""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Csak ülök és nézek

Az elmúlt 21 évben számtalan esetben láthattuk-hallhattuk azt, hogy RMDSZ-es vezetők, tisztségviselők kioktatnak valakit, hogy nem a pálya széléről kell kiabálni, hanem ott kell lenni a parlamentben meg a kormányban, s képviselni, tárgyalni, “elintézni”. Különösen sok ilyen kritika érte a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy még bár be sincs jegyezve, egy “baráti társaság”, valamiféle bélyeggyűjtő klub, amelyik csak nagyokat nyilatkozik, de azzal semmit nem ér el, mert azzal semmit nem lehet elérni. (Ehhez képest ma már mindenki Székelyföl autonómiájáról beszél, több tíz önkormányzat hivatalos népszavazást írt ki, középületek garmadáján leng Székelyföld zászlaja, vezető RMDSZ-es politikusok nyilatkoznak a sajtónak úgy, hogy a háttérben ki van függesztve Székelyföld térképe, stb., stb. – de most nem ez a téma.)
Ezek után kicsit meglepődve figyeltem az elmúlt napokban a sajtót, ahol sorra jelentek meg azok a nyilatkozatok, miszerint az RMDSZ ilyen-olyan szervezetei, szerveződései meg partnerei nem értenek egyet az államelnök által javasolt közigazgatási átszervezéssel. Naná, hogy nem értenek egyet (még csak az hiányozna), de én meg nem értem, hogy mire jók ezek a nyilatkozatok? Hát nem ott vannak a parlamentben meg a kormányban? Nem bukik meg a kormány abban a pillanatban, hogy az RMDSZ kilép belőle? Akkor meg minek pazarolni az energiát nyilatkozatokra? Meg akarják hatni a népet? Ha ezt akarják, akkor tárgyaljanak keményen ott Bukarestben, s érjék el, hogy a parlament fogadja el a magyar közösség számára fontos autonómia-statútumokat, majd úgy szervezzék át a közigazgatást, ahogy számunkra a legmegfelelőbb. Ha ezt elérték, imádni fogják őket az emberek. Ha ellenben ezeket bár meg se próbálják, akkor ne számítsanak semmi jóra jövőben. Ha nem lesz jövő ilyenkor autonóm Székelyföld, s annak ellenére az RMDSZ még mindig kormányon lesz, akkor megérdemlik azt, hogy a választók alaposan megbüntessék őket.

Árus Zsolt, Polgári Élet

Semmilyen autonómiában nem tudnának megélni

Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy véli, Kovászna és Hargita megye semmilyen autonómiában nem tudna megélni, mert a két megye a bukaresti alapoktól függ, gazdaságuk kizárólag fakitermelésre és borvízre alapszik.

Vosganian vasárnapi, kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: nem érti egyes RMDSZ-es vezetők „büszkeségét”, hiszen Kovászna és Hargita megye a legszegényebb megyék köz tartozik Romániában.

„A külföldi beruházások nem jutottak túl a Kárpátokon, vannak szegény megyék, mint Vaslui vagy Botoşani, de Hargita és Kovászna is. Nem értem egyes RMDSZ-es vezetők büszkeségét, hiszen Hargita és Kovászna Románia legszegényebb megyéi közé tartozik. Ott a magyar hatóságok elűzték a külföldi befektetőket. Kovászna és Hargita megye kizárólag az erdőkből és a borvízből él. Nem lehet két megyét ebből működtetni. Szükségük van Románia fővárosára és a költségvetési alapokra még inkább, mint bármely más megyének. Kovászna és Hargita megye képtelen lenne bármilyen autonómia-formában létezni, mert teljes mértékben függnek a Bukarestből érkező pénzektől”, magyarázta Vosganian.

Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szombaton és vasárnap Kolozsváron részt vett a Liberális nők segíthetik Romániát című politikai képzési program indításán, amelyet a Liberális Nők Szervezete (OFL) kezdeményezett.

(Mediafax)

Magyar hegemóniát vizionál a székelyföldi románok fóruma

Az 1940-es második bécsi döntés által kijelölt horthysta határok visszaállítását célozza az RMDSZ régióátszervezési terve, a kisebbségi törvény pedig hivatalossá teszi a magyar nyelvet – véli két román civil szervezet a parlamenti pártokhoz intézett felhívásában. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM), illetve az Astra Egyesület arra kéri a parlamenti pártokat, hogy „helyezzék a pillanatnyi politikai érdekek főlé a nemzeti érdeket”, és utasítsanak el minden olyan törvényhozási kezdeményezést, amely az egységes román nemzetállam függetlenségét és egységét próbálja kikezdeni. A két szervezet vasárnap közzétett felhívása szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, illetve az RMDSZ régióátszervezési tervezetének elfogadása azt eredményezi, hogy „a történelem menete megfordul”, Romániában pedig feléled „a középkori magyar és székely hegemónia”. A két román civil szervezet szerint a kisebbségi törvény előírásai egységes nemzetállamból többnemzetiségű állammá alakítják majd Romániát, hivatalossá teszik a kisebbségi nyelveket, különösen a magyart, és kollektív jogokat biztosít a kisebbségeknek. Ennek következményeként „felhígul az ország szuverenitása”, mivel hivatalos döntések többé nem hozhatók a nemzeti kisebbségek megkérdezése nélkül.

Az RMDSZ régióátszervezési tervével kapcsolatban – amely 16 régióval számol, ezek egyike pedig a Székelyföld lenne – a románok fórum és az Astra Egyesület azt állítja, hogy a tervezet visszaállítja az 1940-es második bécsi döntésben Hitler, Mussolini és Horthy Miklós által Romániára kényszerített határokat. Ennek eredménye az lesz – hangoztatják –, hogy Székelyföld néven „etnikai enklávé” jön létre Kovászna, Hargita és Maros megyében.

A magyar szeparatista szervezetek követelései, Magyarország beleavatkozása Románia belügyeibe „aberrációk”, és nem felelnek meg a térség 42 százalékos román lakosságának akaratának.

„Méltósággal kívánunk élni a saját országunkban” – szögezik le a felhívásban, amelyben azt is kérik, hogy az állam vezetése vessen véget az „etnikai tisztogatásnak”, amely több mint húsz éve folyik a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok ellen.

Szerző(k): Krónika

MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák