""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Die Presse: Kelet-Európa rákényszerül a történelem kritikus átgondolására?

[ 2011. január 22., 21:18 ] [238]

Történelmük kritikus újragondolására kényszeríti az EU-tagság az új tagállamokat – írta szombati számában a Die Presse című osztrák lap.
A mértékadó konzervatív napilap tudósítója utal az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt található kultúrtörténeti szőnyeg miatti tiltakozásokra.
„Ha valóban provokálni akartak volna, a debreceni, azaz az 1849-ben a debreceni országgyűlésen elfogadott függetlenségi nyilatkozattal és a Habsburg-ház trónfosztásával kikiáltott köztársaság térképét tették volna ide" – mondta az ügyről a lapnak egy diplomata, akiről csak annyit közöl a lap, hogy nem magyar.

„Ez itt nem Nagy-Magyarország, ez az akkori Habsburg-monarchia térképe" – tette hozzá a nyilatkozó.
„Ha problémát akarnak találni az emberek, mindig találnak" – mondta Polner Gergely, a brüsszeli magyar EU-követség szóvivője. A magyar történelem egyik legbüszkébb pillanata volt, amikor két birodalom ellen kelt fel – mondta.
Nem állt szándékában a magyar kormánynak a nagy-magyar fantáziákra utalni – tette hozzá a tudósítás szerint. „A gond csak az – fűzte hozzá a tudósító -, hogy éppen ezt teszi a kormány újra és újra, amikor állampolgárságot kínál fel a határon túli magyaroknak vagy a trianoni szerződésről való megemlékezést államüggyé teszi".
A szőnyeg körüli izgatottság rávilágít a kelet-európai társadalmaknak történelmük feldolgozásával kapcsolatos problémáira két évtizeddel a kommunizmus bukása után – írta a Die Presse.
A hiányos ismeretek – Nyugat-Európában is – és hosszú időn át elnyomott nacionalista reflexek együtt egy politikai visszaélésre alkalmas keveréket alkotnak. Orbán Viktor „tüzes" fellépése az Európai Parlamentben rávilágított erre.
Médiapolitikája elleni kritikát a miniszterelnök arra használta fel, hogy népe védelmezőjeként stilizálja magát – írta a lap.
Másutt is könnyen személyesnek veszik a tartalmi bírálatokat Európa keleti felében – vélekedett a Presse, rámutatva, hogy Romániában sokasodnak a frankofónia szervezetéből való kilépést szorgalmazó hangok, miután Franciaország blokkolja Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Az európai uniós tagság az elé a feladat elé állította a térség országait, hogy kritikusan elgondolkodjanak saját történelmükön – mondta a lapnak 2009-ben Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora.
„A történelem, amelyet 2004-ig a kelet-európaiak a világnak elbeszéltek, idegen hatalmak által elpusztított liberális demokráciákról szólt. Következésképpen a nácik és a kommunisták nélkül minden rendben lett volna. Most azonban az EU-ban vannak és többé már nem kell politikailag korrektül elbeszélniük a történelmüket" – idézte az osztrák lap a Yale professzorát.
Már hagyománnyá nőtt ki magát a szokás, miszerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a Tanács Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületét, ahol az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács üléseit szokták tartani.
Ezen okból kifolyólag mintegy 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeget terítettek le a brüsszeli székházában a magyar EU elnökség idejére. Azonban ellenséges reakciókra senki nem számított.
A szőnyeg „alapjában véve" a magyar történelem és kultúra szimbólumait ábrázolja, királyokat, műtárgyakat, enciklopédia-szócikkeket és térképeket, köztük egyet az 1848-as „népek tavaszáról".
Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője már az első negítív kritikák hallatán cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.
„A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról …, a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor … forradalmak zajlottak Európa-szerte" – idézte őt a hírlevél.
A pozsonyi Új Szó megvédi a szőnyeget
Nevetségesek és egyben elszomorítóak azok a reakciók, amelyek az Európa Parlament folyosóján leterített, magyar uniós elnökséget szimbolizáló szőnyeg mintázatát támadják – írta a Szőnyegporolók című jegyzetében a pozsonyi új Szó című lap nemrégiben.
Az újság szerint akik azt hiszik, hogy a szőnyegen helyet kapott 1848-as térkép „Magyarország lappangó területi igényeit kívánja kifejezni, vagy hogy az egykor a Monarchiához tartozó nemzeteknek kíván átvitt értelemben üzenni, azok tévednek".
„Ha valamikor, akkor abban az évben a magyarok példát mutattak Európának. Amellett, hogy megszabadultak a császári befolyástól, felzárkóztak a korabeli fejlődés irányvonalához, s ha csak közvetve is, de hozzájárultak Európa későbbi demokratizálódásához. Elsősorban ezt jelképezi az Európa Parlament folyosóján elhelyezett szőnyeg, és nem azt, hogy a magyarok emlékeztetik a környező népeket: lesz ez még így se, ahogy most van" – írja a szerző.
Veres István szerint bizonyos szlovák és román nacionalista politikusok prédikációja egyáltalán nem meglepő, annál figyelemreméltóbb, hogy a Mikulás Dzurinda vezette szlovák külügyminisztérium is „elszólta magát", azzal a nyilatkozattal, hogy Nagy-Magyarország térképe a történelemkönyvekbe való, nem pedig az Európa Parlamentbe.
„A magyar forradalom létjogosultságára hivatkozva nem magyarázhatták volna meg a szlovák közvélemény előtt a szőnyeget, a szlovák nemzetébresztők (meg a románok, a szerbek, a horvátok) ugyanis akkor a császáriak oldalán harcoltak. Legjobb lett volna, ha Dzurindáék nem kommentálják az ügyet, így viszont legalább mindenki számára nyilvánvaló, kinél van a piros hetes meg a zöld alsó" – mutat rá a szerző.

hirado.hu/MTI,erdely.ma

Share

Die Presse: Kelet-Európa rákényszerül a történelem kritikus átgondolására? bejegyzéshez 4 hozzászólás

  • leszleszlesz szerint:

    Épp ezt kellene tegye Kelet- és Közép-Európa.Át kell gondolni a történelmet és észre kell venni pl az olyan törvényeket,döntéseket,amik kényszerrel lettek aláíratva leginkább olyan országok által,amik már rég feledésbe merültek Európa térképén!

  • andriska szerint:

    orokke kinlodtam azzal a kerdessel,miert fogadta el a nyugati demokrata tomegpolitika a kommunizmust evtizedeken keresztul.Akar ez a szonyegtema is,meg a mediatorvenykorul krealt alszent hoborgestiltakozasok alapja a NAGYtol valo felelem.Es ezt a felelmet mar tarsadalomszemleleti konszenzusnak konfirmalva,teljeseggel abnormalis megemlekezni egy ennyire apro nepnek,mint a magyar,arrol hogy egy ev es kilenc honapon keresztul mert a cari orosszal s a csaszari osztrakkal szemben reformaloforradalmat,tarsadalomalakitot vivni.Az oktober 5.ken magat megminden katonajat mento,sot

  • andriska szerint:

    minden katonajanak szabad elvonulast kialkudo Klapka Gyorgy bizonyitja,hogy a verbefojtas,meg Haynau duhongese ellenere,ez a forradalom gyozott a rettegett NAGYOKKAL szemben.Ezt talan csak a franciak meg az irek ertik….no meg a finnek,csecsenek stb.erzelmi meg verrokonaink.

  • leszleszlesz szerint:

    Andriska,egyszerű a válasz.Oroszország most is a világ legnagyobb országa,a Szovjetúnió mégnagyobb volt.Még az amcsik is csak hidegháborút mertek velük folytatni,pedig a legnagyobb gazdasági nagyhatalom volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák