""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

A sajtó mint bikacsök

 

ESZKÖZÖK:

Oligarchák markában, a titkosszolgálatok, a gazdaság és a politika hálójában működik a román média. Két nagy botrány azonban egy pillanatra nyilvánvalóvá tette az átlagpolgárok számára is, mire megy ki a játék.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ajánlat
OK.hu

Az utóbbi hetek fejleményei világosabbá tették azokat a motivációs mechanizmusokat, amelyek mélyen meghatározzák a román sajtó működését. Eddig is sejthető volt, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás milyen fontos szerepet játszik abban, hogy mi milyen fogásban, milyen tagolásban kerül a sajtó nyilvánossága elé. Viszont a néhány hete kirobbant Adevarul-Coca-Cola, illetve az Antena-Negrea ügyek már nemcsak sejtetik, hanem nehezen félreérthető módon meg is mutatják a gazdasági cenzúra rutinos és cinikus gyakorlatát.

A történetek főszereplői most nem a politikusok, igaz, ez is némi árnyalásra szorul, mert nehéz eldönteni, ki számít politikusnak, és ki médiavállalkozónak. Dan Voiculescu Románia egyik leggazdagabb embere, a jelenleg ellenzéki Konzervatív Párt alapítója, akinek fontos érdekeltségei vannak a romániai energetikai szektorban. Hatalmas médiabirodalmának legbefolyásosabb darabjai az Antena 1, Antena 2 és Antena 3 televízió, illetve a Radio Zu, a nyomtatott sajtóban pedig a Jurnalul National és a Gazeta Sporturilor. Voiculescu birodalma három lábon áll, és ez nem egyedi: politika, gazdaság, média. Ugyanígy többféle érdekeltsége van Dinu Patriciunak, aki egyebek mellett a Rompetrol tulajdonosa. Ő konjunkturálisan szocialista, tartósan liberális kötődésekkel, Basescu elnök ellenfele, és nem mellékesen az Adevarul médiatröszt tulajdonosa. A tröszt nyomtatott sajtóban utazik, de már bejelentették, hogy idén elindul első televíziós csatornájuk, az Adevarul Tv is.

A különféle összesítésekben hol Patriciut, hol Sorin Ovidiu Vantut kiáltják ki a leggazdagabb románnak. Vantu a pénzügyi szektorban gazdagodott meg, neve kimozdíthatatlan az újságok címlapjáról. Ennek egyik oka, hogy egy célra tette fel életét: le akarja győzni Basescut. A kettejük harca ádáz, ádáz, hogy esterházysan fogalmazzak. Persze Vantu jelentős médiavállalkozó is, folyamatosan hallani zsarolási, megfélemlítési kísérleteiről, és senki sem lepődik meg azon, ha Vanturól ismét kiderül, hogy újságíróit nem is egyszerűen bértollnokoknak, hanem egyenesen ágyútölteléknek tekinti. Két hete letartóztatták, másnap nyilvános lett, hogy a talán legbefolyásosabb médiatröszt egy része, amely Vantu tulajdonában volt – a Realitatea-Catavencu csoport – átkerült egy másik vállalkozó, Elan Schwartzenberg kezébe. Hogy Vantu miért is szabadult meg birodalmának ékkövétől, a Realitatea hírtelevíziótól?

Itt rövid kitérőt kell tenni, és fel kell rajzolni a táblára még egy meghatározó médiajátékost: a román titkosszolgálati rendszert. Az érdekek elsősorban gazdaságiak, áttételesen politikaiak. A romániai titkosszolgálatok és a titkosszolgálatokon belüli rivális csoportok játszmái közvetlenül befolyásolják a médiatrösztök szerepvállalását is. Jelenleg a meghatározó romániai médiumok többsége Basescu- és PDL-, vagyis kormánypártellenes. Basescu elnök viszont jól tájékozott, és lojális embereket nevezett ki a titkosszolgálatok élére. Amikor Vantu azt mondja, letartóztatása mögött a román titkosszolgálatokon belüli harcok állnak, ezt valószínűleg nem csak retorikai fordulatnak szánja.

Végül, de nem utolsósorban pedig szót kell ejteni még egy fiatal milliárdosról, Bobby Paunescuról, aki mérsékelten PDL-közeli médiát működtet. Tulajdonában van az Evenimentul Zilei napilap, a Capital hetilap és a B1TV.

A fenti szereplőlista sommás és felszínes, de talán elég ahhoz, hogy hangulatképet adjon a viszonyokról. Ezt tovább árnyalhatja az ActiveWatch sajtófigyelő szervezet által összeállított és a hónap elején bemutatott nagyon izgalmas jelentés, amelynek egyik tanulsága, hogy a médiatrösztök nem nyilvánosságszolgáltatást árulnak, hanem leginkább arra szolgálnak, hogy gazdasági és közvetve politikai nyomást gyakoroljanak.

Ebben a csúszós-tapadós közegben nem érzik jól magukat a nagy nemzetközi sajtótrösztök. Tavaly februárban a Ringier eladta Bobby Paunescunak az Evenimentul Zilei napilapot és a Capital hetilapot. A Ringier megtartott ugyan magának pár bulvárlapot, de a minőségi román sajtóból kivonult. Télen a WAZ jelentette be, hogy elmegy Romániából, és eladja rangosnak számító lapját, a Romania Liberát is. A WAZ tulajdonosa, Bodo Hombach azzal magyarázta döntésüket, hogy a román sajtópiac torz, mert "az oligarchák nem a profittermelés érdekében vásárolnak újságokat és folyóiratokat, hanem sokkal inkább azért, hogy politikai befolyásra tegyenek szert". Általában megállapítható, hogy a trösztök a portfóliójukban egy orgánumot arra tartanak, hogy a bikacsök szerepét játssza, így segítik elő, hogy a szigorúan üzleti alapon működő termékeik kényszerhirdetőkhöz jussanak.

Eddig az elmélet. De hogyan működnek ezek gazdasági nyomásgyakorlási technikák a gyakorlatban? Valami mintha lenne a levegőben. Az utóbbi hónapokban több sztárújságíró migrált más médiához, másokról pedig tudni, már beadták, vagy hamarosan beadják felmondásukat. Az Adevarul tröszt példányszámai kevesebb mint felére csökkentek, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei is a pénzügyi válság jeleit mutatja.

Valószínűleg ez a felfokozottság is közrejátszott a két botrányban, amelyek résnyire ugyan, de széthúzták a függönyt, és megmutatták a román átlagpolgár számára is, mi zajlik a színfalak mögött. Két hete az Adevarul-Coca-Cola, múlt héten az Antena-Negrea eset borzolta a kedélyeket. A hónap közepén a romániai McCann-Erickson egyik vezetője e-mailben zsarolta meg az Adevarul napilapot, hogy amennyiben nem zárja le az ügynökség által képviselt Coca-Cola vezető termékének negatív egészségügyi hatásait taglaló cikksorozatát, nemcsak a Coca-Cola, de más, általuk képviselt márkák hirdetéseit is leállítja. A cikksorozat egy, az Adevarullal partnerségben lévő – vagyis nem az Adevarul tulajdonában lévő – független, erősen természettudatos portál, a Think Outside the Box felületein jelent meg. Első körben a tröszt értett a szóból, törölte a Think-re vezető hivatkozásokat, és nagyon gyorsan fel is mondta a független portállal való megállapodást. Második körben viszont az Adevarul visszavágott, és nyilvánossá tette az ügynökséggel való levelezését. Mindennek a sok hüledezésen kívül eredménye is lett: a McCann-Erickson bocsánatot kért és jelezte, hogy munkatársuk rosszul értelmezett buzgalmához a Coca-Colának tulajdonképpen semmi köze. A román Think és az Adevarul szakítása mégis véglegesnek tűnik, a portál vezetője, az egykori liberális EP-képviselő, Csíbi Magor nem kíván több román médiummal társulni. A Think egyébként saját magyar testvérlapot is működtet a Transindexszel valóegyüttműködésben.

A későbbi, Antena-Negrea botrány fajsúlyosabb, és még nem csengett le. Két hete Stelian Negrea újságíró válaszolt a meghívásra, és megjelent a román médiahatóság, a Consiliul National al Audiovizualului (CNA) előtt. Korábban a nagyobbik kormánypárthoz, a PDL-hez közeli Evenimentul Zilei több cikket is közzétett, amelynek lényege, hogy Stelian Negrea leleplezte a befolyásos, kormányellenes Antena-csoport nem lojális praktikáit. Negrea tavasszal még a trösztön belüli egyik gazdasági lap vezetője volt, aztán a televízióhoz került, és az úgynevezett tényfeltáró osztály vezetője lett. Két hónapig dolgozott itt, elég ködös szerződéses viszonyban. Aztán elege lett, és kipakolt. Azzal vádolja főnökeit, hogy zsarolással próbáltak pénzt és befolyást szerezni.

Negrea a CNA előtt újabb dokumentumokat mutatott be, szerződéseket, levelezéseket, és hangfelvételt is. A később az interneten is köröző hangfelvétel Negrea és közvetlen főnöke, az Antena-csoport vezetője, Codrut Seres (a fenti képen) közötti beszélgetést mutatja be. Ebben azt taglalják, mely  cégek ellen kell lejárató kampányt indítani, mert nem hirdetnek a tröszt felületein. "BRD: hirdet; Petrom: hirdet; BCR: hirdet; Pireaus: hirdet; OTP: le kell ellenőrizni; Rompetrol: erről korábban beszéltünk; Raiffeisen: hirdet; Orange: hirdet; Lukoil: nem hirdet; Vodafone: hirdet; Carrefour: le kell ellenőrizni; Gaz de France: nem hirdet, de kaptak egy ajánlatot" veszi sorba Seres, majd azokhoz a cégekhez ér, amelyeknek nincs szerződésük az Antena-csoporttal, és a következő kifejezéseket használja: "töröld le, égesd meg, b..szd szét."

Negrea arról számolt be, hogy közvetlen utasításokat kapott egy-egy cég vagy politikus inkriminálására, később a célpontok – a politikai-gazdasági konjunktúra változásával – változtak. A történet számtalan érdekes részlettel kecsegtet, a legfontosabb viszont az, hogy egy évvel a helyhatósági és parlamenti választások előtt vagyunk, a lapok példányszámai csökkennek, a vezető újságoknál elbocsátások vannak, az objektív, árnyalt, színvonalas tájékoztatás esélye pedig egyre csökken. Szász Attila, a médiahatóság RMDSZ-es tagja arról számolt be, hogy a televíziók közül a legkiegyensúlyozottabb a közszolgálati csatorna, minthogy ott erős maradt a szakmai ellenállás, de a hatalmi nyomás egyre nagyobb.

Mi marad az árnyalt romániai tájékozódás titka? Nem árt, ha vannak titkosszolgálati információid. Ha nincsenek, sok időt kell szánni az információk beszerzésére. Mintegy 40-50 blogot kell folyamatosan figyelni, és persze ott kell lenni a Twitteren is.

http://www.komment.hu/tartalom/20110523-velemeny-a-roman-media-titkosszolgalatok-es-oligarchak-kezeben-van.html?cmnt_page=1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák