Archive

Monthly Archives: július 2011

A szekeret csak a lovak után – Székelyföldről tárgyalnak

Felháborodással vette tudomásul a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete, hogy a megyei tanács nem tűzte napirendre, s nem is válaszolt a Székelyföld új státusát célzó beadványukra. Az RMDSZ-es önkormányzati elnök a tegnapi ülésen higgadtságra intette politikai ellenfeleit, rámutatott a benyújtott tervezet formai és tartalmi hibáira, s azzal vetett véget a vitának, hogy hétfőre tárgyalóasztalhoz hívta az MPP megyei elnökét.
Az MPP háromszéki és Har­gita megyei elnökének aláírásával július 13-án tanácshatározat-tervezetet iktattak mindkét megye önkormányzatánál. Ebben helyi népszavazás kiírását kezdeményezik. Arról kérdeznék meg a lakosságot, akarják-e egy Székelyföld nevű területi-közigazgatási egység létrehozását, ugyanakkor állásfoglalást sürgetnek arról, hogy Székelyföld egységes és oszthatatlan régió.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök, a megyei tanács polgári frakciójának vezetője közölte: felháborodással vették tudomásul, hogy beadványukra nem kaptak választ, s a tanácsülés napirendjén sem szerepelt kezdeményezésük. Kifejtette, mint a székely nép választott képviselőinek (MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácstagoknak – szerk. megj.) közösen kell eldönteniük Székelyföld sorsát. Egy posztkommunista és a nemzetközi törvényeket be nem tartó államban a közös fellépés az egyedüli eszköz. Javasolta, hogy a Ko­vászna és Hargita megyei képviselők tart­sanak együttes tanácsülést, s úgy döntsenek a közös dolgokról. Elegünk van abból, hogy Bukarestből döntsék el, mi jó nekünk – fakadt ki. A nemzetközi jog kimondja, minden népnek joga van szabadon élni. A Székely Nemzeti Tanács által korábban szervezett népszavazást a román állam nem vette figyelembe. Ha az állam nem veszi figyelembe a székely nép akaratát, azt jelenti, nem számol vele, ezért szükséges, hogy együtt döntsenek közös dolgaikról, zárta szónoklatát az MPP-s politikus.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője válaszában ki­fejtette: előbb egyezségre kell jutni a közös kérdésekben, nem célravezető ilyen horderejű témában egyoldalúan előterjeszteni a határozattervezetet. Sorjázta a beadvány formai hibáit, amelyek önmagukban elegendőek lennének a visszautasításhoz. Fel­idéz­te: az MPP-sek kezdeményezték a már­cius 15-i szabadnap ügyét, melyet a prefektus megtámadott a bíróságon, s meg is nyert, míg ő a hangsúlyt a tartalmi részre fektette. Ilyen kérdésben le kell írni, hogyan nézne ki az új megye, melyek a határai, mi lenne a székhelye. Amíg ezt nem tudják megbeszélni, azelőtt nincs értelme mesterséges vitát gerjeszteni – fejtette ki. Ezeket a kérdéseket végig kell beszélniük, előbb itthon, egymás között, aztán a Hargita megyei és esetleg Maros megyei kollégákkal is. „Úgy érzem, a lovakat – hogy ne ökröket mondjak – a szekér elé fogtuk" – vélekedett.
Fazakas Tibor MPP-s tanácstag Traian Băsescu államfő nyolc megamegyéről szóló indítványából kiindulva vázolta a vészhelyzetet. Ezt megelőzendő javasolta, hogy nyilatkozatban mondják ki: a népakarattól felhatalmazva nem egyeznek bele abba, hogy megyénket besorolják egy román többségű megyébe. A törvények népszavazást javasolnak minden átalakításra. Mi is népszavazást javasolunk – szögezte le. Meg tudjuk kérdezni, az emberek akarják-e, hogy Kovászna és Hargita megyét más közigazgatási egységbe sorolják, s azt is megkérdezhetjük, akarják-e, hogy létrehozzunk egy székelyföldi gazdasági fejlesztési régiót, egyelőre nem közigazgatási egységet – magyarázta.
Tamás Sándor közölte, ezzel egyetért, de az MPP beadványa nem erről szól. A népsza­vazás szervezéséről lehet és kell is beszélni, de ősszel kell lebonyolítani. Arra kérte a polgáriakat, érzelmek, indulatok, pártpolitikai csatározások nélkül lássák be, hogy felvetésük a benyújtott formában nem állja meg a helyét. Megálla­podtak, hogy hétfőn 11 órakor Kul­csár-Terzával kettesben tárgyalnak a kérdésről.
Szekeres Attila
Háromszék

RMDSZ–MPP-egyeztetés a referendumról

A Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es és magyar polgári párti (MPP) frakciója egyeztetni kíván arról a határozattervezetről, mely a megyében szervezendő helyi népszavazásról szól.

A tervezet szerint a népszavazás résztvevőinek válaszolniuk kell arra a kérdésre: óhajtják-e hogy Románia közigazgatási átszervezése során létrehozzák a Székelyföld adminisztratív-területi egységet. A tervezetet a csütörtöki megyei tanácsülésen nem tűzték napirendre, mert amint Tamás Sándor tanácselnök megfogalmazta, ennek formai és tartalmi akadályai voltak. Harminc nappal a tanácsülés előtt közmeghallgatást kellett volna szervezni, ugyanakkor egy ilyen horderejű kérdésben politikai egyeztetésre lenne szükség, szögezte le az elöljáró. Tamás Sándor emlékeztetett, a testület jelzésképpen megszavazta az MPP március 15-ei munkaszüneti napra vonatkozó tervezetét, ám azt azóta már megtámadta a prefektúra. Fazakas Tibor MPP-s tanácsos szerint határozatot kell elfogadni arról, hogy visszautasítják, hogy Kovászna megyét egy román többségű „szupermegyéhez” csatolják, és támogatják a Székelyföld gazdasági régió megalakulását, sőt hogy ezekről a kérdésekről helyi népszavazást kellene kiírni.

Krónika

Kalotaszeg
Faluturizmusi remények és festőbodza

Kalotaszeg faluturizmusban rejlő kihasználatlan kincseire kívánta felhívni a figyelmet az a – térség tucatnyi panziósából és az MPP Kolozs megyei gazdasági és vidékfejlesztési szakosztályának három tagjából álló – küldöttség, amely július 27-én Budapesten a japán turisztikai ügynökség vezetőjével, Yoshida Yoshinarival találkozott. Az ázsiai utazási iroda tíz éve működik a magyar fővárosban, de eddig nem rendelkezett erdélyi programmal. Most tíznapos turisztikai tervet kínáltak fel Yoshinari úrnak, aki hamarosan eljön terepszemlét tartani. Utána pedig – a remények szerint – japán vendégek tömeges érkezése várható.

A küldöttség MPP-s tagjai 28-án osztrák vállalkozókkal találkoztak, hogy előkészítsék Fodor Alpár kolozsvári polgármesterjelölt bécsi útját, amikor 20 polgármesterrel és 600 cégvezetővel fog itteni beruházási lehetőségekről eszmecserét folytatni. Tudni kell, hogy Bécsben évente egy-két ilyen méretű gazdasági találkozót tartanak, és az erdélyi magyar érdekeltségű beruházásokért az osztrák főváros polgármestere felel. A bécsi találkozó alkalmával sor kerül egy kínai vállalkozókkal (ékszergyártókkal és mezőgazdaságban érdekelt üzletemberekkel) megtartandó tárgyalásra is. A közelmúltban született döntés arról, hogy Magyarországon hozzák létre azt a kínai logisztikai központot, amelynek hatása az egész Kárpát-medencére ki fog terjedni. Nemhivatalos értesülés szerint az ázsiai ország 10 milliárd eurót tervez befektetni Romániában.

A kalotaszegi vidékfejlesztés egyik biztató kezdete a tavaly Inaktelke határában létesített festőbodza-ültetvény, amelynek mind a 100 darab elültetett növénye „jól vizsgázott”: megmaradt. Hamarosan eljön az osztrák partner is látni az eredményt, és a kísérleti 30 ár helyett várhatóan 4 hektárra bővül a termőterület. Az élelmiszeriparban stratégiai növénynek számító festőbodza termesztése hektáronként évi 2000 eurós jövedelemmel kecsegtet. Kolozs megyében egyelőre hat faluban fog elterjedni ez az új mezőgazdasági ágazat, de Inaktelkére sokan járnak el egész Erdélyből tapasztalatot szerezni hasonló befektetésekhez.

Kolozsvári Szabadság

Csak az MPP-s mandátumot töltötték be Gyergyóban, Portikot elutasították

Bendek Árpád-László magyar polgári párti tanácsosjelölt mandátumának igazolásáról döntött legutóbbi ülésén a gyergyószentmiklósi tanács, amely ugyanakkor elutasította Portik Csaba RMDSZ-es tanácsosaspiráns jelöltségét.

Bendek a nemrég tisztségéről lemondott Lázár Zoltán MPP-s tanácsos, korábbi alpolgármester székét foglalta el, Portik pedig másfél éve vár arra, hogy átvehesse Gáll Árpád megüresedett székét. Az RMDSZ-es tanácsosjelölt mandátumának jóváhagyását egyébként eredetileg nem tűzték napirendre, noha Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-elnök igazolta annak tagságát. Barti Tihamér, a szövetség gyergyószentmiklósi elnöke ugyanakkor nyomatékosan kérte a testületet, hogy a két mandátum igazolását egyszerre tűzzék napirendre. Végül Magyari Levente RMDSZ-es tanácsos javaslatára a testület felvette Portik ügyét a napirendi pontok közé, azonban míg a titkos szavazás során Bendek 13 támogató szavazattal bejutott a tanácsba, Portik mandátumát csak hatan támogatták, nyolcan ellenezték, így nem foglalhatta el az üresen maradt széket. „A titkos szavazás eredménye mindenképp összefüggésben állhat Portik szekusmúltjával” – jelentette ki a Krónikának Simon Emese Katalin, az MPP frakcióvezetője, aki szerint a tanácsosok zöme voksoláskor ezt is figyelembe vehette. A frakcióvezető úgy tudja, az RMDSZ azért javasolta ismét az ügy napirendre tűzését, mert értesülései szerint a tanácsosjelölt időközben pert nyert a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanáccsal (CNSAS) szemben. A szavazás eredményéről Farkas Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő úgy vélekedett, a választók akaratát szabotálták a tanácsosok azzal, hogy Portik mandátumát nem igazolták.
Mint arról beszámoltunk, Portik Csaba is rajta van a CNSAS szekus-listáján, azonban pert kezdeményezett a testület ellen, a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék április 7-i határozatában helyt adott kérelmének, és tisztázta, hogy nem jelentett a kommunista államhatalomnak.

Szerző(k): Jánossy Alíz

MPP-PRESS

Nyílt levél

2011 július 28., csütörtök
NyomtatHargita megye elnökének és önkormányzati képviselőinek
Tisztelt kollégák!
Mint köztudott, az ország területi-közigazgatási átszervezése nem került le napirendről, csak a bulvársajtó címlapjáról. A nyári szabadságukat töltő politikusok sem nyilatkoznak róla, de a háttérben zajlik tovább az átszervezés előkészítése. Márpedig számunkra nem közömbös, nem lehet lényegtelen, hogy miképpen fog kinézni az ország térképe az átszervezés után. Választott megyei képviselőként nem csak jogunk, de kötelességünk is erről véleményt mondani, a folyamat alakulását befolyásolni. 
Téves az az álláspont, hogy várjuk meg, hogy a román hatalom mit akar tenni, s majd annak függvényében döntsük el, hogy mit teszünk, hisz nekünk a múltunkban gyökerező világos jövőképünk van: mindenféle erőforrásaival maga rendelkező, a mostani helyzethez képest többlet-hatáskörökkel bíró Székelyföld létrehozását akarjuk. Ha pedig ez így van, akkor fogadjuk el azt erre vonatkozó nyilatkozatot.
Az érvényes törvények előírják, hogy minden területi átszervezést kötelező módon helyi népszavazás kell megelőzzön. A Băsescu elnök által kinevezett elnöki bizottság javaslata is az, hogy az új közigazgatási egységeket a települések szabad társulása által célszerű létrehozni. Erre a bizottsági jelentésre rendszeresen hivatkoznak minden hazai magyar párt vezetői, tehát ezen pártok között ebben konszenzus van. Akkor pedig tegyük meg azt, ami ebből számunkra következik, s írjuk ki Hargita megyében ezt a helyi népszavazást.
A két dokumentum tervezete több mint két hete iktatva van a megyeházán. Holnap rendkívüli ülésre fogunk összegyűlni, adott tehát a lehetőség, hogy ezeket is megvitassuk és elfogadjuk. Rajtunk áll, hogy úgy vonulunk be a történelembe, mint azok a képviselők, akik szó nélkül tűrték Székelyföld végső beolvasztását, vagy pedig azok, akik határozottan kiálltak a székely nép, s annak alapvető érdekei mellett. 
Ditró, 2011.VII.28.
A megyei képviselőtestület polgári képviselőcsoportja nevében
Kovács Árpád-András
frakcióvezető

polgaripart.ro

1

Szász Jenő: az EMNT szövetkezhet az MPP-vel

Ma Szász Jenő, az MPP elnöke azt mondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői szövetkezhetnek az MPP-vel, ha elutasítják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését.

Szász Jenő Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az EMNT képviselői az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetésének, „legalábbis az első szakaszban” történt kudarca után szövetkezhetnek az MPP-vel, hogy együtt jobboldali alternatívát hozzanak létre az RMDSZ-re.

„Az Erdélyi Magyar Néppárt kudarca miatt érkeztem Marosvásárhelyre, hogy felajánljam kollégáinknak, az EMNT-nek, ne essenek pánikba, nyugodjanak meg. Most is van lehetőségünk megteremteni az alternatívát az RMDSZ-re. Az MPP bejegyzett párt, és most élnünk kellene ezzel a lehetőséggel” – mondta Szász Jenő.

Hozzáfűzte, a helyhatósági választások esetleges megnyerése után a két alakulat az RMDSZ-szel együtt küldhet „válogatottat” Románia parlamentjébe.

Szász Jenő szerint a „válogatottban” részt venne „minden csapat nem csak a Dinamo” (utalás az RMDSZ-re – szerk. megj.), ami „minőségi javulást hozhatna a magyarság parlamenti képviseletében”.

szabadsag.ro

"Nemzeti válogatott" felállítását sürgeti Szász Jenő

A Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő szerint nincs ok pánikra amiatt, hogy a bukaresti törvényszék elsőfokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, hiszen az RMDSZ-szel szembeni erdélyi magyar politikai alternatíva jogi kereteit az MPP biztosítja, ez pedig a nemzeti jobboldal kell legyen. A romániai magyar politikai életnek kétpólusúvá kell válnia, a baloldali RMDSZ-szel szemben fel kell állítani a jobboldali, nemzeti alternatívát, amelynek jogi kereteit a Magyar Polgári Párt biztosítja, tehát ilyen szempontból gyakorlatilag mindegy, hogy bejegyzik-e az Erdélyi Magyar Néppártot, vagy sem – jelentette ki július 26-ai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő (fotó).
„Az RMDSZ-t 1991-ben jegyezték be a szakszervezeti törvény alapján, a Magyar Polgári Pártot pedig 2008. március 14-én az érvényben levő párttörvény szerint. Létezik a Magyar Polgári Párt, tehát úgymond a baloldallal szemben a nemzeti alternatívát fel tudjuk állítani az MPP létező jogi és intézményes keretei között, hogyha együtt munkálkodik a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és mondjuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Aztán természetesen további társadalmi és civil szervezetek együttműködésére is számíthatunk, de ez kell legyen a gerince úgymond a nemzeti alternatívának az elmúlt 21 év elhibázott baloldali politikájával szemben. Az a célunk, hogy amolyan nemzeti válogatottat küldjünk a parlamentbe a jövő évi helyhatósági választások eredményei alapján. Mennyiségi és minőségi váltásra van szükség. Azt kell elérni, hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit is képviseljék Bukarestben, ne pedig a román fővárosi politikát nyomják le az erdélyi magyarság torkán. Ehhez pedig az szükséges, hogy az RMDSZ-t külső kényszer alá helyezzék a jobboldali, nemzeti eszméket valló alakulatok" – mondta Szász Jenő.

Hozzátette, ennek tükrében nem érti, miért nem hívták meg Tusványosra. „Amikor a programot összeállították, valószínűleg arra számítottak, hogy már bejegyzett lesz a Néppárt, és akkor más pozícióból tárgyalhatnak, de nem így történt” – fogalmazott az MPP elnöke, aki a regionalizáció témája körül a napokban kialakult nyilatkozatváltás (Orbán Viktor és Traian Băsescu között) kapcsán elmondta: Románia sokkal gazdagabb a romániai magyarság jelenlétével együtt, mint anélkül, „tehát a világ gazdagabb velünk, mint nélkülünk. Nem szeretnénk mi az erdélyi zsidók és szászok sorsára jutni, mert annak idején Ceaușescu eladott 800 000 szászt és 300 000 zsidót”.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke, Jakab István megkeresésünre elmondta, éppen a bukaresti törvényszék elutasítása igazolja, hogy szükséges a magyar közösség hiteles érdekképviselete, ezért nem adják fel, fellebbeznek a döntés ellen. „Előbb-utóbb Románia közigazgatásának is alkalmazkodnia kell az európai normákhoz. Ami Szász Jenőt illeti, meg lehet érteni ezt a fajta törekvését, kár, hogy 1–2 évvel ezelőtt, amikor éppen Tőkés Lászlóban látta ez erdélyi magyarság legnagyobb ellenségét, nem látta ezt ugyanígy” – mondta az EMNT megyei elnöke.

Gáspár Botond, Székelyhon

Szász Jenő „nemzeti válogatottat” akar

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a helyhatósági választások alkalmával „a baloldali RMDSZ-szel szemben fel kell állítani a jobboldali, nemzeti alternatívát, amelynek jogi kereteit az MPP biztosítja”.

A romániai magyar politikai és civil szervezetek széles körű összefogására van szükség a parlamenti választásokon ahhoz, hogy a magyar közösség érdekeit hatékonyan lehessen képviselni Bukarestben – fogalmazott marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azonban úgy véli, a helyhatósági választások alkalmával „a baloldali RMDSZ-szel szemben fel kell állítani a jobboldali, nemzeti alternatívát, amelynek jogi kereteit az MPP biztosítja”. Szász szerint a szervezet a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal sikeresen együtt tudna működni, jó eredményeket érhetne el az önkormányzati választások alkalmával, így az RMDSZ-t „külső kényszer alá helyeznék”, és a szövetség arra kényszerülne, hogy összefogjon nemzeti eszméket valló alakulatokkal. „Az a célunk, hogy amolyan nemzeti válogatottat küldjünk a parlamentbe a jövő évi helyhatósági választások eredményei alapján” – fogalmazott. „Nincs ok pánikra amiatt, hogy  elutasították a néppárt (EMNP) bejegyzését, hiszen az RMDSZ-szel szembeni erdélyi magyar politikai alternatíva jogi kereteit a polgári párt is tudja biztosítani” – mondta Szász.

Krónika

Együttműködést ajánl az MPP az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak

A pártelnök szerint ezeknek a szervezeteknek egyetlen, közös nemzeti alternatívát kell kialakítani az RMDSZ-szel szemben. A Magyar Polgári Párt választási együttműködést ajánl az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Székely Nemzeti Tanácsnak, a jövő tavaszi helyhatósági választásokra – tudósított a Duna TV Nemzeti Krónika című műsora. Szász Jenő pártelnök szerint ezeknek a szervezeteknek egyetlen, közös nemzeti alternatívát kell kialakítani az RMDSZ-szel szemben. Ehhez a párttörvény alapján már bejegyzett MPP biztosítaná a jogi kereteket, így nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy sikerül-e az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése – mondta marosvásárhelyi sajtóértekezletén a Magyar Polgári Párt elnöke.

hirado.hu

MPP-PRESS

Bűnügyi feljelentést fontolgat és fellebbez az MPP

A Csíkszeredai Megyei Törvényszék június 7-én tárgyalta és hozott ítéletet alapfokon a Ladányi László prefektus kontra városi tanács perben. Az eddig titokban tartott ügy előzményeiről és a várható következményekről Molnár Miklós tanácsos, az MPP sajtószóvivője tájékoztatott.

„Mért volt eddig mély csend a február 18-án kilenc MPP-s és egy zöld párti, azaz 10 városatya által elfogadott 15/2011-es, március 15-e hivatalos szabad-és ünnepnappá nyilvánítására vonatkozó határozattal kapcsolatosan?" – tette fel a kérdést és kezdett a pikáns részletek taglalásába július 20-i, szerdai sajtótájékoztatóján Molnár Miklós, polgári tanácsos, sajtószóvivő.Molnár szerint a választ az MPP által a múlt tanácsülésen is forszírozott kérdésre a városháza által július 11-én postázott boríték tartalmazza, amelyben a csíki törvényszék által az ügyben hozott ítélet áll és amelyet a tanácsos be is mutatott.

A március 15-e hivatalos ünnep- és szabadnappá  nyilvánításáról hozott 15-ös számú tanácsi határozatot Ladányi László Hargita megye prefektusa támadta meg jogi úton és a csíkszeredai törvényszéken beperelte a városi tanácsot. A csíkszeredai törvényszék első fokon hozott ítélete helyet ad a felperesnek és megsemmisíti a 15/2011-es tanácsi határozatot.

Az ügy pikantériája, hogy a Ladányi kontra városi tanács perről sem az MPP, sem a Zöld Párt képviselőjének nem volt tudomása, az ítéletben az áll, hogy a perben az alapfokon lefolytatott tárgyaláson a tanácsot senki nem képviselte.

„A tanácsosok nevében valaki itt a hivatalban átvette a perről szóló értesítést, de „elfelejtette" ezt közölni az alperesekkel, azaz a városi tanács tagjaival. Hogy ki volt az illető, azt nem tudjuk. Mivel nem ez az első ilyen mulasztás, az MPP frakció azt fontolgatja, hogy bűnügyi feljelentést kezdeményez ismeretlen tettes ellen" – mondta Molnár. Hozzátette: az alapfokon hozott ítéletet július 22-ig lehet megfellebbezni a Marosvásárhelyi Táblabíróságon.

„Élünk ezzel a jogunkkal, még akkor is ha lehet, hogy ez a másodfokú per érdemben már csak a veszett fejsze nyele lesz. Az óvás benyújtását támogatja a zöldek képviselője, Jakab Attila tanácsos is, akivel a napokban egyeztettünk" – közölte Molnár.

Molnár szerint „ha az RMDSZ-frakció tudott a perről és hallgatott, akkor az ügy még súlyosabb".

A tulipános honatyák frakcióvezetőjét, Benedek Árpád Csabát telefonon kérdeztük: volt-e tudomása a perről, illetve tud-e a fejleményekről?

„Arról, hogy a prefektus a határozatot megtámadta volt tudomásunk. Az ügyről további információm nem voltak, személy szerint a törvényszéki ítéletet mivel nem is tartózkodtam az országban az elmúlt két hétben még nem kaptam kézbe" – válaszolta Benedek

„A perrel kapcsolatosan semmilyen hivatalos okiratot nem láttam, erről az ügyről a frakción belül nem esett szó" – erősítette meg az elmondottakat Jakab Áron Csaba tanácsos.

Lázár Emese,uh.ro

Pontosít a prefektus

A július 20-án, szerdán az MPP sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján közölt cikkünkben megjelent információkkal kapcsolatosan pontosított Ladányi László, Hargita megye prefektusa. A cikk szerzőjéhez eljuttatott Pontosítást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

„A július 20-án, szerdán megjelent „Bűnügyi feljelentést fontolgat és fellebbez az MPP" című cikkel kapcsolatban, néhány pontosítást szeretnék tenni. A tanácshatározatot, amely szabadnappá nyilvánítaná március 15-ét, a prefektúra támádta meg, mint intézmény, mivel a tanácshatározat nem felelt meg a jelenleg érvényben lévő romániai törvényeknek. Ugyanis, hogy mely napok szabadnapok Romániában, arról csakis a kormány és a parlament határozhat, ez nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe. Lényeges, hogy a prefektúra ezt a határozatot nem az ünnepnappá nyilvánítás miatt támadta meg, hanem mint szabadnapot. Mivel a prefektúra fő feladata a megyében a törvényesség felügyelete, ezért kötelessége ennek érdekében intézkedéseket foganatosítani, vagyis ha a helyi tanácsok olyan határozatokat hoznak, amelyek nem törvényesek, köteles ezeket megtámadni, így beszélhetünk „Prefektúra kontra városi tanács" perről, és nem „Ladányi kontra városi tanács" perről.
A további jó együttműködés reményében, ha bármi információra van szükségük, szívesen állok rendelkezésükre.

Tisztelettel,
Ladányi László Zsolt
Prefektus

A pontosítással kapcsolatosan megkérdeztük a peres ügyről a helyi médiát tájékoztató Molnár Miklós MPP-s tanácsost, sajtóreferenst.

„Ha egy szóban akarnám összefoglalni a véleményemet, akkor azt mondanám: szánalmas. Nem kívánok szópárbajba keveredni a prefektus úrral, ehelyett átküldöm a törvényszéki végzés első oldalát. Döntse el mindenki, hogy ki volt a perbe hívó fél" – válaszolta Molnár.

Lázár Emese,uh.ro

Nem lesz népszavazás?

Felháborodva vette tudomásul a háromszéki MPP, hogy Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésén nem tűzték napirendre azt a határozattervezetet, amelyet a polgáriak Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakciói kezdeményeztek. A javaslat értelmében a két képviselő-testületnek olyan határozatot kellene elfogadnia, amelynek alap­­ján népszavazást kezdeményeznének.

A térségben élőknek arra kellene válaszolniuk, hogy akarják-e egy Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozatalát.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke szerint, bár egy héttel korábban benyújtották a határozattervezetet, eddig a Ko­vász­na megyei önkormányzat vezetőségétől sem kaptak semmilyen visszajelzést, mi több, a testület jövő heti soros ülésén nem tűzték napirendre a kérdést. Illett volna válaszolni valamit – jegyezte meg Kulcsár, hozzáfűzve, szerintük az ügy nem vita, hanem megegyezés tárgya lehetne. Ha kezdeményezésükre nem érkezik válasz, szóvá teszik azt a tanácsülésen.
Úgy véli egyébként, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ a maga számára fontos ügyekkel volt elfoglalva, azaz az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének akadályozásával, illetve Borbély László környezetvédelmi miniszter tisztára mosásával. Kérdésünkre, hogy mire alapozza az EMNP bejegyzéséről szóló kijelentését, a politikus Markó Béla korábbi, Marosfőn elhangzott nyilatkozatára utalt, mely szerint nincs szüksége harmadik pártra az erdélyi magyarságnak. Éppen ezért a háromszéki MPP úgy látja: a jobboldalnak össze kell fognia még az önkormányzati választások előtt.
Tamás Sándor, Ko­vászna Megye Tanácsának elnöke, a háromszéki RMDSZ vezetője a Háromszék érdeklődésére elmondta: szabadságáról most érkezett vissza, nem volt még ideje áttanulmányozni a kérdést, de a következő napokban kialakítják álláspontjukat az ügyben.

Farcádi Botond, Háromszék

Szász: Szabadítsuk ki Tőkést az RMDSZ fogságából

Az MPP-s polgármester meghívására érkezett Tusnádra a pártelnök, aki nemzeti alternatívát szeretne létrehozni. A cél: kiszabadítani Tőkést az RMDSZ fogságából.

22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ideje alatt, de a rendezvény területén kívül, egy vendéglő teraszán tartott sajtótájékoztatót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke.

A pártelnök aktuálpolitikai kérdésekben nyilatkozott, tájékoztatójában az RMDSZ-t vádolta az elmúlt huszonegy év elhibázott romániai magyar politikájáért és kilátásba helyezte egy nemzeti, jobboldali alternatíva felállítását.

Szász úgy vélekedett, semmi ok pánikra az EMNP pártbejegyzésének júliusi meghiúsulása miatt: a polgáriak első embere kiemelte, a nemzeti oldal jogi háttere adott, a pártként bejegyzett MPP lévén.

„Szükség van az MPP, az EMNT és az SZNT együttműködésére, az huszadlagos kérdés, hogy van-e másik nemzeti párt" – mondta a pártelnök. A polgári párt célja egy jó nemzeti szereplés a jövőben esedékes önkormányzati választásokon, majd parlamenti képviselet létrehozása.

Szász Jenő kifejtette, prioritás a romániai magyarság parlamenti képviselete, ám ugyanakkor meg kell teremteni a pluralitást, és a Fidesz mintájára Erdélyben is végre kell hajtani egy igazi rendszerváltást, le kell váltani a posztkommunista RMDSZ-t.

Üzenetében Szász egy pozitív, nemzeti építkezést kezdeményez, együttműködést kíván létrehozni a nemzeti szervezetek között.

Elképzelésük szerint a polgáriak biztosítanák a jogi keretet bejegyzett pártjukkal, valamint szükségesnek tartják Tőkés László kiszabadítását az RMDSZ fogságából, ugyanis „neki is a nemzeti oldalon kellene politizálnia".

uh.ro

Közlemény

Ma, 2011 július 22-én sajtótájékoztatót tartott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Tusnádon. Emlékeztetett arra, hogy – amint azt a Magyar Polgári Párt korábban már többször elmondta – az erdélyi magyar közélet demokratizálódásának folyamatában az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, míg a parlamenti választásokra együttműködést kell teremteni. Ennek érdekében – mivel az RMDSZ csak külső kényszer hatására hajlandó elfogadni az együttműködést – az önkormányzati választásokra fel kell állítani az erdélyi magyar jobboldal alternatíváját.

Elmondása szerint mindaddig, amíg a bíróságon alapfokon elutasított EMNP öt alapelve (a szabadság, a nemzet, az erdélyiség, a család és a keresztény értékrend) megegyezik a Magyar Polgári Párt programjában három éve megfogalmazott alapelvekkel, addig a két alakulat egy platformon áll. Hozzátette, a hatodik alapelv, az autonómia egyelőre hiányzik ugyan az EMNP bejelentett alapelvei közül, de ezt a pártbejegyzés további bonyodalmainak elkerülése érdekében egyelőre elfogadhatónak tartja.

Ebből a szemszögből vizsgálva az a kérdés, miszerint az EMNT-ból lesz-e párt vagy sem, másodlagos – mondta a pártelnök. Az elsődleges kérdés az, hogy Tőkés László az erdélyi magyar jobboldalt választja-e, ahol neki megvan az őt megillető hely, vagy újabb látszat-összefogáshoz adja a nevét az RMDSZ-el közösen?

Szász Jenő azt is elmondta, hogy baráti jobbot kíván nyújtani a bíróság első fokán elutasított EMNP-nek, hiszen a Magyar Polgári Párt rendelkezik a jobboldal alternatívájához szükséges intézményes és jogi kerettel. Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy bírósági indoklás hiányában értelmetlen lenne véleményt formálni arról, hogy miért utasította el alapfokon a bejegyzési kérelmet a bukaresti törvényszék, és majd csak az indoklás pontos ismeretében lehet szót ejteni arról, hogy politikai döntésről, műhibáról, vagy esetleg a bejegyzési kérelmet benyújtók hibájából történt-e az elutasítás.

“Itt az idő és itt az alkalom arra, hogy az önkormányzati választások alkalmával az erdélyi magyar jobboldal – a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és minden olyan civil szervezet, amely nemzeti elkötelezettségű – összefogjon, és olyan eredményt érjen el a betokosodott, posztkommunista RMDSZ-el szemben, amely feljogosítja majd arra, hogy a romániai parlamenti választások előtt összmagyar nagykoalíciót kössön minden magyar politikai tényező, annak érdekében, hogy a parlamenti képviselet mennyiségén és minőségén javíthassunk.”

Tusnád, 2011 július 22.

a Magyar Polgári Párt sajtóirodája

MPP-PRESS

Az eurózóna megmentésének 16 pontja

Index

2011. július 22., péntek 10:45

Az euróövezet állam- illetve kormányfői és az EU intézményeinek vezetői által tett csütörtök esti nyilatkozat szó szerinti változata. A görögök és az eurózóna megmentésének 16 pontja.

Újonnan megerősítjük elkötelezettségünket az euró iránt, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy biztosítsuk az euróövezet egészének és az euróövezethez tartozó tagállamoknak a pénzügyi stabilitását. Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy fokozzuk a konvergenciát és a versenyképességet, valamint javítsuk a gazdasági kormányzást az euróövezetben. Az államadósságválság kezdete óta fontos intézkedések meghozatalára került sor az euróövezet megszilárdítása, a szabályok megreformálása és új stabilizációs eszközök létrehozása terén. Az euróövezet újra a fellendülés pályájára állt, és az euró szilárd gazdasági alapokon nyugszik. Az előttünk álló kihívások azonban további hathatós intézkedéseket tesznek szükségessé.

A mai napon a következő intézkedések meghozataláról állapodtunk meg:

Görögország

1. Üdvözöljük a görög kormány által az államháztartás stabilizálása és a gazdaság megreformálása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a görög parlament által nemrégiben elfogadott új intézkedéscsomagot, köztük a privatizációs intézkedéseket. Példa nélküli erőfeszítésekről van szó, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a görög gazdaság ismét a fenntartható növekedés pályájára álljon. Tudatában vagyunk annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszítéseket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellendüléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.

2. Közös megegyezéssel támogatjuk egy új, Görögországra vonatkozó program életbeléptetését és – a Nemzetközi Valutaalappal együtt, valamint a magánszektor önkéntes hozzájárulásával – a finanszírozási hiány teljes pótlását. A hivatalos hitelezők általi finanszírozás teljes összege mintegy 109 milliárd euró lesz. A programot úgy fogjuk kialakítani, hogy az – különösen a kamatlábak csökkentése és a futamidők meghosszabbítása révén – számottevően javítsa Görögország helyzetét az államadósság fenntarthatósága és a refinanszírozás terén. Felkérjük a Nemzetközi Valutaalapot, hogy továbbra is járuljon hozzá az új görög program finanszírozásához. A következő folyósítás céljára az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) kívánjuk felhasználni, mint finanszírozási mechanizmust. A program szigorú megvalósítását – a Bizottság által az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben végzett rendszeres értékelés alapján – szorosan figyelemmel fogjuk kísérni.

3. Úgy döntöttünk, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközből Görögország részére a jövőben nyújtandó kölcsönök futamidejét a lehető legnagyobb mértékben a jelenlegi 7,5 évről minimum 15 évre és maximum 30 évre növeljük, 10 éves türelmi idővel. A program bevezetését követően gondoskodni fogunk annak megfelelő figyelemmel kíséréséről. Az EFSF-kölcsönöket a fizetésimérleg-támogatási mechanizmuséval egyenértékű (jelenleg mintegy 3,5%-os) kamatlábon nyújtjuk, az EFSF finanszírozási költségeihez közeli szinten, de azok megtérülését mindenképpen biztosítva. Úgy határoztunk továbbá, hogy lényegesen kibővítjük a meglévő, Görögországot támogató eszköz keretében megállapított futamidőket. Ezeket az intézkedéseket olyan mechanizmus fogja kísérni, amely megfelelő ösztönzőket biztosít a program végrehajtására.

4. Átfogó növekedési és beruházási stratégiát tartunk szükségesnek Görögországban. Üdvözöljük a Bizottság döntését arról, hogy munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együttműködve átcsoportosítja a strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják. E cél érdekében mozgósítani fogjuk az uniós forrásokat és intézményeket – köztük például az EBBt –, és talpra fogjuk állítani a görög gazdaságot. A tagállamok és a Bizottság minden szükséges erőforrást haladéktalanul mozgósítani fognak annak érdekében, hogy rendkívüli szakmai segítséget nyújtsanak Görögországnak a reformok végrehajtásában. A Bizottság az ezzel kapcsolatos eredményekről októberben jelentésben számol majd be.

5. A pénzügyi szektor jelezte, hogy kész az általános fenntarthatóság további erősítését célzó különböző módokon, önkéntes alapon támogatni Görögországot A magánszektor nettó hozzájárulásának összege 37 milliárd euróra becsülhető. A hitelminőség-javítás célja a biztosítékok minőségének javítása annak lehetővé tétele érdekében, hogy a görög bankok továbbra is igénybe tudják venni az eurórendszer likviditási műveleteit. Amennyiben szükséges, biztosítani fogjuk a görög bankok újratőkésítését lehetővé tevő megfelelő forrásokat. Figyelembe véve a hitelminőség javításának költségét a 2011–2014-es időszak vonatkozásában. Egy adósságvisszavásárlási program ezenfelül további 12,6 milliárd euró biztosításához járul hozzá, összesen 50 milliárd euróra emelve a végösszeget. A 2011–2019-es időszakra vonatkozóan a magánszektor bevonásán alapuló nettó hozzájárulás összesen 106 milliárd euróra becsülhető.

A magánszektor bevonása

6. Ami a magánszektor közreműködésével kapcsolatos általános megközelítésünket illeti, egyértelműen le szeretnénk szögezni, hogy Görögország helyzetének kezelésére kivételes és egyedülálló megoldásra van szükség.

7. Az euróövezethez tartozó összes többi ország újólag ünnepélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét az iránt, hogy teljesítse adósságszolgálati kötelezettségeit, és hogy eleget tegyen a fenntartható költségvetési feltételekre és a strukturális reformokra vonatkozóan tett valamennyi kötelezettségvállalásának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői maradéktalanul támogatják ezt az eltökélt szándékot, hiszen az adósságvállalás hitelessége meghatározó fontosságú az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából.

Stabilizációs eszközök

8. Az EFSF és az ESM hatékonyságának növelése és a válság tovább gyűrűzésének megakadályozása érdekében megállapodunk abban, hogy fokozzuk az említett eszközöknek a megfelelő feltételrendszerhez kapcsolódó rugalmasságát, és lehetűvé tesszük, hogy segítségükkel – elővigyázatossági program alapján lehessen cselekedni; – kormányoknak nyújtott hitelekkel finanszírozni lehessen bizonyos pénzügyi intézmények feltőkésítését, azokban az országokban is, amelyek nem vesznek részt támogatási programban; – be lehessen avatkozni a másodlagos piacokon, amennyiben az EKB elemzése rendkívüli pénzügyi piaci körülményeket és pénzügyi stabilitási kockázatokat állapít meg, továbbá ha az EFSF, illetve az ESM tagállamai kölcsönös megállapodással a beavatkozás mellett döntenek, hogy ezáltal elkerülhető legyen az adott helyzet továbbgyűrűzése. A lehető leghamarabb el fogjuk indítani az ezen döntések végrehajtásához szükséges eljárásokat.

9. Adott esetben biztosítéki konstrukciók kerülnek bevezetésre, amelyek segítségével fedezni lehet azt a kockázatot, amely az euróövezeti tagállamoknál keletkezik az EFSF-nek nyújtott garanciájukból adódóan.

Költségvetési konszolidáció és növekedés az euróövezetben

10. Eltökélt szándékunk, hogy amennyiben sikeresen végrehajtják e programokat, továbbra is támogassuk a támogatási programokban részt vevő országokat, amíg újra piachoz nem jutnak. Üdvözöljük Írország és Portugália eltökéltségét programjuk szigorú megvalósítása iránt, és ismételten leszögezzük, hogy határozottan elkötelezettek vagyunk e programok sikere mellett. A Görögország számára most elfogadott EFSF-hitelkamatok és futamidők lesznek érvényesek Portugáliára és Írországra is. Ezzel kapcsolatban szeretnénk nyugtázni, hogy Írország kifejezte hajlandóságát arra, hogy konstruktív módon részt vegyen a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló irányelvtervezetre vonatkozó vitában, valamint az Euró Plusz Paktum keretében az adópolitikai kérdésekről szóló strukturált vitában.

11. Valamennyi tagállam szigorúan tiszteletben fogja tartani az elfogadott költségvetési célokat, növeli a versenyképességet és kezeli a makrogazdasági egyensúlyhiányt. Legkésőbb 2013-ig a támogatási programokban részt vevő országok kivételével valamennyi ország 3% alá szorítja államháztartási hiányát. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az olasz kormány által nemrégiben előterjesztett költségvetési csomagot, amellyel a hiány 2012-ben 3% alá szorítható, 2014-ben pedig egyensúlyba hozható a költségvetés. Üdvözöljük a Spanyolország által vállalt ambiciózus költségvetési, pénzügyi és strukturális reformot is. A tagállamok a banki stressztesztek eredményét követő intézkedésként adott esetben gondoskodnak óvintézkedési mechanizmusokról.

12. Meg fogjuk valósítani a júniusban elfogadott növekedésserkentő reformokra vonatkozó ajánlásokat. Felhívjuk a Bizottságot és az EBB-t, hogy valamennyi EU/ŐMF-támogatást igénybe vevő országban fokozza a hitelprogramok és az uniós alapok közötti szinergiákat. Támogatunk minden arra irányuló erőfeszítést hogy a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében növekedjen ezen országoknak az uniós forrásokat illető felvevőképessége, többek között a társfinanszírozási ráták növelése révén.

Gazdasági kormányzás

13. Szükségesnek tartjuk a stabilitási és növekedési paktum megerősítéséről és az új makrogazdasági felügyeletről szóló jogalkotási csomag mihamarabbi elfogadását. Az euróövezet tagállamai teljes mértékben támogatják a lengyel elnökséget annak érdekében, hogy megszülessen az EP-vel való megállapodás a paktum prevenciós ágában alkalmazandó szavazási szabályokról.

14. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2012 végéig nemzeti költségvetési keretrendszereket vezessünk be a költségvetési keretekről szóló irányelvben előirányzott módon.

15. Egyetértünk abban, hogy a Bizottság erre irányulóan elkészített közelmúltbeli javaslatait figyelembe véve csökkenteni kell a külső hitelminősítésekre való hagyatkozást az uniós jogszabályi keretben, és várjuk a Bizottság hitelminősítő intézetekre vonatkozó javaslatait.

16. Felkérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottság és az eurócsoport elnökével szoros együttműködésben októberig tegyen konkrét javaslatokat arra, hogy miként lehetne tökéletesíteni a munkamódszereket és javítani válságkezelést az euróövezetben.

Izsák Balázs nyílt levele a Román Rádió elnökének Biró Zsolt ügyében

Tisztelt Elnök Úr! Kedves András!
Gondolom a régi fegyvertársi szövetségünkre emlékezve nem veszed rossz néven, ha közvetlenül, baráti hangon szólítalak meg. Nyilván a Biró Zsolt ügyéről van szó, amely a Székely Nemzeti Tanács ügye is, amennyiben a sajtóhírek szerint:
„Összeférhetetlenséget állapított meg Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádióban végzett szerkesztői munkája, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztsége között."
A Székely Nemzeti Tanácsnak küldöttei közt nem Biró Zsolt az egyetlen újságíró, de lelkészek is vannak, vannak RMDSZ és MPP tagok és természetesen párton kívüliek, hiszen Székelyföld autonómiája nem politikai kérdés, hanem csakis a demokrácia szférájába tartozik, akárcsak a szólásszabadság, a sajtószabadság, a politikai pluralizmus, vagy a szubszidiaritás. Egy demokratikus társadalom, amely elvárja a közszolgálati médiától, hogy pártatlan legyen, azt is joggal várja el, hogy ugyanakkor elkötelezettje legyen a demokrácia alapvető értékeinek, tiszteletben tartsa az alapvető emberi jogokat és azok általános elfogadtatásán munkálkodjon. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményének Preambulumában olvasható: „az egyénnek kötelességi vannak más egyének és a közösség iránt, amelyhez tartozik, és törekedni köteles az Egyezségokmányban elismert jogok előmozdítására és tiszteletben tartására" – és ez egy olyan előírás, – a nemzetközi jog imperatív normája, – amely kötelező mindenkire, rád is, rám is és Bíró Zsoltra is, és nincs az a törvény, amely ez alól a kötelesség alól mentesítene. Maga a Székely Nemzeti Tanács sem párt, és nem is „politikai szervezet" és nem tesz egyebet, minthogy az idézet szellemében megfelel a kötelességeinek a „közösség iránt, amelyhez tartozik". Tény ugyanakkor, hogy a Nagy Románia párttól kezdve a demokrácia minden ellensége velünk szemben is ellenségesen nyilvánul meg, ennek megfelelően nem Biró Zsolt, – aki az ENSZ egyezmény szellemében cselekszik – vét a közszolgálatiság elve ellen, hanem az az állami média-hatóság, amely a demokrácia-ellenes, 89 előtti örökséget őrző politikai alakulatok kiszolgálójává válik, éppen ezzel sértve a közszolgálatiság elvét, amelyre hivatkozik.

Hirdetés

A kialakult helyzet engem is lépésre kényszerít, hiszen természetes, hogy a Székely Nemzeti Tanács céljait a nyilvánosság előtt meg kell védenem, de meg kell védenem egy huszonegyedik századi boszorkányperben a Székely Nemzeti Tanács alelnökét is, akinek alapvető emberi joga sérül, és ezzel súlyos sérelem éri magát a demokráciát is.
Szándékosan nem részleteztem hosszabban, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szervezet, nem párt, nem indul a választásokon, hiszen ezek köztudott tények. Nem olyan régen még Gáspárik Attila „média-blogjában" is azt olvastam, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem is létezik! Hogyan lehet akkor egy nem létező szervezetben betöltött szerepéért szankcionálni valakit? Persze ez az előbb felsorolt súlyos jogsértéshez képest, csak apró paradoxonnak tűnik, de a bírósági eljárások során ez is fel fog merülni.
Befejezésül annyit, sajnálom, hogy ide jutottunk. Nem én akartam, az SZNT nem a támadó, amint sohasem volt az, hanem a megtámadott, és nekem ennek megfelelően kell eljárnom.
Üdvözlettel:
Izsák Balázs
Marosvásárhely, 2011. július 7.

erdely.ma

Referendum a Székelyföld egyesítéséért?

A Magyar Polgári Párt képviselői azt szeretnék, ha referendum formájában szavazná meg a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – lakossága a magyarság egyesítését a területi újraszervezés által.

Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke úgy nyilatkozott, már megtörténtek az egyeztetések az érintett megyék tanácselnökeivel egy olyan beszélgetés megtartására, amelyben megtárgyalnák a három megye egyesítésének kérdéseit.

Hozzátette, a Székelyföld régió kialakításával kapcsolatos meglátásokat egy referendum formájában összesítenék, ugyanis az egyesítésre nézve csakis a három megye lakossága nyilváníthat véleményt.

marosvasarhely.info

Mi oldhatja fel a román-magyar konfliktust?

A központi és a helyi hatalomnak, valamint a közpénzeknek a nemzeti kisebbségek számaránya szerinti megosztása oldhatja meg tartósan a román-magyar konfliktust Romániában – írja a Romania Libera című román napilap.

Alina Mungiu-Pippidi egyetemi tanár, a lap publicistája csütörtökön közölt írásában kifejti, hogy az elmúlt hetekben terítékre került román-magyar viták elrontották a románok és magyarok együttélésének pozitív hangulatát, ami 1996 óta a román kormányok legfigyelemreméltóbb eredményének számított. A szerző szerint mindkét oldalon tapasztalt egyoldalú nacionalista megnyilvánulások hibásak ezért.
Megállapítja: Basescu azt hiszi, hogy barátja Orbán Viktornak, és a szerző elismeri, hogy Magyarország valóban lojálisan támogatta Romániát a schengeni övezethez való csatlakozásról szóló európai vitában. Ez a barátság azonban korlátozott – véli a szerző, mivel Orbán továbbra is a "radikális magyarokat" támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében.
A bukaresti lap szerint a román-magyar konfliktus tartós megoldását Romániában sem a kizárólag egyéni jogok megadására szorítkozó angolszász liberális demokrácia, sem az a fajta multikulturalizmus nem képes biztosítani, amely a különböző kisebbségeket kollektív jogokkal ruházza fel.
Szerinte létezik egy harmadik út, a "konszenzuális liberalizmus" útja, amely az előző két modell elemeit ötvözi. Mungiu-Pippidi szerint ez a modell a kvótákon, az arányos képviselet biztosításán nyugszik úgy, hogy a jelentős létszámú kisebbségek mindenből egy maghatározott százalékos arányban részesülnek, így a központi és a helyi politikai hatalomból, a közpénzekből és a közszolgáltatásokból is. Ez utóbbiak esetében az iskolákat, valamint a közszolgálati médiaintézményeket említi példaként, hogy a kisebbségek ne részesüljenek hátrányos bánásmódban nyelvi szempontok miatt.
A szerző szerint a romániai kisebbségi törvénytervezet nem csak ezt a modellt követi, hanem a kollektív jogokat biztosító multikulturalizmus és a szerző szerint elfogadható konszenzusos liberalizmus elemeit keveri, ezért szerinte a tervezet inkoherens.
Mungiu-Pippidi szerint az arányos képviseletet biztosító, Romániában gyakorlatban már létező modellt azért nem sikerült intézményesíteni eddig, mert a magyarok a személyi elvű autonómiát és egyéb "öszvérmegoldásokat" erőltetnek, ahelyett, hogy az arányosság elvére helyeznék a hangsúlyt.
A szerző szerint a román és a magyar liberálisoknak össze kellene fogniuk, mert ha "képzeletbeli régiók" érdekében folytatják a harcot, akkor csak Corneliu Vadim Tudort és Tőkés Lászlót segítik hozzá szavazatokhoz anélkül, hogy az ellenségeskedésen kívül gyakorlatban valamire szert tennének – olvasható a Romania Liberában.

KÁPOLNÁSFALU, III. FALUNAPOK

Programunk:

Péntek, július 8:

  • 16,ºº óra – Futballbajnokság és asztalitenisz bajnokság kezdete
  • Debreceni vendégek fogadása
  • 19,ºº óra – Kaszáló verseny a Pálkeresztfájánál
  • 21,ºº óra – Zene teatrum – Debrecen Musical és Rock Saláta
  • 22,ºº óra – Parapács Népi Zenekar Magyarország
  • Utcabál

Szombat, július 9

§ 07,ºº óra – Zenés ébresztő a helyi fúvószenekarral

§ 10,³º óra- Gyülekező

§ 11,ºº óra – Ünnepi szentmise

§ 12,ºº óra – Ünnepi megnyitó és koszorúzás a község elvándorolt szülötteinek emlékhelyén

§ 13,ºº óra – Testvértelepülés műsora, helyi néptánccsoportok

§ 14,ºº óra – Kézműves foglakozások gyerekeknek, játszósátor gyerekeknek, fotókiállítás

§ 15,ºº óra –

A PIACTÉREN

Debreceni fellépők előadása.

– Feeling Tánc és Majorette Együttes

– Attitude Táncegyüttes

– Törköly zenekar- Debrecen

HOMORÓDLOKÁBAN

– Kápolnási Vágta- lovasbemutató

– Tűzoltó bemutató

– Kötélhúzás

– Favágóverseny

§ 17,00 óra – Tállyai citerazenekar műsora

§ 18,ºº óra – Karate bemutató

§ 18,³º óra – Lőrincz Henrietta –tornabemutató

§ 19,00 Törköly zenekar – Debrecen „Itt a tele csutora”

§ 21,ºº óra – „Székelyland” humoros előadása

§ 22,ºº óra – ZeneTheatrum – Debrecen – Zenés tűzzsonglőr műsor

§ Utcabál Olti Attilával és zenekarával

Vasárnap, július 10

§ 07,ºº óra – Toborzó a huszárokkal

§ 10,ºº óra – Szentmise

§ 10,ºº óra – Főzőverseny

§ 11,ºº óra – A focibajnokság döntői

§ 12,ºº óra – Kulturális műsor a Kriza János iskola szervezésében a kultúrotthonban

„Kápolnásért” érdemérem átadása

§ 14,ºº óra – „Szép állat” kiállítás, játszósátor gyerekeknek, fotókiállítás

§ 15,ºº óra – 2YOU Debreceni – akrobatikus rock and roll

§ 16,ºº óra – Debreceni Törköly zenekar, Debreceni Népi Együttes népzenei műsora Pásku Veronika és Bíró Gergő fellépésével

§ 18 ,³ºóra – Székelyszentmihályi citerazenekar műsora

§ 19,ºº óra – A versenyek kiértékelése, díjátadás

§ 20,ºº óra – ZeneTheatrum – Mesetündér és Barátai – Zenés szórakoztató műsor gyermekeknek

§ 22,ºº óra – NEOTON FAMILIA koncert

§ 24,ºº óra – Tűzijáték

§ Reggelig tartó utcabál Olti Attilával és zenekarával

MPP-PRESS

Nem paktálnak

Nem zajlik egyeztetés a székelyföldi RMDSz-es és MPP-s politikusok között – áll a Hargita megyei tanács elnöke, Borboly Csaba közleményében. A politikus az utóbbi napok híresztelésére reagált. Közölte: a magyar többségű régiók felszámolására tett kísérlet kudarcba fulladt, így semmi sem indokolja, hogy népszavazás szervezésén gondolkodjanak a székely megyék politikusai – áll a közleményben.
Kolozsvári Rádió

MPP: Nem Szász Jenő felelős a vízdíjak alakulásáért

Közleményben reagált a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete Borboly Csaba megyei tanácselnök vádjaira, miszerint a vízdíj drágulásáért a volt székelyudvarhelyi polgármester tehető felelősség. Molnár Miklós sajtóreferens szerint Borboly Csabából az irigység és a tehetetlenség beszél. A közlemény teljes szövege itt olvasható:

Kellő hely hiányában nagyon nehéz Borboly Csaba összes hazugságát és csúsztatását kiigazítani. Tény viszont, hogy az anyaországi szakmai befektető csak a szolgáltatást és nem a vízműveket kapta meg, azok továbbra is a város tulajdonában vannak. Az is tény, hogy míg a megye többi településén még mindig csak álmodoznak különböző infrastrukturális fejlesztésekről, addig Székelyudvarhelyen az Aqua Nova a beruházások végén jár. Ennek következtében a város polgárainak európai uniós szintű szolgáltatásban, csatornarendszerben és ivóvízben van részük, csakúgy, mint a hulladékgazdálkodás esetében. Mindez olyan körülmények között, hogy például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen az ivóvíz-köbméterének ára közt nincs lényeges különbség. Borboly Csabából az irigység és a tehetetlenség beszél. Javasoljuk, hogy ne a sajtóosztályán dolgoztasson több mint ötven személyt, hanem a fejlesztési irodájában. Szavak helyett tettek kellenének. Az már csak hab a tortán, hogy a megyei tanács sajtószolgálata megint elrontotta a címzettet: az áremelésről szóló határozatot ugyanis nem Szász Jenő, hanem Bunta Levente terjesztette elő.

hircentrum.ro

MPP: Benedek ferdít, Bölöni még nem adott választ

Bölöni Lászlónak pénteken, július elsején küldtek közös levelet a romániai magyar politikai alakulatok. Eddig még semmilyen hivatalos válasz nem érkezett, hogy a labdarúgóedző vállalná-e a polgármester-jelöltséget – mondta július 11-ei, délutáni rögtönzött sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke, László György. Az MPP Maros megyei elnöke rögtönzött délutáni sajtótájékoztatón reagált az RMDSZ marosvásárhelyi elnökének délelőtti kijelentéseire.

„Igaz, hogy pénteken (július elsején – szerk. megj.) tárgyaltak a magyar politikai alakulatok vezetői. Az RMDSZ részéről Borbély László, Kelemen Atilla és Benedek István, az EMNT-től Jakab István, Kali István, Portik Vilmos és Ábrám Noémi, az MPP-től pedig Kiss István és jómagam vettünk részt. Nem ígértünk olyasmit, hogy támogatjuk az RMDSZ jelöltjét, soha ilyent nem mondtunk. Érdekes és szép gesztusnak tartom, hogy az EMNT olyan személyt is javasolt, aki az RMDSZ SZKT-jának tagja, de egyelőre minden név a közös kalapban van. Az MPP Bölöni Lászlót javasolta, aki nem pártkatona. Abban egyeztünk meg, hogy felvesszük Bölönivel a kapcsolatot, ezt pénteken, mindenki által aláírt levél formájában megtettük. Erre még nem kaptunk hivatalos választ, tehát nem tudjuk, hogy Bölöni elvállalná-e vagy sem. Mi továbbra is közös jelöltben gondolkodunk, olyan személyben, aki élvezi az összes politikai alakulat, az egyházak, a civil szervezetek, sőt a román nemzetiségűek támogatását is. Ha Bölöni elutasítja a felkérést, akkor az MPP más személy nevét teszi a kalapba, ahonnan kiválasztjuk a közös jelöltet” – mondta László György (fotó).

Hozzátette, teljesen más a politikai helyzet, mint 2008-ban, ezért másképp kell kezelni az MPP-t és a megalakulóban levő Néppártot is. „Az MPP és az EMNT már aláírta a megállapodást, minél hamarabb meg kellene szülessen a végleges döntés. Tehát a kérdés az, hogy meddig várunk az RMDSZ-re, hiszen már most hátrányban vagyunk” – fogalmazott az elnök. Leszögezte, nem arról volt szó, hogy az RMDSZ által kiválasztott jelölt mögé sorakoznak fel, hanem közösen döntik el, ki legyen a magyarság jelöltje.

Szekelyhon.ro

MPP: kilátás külföldi beruházásokra

 

Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje üzletemberek és hét MPP-s polgármester társaságában a fővárosban tárgyalt Yasuyuki Takagival, a bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara elnökével, aki együttműködést helyezett kilátásba beruházásokkal kecsegtető japán vállalkozók erdélyi látogatásának megszervezésével, valamint egy külön erre szánt világhálós honlap beindításával. Az MPP polgármesterjelöltje elmondta: Erdély komoly nyersanyagforrás lehet a szigetországiak számára biotermékek előállításában, ipari szerelőüzemek létrehozásában és működtetésében, továbbá a japán turisták minden természeti szépség, érdekesség iránt nagy érdeklődést mutatnak, amit ki kell tudni használni. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke azt a negyvenfős német turistacsoportot említette meg, amely nemrég járt Kalotaszegen, és úttörő példájukat mások is követni fogják. Azonban nemcsak turistákat, hanem vállalkozókat is kell Erdélybe csalni. Ennek érdekében az MPP remélhetőleg eredményesen lobbizot, és várható, hogy hamarosan német cégek fektetnek be ebben a térségben.

Kolozsvári Szabadság

Márton Árpád: megőrizni a jelenlegi megyéket

Nem ért egyet Márton Árpád RMDSZ-es képviselő az MPP által javasolt népszavazás gondolatával. A referendumon a polgáriak javaslata szerint arról kérdeznék meg az embereket, akarják-e, hogy Székelyföld egységes, közigazgatási hatáskörrel rendelkező régió legyen. Az RMDSZ-es politikus azonban úgy véli, törvénytelennek nyilváníthatják a népszavazást, ha pedig a három megye összevonásáról beszélnek, Maros megyében a lakosság etnikai megoszlása miatt eleve kudarcra ítélt a kezdeményezés, ez esetben pedig ismét csak „kicsi Székelyföldről" beszélhetnénk. Márton Árpád tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta még: a jelenlegi törvényes keretek között népszavazást lehet kezdeményezni a megyék esetleges felszámolásáról, amint azt az ország több megyéjében is kezdeményezték. A polgáriak megoldása azért sem megfelelő, mert a térség lakói legalább felének az urnák elé kellene járulnia, Maros megyében pedig előreláthatólag amellett foglalnának állást, hogy ne vonják össze Kovászna és Hargita megyével. Kifejtette továbbá: a régiósításhoz kötődő nemzetközi dokumentumok áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan európai uniós tagállam, amelynek közigazgatási berendezkedése hasonlítana az államfő által javasolt megamegyés rendszerhez. Az európai példák alapján az lenne a legjobb megoldás, ha megőriznék a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig működőképessé tennék az RMDSZ által javasolt tervezet szerint, hiszen jelenleg azok nem hatékonyak, és túl nagyok. Ezeket az új, kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókat lehetne közigazgatási hatáskörökkel felruházni alkotmánymódosítás után. A politikus hangsúlyozta azonban: nem a megyék hatásköreit vennék át az új fejlesztési régiók, hanem a minisztériumok bizonyos funkcióit ruháznák rájuk a szubszidiaritás jegyében. Ha közigazgatási reformot akarunk, ez lenne a járható út – szögezte le a képviselő.
Farcádi Botond, Háromszék 

Orbán–Tőkés „mosolyszünet”?

„Mosolyszünet” állt be a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között – legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Fidesz frissen újraválasztott elnökének „védenceként” ismert volt református püspök nem volt jelen a magyar kormánypárt múlt hét végi kongresszusán.

Mint arról hírt adtunk, Orbán Viktort egyetlen jelöltként nagy többséggel választották vissza a Fidesz élére a kormánypárt múlt szombaton tartott XXIV. tisztújító kongresszusán. A rendezvényen jelen volt, de nem szólalt fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, ugyanakkor szót kapott – egyetlen határon túli magyar politikusként – a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József.

Az Orbán Viktorral és a Fidesszel közismerten közeli kapcsolatban levő Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője, Toró T. Tibor az Új Magyar Szó megkeresésére tegnap úgy nyilatkozott, Tőkésnek „magánprogramja” volt, emiatt nem vett részt a Fidesz-kongresszuson. Mint a politikus lapunknak kifejtette, Tőkés „nagyon magas szinten képviselve volt”: az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ügyvivő elnökeként maga Toró volt ott a rendezvényen, „mint az utóbbi 22 évben valamennyiszer”.

Kérdésünkre, miszerint volt-e köze Tőkés távolmaradásának ahhoz, hogy az EP-képviselőt – Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz hasonlóan – a Fidesz-kongresszus szervezői nem kérték fel arra, hogy beszédet mondjon, Toró nemmel válaszolt. „Megértettük, hogy ez egy rövid kongresszus volt, és hogy most saját belső dolgaikkal voltak elfoglalva. A határon túli magyar ügyekkel majd a tusványosi táborban foglalkozunk, ahol ott lesz a magyar kormánypárt színe-java” – magyarázta Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője.

Felvetésünkre, miszerint egy határon túli magyar politikus – a szlovákiai Berényi József – mégiscsak szót kapott a Fidesz-kongresszuson, Toró ezt a tényt annak tulajdonította, hogy „felvidéki barátaink nehéz helyzetben vannak, őket mindenképpen megillette a felszólalás joga”.

S.M.L ,Új Magyar Szó

MPP-PRESS

Az RMDSZ támogatását kéri az MPP Kolozsváron

 

Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármesterjelöltje támogatására kérte tegnap a kolozsvári RMDSZ-t Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke. „A múlt hónapban bemutattuk jelöltünket, és arra kérjük az RMDSZ-t, csatlakozzon hozzánk. Úgy gondoljuk, hogy nekünk van a legjobb jelöltünk és még a román közösségnek is sokkal jobb jelöltekkel kell előrukkolnia, tekintve Fodor Alpár eddigi teljesítményét” – nyilatkozta Keizer Róbert tegnapi sajtótájékoztatóján.

Krónika

Beidézték az „autonómiára törekvő” rádióst

A Román Rádiótársaság elnök-vezérigazgatója, Demeter András beidézte meghallgatásra a Marosvásárhelyi Rádiónál szerkesztőként dolgozó Biró Zsoltot, hogy megvizsgálják a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztségével való összeférhetetlenséget. A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Biró Zsolt szerdán rögtönzött sajtótájékoztatón foglalta össze „ügyének” részleteit, sérelmezve a közszolgálati médium vezetőségének bánásmódját, eljárását, és határozottan visszautasította az ellene felhozott vádakat, amelyeket politikai üldöztetésnek tart.

Háromszor idézték be
„2011. május 31-étől töltöm be a Marosszéki Székely Tanács elnöki tisztségét. Azóta háromszor hívtak a Marosvásárhelyi Rádió igazgatótanácsa elé, hogy meghallgassanak, és rám bizonyítsák, hogy szerkesztői munkám összeférhetetlen SZNT-s tevékenységemmel. Mindezt úgy, hogy előttük is hangsúlyoztam: az SZNT nyolc éve létező civil szervezet, jogilag nincs bejegyezve, aktívan nem politizál, nincs fizetett tisztségviselője, választásokon nem indít jelölteket, nem folytat pártpolitikát, tehát erkölcsileg és jogilag sincs összeférhetetlenség. Tevékenységemet csak a hanganyagokkal lehet mérni, én mindig törekedtem objektív lenni, sőt, amióta az MSZT elnöke vagyok, az SZNT-ről szóló anyagok készítéséről önszántamból lemondtam”– ismertette Biró Zsolt, aki azért, hogy hatékonyan végezhesse munkáját az SZNT-ben, augusztus elsejétől egy évig fizetetlen szabadságra tett le kérelmet, amit jóváhagytak.
„Elvártam volna a rádió aligazgatójától, Borbély Melindától is, hogy kövesse példámat. A fizetetlen szabadsági kérelmem ellenére tájékoztattak Bukarestből, hogy folytatják a kivizsgálást, és július 14-én várnak a fővárosba. Szerintem azt akarják elérni, hogy miután lejár a fizetetlen szabadságom, ne legyen ahova visszatérjek. Tiltakozást fogalmaztam meg az eljárás ellen, amelyben rámutattam az ellentmondásokra, Borbély Melinda szerepére és a politikai üldöztetésre is. Nem tudom jóhiszeműen kezelni az ügyet” – mondta Biró Zsolt.

Alkotmányjogi kérdéssé vált
Hozzátette, a rádió főmérnökéből, főkönyvelőjéből, igazgatójából és aligazgatójából álló igazgatótanácsa alkotmányellenes tevékenységgel vádolta, holott az SZNT demokratikus, jogi eszközökkel küzd az autonómiáért, az önrendelkezés pedig két jelenlegi (RMDSZ, MPP) és egy alakulóban levő (EMNP) politikai pártnak is a célkitűzései között szerepel. „Sérelmezem, hogy Borbély Melinda egyszer sem volt jelen, holott az igazgatótanács háromszor hívatott be. Ő a közvetlen főnököm, ő tudná érdemben értékelni a munkámat, és elvártam volna, hogy a képtelen vádakkal szemben megvédjen” – fogalmazott a rádiós.

Nem akar befolyásolni az igazgatónő
Megkeresésünkre a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója, a magyar szerkesztőség vezetője, a Román Rádiótársaság kisebbségi adásokért felelős főszerkesztője, Borbély Melinda azt nyilatkozta, hogy nem kívánt részt venni a meghallgatásokon, hogy ne befolyásolja az ügyet. Az aligazgató nem kívánta kommentálni bővebben az ügyet, csupán annyit mondott, hogy az irodájának az ajtója mindig nyitva áll, bármely munkatárs előtt.

Honnan indult és mikorra várják?
Az ügy elindítója egy bizonyos Emilia Feier, aki feljelentette Biró Zsoltot, hogy a rádió mikrofonja mögül alkotmányellenes autonómia-törekvéseinek ad hangot. A Marosvásárhelyi Rádiónál 11 éve dolgozó újságíró tevékenységét 3 héttel ezelőtt (tehát már SZNT-s tisztségviselőként) értékelték, és nagyon jó minősítést kapott. Demeter András elnök-vezérigazgató július 14-én, csütörtökön 11 órára idézte be a Román Rádiótársaság G-ral Berthelot utca 60-64. szám alatti székhelyén a 703-as szobába.

Gáspár Botond, Székelyhon

Egyesek, kettesek  

Igen, vannak egyesek és mindig lesznek kettesek. A pénzügyminisztérium honlapján igen érdekes adatok vannak, amelyekből kitűnik, hogy az RMDSZ-vezetésű Hargita megyében egyes médiumok éveken keresztül komoly anyagi támogatásban részesültek. Mindig ugyanazok. Közpénzről lévén szó, megérdemli a nyilvánosságot, hiszen az adófizetőknek joguk van tudni, miként gazdákodnak az illetékesek a megyeházán a pénzükkel. Az adatok alapján megállapítható, hogy Bunta Levente volt Hargita megyei tanácselnök idejében is gyakran kapott a sajtó nem kis összeget támogatásként. 2008-ban a gyergyószentmiklósi SC. KELET INFO SRL. 50,588 RON, a székelyudvarhelyi  SC DIGITAL 3 S.A. 49,748 RON, a szintén székelyudvarhelyi SC EDITURA UH SRL 51,429 RON, a csíkszeredai EDITURA HARGITA NEPE LAPKIADO 46,218 RON értékben kapott támogatást. (http://www.publicitatepublica.ro/publicitate.php?tip=detalii&anunt=1113) 
A közérdekű információkhoz csak elvétve lehet hozzáférni, mert következetesen megtagadják azok kiadását, vagy válasz nélkül hagyják a képviselők kéréseit. A Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselői több esetben peres megoldást kezdeményeztek Borboly Csaba tanácselnök ellen, hogy hozzáférjenek a különben publikusnak számító információkhoz.
A Polgári Élet úgy tudja, a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi frakciója is többször kérte már a 2009-2010. évre szóló médiatámogatási összegek nyilvánosságát, de Bunta Levente polgármester eddig a válaszokat megkerülte. Itt is kinéz egy peres eljárás a polgármesteri hivatallal szemben.
Információink szerint az elmúlt években Székelyudvarhelyen az évi támogatási összeg megközelítette (régi lejben) az egymilliárd lejt. A Közmeghallgatás címen futó monológ-kampányműsorok sok pénzbe kerülnek az adófizetőknek. Az úgynevezett pénzosztó pályázatokkal minden politikus az imázsát fényezi, a hatalmát próbálja kiterjeszteni a rádióra, a tévékre és más sajtótermékekre. Hasonló a helyzet a megyéknél is, a pénzek gurulnak jobbról balra, de mindig ugyanazokhoz.

Polgári Élet

MPP-PRESS

  • admin
  • 2011. július 7. csütörtök
  • MPP

Gyergyói képviseleti iroda Budapesten

Gyergyószék és Gyergyószentmiklós természeti adottságainak bemutatása, hagyományőrző programjainak megismertetése a célja a Gyergyószék képviseleti irodának, amely tegnap nyílt meg Budapesten. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint az irodában szálláslehetőségekkel, kirándulási útvonalakkal, programajánlatokkal segítik a Gyergyói-medence szépségeit megismerni vágyókat. Mint kiemelte, elsősorban a turizmusban látnak lehetőséget, de ahhoz, hogy a páratlan természeti adottságú környéket megismertessék, ki kell lépni a határokon túlra. Ez az első magyarországi irodájuk, a jövőben gyergyói üzlet megnyitását is tervezik, ahol az autentikus gyergyói termékekkel lehetne megismerkedni. Mezei János arra számít, hogy példájukat látva más erdélyi régiók is hasonló irodát nyitnak majd.

Hargita Népe

Testvérvárosi kapcsolatot kötött Vasad és Sepsibükszád

Vasad – Együttműködési megállapodást kötött Vasad és a romániai Sepsibükszád (Kovászna megye). A kapcsolat lehetőséget nyújt a településeknek, hogy megismerjék egymás kultúráját és történelmét, valamint oktatási intézményeik cserekapcsolatot ápoljanak.

Székelytalálkozó Nagykárolyban

Harmadik alkalommal rendezték meg június 25-én a Nagykárolyba és környékére települt Székelyek Találkozóját. A rendezvény ökumenikus szertartással kezdődött a nagykárolyi református templomban, melyen katolikus, református és unitárius papok szóltak az egybegyűltekhez. A szertartást zászlós felvonulás követte a templomtól a Szent László Közösségi Házig. Délután ünnepi műsorral kedveskedtek a szervezők a résztvevőknek, melyen díszmeghívottként jelen volt Bajtai Erzsébet asszony, Füzesi Oszkár, Magyarország romániai nagykövetének a felesége. Az előadás keretében fellépett a nagykárolyi Canticum Novum Kamarakórus, a Bagosi Zoltán által vezetett felnőtt társasági tánccsoport és a székelyudvarhelyi Boróka Táncegyüttes. A műsort hajnalig tartó bál követte. A nagykárolyi székelyek, akik többek között 1945 után és a ’80-as években telepedtek le a városban, Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyéből származnak, tájékozattott Raffai Jolán üzletasszony, aki maga is jelen volt az eseményen.

B. Á, Polgári Élet

Farkas mindenütt

 
 

Levélben fordult a Polgári Élet hetilap Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökhöz, hogy miként lehet valaki székelyudvarhelyi lakhellyel Kovászna megyei tanácsos.  A Kovászna megyei önkormányzat képviselő-testületének tagja, Farkas György – Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester kabinetfőnöke – két éve ingázik Székelyudvarhelyről – ahol állandó lakhelye van (Függetlenség út 6/11) – a Kovászna megyei önkormányzat üléseire, ahol vagyonnyilatkozata alapján szintén állandó lakhelye van, Száldobos 185. szám alatt. A megyei tanácsos vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak, a törvény értelmében nem rendelkezhet senki két állandó lakcímmel. Jó tudni, Farkas megvásárolta Bunta Levente székelyudvarhelyi lakos Tábor negyed Függetlenség sugárút 6/11 szám alatti lakását (http://varoshaza.ro/filebank/declarati2010/Bunta_Levente_2010.pdf), ez egyértelműen kitűnik Bunta vagyonnyilatkozatából. Ennek ellenére a tanácsos a Kovászna megyei tanácshoz letett vagyonnyilatkozatában azt nyilatkozza, hogy Száldoboson van az állandó lakhelye, ahol a szülei élnek (http://www.covasna.info.ro/_afm/uploaded/declaratii/vagyon_tanacsosok/mandat2008-2012/farkas_gyorgy_avere2008.pdf ). Korábban Farkas György maga igazolta, hogy székelyudvarhelyi lakos, amikor beadta igénylését az ANL-lakásra (http://www.fekete-feher.info/3/post/2010/1/szocilisan-rszorult-az-igazgat.html).
Az ügy tisztázása érdekében a Polgári Élet kérdéssel fordult Tamás Sándor megyei tanácselnökhöz, a válasz lapzártáig nem érkezett meg.

Polgári Élet

Hatálytalanította Illyefalva címeréről szóló döntését a román kormány

Hatálytalanította a háromszéki Illyefalva címerét jóváhagyó határozatot a román kormány. A jóváhagyáskor beadott szövegben ugyanis a Székelyföld elnevezés szerepelt, emiatt bírálta felül saját döntését a kabinet – tudta meg a Duna TV Nemzeti Krónika című adása. A címer első heraldikai magyarázatában az olvasható, hogy a rajta látható "ezüst határkő Székelyföld és a Barcaság – Brassó vidékének hagyományos neve – határát jelképezi". A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma támadta meg a határozatot, azzal indokolva a keresetét, hogy a címer egy nem létező térségmegjelölést hivatalosít. Fodor Imre, Illyefalva polgármestere elmondta, már két évvel ezelőtt módosították a helyi tanács határozatát, melyben a Barcaság, és Székelyföld elnevezéseket, a ma létező Brassó, illetve Kovászna megyére cserélték. A kormány asztalára mégis az eredeti verzió került. "Úgy az ellenzék, mint azok, akik ebből profitálni akarnak, politikai tőkét akarnak kovácsolni, azt előszedték, és nagy előszeretettel szórják körbe. Ezzel semmi egyebet nem kívánnak elérni, mint diverziót keltsenek" – mondta a Nemzeti Krónikának Fodor Imre Illyefalva polgármestere.

Hétvégén ismét megnyitja kapuit az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozó

A Székelyföldért Társaság, mely hivatalosan is bejelentette megalakulását 2011. július 4-én, a Világtalálkozót beharangozó budapesti sajtótájékoztatón, meghirdette a II. Székelyföldért Labdarúgó Tornát, amelyre várják a csapatok jelentkezését! Minden este koncerttel zárul. A pénteki nagykoncert főszereplője a sokak által várt Bikini, szombaton délután a Swetter zenekar, este pedig Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon. Vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja a programsorozatot. A rendezvény ideje alatt az Optistyle Szalon vezetője, Simó Klára optikus tart szemvizsgálatot a látogatóknak, egyúttal Böjte Csaba „árváinak” gyűjt használt szemüvegkereteket, majd ősszel Dévára utazik, hogy a helyszínen megvizsgálja az otthonban élő gyermekek szemét, és új szemüveget készítsen számukra. A szervezők kérik, ha a látogatóknak van használt – és még használható – szemüvegkeretük, hozzák el és adják le az optikus sátorban. Az Erdélyország az én hazám Világtalálkozó idén megújult szervező-bizottságának tagjai: a Pásztortűz Egyesület Ilyés Emese és férje vezetésével, a Székelyföldért Társaság Incze Árpád elnök, valamint a Budapesti Székely Kör Ferencz Vilmos vezetésével. A tegnapi sajtótájékoztatón a fenti személyek mellett megjelent többek között Szász Jenő, az MPP tiszteletbeli elnöke, Izsák Balázs, a SZNT elnöke, valamint Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke. A rendezvény fővédnöke két év kihagyása után ismét Bethlen Farkas, Verőce polgármestere. „Aki nem tud országáért küzdeni, nem érdemel országot”. Wass Albert eme nemes gondolatával várnak mindenkit hétvégére Verőcére, a Csattogó-völgybe. Részletes tájékoztató a www.erdelyhon.hu honlapon olvasható.

MPP-PRESS

Marosvásárhely: RMDSZ-es személyt támogatna az MPP és az EMNT a polgármesteri tisztség kapcsán

 

Az RMDSZ-es Vass Leventét, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosát indítaná közös jelöltként a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért az EMNT és MPP, azonban a helyi RMDSZ még nem egyezett bele a javaslatba. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a Krónikának kijelentette, a városi a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi az ügyben, a marosvásárhelyi RMDSZ többé nem fogad el "fentről érkező ukázokat". Emlékeztetett, a helyi szervezet engedékenysége már két alkalommal, 2004-ben Kelemen Atilla és 2008-ban Borbély László indulásakor is balul sült el, amikor is Dorin Florea jelenlegi polgármester már az első körben leelőzte a két jelöltet. (krónika)

Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke bírálta az RMDSZ-t, hogy már elkezdte nevesíteni jelöltjeit a jövő évi helyhatósági választásokra.

„Az elmúlt hetekben az RMDSZ ismét bizonyságot tett arról, hogy hogyan képzeli a továbbiakban is a magyar összefogást, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy például Háromszéken már megnevezte megyei tanácselnök-jelöltjét, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán polgármester jelöltjét”, mondta Bálint. Az MPP-s politikus szerint mindez arra mutat, hogy folytatódik a „Markó féle összefogás”. Hozzátette: Háromszéken nem lenne gond a külön indulással, de az MPP úgy gondolja, hogy nem lenne tisztességes addig nevesíteni jelölteket, míg nem tárgyal a politikai élet többi magyar szereplőjével. Bálint József úgy értékeli, hogy a helyhatósági választások előtt a magyar politikai erőknek egy etikai kódexet kellene aláírjanak, elsősorban Székelyföldön, hogy ne veszélyeztessék a magyar összefogást, ott ahol szükség lesz rá, például szórványban.

Sepsi Rádió

Előválasztást, amíg nem késő!

A hírek szerint mind az alakulóban lévő Tőkés-párt, mind az MPP támogatja Vass Levente polgármesterjelöltként való indulását a jövő évi helyhatósági választásokon. A fiatal politikust az EMNT javasolta, értesüléseink szerint az RMDSZ felső – megyei és országos – vezetésének sugallatára.

Vass Levente – bárhonnan is néznénk – nem tartozik az ismert politikusok közé sem Vásárhelyen, sem másutt. Legfőbb erénye: fiatalsága. A többiről, ha van neki – feltételezhetően van –, nem volt alkalmunk megbizonyosodni. Vele kapcsolatban önkéntelenül egy korábbi eset jut eszembe, amikor Bárczi Győzőt nevezték ki Vásárhely alpolgármesterének, s akiről a városlakók zöme egy esztendővel utána sem tudta, kicsoda. Tény, hogy a helyi média nem a róla, a tevékenységéről szóló beszámolókkal van tele. Ami – tekintve a médiabeli viszonyokat – nem kimondottan rossz jel.

Egyértelműen ellene, pontosabban jelöltsége ellen szól, hogy ő volt Cseke Attila miniszter tanácsosa, tehát az ő nevéhez is fűződik a román egészségügyi rendszer mindeddig példátlan mértékű szétzilálása. Ilyen előzmények után jobb helyeken vezekelni szokás, legalábbis néhány évig jó messze elkerülni a politikai és közéletet. Továbbá: nem tudom, hogyan gondolták azok, akik jelölték, de tudtommal nem is vásárhelyi illetőségű, magyarán: nem ide szól a „buletinje”, tehát választójoga sincs Vásárhelyen.

Igaz, ez könnyen orvosolható, de – kérdem én –: mennyire számíthat vásárhelyinek az, aki – formailag legalábbis – csak ezután számít helyi polgárrá válni? Hogy egyebekről most ne szóljak… Annyit azonban mégis hozzáfűznék, hogy a román médiában máris azt firtatják: miként lehetséges, hogy magáncégein keresztül – közhivatalnokként – állítólag igenkomoly összegeket  forgat?

A minap arról beszélt az egyik EMNT-alelnök, hogy milyennek kellene lennie a vásárhelyi polgármesterjelöltnek. Azt mondta: elsősorban olyannak, aki nyerni képes, aki maga mögé képes állítani a magyar szavazókat, s aki mellé – nem mögé, nem elé! – oda lehet állni… Szép szavak, szép gondolatok, vágyak… Kérdem én: Vass Levente olyan személy, akire az EMNT-alelnök gondolt?

Az esetnek van még egy vetülete: hogyan lehetséges, hogy a helyi ellenzéki erők – EMNT, MPP – az RMDSZ felső vezetésével egyeznek meg, miközben a helyi szervezettel tárgyalnak? Mert mondjanak bármit, kívülről így fest a kép. Nem beszélve arról, hogy az esetnek voltak már előzményei, 2004-ben és 2008-ban is a helyi RMDSZ-szervezet feje fölött döntöttek a jelölt személyéről – az első esetben bizonyíthatóan román párttal kötött politikai alku részeként. Mondjam azt, hozzászoktam, hogy az RMDSZ-ben így értelmezik a belső demokráciát – azaz semmibe veszik… De hogy ehhez az ellenzéki erőkben leljenek tettestársra, az mintha már túl sok lenne a gyomromnak…

Hozzászoktunk, hogy Romániában előregyártott forgatókönyvek szerint bonyolítják a politikai történéseket. Nos, azt kell gondolnom, valamiféle koalíciós háttéralkunak kell lennie az ügy mögött, mert nekem úgy tűnik, az RMDSZ-ben valaki, valakik mögöttes célt követve azon ügyködnek, hogy ismét esélytelen jelöltet indítsanak a polgármesteri székért.    

Ezek után talán mégiscsak helyesebb, demokratikusabb lett volna előválasztáson eldönteni, s nem elvtelen háttéralkuk eredményeként, ki legyen a magyar polgármesterjelölt. Szerintem még nem késő.

kozpont.ro

Gazdaságfejlesztési tervekről beszéltek Nyújtódon

Szerzõ: Jancsó Katalin

Horváth I. Zoltán szerint csinos haszon nyerhető a feketebodza termesztéséből

Horváth I. Zoltán, a Magyar Polgári Párt gazdasági és vidékfejlesztési szakosztályának elnöke a festékbodza (kevésbé fennkölten fekete bodza) termesztési technológiájával, valamint a felvásárlópiac biztosításával próbálja segíteni a nyújtódi gazdákat. Erről a pénteken szervezett falugyűlésen esett szó, amelyen kevesen jelentek meg, ezért az előadó személyesen beszélgetett el mindenkivel.A gazdasági szakembert a találkozó céljáról faggattuk, hogy a gazdakör azon tagjai is, akik nem tudtak megjelenni a megbeszélésen, tisztában legyenek az ismertetett mezőgazdasági technológiában rejlő lehetőségekkel.

A festőbodza-termesztés technológiája

A környezetmérnök elmondta, nem véletlenül látogatott el a faluba, ugyanis itt a gazdakör létezése garanciát jelent átfogóbb gazdasági elképzelések megvalósítására. A Nyújtódon már bemutatott bodza-, energiafűz- és diótermesztéssel kapcsolatos elképzelések nemcsak több lábra állítanák az itteni mezőgazdaságot, hanem anyagilag is hatékonyak, és környezetvédelmi szempontból hasznosak.

A mostani találkozón a festőbodzával ismerkedhettek meg az érdeklődők, mint élelmiszeripari alapanyaggal. A szakember elmagyarázta, hogy a technológia pontos betartásával olyan ültetvényt lehet felállítani, amely 30- 40 évig életképes, és a hektáronkénti, kezdeti 900 eurós befektetés után tetemes hasznot hoz. Az első évben a festőbodza-koronát alakítják ki nyeséssel, és ezután 2-3 méteres ágakat lehet nevelni. Már a második évtől termést hoz, a harmadik évtől 20-22 kiló bodzát lehet szüretelni, tehát egy hektáron mintegy 8000 kilót.

Megvan a felvásárló is

Az elképzelés lényege, hogy nem csak a technológiát és csemetéket, hanem a felvásárlót is biztosítják, így a szóban forgó magyarországi partner vállalta, hogy helyben veszi át a minimálisan két hektárról szüretelt termést, amikor az eléri a legideálisabb érési szintet, a 9-11%-os cukortartalmat. Ugyanis ekkor kell leszedni, hogy a maximális árat lehessen kapni érte, mert ebben az állapotban alkalmazható az a technológia, amelynek során a léből por nyerhető. A termesztési technológia betartása esetén hektáronként 2000 euró haszonra számíthatnak a gazdák.

Horváth I. Zoltán bárkinek részletekkel szolgál a festőbodza, az energiafűz és a dió termesztésével kapcsolatban az okofalu@ yahoo.com címen.

MPP-PRESS

9

Sarmasági élethelyzet 2011

Aktuális helyzet fényképeken (nagyításhoz klikkelj a képre):

20110415_048 20110415_001 20110415_002 20110415_003 20110415_004 20110415_005 20110415_006 20110415_007 20110415_008 20110415_009 20110415_010 20110415_011 20110415_012 20110415_013 20110415_014 20110415_015 20110415_016 20110415_017 20110415_018 20110415_019 20110415_020 20110415_021 20110415_022 20110415_023 20110415_024 20110415_025 20110415_026 20110415_027 20110415_029 20110415_030 20110415_031 20110415_032 20110415_033 20110415_034 20110415_035 20110415_036 20110415_037 20110415_038 20110415_039 20110415_040 20110415_041 20110415_042 20110415_043 20110415_044 20110415_045 20110415_046 20110415_047

20110422_025 20110420_001 20110420_002 20110420_003 20110420_004 20110420_005 20110420_006 20110420_007 20110420_008 20110420_009 20110422_002 20110422_003 20110422_004 20110422_005 20110422_006 20110422_007 20110422_008 20110422_009 20110422_010 20110422_011 20110422_012 20110422_013 20110422_014 20110422_015 20110422_016 20110422_017 20110422_018 20110422_020 20110422_022 20110422_023

Megoldási változatok amelyek együttesen nem kerülnének (elkótyavetyélt) milliárdokba:

Talajnedvesség-szabályozás Erdélyben

Szélesebb értelemben a nedvességszabályozás a hiányzó víz pótlását, valamint a felesleges vizek elvezetését és lecsapolását jelenti. Vannak országok , ahol a teljes körű nedvességszabályozás, tehát az öntözés és a vízelvezetés is beletartozik.

clip_image002

1.ábra Általános vizfolyás modell

A vízbő vízháztartási helyzetek alapvető megnyilvánulásai:

• káros felszíni vizek keletkezése,

• levegőtlenséggel járó túl nedves talajállapot,

• magas talajvíz okozta vízbőség.

Talajvíz és szikesedés összefüggése

• A szikesedés legfontosabb oka a talajvízből történő só-felhalmozódás. Talajvízből történő szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik.

• A kritikus talajvízszintet a só-felhalmozódás, illetve a só-kilúgzás mérlege alapján határozták meg. A só-mérleg meghatározásánál figyelembe vett jellemzők:

• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

• a talaj átlagos oldható sótartalma,

• a talajvíz só- és nátriumtartalma,

• a talaj kémhatása.

• általában a „kritikus talajvízszint” mélysége 1,5-4 m között változik.

A vízbő vízháztartási helyzetek megelőzése:

• A felszíni vizek összegyülekezése megelőzhető:

• tereprendezéssel, amely megszünteti a lefolyástalan mélyedéseket,

• a lefolyástalan teknők cél-drénnel való víztelenítésével,

• mikro tereprendezéssel, átművelhető, átjárható vápák kialakításával,

A felszíni vizek elvezetésére a gyakorlatban leggyakrabban a csatornanyitó ekével kialakított ideiglenes levezető csatornákat és ritkábban cél-dréneket alkalmazzák. A tábláról elfolyó víz befogadójaként a táblaszéli csatorna szolgál, az üzemi csatornahálózat valamilyen közcélú csatornába torkollik. A szívócsövek szabályosan, többnyire párhuzamosan futva csapolják le a felesleges vizet, illetve akadályozzák meg a talajvíz felemelkedését.

A dréncsövek mélységének megválasztása

• Figyelembe kell venni az alábbi hatásokat: Minél mélyebb a dréncső, annál hatékonyabb és nagyobb mélységben szabályozza a talajvizet, de emellett

• számos hátránya is van a mélyebb fektetésű szívó- és gyűjtőrendszernek:

– Több vizet visz el és hosszabban üzemel, ezért működése drágább.

– Az elvitt nagyobb mennyiségű víz a száraz periódusban hiányozhat.

– A mély fekvésű dréncső kötött talajokon csak a talajvizet szabályozza, de nem képes elvezetni a felszíni vizeket, mert nem lehet a dréncső fektetési mélységéig lazítani a talajt.

Nagy agyagtartalmú talajokon sekély drénezés

• Az előnyök és a hátrányok mérlegelése kötött talajokon az ún. sekély, kb. 1-1,5 m fektetési mélységű dréncsövek javára dőlt el.

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz. A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg. A mélylazítók többsége legfeljebb 60 cm mélységig képes a talajt meglazítani

Miért „sekély drén”?

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy

– a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz.

– A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg.

Elfogadhatóak

• Az altalajcsövezés, a talajjavítás és a 4-5 évenként megismételt mélylazítás lehetővé teszi a szívódrének távolságának 15-20 m-ig történő növelését.

• A kémiai javítással és mélylazítással egybekötött altalajcsövezés visszafordíthatatlanná teszi a sókilúgzást és felgyorsítja a termőréteg mélyülésének folyamatát.

• Altalajcsövezés nélkül az időnként megemelkedő talajvíz növeli a talajszelvény sótartalmát, de ennek ellenére hosszabb távon a negatív sómérleg jellemző.

• Szikes talajtani körülmények között is bevált a sekély drénezés.

• Ezen a talajon különösen fontos, hogy a mélylazító elérje a drének árokszűrőjének felső részét, és így az altalajcső a felszíni vizek elvezetésében is részt vegyen.

• A tartós hatású árokszűrőzés különösen fontos, ezért ezeken a talajokon – legalább azokon a táblarészeken, ahol felszíni vizet is el akarnak vezetni – mélylazítóval elérhető magasságig homokos kavics árokszűrőt kell alkalmazni.

Vízrendezés (drénezés)

A talajcsövezés módjai, elemei

Talajvizes modell

clip_image004

Kötött talajú modell

clip_image006

Lecsapolás

Lecsapolás annyit jelent, hogy csövekkel összegyűjtik a vizet, és elvezetik. Vannak úgynevezett drain(drén) csövek, ezeket be kell ásni a talajba, bele tudjon szivárogni a víz, (olyan a cső szerkezete) és a csőben összegyűlt víz a közeli folyóba vagy tóba ömlik. A mocsár helyén kiváló termőföld lesz.

A lecsapolás módozatai

nyílt árokrendszer;

– felszín alatti drén hálózat

Talajcső rendszerek

Függőleges (vertikális)

• Függőleges víznyelő talajcső

• Szivattyúzott függőleges talajcső

• (befogadóba vezetjük)

Vízszintes (horizontális)

• Cél drénezés

• Teljes drénezés

clip_image008

Felszín alatti drénhálózat

Az alagcsövezés föld alatti vízelvezetés, amelynek célja a növényzet, vagy az építmények szempontjából káros talajnedvesség csökkentése.

függőleges drén : a talaj nedvességét a vízzáró réteget áttörő nyelőkutakon keresztül viszi le a vízvezető alsóbb rétegbe.

vízszintes drén : a felszín esésviszonyaihoz alkalmazkodik, közel vízszintes irányban vezeti az összegyűjtött nedvességet a nyílt befogadóba

clip_image010 clip_image012

2.ábra. a) dréncső elhelyezése, b) rétegvonal és a dréncsövek elhelyezése

A vízszintes talajcsövezés elemei:

Szívók: feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásnak közvetlen szabályozása, valamint a vízfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása.

Gyűjtők: célja a szívók számára felszín alatti befogadó hálózat létesítése, illetve az összegyűjtött talajvíz folyamatos bevezetése a főgyűjtőbe vagy a nyílt befogadóba. Az egy gyűjtőbe csatlakozó szívók összességét talajcsőfürtnek nevezzük.

Főgyűjtők: több talajcsőfürt vizét gyűjtik össze és szállítják a nyílt befogadóba.

Előnyök

Nyíltgyűjtős:

egyszerűbb kivitelezés;

kisebb beruházási költség;

nem szükséges nagy csövek használata;

a talajcsövek működésének ellenőrzése könnyebb;

a hálózat tisztítása egyszerűen megoldható.

Zártgyűjtős:

kisebb a kiesett terület;

kisebb a karbantartás költsége;

nagyobb táblák alakíthatók ki.

Hátrányok

Nyíltgyűjtős:

• a nyíltcsatornák miatt nagy a termelésből kieső földterület

• nyílt csatornák és műtárgyak karbantartása munkaigényes

• a sűrű csatorna akadályozza a gépek mozgását

Zártgyűjtős:

• nagyobb esés kell, ezért szivattyúzni kell

• nagyobb a beruházási költség

• nehéz a szívók működésének ellenőrzése

• a tisztítás közvetlenül nem oldható meg

Nyíltgyűjtős: ott kerülhet rá sor, ahol a felszín viszonylag sík, a nyílt befogadó magassági helyzete lehetővé teszi a szívók közvetlen becsatlakozását, és jelentős felszíni vízzel kell számolnunk.

Zártgyűjtős: kialakítására tagoltabb felszínű területeken kerülhet sor.

clip_image014

clip_image016

clip_image018

clip_image020

3.ábra A vízszint változása szívócsöves drén használatával

clip_image022

4. ábra A szívócsöves drén és a terasz miatti vízszint változás

clip_image024

6.ábra Felszínről való vízelszívás dréncsöves elvezetéssel

Vízkár elleni védelem és a lefolyás szabályozása

Dombvidéki területeken a vízelvezető hálózat, a víz elvezetése útján, egyben lejtőmegszakító mű is. A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van.

A hiányzó, vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát lerontja, ezért a lejtős területek hosszú távú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat.

A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A hálózat általános elrendezését az 7. ábra mutatja.

clip_image026

7.ábra. A felszíni vízelvezető hálózat részei

A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei a következők:

—övárkok és övcsatornák,

—teraszcsatornák,

—lejtőirányú keresztcsatornák,

—vízlevezetők,

—befogadó és vízelvezető csatornák.

A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt helyzetük szerint a következők:

– övdrén,

– teraszdrén,

– övdrénsor és

– mezőszerű talajcsőhálózat.

A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata,

valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló. Azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazdaságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál

Övcsatornák

Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvonalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Rendszerint a terület legmagasabb határvonalain húzódó, szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Az övcsatorna gyepes vízelvezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasági létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni(8 ábra)

clip_image028

8.ábra. Teraszolt terület övcsatorna rendszer

A keresztszelvények és a csatorna hossz szelvényének kialakítása egymáshoz szorosan kapcsolódik.

clip_image030

9.ábra. Övcsatorna mintakeresztszelvény

Az övcsatornák legáltalánosabb mintakeresztszelvényét mutatja a 9. ábra. Ez a szelvény általában 5% esésig alkalmazható, ennél nagyobb esésnél rendszerint burkolatra van szükség. A burkolatokat gazdaságossági okokból csak a csatorna középvízszintjének magasságáig kell megépíteni. A földcsatornákat és burkolt szakaszokat egymással kombinálva kell alkalmazni

Teraszcsatornák

A maximum 12%-os keresztirányú eséssel rendelkező teraszlapokat, különösen nagyobb rézsűmagasság esetén, teraszcsatornákkal kell vízteleníteni. A teraszon hosszirányban vezetett árkot legcélszerűbben a terasz körömpontjában (a rézsű lábánál) vezethetjük. Kisebb teraszfelületek esetén megengedhető, hogy csak minden második vagy harmadik teraszon létesítsünk elvezetőcsatornát.

A teraszcsatornák méretezését szőlő és gyümölcs hasznosítás esetén az 50 éves visszatérésű csapadékra indokolt elvégezni. A mértékadó vízhozamot, tekintettel arra, hogy kis vízgyűjtő területről van szó, a racionális méretező módszerrel célszerű meghatározni.

A racionális méretezési módszer lényege, hogy a mértékadó vízhozamot az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadékból számoljuk, mert ez adja a legnagyobb árhullám csúcsot

Lejtőmegszakító keresztcsatornák

A lejtőmegszakító keresztcsatornák a terület kisebb esésű részein a lejtőn lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulását megelőzzék. Mintakeresztszelvényeik megegyeznek a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok méreteivel.

Vízlevezetők

A vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyíltfelszínű csatornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. Főleg a teraszcsatornák és az árapasztók vizét vezetik a befogadóba, de alkalmasak az övcsatornák,

a helyi mélyedések és a környező területek vizének elvezetésére is. A vízlevezetők lehetnek nyílt felszínű csatornák és zárt csővezetékek.

A leggyakrabban gyepes vízlevezetőket alkalmazunk, például a teraszok vizét rendszerint ezzel vezetik a befogadóba. Ezek a legrövidebb úton a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak.

clip_image032

10. ábra A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása

A vízlevezetők és a teraszok tervezésének kapcsolatát a 10. ábra szemlélteti. Az ábra bal oldalán a helytelen , jobb oldalán pedig a helyes megoldást látjuk. Az ábra arra is példa, hogy a vízlevezető tervezése nem elhatározás kérdése, ugyanis ha a terephajlat egy bizonyos mértéket elér, ott a területhasználat érdekében feltétlen szükség van egy vízlevezetőre.

clip_image034

11. ábra. Vízlevezetők mintakeresztszelvényei:

a – parabola szelvényű gyepes vízlevezető, b – V szelvényű burkolt, ún. köves vízlevezető

A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása A nyílt vízlevezetők általános mintakeresztszelvényeit a 11. ábra mutatja. A parabola szelvényű csatorna jól illeszkedik a természetes terepmélyedéshez, további előnye, hogy a víz a szelvény legmélyebb részén a hordalék lerakódása nélkül lefolyhat. A burkolt meder alkalmazása minden olyan esetben szükséges, amikor a vízlevezetőt egyben közlekedési célokra is használjuk.

A vízelvezetők a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak. Készülhetnek azonos és változó keresztszelvénnyel. A gyepes vízlevezetők 6–18 m szélesek, a köves vízlevezetők pedig a közlekedési nyomtávnak megfelelő szélességűek

Annak érdekében, hogy a vízlevezetőben ne legyenek káros kimosódások, a víz sebességének csökkentésére növényzetet telepítünk a mederbe. A súrlódást (sebességcsökkentést) szolgálja a lapos parabolaszelvény is. Az ilyen vízlevezők nagy előnye, hogy a környezetbe nagyon jól illeszkednek, és lényegesen olcsóbbak, mint a kövezett (betonból készült) vízlevezetők.

A növényzet szerepét a 12. ábra szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy az n érdességi tényező annál nagyobb, minél kisebb a h lefolyási vízmélység. A kis vízmélység érdekében a vízlevezetőket szélesre, legalább 12—18 mre tervezzük.

clip_image036

12 ábra A mederérdességi tényező a növényzet függvényében

Befogadó és vízelvezető csatornák

A befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A csatornák vonalvezetési kialakításánál alapelv, hogy a vízfolyás a völgy mélyvonalán haladjon. Ahol a meglévő meder ezt az igényt nem elégíti ki, ott lehetőség szerint korrigálni kell a meder nyomvonalát. Értékes műtárgy megtartása céljából vagy községi belsőségek kötöttsége miatt azonban ettől el lehet térni.

Számítási adatok:

Vízgyűjtő: 6,7 ha,

A 6. ábra szerint Réselés 5 sorban 4—4 db, 1,8 cm × 3,6 cm méretű nyílás, fektetési mélység, d2 = 0,8 m, terasz árok mélysége, d1 = 0,9 m.

Megoldás: A mértékadó vízhozam Qm = A q = 6,7 ha ⋅ 0,86 l/s⋅ha = 5,8 l/s.

A felszíni víznyelő vízemésztését (vízhozamát) a nyíláson való vízkifolyás képletéből kiindulva számíthatjuk, azaz ,

clip_image038

ahol

µ — a vízhozam tényező, (µ ≈ 0,62);

A — a nyílás keresztmetszete, m2

g — nehézségi gyorsulás, m/s2;

H — átbukási magasság, m.

A H átbukási magasság az 6. ábra szerint

H = 0,7 d_1 + d2 = 0,7 ⋅ 0,9 m + 0,8 m = 1,43 m .

A hatékony beömlési keresztmetszet, figyelembe véve, hogy a rések fele a fenntartási technológia szerint 50%-ban eltömődött: továbbá

Ah = 0,5 (5 ⋅ 4 ⋅ 0,018 m ⋅ 0,036 m ) = 0,0065 m2 .

Q s ⋅ =2/3 0,62 ,0,0065 m2 √2. 9,81 m/ s 1,43 m = 0,014 m /s azaz Q = 14 l/s.

Tehát az 6. ábrán vázolt felszíni víznyelő képes a Qm = 5,8 l/s vízhozam elvezetésér

Sáncolás

A felszíni vizek gyors elvezetésére ismerünk egy másik- valamivel gyorsabb megoldást is aminek „sáncolás” a neve. Sáncolásnak nevezzük a terep olyan mesterséges hullámosítását, vagy bordázását, amelynek célja a felszíni víz visszatartása, vagy a befolyó csapadék kártétel nélküli elvezetése. A sánc szerepe ennek megfelelően kettős:

⎯ a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása,

⎯ az összegyülekező víz beszivárogtatása és a többletnek gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe továbbítása.

clip_image040

13. ábra. A Kund-féle hullám alakú sánc jellemzői

A hagyományos hullám alakú sánc részeit és az egyes elemek megnevezését az 13. ábra mutatja. A földmunkák gépesítésének fejlődésével megfigyelhető a sáncok méretének növekedése és alakjának megváltozása. E fejlődés eredményeként sáncolással esetenként teraszokat is ki lehet alakítani. Az ilyen sáncot terasz sáncnak nevezzük.

A sáncok típusai

A sáncok hossz-szelvényük alapján lehetnek: vízszintes és lejtős sáncok. A vízszintes sánc a szintvonala irányában halad, így a sáncnak nincs esése, ezért a fölötte lévő területről lefolyó vizet tározza. A lejtős sánc esésben halad és vízlevezetőhöz csatlakozik. A víz visszatartása

érdekében a sánc lehet duzzasztott vízszintű is. A sánc-árok azonban ez esetben is rendelkezik valamilyen vízelvezetési lehetőséggel.

A mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek átművelhetők (a sáncrézsű hajlása ne haladja meg a 25%-ot) és nem átművelhetők.

A hagyományos Kund-féle sánc 4–5% lejtőhajlásig építhető meg a szokásos 0,4 m-es sáncmagassággal, ennél meredekebb lejtőn a sánc már nem átművelhető.

A nem átművelhető sáncok, más néven teraszsáncok a tábla szélén épülnek. A sánchát meredekebb felét cserjésíteni is lehet, amelynek típusait a 14. ábra mutatja.

A teraszsáncok ajánlatos rézsűhajlása 3–4% lejtő-hajlásnál 1:6, 5–6%-nál 1:5, és ennél meredekebb lejtőknél pedig 1:4. A széles alapú sáncokat, miután nem rendelkeznek a víztározásra alkalmas árokkal, jó vízvezető képesség és kisebb lejtőhajlások esetén célszerű alkalmazni.

clip_image042

14.ábra. a. Teraszsánc-típusok: a – keskeny alapú teraszsánc, b – széles alapú teraszsán

Teraszozás

A teraszok osztályozása

A teraszozás olyan lépcsős műterep kialakítását jelenti, amellyel a terepesést a mezőgazdasági művelés igényeihez alakítjuk. A teraszozással szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását és lényegesen csökkenthetjük a talajpusztulást. A teraszokat általában szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben, meredek terepnél, erdőtelepítés céljából is létesülhetnek.

A lejtős területek potenciális termőhelyi adottságainak –a kedvező benapozás és jobb hőháztartás – kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helybetartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk.

Különösen a történelmi borvidékeken a síkvidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel.

Gyümölcsös és szőlőültetvények számára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint

– eséscsökkentő,

– víztartó,

– vízvezető teraszok lehetnek

Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) zérus, keresztirányú esésük pedig ennél nagyobb.

A víztartó teraszoknak úgyszintén nincs hosszirányú esésük, keresztirányú esésük azonban vagy nulla, vagy ellenesésű (befelé lejt).

A vízvezető teraszok hosszirányú esésűek és keresztirányban ellenesésük is van.

A lépcsős teraszok a megtámasztás módját illetően

– rézsűs és

– támfalas teraszok lehetnek.

A teraszozott terület lehet folyamatos és megszakított. Szőlők esetén 12%, gyümölcsösnél pedig 17% lejtőmeredekség felett folyamatos teraszokat építünk.

A csatorna- és tányérteraszok rendszerint erdősítés céljából meredek lejtőkön kialakított, vizet visszatartó, csatorna vagy tányér alakú földművek (15. ábra.). Hosszirányú esés nélkül és szintvonallal párhuzamosan épülnek

clip_image044

15.ábra. A tányérterasz kialakítás

A terasz koronaszélessége. Üzemszervezési szempontokat is figyelembe véve szőlő ültetvénynél meredekebb lejtőn (>17%), vastagabb humusztakaró esetén a háromsoros elrendezés illeszthető harmonikusan a tájba.

Gyümölcsös esetén — meredekebb lejtőn az egysoros elrendezést, — lankásabb lejtőn a kétsoros elrendezést használjunk. Ezek a szabályok nem merevek, s az elrendezéseket a terephez igazodva vegyesen is lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni, hogy kisebb koronaszélesség esetén a terasz állékonysága jobb és a földmunka is kevesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a széles teraszokra vonatkozó törekvések nem mindig hozták meg azt a gazdasági eredményt, amelyet vártak tőlük, sőt a széles teraszok lerontják a lejtős területek kedvező természeti adottságainak (benapozás, jobb felmelegedés) érvényesülését,

melynek következtében a széles teraszok a fajlagos terméseredményeket tekintve sok esetben alulmaradnak a keskeny (két–három-soros) teraszokkal szemben.

A terasz esése. A terasz kereszt- és hosszirányú esését legnagyobb mértékben a csapadékviszonyok, a talaj beszivárgási viszonyai és a művelés igényei szabják meg.

Csapadékszegény területeken, ahol az állomány fejlődéséhez valamennyi csapadékra szükség van, a koronát ellenesésben kell kialakítani.

Amennyiben a csapadék mennyisége évi átlagban éppen elegendő, a terasz korona esését a talaj víznyelő képességének függvényében kell megszabni.

Amennyiben a csapadék évi mennyisége meghaladja a növényzet vízigényét, a teraszokat keresztirányú és hosszirányú eséssel kell megtervezni. A keresztirányú esés leggyakrabban 7–11% között van. A keresztirányú esést a kritikus lejtőhossz és a művelés kritikus esésének

figyelembevételével ellenőrizni kell.

A terasz bevágásának és töltésének hajlásszöge. A terasz mértékadó igénybevétele — abban a vonatkozásban, hogy megcsúszik vagy suvad — az építés idején van. Ha a terasz víz elleni védelme megoldott, akkor később a terasz állékonysága a tömörödés és a növényzet megkötődése következtében javul.

A viszonylag meredek hajlás ellenére is a bevágások rézsűi ritkán mennek tönkre. A napenergia minél jobb hasznosítása érdekében ugyanakkor kívánatos is a nagyobb hajlásszögek alkalmazása. Szivárgó talajvíz vagy rétegvíz esetén a bevágást övdrének alkalmazásával védeni kell, ugyanis a teraszok tönkremenetelét csaknem mindig a víz miatti stabilitásvesztés okozza

Gyakorlati megoldás

clip_image046

5.ábra Vakond-drénezéses módszer az ideiglenes és gyors víztelenítéshez

clip_image048

6.ábra Talajtani labor modellje

IRODALOM

Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M., 1998. Crop evapotranspiration – Guidelines for computing crop water requirements – FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, (http://www.fao.org/docrep/X0490E/x0490e06.htm)

Bauer, P., Thabeng, G., Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004. Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluctuations in the Okavango Delta, Botswana. J. Hydrol. 288, 344–355.

Bond, B.J., Jones, J.A., Moore, G., Phillips, N., Post, D., McDonnell, J.J., 2002. The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16 (8), 1671–1677.

Brutsaert, W., 2005. Hydrology: An Introduction. Cambridge, ISBN -13 978-0-521-82479-8.

Danszky, I. (szerk.), 1963. Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 557 pp.

Gazal, R. M., Scott, R. L., Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006. Controls on transpiration in a semiarid riparian cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56–67.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008a. „Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations” J. Hydrol. 349, 6–17 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008b. Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal rhythm of groundwater level and baseflow. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, Hydrological Sciences (HS) session, HS7.3 subsession, page Conference CD.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., 2009a. Napi periódusú változás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 2. szám, 2009. március-április., p. 23-37.

Gribovszki Z., 2009b. Evapotranszspiráció számítása a talajvíz napi periódusú változása alapján. doktori (PhD) értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 107.

Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B., Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D., Schaeffer, S., Snyder, K., MacNish, R., Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttleworth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000. Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measurements. Agric. Forest Meteor. 105, 281–309.

Hughes, C. E. – Kalma, J. D. – Binning, P. –Willgoose, G. R. –Vertzonis, M., 2001. Estimating evapotranspiration for a temperate salt marsh, newcastle, australia. Hydrol. Process. 15, 957-975, doi: 10.1002/hyp.189, 15(doi: 10.1002/hyp.189):957–975.

Kalicz, P., Gribovszki, Z., Kucsara, M., Vig, P., 2005. A vegetáció hatása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Poszter, xlvi. hidrobiológus napok “szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára”, “magyarország kisvízfolyásainak ökológiai viszonyai”, Tihany, 2004. október 6-8. Hidrológiai Közlöny, 85(6. szám, 2005. November-December.): 50–52.

Kalicz P., 2006. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. PhD thesis, Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron. p. 182.

Kisházi P., Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48.

Loheide, S. P. II, Butler, Jr. J. J., Gorelick, S. M., 2005. Use of diurnal water table fluctuations to estimate groundwater consumption by phreatophytes: A saturated-unsaturated flow assessment, Water Resour. Res., 41, W07030, doi:10.1029/2005WR003942.

Loheide II., S. P., 2008. A method for estimating subdaily evapotranspiration of shallow groundwater using diurnal water table fluctuations. Ecohydrology, 1:doi: 10.1002/eco.7, 59–66.

Marosi, S., Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp.

Meyboom, P., 1964. Three observations on streamflow depletion by phreatophytes. J. Hydrol. 2, 248–261.

Mitsch, W. J., Gosselink, J. G., 2000. Wetland. John Wiley and Sons, New York.

Nachabe, M., Shah, N., Ross, M., Vomacka, J., 2005. Evapotranspiration of Two Vegetation Covers in a Shallow Water Table Environment, Soil Sci. Soc. Am. J. 69, 492–499.

Reigner, I. C., 1966. A method for estimating streamflow loss by evapotranspiration from the riparian zone, Forest Sci. 12, 130-139.

Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2008. On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations, J. Hydrol. 349, 1–6 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014

Storcz, Cs., 2006. A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tóth, A., 2007. Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Tóth, J., 1963. A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins, J. Geophys. Res. 68(16), 4795-4812.

Török, A., 2008. A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak-menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Troxell, H. C., 1936. The diurnal fluctuation in the groundwater and flow of the Santa Ana River and its meaning, Trans. Amer. Geophys. Union, 17: 496-504.

Tschinkel, H. M., 1963. Short-term fluctuation in streamflow as related to evaporation and transpiration, J. Geophys. Res. 68(24), 6459-6469.

White, W. N., 1932. Method of Estimating groundwater supplies based on discharge by plants and evaporation from soil – results of investigation in Escalante Valley, Utah – U.S. Geological Survey. Water Supply Paper 659-A., pp 1-105.


Államvizsga dolgozat része

clip_image002[4]

clip_image002[6]

clip_image004[4]

Köszönet illeti Horváth Zoltán munkáját a fentebb közölt műszaki megoldásokért.

>