1

2010 november 19, péntek – A Székely Nemzeti Tanács ülése az Országgyűlésben

Valóban egy nagyszerű,  előzménytelensége,  tartalmassága és  külsőségei  okán  túlzás nélkül   történelminek  mondható ülésre került sor a Magyar Parlamentben.
Az SZNT minden küldöttét  köszönet és elismerés illeti azért a méltóságért, amit az ülésnek biztosítottak ! Köszönet jár a szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjainak, akik csodálatos kulturális nagykövetei a székelységnek !
Erdélyből még vártunk valakiket: az RMDSZ-t és Tőkés Lászlót illetve az EMNT-t, akik sajnos nem voltak jelen. Az RMDSZ válaszra sem méltatta a nekik is megküldött meghívót, az egy nappal korábban még Budapesten tartózkodó Tőkés László az esemény kezdete előtt néhány órával faxlevélben közölte, nem részletezett objektív okokból nem tud résztvenni az eseményen, így az ő gondolataikat, véleményüket  nem ismerhettük meg.
Az ülés valamennyi felszólalását tartalmazó jegyzőkönyvet illetve a teljes rendezvény képanyagát  rövidesen az SZNT rendelkezésére bocsátjuk.
Alább Kövér László házelnök beszéde olvasható.
Veress László

2010 november 19, péntek – A Székely Nemzeti Tanács ülése az Országgyűlésben

Köszöntöm a Székely Nemzeti Tanács elnökét és küldötteit !

Isten hozta Önöket a Magyar Országgyűlésben, amely a mai naptól kezdve – ünnepélyesen bejelenthetem – már nem csak az Ország Háza hanem egyben a Nemzet Háza is !

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a magyar egyházak és a diplomáciai kar megjelent képviselőit, köszöntöm a sajtó képviselőit, ezen belül kiemelten üdvözlöm a román média jelenlétét és érdeklődését. Nagy örömömre szolgál hogy személyesen is köszönthetem a székelység egyik jelképes európai nagykövetét és szövetségesét,Cristoph Pan professzor urat valamint megtiszteltetés számunkra, hogy velünk van Csoóri Sándor, a magyar nemzeti gondolat tanítómestere és lelkiismerete. Köszöntök minden kedves megjelent vendéget, örülök hogy elfogadták meghívásunkat és hogy ma ilyen szép számban lehetünk együtt.

A Magyar Országgyűlés Főbejárata fölött a Székely Zászló lobog. Ez ünepélyesen azt jelzi: székely testvéreink megérkeztek !

Összetartozunk, mindenek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk – miként azt a Magyar Országgyűlés 2010 június 4-én a Nemzeti Összetartozásról szóló törvényével is megerősítette

Közel száz kerek esztendő magyar nemzedékeinek álma, reménye, fohásza napjainkban teljesedik ki: a békés nemzetegyesítés folyamata megkezdődőtt.

Közel egy évszázada a magyarok és románok között még az volt a tét , az volt a küzdelem tárgya, hogy hol fognak meghúzodni a haza, a szülőföld sorompókkal és szögesdrótokkal jelzett határai ?

Ma már, a magyarok és románok számára leginkább az a tét, az az együttműkődés célja, hogy élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld, miként növelhető ezen szülőföld megtartó ereje ?

Akkor, 1918-19-ben, az első világháború végén, egy véresen vajudó Európában az idegen érdekek által megbénított, kiszolgáltatott magyarság magatehetetlenül szemlélte sorsa beteljesedését. A korabeli Székely Nemzeti Tanács az egészséges székely életösztön jegyében jött létre és mindent megtett, amit abban a történelmi korban még tenni lehetett. A magyar haza területi sértetlenségét megőrizni ugyan nem tudták, de a magyar nemzeti önbecsülést a sorsfordító időkben is megmentették.

Most, a napjaink gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságokkal sújtotta, útkereső Európájában , az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a lelki, szellemi és anyagi erőforrásainak összpontosítására, azaz képes a nemzeti integrációta. Képes felismerni érdekeit és cselekedni azok megvalósítása érdekében.

A napjaink Székely Nemzeti Tanácsa – azaz Önök és az Önök által képviselt székely emberek – ennek a magyar nemzeti integrációnak a részesei, annak egyik leghűségesebb katonái.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

A magyarok békés nemzetegyesítésének a kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, békés nemzetegyesítésünk alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.

Az egységesülő európai közösségi térben az egyik évszázados konfliktusforrás, a fizikai államhatárok megszűnőben vannak. Nagy történelmi elégtétetel ez a magyarságnak a XX századi szétszakítottsága miatt, és egyben a XXI századra szóló nagy lehetőség ez térségünk minden nemzetének, páratlan lehetőség ez a magyar és román történelmi viszonyban is.

Ezért Magyarország feltétlenül támogatja Románia jövő évi belépését a schengeni övezetbe, azaz támogatjuk, hogy Románia minden állampolgára az akadály és korlátozásmentes európai közösségi tér teljes jogú tagjává váljon.

Európa jelenleg a nagy eszmei és politikai útkeresések időszakát éli. A jelenkori történelem talán legsikeresebb nemzetközi integrációját, az Európai Uniót, annak valamennyi tagállamát, nem csak pénzügyi és gazdasági problémák, hanem értékrendi és erkölcsi gondok is gyötrik.

Nem pusztán a közös gazdasági kormányzás szorul felülvizsgálatra, nem pusztán a Lisszaboni Szerződést kell alapjaiban átgondolni, hanem választ kell adni arra az alapvető kérdésre is, mi valójában szerves kötőanyaga az Európai Uniónak nevezett nemzetközi integrációnak ?

A mi válaszunk, a magyar válasz erre a kérdésre sok európai társunk, sok szomszédunk válaszával egyezik: szerintünk a sajátos nemzeti identitások, az alapvetően azonos erkölcsi, értékrendi talapzatra építkező szilárd nemzeti azonosságtudatból fakadó szellemi sokszínűség az Európai Unió egységét leginkább szavatoló legszervesebb kötőanyag

Nincs európai azonosságtudat az európai nemzetek azonosságtudata nélkül.

És azonosságtudat nélkül nincs távlatos gondolkodás, nincs jövőérzékelés .

Nemzeti azonosságtudat nélkül nincs sem magyar, sem román, sem szlovák, sem lengyel jövő, de nincs német, francia vagy portugál jövő sem, így hát nincs, nem lehet európai jövő sem.

Az Európai Uniónak nevezett nemzetközi integráció sikerének a kulcsa alapvetően a tagállamok nemzeti integrációjának sikerességében rejlik.

Sem Magyarország, sem Románia, és egyetlen tagállam sem lehet hasznára semmilyen nemzetközi összefogásnak, szövetkezésnek , integrációnak, ha ők maguk, mint közösségek mentálisan, erkölcsileg , gazdaságilag, szociálisan képtelenek az erőik összpontosítására, azaz képtelenek a nemzeti integrációra.

Minden tagállam, minden nemzet a maga történelmi adottságai, lehetőségei és szükségszerűségei szerint keresi a válaszokat a nemzeti integráció kérdéseire.

Vannak közös válaszaink is: Szlovákiát és Romániát követően például Magyarország is felismerte, hogy az európai közösségi térben a nemzet tagjait nem csak lelki , hanem közjogi kötelékek is összekapcsolhatják az állammal, így 2011 január elsejei hatállyal Magyarország is kiterjeszti állampolgárságát a határokon túl élő magyar nemzettársaira. Romániával és Szovákiával közösen valljuk, hogy a nagyvilágban élő nemzettársaink nem tehertételt, hanem erőforrást jelentenek államaink számára.

A magyar nemzeti integráció egyik eszmei alapja, hogy nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ.

A szögesdrótos fizikai határok – ahol még állnak – hamarosan leomlanak, a mentális határokat pedig – ha netán léteznek bennünk – önmagunkban kell lebontani. Egyetlen összmagyar ügy van, amely egyben európai ügy is.

A magyar nemzeti integráció másik eszmei alapja az egyenlő méltósággal élhető élet igénye.

Ezt az igényt akarjuk teljesíteni a Magyarországon élő nem magyar nemzetiségű honfitársainknak és erről az igényről nem mondunk le a Magyarországon kívül élő magyar nemzettársaink esetében sem.

A Székely Nemzeti Tanács ebben a magyar nemzeti integrációban a szövetségesünk. Az egyetlen Kárpát-medencei közképviseleti szervezet, amely európai önrendelkezési törekvései mögé – nehéz időkben, 2006-ban – több mint negyedmillió székely ember akaratát tudta jogilag kétségbevonhatatlan módon felsorakoztatni.

A székelységet megillető egyenlő méltósággal élhető élet kerete a XXI században az európai önrendelkezés, az a kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló autonómia, amely Európa számos országában létező valóság.

Az erdélyi magyarság és a székelység a maga számára sem többet kevesebbet nem akar , mint ami európai társaiknak, a számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a tisztes közképviselet eszközeivel is élve, mindig békés eszközökkel, politikai tárgyalások útján kívánják elérni.

Ebben a törekvésükben – Tisztelt Székely Nemzeti Tanács, kedves székely nemzettársaink – mindig számíthatnak a Magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására.

Az út, amely Önök előtt áll, nem rövid. De ha lélekszámban és lélekben egyaránt kitartanak, akkor célba fognak érni. Mert a történelem sikerre ítéli azokat, akik kitartanak.

Köszönöm a figyelmüket !

admin
 

>