Archive

Monthly Archives: április 2011

Székelyföldön tölti nászútja egy részét az ifjú hercegi pár

[ 2011. április 30., 07:59 ] [192]

A Somogy megyei Kaposgyarmat testvértelepülésén, az erdélyi Zalánpatakon tölti nászútja egy részét az ifjú hercegi pár.
A településen többször megfordult Károly herceg, legutóbb tavaly júniusban, amikor Málnás község önkormányzata – melynek közigazgatása alá tartozik az egykori üveghuta maradék települése – angol nyelvű színes-képes összeállítást is készített, amellyel sugallni szerette volna, a háromszéki székely-magyarok óhaját: megmenteni ezt a patinás és érdekes múltú települést, amely több mint fél évszázada a pusztulás ösvényére lépett. Károly herceg számára egy avítt épületből rusztikus lakosztályt, vendégházat varázsoltak. A herceg pedig legutolsó látogatása alkalmával újabb régi falusi házat vásárolt.
Az angol herceg nemcsak az erdélyi Rhédey család késői leszármazottja, hanem felmenő ágon egyenes ági rokona a kőröspataki gróf Kálnoky Bálint is, aki a mai Zalánpatak helyén, Egyedmezején alapított üveghutát a XVII. század derekán. A herceg ottjártakor lerótta tiszteletét a közös ős, Rhédey Claudia erdőszentgyörgyi sírjánál. A zalánpataki vendégház homlokfalán három címer látható: ott van az angol királyi család címere, a Rhédey címer és a Kálnokyaké is.

sonline.hu , erdely.ma

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát

[ 2011. április 30., 08:43 ] [47]

Románia megtartja az euró bevezetésének 2015-ös céldátumát – döntötte el pénteken a kormány.
A kabinet ezen a napon tartott rendkívüli ülésén véglegesítette a következő három évre szóló konvergencia-programot, amit ezt követően elküldenek az Európai Uniónak.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülés után elmondta: nincs oka Romániának arra, hogy elhalassza az euróövezethez csatlakozás céldátumát. Közölte, a kormány elfogadta azokat az adópolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthetők az euró bevezetéséhez szükséges feltételek.

A konvergencia-programba foglalt céldátum teljesítése érdekében a kormány vállalta, hogy 2012-ben a konszolidált költségvetés hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Emellett növelik és hatékonyabbá teszik az állami beruházásokat, és megelőzik azt, hogy az állami szektorban újabb kifizetetlen számlák halmozódjanak fel a versenyszférával szemben.
A korábbi konvergencia-program szerint Románia 2015 január 1-jét tűzte ki céldátumként. A Mediafax hírügynökség megjegyzi, hogy a január 1-je nem szerepel az új programban, hiszen a napot is tartalmazó pontos dátumot csak az Európai Unió szakértőivel folytatott egyeztetések után tűzik ki.

MTI, erdely.ma

Az államfő menesztette Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsost

 

Május elsejei hatállyal menesztette elnöki tanácsosi tisztségéből Sebastian Lăzăroiut az államfő.

Traian Băsescu csütörtökön írta alá a Lăzăroiu menesztéséről szóló rendeletet. Ennek értelmében Lăzăroiu munkaviszonya az államelnöki hivatallal a felek közös megegyezésével szűnik meg május 1-jén.

Lăzăroiu 2007-től dolgozik elnöki tanácsosként az államfői hivatal tervezési és politikai elemző főosztályán.

A távozó elnöki tanácsos közleményben tudatta, hogy a továbbiakban politikai elemzéssel kíván foglalkozni, és nem kívánja, hogy tevékenysége az államfői intézményhez kapcsolódjon. Mint fogalmazott: léteznek bizonyos természetes intézményi korlátok, ha valaki az elnöki tanácsosi tisztségből fogalmaz meg nyilvánosan politikai elemzéseket.

Sebastian Lăzăroiu államelnöki tanácsos a hét elején egy interjúban kijelentette: az RMDSZ jelenlegi formájában megtűrt alakulat, és elképzelhető, hogy idővel megszűnik, a szövetségben meglévő ideológiai ideológiai irányvonalakat fölszívják a román pártok.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke erre reagálva csütörtökön azt mondta: a szövetség nem fog eltűnni, mivel a magyar közösség bebizonyította, hogy szüksége van a politikai képviseletre.

Az RMDSZ elnöke pénteken azt nyilatkozta a NewsIn hírügynökségnek, hogy nem kíván kommentárt fűzni Lăzăroiu menesztéséhez, de célzott arra, hogy annak köze lehet az elnöki tanácsos szövetségről tett kijelentéseihez.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Nem bontják le a magyar iskolát Nyárádszeredában

[ 2011. április 29., 23:18 ] [247]

Nyárádszereda városi tanácsa 2011. április 29-én, pénteken este rendes havi ülésén visszavonta azt a 2009-ben hozott tanácsi határozatát, amelyik szerint: le kellett volna bontatnia a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola egyik szárnyát azért, hogy annak helyére ortodox katedrális épüljön.
A történethez hozzátartozik, hogy az ortodoxok nem tartották be azon ígéretüket, amelyet e visszavont egyezség is tartalmazott. Pontosabban azt, hogy az iskolarész alatti területért cserébe lemondanak az iskola melletti főtéri park elorzott részéről, vagyis nem erőltetik többé ott templomuk építését.
A görög-keleti tárgyalók azon ígéretüket sem tartották be, hogy kormánytámogatást szereznek, amiből a lebontott magyar iskola helyére egy másik iskolarészt építhet fel itt a helyhatóság. Ehelyett tovább pereltek, és nem elégedtek meg az ugyancsak főtéren felajánlott, igen kedvező változattal.

A pénteken beterjesztett átirat szerint, meg akarták szavaztatni a település tanácsosaival azt, hogy a testület vegye ki a város (a kormány által is jóváhagyott) leltárból a főtéri park azon részét, ahol az ortodoxok építeni szeretnének. Mindezt egy törvényszéki akta alapján óhajtották elérni.
Történik ez, mindazok ellenére, hogy a településen már van két ortodox hajlék, tehát nem indokolt az építkezés. Történik ez annak ellenére, hogy az ortodox elöljárók megígérték, hogy törvényszéki eljárásaikat beszüntetik, tekintettel a fent emlegetett egyezségre. Amit felrúgtak.
A tanács összes jelenlévő tagja pártszínezet nélkül határozottan elutasította ama határozati tervezetet, hogy a leltárból kivegye a főtér azon részét, ahol jelen pillanatban egy tanácsi döntés szerint: tilos az építkezés, és ahol csak a tanács dönthet bármilyen típusú változtatásról.
Mi több, Nyárádszereda tanácsa azzal válaszolt az ortodox egyház be nem tartott ígéretére, hogy napirendre tette, és visszavonta azon határozatát, amely szerint lebontaná, és átadná az iskola egyik épületét, hogy oda a maréknyi görög-keletiek a harmadik templomukat is felhúzzák.
Az idő érlelése és az ortodoxok erőszakos nyomulása ismét teljes egységbe kovácsolta Nyárádszereda város tanácsát, akárcsak 2009 januárjában, amikor egyöntetű elhatározással kiemeltették azt a törvénytelenül letett alapkövet, ami teljesen jogtalanul került az immár Bocskai-térre.
Köszönet illeti mindazokat, akik támogatták és támogatják azt az elképzelést, hogy nem kell lebontatni egy magyar iskolát azért, hogy egy tucat ember harmadik templomot építsen két kezünkön megszámlálható hívei számára.
Kérjük, pártszínezet nélkül továbbra is támogassák a tanács igaz küzdelmét és újra egységes fellépését!
Nyárádszereda, 2011. április 29.

Csíki Sándor, erdely.ma

Mit tud a rendőrség a gyergyóalfalvi alpolgármester ügyéről? – film

[ 2011. április 29., 12:31 ] [638]

Nagy erővel folyik a nyomozás a gyilkos vagy gyilkosok kézrekerítéséért a meggyilkolt gyergyóalfalvi alpolgármester ügyében. Csala Zsoltot nagypénteken este lőtték le saját hétvégi házában. A falu lakói félnek: összefüggést látnak a gyilkosság és a korábbi botrányos közbirtokossági ügyek között, és attól tartanak, hogy a nagypénteki tragédia csak a jéghegy csúcsa.
Az egész vidéket megrengető gyilkosság vélhetően 19 óra körül történt. A 112-es segélyhívó számot egy órával később hívták, ekkor közölte egy férfi, hogy Csala Zsolt holtan fekszik a Borzont falutól néhány kilométerre lévő hétvégi házában. A haláleset körülményeit több órán át bűnűgyi szakértők vizsgálták, lőfegyvert nem, de töltényhüvelyeket találtak a helyszínen. A rendőrség közleménye szerint az alpolgármestert 3 találat érte, a gyilkos fegyvert illetően még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni a nyomozók.
A hozzátartozók el sem tudják képzelni, hogy mi lehet a háttérben: „Abszolút fogalmunk sincs, hogy ki vajon miért csinálhatta az egész dolgot. Nem tudunk semmit.” – mondja Csala András, az áldozat öccse.

A községben már jó ideje ellenséges hangulat uralkodik, ugyanis a terület-visszaszolgáltatások és a közbirtokossági ügyek miatt két táborra szakadt a lakosság. Egy évvel ezelőtt tüntetést szerveztek azok az emberek, akik megkárosítva érezték magukat, ám vezetőjüket, Pál Imrét aznap reggel ismeretlen tettesek brutálisan összeverték. A konfliktust kiváltó ügyek azóta sem rendeződtek.
Pál Imre szerint a gyilkosság elkövetőjét nem a községben és nem a fellázadt közbirtokossági tagok között kell keresni: „Összeköttetés lehet az üzleteik és az üzletfeleik között, tehát semmi esetre sem a mi megmozdulásunkkal nincsen összeköttetésben ez a bizonyos gyilkosság.”
Pánikhangulat nincs Gyergyóalfaluban, de a község lakói elmondták: félnek, és további baljós fordulatoktól tartanak. A község lakói úgy vélik, ha a tavalyi verőlegényes-ügyet felderítette volna a rendőrség, és a felbújtók kilétére is rájön akkor talán elkerülhető lett volna Csala Zsolt meggyilkolása.
Csala Zsolt az alpolgármesteri tisztséget 11 évig töltötte be, temetésére április 28.-án került sor a gyergyóalfalvi temetőben.

Bajna György, Zsigmond Attila

Duna Tv, erdely.ma

Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Legfőbb Ügyészség

[ 2011. április 29., 18:24 ] [77]

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. Ezt a volt miniszterelnök jelentette be pénteken a Facebookon, jelezve egyúttal: lemond mentelmi jogáról. „A Legfőbb Ügyészség mentelmi jogom felfüggesztését kezdeményezte. Ahogy korábban ígértem, lemondok mentelmi jogomról. Arra kérem a parlamentet, hogy adjon ki az ügyészségnek" – írta a szocialista politikus, hozzátéve: a tájékoztatás szerint hivatali visszaéléssel gyanúsítják. A volt kormányfő – mint fogalmaz – csak feltételezni tudja, milyen ügyben, de az értesítésben megnevezett büntetőügy a sukorói kaszinóberuházást fedi.
"Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe" – közölte Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalon.
Hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését – közölte az MTI-vel a Legfőbb Ügyészség pénteken. Az ügyészség emlékeztetett: a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást összefüggésben egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjével. A nyomozás során eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki és számos más nyomozati cselekmény is történt.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben különböző – mentelmi jogot nem sértő – eljárási cselekményeket végzett el, összegyűjtve a szükséges bizonyítékokat. „Mindezek alapján a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúját állapította meg" – tartalmazza az ügyészség közleménye.
Mint írták, „Gyurcsány Ferenc országgyűlés képviselő gyanúsítotti kihallgatásához mentelmi jogának a felfüggesztése szükséges", ezért a legfőbb ügyész kezdeményezte azt az Országgyűlés elnökénél.
Az LMP 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt. A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében a párt arra hivatkozott, hogy a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly novemberben arról beszélt: küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása a sukorói ingatlanügyben. A fideszes politikus kifejtette, Schiffer András feljelentésében egyrészt azt írta, Gyurcsány utasítást adott a sukorói telekcsere lebonyolítására. A másik tényállási elem pedig azzal kapcsolatos, hogy a sukorói kaszinóberuházást annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter, így Gyurcsány Ferenc tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért – közölte.

(MTI), erdely.ma

Durcáskodó MPP

A Magyar Polgári Párt frakciója kivonult a megyei tanács tegnapi soros üléséről, tiltakozásul amiatt, hogy az ülés anyagát nem kapták anyanyelven is kézhez. A tanácselnök nagylányos durcáskodásnak nevezte a megnyilvánulást.

Kulcsár-Terza József frakcióvezető napirend előtt szót kért. Elmondta, szomorúan veszik tudomásul, hogy többszöri kérésük ellenére az ülés anyagát nem vehetik magyarul kézhez. Ez olyan jog, amely megilleti mind az MPP-s, mind az RMDSZ-es tanácstagokat – mondotta. Hiába beszélünk autonómiáról, kisebbségi jogokról, ha még azt sem tartjuk be, amit már kivívtunk, tette hozzá, bejelentve, tiltakozásképpen – mint ahogyan azt a korábbi, szintén hiányos anyag észlelésekor ígérték – nem vesznek részt az ülésen.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke temetési meneti hangulathoz hasonlította a megnyilvánulást. El­mondta, a mintegy ötven ülésből mindössze két-három alkalommal nem sikerült magyarul biztosítani az anyagot. Most is ilyen eset adódott, a fordításért felelő munkatárs megbetegedett. Visszautasítja az MPP ilyen formájú reagálását, mely úgy állítja be a helyzetet, mintha sohasem biztosítanának anyanyelvű anyagot. Az említett jogot az RMDSZ honatyái vívták ki a parlamentben – szögezte le. Különben céljuk az, hogy elfogadtassák, Székelyföldön a magyar is legyen hivatalos nyelv.

A polgári frakció kivonulása után Tamás Sándor több ízben is felemlegette a történteket. Két, ingatlanok átvételét célzó határozat megtárgyalását elnapolták, mert nem volt meg a kétharmados döntéshez szükséges létszám. Ekkor az elnök felelőtlen lépésnek nevezte a kivonulást, hozzátéve, az MPP-frakció három éven át csak bírált, de semmi konkrétumot nem tett le az asztalra. Nagylányos, durcás megnyilvánulás tanúi vagyunk, fokozta a minősítést. Az ülés végén ismét bírálta a polgári pártot: az MPP megmutatta, mire képes azokban a városokban, amelyekben hatalmon van, Barót komoly pénzösszegektől esett el, Kézdivásárhelynek létezése óta nem volt része ekkora szégyenben.

Szekeres Attila
Háromszék

A  Csík  zenekar  és  Majorosi  Marianna

Történelmünkre  épülő  magyar  szöveg  2-3  hét  alatt olyan  sikert  futott  be,  hogy  a   You Tube   egy  vonalán már  letiltották  !

Már  többen  úgy  beszélnek – e  dalról,  a TRIANON  HIMNUSZRÓL! mint  2. MAGYAR  HIMNUSZRÓL!

A youtube.ról Letiltották, de itt: http://video.xfree.hu/?n=szoszimama48%7C51923aad5d4c906c770a1dfbefb14f84&vcim=Trianon+Himnusz+-+Tartsd+magad+Nemzetem! még megvan!

Küldöm a szöveget is!

————————————————————————–

Tartsd magad, nemzetem! – énekli Majorosi Marianna a Csík zenekarral

… tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.
Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökör-koponyát.
Sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen, légy résen nemzetem,
nézd a sok csillagot, 48′, ’56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét, fogjuk egymás kezét,
fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!

MPP-PRESS

Korrupcióval gyanúsítják Mora Ákos Maros megyei tanácstagot

[ 2011. április 28., 15:52 ] [46]

A Feddhetetlenségi Ügynökség szerint a liberális párt színeiben politizáló tanácsos cégigazgatóként több, a Maros megyei tanács hatáskörébe tartozó egység munkálataira kötött szerződést. A többi között a megyei kórházzal, a dicsőszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu kórházzal, a megyei tanfelügyelőséggel, illetve különböző polgármesteri hivatalokkal is volt együttműködési szerződése.
A szerződések értéke összességében meghaladta a 15 millió lejt. Mora Ákos szerint a megállapodásokat azelőtt kötötték, mielőtt az intézményeket a megyei tanács alárendeltségébe utalták volna.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Baconschi az új magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:13 ] [161]

Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle „nacionalista pánikkeltés" román részről, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényről is – mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter.
A román diplomácia vezetőjével a bukaresti napilapban jelent meg interjú. Egy kérdés arra utal: Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszavazott új magyar alkotmány a magyar nemzet egységét hangsúlyozza.
A miniszter erre vonatkozó válaszában kifejti: jelen pillanatban nagyon jó a román-magyar viszony, ezt Bukarest ugyanolyan fontosnak tartja, mint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák tiszteletben tartását.
„Azt szeretnénk, ha a magyarországi (román) kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel erről a kérdésről, akárcsak az új alkotmányról" – mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetőség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig „közvetlen párbeszéd" révén.

„Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttműködés a magyar féllel az európai uniós elnökség időszakában" – állapította meg a miniszter. Az együttműködés eredményei között említette az AGRI gázvezeték tervét és az Arad-Szeged gázvezetéket.
Hozzáfűzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól.
Az Adevărul című liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetűs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. „Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz" – vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos Éva. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentős mértékű hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következő választásokat.
A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Először is azért – olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazást kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra.
A tudósító a továbbiakban elemzőkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintő fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját.

szatmar.ro/MTI,erdely.ma

Geoana, a magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:08 ] [151]

Mircea Geoana, a szenátus elnöke egy blogbejegyzésében úgy értékeli, hogy a magyar alkotmány módosítása egy „lecke”, és azt mondja, „ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket”.
„Az az igazság, hogy jó lecke számunkra az, ami a magyar alkotmány módosítása körül történik. Ha túl gyorsan, túl váratlan intézkedéseket hozol, ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket. Talán nem véletlen, hogy nálunk is napirendre kerültek ismét az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások, de ezúttal sokkal bizonytalanabbul. Ugyanakkor az is igaz, ha nehéz az élet, egyre kevesebb a pénz, nőnek a társadalmi feszültségek és egyre vitatottabbak a kormányzati döntések, életmagra kapnak a nacionalista, szélsőséges eszmék. Ez valahol érhető, ha mind többet veszel el az embertől, ő elmenekül valami olyasmibe, amit nem lehet megadózni, nem lehet rá áfát kiszabni: a büszkeségébe, identitásába, történelmébe. Mi több, pszichológiailag minden alkalommal visszatér abba az időbe, amikor jó volt az élete, fényes volt a jövője”, írja Geoană.
Úgy értékeli, a feszültségeket az élénkebb párbeszéddel, gazdasági partnerséggel lehet oldani.

Mircea Geoana szerint „több ponton jogosak az európai partnerek aggodalmai” és blogjában megjegyzi, az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos legjelentősebb kifogás az, hogy Magyarország felelős a szomszédos államokban élő magyarokért.
„Úgy gondolom, a magyar alkotmány kapcsán megfogalmazott bírálatok nagy része jogos. Úgy gondolom, kevés jót hoz a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben az ultrakonzervatív, nacionalista megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom, az Európai Unió nagy lehetőséget jelent, lehet, hogy az egyetlent, az összes tagország számára. Az európai modell és terv sikere nemcsak a partnerek számára fontos, de a globális makrogazdasági és politikai összefüggések szempontjából is. Egy erős, egységes Európa kiegyenlítheti a mérleget Kínával vagy Indiával”, írja Geoană.
Véleménye szerint a magyar alkotmány elfogadását az elmúlt évek gazdasági és társadalmi összefüggései szempontjából kell nézni.
„Magyarországnak feszült volt a kapcsolata az elmúlt években az IMF-fel, azzal a nemzetközi pénzintézettel, amelyet az összes gondokkal küszködő ország megkeresett és a tavaly év közepén Orbán Viktor miniszterelnök egy komoly megszorító tervet javasolt. Dicséretes a magyarok büszkesége, hogy saját erejükből próbálnak kilábalni a válságból, és vérre menően próbálnak alkalmazni egy ambiciózus, de szociális szempontból költséges programot. De mindezek az erőfeszítések sebeket ejtettek a polgárokon, és megnőtt az ultrakonzervatív, nacionalista politikák népszerűsége. A társadalmi, gazdasági gondokkal is magyarázható, a nacionalista Jobbik választási eredménye”, írja a szenátus elnöke.
Geaona szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert késlekedés nélkül büntetni kell mindent, ami eltér az európai többség véleményétől.
„Ha nem, tehetetlenül figyeljük mindannyian egy Trianon utáni doktrína kialakulását, amely egyaránt veszélyes az európai építményre és a magyarok szomszédaira. Éppen azért, hogy elkerüljük ezeket a felesleges és ártó feszültségeket 2002-ben aláírtuk a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséget a XXI. századi Európáért”, mondotta Geoana.
A szenátus elnöke szerint a magyar alkotmány preambulumát, „amely leszögezi, hogy gyakorlatilag minden határon túli magyart képviselnek”, európai körökben úgy értékelik, hogy szinte irredenta beavatkozás más országok belügyeibe. „Nem gondolom, hogy az irredentizmus veszélye reális a XXI. században, amikor mindannyian az EU tagjai vagyunk. De a kérdés érvényes és komolyan kell venni. A legnagyobb veszély, hogy bátorítják a Magyarország határain kívül élő magyarok, főleg gazdasági és pénzügyi fusztrációit. Amikor az élet egyre drágább, csökkennek a jövedelmek, a vásárlóerő, amikor egyre rosszabb az életszínvonal, egyszerű megoldást ajánlanak a szomszéd államokban élő magyaroknak: a kollektív megoldáskeresés helyett az anyaországhoz fordulhatnak, amely az alaptörvényében vállal felelősséget sorsukért. Tehát nyitott a lehetőség mindenféle értelmezésre, amely feszültséghez vezethet a nemzeti közösségek között”, írja Geoana.

nyugatijelen.com,erdely.ma

Ma temetik a gyergyóalfalusi alpolgármestert

[ 2011. április 27., 09:29 ] [1175]

Az önkormányzati testület a ravatalozóba kiséri a halottat.

Tanácsosok és hivatali alkalmazottak kísérték a ravatalozóba az alfalvi alpolgármester, Csala Zsolt koporsóját tegnap. Temetése ma délután 2 órakor lesz. A negyvenhárom éves férfit nagypénteken meglőtték hétvégi házában, óvodás és hatodik osztályos gyereke maradt árván. A faluban mások is úgy érzik, veszélyben az életük.
Kizárt, hogy alfalvi ember legyen Csala gyilkosa – mondják szinte egybehangzóan az alfalviak, mint ahogy a többség összefüggést lát a birtokvisszaadások, erdőügyek és közbirtokossági rendellenességek, valamint a gyilkosság között. Alfaluban több mint két éve robbantak ki a konfliktusok, 2009. március 15-én tüntetést tartottak a földügyek rendezését kérve, egy évvel ezelőtt pedig Pál Imrét, aki a közbirtokosság vezetése ellen indított akciót, saját lakásában maszkosok verték meg.
Amit a gyilkosságról tudni lehet
A Hargita megyei rendőrség és ügyészség nagy erőkkel nyomoz a gyilkosság ügyében, amióta megtalálták Csala Zsolt élettelen testét hétvégi házában – olvashatjuk a rendőrségi közleményben. Nagypénteken 19.55 órakor a sürgősségi, 112-es hívószámon jelentette be egy személy, hogy holtan találta a község területén lévő hétvégi házában Csala Zsoltot, testén fegyverlövés nyomaival. A közelben lévő panzióból többen hallottak lövéseket ezen az estén – tudjuk meg a rendőrségtől, mint ahogy arra is vannak adatok, hogy közelről, mintegy másfél méterről adták le a lövéseket, melyek közül egy az áldozat lábát, kettő pedig mellkasát érte.

Csemeteültetés előkészületein vett részt nagypénteken Csala Zsolt, estefelé elvált társaitól, mondván, hétvégi házában kell tüzet tennie, vendégek érkezését várja húsvétra. A következő és utolsó jelzés részéről egy barátjához érkezett telefonon, segítséget kért: bajban van. Krizbai Levente megerősítette, hozzá érkezett a hívás, ő értesítette a rendőrséget, de ennél többet nem volt hajlandó nyilatkozni.
Mások is veszélyben vannak?
„Alfalvi ember ilyent nem tesz, az biztos. Ha megharagszik, akkor is bicskát vagy fészit vesz elő, de fegyvert semmiképp. S mindezt nagypénteken…” – mondja az egyik helybéli.
„Már az erdőn sem vagyunk biztonságban, s ellenségeink között a medve a második helyre szorult” – jegyzi meg egy másik. Többen összefüggésbe hozzák a történteket a birtokvisszaadásokkal és falopásokkal, a közbirtokossági vezetéssel szembeni elégedetlenségekkel.
Pál Imre úgy véli, ez az eset szorosan összefügg a vele megtörténtekkel: „2009-ben, amikor tüntetést szerveztem, hogy adják vissza becsületesen mindenkinek ősi birtokát, nem vették komolyan a problémát. Aztán egy éve saját házamban maszkosok vertek meg, máig nem tudja a rendőrség, kik voltak. Ha akkor fény derült volna mindenre, most nem került volna sor erre a gyilkosságra. Elfajultak a faügyek. Azért mondom ezt el, ha engem is kinyírnak, tudjanak róla. Úgy érzem, veszélyben van az életem.”
Megfenyegették a polgármestert is
Tegnap 10 órára ígérték, de csak délután ötre került vissza Alfaluba Csala Zsolt holtteste. Komplex elemzésre volt szükség a boncolás során. A gyászkocsit önkormányzati képviselők és hivatali alkalmazottak várták a polgármesteri hivatal előtt. Egy-egy szál virággal és mécsessel kísérték a ravatalozóig.
„Egyértelmű, hogy kivégzéssel állunk szemben, ez nyilvánvaló most már, ennél többet nem tudok mondani. Hallottam arról, hogy ütésnyomok is vannak rajta. Olyan szépen megkértem, engedjék meg, egy fél percre nézzem meg a testet, de nem engedték” – mondta György István. Arra a kérdésre, hogy összefüggésbe hozható- e az alfalvi, korábbi eseményekkel, kijelentette: „Nem tudom, nem is merem összefüggésbe hozni. Tény, irányomban is voltak fenyegetések. A legnagyobb fájdalmam az, hogy olyan vélemények is elhangzottak: kár, hogy nem volt ott a másik is. A másik pedig én vagyok.”
„Úgy érzem, a testvéremet veszítettem el, és legjobb barátomat” – jelentette ki Alfalu polgármestere. Tizenegy évig volt Csala Zsolt alpolgármester, s György azt mondja: az egykori közös álmaikat immár ő kell megvalósítsa, ennyivel tartozik Zsoltnak. Az alfalviakat arra kérte a községvezető, legyenek türelemmel, fogják vissza az indulatokat.
A nyomozás eredményét várják
Fekete húsvét volt Alfaluban, az emberek reménykednek, hogy mihamarabb fény derül a részletekre. Elmaradt a húsvétra tervezett bál, tegnap déli döntés alapján nem tartják meg az egyhetes Faludy-fesztet sem. Szintén tegnap délben Ladányi László prefektus Alfaluba érkezett, a községvezetőkkel tárgyalt, s mint mondta, Alfalu pulzusát akarta érezni a tragédia után.
„Mert ez tragédia, ami egyáltalán nem jellemző Hargita megyére. Várom, hogy a kivizsgáló szervek végezzék munkájukat és mihamarabb konkrétumok kerüljenek elénk az ügy kapcsán".

Balázs Katalin
Hargita Népe, erdely.ma

Építsük közösen a régi-új vidéket!

2011. április 14. 12:35

A helyi adottságokra épülő gazdaságot támogatjuk – hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tihanyi Premium Hungaricum Ház megnyitóján, a Premium Hungarica díjak átadásán csütörtökön.

Az államtitkár kiemelte: a régi, jól bevált értékekre építhetjük a vidék jövőjét. Az agrár- és vidékfejlesztésben új irányokat kell követni. A tradíciót, a Kárpát-medence kiváló ökológiai adottságait és értékeit ki kell használni – fűzte hozzá Ángyán József.

A vidék újraéledését az segíti, ha kiaknázzuk a helyi lehetőségeket, ezért a kormány is a helyi adottságokra támaszkodó, abból építkező gazdaságot támogatja – hangsúlyozta az államtitkár.

fotó: Horváth Ernő

Fontos, hogy vegyük lajstromba saját értékeinket, és segítsük azok kibontakozását – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: az állam támogatja azokat a csírákat, kezdeményezéseket, melyek a helyi értékekből indulnak ki.Ángyán József elmondta: az úgynevezett vidék alkotmányát, tehát a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepciót hathetes társadalmi vitára bocsátották, azt remélve, hogy májusig minden érintett részt vesz a jövő vidékének alakításában. A stratégia célja, hogy tíz évre kijelölje a hazai agrárgazdaság és vidékfejlesztés főbb irányait – tette hozzá az államtitkár. A tavalyi tűzoltás után, most már az új stratégia mentén építkezhetünk tovább. A hungarikum törvény mielőbbi elfogadásával – folytatta Ángyán József – a magyar produktumok törvényes védelmének és a hungarikum rendszer jogi garanciáinak megteremtése a cél. A Prémium Hungarica díjat idén 18-an vehették át.

(kormany.hu)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 13:52

Önkéntes orvosok Erdélyben

2011. május 7-től 15-ig ismét Erdélyben vizsgálnak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 50 fős önkéntes orvos tagjaiból álló csoport évente kétszer utazik a romániai Hargita megyébe, ahol kórházakban, iskolákban, óvodákban szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Ezen kívül gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik az intézeteket. 2010-ben a szervezet önkéntesei több mint 10 000 vizsgálatot végeztek, illetve az NGYSZ által felújított csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot a szervezet két magyarországi gyermek neurológusa is folyamatosan támogatja a munkájával. Idén májusban 25 orvos és egészségügyi szakember vesz részt a gyógyító körúton.Az orvos-csoport látogatása mellett idén is sor kerül a hagyományos erdélyi gyermek és ifjúsági focikupára csíkszentdomokoson, melyet az Aranycsapat tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sportbizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezet. A korábbi évekhez hasonlóan a győztes csapatokat a Szolgálat vendégül látja a Fővárosi Önkormányzattal közösen szervezett huszonegyedik budapesti Városligeti Gyermeknapon, május 28-29-én.

Polgári Élet www.polgarielet.ro

Schmitt Pál: a következő lépés a szavazati jog megadása lehet

A január 1-jén hatályba lépő új alkotmány felelősséget vállal a határokon túl élő magyarokért, és ebbe beletartozhat a szavazati jog megadása is – jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjújában a köztársasági elnök. Schmitt Pál úgy vélte, az új alkotmány megszületésével a magyar történelem új fejezete kezdődik, lezárult a rendszerváltozás. Elmondta: az új alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kétharmados többséget igénylő, sarkalatos törvényekkel együtt megteremtse, kiteljesítse a demokráciát. Az államfő bízik abban, hogy e törvények megvitatásában az ellenzék is részt vesz majd, hiszen – mint mondta – a többségnek és a kisebbségnek is felelőssége van a konszenzus megteremtésében.

Az államfő szerint az új alkotmány megszületése a végleges rendszerváltozás, hiszen az eddigi, több sebből vérző alkotmányban nagyon sok minden ideiglenes volt, kezdve az évszámtól egészen a köztársasági elnökig, aki azt aláírta, nem véletlen, hogy több mint ezer alkotmánybírósági állásfoglalás született. Schmitt Pál úgy vélte, a mögöttünk lévő húsz évvel és a régi alkotmánnyal lezárult egy folyamat, a 2012. január 1-jével hatályba lépő közérthető, korszerű, nemzeti és európai alaptörvénnyel így a magyar történelem egy új fejezete kezdődhet, az új alaptörvényre épülő sarkalatos törvényekkel együtt pedig kiteljesedhet a demokrácia.

Az alkotmány egy része (hatalmi ágak, döntéshozó rendszerek, a különböző berendezkedések) nagyon bonyolult, igazából csak a szakemberek érthetik, de nagyon sok olyan eleme van, ami a hétköznapi embert is érinti, és ezeket mindenkinek el is kell olvasnia – emelte ki a köztársasági elnök. Az alaptörvény garantálja ugyanis az emberi méltóságukat, a munkához, a tanuláshoz való jogot, azt, hogy a családok megfelelő megbecsülést, védelmet kapnak-e, vagy, hogy anyanyelvünk megfelelő védelemben részesül-e, de benne van a következő generációért történő felelősségvállalás, a természet védelme, és még nagyon sok olyan dolog, amit az emberek a saját bőrükön éreznek – tette hozzá Schmitt Pál.

Egy ilyen alaptörvény persze értelemszerűen nem bonthatja ki a részleteket, erre szolgálnak majd a sarkalatos törvények, amelyek a mindenkori parlament kétharmados többségének támogatását igénylik – mondta a köztársasági elnök, aki üdvözölte, hogy ebben a munkában – legalábbis az első nyilatkozatok szerint – már az ellenzéki pártok is részt kívánnak majd venni. Ha azonban most sem lesznek ott, azt majd a saját választópolgáraikkal kell elintézniük – tette hozzá Schmitt Pál, hangsúlyozva, hogy az alkotmányozás során minden frakció vezetőjét nyomatékosan kérte, vegyenek részt a munkában, különösen pedig a végszavazásban. Ezt akkor nem tették meg, most azonban úgy tűnik, bekapcsolódnak majd, szavaikra pedig alázattal kell majd figyelni, mert azokban sok értékes gondolat adódhat.

Európában a kétharmados felhatalmazás példa nélküli, ám ez a lehetőség mellett komoly felelősséget is ró azokra, akik ezt megkapták, és különleges helyzetet teremt azok számára is, akiknek az egyharmad jutott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ezzel a helyzettel nem visszaélni, hanem élni kell, ahogyan ezt az alaptörvény is jól példázza. Schmitt Pál szerint egy pillanatig nem volt alkotmányozási kényszer, attól a pillanattól megvolt azonban az alkotmányos elvárás, ahogyan egy éve megszületett a választás végeredménye.

Az alkotmány egyik legfontosabb újdonsága, hogy felelősséget vállal a határon túl élő magyarokért, de ez a szándék már az első törvények megalkotásánál megmutatkozott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A parlament az elsők között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, deklarálta a nemzeti együvé tartozás napját, és egy manifesztációt fogadott el a nemzet egységéről. Természetes ezek után, hogy az alkotmányban is visszaköszön a felelősség, a kiállás minden magyar emberért – mondta Schmitt Pál, aki úgy vélte: a következő lépés egy újabb sarkalatos törvény lehet a választójog megadásáról. Én magam szívesen látnám, ha választójogot kapnának a határon túli, saját elhatározásukból állampolgárságot kérő magyar testvéreink, hiszen nehezen tudok elképzelni kétféle állampolgárságot. Csak egyféle van, egy magyar állampolgárság, és akkor a jogok mindenki számára vonatkoznak – fogalmazott a 180 percben a köztársasági elnök.

Az alkotmányban nagy hangsúlyt kap a testi-lelki egészséghez fűződő alapjog, amelyet azonban meg is kell tölteni tartalommal –hangsúlyozta az államfő. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyerek minél többet sportoljon, amihez meg kell teremteni a személyi, a technikai, a létesítményi feltételeket is, de a jövő nemzedék szempontjából legalább ennyire hangsúlyos az egészséges ivóvíz, a talaj, a környezet, a fenntartható fejlődés, ami szintén kiemelt szerepet kapott az alaptörvényben, és azok is jó néven veszik, akik magából az alkotási folyamatból kimaradtak – tette hozzá Schmitt Pál.

Magyarország uniós elnökségéről az államfő azt mondta, időarányosan jól állunk, a félidőről beszámoltunk, és az európai döntéshozók is úgy ítélik meg, jól képviseljük az 500 milliós európai családot, soros elnökségünket kellő alázattal viseljük és végezzük. Miközben pedig stratégiai kérdéseket tettünk le az asztalra (Duna-stratégia, romastratégia, a balkáni bővítés, a kelet-európai partnerség kérdése), az unió megítélése szerint jól kezeltük a váratlanul elénk került feladatokat, a csúcspontjára ért demokratizálódási folyamatokat az arab országokban, illetve a Japánban bekövetkezett katasztrófát is – hangsúlyozta az államfő a 180 percben. 

www.radio.hu

MPP-PRESS

Lăzăroiu: eltűnhet az RMDSZ

2011. április 27.

  • Az RMDSZ furcsa, saját ideológia nélküli alakulat, amely megtűrtként van jelen a romániai politikai életben, ugyanakkor könnyen megtámadható lenne a bíróságon, hiszen nem politikai párt – fejtette ki egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Sebastian Lăzăroiu államfői tanácsos, aki egy új párttörvény szükségességéről is beszélt.

    A magyar érdekvédelmi szövetséget jellemezve a tanácsos úgy fogalmazott, az RMDSZ jelenlegi formájában megtűrt alakulat. „Normális módon működése ellen panaszt lehetne tenni a bíróságon, hiszen nem politikai párt. De természetesen senki sem tette meg, hiszen az RMDSZ kényelmes kormányzati partner, ezért senkinek sem érdeke, hogy tönkretegye. (…) Az RMDSZ-t egy etnikai közösség igényei hívták életre. Ez biztosítja számára azt a politikai stabilitást, amellyel rendelkezik, bár nem párt” – mutatott rá Lăzăroiu. A tanácsadó úgy véli, az RMDSZ nagyon furcsán épül fel, mivel nincs egyetlen ideológiai irányvonala, soraiban kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok is vannak, bár az Európai Néppárthoz tartozik.

    „Talán nem is rossz, hogy így alakult. Az is megtörténhet, hogy idővel az RMDSZ megszűnik. Az általános trend az etnikai tényező jelentőségének csökkenése felé tart, így szerintem az RMDSZ-ben meglévő eltérő ideológiai irányvonalakat fölszívják a román pártok, mivel ez a hosszú távú trend. A legnagyobb gond az, hogy a magyarok választási részvételi hajlandósága is csökken. Az etnikai témák már a magyarok számára sem bírnak nagy jelentőséggel. Feltehetőleg 10–15 éven belül a román pártok beolvasztják az RMDSZ ideológiai platformjait” – vélekedett a tanácsos. Szerinte egyébként új párttörvényre lenne szükség, amely enyhébb szabályozásokat tartalmazna a jelenleginél, a pártok ugyanis a polgárok szabad társulásának eredményei, amelyeket ezért nem kell túlságosan szigorúan szabályozni.

    Szerző(k): Balogh Levente, kronika.ro

    1

    A famaffia végzett Csala Zsolttal?

    2011. április 26.

  • A Gyergyóalfaluban keringő mendemondák szerint Csala Zsolt meggyilkolása összefüggésben lehet a térségben folyó törvénytelen fakitermeléssel. Egyesek szerint az alpolgármester a famaffia leszámolásának áldozata lett. Csala Zsoltot nagypénteken, az esti órákban gyilkolták meg borzonti nyaralójában. Halálát három lövés okozta, amelyek közül kettőt egészen közelről adtak le. A Gyergyó-medencei nagyközségben eluralkodott a félelem, többen azt mondják: „ezek után bárki lehet a következő”. Az elkövető után a Hargita megyei Törvényszék melletti Ügyészség nyomoz, amely az ügy részleteit illetően teljes hírzárlatot rendelt el.

    Csala Zsolt hétvégi háza Borzontban, ahol a gyilkosság történt
    Gyászol a község apraja-nagyja

    Gyergyóalfalu gyászban van, az utcákon csak sötét ruhába öltözött embereket látni, többségük kitér az újságírók elől. Az üzletekben is feketébe öltözött kiszolgálókat látni, a polgármesteri hivatal valamennyi irodájában mécses ég és nem ritka látvány a könnyező tisztviselő. Még a Faludy-feszt nevű kulturális rendezvényt is elhalasztották a történtekre való tekintettel. „A gyilkos még szabadlábon van, és bárki lehet a következő” – fogalmazott az egyik atyafi kifejtve, hogy óriási nyomás nehezedik a község valamennyi lakójára, ami csak azután fog feloldódni miután fény derül a tettes kilétére. „A legjobb barátomat veszítettem el, aki olyan volt, mintha testvérem lenne” – nyilatkozta az újságíróknak György István polgármester. Mint mondta: számára teljesen nyilvánvaló, hogy „kivégzés történt”.

    A jó gazda

    A 43 éves Csala Zsolt – két kiskorú gyermek édesapja – tizenegy éve töltötte be Gyergyóalfaluban az alpolgármesteri tisztséget. Az önkormányzatban többek szerint a jó gazda szerepét töltötte be, mindig, mindenhol ott volt, ahol segíteni kellett, mindenki panaszát meghallgatta és igyekezett mindenkinek segíteni a legjobb tudása szerint.

    „Bármilyen problémát meg lehetett vele beszélni, tiszteletmegadó, iskolázott, talpig úriember volt” – jelentette ki a Krónika kérdéséra Gál Adalbert mezőőr, akinek Csala Zsolt öt évig volt a főnöke.

    Csala egyébként halála napján is azért ment az erdőre, hogy facsemetéket ültessen a Föld napja tiszteletére. Hazatérőben lemaradt társától, Krizbai Levente földmérő mérnöktől és hétvégi villájába ment. Azt azonban nem tudni, hogy miért tért vissza az otthona felé vezető útról. A faluban keringő mendemondák szerint állítólag azért, mert be akart fűteni a villába, ugyanis húsvétra vendégeket várt. Mások viszont azt beszélik, hogy orvul lépre csalták azzal a telefonon közölt ürüggyel, hogy ég a háza.

    Lövések az erdő alatt

    Csala Zsolt

    A rendőrségi jelentés szerint a Borzont közelében lévő hétvégi házában találkozott gyilkosával, aki három golyóval végzett vele. A rendőrségi közlemény szerint nagypénteken a kora eseti órákban több lövést is hallottak az alpolgármester hétvégi házának közelében, az előzetes kórbonctani jelentés szerint haslövés okozta a halálát.

    Az ügyben a Hargita megyei Törvényszék ügyészsége vizsgálódik, a nyomozást személyesen a főügyész vezeti. „Egyelőre zajlik a nyomozás, semmilyen részlettel nem szolgálhatunk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gheorghe Filip rendőrségi sajtószóvivő, aki szerint jelenleg vizsgálják a holttesten talált lövésnyomokat, illetve egyéb sérüléseket. Ugyanakkor labor- és ballisztikai vizsgálatokat is végeznek hogy megállapítsák: milyen fegyverből adták le a lövéseket.

    Rettegés és fenyegetőzések

    Gyergyóalfaluban egyébként néhány éve rendszeresek a zavargások, utóbb – mint beszámoltunk róla – elégedetlenkedő közbirtokossági tagok tartottak éjjel-nappal ülősztrájkot a közbirtokosság székházában.
    Korábban – éppen egy évvel ezelőtt – ismeretlen tettesek a saját otthonában megverték Pál Imrét, a közbirtokosság elnöki tisztségére aspiráló férfit. Pál Imre azonban mereven elzárkózott a Krónika kérdésétől, miszerint lát-e összefüggést az alpolgármester erőszakos halála és az egy évvel ezelőtti megveretése között. Pál úgy fogalmazott: „a pi..ás világban nem válaszolok a Krónika semmilyen kérdésére”.

    A községben egyébként többen is úgy vélik, hogy lehet összefüggés a két erőszakos cselekmény között, György István polgármester viszont úgy fogalmazott: „nem tudom, nem merem összefüggésbe hozni a két cselekményt”. A faluban szárnyra kelt mendemondák szerint azonban a polgármestert is állítólag megfenyegették. „A legfájóbb az, hogy olyan vélemények is elhangzottak: kár, hogy nem volt ott a másik is. A másik pedig én vagyok…” – fejtette ki könnyeivel küszködve a polgármester, aki nem cáfolta a híresztelést.

    Garda Dezső nem nyilatkozik

    Az ügyben nem óhajtott állást foglalni Garda Dezső egykori RMDSZ-es képviselő, aki a román parlamentben többször is interpellált a vidéken zajló törvénytelen fakitermelések kapcsán. „Amíg küzdöttem az emberek jogaiért, senki nem állt mellém, beleértve a Krónikát is” – szögezte le kérdésünkre Garda kifejtve, hogy már nem aktív tagja a politikai életnek és nem óhajt véleményt nyilvánítani az ügyben.

    Szerző(k): Jánossy Alíz , kronika.ro

    1 2 3 4
    >