Archive

Monthly Archives: május 2011

Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény

 

A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.

„A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását.” Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára” – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.

„Az RMDSZ a PDL zsarolásával próbálja kierőszakolni a törvény megszavazását. Helyette inkább a kulturális autonómia megvalósításával kellene foglalkoznia, vagy a régiókat kellene átrajzoltassa úgy, hogy a Székelyföld egységes térséget képezzen” – tette hozzá. Szász kijelentette, az MPP minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a törvényt ne lehessen elfogadtatni. Felhívást intéz a romániai politikai pártokhoz, de a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a tervezet hiányosságairól. Szász emlékeztetett, hat éve a Velencei Bizottság már egyetértet az MPP kifogásaival. Lapunk kérdésére, hogy miután megtorpedózza a kisebbségi törvénytervezetet, miként képzeli el az általa sokat emlegetett 2012-es összefogást, Szász kitérő választ adott. „Tudom, hogy az RMDSZ boszszankodna, de ezt a tervezetet nem szabad törvényerőre emelni. Soha nem a párt, hanem a közösség érdekében kell gondolkodni” – szögezte le.

„Csak sajnálni tudom Szász Jenőt, mert az RMDSZ-szel kel és az RMDSZ-szel fekszik” – reagált lapunk megkeresésére Kovács Péter, a szövetség főtitkára. „Szász Jenő úgy látja, ez a törvény az RMDSZ-nek kedvez, őt nem érdekli, hogy megszavazásából a romániai magyarság nyer. Mint ahogy azt sem érzékeli, hogy ez egy fontos lépés lehet a kulturális autonómia megteremtésében, illetve a végső cél, a területi autonómia elérésében” – mondta Kovács, aki szomorúnak tartja, hogy Szász többek között a PRM segítségét is kéri harcában.

Szerző(k): Szucher Ervin, kronika.ro

MPP-RMDSZ: elviekben közös polgármester-jelölt Marosvásárhelyen

A Maros megyei EMNT szerint az RMDSZ és az MPP megyei szervezeteivel elvi megállapodás született, hogy közösen indítanak polgármester-jelöltet Marosvásárhelyen, és hogy hétfőn együttműködési megállapodást írnak alá.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által vasárnap nyilvánosságra hozott „Együttműködési megállapodás” szövege szerint a dokumentumot „a marosvásárhelyi magyar közösség iránti történelmi felelősség” jegyében dolgozták ki azt követően, hogy az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői több ízben találkoztak.

A dokumentum szerint a polgármester-jelöltnek „dinamikus, köztiszteletben álló, szakmailag felkészült, a város gondjaira megoldást nyújtó személynek kell lennie, aki politikai, vallási, civil hovatartozástól függetlenül támogatja a jó kezdeményezéseket, és képes fejleszteni a város gazdasági, kulturális, tudományos és szellemi életét”.

Az EMNT szerint a megállapodást hétfőn kellene aláírni az RMDSZ marosvásárhelyi székházában, az RMDSZ képviselői szerint azonban a tárgyalások nem jutottak el a dokumentum aláírásának fázisáig.

Kolozsvári Szabadság

Nem irta alá a megállapodást a közös polgármester jelöléséről az RMDSZ

Együttműködési megállapodás helyett csupán egy szándéknyilatkozatot fogadtak el Marosvásárhelyen a közös, magyar polgármesterjelöltről. Az RMDSZ ezt sem írta alá. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi szervezetei elláták kézjegyükkel a dokumentumot. A politikai alakulatok még februárban ültek tárgyalóasztalhoz, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítsanak Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon. A legutolsó tárgyaláson, csütörtökön úgy álltak fel az asztaltól, hogy ma aláírják az együttműködési megállapodást, de utolsó pillanatban az RMDSZ-t képviselő Benedek István, városi elnök visszakozott. Arra hivatkozva utasította vissza a szándéknyilatkozat aláírását, hogy ehhez az országos vezetés beleegyezését kell kérnie. A Magyar Polgári Párt szerint is az összefogás az egyetlen járható út, ahhoz hogy magyar polgármesterjelöltje legyen Marosvásárhelynek. A szervezet megyei elnöke, László György kifejtette, ők csak egy közös jelöltet tartanak elfogadhatónak, nem támogatják az RMDSZ jelöltjét.

Marosvásárhelyi Rádió

MPP-PRESS

Ma derül ki az áruló PDL-szenátorok neve

http://manna.ro/porta/ma-derul-ki-az-arulo-pdl-szenatorok-neve-2011-05-23.html
2011.05.23

Tetemes összeg fejében több PDL-szenátor átpártol az ellenzéki USL koalícióba – állítja Iulian Urban PDL-szenátor a ziare.com-nak adott interjújában.Urban nem árulta el azok nevét, akik a Demokrata-Liberális Pártból átlépnek a Szociál-Liberális Szövetségbe, ám annyit elmondott, hogy olyanokról van szó, akik Emil Boc-ot támogatták a pártelnöki kampányban.Iulian Urban szerint okos húzás volt az USL részéről szenátorokat – és nem képviselőket – megvásárolni, mivel így hétfőtől a Szenátusban ellenzéki többség lesz A szenátor hangot adott abbéli aggodalmának is, hogy a megváltozott erőviszonyok miatt elképzelhető lesz, hogy megszavazzák az államfő felfüggesztését is.Urban úgy véli, több demokrata-liberális szenátor szimpatizál az ellenzéki USL-lel, ezért nem jelennek meg a szavazásokon. "Többen vannak, akiket legalább olyan ritkán látunk, mint Crin Antonescut" – mondta Urban, aki szerint gyakran a megszavazandó javaslatok kezdeményezői sem jelennek meg.Mircia Giurgiu volt PDL-képviselő, aki a kisebbségi nyelven történő történelem- és földrajzoktatást ellenző javaslatot benyújtotta, a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban szintén azt mondta, hogy ezen a héten kiderül azoknak a PDL-s politikusoknak a neve, akik átpártolnak az ellenzékhez.manna.ro/realitatea

Bejegyezte: mpp-kolozs.blogspot.com dátum: 12:49

Kalotaszegi cukrászdát nyit az MPP Japánban

Kalotaszegi cukrászdát nyitnak augusztusban Oszakában, Japán második legnagyobb városában – szerepel egyebek mellett az MPP kolozsvári szervezetének gazdasági tervei között. A projektekről Keizer Róbert, a kolozsvári MPP elnöke beszélt lapunknak.

Oszakában terjeszkednek. Cukrászdát készül nyitni a második legnagyobb japán városban a Magyar Polgári Párt

Mint részletezte, az Oszakában a nyár folyamán megnyíló kalotaszegi cukrászda franchise- jelleggel működik majd. Választásuk egyébként azért esett éppen Oszakára, mert a világváros egyetemén mintegy száz japán diák tanul intenzív magyar szakon, így elsősorban az ő találkozóhelyük lehetne a cukrászda.
Keizertől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy folytatni kívánják a korábban Inaktelkén elkezdett bozdafa-telepítéseket. Elmondása szerint egyhektárnyi bodza telepítése mintegy 700–800 euróba kerül, de két éven belül megtérül a befektetés. A bodza gyümölcsét az élelmiszeripar festékanyagnak használja, ezért rendkívül nagy iránta a kereslet, egy hektár bodza a számítások szerint évi mintegy 2000 euró hasznot hoz. Amennyiben sikerül Erdélyben legalább hétezer hektáron bodzát termeszteni, akkor már feldolgozóüzemek is nyílhatnak a térségben, véli az MPP-s politikus.

A vállalkozó ugyanakkor elmondta: környezetbarát és olcsó, úgynevezett nádas típusú – azaz vízinövényes – szennyvíztisztító rendszert szeretnének több Kolozs megyei településre bevezetni, erre a célra európai uniós pénzeket szeretnének lehívni. Mint részletezte, egy ilyen környezetbarát szennyvíztisztító rendszerek mintegy 2500 lakossal rendelkező településeket tudnak kiszolgálni, és csak 700 ezer euróba kerül, míg a hagyományos szennyvíztisztító rendszerért 3 millió eurót kell fizetni. A környezetkímélő technológia másik előnye, hogy csak a beszerzése kerül pénzbe, a beüzemelést követően többletköltséget nem igényel, miközben az erdélyi falvak többsége rendelkezik olyan vizenyős területtel, amely alkalmas lehet a biotechnológia alkalmazására.

A polgári párti vezető hangsúlyozta, nem különálló projektekről van szó, „ezek az MPP átgondolt gazdaságpolitikáját tükrözik”. Hozzáfűzte: Kolozsváron, Torockón és Lónán is tartottak turisztikai fórumot azzal a céllal, hogy külhoni kapcsolataikat kihasználva minél több magyarországi és németországi gazdasági kiállításra eljussanak az erdélyi vendéglátósok.  A legutóbbi berlini vásáron például héttagú kalotaszegi küldöttség is képviseltette magát. Keizer hozzáfűzte, megpróbálnak többek közt az erdélyi borászoknak is piacot szerezni. „Ez a feladata egy konzervatív magyar pártnak” – szögezte le a kolozsvári MPP elnöke.

Szerző(k): Kiss Előd-Gergely, kronika.ro

A sajtó mint bikacsök

 

ESZKÖZÖK:

Oligarchák markában, a titkosszolgálatok, a gazdaság és a politika hálójában működik a román média. Két nagy botrány azonban egy pillanatra nyilvánvalóvá tette az átlagpolgárok számára is, mire megy ki a játék.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ajánlat
OK.hu

Az utóbbi hetek fejleményei világosabbá tették azokat a motivációs mechanizmusokat, amelyek mélyen meghatározzák a román sajtó működését. Eddig is sejthető volt, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás milyen fontos szerepet játszik abban, hogy mi milyen fogásban, milyen tagolásban kerül a sajtó nyilvánossága elé. Viszont a néhány hete kirobbant Adevarul-Coca-Cola, illetve az Antena-Negrea ügyek már nemcsak sejtetik, hanem nehezen félreérthető módon meg is mutatják a gazdasági cenzúra rutinos és cinikus gyakorlatát.

A történetek főszereplői most nem a politikusok, igaz, ez is némi árnyalásra szorul, mert nehéz eldönteni, ki számít politikusnak, és ki médiavállalkozónak. Dan Voiculescu Románia egyik leggazdagabb embere, a jelenleg ellenzéki Konzervatív Párt alapítója, akinek fontos érdekeltségei vannak a romániai energetikai szektorban. Hatalmas médiabirodalmának legbefolyásosabb darabjai az Antena 1, Antena 2 és Antena 3 televízió, illetve a Radio Zu, a nyomtatott sajtóban pedig a Jurnalul National és a Gazeta Sporturilor. Voiculescu birodalma három lábon áll, és ez nem egyedi: politika, gazdaság, média. Ugyanígy többféle érdekeltsége van Dinu Patriciunak, aki egyebek mellett a Rompetrol tulajdonosa. Ő konjunkturálisan szocialista, tartósan liberális kötődésekkel, Basescu elnök ellenfele, és nem mellékesen az Adevarul médiatröszt tulajdonosa. A tröszt nyomtatott sajtóban utazik, de már bejelentették, hogy idén elindul első televíziós csatornájuk, az Adevarul Tv is.

A különféle összesítésekben hol Patriciut, hol Sorin Ovidiu Vantut kiáltják ki a leggazdagabb románnak. Vantu a pénzügyi szektorban gazdagodott meg, neve kimozdíthatatlan az újságok címlapjáról. Ennek egyik oka, hogy egy célra tette fel életét: le akarja győzni Basescut. A kettejük harca ádáz, ádáz, hogy esterházysan fogalmazzak. Persze Vantu jelentős médiavállalkozó is, folyamatosan hallani zsarolási, megfélemlítési kísérleteiről, és senki sem lepődik meg azon, ha Vanturól ismét kiderül, hogy újságíróit nem is egyszerűen bértollnokoknak, hanem egyenesen ágyútölteléknek tekinti. Két hete letartóztatták, másnap nyilvános lett, hogy a talán legbefolyásosabb médiatröszt egy része, amely Vantu tulajdonában volt – a Realitatea-Catavencu csoport – átkerült egy másik vállalkozó, Elan Schwartzenberg kezébe. Hogy Vantu miért is szabadult meg birodalmának ékkövétől, a Realitatea hírtelevíziótól?

Itt rövid kitérőt kell tenni, és fel kell rajzolni a táblára még egy meghatározó médiajátékost: a román titkosszolgálati rendszert. Az érdekek elsősorban gazdaságiak, áttételesen politikaiak. A romániai titkosszolgálatok és a titkosszolgálatokon belüli rivális csoportok játszmái közvetlenül befolyásolják a médiatrösztök szerepvállalását is. Jelenleg a meghatározó romániai médiumok többsége Basescu- és PDL-, vagyis kormánypártellenes. Basescu elnök viszont jól tájékozott, és lojális embereket nevezett ki a titkosszolgálatok élére. Amikor Vantu azt mondja, letartóztatása mögött a román titkosszolgálatokon belüli harcok állnak, ezt valószínűleg nem csak retorikai fordulatnak szánja.

Végül, de nem utolsósorban pedig szót kell ejteni még egy fiatal milliárdosról, Bobby Paunescuról, aki mérsékelten PDL-közeli médiát működtet. Tulajdonában van az Evenimentul Zilei napilap, a Capital hetilap és a B1TV.

A fenti szereplőlista sommás és felszínes, de talán elég ahhoz, hogy hangulatképet adjon a viszonyokról. Ezt tovább árnyalhatja az ActiveWatch sajtófigyelő szervezet által összeállított és a hónap elején bemutatott nagyon izgalmas jelentés, amelynek egyik tanulsága, hogy a médiatrösztök nem nyilvánosságszolgáltatást árulnak, hanem leginkább arra szolgálnak, hogy gazdasági és közvetve politikai nyomást gyakoroljanak.

Ebben a csúszós-tapadós közegben nem érzik jól magukat a nagy nemzetközi sajtótrösztök. Tavaly februárban a Ringier eladta Bobby Paunescunak az Evenimentul Zilei napilapot és a Capital hetilapot. A Ringier megtartott ugyan magának pár bulvárlapot, de a minőségi román sajtóból kivonult. Télen a WAZ jelentette be, hogy elmegy Romániából, és eladja rangosnak számító lapját, a Romania Liberát is. A WAZ tulajdonosa, Bodo Hombach azzal magyarázta döntésüket, hogy a román sajtópiac torz, mert "az oligarchák nem a profittermelés érdekében vásárolnak újságokat és folyóiratokat, hanem sokkal inkább azért, hogy politikai befolyásra tegyenek szert". Általában megállapítható, hogy a trösztök a portfóliójukban egy orgánumot arra tartanak, hogy a bikacsök szerepét játssza, így segítik elő, hogy a szigorúan üzleti alapon működő termékeik kényszerhirdetőkhöz jussanak.

Eddig az elmélet. De hogyan működnek ezek gazdasági nyomásgyakorlási technikák a gyakorlatban? Valami mintha lenne a levegőben. Az utóbbi hónapokban több sztárújságíró migrált más médiához, másokról pedig tudni, már beadták, vagy hamarosan beadják felmondásukat. Az Adevarul tröszt példányszámai kevesebb mint felére csökkentek, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei is a pénzügyi válság jeleit mutatja.

Valószínűleg ez a felfokozottság is közrejátszott a két botrányban, amelyek résnyire ugyan, de széthúzták a függönyt, és megmutatták a román átlagpolgár számára is, mi zajlik a színfalak mögött. Két hete az Adevarul-Coca-Cola, múlt héten az Antena-Negrea eset borzolta a kedélyeket. A hónap közepén a romániai McCann-Erickson egyik vezetője e-mailben zsarolta meg az Adevarul napilapot, hogy amennyiben nem zárja le az ügynökség által képviselt Coca-Cola vezető termékének negatív egészségügyi hatásait taglaló cikksorozatát, nemcsak a Coca-Cola, de más, általuk képviselt márkák hirdetéseit is leállítja. A cikksorozat egy, az Adevarullal partnerségben lévő – vagyis nem az Adevarul tulajdonában lévő – független, erősen természettudatos portál, a Think Outside the Box felületein jelent meg. Első körben a tröszt értett a szóból, törölte a Think-re vezető hivatkozásokat, és nagyon gyorsan fel is mondta a független portállal való megállapodást. Második körben viszont az Adevarul visszavágott, és nyilvánossá tette az ügynökséggel való levelezését. Mindennek a sok hüledezésen kívül eredménye is lett: a McCann-Erickson bocsánatot kért és jelezte, hogy munkatársuk rosszul értelmezett buzgalmához a Coca-Colának tulajdonképpen semmi köze. A román Think és az Adevarul szakítása mégis véglegesnek tűnik, a portál vezetője, az egykori liberális EP-képviselő, Csíbi Magor nem kíván több román médiummal társulni. A Think egyébként saját magyar testvérlapot is működtet a Transindexszel valóegyüttműködésben.

A későbbi, Antena-Negrea botrány fajsúlyosabb, és még nem csengett le. Két hete Stelian Negrea újságíró válaszolt a meghívásra, és megjelent a román médiahatóság, a Consiliul National al Audiovizualului (CNA) előtt. Korábban a nagyobbik kormánypárthoz, a PDL-hez közeli Evenimentul Zilei több cikket is közzétett, amelynek lényege, hogy Stelian Negrea leleplezte a befolyásos, kormányellenes Antena-csoport nem lojális praktikáit. Negrea tavasszal még a trösztön belüli egyik gazdasági lap vezetője volt, aztán a televízióhoz került, és az úgynevezett tényfeltáró osztály vezetője lett. Két hónapig dolgozott itt, elég ködös szerződéses viszonyban. Aztán elege lett, és kipakolt. Azzal vádolja főnökeit, hogy zsarolással próbáltak pénzt és befolyást szerezni.

Negrea a CNA előtt újabb dokumentumokat mutatott be, szerződéseket, levelezéseket, és hangfelvételt is. A később az interneten is köröző hangfelvétel Negrea és közvetlen főnöke, az Antena-csoport vezetője, Codrut Seres (a fenti képen) közötti beszélgetést mutatja be. Ebben azt taglalják, mely  cégek ellen kell lejárató kampányt indítani, mert nem hirdetnek a tröszt felületein. "BRD: hirdet; Petrom: hirdet; BCR: hirdet; Pireaus: hirdet; OTP: le kell ellenőrizni; Rompetrol: erről korábban beszéltünk; Raiffeisen: hirdet; Orange: hirdet; Lukoil: nem hirdet; Vodafone: hirdet; Carrefour: le kell ellenőrizni; Gaz de France: nem hirdet, de kaptak egy ajánlatot" veszi sorba Seres, majd azokhoz a cégekhez ér, amelyeknek nincs szerződésük az Antena-csoporttal, és a következő kifejezéseket használja: "töröld le, égesd meg, b..szd szét."

Negrea arról számolt be, hogy közvetlen utasításokat kapott egy-egy cég vagy politikus inkriminálására, később a célpontok – a politikai-gazdasági konjunktúra változásával – változtak. A történet számtalan érdekes részlettel kecsegtet, a legfontosabb viszont az, hogy egy évvel a helyhatósági és parlamenti választások előtt vagyunk, a lapok példányszámai csökkennek, a vezető újságoknál elbocsátások vannak, az objektív, árnyalt, színvonalas tájékoztatás esélye pedig egyre csökken. Szász Attila, a médiahatóság RMDSZ-es tagja arról számolt be, hogy a televíziók közül a legkiegyensúlyozottabb a közszolgálati csatorna, minthogy ott erős maradt a szakmai ellenállás, de a hatalmi nyomás egyre nagyobb.

Mi marad az árnyalt romániai tájékozódás titka? Nem árt, ha vannak titkosszolgálati információid. Ha nincsenek, sok időt kell szánni az információk beszerzésére. Mintegy 40-50 blogot kell folyamatosan figyelni, és persze ott kell lenni a Twitteren is.

http://www.komment.hu/tartalom/20110523-velemeny-a-roman-media-titkosszolgalatok-es-oligarchak-kezeben-van.html?cmnt_page=1

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

Várakat restauráltatna Károly herceg

 

A falusi turizmus fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta Károly walesi herceg a hétvégén Bukarestben a Traian Băsescu román államfővel folytatott tárgyalásai során.

Mint arról beszámoltunk, a brit trónörökös erdélyi birtokain töltötte az elmúlt hetet, és a Szászföld mellett a Székelyföldön is eltöltött néhány napot. A herceg látogatása utolsó napján, pénteken Bukarestbe utazott. A Băsescuval folytatott megbeszélések során Károly az organikus forrásokon és a helyi termékeken alapuló falusi turizmus fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a kormány fenntartható fejlődésért felelős osztályát, hogy könnyítse meg az európai uniós alapokhoz való hozzáférést az ilyen tárgykörben a helyi közösségek által kezdeményezett programok számára.

A nap folyamán a brit trónörökös Emil Boc kormányfővel is találkozott, akinek elmondta: lenyűgözőnek találja a román népi hagyományokat, amelyekkel többek között egy hagyományos temetésen is volt alkalma megismerkedni, és közölte: hajlandó anyagilag támogatni az erdélyi várak restaurálását. Mint elmondta, az általa létrehozott alapítványokon keresztül többek között a kőhalmi és a segesvári vár felújításához szeretne hozzájárulni. Károly hosszasan méltatta az erdélyi sajtkészítőket, megjegyezve: a romániai falvakban sokkal egészségesebben étkeznek, mint számos országban. Boc azon vidékfejlesztési programokról tájékoztatta a herceget, amelyeket a kormány Károly alapítványaival közösen tervez megvalósítani. Ilyen a Transilvania Food Festival (azaz az Erdélyi Ételfesztivál), de több tárca bevonásával számos más programot kívánnak megvalósítani. Károly herceget I. Mihály román király legidősebb lánya, Margit hercegnő is fogadta, akivel a találkozó végén egy facsemetét is elültettek az Erzsébet-palota emlékparkjában. Károly herceg romániai látogatása végén a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőivel is találkozott, megköszönve az itt-tartózkodása során számára biztosított védelmet.

Szerző(k): Balogh Levente, kronika.ro

Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál

 

Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

Fotó: Biró István

László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: a városi önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, ez szerinte műemlékgyalázásnak számít. László szerint a táblát várhatóan kedden eltávolítják.

Virgil Pop, a Területi Műemlékvédelmi Bizottság vezetője elmondta a Krónikának, látta a táblát, kedden pedig hivatalosan is jelzi majd az önkormányzatnak a szabálysértést.

A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján hétfőn azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése egy politikai alku eredménye: az RMDSZ beelegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe a város nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget.

László Attila határozottan cáfolta, hogy ilyen egyezség született volna.

Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. Ilyen egyezség nincs – reagált röviden a Krónika megkeresésére.

Szerző(k): Krónika

Az RMDSZ nem írta alá az együttműködési megállapodást Marosvásárhelyen

 

Csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetői írták alá azt az együttműködési megállapodást, amelyet hétfő délelőtt az RMDSZ székházában mind a három félnek szentesítenie kellett volna. Különböző jóváhagyások hiányára hivatkozva, a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Benedek István nem látta el kézjegyével azt a hárompontos egyezményt, amely a jövő évi helyhatósági választásokra tervezett együttműködés alapjaként szolgált volna. A felek mindenekelőtt egy olyan szövetséget hoztak volna létre, mely valós esélyt teremtene a 2008-ban elveszített önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy tizenkét év után ismét magyar polgármester kerüljön a vegyes lakosságú nagyváros élére.

Benedek István (középen) szerint sok mindent kell még tisztázni
Fotó: A szerző felvétele

Az együttműködési megállapodás helyett „hasznos beszélgetés” született, ahogy Benedek jellemezte a hétfői találkozót. Az RMDSZ elnöke szerint sok mindent kell még tisztázni, ráadásul az általa vezetett szervezet szigorú szabályok alapján működik. Egyike ezeknek éppen az, hogy kulcskérdésekben az elnök nem hozhat döntést a választmány megkerülésével. Ennek ellenére Benedek István bizakodó és hajlik az együttműködésre. „Az együttműködés megvalósul, mert nekünk is érdekünk, hogy közös jelöltet állítsunk” – fogalmazott.

Egy dokumentum két olvasatban

A sorozatos egyeztetések ellenére a felek más-másként értelmezik a közös jelöltállítást. „Az én olvasatomban mind a három fél jön a saját jelöltjével, és azok közül választjuk ki a legmegfelelőbbet” – véli Benedek István.

Az MPP másként látja a helyzetet: László György elnök szerint mindhárom alakulatnak le kellene mondania az egyéni ambíciókról és közös, pártfüggetlen jelölttel kellene előrukkolniuk. „Olyannal,  amilyen három esztendővel ezelőtt lett volna Bölöni László” – példálózott a polgáriak vezetője Szász Jenő pártelnök 2008-ban tett javaslatával. A marosvásárhelyi politikai életben semmiféle tisztséggel nem rendelkező kisebbik magyar párt vezetője ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül független jelöltet találni, csoportosulása nem támogat egy „RMDSZ-es pártkatonát”.

A Krónika kérdésére, hogy a közös jelölt akár egy román nemzetiségű személy is lehetne, mint például Smaranda Enache, aki nemrég jelentette be, hogy versenybe száll a polgármesteri szék megszerzéséért, Jakab István, az EMNT elnöke határozott nemmel válaszolt. „Világosan kifejtettük, hogy kimondottan magyar polgármestert szeretnénk” – szögezte le, elvetve a magyarság körében nagy megbecsülésnek örülő emberjogi harcos támogatási lehetőségét.

Két fronton harcol Benedek

Az egyensúlyteremtésben a leghálátlanabb feladat éppen a legnagyobb politikai párt vezetőjére, Benedek Istvánra vár. Az orvos-politikusnak nem csak a két ellenzéki alakulattal kell megtalálnia a közös hangnemet és jelöltet, hanem a maga szervezetében is meg kell vívnia a harcát.

Marosvásárhelyen már évek óta feszült a viszony a városi és a megyei szervezet vezetői között, vagy legjobb esetben akadozik a kommunikáció. Hétfőn reggel Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke még semmit nem tudott a tervezett együttműködési aláírásról. Később is csak annyiról értesült, hogy „az EMNT meghívta a sajtót az RMDSZ székházába”. A nemzeti tanács címéről érkező meghívóban a szövegezők említést tesznek arról, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportjának egyik tagja Brassai volt. Az ügyvezető alelnök viszont cáfolta, hogy vele más magyar pártok képviselői valaha is konzultáltak volna a közös jelöltállítás kérdésében.

A Krónika értesülései szerint a hét végén az RMDSZ csúcsvezetői közül is néhányan „leszóltak” Benedeknek, hogy ne szövetkezzen az ellenzékkel.

„Azzal váltunk el Benedek Istvántól a csütörtöki, utolsó tárgyalásunk után, amelyre éppen nálunk, a Demokrácia Központban került sor, hogy a megyei elnök beleegyezése nélkül is aláírja a megállapodást” – emlékeztetett Kali István, az EMNT alelnöke.

kronika.ro

Fiatal gazdálkodók dilemmái

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/fiatal_gazdalkodok_dilemmai.php

Csütörtök, 2011. május 19., 11.00

Zsóri JánosSimonyifalván a 29 éves Zsóri János két testvérével, Attilával és Istvánnal közösen gazdálkodik 20 hektár bérelt földön. Amikor a falu főutcáján találkoztunk, traktorra felszerelt permetező géppel indult zabot gyomirtózni, bérmunkában.

Mivel saját földjük kevés van, a szükséges gépek egy részét sikerült ugyan megvásárolniuk, de továbbiakra is szükség lenne. János öccse, Attila a fiatal farmerek beindításának segítését célzó 112. intézkedés szerint kiírt pályázattal próbálkozott, de feladta. János szerint azért, mert az egész procedúra végtelenül bonyolultnak bizonyult, ezért visszalépett, lemondott a támogatásról.

Saját erőből vásárolták a traktor mellé szükséges vetőgépet, tárcsás boronát, de van egy ’70-es gyártmányú kombájnjuk is, amivel még lehet aratni.

Mivel a belvíz miatt ősszel nem lehetett elvégezni a mélyszántást, vetni sem tudtak, ezért a tavasszal megművelt földet fele-fele arányban vetették be kukoricával, illetve napraforgóval.

Visszalépett a papírmunka miatt

Zsóri János öccsét, Attilát arról kérdeztük, miért lépett vissza a pályázattól.

Amint elmondta, a pályázathoz szükséges, rengeteg dokumentumnak a megszerzése késztette a visszalépésre. Beszélt ugyan pályázatírókkal, akik megpróbálták rábeszélni a folytatásra. Elmondták, milyen, az eddigi tevékenységét igazoló iratokat kell beszereznie, hogyan kell megszerveznie a gazdálkodás összetételét a szükséges gazdaságnövekedési egység eléréséhez, csakhogy a 25 ezer euró támogatáshoz amúgy sem voltak meg a feltételei, azokat nem igazán tudta volna megteremteni. A minimális, 10 ezer eurós támogatással viszont semmire sem ment volna, mivel a pénz csak új gép vásárlására fordítható. Ennyi pénzből viszont semmiféle új gép nem szerezhető be, miközben véget nem érő elszámolás, jelentéskészítés várt volna rá. A papírmunkát viszont nem szereti, belefáradt az egészbe, ezért feladta. Eddig is megvoltak új gépek nélkül, ezután is lesz valahogy. Egyelőre elszegődött a községbeli sertésfarmra, ahol állandó jövedelme van, ami kiegészíti a gazdálkodással szerzett keresetét.

Ha segít a pályázatíró

A simonyifalvi fiatalember esete jól példázza az EU által alkalmazott csalóka pályázati politikát. Mert ugye, leosztanak az országnak egy igen csábítónak tűnő pályázati alapot, aminek viszont csak a töredékét vagyunk képesek lehívni. Nem véletlenül, hiszen olyan szigorú feltételeket szabnak, hogy maradéktalan teljesítésük a legtöbb esetben akadályokba ütközik. Legtöbben attól tartanak, hogy elvesznek a papírmunkában, a jelentések készítésében, miközben nekik gazdálkodniuk kellene a pályázatban megkövetelt gazdaságnövekedési egység eléréséhez. Csak olyan fiatal farmerek tudják a 112. intézkedés előírásait maradéktalanul teljesíteni, akik mellett a pályázatíró a pályázat egész. Balta János

Bejegyezte: mpp-kolozs.blogspot.com dátum: 1:50

Băsescu átrajzolná a régiótérképet

 

Abbéli reményét fejezte ki Traian Băsescu egy csütörtöki gazdasági konferencián, hogy már 2012-ben megoldás születhet az ország adminisztratív átszervezésére. Az államelnök ugyanis úgy látja, nem hatékony az, ha a jelenlegi túl kis területeken, megyei szinteken születnek a döntések, ezek ugyanis nem járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.

Sürgetett átszervezés. Traian Băsescu felszámolná a megyéket
Fotó: Mediafax

Leszögezte, a témát szóba fogja hozni a politikai pártokkal folytatott egyeztetésein is. Az államfő beismeri, hogy a lakosság többsége a jelenlegi közigazgatási formát támogatja.

„Nehéz azt mondani egy mostani megyeszékhely lakosainak, hogy településük megyei jogú város lesz, azonban nem az lesz a jövőben létrejövő régió fővárosa” – fogalmazta meg Traian Băsescu. Éppen ezért szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy az új rendszer milyen előnyökkel jár majd számukra is.
Az államfő ötletét illetően megoszlik a megyei közgyűléselnökök, illetve prefektusok véleménye is. Igaz, a kormány által delegált elöljárók teljes mellszélességgel támogatják a közigazgatás átszervezését, mint ahogy a demokrata-liberális önkormányzati elnökök is emellett foglalnak állást, miközben az ellenzéki pártokból kikerült tanácselnökök ellenzik a javaslatot, vagy éppen nem tartják időszerűnek azt.

Alin Tişe PDL-s Kolozs megyei közgyűléselnök egyetért például Băsescuval, s szerinte az átszervezés nyomán jóval több európai uniós pénzt lehetne lehívni. Hasonlóan vélekedik Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus is, aki egyúttal azt javasolja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban kellene gondolkodni. Ugyanez a helyzet a szintén demokrata-liberális vezetésű Temes megyében. Mircea Băcală prefektus leszögezte, Constantin Ostaficiuc tanácselnökkel egyetemben évek óta szajkózzák, hogy régiókra kellene felosztani az országot, ezeken belül ugyanis a megyék is gyorsabb fejlődésnek indulnának.

Bihar megyében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A kormány területi megbízottja, Gavrilă Ghilea azt mondja, hogy Băsescu javaslatát mielőbb gyakorlatba kellene ültetni. Ezzel szemben Radu Ţîrle nemzeti liberális párti megyei közgyűléselnök úgy látja, „hamis” a témafelvetés, mivel „nem a megyéken alapuló rendszer gátolja az ország fejlődését és a közigazgatás működését, hanem a bürokrácia és a központi hatóságok komolytalansága”. Szerinte lehet beszélni az adminisztratív átszervezésről, azonban semmiképp nem választási évben kell a témát megvitatni. Hasonlóan ellenzi a javaslatot Szilágy megye szociáldemokrata önkormányzati elnöke, Tiberiu Marc. Szerinte az ország jelen pillanatban nincs olyan helyzetben, hogy a közigazgatási döntéshozást távolabb vigye a lakosságtól.

Mint ismeretes, az RMDSZ már évekkel ezelőtt kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a hagyományokat figyelembe véve több – szám szerint tizenhat –, a jelenleginél kisebb régióra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye saját régiót alkothatna, akárcsak Bihar, Szatmár és Szilágy megye. A jogszabályt tavaly a szenátus hallgatólagosan elfogadta – miután a határidőig nem sikerült megvitatni –, a témában döntéshozó kamarának minősülő képviselőházban azonban lényegesen nehezebb lesz keresztülvinni, mivel az ellenzék nacionalista kampányba kezdett ellene. Az RMDSZ minden esetre mostani kormányprioritásai közé is besorolta a fejlesztési régiók átszervezését.

Szerző(k): Bálint Eszter,kronika.ro

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Károly herceg

[ 2011. május 22., 07:46 ] [111]

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Bukarestben Károly herceg brit trónörökös, aki ötnapos látogatásának befejezéseként Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott.
Az Agerpres hírügynökség szerint a találkozón Boc bemutatta a hercegnek a fenntartható fejlesztésre és a hagyományok megőrzésére vonatkozó kormányterveket. A tárgyalásokon szó esett az erdélyi középkori erődítmények és várak restaurálásának fontosságáról, külön is beszéltek a segesvári és a kőhalmi (Rupea) várak helyzetéről. A Mediafax hírügynökség szerint a brit királyi család tagja felajánlotta, hogy a védnöksége alatt működő alapítványok anyagilag is támogathatják a felújítási munkálatokat.
A herceg kifejtette a miniszterelnöknek, hogy Erdélyben nagyon szép hagyományok élnek, de ezeket hatékonyabban kellene népszerűsíteni.

Károly herceg az elmúlt bő egy évtizedben különös érdeklődést mutatott Románia, főként Erdély iránt, saját bevallása szerint beleszeretett ebbe a régióba, ahol több birtokot megvásárolt. A védnöksége alatt működő Mihai Eminescu brit alapítvány több tucatnyi erdélyi szász falusi házat restaurált a hagyományos építészeti jegyek tiszteletben tartásával.
A herceg eltöltött két napot Kovászna megyei birtokán, Zalánpataka (Valea Zalanului) nevű kis eldugott településen is, ahol székelyföldi önkormányzati vezetőkkel találkozott. Utóbbiak egyebek között a székely hagyományokra hívták fel a trónörökös figyelmét.
nepszava.hu,erdely.ma

MPP majális vasárnap

2011 május 19., csütörtök

„Tagsági könyvtől” függetlenül egész napos majálisra hívja a háromszékieket a Magyar Polgári Párt a sepsiszentgyörgyi, Oltmező utcai Szent György Kastély kertjébe. Délelőtt kézműves-foglalkozásokra, póló- és arcfestésre várják az ifjabbakat és szüleiket, ezt délben a közös gulyás elfogyasztása követi, majd nép- és társasági táncokat tekinthetnek meg a résztvevők, az estét a TransylMania együttes koncertje zárja. A belépés ingyenes, de a rendezvény alatt adománygyűjtésre is sor kerül egy szemműtétre szoruló fiatalember megsegítésére.

Székely Hírmondó, polgaripart.ro

1

Merjünk kicsik lenni?! Az RMDSZ érdekvédelmi politikája: apró lépésekben a teljes önfeladás felé

 

Az erdélyi magyar nemzetrész jogállását megnyugtató és világos módon tisztázó törvény megalkotásával tágabban kilenc, szűkebben véve két évtizede adós a bukaresti törvényhozás. Annak ellenére, hogy Románia az első és második világháborúkat lezáró diktátumok aláírásakor közösségi jogainkat illetően komoly vállalásokat írt alá, továbbá az euroatlanti integráció feltételeiként ezen vállalásait újból megerősítette több európai egyezmény részleges vagy teljes hazai kodifikációjával, bátran kijelenthetjük, hogy politikai elitje soha egyetlen pillanatra sem adta fel a homogén, egynyelvű és egynemzetiségű állam létrehozásának 19. századi tervét.

fotó: Vargyasi Levente (archív)

Bukarest a nemzetiségek tekintetében is szemrebbenés nélkül folytatta, folytatja a „jelezz balra, és fordulj jobbra” balkáni gyakorlatát, függetlenül a mindenkori kormányok politikai színezetétől, s sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy paradigmaváltást a jövőben sem várhatunk. Annál is szomorúbb a romániai kisebbségek közrendű sorába kényszerített erdélyi magyar nemzetrész helyzete, hogy Bukarest fél évszázad alatt, a Magyar Népi Szövetség után, már a második olyan érdek-képviseleti szervezetünket alkotja, formálja saját igényei szerint, melynek vezetői a legalapvetőbb sorskérdéseink ügyében is készek nemzeti érdekeinkkel homlokegyenesen ellenkező irányban működni, közösségünk jogos követeléseit ál- és látszatmegoldásokkal tompítani itthon és külföldön egyaránt. Még ha fenti kijelentésünk első olvasatra súlyosnak is tűnhet, tény, hogy a kisebbségi törvénytervezet még utalás szintjén sem foglalkozik a területi autonómia igényével, holott az közösségünket két régióban, a Székelyföld mellett a Partium határ menti térségeiben is megilletné. Ez a hiányosság egymagában is elfogadhatatlanná teszi az egész kezdeményezést, illetve tökéletesen hiteltelenné az állítást, hogy kerettörvényről lenne szó.

Az erdélyi magyar nemzetrész szülőföldjén őshonos, egy évezrede államalkotó tényező. A 2002-es népszámlálás adatai alapján Románia második legnépesebb nemzeti közössége vagyunk, szám szerint közel kétszer annyian, mint az összes regisztrált kisebbségi közösség együttvéve. Az erdélyi magyarság a törvénytervezetben felsorolt 20 nemzeti és etnikai közösség közül talán az egyetlen, mely életképes helyi közösségek sokaságával rendelkezik, amely nyelvét és hagyományait a mindennapok részeként gyakorolja, és saját, önmagában is fejlődőképes műveltséggel rendelkezik. Mi nem magyar származású románok – a törvénytervezet 2. és 3. cikkelyei alapján –, hanem a magyar nemzet részét képező román állampolgárok vagyunk (akik szándékunk és megkérdezésünk nélkül váltunk azzá). Fentiek alapján a Romániához csatolt magyar nemzetrésznek, amennyiben jövendőjét nevezett országon belül képzelik el, különleges, társnemzeti státus jár. A tárgyalt törvénytervezetben nevesített húsz népcsoport többsége alig pár ezer lelket számláló, az asszimiláció és a nyelvvesztés előrehaladott állapotában lévő etnikai vagy nyelvi közösség. Rájuk és igényeik szerint tervezett jogszabályokkal aligha adható érdemi válasz az erdélyi magyar nemzetrész létkérdéseire. Magunkra nézve tehát magát a „kisebbség” kifejezést is vissza kell utasítanunk, és ki kell jelentenünk, hogy a bukott, „merjünk kicsik lenni” doktrína után a Kárpát-medence (közös magyar hazánk) többségi nemzetének semmi szüksége a merjünk kisebbség lenni gondolatának törvényi erőre emelésére. Amíg a törvénytervezet 2005-ös benyújtását megelőzően legalább a konszenzuskeresés és társadalmi vita látszatát igyekeztek megteremteni, addig a mostani beterjesztést az RMDSZ gyakorlatilag belügyként kezelte, azt sem egyeztetések, sem konzultáció nem előzte meg. Ismét rólunk döntenének, a megkérdezésünk nélkül.

Mit is tartalmaz a törvénytervezet?

A hat fejezetből álló törvénytervezet tartalmi szempontból három fő részre különíthető. Az első két fejezet alkotta egység nem egyéb, mint a már jelenleg is hatályos hazai törvények nemzeti és etnikai közösségekre vonatkozó cikkelyeinek gyengített és hiányos kivonata. Többségükben szó szerinti átvételekről van szó az alkotmányból, az 1995/33 1, a 2007/282 2, a 2001/215 3, a 2006/489 4, az 2011/1 5 törvényekből. A törvénytervezet első 38 cikkelye semmilyen újítást nem hoz, kidolgozói erre különös figyelmet fordíthattak, szemléltető példa erre, hogy a nyelvhasználati jogok tekintetében a több, jelenlegi jogszabályban is rögzített 20 százalékos küszöböt meg sem említik, helyette az „ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” ködös kifejezést találjuk (a nyelvhasználati küszöb elvárható 5–10 százalék körülire csökkentése helyett).

Az említett két keretszabályozás – az 1995. évi 33-as számú törvényként beemelt, a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról Strasbourgban 1995. február 1-jén megkötött keretegyezmény és a 2007. évi 282-es számú törvény, mely a regionális vagy kisebbségi nyelvek, szintén Strasbourgban 1992. november 5-én elfogadott európai chartájának részleges átvétele – alapján komoly nemzetiségi jogok illetnék közösségünket, de melyeket a mai napig nem tudunk érvényesíteni, mert kapcsolódó, részletező szabályozásokat, illetve alkalmazási útmutatókat nem alkottak. E tapasztalat fényében sok jóval nem kecsegtet, hogy a jelenlegi kerettörvénynek szánt szövegből is hiányoznak az alkalmazását szabályzó rendelkezések, esetleges kidolgozásukra vonatkozó konkrétumok, határidők.

Az oktatásról szóló fejezet csupán egy halvány, kétértelmű utalást tesz az önálló állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézményekhez való jogról, sőt ez esetben a hivatalos román szöveg botrányos módon eltér a magyartól: míg a magyar fordításban „önálló egyetemek” szerepelnek, addig a román szövegben a nehezen értelmezhető „universităţi distincte” szerepel. Rögtön az első, az oktatásra vonatkozó cikkely (15. cikk) deklarálja az anyanyelvi oktatás jogát „minden szinten, formában és típusban”. Részletek híján sovány szabályozás ez azokban az esetekben, ahol például egy felsőoktatási intézmény az egyetemi autonómiára hivatkozva egyszerűen nem hajlandó magyar nyelvű szakok vagy karok indítására. Ebben a helyzetben van jelenleg a hazai egyetemi szintű műszaki képzés, ahol egyetlen állami fenntartású magyar szak sem létezik.

A művelődésről szóló alfejezet tekintetében sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még utalás formájában sem foglalkozik a román intézményekbe kényszerített, jelenleg tagozati szinten működő magyar kulturális részintézményekkel, illetve azok önállósodásának lehetőségével. Csupán az összehasonlítás kedvéért a magyarországi 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól a művelődést és oktatást szabályozó rendelkezéseiben, a 47. § (4), illetve a 49/A. § (4) azt találjuk, hogy a helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak azoknak az oktatási és művelődési intézményeknek a kezelői jogát, melyek az adott kisebbséghez kötődnek és annak igényeit elégítik ki.

A tömegtájékoztatásról szóló alfejezetből hiányzik az önálló, állami fenntartású magyar közszolgálati médiaorgánumok létrehozásának joga, avagy lehetősége, helyette csupán a következőt találjuk: „egy illető régióban jelentős számban élő kisebbségnek, kérésére, a közszolgálati adók egész napos rádió- és televíziós adásokat biztosítanak” (26. cikk (3)).

Fentiek tükrében, állami fenntartású felsőoktatási, művelődési és tömegtájékoztatási intézményeink önállósága nélkül a törvényalkotó teljes kulturális autonómiakoncepciója hangsúlyozottan kérdőjelessé válik. A vallásról szóló alfejezet a vallásszabadságról és a vallások jogállásáról szóló 2006. évi 489-es törvény néhány cikkelyének közel szó szerinti átvétele, így jelentősége, túl azon, hogy növelte a törvénytervezet szövege leütéseinek számát, sok nincsen.

Az anyanyelv használatára vonatkozó alfejezet leegyszerűsítve, nyolc cikkelybe sűrítve foglalja össze már meglévő nyelvhasználati jogainkat. A törvénytervezet egyetlen szót sem ejt közúti útjelzők, földrajzi nevek, utcanevek stb. magyar nyelvű feliratozásáról. Románia mellőzte a nyelvi charta igazságszolgáltatásra, gazdasági életre, adóügyekre vonatkozó rendelkezései többségének átvételét. Nyilván nem véletlenül. Annál szomorúbb, hogy a törvénytervezet készítői, alkalmazkodva a meghúzódó mögöttes elképzelésekhez és célokhoz, szintén nem látták fontosnak vonatkozó jogaink biztosítását. Ilyen hozzáállás mellett bizonyára túlzó elvárás lett volna nyelvünk regionális vagy országos szintű hivatalossá tételéről beszélni, de legkevesebbként annyi elvárható lett volna, hogy legalább azokon a településeken tegyék egyenrangú nyelvvé, ahol jelen vagyunk. Nyelvhasználati szempontból a törvénytervezet annál is kevesebbet tartalmaz, mint az eddig biztosított jogok, így itt egyértelmű visszalépésről beszélhetünk. Például a mai napig hatályban maradt 1945. évi 86-os törvényként kodifikált kisebbségi statútum 8. és 10. cikkelyei (legkevesebb 30 százalékos nemzetiségi arányhoz kötve ugyan) kimondják a bíróságok és közigazgatási hatóságokon belüli teljes nyelvi egyenjogúságot, sőt a 12. cikkely kiköti, hogy a bíráknak és köztisztviselőknek kötelező módon ismerniük kell az adott nemzetiség nyelvét is, de említhetnénk akár a 15. cikkelyt is, mely utcaneveink kiírásának jogát szavatolja. Azt most nem firtatnánk, hogy az említett cikkelyeket érdekképviselőink miért nem alkalmazzák vagy kérik számon, de az tény, hogy a 2011-es kisebbségi törvénytervezet, legalábbis nyelvhasználat tekintetében, alulmúlja az 1945-ös kisebbségi statútumot. A törvénytervezet teljes egészéből hiányoznak a végrehajtást illető garanciák, illetve az esetleges szankciók, a sokat hangoztatott kerettörvényi státus már az első két fejezetnél elvérzik.

Becikkelyezett hatalmi monopólium

A törvénytervezet második tartalmi egysége a harmadik és negyedik fejezeteket foglalja magában. A harmadik fejezet szabályozza a kisebbségi szervezetek létrehozását és jogköreiket. Mondhatni itt bújik ki a szög a zsákból, ugyanis gyakorlatilag másról sem szól, mint arról, hogy hogyan szabjon olyan feltételeket egy kisebbségi szervezet megalapításához, melyek a magyar közösségen belül majdhogynem lehetetlenné teszik az RMDSZ-en kívül más szervezet létrehozását. A tervezet „természetesen” kettős mércét alkalmaz, ugyanis úgy szól, hogy kisebbségi szervezetet egy adott közösség az utolsó népszámlálás szerinti létszámának legkevesebb 10 százalékával megegyező alapító taggal hozhat létre. Például az örmény kisebbség (1780 fő, 2002-es adat) esetében ez 178 alapító tagot jelent. Kis túlzással szinte családon belül megoldható. Azonban azoknál a nemzeti kisebbségeknél, ahol ez a szám meghaladná a 25 ezret, a tervezet alkotója „megelégszik” a negyed százezer alapítóval, de a párttörvényből ismerős területi feltételt szabja, mely szerint az alapítóknak legkevesebb 15 megyéből és megyénként legkevesebb 300-an kell lenniük. A jogalkotó szerint tehát nincsen létjogosultsága olyan kisebbségi szervezeteknek, melyek 250 ezer főnél több személyt képviselnének, de esetleg csupán regionális szinten, 15-nél kevesebb megyében. Naiv kérdés, hogy ez az elképzelés kiállná-e az alkotmányosság próbáját. Továbbá a jogalkotó azt is megengedné, hogy az alapítók legfeljebb egynegyede ne tartozzon az adott szervezet szerinti nemzeti közösséghez, amit azért tartunk problematikusnak, mert egyszerűen ellenőrizhetetlen. Talán nem lett volna haszontalan, ha a nyelvi jogokat szabályozó alfejezettel legalábbis megközelítőleg akkora alapossággal foglalkoztak volna, mint azzal, hogy az RMDSZ hatalmi monopóliumát becikkelyezzék.

A negyedik fejezet rendelkezik a Nemzeti Kisebbség Tanácsa elnevezésű, valamennyi, a parlamentben képviselt kisebbségi szervezetet tömörítő, a mindenkori kormány alá rendelt konzultatív szerv létrehozásáról. Az erdélyi magyar nemzetrész érdekeivel szögesen ellentétesnek tartunk minden olyan kezdeményezést, mely „egy akolba” terelné közösségünket a romániai kisebbségekkel, különösen úgy, hogy a közös szervezetet a mindenkori kormánynak rendelik alá. Az 52. cikkely első alpontja kimondja, hogy az NKT működési szabályzatát kormányhatározattal hagyják jóvá. Vajon miért gondolják úgy az RMDSZ-ben, hogy mindig kormánytényezők lesznek, és lesz befolyásuk az NKT-t érintő szabályozásra? Egyébként az NKT feladatkörét szabályzó, igencsak kurtácska 53. cikkelyben a következő igéket találjuk: „támogat”, „javasol”, „elemez”, „véleményez”. Sehol sem találunk a kisebbségeket közvetlen módon érintő kormányhatározatokra kötőerejű véleményezési jogot garantáló passzust. Az NKT-nak döntéshozatali jogköre kizárólag a kormány által a kisebbségi szervezetek működési költségeire szánt keret elosztására vonatkozóan van, de az is csak úgy, hogy a „kasszakulcs” a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságánál marad. Látszatszervezetek látszatjogkörökkel!

És végül a harmadik tartalmi egység, az ötödik fejezet, a kulturális autonómiáról rendelkezik. Az RMDSZ szerint egy 12 cikkelynyi, szégyenteljesen rövid és felületes fejezet lenne hivatott hosszú távon biztosítani közösségünk jövőjét. Összehasonlításban a párhuzamos magyarországi 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 105 cikkelyben, a feladatok, jogok és jogkörök sokkal szélesebb körét biztosítva, azokat részletekbe menően kifejtve rendelkezik. Míg a magyar jogszabály a valódi önrendelkezés elvét megvalósítva, alulról, a települések szintjéről építi fel a kisebbségi önkormányzás rendszerét, ezeket területi és országos szervezetekkel fogva össze, addig a tárgyalt tervezet megalkotói a szubszidiaritás elvével homlokegyenest szembemenve, felülről lefelé „építkezve”, centralizált országos működésű úgynevezett Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat javasolnak, melyek – esetleg – létrehozhatnak területi, azaz megyei szervezeteket, de csupán egyszerű jogi személyi státussal. Helyi szervezetekről egy szó sem esik. Ehhez képest a magyar jogszabály olyan helyi autonóm közigazgatási szerveket hoz létre, melyekről a 24/E. § (2) alpontja kimondja: „a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá és fölérendeltségi viszony”. A különbség ég és föld. Továbbá a törvénytervezet 62. cikkelyének első pontja kimondja, hogy a tanácsot „az adott nemzeti kisebbséghez tartozó személyek titkos, közvetlen, egyenlő és szabadon kifejezett (?) belső választással hozzák létre”. A törvénytervezet csupán arról nem beszél, hogy milyen választói névjegyzék alapján? Azt azonban kimondja, hogy a belső választásokat kormányhatározat alapján, az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének – esetünkben tehát az RMDSZ – szervezésében kell megtartani (62. cikk. (2),(3)). Eszerint tehát a mindenkori kormány kénye-kedve szerint befolyásolhatná belső választásainkat, illetve kizárólagos módon olyan szervezetre bíznák lebonyolítását, mely közvetlenül érdekelt annak eredményében. Meglehetősen furcsa értelmezése az önrendelkezésnek és a szabad választás jogának. Az RMDSZ szervezte belső választások tisztaságára kár is szót vesztegetni, abból közösségünk elegendő leckét kapott az elmúlt húsz esztendőben. A tárgyalt törvénytervezet kulturálisautonómia-koncepciója egyszerre csúfolja meg az önkormányzatiság és a szabad választások demokratikus alapelveit, híven tükrözi alkotóinak és előterjesztőinek az egyéni és közösségi jogról alkotott igen sajátos elképzeléseit.

„Kisebbségjogi szemfényvesztés”

Nem célunk az eddigi hasonló hazai törvénytervezetek összehasonlítását elvégezni, azt mások és avatottabbak a maguk helyén megtették, annyit azonban mindenképpen fontosnak tartunk elmondani, hogy az 1993-as első törvénytervezet óta az RMDSZ-es törvényalkotók olyan súlyos mértékben hátráltak meg a közösségi jogok tekintetében, mely a tervezet legitimitását alapvetően kérdőjelezi meg, és több mint kétségessé teszi, hogy az erdélyi magyarok valódi igényeire jelenthetne akárcsak részleges megoldást. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenleg elfogadásra beterjesztett törvénytervezet megalkotásának legfőbb vezérlő elve a többségi román társadalomnak és elsősorban politikai elitjének való megfelelés, amelyet valós tartalommal csupán oly mértékben töltöttek fel, mely az alkotmányban mai napig deklarált nemzetállami státussal és az ebből következő asszimilációs, homogenizáló törekvésekkel garantált módon összeegyeztethető. Továbbá tagadhatatlan a törvénytervezet kidolgozóinak azon szándéka, hogy a megteremtődő szűk jogi keret minden, az RMDSZ mellett versenytársként, vagy akár csak kontrollerőként fellépő szervezetet csírájában lehetetlenítsen el. Míg az első elv az önrendelkezés demokratikus alapjogának egyszerű semmibevétele, hiszen látszatszabályozásokkal operál, nem több mint kisebbségjogi szemfényvesztés, a második alkotó elv a politikai pluralizmus demokratikus alapjogát gyökerénél fogva támadja. Ezt a fajta, a hatalom kizárólagos gyakorlására való törekvést minden demokratikus politikai berendezkedésű európai állam többnyire már az alaptörvényben minősített formában tárgyal és tilt, érthetetlen, honnan tehát az RMDSZ „bátorsága”, hogy országnyi, másfél milliós közösségünket tartós egypártrendszerbe tuszkolja.

Összegzésképpen tehát egyértelműen és határozottan vissza kell utasítanunk az RMDSZ újbóli próbálkozását „egyszemélyes” kisebbségi törvénytervezete elfogadtatására, valamint ahogyan azt 2005-ben a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT),  Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) közösen tettük, nevezett politikai alakulatot felszólítjuk, vonja vissza törvénytervezetét, térjen vissza az erdélyi magyarság területi autonómiájának képviseletéhez, és legyen partner széles körű társadalmi vita lefolytatásához, egy, a magyar közösség valódi érdekeit szolgáló kisebbségi kerettörvény megalkotásához és beterjesztéséhez.

Csomortányi István, Soós Sándor

Csomortányi István az Erdélyi Magyar Ifjak nemzetpolitikai szakcsoportjának vezetője, Soós Sándor az EMI elnöke.
Jegyzetek:
1 Törvény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról Strasbourgban 1995. február 1-jén megkötött keretegyezmény ratifikálásáról
2 Törvény a regionális vagy kisebbségi nyelvek – Strasbourgban, 1992. november 5-én elfogadott Európai Chartájának ratifikálásáról
3 Törvény a helyi közigazgatásról
4 A vallásszabadságról és a vallások jogállásáról szóló törvény
5 Nemzeti oktatási törvény

kronika.ro

Amerikai álom az oltyánok földjén

 

Egy csapásra felkerült a világtérképre az eddig még Romániában is teljesen névtelen Deveselu, miután kiderült, hogy itt hozzák létre az amerikai rakétavédelmi rendszert. Az Olt megyei csöppnyi település lakosai életszínvonaluk emelkedését remélik a rég várt „hódítók” megtelepedésétől.

Hatalmi ernyő. Az amerikai hadsereg már felvonta a lobogót a rakétapajzs leendő helyszínén

A hazája filmipara egyik nagy reménységének tartott, 2006-ban autóbalesetben, mindössze 27 évesen elhunyt Cristian Nemescu California Dreamin’ című mozijának hangulatát idézik néhány hete egy kis falu lakóinak mindennapjai Dél-Romániában. A nemzetközi filmfesztiválokon díjak tucatját besöprő alkotás annak abszurd történetét meséli el, hogy 1999-ben, a koszovói háború idején miként tartóztat fel több napra egy romániai állomásfőnök egy radarlokátorral Szerbiába igyekvő NATO-osztagot azért, mert szerinte nincsenek rendben a vonatszállítmány papírjai.

A rendezője halála miatt befejezetlen, mégis remekműre sikerült film leginkább annak hű ábrázolásával ragadja meg a nézőt, hogyan változtatja meg egy elmaradott település életét az amerikai katonák jelenléte, miként igyekszik mindenki hasznot húzni az istenített idegenek ott-tartózkodásából. Nos, Nemescuról bátran elmondható, hogy belelátott a jövőbe, hiszen alkotása nagy vonalakban éppen most, a valós életben játszódik le az Olt megyei Deveselun. Erre a román–bolgár határ mentén fekvő településre telepítik ugyanis a ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas amerikai rakétapajzsot, és hamarosan kétszáz amerikai katonát vezényelnek a községbe, ahol a kontingens létszáma idővel eléri majd az ötszáz főt is. Az Olt megyei, mindössze két település alkotta község közel 3300 lakosának többsége érthető módon tárt karokkal várja az amerikaiakat. Akárcsak Nemescu mozijában, Deveselun a fiatal lányok az idegen katonáktól remélik a kitörési lehetőséget, míg a polgármester a román–amerikai barátságban látja a község felvirágoztatását. „Hej, milyen régóta vártunk mi erre a pillanatra. Deveselu most Románia, sőt nem túlzok: Európa legfontosabb községévé lépett elő. Biztos vagyok abban, hogy ennek a stratégiai létesítménynek a jelenléte számottevő gazdasági előnnyel jár majd számunkra” – nyilatkozta Gheorghe Beciu, a község tizenegy éve hivatalban lévő polgármestere.

Az elöljáró az utóbbi időben előszeretettel tündököl a média kereszttüzében (mellesleg ért is a sajtó nyelvén, mivel életrajza szerint újságíróegyetemet végzett), és valahányszor hírlapírók faggatják, nem mulasztja el kijelenteni: a községben a fiatal lányok is tárt karokkal várják az amerikai katonákat. Beciuból hirtelen akkora médiasztár lett, hogy egy kereskedelmi rádió munkatársai élő adásban csalták tőrbe: magukat amerikai tisztnek kiadva poénkodtak vele angolul, amiből egy szót sem értett, lévén, hogy csak oroszul beszél. A deveselui oltyánok közül sokaknak meggyőződése: összefüggés van aközött, hogy mindössze egy nap telt el Oszama bin Laden likvidálása és a rakétapajzs idetelepítésének nyilvánosságra hozatala között. „Ezek a parabolák biztosan a terroristák rakétáitól fogják megvédeni az amerikaiak elnökét.

Arra azonban vigyázni kellene, hogy ne haragítsuk magunkra megint az oroszokat” – véli az aktuálpolitikában jártas Gheorghe Marinel, miközben a helyi légibázis egyik volt alkalmazottja abban reménykedik, hogy a külföldiek révén helyben talál valamilyen munkát. Deveselu ugyanis eddig egyetlen egy dologról volt híres: a Szovjetunió segítségével 1952-ben itt épült fel az a légi támaszpont, amely először fogadott MiG vadászgépeket, és ahol évtizedekig több mint száz pilóta szolgált állandó jelleggel – egészen a bázis 2002-es bezárásáig. A pilóták családjai számára épített, a helybeliek által stílusosan NATO-blokkoknak nevezett tömbházak úgy festenek, mintha átélték volna a koszovói háborút, a községet mindeddig nagy ívben elkerülték a befektetők, sőt tavaly a helyi közgyűlést is fel kellett oszlatni, és a „tanácstalanság” is közrejátszott abban, hogy a településnek ma sincs korszerű infrastruktúrája, csatornahálózata. Az elsősorban mezőgazdaságból élő oltyánok azonban szentül hiszik, hogy az amerikaiak révén gyökeresen jobbra fordul a sorsuk. „Nekem már mindegy, ha jönnek is, mert mi hetven évvel ezelőtt a szovjetek helyett az amerikaiakat vártuk, de a fiatalságnak csak jó lesz, ha megtelepednek” – sommázta bukaresti újságíróknak a deveselui Eugenia néni.

Szerző(k): Rostás Szabolcs, kronika.ro

>