q = 14 l/s.

Tehát az 6. ábrán vázolt felszíni víznyelő képes a Qm = 5,8 l/s vízhozam elvezetésér

Sáncolás

A felszíni vizek gyors elvezetésére ismerünk egy másik- valamivel gyorsabb megoldást is aminek „sáncolás” a neve. Sáncolásnak nevezzük a terep olyan mesterséges hullámosítását, vagy bordázását, amelynek célja a felszíni víz visszatartása, vagy a befolyó csapadék kártétel nélküli elvezetése. A sánc szerepe ennek megfelelően kettős:

⎯ a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása,

⎯ az összegyülekező víz beszivárogtatása és a többletnek gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe továbbítása.

clip_image040

13. ábra. A Kund-féle hullám alakú sánc jellemzői

A hagyományos hullám alakú sánc részeit és az egyes elemek megnevezését az 13. ábra mutatja. A földmunkák gépesítésének fejlődésével megfigyelhető a sáncok méretének növekedése és alakjának megváltozása. E fejlődés eredményeként sáncolással esetenként teraszokat is ki lehet alakítani. Az ilyen sáncot terasz sáncnak nevezzük.

A sáncok típusai

A sáncok hossz-szelvényük alapján lehetnek: vízszintes és lejtős sáncok. A vízszintes sánc a szintvonala irányában halad, így a sáncnak nincs esése, ezért a fölötte lévő területről lefolyó vizet tározza. A lejtős sánc esésben halad és vízlevezetőhöz csatlakozik. A víz visszatartása

érdekében a sánc lehet duzzasztott vízszintű is. A sánc-árok azonban ez esetben is rendelkezik valamilyen vízelvezetési lehetőséggel.

A mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek átművelhetők (a sáncrézsű hajlása ne haladja meg a 25%-ot) és nem átművelhetők.

A hagyományos Kund-féle sánc 4–5% lejtőhajlásig építhető meg a szokásos 0,4 m-es sáncmagassággal, ennél meredekebb lejtőn a sánc már nem átművelhető.

A nem átművelhető sáncok, más néven teraszsáncok a tábla szélén épülnek. A sánchát meredekebb felét cserjésíteni is lehet, amelynek típusait a 14. ábra mutatja.

A teraszsáncok ajánlatos rézsűhajlása 3–4% lejtő-hajlásnál 1:6, 5–6%-nál 1:5, és ennél meredekebb lejtőknél pedig 1:4. A széles alapú sáncokat, miután nem rendelkeznek a víztározásra alkalmas árokkal, jó vízvezető képesség és kisebb lejtőhajlások esetén célszerű alkalmazni.

clip_image042

14.ábra. a. Teraszsánc-típusok: a – keskeny alapú teraszsánc, b – széles alapú teraszsán

Teraszozás

A teraszok osztályozása

A teraszozás olyan lépcsős műterep kialakítását jelenti, amellyel a terepesést a mezőgazdasági művelés igényeihez alakítjuk. A teraszozással szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását és lényegesen csökkenthetjük a talajpusztulást. A teraszokat általában szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben, meredek terepnél, erdőtelepítés céljából is létesülhetnek.

A lejtős területek potenciális termőhelyi adottságainak –a kedvező benapozás és jobb hőháztartás – kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helybetartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk.

Különösen a történelmi borvidékeken a síkvidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel.

Gyümölcsös és szőlőültetvények számára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint

– eséscsökkentő,

– víztartó,

– vízvezető teraszok lehetnek

Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) zérus, keresztirányú esésük pedig ennél nagyobb.

A víztartó teraszoknak úgyszintén nincs hosszirányú esésük, keresztirányú esésük azonban vagy nulla, vagy ellenesésű (befelé lejt).

A vízvezető teraszok hosszirányú esésűek és keresztirányban ellenesésük is van.

A lépcsős teraszok a megtámasztás módját illetően

– rézsűs és

– támfalas teraszok lehetnek.

A teraszozott terület lehet folyamatos és megszakított. Szőlők esetén 12%, gyümölcsösnél pedig 17% lejtőmeredekség felett folyamatos teraszokat építünk.

A csatorna- és tányérteraszok rendszerint erdősítés céljából meredek lejtőkön kialakított, vizet visszatartó, csatorna vagy tányér alakú földművek (15. ábra.). Hosszirányú esés nélkül és szintvonallal párhuzamosan épülnek

clip_image044

15.ábra. A tányérterasz kialakítás

A terasz koronaszélessége. Üzemszervezési szempontokat is figyelembe véve szőlő ültetvénynél meredekebb lejtőn (>17%), vastagabb humusztakaró esetén a háromsoros elrendezés illeszthető harmonikusan a tájba.

Gyümölcsös esetén — meredekebb lejtőn az egysoros elrendezést, — lankásabb lejtőn a kétsoros elrendezést használjunk. Ezek a szabályok nem merevek, s az elrendezéseket a terephez igazodva vegyesen is lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni, hogy kisebb koronaszélesség esetén a terasz állékonysága jobb és a földmunka is kevesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a széles teraszokra vonatkozó törekvések nem mindig hozták meg azt a gazdasági eredményt, amelyet vártak tőlük, sőt a széles teraszok lerontják a lejtős területek kedvező természeti adottságainak (benapozás, jobb felmelegedés) érvényesülését,

melynek következtében a széles teraszok a fajlagos terméseredményeket tekintve sok esetben alulmaradnak a keskeny (két–három-soros) teraszokkal szemben.

A terasz esése. A terasz kereszt- és hosszirányú esését legnagyobb mértékben a csapadékviszonyok, a talaj beszivárgási viszonyai és a művelés igényei szabják meg.

Csapadékszegény területeken, ahol az állomány fejlődéséhez valamennyi csapadékra szükség van, a koronát ellenesésben kell kialakítani.

Amennyiben a csapadék mennyisége évi átlagban éppen elegendő, a terasz korona esését a talaj víznyelő képességének függvényében kell megszabni.

Amennyiben a csapadék évi mennyisége meghaladja a növényzet vízigényét, a teraszokat keresztirányú és hosszirányú eséssel kell megtervezni. A keresztirányú esés leggyakrabban 7–11% között van. A keresztirányú esést a kritikus lejtőhossz és a művelés kritikus esésének

figyelembevételével ellenőrizni kell.

A terasz bevágásának és töltésének hajlásszöge. A terasz mértékadó igénybevétele — abban a vonatkozásban, hogy megcsúszik vagy suvad — az építés idején van. Ha a terasz víz elleni védelme megoldott, akkor később a terasz állékonysága a tömörödés és a növényzet megkötődése következtében javul.

A viszonylag meredek hajlás ellenére is a bevágások rézsűi ritkán mennek tönkre. A napenergia minél jobb hasznosítása érdekében ugyanakkor kívánatos is a nagyobb hajlásszögek alkalmazása. Szivárgó talajvíz vagy rétegvíz esetén a bevágást övdrének alkalmazásával védeni kell, ugyanis a teraszok tönkremenetelét csaknem mindig a víz miatti stabilitásvesztés okozza

Gyakorlati megoldás

clip_image046

5.ábra Vakond-drénezéses módszer az ideiglenes és gyors víztelenítéshez

clip_image048

6.ábra Talajtani labor modellje

IRODALOM

Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M., 1998. Crop evapotranspiration – Guidelines for computing crop water requirements – FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, (http://www.fao.org/docrep/X0490E/x0490e06.htm)

Bauer, P., Thabeng, G., Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004. Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluctuations in the Okavango Delta, Botswana. J. Hydrol. 288, 344–355.

Bond, B.J., Jones, J.A., Moore, G., Phillips, N., Post, D., McDonnell, J.J., 2002. The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16 (8), 1671–1677.

Brutsaert, W., 2005. Hydrology: An Introduction. Cambridge, ISBN -13 978-0-521-82479-8.

Danszky, I. (szerk.), 1963. Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 557 pp.

Gazal, R. M., Scott, R. L., Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006. Controls on transpiration in a semiarid riparian cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56–67.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008a. „Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations” J. Hydrol. 349, 6–17 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008b. Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal rhythm of groundwater level and baseflow. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, Hydrological Sciences (HS) session, HS7.3 subsession, page Conference CD.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., 2009a. Napi periódusú változás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 2. szám, 2009. március-április., p. 23-37.

Gribovszki Z., 2009b. Evapotranszspiráció számítása a talajvíz napi periódusú változása alapján. doktori (PhD) értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 107.

Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B., Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D., Schaeffer, S., Snyder, K., MacNish, R., Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttleworth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000. Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measurements. Agric. Forest Meteor. 105, 281–309.

Hughes, C. E. – Kalma, J. D. – Binning, P. –Willgoose, G. R. –Vertzonis, M., 2001. Estimating evapotranspiration for a temperate salt marsh, newcastle, australia. Hydrol. Process. 15, 957-975, doi: 10.1002/hyp.189, 15(doi: 10.1002/hyp.189):957–975.

Kalicz, P., Gribovszki, Z., Kucsara, M., Vig, P., 2005. A vegetáció hatása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Poszter, xlvi. hidrobiológus napok “szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára”, “magyarország kisvízfolyásainak ökológiai viszonyai”, Tihany, 2004. október 6-8. Hidrológiai Közlöny, 85(6. szám, 2005. November-December.): 50–52.

Kalicz P., 2006. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. PhD thesis, Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron. p. 182.

Kisházi P., Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48.

Loheide, S. P. II, Butler, Jr. J. J., Gorelick, S. M., 2005. Use of diurnal water table fluctuations to estimate groundwater consumption by phreatophytes: A saturated-unsaturated flow assessment, Water Resour. Res., 41, W07030, doi:10.1029/2005WR003942.

Loheide II., S. P., 2008. A method for estimating subdaily evapotranspiration of shallow groundwater using diurnal water table fluctuations. Ecohydrology, 1:doi: 10.1002/eco.7, 59–66.

Marosi, S., Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp.

Meyboom, P., 1964. Three observations on streamflow depletion by phreatophytes. J. Hydrol. 2, 248–261.

Mitsch, W. J., Gosselink, J. G., 2000. Wetland. John Wiley and Sons, New York.

Nachabe, M., Shah, N., Ross, M., Vomacka, J., 2005. Evapotranspiration of Two Vegetation Covers in a Shallow Water Table Environment, Soil Sci. Soc. Am. J. 69, 492–499.

Reigner, I. C., 1966. A method for estimating streamflow loss by evapotranspiration from the riparian zone, Forest Sci. 12, 130-139.

Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2008. On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations, J. Hydrol. 349, 1–6 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014

Storcz, Cs., 2006. A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tóth, A., 2007. Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Tóth, J., 1963. A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins, J. Geophys. Res. 68(16), 4795-4812.

Török, A., 2008. A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak-menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Troxell, H. C., 1936. The diurnal fluctuation in the groundwater and flow of the Santa Ana River and its meaning, Trans. Amer. Geophys. Union, 17: 496-504.

Tschinkel, H. M., 1963. Short-term fluctuation in streamflow as related to evaporation and transpiration, J. Geophys. Res. 68(24), 6459-6469.

White, W. N., 1932. Method of Estimating groundwater supplies based on discharge by plants and evaporation from soil – results of investigation in Escalante Valley, Utah – U.S. Geological Survey. Water Supply Paper 659-A., pp 1-105.


Államvizsga dolgozat része

clip_image002[4]

clip_image002[6]

clip_image004[4]

Köszönet illeti Horváth Zoltán munkáját a fentebb közölt műszaki megoldásokért.

Share

Sarmasági élethelyzet 2011 bejegyzéshez 9 hozzászólás

  • sarmasági szerint:

    Kitűnően megírt és dokumentált anyag!
    A baj csak az, hogy Dombi-primár meg a gáskája hozzá se tud szagolni.

  • hm szerint:

    Szolj hozza te nagyokos!! Szerintem megoldanak mindent meglehet ha van mibol. Vagy Dombi meg a bandaja csinalja??? Meg ha van mibol akkor legyen kivel !!

  • sarmasági szerint:

    Hé, hümmögő!
    Mon’ ki tittán makka! Vagy más szóval: illene megtanúlni magyarul írni mielőtt commentekre szánod magad.

  • sarmasagi szerint:

    szivesebben neztem volna meg az elcsuszott hazak kepeit , mert sokkal lenyegesebb mint a szolo vagy pince, ugyanis vannak emberek akik a hazukat veszithetik el es ez sokkal lenyegesebb mint egy darab szolo. Mivel a biztositora nem igen szamithatnak az emberek azert tenyleg valami megoldast kellene keresni erre a problemara, vagy vesznek nekik is hazat?

    • sanyi szerint:

      egyetertek az elottem szoloval csak akkor az lesz a baj hogy nem lesz hol szorakozniuk a vezetosegnek ugyanis ugylatom hogy erre van penz de arra hogy a banyatelepi ovodat peneszmentesitsek arra nincs penz ugyanis itt nem sok kepviselonek van gyereke vagy unokaja ezert elhanyagoljuk de amikor szavazatokert kuncsorognak es meg meg is mondjak hogy kire szavazz akkor bezzeb tudjak hogy hol van a banyatelep SZEGYELHETIK magukat

    • admin szerint:

      Kedves sarmasagi!

      Aktuális topik nem azért született hogy bemutassa azokat az anyagi- emberi áldozatokat amelyeket a földcsuszamlás okozott hanem azt a célt szolgálja hogy szakember bevonásával és segítségével bemuttattassanak gyors, (viszonylag) olcsó és hatékony technikai megoldások a probléma okainak felszámolására ezáltal pedig a jövőben esedékes hasonló esetek végleges elkerülésére.

  • Sunny szerint:

    Penz beszel kutya ugat!De ha vegre megvan ami kell akkor jo lenne nem “kilopni a lenyeget”.
    Mi sarmasagiakm osszekell h tartsunk ha azt akarjuk h Sarmasag ujuljon…….pl rendet kell tartani ,fakat ultetni es a hazaink elott avgy tombhazaink elott rendszeresen lenyirni a fuvet h ne nezzen ugy ki mintha valami elhagyataott hely lenne..pl Magyarorszagon buntetik az ilyesmit…marmint a semmitevest…..lehet h ez nem ide tartozik de nem ertek a site-hoz….en csak arra szeretnem felhozni a figyelmet h Dombi olyan amilyen en sem szeretem..de legalabb csinalt valamit es ehhez a mi segitsegunk is kell….Sarmasagbol is lehet kisvaros…szinte minden megvan hozza…csak ujitani szepiteni es vigyazni kell ra…pl Banyatelepet is kene ujitani…..regebben olyan volt mind egy kis varos..most…..legalabb az uj park majd helyrehozza…csak vigyazni kell ra…nah udv mindenkinek

  • sarmasagi szerint:

    hat igen a telepi ovoda na meg ott van a fenti iskola tornaterme hu na az katasztrofalis allapotban van nem is ertem hogy engedhetik be a gyerekikat ,tizen eva jartam ott utoljara de megdobbento hogy szinte semmi sem valtozott illetve megi ; egy romhalmaz talan abbol a penzbol amit a sportcsarnok berleseert szednek legalabb egy festesre jutna hamar oket nem engedik be a sportcsarnokba

    • Névtelen szerint:

      hat ez igaz.az en gyerekem is oda jar ovodaba a telepre.a teto beazik es ezt fotokkal is tudom bizonyitani.alitolag a polgarmester megigerte hogy tesznek valamit ez ugyben de szerintem meg semmi.de 1 par szullo mar osszealt es kertek az 50 lejt a tobbi szuloktol a meszelesre,a kaloriferek festesete meg stb.
      de amig a polgarmester nem kepes a teto ugyben valamit tenni kerdem en miert meszeltet es miert ujitsunk ha (ugyis elazunk)
      igerni azt tud de nagyon
      en is azert odaadom azt az 50 lejt de ha megigerte valamit probaljon tenni ,ne csak a sajat erdeket nezze

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák