""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

MEGHÍVÓ – A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

MEGHÍVÓ

Hazánk természeti adottságai  – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink,  változatos természeti tájaink, élelmiszereink  – kiválóak, kultúránk kimeríthetetlenül gazdag.

Ma mégis a vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság hanyatlásának vagyunk  tanúi.

A vidék további leépülésének megállítása érdekében gyors és alapvető gazdaság- és  társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti  Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési  programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére. A  Stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden  érintett számára érezhető javulás következzen be.

Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi  mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes,  egészséges, biztonságos  és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait,  ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.

Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Helyre  kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen  vidékinek lenni és vidéken élni!

Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek  erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nem  csak a falvakban élők gondja. Sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A  Vidékfejlesztési Minisztérium ezért arra törekszik, hogy a legszélesebb társadalmi párbeszéd  előzze meg a stratégia és az erre épülő sarkalatos kerettörvény elfogadását.  Kérjük, hogy vegyen részt a vitában, alkossuk meg együtt a nemzeti érdekeinket szolgáló  vidékstratégiánkat, a „magyar vidék alkotmányát”!

A Nemzeti Vidékstratégiát a következő fórumokon bocsátjuk vitára:

Sárospatak: április 28.

Kecskemét: május 5.

Püspökladány: május 6.

Budapest, Parlamenti Nyílt Nap: május 18.

Szekszárd: május 19.

Mosonmagyaróvár: május 26.

Ezúton tisztelettel meghívjuk soron következő fórumunkra, melynek részletes programját alább olvashatja. Kérjük, jöjjön el és fejtse ki véleményét a vitaanyagról, a magyar vidék jövőjét érintő tervekről!

Véleményét írásban is várjuk

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 20:02

A helyi termékek felkarolása segítheti a turizmust

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-helyi-termekek-felkarolasa-segitheti-a-turizmust

2011. május 6. 12:40

A falusi, öko- és gyógyturizmust a helyi termékek felkarolása, a helyi feldolgozás és értékesítés támogatása segítheti – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár egy turizmusról szóló konferencián, Szombathelyen. A Nemzeti Vidékstratégia kiemelt célja a helyi gazdaság fejlesztése, amihez szükség van arra, hogy a vidék gazdasága több lábon álljon. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ezért támogatja a nem mezőgazdasági tevékenységeket is, mint a helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás vagy a kézművesség. Fontos a mikro-, kis- és középvállalkozások erősítése, a hazai turizmus fejlesztése, a helyi kulináris, népi és egyházi hagyományok ápolása. V. Németh Zsolt elmondta: megjelent a tárca rendelete a mikrovállalkozások támogatásának feltételeiről, idén 7 milliárd forintra pályázhatnak a legkisebb cégek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Már készül a rendelet a turisztikai tevékenységek ösztönzéséről is, erre idén 4 milliárd forint jut. A támogatási kérelmeket júniusban lehet majd beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A „Turizmus – Egészség – Gasztronómia a Nyugat-Dunántúli régió kínálatában” című konferenciát a Nyugat-Pannon Ökoklaszter rendezte. A szervezet 2007 decemberében alakult azzal a céllal, hogy erősítse a tagok közötti együttműködést és a közös piaci fellépést az egészségturizmus területén. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 19:58

Nagy sikere van a 10 évre szóló vidékstratégiának

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/nagy-sikere-van-a-10-evre-szolo-videkstrategianak

2011. május 6.

Az állami tartalékból 2 millió kilogramm cukrot felszabadítunk és piacra dobunk, hogy letörjük a magas cukorárakat. 2014-ig meg van kötve a kezünk, az uniós cukorszabályozás miatt, de utána gondos tervezéssel, a magyar gazdák kőkemény érdekvédelmével változtathatunk a magyar cukortermelés jövőjén – mondta a vidékfejlesztési miniszter a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia országjáró fórumsorozatának harmadik állomásán, Püspökladányban. A nyolcvanas években még 12 cukorgyár működött Magyarországon, de ma már csak egy van az egész országban. Dél-amerikai cukornádültetvényekről származó alapanyagból sütik a magyar háziasszonyok az almás pitét, a bejglit, a túrós-rétest. Ez egy feje tetejére állított világ, amit a szocialista kormányoknak köszönhetünk. Meg kell tudnunk miért kellett bezárni a cukorgyárainkat, miért kellett visszaadni a nagy nehezen kiharcolt cukorkvótánk 75 %-át. Az Európai Uniónak nincs még egy olyan országa, amelynek a cukoriparát ilyen mértékben leépítették, és ilyen kiszolgáltatottá tették, mint Magyarországét. Ezen a vidéken különösen fájó ez a történet, hiszen több száz embernek adott munkát az európai színvonalú kabai cukorgyár, és több ezer cukorrépa termesztő gazdának adott megélhetést a cukorrépa-termesztés a földeken. Szerény becslések szerint is 10-12 ezer hektáron folyt a termelés.  Az sem segít rajtunk, ha dübörög a Brazil gazdaság! 2014-ig meg van kötve a kezünk, hiszen az unió jelenlegi cukorpiaci szabályozása addig tart, de utána gondos tervezéssel, a magyar gazdák kőkemény érdekvédelmével változtathatunk a magyar cukortermelés jövőjén. Itt, ahol óriási külterületű falvak, városok vannak, a mezőgazdaságra épülő iparnak döntő szerepe van abban, hogy miként boldogulhatunk a következő évtizedekben. Nemrég a kezembe került egy 2004 márciusában készült kormány előterjesztés az agrárgazdaság helyzetéről, amelyet Németh Imre agrárminiszter írt alá – mondta a miniszter. A dokumentumból feketén fehéren kiderült, hogy a kormány tudott róla, hogy az EU csatlakozás után romló „jövedelempozícióra” számíthatnak a sertéstenyésztők, a marha- és baromfitartók. A feszültség oldására az akkori  tárcavezető azt javasolta a kormánynak, hogy hozzon néhány közérzetjavító intézkedést. Hagyták, hogy a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazat megszűnjön. Végignézték az agonizálást anélkül, hogy tervet, stratégiát készítettek volna. A 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. A vidékfejlesztési tárca határozott célokat és cselekvési terveket jelöl ki négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszertermelésben és a környezetvédelemben, hogy 2020-ig érezhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében. A magyar vidék szempontjából központi kérdés, hogy a XXI. században mi történik a természeti erőforrásainkkal: a termőföldjeinkkel, a vizeinkkel, a tiszta levegővel. Meg tudjuk-e őrizni a természetes élőhelyeket, a növény- és állatfajok sokszínűségét, a mezőgazdasági termelés változatosságát, GMO mentességét? El tudjuk-e látni az országot jó minőségű élelmiszerekkel? Képesek vagyunk-e alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz, tudunk-e megfelelő életlehetőségeket és munkát biztosítani az embereknek?  A harmadik évezred kezdetén a nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, csak akkor szűntetheti meg a kiszolgáltatottságát a globális gazdasági környezetben, ha erős vidékre támaszkodhat. Ha a hátországát a gazdag műveltséggel, és a sokszínű mezőgazdasággal büszkélkedő tájegységi alkotják. A Nemzeti Vidékstratégiában rögzített alapelveknek megfelelően nyolc átfogó célnak kell valóra válnia ahhoz, hogy a 10 éves nemzeti program a magyar gazdaság motorjává tegye a vidéket, és érezhető javulást hozzon a tanyák, a falvak és a kisvárosok életében. Meg kell őrizni és gyarapítani kell a munkahelyeket. Elengedhetetlen a vidéki népesség megtartása és a demográfiai egyensúly helyreállítása. Szavatolni kell az élelmezési- és az élelmiszerbiztonságot, meg kell szűntetni a kiszolgáltatottságunkat. Növelni kell az agrár- és élelmiszergazdaság életképességét, javítani kell a piaci pozícióin. Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát.  Meg kell védeni az ivóvízbázisainkat, a vízkészleteinket, a talajokat, a természetes élővilágot, a tájak épségét, továbbá növelni kell a környezetbiztonságot. Elérendő cél a helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, az energiabiztonság; és az energiafüggőség csökkentése. Maradéktalanul helyre kell állítani a város és a vidék kapcsolatát. A célok megvalósításában kiemelt szerepet kapnak a vidéki kis- és középvállalkozások, melyek fejlesztése széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. A fórumon előadást tartott Jakab István a Parlament alenöke, Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium  parlamenti- és Czerván György az agrárgazdaságért felelős államtitkár, Szócska Miklós a NEFMI államtitkára, valamint Kósa Lajos Debrecen polgármestere. A konferencián a környező települések  polgármesterei és a helyi gazdák is kifejtették  véleményüket a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiáról. (Vidékfejlesztési Minisztérium)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 19:55

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák