Szabadkőművesek Trianon előtt

 

A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként jelent meg a napokban Raffay Ernő történész új, Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, melyben a szabadkőművesség magyarországi vonulatának történetét ismerteti 1867 és 1918 között.
A könyv itthon elsőként, tisztánlátási igénnyel és kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet működését a Trianon előtti Magyarországon. A kötet további egyedisége, hogy a korábbi években megjelent körülbelül 40 ilyen témájú könyvvel ellentétben, ez valóban hiteles forrásokra támaszkodva született meg, hisz a mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumentumaihoz. Ennek az az oka, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat is. Így ma bárki betekinthet ezekbe a dokumentumokba az Országgyűlési Levéltár P szekciójában.
[Ha megállunk egy pillanatra, akkor akár fel is tehetünk egy kérdést: vajon a korábbi írások miért nem használták ezt a forrást?]
A könyvből megtudhatjuk, hogy az első magyar páholy 1749-ben alakult Brassóban. Innen különféle utakon bolyong a hazai szabadkőművesség egészen 1795-ig, amikor is a nagy francia forradalom miatt betiltásra kerül. Csak 1871-ben következik be a nagy áttörés, ekkor alakul meg Magyarországon a két, eltérő rítust gyakorló nagypáholy, amelyek aztán 1886-ban egyesülnek. Mindez az akkori belügyminiszter engedélyével történik, aki kiköti, hogy a magyar páholyok vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak.
A kikötést természetesen nem tartják be, olyannyira nem, hogy 1900-ban radikalizálódik a hazai szabadkőművesség. Ennek alapjait Várady Zsigmond, a nagyváradi László király páholy főmestere veti meg egy írásában, ami annyira ”jól” sikerül, hogy ez a folyamat lesz aztán a trianoni tragédia egyik legfontosabb belső oka.
A legradikálisabb csoporttá a Jászi Oszkár főmester vezette Martinovics-páholy válik, amiről többek mellett azt is érdemes tudni, hogy ebbe lépett be Ady Endre is. A páholyt nem meglepő módon hét izraelita származású és egy keresztény ember alakította és legfőbb törekvésük a magyar történelem újraírása volt, méghozzá a történelmi materializmus alapjain. Azt hirdették, hogy ki kell venni a hagyományokat a magyar történelemből, mert azok elbutítják a népet. A páholyról sokat elárul még az is, hogy 1918-ban a Károlyi kormányában három olyan miniszter és egy államtitkár kapott szerepet, akik a Martinovics-páholyból érkeztek…
A második világháború után a hazai szabadkőművesek természetesen újra akarják szervezni magukat. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. Azonban a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel, aminek az az egyszerű oka, hogy Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben nevelkedett. A betiltás végül megtörténik, de aztán 1989-től megint újraalakulnak. Ma két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik hazánkban.
A szabadkőművesség ma is aktív szereplője a politikának, éppen ezért nem maradhat semleges téma számunkra sem. A könyv részletesen bemutatja páholyok történetét, hogy milyen tartalmi elemekkel változott, hogy hogy alakult át a hazai szabadkőművesség. Tényekkel igazolja, hogy egyik águk kifejezetten magyarellenes szervezet volt, és az ma is. Rávilágít arra, hogy milyen szerepe volt a szabadkőművességnek Trianon létrejöttében, miért és hogyan kezdték meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. Fény derül olyan nevekre is, akikről nem sokan sejtettük, hogy e titkos társaság tagjaiként tevékenykedtek.
Az pedig szinte előre borítékolható, hogy sokak szemét szúrni fogja e könyv, és persze írója is.
Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve ITT megrendelhető.

 

http://radicalpuzzle.blogspot.com/2010/12/szabadkomuvesek-trianon-elott.html

admin
 

>