""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Megbékélés közös érdekek mentén

2011. május 03.

A magyarok és a románok egymásrautaltságára, a két közösséget érintő kényes témák higgadt kibeszélésének szükségességére, egymás kultúrájának a megismerésére hívták fel többek közt a figyelmet a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom keretében megszervezett nyilvános kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kolozsváron.

A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott rendezvényen a felszólalók – ismert román és magyar közéleti személyiségek – úgy nyilatkoztak, Kolozsvár a megbékélés és az együttélés szimbólumává válhat, mivel a kincses városban évszázadok óta békésen együtt tudnak működni a különböző kisebbségek.

Surján László EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő nemzeteknek megvannak a maguk sebei, de bízik abban, hogy ezek a sebek gyógyíthatók. „Sajnos ezeket a sérelmeket gyakran emlegetik, s ha a sebeket folyamatosan feltépjük, soha nem tudnak begyógyulni” – fogalmazott a fideszes politikus. Hangsúlyozta: a mozgalom célja, hogy fórumot biztosítson a Kárpát-medencei országok civil szféráinak különböző nemzetiségű képviselői számára, hogy párbeszéd révén megtalálják az együttműködés lehetőségeit.

Lucian Năstasă történész, kisebbségkutató szerint nem kell a kényes történelmi témáktól tartani, szerinte ha a történészek higgadt fejjel tisztáznák a vitás kérdéseket, az kifogná a szelet a szélsőséges nacionalisták vitorlájából. Beke Mihály író, újságíró szerint nem szégyen közös érdekek mentén kibékülni. Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Europa Liga elnöke hangsúlyozta: magunk mögött kell hagyni a nemzeti és vallási fundamentalizmust, elsősorban saját falvainkban kell megbékélni. Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyaroknak és románoknak csak felületes ismeretei vannak egymásról, sem a bukarestiek, sem a budapestiek nem értik Erdély lényegét. Ovidiu Pecican úgy vélte, túl sokat foglalkozunk a múlttal, a szimbolikus dolgokkal ahelyett, hogy az együttélés lehetőségeit keresnénk. Surján Lászlótól ugyanakkor megtudtuk: a Chartaxxi.eu internetes oldalon elérhető megbékélési chartát eddig 1700-an írták alá.

Szerző(k): Kiss Előd-Gergely, kronika.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák