""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

MPP-kongresszus Kézdivásárhelyen

Március 14-re összehívja Országos Tanácsát az MPP

A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testületének ülését tartják a párt bejegyzésének harmadik évfordulóján, március 14-én Kézdivásárhelyen. Másnap az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeznek.

A kézdivásárhelyi Országos Tanács munkaülés és a párt születésnapja is egyben, március 15. előestéje okán ugyanakkor ünnepi rendezvény is. Éppen ezért másnap a Magyar Polgári Párt Kézdivásárhelyen tartja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi megemlékező ünnepségét, ahová minden, az Országos Tanácson részt vevő küldöttet és meghívottat várnak – áll az MPP közleményében.
Az OT küldöttséget az idén is a tavalyi, Gyergyószentmiklóson megrendezett Országos Tanácsra delegált küldöttek alkotják, akiknek mandátuma az alapszabályzat értelmében érvényes. A szavazati joggal rendelkező küldöttek mellett az MPP önkormányzati tisztségviselői is meghívást kapnak a rendezvényre.
„Szervezetünk életében kiemelt fontosságú eseményre kerül sor, amikor – amellett, hogy közösen ünnepeljük meg a választás szabadságának, az erdélyi magyar pluralizmus jogi- és intézményes kerete megteremtésének harmadik évfordulóját – megbeszéljük a szervezetünket érintő fontos kérdéseket, áttekintjük az elmúlt időszakot, és közösen meghozzuk mindazon döntéseket, melyek az elkövetkező időszakban meghatározzák a Magyar Polgári Párt tevékenységének irányvonalát” – olvasható az MPP közleményében.
Az Országos Tanács elé az alábbi határozattervezetek kerülnek beterjesztésre: az országos önkormányzati testület létrehozása, a megyei szervezetek egyeztető fórumának megalapítása, a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési ütemterv, illetve az erdélyi magyar nemzeti oldal létrehozásának kérdése. A rendezvény kiemelt vendége dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke.

Iochom Zsolt, hirmondo.ro

Kövér László: Az országzászló a magyarok összetartozását jelképezi

Abban a korban, amikor az első országzászlókat felemelték, szimbolikusan azt fejezték ki vele, hogy összetartozunk, és nem hagyjuk el határainkon túlra szorult magyar testvéreinket – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Szolnokon, ahol 1944-es lerombolása után a város új gyalogoshídjánál közadakozásból ismét felállították a nemzeti lobogót.

Az a kor még értette a szimbólumok nyelvét, és nem az állam finanszírozta, hanem az emberek adták össze a országzászlóra a pénzt, éppen úgy, mint az első világháborúban elesett hősök emlékművére valót – fogalmazott a Tisza hajósok terén összegyűlt több száz fős tömeg előtt az Országgyűlés fideszes elnöke.

Olykor valóban fillérenként gyűlt a pénz, és egyesek megélhetésükhöz képest jelentős áldozatot hoztak adományozásukkal – tette hozzá.

"A kommunisták, és kései utódaik mindig is megvetették a magyar nemzet történelmét, végképp elakarták törölni (…) azok emlékeivel együtt, akik mindent odaadtak ezért nemzetért" – fogalmazott Kövér László.

A parlament elnöke zárásként Pilinszky versét idézve a reményről beszélt, amely a miénk, "akik átéltük a XX. század rettenetes erőpróbáit, hajlandóak vagyunk emlékezni,(…) és akik követni igyekszünk a megmaradás útján ebben a lényegesen könnyebb korban az előttünk járókat, a rabokat és a hősöket". Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere arról beszélt, hogy az országzászlót azért állították fel a Tiszavirág híd belvárosi hídfőjénél, az iskolák közelében, hogy a fiatalok a zászló tövében, élő történelemórákon is megismerkedhessenek a trianoni békediktátum Magyarországot romboló következményeivel.

A Tisza-parti megyeszékhelyen 1934-ben közadakozásból felállított ereklyés országzászló az Eötvös téren állt, a turulmadaras emlékmű a magyarság trianoni tragédiáját, s a szétszabdalt nemzet összetartozását jelképezte. A szimbólumot a Szolnokra 1944-ben bevonult szovjet Vörös Hadsereg katonái döntötték le.

Az új országzászlót a rendszerváltást követően több alkalommal is szerette volna a közösség újra felállíttatni. Végül a Szolnokért Egyesület kezdeményezésére közadakozásból gyűlt össze a pénz a nyolc méter magas zászlórúdon lengő nyolc négyzetméteres lobogóra.

Az országzászló avatása után az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat első látványos sikerét hozó szolnoki csatát idézték fel hadijáték keretében hazai és külföldi katonai hagyományőrzők.

mti

MPP-PRESS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák