Emlékparkot létesítenének Csúrogon – film

A délvidéki magyarok évtizedekig nem mertek beszélni a megtorlásokról.

Szerző: Kabók Erika
Forrás: Híradó

2010.12.11. szombat 12:32

A múlt mielőbbi feltárását sürgették azon a magyarkanizsai tanácskozáson, amely az 1944- és 45-ös magyarellenes megtorlásokkal foglalkozott. A kutatók a vajdasági sírok megjelölését, a megtorlások részleteinek feltárását, és a szerb állam bocsánatkérését sürgetik. Történészek szerint 20 ezer, a becslések szerint azonban 40 ezer magyart végeztek ki a partizánok.

A magyarkanizsai tanácskozáson azt szorgalmazták, hogy Csúrogon, ahol 3 ezer magyart végeztek ki, legyen emlékpark. A szeméttelepen 1994-óta minden évben az áldozatok hozzátartozói felállítanak egy keresztet vagy emléktáblát, de azt ismeretlenek eddig mindig összetörték. Idén először maradt épen a felállított kereszt.

– Ne csontokat számoljuk most már, hanem ismerjük el, hogy voltak gyilkosságok 1942-ben és 1944-ben is. És meg kell jelölni a temető helyét. Sajnos a csúrogi magyaroknak nem temető jutott, hanem sintérgödör, dögtemető. S miért a dögtemetőbe temették őket? Azért, hogy megalázzák még holtukban is ezeket az embereket. Minket pedig megaláznak, hogy a szeméten megyünk keresztül – hangsúlyozta Teleki Júlia.

A délvidéki magyarok évtizedekig nem mertek beszélni a megtorlásokról. Kutatás is csak elvétve folyt. Most kiderült, hogy egyetlen dokumentum sem volt titkosítva.

– Megtervezettek voltak a kivégzések is és utána nagyon pontos dokumentációt vezettek ezekről a kivégezésekről és ezeket vagy meg lehet találni teljes egészében egy-egy helységre vonatkozóan vagy részlegesen. De bizonyított, hogy készültek pontos kimutatások a kivégzettekről – jelentette ki Mezei Zsuzsanna a Vajdasági Levéltár levéltárosa.

A szerb állam megkezdte a jeltelen tömegsírok feltárását és az ismeretlen áldozatok DNS minta alapján történő azonosítását. Megalakult a szerb-magyar államközi vegyes bizottság is, amely várhatóan jövőre kezdi meg a kérdéses időszak kutatását.

dunatv.hu

admin
 

>