""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Magyarnak lenni jó? WikiLeaks: Verestóy Attila a „helyi kiskirályok” között

„Az igazság akkor is igazság, ha egy ember képviseli,  akkor is, ha senki sem képviseli azt!”

Az igazságot képviselni kell, még akkor is, hogyha ez bajba sodorja a szót kimondót.
Mórusz Tamás angol humanista volt, akit VIII. Henrik angol uralkodó kivégeztetett, mert élete végéig kitartott az elvei mellett, és nem tagadta meg azt az elképzelést, amit a hatalom gyakorlásáról kialakított. Nem engedett a 48-ból, ahogy mai szóhasználattal mondanánk. Mert azok a magyar hősök se engedtek a 48-ból, akikre ma kegyelettel emlékezünk, és akik fényesen bebizonyították, hogy magyarnak lenni akkor jó volt. Nagyon is jó, hiszen akkoriban a magyar nemzet dicsőségesebb időket élt meg. Hiába, hogy az aradi vértanúk jelentős része nem színmagyar származású, büszkén álltak a magyarok közé, és jó magyarok lettek valamennyien.
Magyarnak lenni ma is jó! – mondhatnánk. Magyarnak lenni ma is jó? – tehetnénk fel a kérdést. Milyen érzés magyarnak lenni ma Romániában? Milyen érzés bő másfél évszázaddal ’48 után magyarul élni Erdélyben? Vajon, akit nemrég leépítettek az állásából, mert a magyarokat teszik ki leghamarabb, vajon ő is azt gondolja, hogy jó magyarnak lenni ma a tájainkon? Vajon, akit éppen félreállítottak, pedig becsülettel végezte el a rá bízott feladatokat, szintén azt érzi, hogy jó ma magyarnak lenni itt?
A nyugdíjasok százezrei, akiknek az utolsó napjait is megkeserítették mai szolgálatos uralkodóink, vajon szeretnek ma: itt és most magyarok lenni? Végzős diákjaink tízezrei, akik nem találnak munkát hazájukban, és kénytelenek fiatalon nyakukba venni a világot, vajon hogyan vélekednek erről a sorsdöntő kérdésről? 
Vajon magyarnak lenni akkor is jó itt, ezen az őshelyen, ha a hatalmasok úgy döntenek, hogy reánk hozzák az idegenek szemetét? Vagy közlik velünk, hogy székely gyepűink fölött fogják eldübörögtetni szmogos autópályájukat? Vagy akkor, amikor az idegenek hitének a templomát ránk akarják építeni eme szent helyen, vajon akkor is jó magyarnak lenni Erdélyben?
Fájó, de ki kell mondani: magyarnak lenni nem mindig jó ma ebben a hazában. Gyalog magyarnak, mezei magyarnak, lenti magyarnak, székelynek semmiképp se.
Ettől függetlenül emlékezzünk kegyelettel azokra, akik értünk haltak meg 1848-ban. Emlékezzünk, és gondoljunk arra, hogy Budapest egyik bejáratánál hatalmas plakát fogadja az arrajárókat. Ez van ráírva: Zsidónak lenni jó! A sajtóhírekkel ellentétben, ezt az érzést szabadon hirdetik ma a Magyarországon élő nem magyar származásúak.
Talán egyszer mi is eljutunk oda, hogy Bukarest bejáratánál mi is kiírhatjuk egy óriási táblára: Magyarnak lenni jó Romániában! S talán a táblát nem bántja senki, és talán egyszer valóban őszintén azt érezzük, hogy 1848, 1956 és 1989 nem volt hiába.
Addig is Mórusz Tamás mártírral valljuk: „Az igazság akkor is igazság, ha egy ember képviseli, sőt akkor is, ha senki sem képviseli azt!”

 

WikiLeaks: Verestóy Attila a „helyi kiskirályok” között

Krónika

 

Románia legerősebb oligarcháiról és helyi kiskirályairól szól az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének egy 2007-es bizalmas távirata a Hotnews szerint. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban többek között Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Verestóy Attila neve szerepel. A bizalmas minősítésű távirat egy jelentést ismertet, amelynek címe: Pénz és politika. Valójában kié Románia? Az elemzés rangsorolja az öt legfontosabbnak tartott romániai oligarchát: Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali. Helyi kiskirályokként mutatja be a dokumentum Verestóy Attilát, Viorel és Ioan Miculát, valamint Iulian Dascălut.

„A romániai rendszerváltásból, az azt követő vállalati privatizációból hatalmas hasznot húzott egy kis csoport, amely kapcsolatban állt a kommunista rendszer bukása után hatalomra került rezsimmel és/vagy a mindenhol jelen levő Szekuritátéval. E személyek egy része a szekuritátés karrierje során szerzett információkat és kapcsolatokat használta vagyonszerzésre, míg mások egykori szekustisztek szolgálataira támaszkodtak” – írja a távirat bevezetőjében Mark Taplin, aki 2007-ben a bukaresti amerikai nagykövetség helyettes vezetője volt.

„Miközben 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, nagyon befolyásos személyek kis csoportjának továbbra is jelentős hatása volt a romániai politikára. E személyek egyike sem kapcsolódik kizárólag egyetlen párthoz, akkor sem, ha ők maguk párttagok. Többen kapcsolatban állnak az egykori Szekuritátéval vagy titkosszolgálati emberekkel, és a tulajdonukban levő médiatrösztökön keresztül érvényesítik személyes érdekeiket” – folytatja Mark Taplin.

Taplin megjegyzi: a jelentést az amerikai Indiana Egyetem végzős hallgatója, Jeremy Stewart készítette, aki nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végezte.

A dokumentum a Rompetrol Group főrészvényeseként és elnökeként, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik prominens képviselőjeként beszél Dinu Patriciuról. Patriciu ellenőrzése alatt tartja a PNL felső vezetését, közel áll Tăriceanu miniszterelnökhöz és több szálon képes befolyásolni a kormányzatot. Patriciu egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 2003-ban az összeférhetetlenség törvénye alapján az üzleti szférát választotta a parlamenti mandátum helyett. Több PNL-politikus Patriciu anyagi támoghatásának köszönheti karrierjét. A 2004-es parlamenti választások idején Patriciu a PNL egyik fő anyagi támogatója, hivatalosan 23 ezer dollárt, valójában azonban sokkal több pénzt juttatott a pártnak, áll a jelentésben. Emellett a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is legalább 60 ezer dollárral támogatta a kampányban, mivel szorgalmazta a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségének létrehozását. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Patriciut 2005-ben letartóztatták a Petromidia kőolajfinomító privatizációja ügyében.

Dan Voiculescu szenátor a Konzervatív Pártot (PC) vezeti, a Grivco cégcsoport többségi tulajdonosa, ellenőrzése alatt áll az Intact Media Group. 2006-ban hivatalosan szekus-kollaboránssá nyilvánították, fedőneve Felix volt, írja a jelentés. 1989 előtti pozíciója azt sugallja, hogy magas rangú szekustisztként dolgozott. Băsescu ellenfele, az államfő tisztségből való felfüggesztésének egyik kezdeményezője. 2007-ben pénzmosással vádolták meg. Voiculescu pártjának legfőbb feladata a jelentés szerint az, hogy saját üzleti érdekeit védelmezze.

Sorin Ovidiu Vântu, noha állítása szerint jobboldali meggyőződésű, nincs közvetlen kapcsolatban egy bizonyos párttal, ehelyett minden alakulatot befolyásolni kíván. Vântu privatizációs jegyekkel üzletelve tett szert vagyonára, az ehhez szükséges információkat szekustisztek hálózata szállította neki. 2000-ben az általa irányított befektetési alap – egy piramisjáték – összeomlott, 400 millió dolláros kárt okozva mintegy 300 ezer embernek. Tanácsadója volt Mircea Geoanănak, de kapcsolatban áll Sebastian Vlădescuval, Varujan Vosganiannal, barátságot ápolt Radu Timofte időközben elhunyt titkosszolgálati vezetővel. Liviu Luca szakszervezeti vezetőn keresztül a romániai szakszervezetekre is befolyása van. Hatalma a tulajdonában levő Realitatea hírtelevíziónak is köszönhető, állítja a jelentés.

Ioan Niculae, az ASIROM biztosítótársaság és az Astra kőolajfinomító tulajdonosa a dokumentum szerint minden nagyobb párttal és minden kormányzattal jó viszonyt ápolt, korábban a PSD egyik fő anyagi támogatójaként tartották számon, 840 ezer dollárt juttatott a szociáldemokratáknak. Kapcsolatban áll magas rangú SRI-tisztekkel is.

Gigi Becali vagyona apja kétes juh-üzleteiből származik, a nevéhez fűződik egy számára hatalmas hasznot hozó, rendkívül vitatott telekcsere a védelmi minisztériummal. Kapcsolatban áll a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc-kal, de Traian Băsescu államfővel is

A helyi kiskirályok között említi az amerikai jelentés Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, a szövetség „fő anyagi támogatóját”. Verestóy az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke. 1989 előtt a vegyészi végzettségű Verestóy egy Elena Ceauşescu által vezetett kutatóintézetben dolgozott. 2007-ben az Atac című lap egy egykori szekustisztet idézett, aki szerint Verestóyt szülővárosában, Székelyudvarhelyen beszervezte a Szekuritáté, noha az átvilágító testület 2006-ban közölte: a politikus nem működött együtt a Szekuritátéval. Vagyona 1990-től a Hargita megyei fűrészáru-iparból és tőzsdei portfóliójából táplálkozik. Megemlíti a jelentés azt is, hogy Verestóy volt a fő tulajdonosa annak a Hungastro társaságnak, amellyel az egészségügyi minisztérium 7 millió dolláros, kórházi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést ajánlott, miután a közbeszerzési eljárás legfontosabb ajánlattevőjét technikai alapon kizárták. Arról is szól a dokumentum, hogy Verestóy vélhetően részt vett egy „insider trading” típusú spekulációban a tőzsdén, mivel olyan részvényekkel folytatott tranzakciókat, amelyekre egy elfogadás előtt álló törvény vonatkozott.

A távirat megjegyzi, hogy a helyi kiskirályok befolyása megváltozott a 2004-es parlamenti választások után, valamint a 2007-es kormányváltást követően.

Verestóy Attila hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: semmi újdonság nincs a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban, amely az akkori sajtócikkekből szemléz.

MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák