Archive

Monthly Archives: február 2011

Csíkszépvízen nagyot néznek

[ 2011. február 28., 07:18 ] [70]

Mit ér az ember, ha RMDSZ-es?
Sok mindenről szó esett a hét végén Nagyváradon, de erre a kérdésre elfelejtettek válaszolni a szavazási arányok szerint több mint kilencven százalékban baloldali-liberális vagy legalábbis neutrális küldöttek. Jó lett volna pedig néhány szót vesztegetni arra, hogyan jutott el a ’90-es évek elején még néppárti RMDSZ a román politikában is példátlan parlamenti sasszézásig. Most komolyan: meg tudná mondani valaki, hogy baloldali, jobboldali, Erdély-központú vagy Regátban seftelő, szóval miféle is éppen most a Markótól megörökölt szervezet? Az világos, hogy a küldöttek valahol a ’70-es években járnak: a jó gazda távozik, itt az új gazda, hatalmas taps, kacsintsunk össze a legrosszabb fanarióta hagyományok szellemében, és feküdjünk keresztbe, lehetőleg a lábtörlő alá, nehogy a magyar sorskérdésekről egy szót is szólni kelljen.
És akkor most a csíkszépvízi bácsiról néhány szót.

Amikor Borbély László, az RMDSZ öregfiúk-válogatottjának ma is aktív balszélsője így fogalmaz, idézem, „a Fidesz kétharmados többsége sem jogosítja fel a magyar kormányt, hogy tanácsokat osztogasson Erdélyben”, egy cseppet igazságtalan. Ebből a mondatból ugyanis nyilvánvalóan az következik, hogy az RMDSZ-nek ellenben joga van otthon tanácsokat osztogatni, mert lelkes hazafiak és roppant korszerű európaiak lévén ők minden erdélyi rezdülést ismernek.
Nem mindig voltak Borbély Lászlóék ilyen bátrak és önállóak. Ez a hang a húsz éve hatalommal, pénzzel, szenátorsággal, képviselőséggel jóllakott bukaresti magyarok hangja. Aki ezt üzeni a magyar kormánynak, az elfelejtette már azokat az időket, amikor ösztöndíjért, napidíjért, kapcsolatokért kilincselt a budapesti jobboldalnál (igaz, ezt a románoknál is habozás nélkül megtette, ismétlem, jó fanarióta módra). Aki ilyeneket mond, talán vállvonogatva emlékszik vissza a ’90-es évek elejére, amikor jó magyarok kézen fogták és körbevezették őt Budapesten. (Mellesleg az anyaországi magyarságnak nemcsak a decemberi népszavazás a bűne, hanem az is, hogy hosszú időn át érdemtelenül dédelgetett erdélyi magyar politikusokat pusztán azért, mert erdélyiek…)
Aki ilyen pökhendi hangon üzen Budapestre, azt a csíkszépvízi bácsi nem érdekli. Aki így fogalmaz, az a saját politikai mítoszába és lejektől duzzadó bankszámlájába szerelmes, és elvitatja a mindenkori magyar kormány erkölcsi jogát az egyetemes magyarság vezetésére.
Való igaz, a csíkszépvízi bácsi nem a magyar kormány alattvalója. De nem is az RMDSZ-é. Markó Béláéknak egyszerűen nincs joguk önálló erdélyi politikáról beszélni, mert adósak azzal a csekélységgel, hogy voltaképpen mit is jelent az.
A magyar embernek, bárhol éljen is a világon, Budapest a fővárosa. Nem Kolozsvár, nem Bukarest, nem Komárom és nem Belgrád. Ősei ezer esztendőn át abban az országban éltek, amelynek királyai a budai várban székeltek. Ezer éven át erdélyi, délvidéki, dunántúli és alföldi magyar egyazon nemzeti célokért küzdött. A magyar irodalomból is – bár dialektusokban él – mégiscsak egy van, az erdélyi író szellemi hazája és hátországa éppen úgy Budapest és a jelenleg Magyar Köztársaságnak nevezett állam, mint mondjuk az Uruguayban élő magyar tollforgatóé.
Én Csíkszépvízen csak annyira vagyok vendég, mint Borbély László. Ha pedig ő Szolnokra látogat, pontosan annyira érezheti otthon magát, mint én. Ezt hívják összmagyar gondolatnak. Azt pedig buta provincializmusnak hívják, ha az ember századmagával nevetve megtapsolja a bukaresti magyar politikust, hogy ez az, komám, jól kiosztottad a magyar kormányt…
Ugyanezek az emberek lelkesen kvaterkáztak a Nagyváradon sütkérező magyar szocialistákkal, akiknek a miniszterelnöke a magyar történelem legszégyenletesebb árulását követte el ellenük. Ehhez már gumigerinc kell, tényleg.
Lehet, hogy a csíkszépvízi bácsi kényszerűségből az RMDSZ-re szavaz – bár ahogyan látom, már ez sem biztos –, de hogy bonyolult történelmi, néplélektani okok folytán az ő nem tényleges, de valódi miniszterelnöke a budapesti magyar miniszterelnök, nos, ezt a csodamód egységes RMDSZ-kongresszus sem vitathatja el.
Esetleg tessék a csíkszépvízi bácsit is leváltani, ha már ennyire nem érti a tulipános verdiktet.
Kelemen Hunornak sok sikert kívánunk!

Szentesi Zöldi László

Magyar Hírlap, erdely.ma

Böjte Csaba: Szent István-terv 3. – Kárpát-medencei népnevelés

[ 2011. február 27., 09:36 ] [573]

Roncsház-program


Őseinktől örökölt városaink, falvaink fenntar- tása, korszerűsítése, továbbfejlesztése, fo- lyamatos feladatok elé állít. Tény, hogy ezekkel a feladatokkal nem mindenki tud egyedül, eredményesen megbirkózni. Sajnos, így a Kárpát-medencében nagyon sok romos épület, roskadozó, idejét múlt vályogház van, köztük a legtöbb nem rendelkezik műemlék jelleggel. Ezeknek a házaknak a felújítása, karbantartása, nagyon sokba kerülne. Újjáépítésükre a lakóik gondolni sem mernek, mert az épület megtervezése, engedélyeztetése, kivitelezése nemcsak sokba kerül, hanem sokszor olyan logisztikai feladatokat is jelent, melyre a lakók a maguk erejéből nem képesek. Sajnos a pergő évek, a visszatérő belvizek okozta károk után sok ház sorsa megpecsételődik, és ha nem is azonnal, de lassan ezek a házak, a lakóik szeme láttára összedőlnek. A társadalmi szolidaritás nevében, a közösség a segítségükre kellene siessen.
A roncsautó program mintájára be kellene vezetni a roncsház programot. A lakók kérésére, a helyi önkormányzatok, a szakembereik bevonásával megállapítanák, hogy mely házat nem érdemes javítgatni, hogy mi szorul bontásra. Jó lenne, ha minden önkormányzatnak néhány típusterve lenne olyan házakról, melyek beleilleszkednek annak a vidéknek a hagyományaiba, melyek szépek és főleg a családok által fenntarthatóak. E tervek közül választhatnának a családok, melyeket így sokkal könnyebben lehetne engedélyeztetni a költségek tört részéért.
Az állam, az új otthon építéséhez a költségek 20 százalékával járulna hozzá, ezenkívül a helyi önkormányzatok, az építkezési anyagokat forgalmazó vállalkozások is bizonyos százalékokkal hozzájárulhatnának egy-egy új családi ház megszületéséhez. Biztos, hogy így kevesebb bevétel jutna az államkasszába, de az a kevés is több lenne mint a semmi, mert így magukra hagyatva, a szegény családok csak a düledező kis házaik javítgatására vállalkozhatnának.
Ezáltal nemcsak egészséges, emberhez méltó, fenntartható otthonokhoz jutnának az egyszerűbb, családok, hanem városaink, falvaink képe is megszépülne, harmonikusabbá válna. A családokat az erőfeszítés és a jól végzett munka sikere, életerővel töltené el. Az építő ipar, meg az építkezési anyagokat gyártó vállalkozások, megrendeléshez jutnának. Egy ilyen projekt sok vidéken munkahelyet teremtene, megélhetést biztosítana kétkezi munkásoknak. Hosszú távon biztos, hogy megtérülne az áldozatvállalás.

Kárpát-medencei népnevelés

A közoktatás fontosságát, létjogosultságát senki nem kérdőjelezi meg. Számomra olyan döbbenetes, hogy a tanügy, mely a Kárpát-medencében sokkal több mint százezer főt foglalkoztat, az iskolából kikerült felnőttek lelki, szellemi képzésével egyáltalán nem foglalkozik. Ma egy iskolából kikerült felnőtt, – a családokat atomjaira szaggatott világunkban – teljesen magára van hagyatva. Így történhet meg, hogy oly sok fiatal, a munkahelyen való elhelyezkedés, a családalapítás, az otthonteremtés nehéz feladatait nem képes eredményesen megoldani. Szörnyű egy-egy ballagáson azzal a tudattal részt venni, hogy a tömény, hihetetlenül költséges elméleti képzést kapott fiatalokra 25-30 százalékos vegetáló munkanélküliség vár, és a többiek közül is sokan csak idegenben tudnak elhelyezkedni. Szörnyű látni azt, hogy sok szép értelmes ember, a termékeny, fiatal éveit tanácstalanul tölti el, a kényszerszingliség szellemet és lelket őrlő labirintusában.

A sopánkodás, a sebek számbavétele helyett a következő javaslatokat fogalmazom meg:

Tudatosítanunk kell magunkban a bukott ateizmus csődjét. Ha csak az anyagi világban hiszünk, és ha csak abban keressük a boldogulásunkat, akkor tudnunk kell, hogy folyamatos konfrontációk lesznek ezen a Földön. Sajnos az anyagi javak mennyisége véges, így mind kevesebb fog jutni az embereknek belőle, és az értük való küzdelemben sajnos nagyon sokan egymás torkának fognak esni. Természetes, hogy a kereskedők, az üzletemberek reklámjaikkal a megfogható, anyagi dolgok iránti vágyat fokozzák a szívünkben. A tudatos népnevelés olyan örömök felé kell a figyelmünket irányítsa, amiből rengeteg van, és amiből mindenkinek bőségesen jut, aki igényli. Olyan boldogságforrásokat kellene a figyelmünkbe ajánljon ez a testület, mind a szeretet, a jócselekedet lelket felemelő, tiszta öröme, vagy a szépség, a művészi alkotás semmihez sem fogható belső ragyogása, a családi élet, a gyermekvállalás új horizontja stb. Igen, a teremtett világban való gyönyörködés, annak a szépségének megmutatása, megértetése szintén boldoggá tud tenni, akárcsak egy közösen szervezett, előadott színdarabok, művészi vagy tudományos alkotások. Egy közösség által létrehozott park, kirándulóhely szintén eltölthet belső békével örömmel. Maga a csendes közösségi játék, egy tábortűz körüli meghitt beszélgetés, önmagunk gondolatokban való megmutatása, és a másik szép lelkének megismerése szintén olyan örömöket tud felkínálni nekünk, melyhez nem fogható sem a birtoklás kéje, sem a hatalom mámora.
Fontos lenne létrehozni – talán a tanügy-minisztérium égisze alatt – egy tanárokból, lelkészekből, művészekből, sportolókból, újságírókból álló tiszteletre méltó felnőttképző-csoportot, mely átgondolná, kidolgozná az egyházak, a média bevonásával népünk szellemi, lelki nevelését. Úgy gondolom, ha sok-sok tízezer oktató, nevelő, tanító és tanár foglalkozik a diákjainkkal, akkor legalább ezer embernek kellene foglalkozni az iskolából kikerült lakosság továbbképzésével is.
Egyházaink nagy-nagy alázattal, vasárnapról-vasárnapra megszólítják az embereket okos, bölcs, lelkesítő szentbeszédekkel. A szentírási személyeket, népünk szellemi, lelki nagyjait, példaként állítják elénk, hogy aki keres, az találjon vigaszt, erőt, bátorítást, élete nehéz kérdéseinek megoldásához. A feladat felvállalásához, végzéséhez, az állam adjon meg minden segítséget.
Az adónkból fenntartott közmédiák – tévé, rádió, újság – feladata lenne, közérthetően megvitatni egy-egy kérdéskört, minden oldalról megvilágosítani, hogy a hallgatók, a nézők a maguk reális kérdéseikre reális válaszokat kapjanak. Olyan témák, kérdések legyenek bemutatva az emberiség nagyjainak fényében, melyek átsegítik őket a mindennapi gondok, nehézségek útvesztőjén.
Az állam kiadhat elérhető áron szellemi, lelki, tudományos értékeket hordozó könyveket, folyóiratokat. Sok érték és kincs halmozódott fel az elmúlt évszázadok során népünk, az emberiség életében, melyeket mindenki számára hozzáférhetővé kellene tenni. Az internet világában lehetőség van olyan szellemi-lelki asztalok, honlapok megterítésére, melyek mellé nyugodt lélekkel bárki odaülhet.

Záró vallomás!

Írásomat, ezt a néhány ötletet, népem és a nekünk adatott szülőföld iránti ferences szeretettel, vitaindítónak szánnám. Egyfajta előrenézésnek! Mert biztos vagyok benne, hogy nem lehet a múltba visszamenni, meg nem is érdemes, mert lehet, hogy a múlt megszépült, de ha a történészeket megkérdezzük kiderül, hogy az sem volt aranykor. Az aranykor, Isten országa, előttünk van! A semmiből indult élet a folyamatos kibontakozás által Istenünk karja felé tart. Csak előttünk van út, mögöttünk kőkemény történelem van, melyet vállalunk, de amelybe visszamenni nem lehet. Lépteinket a gondviselő jóság irányítja, és nekünk, mint a sziklamászónak a következő fogást csak magunk előtt, a felfelé vezető úton kell keresnünk. Nem a siránkozás, a nyafogás, hanem a közösen vállalt munka parancsát kaptuk Istenünktől. A bizalom, a keresés parancsát, melyre hiszem, hogy Teremtőnk áldását adja!
Amikor a Magyar Köztársaság Középkeresztjét adományozták, ott ültem az első sorban, és végig arra gondoltam, hogy mostanig volt mentségünk a passzivitásra, mondhattuk, hogy nem lehet, hogy nem engedik. Azáltal, hogy munkánkat a legmagasabb fórumon elismerték, éreztem, hogy a lámpa zöldre váltott. Ha nem indulunk, akkor joggal fognak ránkdudálni és szájtátisággal vádolni bennünket az utánunk jövő korosztályok. Cselekedni kell, induljunk el!

Déva, 2011. február 17.

Csaba testvér

erdely.ma

Kelemen Hunor: 69,22%

[ 2011. február 26., 20:39 ] [902]

Fotó: Mediafax

Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke. Ő 371, Eckstein Kovács Péter 118, Olosz Gergely pedig 47 szavazatot kapott. Arányokban kifejezve Kelemen Hunor 69,22 százalékot, Eckstein-Kovács Péter 22,01 százalékot, Olosz Gergely 8,77 százalékot kapott. Összesen 538 küldött adta le voksát, két szavazat érvénytelen volt.

RMDSZ-kongresszus: összefogás és megújulás a siker záloga

A magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz – mondta Semjén Zsolt szombaton Nagyváradon, amikor a budapesti kormány nevében köszöntötte az RMDSZ kongresszusát. Felszólalt Emil Boc román miniszterelnök és Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is. Traian Basescu román államfő és Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.

Magyarország és Románia együttműködése nem taktikai, hanem stratégiai – tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, hogy Magyarország mélyen elkötelezett Románia shengeni csatlakozása mellett. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. Mindent megtesznek azért, hogy ez még a magyar EU-elnökség ideje alatt megvalósuljon – tette hozzá.
Semjén Zsolt a kongresszuson kijelentette, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban. A politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel igyekeztünk letörölni azt a szégyent, amit 2004. december 5. okozott – mondta nagy tapssal kísérve Semjén Zsolt.

Elkerülhetetlen az összefogás


A politikus fontosnak nevezte, hogy nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke összefogást sürgetett annak érdekében, hogy "a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában".
A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint az RMDSZ kongresszusa ma arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.
"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (…) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében" – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is – fogalmazott a politikus.
Az Európai Néppárt számára fontosak a kisebbségek, a romániai magyar közösség politikai egysége is fontos európai érték – hangsúlyozta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. A politikus videoüzenetében gratulált Markó Bélának, aki – mint Martens fogalmazott – 1993 óta felépítette azt a szervezetet, amely fontos politikai mozgalommá vált Romániában és Kelet-Közép-Európában.Az ő és az Önök pártjának nagyszerű megvalósítása ezekben az években a romániai magyar közösség politikai egysége, ez olyan érték, amely rendkívül fontos – mondta Martens, kifejezve reményét, hogy utódja ugyanezt a szerepet fogja betölteni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Néppárt szoros együttműködésben dolgozott együtt az elmúlt esztendőkben – mondta Martens.

Fontos az önazonosság-tudat

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője volt a romániai közéletnek – ezt a gondolatot fogalmazta meg a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök. Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat – hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek – mondta az államfő.
Emil Boc miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és legfelelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Bélát, akinek – mint fogalmazott – gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország stabilitásához.

(mno.hu-fidesz.hu)

Lehurrogták a Fidesz-alelnököt

http://nol.hu/kulfold/lehurrogtak_a_fidesz-alelnokot
Alig burkolt fenyegetést fogalmaztak meg a magyar kormánypártok képviselői az RDMSZ tisztújító kongresszusán. A Fidesz alelnökét lehurrogták a küldöttek.
NOL| 2011. február 26.

Semjén Zsolt miniszterel...

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután beszédet mondott az RMDSZ tisztújító kongresszusán MTI – Oláh Tibor

A magyarországi vendégek közül elsőként Semjén Zsolt kapott szót. A kormányfőhelyettes Szent Pál apostolt idézve figyelmeztette az RDMSZ vezetőit az összefogás fontosságára: „Hogyha marjátok is, rágjátok is, fel ne faljátok egymást!” Majd hozzátette: „Amikor önök döntenek, mindannyiunkról hoznak döntést; milyen lesz az országnak a stabilitása, és milyen lesz a magyar-magyar kapcsolat.” A mondatot a korábbiaktól eltérően a magával hozott papírról olvasta.

Ezután Pelczné Gáll Ildikó adta át – mint hangsúlyozta – a kétharmados Fidesz üzenetét. Úgy vélte, ahogy tavaly Magyarországon, eljött a változás ideje az RMDSZ életében is. – Korszakhatárhoz érkeztünk. A mai nap útkeresésről, a jövő együttműködéseiről is szól – mondta. Majd figyelmeztetett: amikor a jövendő elnökről dönt, az RMDSZ-nek gondolnia kell a környezetére is. – Ha ez a gondolkodás elmarad, valami véget ér. Ha a változás mellett döntenek, segítőkezet nyújtunk Önöknek – mondta a küldöttek hurrogása közben. A Fidesz alelnöke egyúttal rámutatott: „a figyelmetlenségből adódó tévedések egy életre szólnak”.

A meghívottak után felszólaló Markó Béla – leköszönő elnök – értékként beszélt az önálló erdélyi politikáról, ám nem a hallottak hatására, hiszen nem tért el az írott beszédtől. Viszont a később felszólaló Borbély László – sokak szerint a politikai alelnöki tisztség várományosa – határozottan kikérte a szövetség nevében a „Budapestről jövő utasítgatást”. – Nem ez jelenti a nemzetstratégiát. Partnerek vagyunk és leszünk a magyar kormánnyal, de kioktatásra nincs szükségünk. Nincs szükség olyanokra, akik nem látják a célt. A cél pedig az, hogy összetartsuk ezt a közösséget – mondta utalva a nyílt támogatásra, amelyben a Fidesz-kormány nyújt a pártalapításra készülő Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomnak. Korábban a küldöttek hatalmas tapssal jutalmazták az MSZP elnökhelyettese, Balogh András szavait: – Az MSZP elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie.

Néhány hét haladékot adnak az RDMSZ-nek a román pártok

Az RMDSZ-nek néhány héten belül el kell döntenie, hogy csatlakozik-e a hónap elején létrejött Szociálliberális Unióhoz (USL), vagy kitart kormányzó partnere mellett – fogalmazták meg a román ellenzéki pártok vezetői.

Elsőként Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hívta szokatlan nyíltsággal az RMDSZ-t, csatlakozzon az ellenzéki tömörüléshez. Idézett a napokban megjelent felmérés adataiból, miszerint a román lakosság 95 százaléka szerint az ország rossz irányba megy. – Nem hiszen, hogy az elégedetlenek mind románok – mondta. Szerinte csakis az RMDSZ-től függ, hogy az USL a jövő évben esedékes parlamenti választásokon buktatja meg a kormányt, vagy már idén, ha a magyarok kilépnek a kormányból. Az USL társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök is sürgette az RMDSZ-t: szorít az idő, a döntés nem lehet hónapok kérdése.


Markó Béla 18 év után távozik

MTI – Oláh TiborMarkó Béla leköszönő elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Akivel megegyezünk, azt nem csapjuk be, de örök szövetségesünk csak egy van: a magyar közösség, amely képviseletével megbízott minket”.

A mostani az első kongresszusa az RMDSZ-nek, amelyen a bukaresti parlament valamennyi pártja a legmagasabb szinten képviselteti magát. Az ellenzéki vezetők mellett jelen van a Demokrata-liberális Párt elnöke is, Emil Boc miniszterelnök. A maradás mellett érvelt, emlékeztetve a küldötteket, hogy az RMDSZ mindig „profi, komoly és szavatartó” alakulat volt. Utalt a magyarság számára fontos, már meghozott döntésekre – mindenekelőtt az anyanyelvű oktatást bővítő tanügyi törvény elfogadására -, és a koalíció előtt álló fontos feladatok között említette a kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvény elfogadását. Szólt azokhoz is, akik a népszerűtlen válságkezelő intézkedések hatásaitól féltik az RMDSZ-t. Hangsúlyozta, hogy valamennyi előrejelzés szerint idén növekedésnek indul a román gazdaság. – Együtt voltunk a legnehezebb pillanatokban, és együtt gyűjthetjük be a közös munka gyümölcseit is: megnyerjük a következő választásokat és folytatjuk a kormányzást – mondta a miniszterelnök.

A ma és holnap tartó kongresszuson az RMDSZ új elnököt választ a 18 év után távozó Markó Béla helyére. A tisztségre hárman pályáznak: Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Markó Béla közeli munkatársa, és Olosz Gergely, akit a magyarországi kormánypártok favoritjaként tartanak számon.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 18:06 0 MEGJEGYZÉS

Böjte Csaba: Szent István-terv 2. – Tündérkert

[ 2011. február 25., 01:44 ] [422]

Az első rész itt olvasható:http://erdely.ma/dokumentum.php?id=86006
I. Tündérkert
A táj, és a benne élő ember életének távlatai

A XXI. században a földművelés, az állattartás nagyon sokat változott. A globalizáció, a gyorsforgalmi utak, messzi vidékekről hozzák-viszik az élelmiszert, így egy-egy vidék előnytelen klímája, soványabb földje miatt már nem nyereséges mindenütt mindenféle kultúrnövényt termeszteni. Kisebb földparcellákon, üvegházakban, fólia sátrak alatt termelik a zöldségeket. A hatalmas felületű legelők feleslegessé váltak, mert a jószágot már zárt telepeken tartják, és jobbjára szántóföldeken előállított takarmánnyal. Lehetne folytatni a felsorolást és hatalmas vitákat lehetne rendezni e kérdésben, de jobb ha csendesen megállapítjuk, hogy megváltozott a mindennapi betevő falatnak az előállítási módja. Úgy tűnik, hogy az agrár társadalmak ideje lejárt, a lakosság törtrésze gondoskodni tud a mindennapi táplálékunkról. Így a körülöttünk lévő táj egy részére már nincs reális szüksége a mezőgazdaságnak, és akár tetszik akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy a vidéki lakosság nem képes megélni a hagyományos mezőgazdasági munkából. Ha minderről nem veszünk tudomást, akkor lassan de biztosan, a fiatalok elszivárognak a falvainkból és leépül úgy a táj, mint az ott élő családok a településeikkel egyetemben.
Sajnos a mezővárosok, sőt még a nagyobb városok is bajban vannak, hisz a mai iparban már nem sok-sok fizikai erő kell, hanem a gépek erejét felhasználva, néhány ember dolgozik. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Nem állhatunk Gandhi mellé, hogy a gépeket bedobáljuk a tengerbe, hisz azokról mi hívő emberek is tudjuk, hogy verejtékes munkánk és imáink meghallgatásaként, Istentől kapott ajándékok. Sok tudós szerint, a lakosság maximum 5-10 százaléka képes megtermelni az emberiség élelmiszerszükségletét, és a népesség 20-25 százaléka képes előállítani az ipari szükségleteinket is.
Milyen emberhez méltó célokat lehet megfogalmazni mindazoknak, akik nem találják helyüket a szűkülő munkaerőpiacon? Mifelénk ezt a kérdést az elmúlt húsz évben jobbjára segélyek osztásával próbálták megoldani. Azt tapasztaljuk, hogy a céltalan szellemi, fizikai élet, leépíti az embereket. Ahogy a törött végtag izmai elsorvadnak a gipsz alatt, ugyanúgy a kibontakozásra meghívott ember is sorvadozik a súlytalan élet alatt. A reális, nemes feladatok hiánya a tájat gaztól felvert parlaggá teszi, az embert meg csőcselékké vadítja. Anélkül, hogy e témában vitát kezdenénk, megállapítható, hogy ez az út hosszú távon nem járható, az embernek emberhez méltó célokat, álmokat kell megfogalmazni, olyanokat, amelyek emberhez méltó létet biztosítanak a családoknak.
Konkrét javaslatok:
A közlekedési eszközök, az utak által kitágult a világunk. Régebb a legtöbb ember leélte életét egy udvarban, egy kis faluban vagy városban, ma viszont már mindannyian úton vagyunk. Javaslom, lakjuk be az egész tájat! Szülőföldünk legyen egy csodaszép park. A szépség, a rendezettség, reális igénye a ma emberének, ezért legyen hát kész áldozatokat is hozni érte! A táj, a természet mindannyiunké. Hiszem, hogy megértünk mindannyian a szépre, arra, hogy hosszú útjainkon gyönyörködjünk a szülőföldünk szépségeiben. A közbiztonság lehetővé teszi, hogy útra keljünk, és akár kint a természetben lakjunk, vagy hosszabb időt eltöltsünk ott. A Kárpát-medencében csodaszép kertek, parkok vannak. Milyen jó lenne, ha ezeknek a kerteknek a külső falai végre ledőlnének, és az egyre rendezettebb területek növekedve egymásba érnének!
Miért csak a ház előtt van virágos kiskert? Miért kellene annak véget érnie a települések határainál? Milyen szép lenne ha a falvainkat, városainkat összekötő utak mentén, orgonabokrok és aranyesők nyílnának a csúf dudva helyett! És persze nemcsak a főutak mellett, hanem a kis mellékutak szélén, meg a folyók, patakok partján. És milyen jó lenne ha bölcs tájépítészek vezetésével minden megtisztulna, megszépülne és virágba borulna? Úgy gondolom, hogy nagyon sokan megszavaznánk egy 2-3 százalékos „tündérkert-adót”, azért, hogy lakható és szép legyen szülőföldünk. Persze ennek a kialakítása nagyon sok emberi találékonyságot, szellemi, és fizikai erőt igényel. Az iskolákban, természetesen az elméleti szakok mellett, fajsúlyosan kéne megjelenjen a biológia, a kertépítés, az esztétika. Az embereknek ki lehetne adni 5-10 km útszakaszt, patakmedret, melynek rendben tartásáért, gondozásáért emberhez méltó fizetést kapnának.
A felhagyott legelők, letarolt, kopár erdőrészek újraerdősítését is kitűzhetné célul maga elé a társadalom. Így nagyon sok ember nem segélyből tengődne, hanem visszaszokna az egészséges, természetközeli élethez. A felnövelt erdők kitermelésével, munkájuk hosszú távon hasznossá válna társadalmunknak, és pár év múlva megtérülne az ebbe fektetett energia. Megtisztulna, megszépülne a táj, a légkör, és az ország megújuló energiához jutna.
Szülőföldünkön szeretnénk ha a turizmus húzóágazat lenne, de e cél eléréséhez nem elég csak az utakat, a moteleket, szállodákat rendbe rakni, hanem magát a tájat is rendeznünk kell, hisz annak a megcsodálására hívjuk a látogatókat. A szép táj a maga rendezettségével, egy-egy szép növénnyel, bicikli-, vagy gyalogsétányával, egy árnyas fa alatti meghitt paddal válik teljessé. A szépséget nem lehet értékesíteni, eladni, de az idegenforgalommal foglalkozók tudják, hogy a táj, amelyben létesítményük áll, meghatározza a bevételüket, és az ők bevételük egy része az államé is. Ezért hiszem, hogy megérné az államnak továbbgondolnia ezt a tervezetet.
A külföldi befektetők előtt is előbb-utóbb muszáj lesz megnyitni a földvásárlás lehetőségét. (Magyarországon a törvények szerint ez a dátum három év múlva lesz). Az állam is nyer az eladás utáni illetékekből, és nem mindegy, hogy milyen árat lehet kialkudni egy-egy területért. Egy rendezett, tiszta föld drágábban eladható, míg egy elhagyott, kopár vidék biztos, hogy csak olcsóbban kelhet el. Mindenki rendbe teszi a maga portékáját mielőtt a vásárba vinné.
Tündérkert-terv – álmaink szárnyakat adnak!
Déva, 2011. február 17.
Csaba testvér

(folytatjuk), erdely.ma

MPP: pénzért megvehető a Zöld Párt

2011 február 23., szerda

Zajlanak az egyeztetések az RMDSZ és a Zöld Párt között annak érdekében, hogy feloldják a múlt pénteki tanácsülésen keletkezett patthelyzetet – előreláthatóan pénteken kerül sor újabb ülésre. Kedden az MPP-frakció sajtótájékoztatóján már borítékolta is az ülés végkifejletét: a Zöld Párt pénzért megvehető, így tanácsosuk meg fogja szavazni a költségvetés-tervezetet.
Mint ismeretes, a 9 RMDSZ-es, 9 MPP-s és 1 zöld párti tanácsosból álló székelyudvarhelyi önkormányzati testületben a „mérleg nyelvét” a zöld Jakab Attila képezi, aki legutóbb, a városi költségvetés vitájánál azt jelentette be, nem szavaz addig, amíg a város nem kap nagyobb összeget a megyei tanácstól.
Tegnap Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke a Hargita Népével azt tudatta, az egyeztetések során igényeiket ismertették: „Az RMDSZ, mely politikai hatalom a megyében és a városban, kormányalkotó tényező, tegye helyre azt a méltánytalanságot, hogy feleannyi pénzből kell gazdálkodjon a város, mint például Csíkszereda. Konkrét lehetőségekről is beszéltünk, arról, hogy mely beruházásokra tud a megyei tanács garanciát vállalni. Például a szeméttelep bezárásához kellene többletfinanszírozás.” Hajdó hozzátette, ígéretet kaptak, hogy az RMDSZ rendezi az ügyet. „Várjuk írásos formában is a vállalásukat, és nem a helyi, hanem a megyei RMDSZ-től. A cél: legyen vége a hátrányos megkülönböztetésnek, és Udvarhelyen legyen egy méltányos költségvetési menedzsment” – üzente a zöldek megyei elnöke.
Lesznek változtatások
A téma kapcsán Bunta Levente azt közölte, valóban több ízben is egyeztettek. Székelyudvarhely polgármestere szerint már látható, hogy a költségvetésben lesznek kisebb-nagyobb változások – a legnagyobb horderejű módosulás vélhetően a szeméttelep rendezésére fog vonatkozni. „Valamikor a hét vége felé lesz újabb tanácsülés, hisz már a pénzügy előrevetítette, ha nem igyekszünk, zárolja a számláinkat” – mondta a polgármester. Később azt is megtudtuk, várhatóan pénteken kerül sor rendkívüli ülésre, amikor újból nekifutnak a 2011-es évi városi költségvetés elfogadásának.
Amúgy az RMDSZ kiadott egy közleményt, melyben hasonlóképpen nyilatkoznak, azt közlik, a zöldek kisebb módosításokkal tulajdonképpen egyetértenek a költségvetés-tervezettel, mindössze a megyei tanácstól kapott pénzekkel kapcsolatosan voltak, vannak fenntartásaik.
MPP: lottóznunk kellene!
Tegnap a polgári frakció négy tanácsosa: Molnár Miklós, Sebestyén Csaba, Mike Levente és Gálfi Árpád sajtótájékoztatón reagált az RMDSZ közleményére. „Kezdjük sajnálni, hogy nem lottózunk, hisz a vasárnap megfogalmazott álláspontunk keddre bebizonyosodott” – így indított Molnár. Korábban a polgáriak azt mondták, a zöldek lépésükkel csak alkupozíciójukat igyekszenek erősíteni, és ez szerintük tény, hisz „kéz kezet mos alapon a Zöld meg is fogja majd szavazni a költségvetési tervezetet”. A polgáriak szerint bebizonyosodott, hogy az RMDSZ jobban szereti a zárt ajtók mögötti egyeztetéseket. Mint Molnár közölte, „lehet könnyebb megvenni a 400 szavazattal bejutott mérleg nyelvét, mint az MPP-vel egyezkedni”.
A polgári tanácsosok újból részletesen ismertették költségvetés-módosítási javaslataikat: a polgármesteri hivatal működési keretéből, a fűtésre és kátyúzásra szánt összegekből igyekeznének átcsoportosítani pénzeket általuk fontosabbnak vélt gondok orvoslására. Többek között számos oktatási intézménynek juttatnának több pénzt, illetve a városi piacot, a Rózsa és Szent János utcát rendeznék. „Miért kell javaslatainkat lesöpörni az asztalról?” – kérdezték, majd azt is hozzátették, ez mindössze költői kérdés volt, hiszen tudják a választ. A polgáriak azt is nehezményezték, hogy információik szerint a pénteki tanácsülés rendkívüli lesz, ami azt jelenti, hogy szakbizottsági véleményezések nélkül dönthet a testület, vagyis úgy vélik, módosító javaslataik még inkább háttérbe fognak szorulni, és az „ígéretekkel megvett” zöld szavazatával átmegy majd a szerintük rossz tervezet. „A Zöld Párt az egyik legjobb párt, amelyet pénzért az ember megvehet” – jelentette ki Molnár Miklós.

— Máthé László Ferenc ,Honline, polgaripart.ro

  • admin
  • 2011. február 24. csütörtök
  • MPP

Borboly Csaba nyílt levele a székelyudvarhelyi MPP-frakcióhoz és a zöld párti tanácsoshoz

Fogadják el a város költségvetését

Tisztelt Tanácsos Asszony!  Tisztelt Tanácsos Urak!

Sajnálattal értesültem arról, hogy Székelyudvarhely önkormányzatának nem sikerült elfogadnia a város költségvetését. Ennél is jobban sajnálom, hogy az MPP-frakció és a zöld párti tanácsos a költségvetés megtorpedózásakor Hargita Megye Tanácsával próbált takarózni, arra hivatkozva, hogy a megyei tanács a települések támogatásainak elosztásakor állítólag negatívan megkülönböztette a várost.

Önök szerint tehát Hargita Megye Tanácsa mintegy 60 000 euróval megrövidítette a várost, és ez lenne az oka Székelyudvarhely pénzügyi ellehetetlenülésének.

Ezúton is szeretném biztosítani Önöket arról, tisztelt tanácsos asszony és tanácsos urak, hogy Hargita Megye Tanácsa soha semmilyen módon nem rövidítené meg a székely anyavárost semmilyen jogos jussában.

Székelyudvarhely a megye fontos gazdasági, szellemi centruma, és boldogulása kiemelten fontos a megyei tanács számára, amely partner minden, a várost érintő fejlesztésben. Minden pozitív kezdeményezésben partnerek vagyunk, és ha tehetjük, magunk is kezdeményezzük a város javát szolgáló projekteket. Ezt a hozzáállást bizonyítja egyebek mellett az a tény is, hogy a megyei tanács uniós források bevonásával átalakítja az egykori székelyudvarhelyi Növényvédelmi Állomást vállalkozásokat segítő inkubátorházzá az elkövetkező másfél évben.

Ez az egy ingatlana, egy tulajdona van a megyei tanácsnak a városban, és ezt az ingatlant arra használjuk, hogy több mint kétmillió eurós fejlesztést hozzunk a városba, amely értéknek több mint a fele a megyei tanács által biztosított önrész. A megye egyetlen települése sem részesült ebben az önkormányzati ciklusban hasonló nagyságrendű megyei támogatásban, Önök mégis Székelyudvarhely-ellenes megyei tanácsi hozzáállásról beszélnek.

Tény, hogy a megyei tanács által visszaosztott források kiemelt kedvezményezettjei az elmaradott falvak, és nem a falvakéhoz képest fejlett infrastruktúrával, intézményi hálózattal és jelentős költségvetéssel rendelkező megyei jogú városok. És ez így helyes. Helyes egyrészt azért, mert a városok fejlődése csak a falvakkal együtt lehetséges, hiszen senki sem szeretne – nyilván Önök sem – kiüresedett vagy elgettósodott, infrastruktúra és remény nélkül hagyott székely falvakat látni a városok környékén. Másrészt meg azért helyes, mert tény az is, hogy a székelyudvarhelyi üzemekben, intézményekben dolgozó falusi ingázók személyi jövedelemadója nem a falvak, hanem a város költségvetését gazdagítja, a falusiak a városba járnak vásárolni, és számos egyéb módon járulnak hozzá a város bevételeinek növekedéséhez. A megyei tanács nem tesz mást, mint ami a dolga: némileg kiegyensúlyozza az önkormányzatok finanszírozásának igazságtalan, a falvakkal szemben a városokat preferáló rendszerét. Természetesen tudjuk, hogy minden településnek, így Székelyudvarhelynek is jóval több forrásra lenne szüksége, de ezeket a forrásokat nem szabad és nem is lehet a falvak ellehetetlenítésével megszerezni. Már csak azért sem, mert az Önök által a megyei tanácstól követelt mintegy 60 000 euró Székelyudvarhely költségvetésének töredékét (alig fél százalékát) teszi ki. Valóban ettől az összegtől függne a város jövője?

A kérdés költői, de rögtön komollyá válik, ha a másik oldalát nézzük meg: ezt az összeget a megye falvaitól kellene elvennünk, amelyek számára egy ekkora összeg valóban a túlélést jelenti ezekben a szűkös esztendőkben.

Meggyőződésem, hogy a székelyudvarhelyi polgárok megértik ezt. Szüleik, nagyszüleik, rokonaik élnek az udvarhelyszéki falvakban, fontos nekik a falvak boldogulása, szolidárisak a vidékkel.

Tisztelt Tanácsosok!

Arra kérem Önöket, hogy a költészetet az igazi tehetségekre hagyva valós kérdéseket tegyenek fel önmaguknak, és adják meg azokra a város érdekeit szolgáló válaszokat, félretéve a személyes ellentéteket és a pártérdekeket.

Lassan 15 éve ilyen-olyan hatalmi konstellációban, de egy érdekcsoport, az Önök kezében van a helyi hatalom Székelyudvarhelyen. Ez idő alatt Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön az ottani vezetők azzal foglalkoztak, hogy európai uniós pályázatokon megszerzett tízmillió eurókból fejlesztették a várost, nem pedig a falvak rovására megszerezhető pár tízezer eurós megyei pénzekre ácsingóztak.

Vajon Székelyudvarhelyre nem férne rá egy vezetői szemléletváltás, amely néhány komoly fejlesztési projektet eredményezhetne?

Székelyudvarhely megyei összehasonlításban kitűnő adottságokkal rendelkező település, megyei jogú város, lakói szorgalmas és ötletes emberek, számos sikeres, megyei szinten, de még országosan is kiemelkedő eredményeket felmutató vállalkozás székhelye. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy maga a város is olyan dinamikus és sikeres legyen, mint a vállalkozói.

Miért van az mégis, hogy a város közéleti krónikája évek óta az ellenségeskedésig fajuló politikai vitákról szól, miközben fejlesztésekről, nyertes pályázatokról alig hallani? Ennek is Hargita Megye Tanácsa lenne az oka?

Miközben mások dolgoznak, pályáznak, fejlesztenek, Önök menetrendszerűen bűnbakokat keresnek, akiket felelőssé tehetnek a várost vezető politikai klikk kudarcaiért. Hol helyi politikai ellenfeleikre, hol az országos politikára, hol meg a megyei tanácsra mutogatnak.

Mikor vállalnak végre felelősséget saját döntéseikért?

Lehet a megyei tanácsra mutogatni, de nem a megyei tanács a felelős azért, hogy Székelyudvarhely vezetése számtalan fejlesztési lehetőséget elszalasztott az elmúlt 15 évben. Nem a megyei tanács eszköztelenítette el a várost a közvagyon elprivatizálásával, adósságok felhalmozásával.  Nem a megyei tanács tehet arról, hogy a székely anyaváros tanácsát vezető frakciók 2011-ben nem látnak más megoldást a félszázalékos költségvetési gondjaikra, mint hogy elszívják a székely falvak utolsó finanszírozási forrásait is.

Tisztelt Tanácsosok!

Arra kérem Önöket, vizsgálják felül álláspontjukat, és fogadják el a város fejlődését biztosító költségvetési tervezetet. Ne akarják gúzsba kötni a polgármester kezét, hanem inkább segítsenek neki a fejlesztési források megszerzésében, amíg még vannak elérhető források. Az idő szorít, a pénzalapokat gyors ütemben kötik le. Ha folytatódik a költségvetés körüli méltatlan civakodás, az akkora károkat fog okozni a városnak, hogy azt a megye akkor se tudná kompenzálni, ha valamennyi község megyei tanácsi támogatását Székelyudvarhelynek ítélné.

Arra kérem Önöket, ne a falvakat akarják megfosztani néhány tízezer lejnyi megyei támogatástól, hanem inkább szedjék össze magukat, és a környező városokhoz hasonlóan a még nyitva álló uniós és kormányzati alapokra koncentráljanak. Amelyik vonat már elment, arra felszállni nem lehet, de nem kellene veszni hagyni a még kínálkozó lehetőségeket.

Ígérem, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is az Önök partnere lesz minden előremutató kezdeményezésben.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Csíkszereda, 2011. február 22.

Polgári válasz Borboly Csaba nyílt levelére

Tisztelt Elnök Úr!

Nem volt könnyű feladat nyílt levelének mondandóját értelmezni, de annak a közmondásnak az igazáról, miszerint hallgatni arany, mindenképpen meggyőzött. Önnek, tisztelt Elnök Úr, vagy halvány fogalma sincs arról, hogy mi történik Székelyudvarhelyen, vagy szándékosan kever össze mindent. Lehetséges, hogy propaganda osztálya eltévesztette a címzettet?

Ennek ellenére, nyílt levelének van néhány olyan passzusa, amely figyelemre méltó, és amelyek mentén érdemes egy kicsit elidőzni.

Ön többek között azt írja, hogy: "Ennél is jobban sajnálom, hogy az MPP-frakció és a zöld párti tanácsos a költségvetés megtorpedózásakor Hargita Megye Tanácsával próbált takarózni, arra hivatkozva, hogy a megyei tanács a települések támogatásainak elosztásakor állítólag negatívan megkülönböztette a várost."

Annak ellenére, tisztelt Elnök Úr, hogy a megyei tanács valóban negatívan diszkriminálja a várost, a Magyar Polgári Párt frakciója megjelent a tanácsülésen, készen arra, hogy a szakbizottságokban megfogalmazott módosító javaslatai mentén érdemi vitát folytasson a költségvetéssel kapcsolatban. Éppen az RMDSZ frakció volt az, tisztelt Elnök Úr, amely – Zöld Párti bejelentésre, miszerint nem kívánnak szavazni – elhagyta a termet, a polgármester pedig visszavonta a költségvetésre vonatkozó előterjesztéseit. Ilyen körülmények között hogy lehet a Magyar Polgári Pártot vádolni torpedózással és takarózással?

Továbbá azt állítja, hogy: "…az Önök által a megyei tanácstól követelt mintegy 60 000 euró Székelyudvarhely költségvetésének töredékét (alig fél százalékát) teszi ki. Valóban ettől az összegtől függne a város jövője?"

A Magyar Polgári Párt nem követelt sem tíz, sem hatvan ezer eurót a megyei tanácstól. Egyrészt, mert egyetértünk abban, hogy nem ettől függ a város jövője, másrészt, mert nem mi vagyunk azok, akik „alamizsnáért" cserébe vagyunk hajlandóak megszavazni az előterjesztett költségvetést. Azt a Zöld Párt teszi. (Mellesleg, ha igaz az Ön által leírt összeg, akkor tényleg aprópénzért kótyavetyélnek el!)

Arra a felvetésére, miszerint "lassan 15 éve ilyen-olyan hatalmi konstellációban, de egy érdekcsoport, az Önök kezében van a helyi hatalom Székelyudvarhelyen", szeretnénk emlékeztetni, hogy 2008-tól RMDSZ-es polgármestere van Székelyudvarhelynek, amelyik kilenc RMDSZ-es és egy Zöld Párti tanácsosra támaszkodva vezeti a várost. Bunta Levente éppen az Ön elődje volt a megyei tanács élén, kizárt dolog, hogy ne tudná!

Továbbá a következő kérdést is megfogalmazza: "Vajon Székelyudvarhelyre nem férne rá egy vezetői szemléletváltás, amely néhány komoly fejlesztési projektet eredményezhetne?"

De igen, tisztelt Elnök Úr! A szánkból vette ki a szót!

Ugyanakkor, arról a sajnálatos tényről, hogy Ön nem jut hozzá a Dolgaink című kiadványhoz, levelének következő passzusa tanúskodik: "Miért van az mégis, hogy a város közéleti krónikája évek óta az ellenségeskedésig fajuló politikai vitákról szól, miközben fejlesztésekről, nyertes pályázatokról alig hallani? Ennek is Hargita Megye Tanácsa lenne az oka?… Miközben mások dolgoznak, pályáznak, fejlesztenek, Önök menetrendszerűen bűnbakokat keresnek, akiket felelőssé tehetnek a várost vezető politikai klikk kudarcaiért. Hol helyi politikai ellenfeleikre, hol az országos politikára, hol meg a megyei tanácsra mutogatnak… Mikor vállalnak végre felelősséget saját döntéseikért?"

Egészen biztos benne, Elnök Úr, hogy ezt a levelet nekünk szánta?

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati frakciója
Székelyudvarhely, 2011. február 23.

MPP-PRESS

  • admin
  • 2011. február 24. csütörtök
  • MPP

Egymillió aláírás Székelyföldért – SZNT-közlemény

[ 2011. február 23., 14:12 ] [67]

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs február 17. és 21. között Magyarországra látogatott.
Mint köztudott, az SZNT még a tavalyi év végén nyilvánosságra hozta, hogy élni akar a Lisszaboni Szerződés 11-es cikkelye adta lehetőséggel, és kezdeményez egy uniós szintű jogszabályt a szülőföldjükön őshonos nemzeti közösségek jogainak elismerésére és szabályozására. A jelenlegi út elsősorban ennek a kezdeményezésnek a jegyében zajlott. Ennek keretében a küldöttség találkozott a Harrach Péterrel, a KDNP-, illetve Vona Gáborral, a Jobbik frakcióvezetőjével. Mindkettőjüktől azt kérte, hogy nemzetközi kapcsolataikat felhasználva segítsenek lobbizni a beterjesztendő jogszabály-tervezet érdekében, illetve hogy odahaza Magyarországon vállaljanak szerepet a várhatóan jövő tavasszal induló aláírásgyűjtésben. Folyamatban van a találkozó előkészítése a többi országgyűlési képviselői csoport vezetőivel.
Az út fontos eleme volt az Országgyűlés Külügyi Hivatalának égisze alatt lezajlott szakértői konzultáció, amelynek keretében a küldöttség a tárgy szakértőivel a jogszabály-tervezet előkészítésének és beterjesztésének ügyében egyeztetett. Lényeges ugyanis, hogy egy olyan tervezet szülessen, s annak akkora támogatást sikerüljön megnyerni mind a szavazópolgárok, mind a politikai elit körében, hogy a kezdeményezés sikeres legyen.
A magyar-magyar kapcsolatok erősítésének a jegyében zajlottak azok a kerepesi és váci találkozók, amelyek során a polgármesterek fogadták a küldöttséget, folytatván azt a tavaly megkezdett folyamatot, melynek keretében a Székely Nemzeti Tanács intézményes kapcsolatokat épít anyaországi önkormányzatokkal. Ennek kiemelt jelentősége van azért, mert lehetőséget teremt arra, hogy az anyaországi helyi vezetők minél szélesebb köre kerüljön közvetlen kapcsolatba az SZNT-vel, váljanak a székely autonómia támogatójává. Ugyanezen meggondolásból került sor találkozókra több civil szervezettel is, köztük kiemelten a bejegyzés alatt álló Székelyföldért Társaság vezetőivel, amely tavaly év végén alakult, célja pedig a székely autonómia-törekvések támogatása az anyaországban.
A látogatás ugyanakkor lehetőséget teremtett arra is, hogy több helyi és országos rádió, valamint televízió műsorában helyet kapjon a székely autonómia ügye illetve uniós jogszabály-kezdeményezése.

A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája, erdely.ma

Állampolgársági Iroda

2011. február 21-én megnyílt Székelyudvarhelyen is a Magyar Polgári Párt által működtetett Állampolgársági Iroda, mely az egyszerűsített honosítási eljárásban nyújt segítséget.
Az iroda a központi pártiroda szomszédságában, a Kossuth u. 20 szám alatt az emeleten működik, hétfőtől-péntekig, naponta 9-17 óra között. Telefon: 031-226-39-33, ez helyi vezetékes díjszabással hívható skype szám, direkt az irodáé, de hívható a 0266-212244-es szám is, ez hozzánk csenget, s mi kapcsoljuk. E-mail: allampolgarsag@polgaripart.ro
Szolgáltatása teljes körű és ingyenes (csak a hiteles fordításokért kell fizetni, mint máshol).

MPP: pénzért megvehető a Zöld Párt

Zajlanak az egyeztetések az RMDSZ és a Zöld Párt között annak érdekében, hogy feloldják a múlt pénteki tanácsülésen keletkezett patthelyzetet – előreláthatóan pénteken kerül sor újabb ülésre. Kedden az MPP-frakció sajtótájékoztatóján már borítékolta is az ülés végkifejletét: a Zöld Párt pénzért megvehető, így tanácsosuk meg fogja szavazni a költségvetés-tervezetet.
Mint ismeretes, a 9 RMDSZ-es, 9 MPP-s és 1 zöld párti tanácsosból álló székelyudvarhelyi önkormányzati testületben a „mérleg nyelvét” a zöld Jakab Attila képezi, aki legutóbb, a városi költségvetés vitájánál azt jelentette be, nem szavaz addig, amíg a város nem kap nagyobb összeget a megyei tanácstól.
Tegnap Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke a Hargita Népével azt tudatta, az egyeztetések során igényeiket ismertették: „Az RMDSZ, mely politikai hatalom a megyében és a városban, kormányalkotó tényező, tegye helyre azt a méltánytalanságot, hogy feleannyi pénzből kell gazdálkodjon a város, mint például Csíkszereda. Konkrét lehetőségekről is beszéltünk, arról, hogy mely beruházásokra tud a megyei tanács garanciát vállalni. Például a szeméttelep bezárásához kellene többletfinanszírozás.” Hajdó hozzátette, ígéretet kaptak, hogy az RMDSZ rendezi az ügyet. „Várjuk írásos formában is a vállalásukat, és nem a helyi, hanem a megyei RMDSZ-től. A cél: legyen vége a hátrányos megkülönböztetésnek, és Udvarhelyen legyen egy méltányos költségvetési menedzsment” – üzente a zöldek megyei elnöke.

Lesznek változtatások
A téma kapcsán Bunta Levente azt közölte, valóban több ízben is egyeztettek. Székelyudvarhely polgármestere szerint már látható, hogy a költségvetésben lesznek kisebb-nagyobb változások – a legnagyobb horderejű módosulás vélhetően a szeméttelep rendezésére fog vonatkozni. „Valamikor a hét vége felé lesz újabb tanácsülés, hisz már a pénzügy előrevetítette, ha nem igyekszünk, zárolja a számláinkat” – mondta a polgármester. Később azt is megtudtuk, várhatóan pénteken kerül sor rendkívüli ülésre, amikor újból nekifutnak a 2011-es évi városi költségvetés elfogadásának.
Amúgy az RMDSZ kiadott egy közleményt, melyben hasonlóképpen nyilatkoznak, azt közlik, a zöldek kisebb módosításokkal tulajdonképpen egyetértenek a költségvetés-tervezettel, mindössze a megyei tanácstól kapott pénzekkel kapcsolatosan voltak, vannak fenntartásaik.
MPP: lottóznunk kellene!
Tegnap a polgári frakció négy tanácsosa: Molnár Miklós, Sebestyén Csaba, Mike Levente és Gálfi Árpád sajtótájékoztatón reagált az RMDSZ közleményére. „Kezdjük sajnálni, hogy nem lottózunk, hisz a vasárnap megfogalmazott álláspontunk keddre bebizonyosodott” – így indított Molnár. Korábban a polgáriak azt mondták, a zöldek lépésükkel csak alkupozíciójukat igyekszenek erősíteni, és ez szerintük tény, hisz „kéz kezet mos alapon a Zöld meg is fogja majd szavazni a költségvetési tervezetet”. A polgáriak szerint bebizonyosodott, hogy az RMDSZ jobban szereti a zárt ajtók mögötti egyeztetéseket. Mint Molnár közölte, „lehet könnyebb megvenni a 400 szavazattal bejutott mérleg nyelvét, mint az MPP-vel egyezkedni”.
A polgári tanácsosok újból részletesen ismertették költségvetés-módosítási javaslataikat: a polgármesteri hivatal működési keretéből, a fűtésre és kátyúzásra szánt összegekből igyekeznének átcsoportosítani pénzeket általuk fontosabbnak vélt gondok orvoslására. Többek között számos oktatási intézménynek juttatnának több pénzt, illetve a városi piacot, a Rózsa és Szent János utcát rendeznék. „Miért kell javaslatainkat lesöpörni az asztalról?” – kérdezték, majd azt is hozzátették, ez mindössze költői kérdés volt, hiszen tudják a választ. A polgáriak azt is nehezményezték, hogy információik szerint a pénteki tanácsülés rendkívüli lesz, ami azt jelenti, hogy szakbizottsági véleményezések nélkül dönthet a testület, vagyis úgy vélik, módosító javaslataik még inkább háttérbe fognak szorulni, és az „ígéretekkel megvett” zöld szavazatával átmegy majd a szerintük rossz tervezet. „A Zöld Párt az egyik legjobb párt, amelyet pénzért az ember megvehet” – jelentette ki Molnár Miklós.
Máthé László Ferenc, Hargita Népe

Szász: Markó megsértette a székelyeket

Rövid idő alatt másodjára látogatott Sepsiszentgyörgyre Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt országos elnöke, most az MPP sepsiszéki önkormányzati képviselőinek tanácskozása alkalmából. A polgári alakulat vezetője sajtóértekezleten ismertette az álláspontját az RMDSZ kongreszszussal kapcsolatosan, kijelentve, hogy Olosz Gergely nem tekinthető esélytelennek az elnöki tisztségért vívott csatában, mert szerinte a Demokrata Liberális Párt inkább Oloszt látná szívesen az elnöki székben, ugyanis így garantálva van, hogy egy etnikai felelőst kap, és nem egy komoly elnököt. Szász Jenő emellett megemlítette, hogy Markó Béla az erdélyi magyarság legnagyobb és legproblematikusabb közösségnek nevezte a székelységet, amely nem érti a modernizációt. Szász szerint éppen a székelységnek jutott az a szerep, hogy az erdélyi magyarság sorsának mozdonya legyen.

hirmondo.ro

Szász Jenő forgatókönyve az RMDSZ-elnökválasztásra

Az RMDSZ-elnökválasztáson Eckstein-Kovács Péter visszalép Olosz Gergely javára, aki tulajdonképpen a Demokrata Liberális Párt (PDL) embere – vázolta elképzeléseit a szövetség hétvégi kongresszusával kapcsolatban Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

Szász Jenő kedden, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: úgy értesült hogy a hétvégi RMDSZ-kongresszuson  Eckstein Kovács Péter elnökjelölt visszalép Olosz Gergely javára, csak még az nem egyértelmű, hogy ezt az első vagy a második fordulóban teszi meg.

Az MPP elnöke szerint a stratégia hátterében valójában a PDL és a Cotroceni palota áll. Az RMDSZ jelenlegi vezérkara, Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György révén valójában a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szimpatizál, a jelenlegi kormánykoalíció a PDL-vel csak pillanatnyi érdekszövetség, mondta.

Kelemen Hunor a Markó Béla neveltje, ezért a nagyobbik kormánypárt inkább a saját emberét, vagyis Olosz Gergelyt látná a szövetség élén, fejtegette Szász, aki szerint Olosz nagyobb eséllyel pályázza meg az RMDSZ-elnöki tisztséget, és ezért fog Eckstein-Kovács visszalépni.

Olosz Gergely megjelenése nem volt véletlen és a háromszéki képviselő nem is esélytelen, vélekedett Szász Jenő. Hozzátette, az sem véletlen, hogy a két nagy román párt elnöke, Emil Boc és Victor Ponta részt vesznek az RMDSZ kongresszuson.

Szász Jenő úgy fogalmazott, az RMDSZ a román politikai pártok mindenkori „etnikai ügyintézője”,  ezért a román alakulatoknak szükségük van a szövetségre, ám fontos, hogy az RMDSZ melyiknek a vazallusa.

Eckstein Kovács Péter a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, megígérte az őt támogató Kolozs megyei szervezetnek és mindenkinek, hogy bárki lesz is az ellenfele, semmiképpen nem lép vissza, és az adott szavát tartja. „Ezonkívül, bárhogy is számolok, mindenképpen be fogok jutni a második fordulóban” – szögezte le Eckstein Kovács Péter.

Születésnapi ünnepségre készül a Magyar Polgári Párt

Szász Jenő elmondta, 2008 március 14-én jegyezték be az MPP-t, ezt ünneplik meg március folyamán a háromszéki szervezet kérésére Kézdivásárhelyen. Ugyancsak az udvarterek városában szervezik meg az MPP Március 15-i központi ünnepségét is. Szász Jenő elmondta, az ünnepség  jellegéről ezután döntenek, de mindenképpen lesz egy politikai része is, amikor felvázolják a jövőt, készülnek a 2012-es helyhatósági választásokra. Az ünnepségre meghívják az SZNT és az EMNT képviselőit is, mert továbbra is fenntartják a nemzeti alternatíva létrehozásának szükségességét, mondta Szász Jenő. Az MPP márciusi rendezvényein részt vesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.

Bíró Blanka, www.kronika.ro

MPP-PRESS

Szász Jenő kongresszusi jóslata

Nem esélytelen a szombati RMDSZ-elnökválasztáson Olosz Gergely — fejtette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, az MPP elnöke, aki azt is elmondta, értesülései szerint Eckstein-Kovács Péter visszalép majd a háromszéki képviselő javára. Szász szerint erre már az első fordulóban sor kerülhet, annak függvényében, hogyan alakulnak az erőviszonyok.

Az MPP elnöke szerint a román pártok elosztották, ki kit támogat, az RMDSZ húsz esztendeje etnikai ügyintézéssel foglalkozik, így a kormányoldal és az ellenzék egyaránt a megfelelő ügyintézőt keresi. A baloldal, az SZDP eddig is a Markó—Frunda—Verestóy vonallal ápolt igen jó kapcsolatot, így Kelemen Hunor győzelmének szurkolnak, a DLP pedig Olosz Gergelyt támogatja, ezért léptetnék vissza a Cotroceni-palotával közösen Ecksteint — fejtette ki Szász Jenő. Továbbra is Kelemen Hunor az esélyesebb, de Olosz helyzete sem reménytelen, a román pártoknak megvan a módszerük, hogyan lehet egy jelöltet győzelemre segíteni — mondotta.

http://www.3szek.ro/load/cikk/36897/szasz_jeno_kongresszusi_joslata

6

HUN IMÁDSÁG – olvasd el!

MIATYÁNK, ISTENÜNK,
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELÕTTÜNK SZENT NEVED,
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDEN NAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BÛNEINKET, MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED  VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT, S
LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTÕL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.

Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva: a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban õrzött Hun övvereten, szíjvégen levõ rovásírásos ima gyönyörû. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szövegmegfejtésére Magyar rovásírás szakértõt-nyelvészt kértek fel!!! Elõlünk, mégis mindenáron eltitkolták, amíg lehetett.

Istennek hála ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani!! Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén KIJEVBEN ((amirõl ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja, Álmos õse, ÜGYEK fejedelem, alapította, építette szabír-magyar-várost, híres szabír kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák. Régészeti feltárás során a Magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban!!!!

A kutató régész Armatov  akadémikus az egészet elküldte futárral a Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a megfejtésében illetékesek!!! Õt számûzték Szibériába!! A 9000 darab pergament pedig szõrén, szálán eltûnt!!! Mai napig semmit nem tudni róla!!

A finnugoristák hallgatnak (vagy lapítanak, mint az a bizonyos a fûben). Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak eltüntették, nem tudni. Talány, kinek, illetve kiknek állt az érdekében???? Óriási, pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal, hatalmas és teljesen autentikus információs tömeg állna rendelkezésünkre.

A HAZATÉRÉS vagy HONVISSZAFOGLALÁS elõtti, alatti és utáni idõkbõl. S még mennyi minden van, amit eltitkolnak, vagy éppen megsemmisítenek elõlünk.

Visszatérve az imához: gyönyörû!!! Nemhiába mondták a GÖRÖGÖK, hogy a szkíták- hunok – magyarok tudnak a legszebben imádkozni ISTENÜKHÖZ!!!!

Forrás: levelezés

Böjte Csaba: Szent István-terv 1.

[ 2011. február 22., 18:10 ] [30]

Az elmúlt napokban Böjte Csaba eljuttatott szerkesztőségünkbe egy nagyívű, hozzá méltó elképzelést a kárpát-medencei magyarság felemelésének tervéről. Az átfogó, hitre és tevékeny nemzeti öntudatra épülő elméleti alapok után Csaba-testvér a gyakorlati megvalósításokra is kínál megoldásokat. Az atya a tervet vitaanyagnak szánta, de mivel meglehetősen hosszú, ezért több részben fogjuk közzétenni.
* * *
Kárpát-medence közös hazánk, így természetes, hogy elfogultan, szívünkben sok-sok irgalommal szemléljük saját világunkat. De ha őszinték akarunk lenni, akkor a csodálatos szép természeti adottságok, az évszázados templomaink köré épült rendezett településeink, és a sok-sok kedves vendégfogadó, törekvő embertársunk érdeme, elismerése mellett is ki kell mondanunk, hogy nagyon sok gond, probléma van a szülőföldünkön. Az elmúlt években bejártam széltében-hosszában a Kárpát-medencét, és észrevételeimet, gondjaimat három csoportban fogalmazom meg.
I. Csodálatos tájak vannak a Kárpát-medencében. A szépen kanyargó út melletti megművelt kaszálók, szántóföldek, otthonná varázsolják a tájat. A délcegen magasló erdők szélén, a rendben tartott legelőkőn békés, kérődző jószág látványa, minden embert örömmel, békével tölt el. De sajnos az utóbbi időben nagyon sok seb is éktelenkedik szülőföldünkön. Gaz, mocsok, rendezetlenség rútítja az utak, a patakok mentét. Felhagyott földek, düledező tanyák, gondozatlan, letarolt erdők, sok-sok olyan látvány várja a jövő-menő embert, ami szomorúsággal tölthet el. Sajnos, mint egy fertőző betegség, csak terjed ez a gondozatlanság.
II. Városainkba, falvainkba jó megérkezni, hisz az épített örökség mit őseinktől kaptunk, a jól átgondolt utcasorok, ízlésesen kivitelezett házak és középületek között, otthon érezheti magát az ember. De nem kell sokat nézelődni, mivel sajnos – akárcsak egy ép fogsorban a lyukas fogak, – szembe tűnnek falvainkban, városainkban, az oda nem illő, düledező, romos házak, át nem gondolt átalakítások. Érződik, hogy néhány vályogház, elhagyott otthon felett eljárt az idő, megértek a bontásra, újjászületésre.
III. Kárpát-medencében jó az emberekkel szóba állni, hisz nagyon sok a vendégszerető, kíváncsi, tiszta szemű, dolgos ember. Jó betérni az otthonokba, leülni, elbeszélgetni az emberekkel, rácsodálkozni az egyszerű népi bölcsességre, találékonyságra. Sajnos napjainkban, a kötelező iskolai oktatás ellenére is, sok a műveletlen, tanulatlan ember. Ők nem nagyon tudnak kiigazodni a huszonegyedik század útvesztőjében, kudarcaik elől az alkoholba menekülnek, vagy egymást hibáztatják, vádolják. Nagyon sokan depresszióba süllyedve, önmagukba zárkózva várnak, hátha megszólítja őket is valaki. Mások meg a tudatlanság sötétségében tapogatózva, türelmüket veszítve, egyre agresszívabban keresik helyüket a világban.
A tények sokszor elkeserítőek, a feladatok sokak szerint meghaladják az erőnket, képességeinket, de mégse hagyhatjuk ernyedten, hogy a folyamatosan pergő hétköznapok szétmarják rendezett világunkat. Tisztségünk, Isten adta feladatunk nem elgyászolni, passzívan elsiratni lassan olvadó értékeinket, hanem megőrizni, alázattal továbbépíteni társadalmunkat, mindaz mi számunkra fontos, mit őseink ránk hagytak, mi életünk részeként meghatároz bennünket. Éppen ezért, kisebb testvéri alázattal megfogalmaztam néhány megoldásjavaslatot.
A Széchenyi terv úgy látom, hogy a társadalmunk gerincét adó polgári réteget célozta meg jótékonyan. Én a társadalom alsóbb, perifériáján levő rétegeinek a gondjait tartottam szem előtt, számukra próbálok utat keresni. Javaslataimnak a „Szent István-terv” munkacímet adtam. Az első részt, melyben a tágabb környezetünk gondjaival foglalkozom, a „Tündérkert-projekt” cím alatt foglaltam össze. A második résznek, a „Roncsház-program” nevet adtam. Itt igazából, sok egyszerű ember életét megnyomorító lakáskörülmények javítására, a mindnyájunk életterének megszépítésére próbáltam néhány gondolatot megfogalmazni. Az utolsó részben szeretném javasolni egy átfogó „Kárpát-medencei népnevelés” beindítását, mely a vágyainkat, álmainkat olyan értékek felé irányítaná, mely valóban boldoggá tudna tenni bennünket, és melyek eléréséért nem kellene egymásnak vetélytársai legyünk.
A konkrét javaslatok kidolgozása előtt, megfogalmazok néhány alapelvet.
1. A rendezett világot, csak a bölcs emberi erőfeszítés teremtheti meg. Nincs nagyobb érték, mint az otthont adó szép, rendezett szülőföld, a békés, szerető, vér szerinti család, mely szervesen, ezer szállal épül bele a népbe, melyből vétetett, s melynek minden tagja testvér, barát, hisz ők vannak veled a bajban, az örömben. Néped fiai a te testvéreid, ők segítettek mint orvosok, hogy megszülessél, és fogták kis, gyámoltalan kezed, hogy megtanuld a betűvetést, a mindennapi kenyérkeresésben ők a munkatársaid. Néped fia gyermekeit a gyermekeidnek adja, hogy családot alapítsanak, és az örömben apatársad lesz, így minden rokona immár a te rokonod is. A nép mely itt él, ezer szállal kötődik egymáshoz és a szülőföldhöz, így mi mind összetartozunk, egymásnak jóban-rosszban társai vagyunk.
2. Mint keresztény ember, hiszek a Teremtő gondviselő jóságában! Hiszem, hogy szeretetből született létünk egy óriási kirakójáték, melynek minden darabja megvan, csak alázatosan, kitartó tervezéssel mindennek meg kell keresnünk a helyét, szerepét. A puzzle minden egyes darabjára szükség van, senki, semmi sem fölösleges. Türelemmel, nyugodt, bölcs munkával minden kérdés megoldható. Hiszem, hogy kitartó munkából, békés összefogásból, világunk újjászülethet, megszépülhet. Nem kell senkit leírni, kiutasítani, összetörni.
3. Munkánkban nem vagyunk magunkra, mert Gondviselő Istenünk és Szent István királyunk által, népünk oltárára emelt Magyarok Nagyasszonya – Pátrónánk – velünk van. Hiszem, hogy az életet szolgáló szeretet, ha az alázat útján jár, Isten irgalmából célba is ér. Népünk útja nem torkollt zsákutcába. Hiszem, hogy tovább lehet menni is azon az úton, melyen népünk ezer éve jár, s melynek távlatai a végtelenbe vesznek.
Déva, 2011. február 17.
Csaba testvér

(folytatjuk), erdely.ma

Megalakult a Nemzeti összetartozás bizottsága

[ 2011. február 22., 07:25 ] [263]

Nemzeti összetartozás bizottság néven új testület jött létre. A bizottságnak tizenkét tagja lesz. Kövér László házelnök nyújtotta be csütörtökön a határozati javaslatot, amelyet az Országgyűlés 314 igen, 46 nem, 3 tartózkodással fogadott el.
A határozati javaslat szerint 2011-ben, az állampolgársági törvény kiterjesztésével, a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és a magyar állam között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílik meg, amely az elmúlt kilencven, illetve elmúlt húsz esztendőhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremt, valamint új feladatokat ró a magyar–magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt.
A javaslat indoklása szerint a 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azt a politikai szemléletváltást, amely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata.

A javaslat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosítja a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. A határozat 2011. január 1-jén lép hatályba.
A testület elnöke Potápi Árpád János (Fidesz), alelnöke Kovács Ferenc (Fidesz) és Szili Katalin (független). Tagjai Ékes Ilona (Fidesz), Hoppál Péter (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Révész Máriusz (Fidesz), Kalmár Ferenc András (KDNP) és Stágel Bence (KDNP), valamint Szávay István (Jobbik). Az LMP frakciója az Országgyűlés első tavaszi ülésnapján tesz javaslatot a bizottság tagjára.
Tóbiás József az MTI-nek úgy nyilatkozott, az MSZP nem jelöl tagot a bizottságba. Indoklásképpen azt mondta: pártja a házbizottság csütörtöki ülésén azt kérte, ne most döntsön a határozati javaslatról a parlament. Véleménye szerint nehéz olyan bizottságról dönteni, amelynek nincsenek meghatározva a céljai, a feladatai.

MTI/mno.hu,erdely.ma

Kövér László és a Rackajam március 15-én

Pénteken sajtóértekezletet tartott Rácz Károly, kézdivásárhely polgármestere, amelyen több témát is felvetett: beszélt a magyar állampolgárság megszerzésének folyamatáról az MPP-irodákon keresztül, Kézdiszék turizmusának fellendítéséről, a botosányi autóelvontató cégről és nem utolsó sorban az idei március 15-ei ünnepségről.

A polgármester elsőként az MPP közleményét olvasta fel az egyszerűsített eljárással megszerezhető állampolgársággal kapcsolatosan, eszerint Kézdivásárhelyt is beleértve, hat városban segítik a kérelmezőket, és reményeik szerint gyorsabb ügyintézést, ingyenes dosszié-összeállítást biztosítanak. Kézdivásárhelyen ez az iroda a polgármesteri hivatalban levő MPP-székházban található, önkéntesek működtetik, és naponta 8-16 óra között áll az ügyfelek rendelkezésére. Újdonság, hogy azoknak, akik Magyarországon óhajtják letenni az esküt, a szállítást is biztosítják.

A város idén turisztikai kiállításokon fog részt venni, ezt a kézdiszéki településekkel együttműködve fogják lebonyolítani.

A botosányi autóelvontató céggel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy a polgárőrség és rendőrség tovább nem támogatja azt, miután erre vonatkozólag konkrét utasítást kapott. Ugyanakkor keresik azt a megoldást, amely a várost legkevésbé fogja anyagilag sújtani az egyoldalúan felbontott szerződés miatt, mivel – ahogy a polgármester beismerte – a szerződés sok hibát tartalmazott, és ez alapot adott a cégnek a visszaélésekre.

A március 15-ei ünnepség díszvendége Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lesz, zenei sztárvendégként pedig Ferenczi György és a Rackajam fog fellépni.

Jancsó Katalin, hirmondo.ro

Csoportosan kértek magyar állampolgárságot Egerben a székelyekek

Nyolcvankét gyergyószentmiklósi és zetelakai székely adta be egy időben honosítási igényét pénteken Egerben, illetve a közeli Felsőtárkányban és Mezőkövesden.

Az egri okmányiroda dolgozói az ügyintézés megkönnyítése érdekében kitelepültek a Városháza dísztermébe, és ott fogadták be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmeket. A dokumentumok minél gyorsabb feldolgozása érdekében az egriek segítséget kértek a felsőtárkányi és a mezőkövesdi önkormányzatoktól is. A hevesi megyeszékhely testvérvárosi kapcsolatban áll Gyergyószentmiklóssal, míg Zetelakával az Egri Végvár Polgári Kör ápol partnerkapcsolatot. Azt tervezik, hogy az igénylők június 4-én, a nemzeti összetartozás napján Egerben teszik le az állampolgári esküt. Mezei János, a 90 százalékban magyarok lakta 20 ezer lelkes Hargita megyei Gyergyószentmiklós polgármestere azt hangsúlyozta, hogy kilencven éve várnak erre a pillanatra, és most köszönetet mondanak a nemzetnek és a kormánynak. "Mi Magyarországon laktunk, lakunk, és fogunk is lakni ezentúl" – mondta; megfogalmazása szerint az a tudat tartotta bennük a lelket. Utalt arra, hogy az egyszerűsített honosítási törvény szerint nem kell állandó magyarországi tartózkodási hely az állampolgárság elnyeréséhez. A nemzethez tartozás tudatának köszönhetik, hogy még most is magyarul beszélnek, és összetartó közösségeik vannak Székelyföldön és egész Erdély területén – fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: levélben fordultak valamennyi, szám szerint nyolc magyarországi testvértelepülésük vezetéséhez, hogy tegyék lehetővé az állampolgársági igények csoportos befogadását. Közülük Eger tett eleget elsőként a kérésüknek.
Sándor László, a Hargita lábánál fekvő színmagyar, 5800 lakosú Zetelaka volt polgármestere arról szólt: a törvény elfogadásával megszűnt az az érzésük, hogy Magyarország mostohagyerekként kezeli őket. Mindketten hangsúlyozták, hogy a székelyföldi magyarság körében igen nagy az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, a csíkszeredai főkonzulátuson például a két hónapot kell várni az állampolgársági igények benyújtására. Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője közölte: a kormányzat számára örömteli, hogy január óta már mintegy harmincezer határon túli magyar kérte a honosítását. A nagy érdeklődést érzékelve, heteken belül a kormányablakoknál is lehetővé teszik az állampolgársági igények beadását – mondta a hivatalvezető. Habis László (Fidesz), Eger polgármestere úgy fogalmazott, hogy a haza, a nemzet és az állampolgárság a magyarság számára összekapcsolódó értékek, ezért tettek eleget a gyergyószentmiklósiak kérésének.

MTI

MPP-PRESS

1 2 3
>