""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga

Király András

2011. május 31., kedd 19:30

A Széll Kálmán Társaság szervezésében értékelte kormánya elmúlt egy évét Orbán Viktor. A miniszterelnök büszke, de nem elégedett. A jövőt sötét színekkel festette le, háborúról beszélt, illetve ellenségről, akit arról lehet felismerni, hogy "ha nem győzzük le őt, ő győz le minket". Előtte Lánczi András beszélt arról, mi a különbség a jobb és a baloldal között, Demján Sándor pedig akrobataként egyensúlyozott.

"Imre, te inkább maradj ülve" – jelezte Tarlós István főpolgármester mozdulata, ahogy Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott vállára helyezte a kezét, amikor próbálta elfoglalni a helyét a második sorban, a Széll Kálmán Társaság Gazdasági fordulat című konferenciáján. Az esemény sztárfelszólalója személyesen Orbán Viktor miniszterelnök volt, nem csoda, hogy a Fidesz parlamenti frakciója és a kormány is majdnem teljes létszámban képviseltette magát. Feltünően csak két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor hiányzott, meg Lázár János frakcióvezető, őket Vizi E. Szilveszter MLSZ elnökségi tag, Pozsgay Imre, a nemrég még az előző fővárosi vezetéstől kapott támogatásai miatt támadott Csapó Gábor vizilabdás, a bulvárosabb érdeklődésűeket Palcsó Tamás és Benkő László zenészek pótolhatták.

Lehetetlenre vállalkozott

Bár a vendégeknek azt ajánlották, már negyed kettőre legyenek ott a két órára meghirdetett eseményen, az csak 14:16-kor kezdődött. Elsőként Lánczi András filozófus vállalkozott arra a szinte lehetetlen feladatra, hogy a kormány egyéves tevékenysége alapján megpróbálja elmagyarázni annak ideológiai hátterét.

"Egy kormány tevékenységét sokféleképpen lehet értékelni, például össze lehet hasonlítani a választási programot az eredményekkel, esetleg értékelni lehet, hogy mennyire felel meg a kormány szerkezete a feladatoknak, vagy értékelni lehet a szakpolitikákat" – mondta, majd közölte, hogy ő nem ezt fogja tenni. Ehelyett – igen messziről indítva – elkezdte felvázolni, mi lehet az az ideológiai háttér, amiből a kormányzat cselekszik. Az alapozás alapozásaként a könnyű végéről fogott a dologhoz, az ellenzék bírálatával kezdett – ez, tekintve a közönség összetételét, garantált siker volt. A szocialisták szerinte fasiszta-antifasiszta harcként fogják fel a helyzetet, mert rosszul értik a történelmet. Az LMP meg a hatvanas évek újbaloldali mozgalmaiból eredeztetve magát az individualista szabadság és a globalizmus pártja – ami amúgy meglepő megállapítás egy antiglobalista, kollektivista pártról.

02

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Lánczi szerint Magyarország problémája, hogy a politika az elmúlt húsz évben azt a képzetet táplálta, a polgár az államtól függ. A szocialisták például – akik azért nem használták ki kétharmados győzelmüket a rendszer átalakítására, mert megfelelt nekik a rendszer – azt hazudták az embereknek, hogy mindenkinek jó lesz. A fenenagy liberális demokráciától meg elbizonytalanodott az állam, "vészesen megbomlott az egyén és a közösség közti egyensúly". Lánczi úgy gondolja, hogy "ma nincs egy olyan társadalmi csoport, amelyik úgy érzi, keveset vagy türhetetlenül keveset keres", a nép pedig úgy tekint a szerzett jogokra, mintha azok szerzett jogai lennének. Megtudtuk azt is, hogy az IMF rosszabb a náciknál, a szovjeteknél és a Habsburkogknál, mert "2008–2010 között soha nem látott módon korlátozódott a magyar szuverenitás".

Bal, jobb

A kormány úgy döntött, megváltoztatja az állam és a polgár viszonyát. Lánczi elmondta, az alacsony foglalkoztatás a Kádár-rendszer öröksége – ahol papíron teljes foglalkoztatás volt amúgy –, és a kádári Magyarország is jogállam volt. Az állam feladatát abban látja, hogy ösztökélje az embereket a jóra, mert "senki sem angyal". Magyarország baja, hogy jogásztársadalom. Ezt, ha szigorúak vagyunk, odaszúrásnak is vehetjük, végtére is a Fidesz képzeli úgy alapvetően, hogy elég jogszabályokat változtatni például a gazdaság működtetéséhez. "Ha a Barcelona tizenegy emberrel ilyen sikeres lehet, mire lehet képes tízmillió magyar?" – tette fel a záráshoz közeledve a kérdést, majd végre megtudtuk, mi a különbség a jobb és a baloldal között. Míg a baloldal azt hazudja az embereknek, hogy minden ember élete jobb lesz, a jobboldal azt ígéri, hogy minden ember élete jobb lesz.

Lánczi után Thomas Faustmann, az Audi Hungária ügyvezető igazgatója tartott termékbemutatót, mondandója lényege az volt, hogy az Audi Hungária jó vállalat. Őt Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, a Trigránit Zrt. tulajdonosa, a nagy plázaépítő és a Skála-Coop egykori vezérigazgatója követte.

Lógó nyelvvel

Demján különös kötélmutatványt adott elő, amit talán ez a kiragadott idézet jelez a legjobban: "Benne volt az eredeti követelésünkben… illetve megállapodási javaslatunkban". Nyitásként azt mondta, nem volt szerencsés, hogy a kormány első egy éve egybeesett az uniós elnökségi félévvel, de gyorsan hozzátette, hogy az legalább "rendkívül sikeres" volt. "Európa nem toleráns a magyarokkal szemben, nem engedték, hogy a kormány növelje a költségvetési hiányt" – búslakodott. Igazán zavarba akkor jött, amikor a különadókról kellett beszélnie. A különadó kivetésével a kormány "helyesen cselekedett", az "szükséges lépés volt", aminek ő "nem örült", mert az "nem lehet módszere egy fejlődő gazdaságnak". Hogy mentse a menthetőt, a mondat végén megdícsérte a kormányt a helyi iparűzési adó szintjének mérsékléséért.

05

Demján nemcsak a kormánnyal, Lánczival szemben is igyekezett udvarias lenni, próbált nála is furábbakat mondani. "20-25 év múlva Európa lesz a harmadik világ" – mondta. Meg azt is, hogy "a jólét alapja a társadalmi költség csökkentése". "Akkor nincs szegénység, ha a polgárok legalább ötven százaléka jómódú" – érkezett az újabb bon mot. "Én ugyan nem szeretem a Horthy-rendszert, de ott egy egyetemi tanárnak cselédje volt" – mondta az oktatásról. A gegparádé lezárásaként pedig javasolta, hogy az állami ünnepeken ne csak tudósokat meg művészeket tüntessenek ki. "Miért nem tüntetnek ki egy nagyon tisztességes esztergályost vagy pékmestert?"

A régi idők iránti nosztalgia más tekintetben is felébredt. Demján szerint ideje állami vállalatokat alapítani, vagy "egy olyan társulást, mint a coop".

Kedves Sándor

Beszéde végén óvatos bírálatba kezdett. Nem érti, hogy miért alapított a Fidesz bérkommandót, ami "bizalmatlanság a vállalkozókkal szemben". Meg miért akarnak valakik vasárnapi zárva tartást. A plázák elleni támadást sem érti, Krakkóban például II. János Pál személyi titkára avatta az ottani Demján-plázában a gyerekfoglalkoztatót, és azt mondta, sokkal jobb ez, mintha az aluljárókban lennének. Pedig a vállalkozók is a Fideszt támogatták, hiszen "a Fideszen kívül nem volt kormányképes erő". Munkabéke kell, mondta zárásként, ehhez pedig társadalmi egyeztetés. Az jó, hogy mindenről kikérik a nép véleményét, de a civil társadalommal és az érdekvédelmi szervezetekkel is egyeztetni kéne.

09

"Beszéddel készültem, de inkább a vitához kaptam kedvet" – kezdte felszólalását Orbán Viktor, majd első lépésként bebizonyította, hogy egy erős akaratnak a logika sem jelenthet akadályt. Bérkommandóra azért van szükség, mondta, mert a kormány megalkotta új adórendszerét, amiben mindenki jobban jár, ezért nem engedhetik meg, hogy bárki rosszabbul járjon az új adórendszerrel, amivel mindenki jobban jár. "Ehhez nekünk segítségre van szükségünk, kedves Sándor, ezért arra kérlek benneteket, tartsátok be a megállapodást" – mondta.

Simogatott is. "Ez ugyan még nem a kormány álláspontja, csak a személyes véleményem", de Magyarországon még nem érett meg a helyzet a vasárnapi zárva tartásra. Most ugyanis ötnapi munkából még nem lehet megélni, és amíg ötnapi munkából nem lehet megélni, addig ez a kérdés nem aktuális.

Lebontottak minden gátat

A rövid reakció után belekezdett előre megírt beszédébe, amely nem nélkülözte a pátoszt. "Elegünk lett abból, hogy becsületes munkából nem lehet megélni, elegünk lett abból, hogy a rendszerváltás óta sohasem csináltunk végig semmit. Amit nappal felépítettünk, éjszaka lebontottuk" – mondta. Most viszont azt határozták el, hogy "minden gátat lebontunk".

Tartotta magát a kormány kommunikációs stratégiájához, azaz úgy tett, mintha az elmúlt egy évben a dolgok logikusan követték volna egymást, és a kormány elejétől a végéig előre kijelölt csapásirányon haladt volna. "Korábban hagytuk magunkat elbizonytalanítani, ha valakinek nem tetszett Párizsban, Brüsszelben vagy Londonban, amit csináltunk." A kormány eredeti gazdaságpolitikai elképzelése az államadósság eleresztése volt, de ez nem tetszett Brüsszelnek. Utána válságadókkal kísérletezett, ez nem tetszett Londonnak. Most, száznyolcvan fokos gazdaságpolitikai fordulat után a Széll Kálmán programban és a konvergenciaprogramban azokat a kiadásoldali csökkentéseket kívánják megvalósítani, amit az IMF – amivel a kormány látványosan szakított –eredetileg is javasolt. Mégis, Orbán szerint ha valaki kívülről akar diktálni, azt kell mondjuk "Ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga. Vagy ha kényesen európaiak akarunk lenni, azt kell mondani, szubszidiaritás."

08

Ezután felsorolta azokat a szimbolikus cselekedeteket, amiket a kormány az elmúlt egy évben végrehajtott. Az új alaptörvényt, a Széchenyi-tervet, a lakáshitelesek megmentéseként aposztrofált csomagot, amely alapján a lakáshitelesek pár évvel eltolhatják a visszafizetést.

Háború lesz

"Büszkék lehetünk, de elégedettek nem. Nem lazíthatunk, mert az a kormányzati teljesítmény, ami elég volt az elmúlt egy évben, igen kevés lesz a következő esztendőkben" – váltott váratlanul önkritikusra. A jövő nehézségeit jól jelzi a retorikai kép elsötétülése is. Orbán szerint az ország "háborúban áll", az eladósodottsággal és a munkanélküliséggel. "Az ellenséget onnan lehet felismerni, hogy ha mi nem győzzük le őt, ő győz le minket." Úgy néz ki, lövöldözés lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák