""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Hihetetlenül nehéz dolga lesz Orbán Viktornak

[ 2010. december 29., 16:34 ] [240]

2010 a választások éve volt a Kárpát-medencében: elnökválasztás Ukrajnában, kormányváltás Magyarországon, nemzeti tanácsi választások a Vajdaságban, parlamenti választások Szlovákiában volt az első félév termése, ősszel pedig helyhatósági választások következtek északi illetve északkeleti szomszédainknál.
Mindezeken kívül számos érdekességgel és izgalommal szolgált az elmúlt év.
A nemzetpolitika rendszerváltása
A határon túli magyarok életét a helyi eseményeken túlmenően jelentősen befolyásolja az anyaországi kormányváltás. A kétharmados parlamenti támogatás birtokában a második Orbán-kormány gyors eredményeket mutatott fel a nemzetpolitika szimbolikus világában is. Ennek számos törvényi, intézményi és diplomáciai attribútuma van: a Nyilatkozat a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, a Nemzeti Összetartozás Napja – amelyet kiemelt figyelem övezett a 90 éves trianoni évforduló révén – az egyszerűsített honosítási eljárás, a határon túli osztálykirándulások, a MÁÉRT ismételt összehívása, az intézményi és strukturális támogatási átalakítások. Bár kedvező folyamatok indultak be a területen az előző évekhez képest, számos kihívással kell még szembenézni, hogy a sok változás ne legyen kontraproduktív. Erről részletesen olvashat a Kitekintő novemberben megjelent nemzetpolitikai elemzőjében. Most pedig címszavakban vegyük sorra mi történt az elmúlt évben a Kárpát-medencében.

Szlovákia
Június 12-e meghatározó jelentőséggel bírt a szlovák politika és a felvidéki magyarok helyzetét illetően. A parlamenti választások napja ugyanis két egymástól jól elkülöníthető félre bontja 2010-et. Az első fél évben Robert Fico és Jan Slota nacionalista ténykedését és az olykor durva elemektől sem mentes választási kampányt konstatálhattuk. A választások azonban komolyan átrendezték a politikai küzdőteret. A Smer és az SNS megbukott, Meciarék és az MKP kiesett a parlamentből, míg új szereplőként jelentős támogatással megjelent a színen a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a magyar érdekek képviseletét átvevő Híd-Most.
A választásokat követően Iveta Radicová alakított négy párti kormányt az SDKÚ, SaS, KDH, és a Híd-Most részvételével. A második félév a kormány stabilitását megrendítő kérdések köré szerveződött. Először a kormányprogram megalkotása, majd az önkormányzati választásokon létrejövő furcsa szövetségek, illetve a főügyészválasztáson megingó koalíció borzolta a kedélyeket. A kormány egyelőre áll, s januártól életbe is lépnek az államháztartás rendbetételét célzó megszorító intézkedések is.
Fontos beszélni az MKP-Híd összecsapásokról is. Az elképesztő lendülettel induló kettős identitású Híd-Most júniusban még meggyőző támogatottsággal jutott be a parlamentbe, s kiszorította onnan az MKP-t. Az őszi helyhatósági választásokon azonban, a magyar etnikai párt revansot vett és mind a polgármesterek, mind a képviselői mandátumok számában felülmúlta a Hidat. Az, hogy mi szolgálja inkább a magyar érdekeket, illetve a szlovák-magyar megbékélést, az a jövő évnek is meghatározó kérdése marad.
A magyar-szlovák viszonyrendszert nézve a 2010-es év továbbra is fagyosnak volt mondható. Nem történt végleges „eredményhirdetés” a Sólyom-ügyben sem, és a nyelvtörvény és iskolatörvény kapcsán sem rendeződtek a nézeteltérések. A szlovák államfő tegnapi döntése eredményeként pedig még tovább húzódhat az ügyek megnyugtató elsimítása.
Ukrajna
2010 januárjában az elnökválasztás izgalmaival nyitották az évet. A szerencsétlenül manőverező Viktor Juscsenko elveszítette székét, azt meggyőző fölénnyel foglalta el Viktor Janukovics, aki a második fordulóban az azóta ismét korrupciós botrányba keveredett Julija Timosenkót szorította maga mögé. Az új elnök a kárpátaljai magyarok számára a legjobb megoldás volt, hatalomra kerülésében az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is támogatta. Az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) között továbbra is komoly ellentétek feszülnek, melyek az őszi helyhatósági választások eredményeiben is kiütköztek. Az önkormányzati választások véghajrájában beharangozott – kisebbségek számára kedvező fordulatot hozó – oktatásra, igazságszolgáltatásra és államigazgatásra vonatkozó nyelvhasználati törvény egyelőre még nem öltött testet, ez is 2011-re marad.
Románia
Bár idén nem vártak választások az országra, az újonnan felálló Boc-kabinet tevékenysége, a kormány-ellenzék párharc, a gazdasági események, és a romániai magyar politika tartogatott meglepetéseket. Ki tudná felsorolni, hány bizalmatlansági indítvány érkezett Emil Boc kormánya ellen? Bizonyára emlékezetes marad azonban az IMF romániai „szerepvállalása”. A megszorító intézkedések és az ennek nyomán meginduló megmozdulás hullám. Bár nyúzzák az állampolgárokat, a kedélyek viszonylagosan lenyugodtak.
A reformokat az oktatási szférában igyekeztek folytatni, ez azonban jelentős etnikai színezettel párosult. Az oktatási törvényt mellyel a magyar közösség mértékadó jogosítványokat nyer számos alkalommal gáncsolta az ellenzék vagy az alkotmánybíróság. Az RMDSZ a kormányból való kilépéssel is fenyegetett, erre azonban nem került sor. Az év végére egy hónapok óta levegőben lógó kérdésre is választ kaphattunk, nevezetesen, hogy Tőkés László vezetésével megalakult a harmadik romániai magyar párt is. Innentől fogva fokozottan érvényes, hogy nagyon okos politizálásra van szükség, annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet ne szenvedjen csorbát.
Szerbia
Az elmúlt év is megerősítette azt a paradox helyzetet, miszerint amíg két EU-tagállamhoz képest, ahol a magyar kisebbség helyzete nem feltétlenül felel meg az elvárható európai uniós normáknak, addig az EU-tagság küszöbén álló Szerbiában további kisebbségbarát intézkedéseket fogadnak el. Az Autonóm Tartomány 2009-es létrejöttét követően 2010-ben a magyar nemzeti tanácsokról megválasztására került sor déli szomszédunknál.
Közel sem olyan ellentmondásos a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz és ennek érdekében jelentős lépéseket kell tennie a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Szlovákiára és Romániára nem nehezedik már ilyen nyomás. Szlovákiában pedig a szélsőséges revizionizmus megnyilvánulásként értelmeznek minden ilyen irányú törekvést. (Részlet 2009-es írásunkból.)
A jogszabályi háttér megteremtését követően azért az látszik körvonalazódni, hogy még komoly – anyagi és politikai – előrelépéseknek kell következnie annak érdekében, hogy az elfogadott többletjogok gyakorlati megvalósulással párosuljanak. A VMSZ ezért a romániai csatlakozás szerencsétlenségeiből okulva, egyelőre sikeresen és hatékonyan hívja fel a nemzetközi közösség figyelmét a még létező hiányosságokra.
Továbbra is vegyes a kép
A röviden felvillantott események még továbbra is azt igazolják, hogy kilenc évtizeddel a magyar közösségek elszakítás után, illetve húsz évvel a rendszerváltás után még továbbra is szembesülnünk kell azzal, hogy a szomszédos országok többségében még nem sikerült megnyugtatóan rendezni a magyar kisebbségeket érintő kérdéseket. A magyar kormány hatékonyabb fellépést tanúsított idén, mint a korábbi években, viszont a többségi kormányok hajlandóságát ez sem tudja pótolni. A nemzetpolitika és a nemzeti kisebbségek védelme még napirenden marad a következő esztendőkben is. Az pedig, hogy mennyire fontos az Unió által szabott kisebbségi kritérium, Szerbia példája mutatja a legjobban.
kitekinto.hu,erdely.ma

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák