Archive

Monthly Archives: november 2010

Hagyományőrzés uniós támogatással film

A magyar életmódot, építészetet, kultúrát teremtenék újjá támogatásokkal.

Szerző: Zahorecz Angéla
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:36

Újra kell értelmezni a magyar életmódot, amelynek meg kell teremteni a feltételeit – a vidékfejlesztési miniszter erről a zalai Vindornyalakon, egy hagyományőrző falusi turisztikai beruházás átadásán beszélt.

A megnyitón ott volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. Öt, hagyományos falusi stílusban újraépített vendégház és a környező gazdaságból álló birtok épült fel, uniós támogatással. Az épületekben az áram és a meleg víz egy részét napelemek állítják elő, de valamennyi házban van búbos kemence és hagyományos, fatüzelésű tűzhely is.

„Azért fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló beruházások legyenek, mert helyi termelés, helyi értékesítés, helyi feldolgozás, borok, különböző élelmiszereknek a felvevőpiacát is jelenti egyben, illetve azt a magyar életmódot teremti újjá, amely valamikor jellemző volt minden adott tájegységre, megvolt a saját építészete, saját étkezési kulturája, életmódja” – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

dunatv.hu

Az MKP és a Híd szépen teljesített a helyhatósági választásokon – film

A választások részeredményei a kormánykoalíció vereségét jelzik.

Feldolgozta: SzZ/Rudas/Kotsis
Forrás: MTI/Híradó

2010.11.28. vasárnap 20:27

Többnyire az ellenzék által támogatott jelöltek szerezték meg a nagyobb szlovákiai városok polgármesteri bársonyszékét, a jobbközép kormánykoalíciónak csak Nyitrán és Nagyszombatban sikerült megtartania a városvezetői tisztséget. A két legnagyobb városban – Pozsonyban és Kassán – az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) által támogatott jelöltek nyertek. Pozsony új polgármestere Milan Ftácnik független politikus, míg Kassáé Richard Rasi, volt egészségügyi miniszter lesz. Rasit a Híd magyar-szlovák polgári párt is támogatta. A vasárnap délelőtt rendelkezésre álló nem hivatalos eredmények szerint több mint 120 település élén MKP-s polgármester, mintegy hatvan élén pedig a Híd színeiben indult polgármester fog állni. A két párt által támogatott közös jelölt pedig több mint tucatnyi helyen szerzett polgármesteri tisztséget.

Dunaszerdahelyen ünnepelt éjszaka a Magyar Koalíció Pártja. Az eddig polgármester, az MKP-s Hájos Zoltán nagy fölénnyel nyert. A Híd jelöltjét győzte le.
„Ez a munkámnak és ennek az MKP-s csapatnak az eredménye. Ezt honorálták, és bizalmat adtak a következő 4 évre” – nyilatkozta Hájos Zoltán.
Az MKP a Dunaszerdahelyi járás adatait ismeri pontosan, itt 27 polgármesteri széket nyert.
„Egyáltalán nem tükröződik az, hogy jelen pillanatban kiestünk az országos politikából. Épp ellenkezőleg. Minthogyha az emberek megpróbáltak volna egy olyan alapot és bázist adni számunkra, ami lehetővé teszi majd a visszatérésünket” – bizakodott Berényi József, az MKP elnöke.
A győztes ünnepel Révkomáromban. Anton Marek az első nem magyar polgármester a város történetében. Az MKP és a Híd itt nem tudott közös jelöltben megegyezni, így nyert Marek nagy fölénnyel. Amennyire tudni lehet, a város képviselőtestületében viszont többséget szereztek a vegyespárt jelöltjei.
A függetlenek győztek
A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri és képviselői helyet a szombati önkormányzati választásokon Szlovákiában. A választásokon majdnem 3 ezer polgármesterről és több mint 21 ezer képviselőről kellett dönteni.
A szlovák statisztikai hivatal vasárnap délutáni közlése szerint a függetlenek 979 polgármesteri és 4764 önkormányzati képviselői bársonyszéket szereztek.
A második helyen az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) végzett 599 sikeres polgármesterjelölttel és 4576 megválasztott képviselővel.
A koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 161 polgármestere és 2591 képviselője lesz, míg a szintén koalíciós Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak (SDKU) 159 polgármestere és 1772 képviselője lesz a következő négy évben az önkormányzatokban.
A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 129 polgármestere és 1194 képviselője lesz, míg a koalíciós magyar-szlovák Híd pártnak 95 polgármestere és 908 képviselője. Általában elmondható, hogy az MKP a Csallóközben volt sikeresebb, míg a Híd a kelet-szlovákiai magyarok lakta régiókban.
Polgármesteri mandátumot szerzett még a parlamenten kívüli Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 78 helyen, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 60 helyen, valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 20 településen. Ezeknek a pártoknak 1245, 938, illetve 212 képviselőjük lesz az önkormányzatokban.
Kevesebben szavaztak
Az önkormányzati választásokat különböző okok miatt 24 településen kell megismételni. Az új időpontot két héten belül hirdeti ki a parlament elnöke.
A nyolc megyei jogú város közül hat helyen lesz polgármesterváltás. Négy polgármesteri széket a függetlenek, hármat a Smer, egyet pedig a KDH szerzett meg.
A választási részvétel 49,69 százalékos volt, két százalékkal alacsonyabb, mint 2006-ban.

dunatv.hu

Ópusztaszeren írnák alá az új alkotmányt – film

Háromszázmilliós többlettámogatást kaphat az emlékpark.

Szerző: Pernyés Edit
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:36

A középkori Magyarország elevenedik meg mostantól az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Három új tárlat nyílt, elsősorban gyerekeknek. Közben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt javasolja, hogy az új alkotmányt jövőre Ópusztaszeren írják alá, az emlékpark pedig kapjon 300 millió forint plusztámogatást.

A szablyával ismerkednek a gyerekek a rendhagyó tárlatok egyikén, amelyet egy honfoglaló vezet, míg a másik teremben maga Anonymus beszél a szeri monostor történetéről.

Hoffmann Rózsa szerint éppen ez a pedagógiai lényege az új tárlatoknak. Hogy hatásosabbak, mint bármilyen osztálytermi program.

– Régóta tudjuk, hogy azok, amit az ember vagy a gyerek, aki tanul nem csak hall, nem csak lát, hanem megfoghatja, mi több teheti, csinálhatja, az maradandó nyomot hagy benne – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: akik ellátogatnak a parkba, és részt vesznek a foglalkozásokon, sokkal többet éreznek meg abból, amit a magyar történelem jelent, mintha könyvekből olvasnák.

dunatv.hu

Tisztújítás előtt az RMDSZ

Két hét múlva jelenti be Markó Béla, hogy pályázik-e újra az elnöki székre.

Szerző: Baranyi László
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:34

Tisztújításra készül az RMDSZ. Markó Béla azt ígérte: két hét múlva jelenti be, indul-e újabb elnöki mandátumért a szövetség februári kongresszusán.

Ezúttal a területi szervezetek elnökei tanácskoztak Marosvásárhelyen a kongresszusi dokumentumok előkészítéséről és a küldöttválasztás menetéről.

– Én ebben aztán igazán semmi természetelleneset nem látok – így reagált a 18 éve hivatalban lévő RMDSZ-elnök arra, hogy Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szervezet elnöki tisztségét. December 11-ére összehívták a szövetség miniparlamentjét: Markó Béla ott fogja bejelenteni, ő maga akar-e újrázni.

– Nem kell ezt semmiféle ceremóniához kötni, de azt gondolom, hogy akkor kell tudniuk a szövetségi képviselőtanácsi tagoknak is, hogy az RMDSZ elnöke akarja-e tovább jelöltetni magát, vagy nem – mondta Markó Béla.

A területi elnökök tanácskozásán a tisztségét – miniszteri megbízatása idejére – felfüggesztett ügyvezető elnök, Kelemen Hunor is részt vett. A romániai sajtó tudni véli, hogy Markó Béla őt szeretné utódjául.

– Azokat az elveket, módosító indítványokat, amelyeket én szeretnék viszontlátni az alapszabályzatban, letettem, és arról ma délután fogunk beszélni, a területi elnököknek is ezt a változatot be fogom én mutatni, de még túl korai lenne december 11-e előtt egyébről nyilatkozni, például arról, hogy én indulok, vagy nem indulok – Fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ vezetői furcsállják, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízta a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tájékoztató munkát. Szerintük ezt a feladatot a státusirodák hálózata is elláthatja, amelyet az RMDSZ működtetett.

dunatv.hu

Higgyük el: egy győztes nemzet tagjai lehetünk!

Orbán Viktorral készített interjút az újvidéki Magyar Szó

Szerző: kf
Forrás: mti

2010.11.27. szombat 19:16

Orbán Viktor kormányfővel készült interjú jelent meg az újvidéki Magyar Szó című napilap hét végi számában.

A miniszterelnök pénteken hivatalos látogatáson járt Szerbiában – tárgyalt Boris Tadic elnökkel és Mirko Cvetkovic kormányfővel –, ekkor készített vele beszélgetést a vajdasági magyar újság.

„Elvárható, hogy a szerb kormányzat teljesítse azokat – az elsősorban pénzügyi – kötelezettségeit, amelyeket a magyarok által működtetett intézmények fenntartásáért visel” – jelentette ki a vajdasági magyar kisebbségi kulturális autonómia legfőbb szervének, a június eleji választások után megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak a működésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök. „Az iskolák, kulturális intézmények támogatását Magyarország nem vállalhatja át, mert ez egy szerb kötelezettség” – fűzte hozzá.

A Magyar Szó kérdésére, nem kell-e attól tartani, hogy január 1. után, amikor könnyített eljárással lesz megszerezhető a magyar állampolgárság, a munkavállalási lehetőség miatt sokan kivándorolnak a Délvidékről, Orbán Viktor elmondta: a kettős állampolgárság bevezetése előtt a kormány minden magyar közösséggel konzultált, és az ő véleményük alapján született meg a döntés. „Márpedig szerintük nem kell ettől tartani. Aki el akart menni innen, és mindent maga mögött akart hagyni, már megtette” – mondta.

A kormánynak a magyar népesség csökkenésével kapcsolatos stratégiáját firtató kérdésre azt felelte, amíg a magyarok „nem hiszik el, hogy egy győztes nemzet tagjai lehetnek”, addig nem is fognak gyarapodni; se vagyoni, se kulturális szempontból, „de értékekben és persze lélekszámban sem”. Hozzátette, „érdemes a jövőről a gyarapodás és a győzelem logikája mentén gondolkodni. Amíg ezt nem érjük el, addig hanyatlani fogunk, minden tekintetben. Ennek a tendenciának a megfordításán dolgozik most a magyar kormány, és a délvidéki magyar közösség vezetése is”.

A Magyarországon zajló változásokkal kapcsolatban leszögezte, „az átalakítások időszakát le kell rövidíteni”. Mint mondta, „nem lehet állandó változtatások és felfordulás közepette nevelni a gyerekeinket, és nem lehet ilyen körülmények között hosszabb távra tervezni”. Hozzátette, „a magyar embereket meg kell kímélni attól, hogy négy éven keresztül a folyamatos átalakulás idejét éljék”. „Egy év alatt cselekednünk kell, és utána hagyni, hogy az emberek nyugodtan, stabilan kialakított keretek között tudják tervezni és élni az életüket” – mondta Orbán Viktor kormányfő az újvidéki Magyar Szónak adott interjúban.

dunatv.hu

Sepsiszentgyörgyi PNL-politikus: december 1. nem lehet mindenki ünnepe

 

„Nem túl szerencsés”, hogy december 1. az ország hivatalos ünnepe, mivel például a magyarok számára nem ugyanazt jelképezi, mint a román nemzetiségűeknek, a hivatalos ünnepet pedig az ország minden lakosának a magáénak kell éreznie – vélekedik Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.

„December 1. román érték, egy rendkívül fontos ünnep, és továbbra is ennek kel lennie, de a jelenlegi formájában nem tekinthető Románia országos ünnepének” – szögezte le csütörtökön, sajtótájékoztatón Guruianu.

Ez az ünnep a román nemzet ünnepe, amelyet Romániában és a határain túl is – Besszarábiában, Bukovinában – is meg kell ünnepelnie a románságnak, de nem alkalmas arra, hogy Románia országos ünnepe legyen, fejtette ki a liberális politikus. Azért rossz választás, hogy a román nemzeti ünnep egyben az ország hivatalos ünnepe is legyen, mivel egyrészt „nem természetes”, hogy a határokon túl, Ukrajnában, Moldovában élő románok egy másik állam – Románia – ünnepét ünnepeljék, másrészt a Romániában élő nemzeti kisebbségek, különösen a magyarok számára ez a nap nem ok az ünnepre, és nem jelképez egy olyan közös értéket, amellyel az ország minden lakója azonosulni tud.

Mădălin Guruianu elmondta, a sepsiszentgyörgyi Debate Club, amelynek ő a vezetője, nyilvános vitát rendez vasárnap a Lábasházban „December 1. – Nemzeti ünnep vs. országünnep” címmel. Hozzátette, a vitára előítéletek nélküli embereket várnak, és meghívást kapott több háromszéki politikus is.

„Megpróbáljuk körüljárni azt a kérdést, hogy nevezhetjük-e december 1-jét az egész ország hivatalos ünnepének, ahogy az az alkotmányban szerepel, vagy pedig inkább a román nemzet ünnepe ez a nap” – mondta Guruianu.

A PNL-politikus szerint ez a kérdés már korábban is felmerült a Debate Club rendezvényein, és több résztvevő megértette, hogy különbség van a nemzeti ünnep és az országos hivatalos ünnep között.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Az Új Jobboldal bevette Marosvásárhelyt

[ 2010. november 27., 10:25 ] [119]

Az Új Jobboldal Kolozsváron
Fotó: Bíró Zoltán, MTI

A szélsőjobboldali szervezet így az Erdély Romániával való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Naggyűlés évfordulóján délelőtt 11 órától a Polgármesteri Hivatal által meghirdetett rendezvényekhez csatlakozva felvonulhat Marosvásárhelyen.
Korábban mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt részéről arra szólították fel a város polgármesterét, hogy ne engedélyezze a felvonulást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: a szélsőséges szervezet a románok elnyomásának valótlan és nevetséges vádjával próbálja egymás ellen uszítani a magyar és román ajkú lakosságot.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, László György sajtóközleményében azt állítja: a tüntetés engedélyezésével Dorin Florea megszegte beiktatásakor tett ígéretét, miszerint minden marosvásárhelyi polgármestere lesz, ugyanakkor a városon kívűlről érkező román szélsőségesek támogatásával olyan veszélyes helyzetet teremt, amilyenre 1990 márciusában volt precedens.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Băsescu: dolgozni kellene

 

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33935

Traian Băsescu elnök tegnap részt vett a Bukaresti Értéktőzsde megalakulásának 15. évfordulóján, és nagyon élesen bírálta a hazai közállapotokat. Elmondta: a megszorító intézkedéseket az állam reformjának halogatása idézte elő, ideje tehát végre valóban elvégezni ezt a feladatot. Bírálta a politikusokat, akik szerinte (is) a maguk érdekeit a köz érdekei elé helyezik. Megemlítette, hogy pártállástól függetlenül szembe mennek a kormánnyal, amely felvállalta ezeket a reformokat, példának hozva fel, hogy miközben a kormány kénytelen volt megemelni a TVA-t, megszavazták, hogy az alapélelmiszerek általános forgalmi adóját vigyék le 5 százalékra. Még hajmeresztőbb szavazás volt nemrég a szenátusban: a kormányoldal honatyái is megszavazták, hogy az amúgy alacsonynak tekinthető 16 százalékos adókulcs 10 százalékra csökkenjen. Drámai hangon szólította fel őket, hogy tanúsítsanak több felelősségérzetet.
A gazdasági életben is eluralkodott egy olyan szemlélet, mondta, mely szerint a munka nem vezet az egyén boldogulásához. A kapitalizmus egyik legrosszabb velejáróját ápolja az ország, nevezetesen azt a hitet, hogy munka helyett spekulációból lehet megélni. Ezt a hozzáállást bátorította az elmúlt években az ingatlanspekulációk hozama, de éppen ez vezetett a mai világgazdasági válsághoz, mondta.
Érdekes, hogy mindezek az Orbán Viktor által is hangoztatott gondolatokra rímelnek, aki szintén a munka becsületének visszaállításától reméli Magyarország kilábalását a válságból.
Ami viszont a parlament tagjainak komolytalan hozzáállását illeti, abban tökéletesen igaza van. Sajnos, az egyéni választókerületes rendszer nem hozta meg a hozzáállásbeli megújulást, s elmondhatjuk, hogy a szenátorok és képviselők nagy része kizárólag azon munkálkodik, hogy a következő választáson is mandátumhoz jusson. Ezért aztán nagyon nehezen szavaznak meg olyasmit, amiért szemrehányást kaphatnának a választóktól. Tudunk olyan Szatmár megyei honatyáról, aki inkább nem mutatkozott az emberek között, miután a nyáron bevezették a megszorító intézkedéseket, de annál nagyobb örömmel szavazta meg az egységes adókulcs csökkentését. Tipikus hazai honatyai észjárás: két év múlva ismét választások lesznek.
Bizony, az államelnök tegnapi intelmeit nem ártana komolyan venni, ha az nem lenne utópia ebben az országban. Veres István

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:16 0 MEGJEGYZÉS

Kulcsár Terza Józsefet újraválasztották a háromszéki MPP élére.

2010 november 25., csütörtök

A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének tisztújító gyűlésére szerda este került sor, a 8o küldöttből 65-en voltak jelen. Az elnöki beszámoló után sorra felszólaltak az országos elnökség háromszéki képviselői, akik az összefogásra fektették a hangsúlyt. Nagy András ügyvezető elnök is kiemelte, hogy a pártnak a minőségre és nem a mennyiségre kell törekednie, a minőség mellé sorakoznak fel az emberek. Végezetül a jelenlévő küldöttek újra bizalmat szavaztak Kulcsár Terza Józsefnek, aki egyetlen jelölt volt az elnöki tisztségre. Az elkövetkező két évben az alelnöki tisztséget Fülöp Csaba tölti be.

— sepsi rádió, polgaripart.ro

Semjén Zsolt kezdeményezi a Bethlen Gábor Alap létrehozását

A Szülőföld Alap helyére lépne, de szélesebb feladatkörrel, az új intézmény.

Feldolgozta: kf
Forrás: MTI

2010.11.26. péntek 16:33

Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.

Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.

A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.

A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.

A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.

Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.

Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret.

Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.

Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be.

Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők.

Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.

A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.

Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.

dunatv.hu

Az Országgyűlés elnöke jövőre összehívja a KMKF-et

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az Országgyűlés saját intézményéve.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.11.26. péntek 8:48

Kövér László a jövő év elején hívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A házelnök azt mondta, a megbeszélésen meg kell vitatni, hogy miként lehet a KMKF-et és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni.

A szervezet megtartását firtató kérdésre azt válaszolta, az nem az ő jóindulatától függ, országgyűlési határozat hozta létre az intézményt. Mint mondta, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy az első ülésen már tudnak olyan indítványokról tárgyalni, amelyek a nemzetpolitika szervezeti rendszerének jövőbeni működtetésére tesznek javaslatot.
Kövér László felvetette: nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak.
Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv – mondta.
A házelnök szerint el kell dönteni azt is, hogy milyen, a világ magyarjainak nevét, címét nyilvántartó köztestületet hozzanak létre; az egy egyéb, a nemzetpolitikát érintő állami feladatokat is ellátó, költségvetési pénzekből, ellenőrzötten működő szerv lehetne. Utalt arra, hogy ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel, rámutatva arra, hogy léteznek olyan típusú funkciói a nemzetpolitikának, amelyeket nem feltétlenül a kormánynak kell ellátnia.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.
Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen.
A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága 2010. március 4-én tartotta utolsó ülését a 2006-2010 közötti magyarországi országgyűlési ciklusban. Az ülés foglalkozott a határon túli magyar közösségek helyzetének egyes aktuális kérdéseivel és az elé terjesztett szakpolitikai koncepciókkal, továbbá áttekintette a KMKF eddigi tevékenységének eredményeit.

dunatv.hu

Utolsó felhívásom a politikusokhoz: Legyenek felelősek!

[ 2010. november 26., 09:03 ] [82]

Traian Băsescu államfő csütörtökön a Román Nemzeti Bankban elmondta: két szóból álló „utolsó felhívást intéz” a politikusokhoz, mert jövőben „már lehet, túl késő lesz”, „Legyenek felelősek!”.
„Itt állok a román gazdaság egyik szentélyében, a jegybank székhelyén. Innen üzenek a politikusoknak, innen intézem utolsó felhívásomat, mert jövőben már lehet, túl késő lesz: legyenek felelősek! Nem költhetünk már annyit, mint amennyit az ingatlanpiac virágzása idején költöttünk, amely nagy bevételeket hozott az államkasszába, és túlzott fogyasztást eredményezett” – mondta az államfő. Mint mondta, egyetlen helyes út létezik: a beruházások általi fejlődés útja. „Ez az egyetlen helyes út, amely reményt ad és perspektívát kínál a nemzetnek. Ugyanakkor nem járható a befektetések útja, amelyhez lenne és van kellő nyersanyag, ameddig nem kerül sor az állam működésének reformjára az, és nem szabályozzuk az ehhez szükséges kiadásokat. Semmi esélye nincs felvirágzásra, vagy teljesítményre az Európai Unióban annak az országnak, amely fejlődni akar, de az állami költségvetés 45 százalékát szociális ellátórendszerre fordítja, 31%-át a működését biztosítók bérezésére” – mondta még az államelnök.
Traian Băsescu ugyanakkor elmondta, „végső erőfeszítést” tesz a politikai osztálynak javasolt fegyverszünet érdekében. „Azt hiszem, szükség van egy végső erőfeszítésre, meggyőzni a politikai osztályt a bizonyos fegyverszünet megtartásáról, hogy hagyják a kormányt másfél, egy hónapig, amennyi még maradt az évből, tegyenek eleget a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződések feltételeinek, és ültessenek gyakorlatba egy modernizációs-terápiát az állam számára…” – mondta az államfő.

www.nyugatijelen.com, erdely.ma

Felújítják a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – film

Erdély fejedelme 1622-ben kollégiumot alapított, ami azután Nagyenyedre került.

Szerző: Lepedus Péter
Forrás: Térkép

2010.11.25. csütörtök 18:17

Mintegy hatmillió euró értékű uniós pályázatból újítják fel a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. Az Alma Mater alapítójának, Erdély fejedelmének emléktábláját november 24-én leplezték le az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye székesegyházában.

Háromszáznyolcvanegy éve temették el a gyulafehérvári székesegyházban Erdély fejedelmét, Bethlen Gábort, akinek sírja nem maradt fenn, kedd óta azonban márványtábla őrzi emlékét a Hunyadiak, Bocskai István, János Zsigmond, Izabella királynő és Fráter György nyugvóhelye mellett. Itt, Gyulafehérváron alapította meg a fejedelem 1622-ben azt a kollégiumot, amelyet negyven évvel később, a török-tatár dúlás után I. Apafi Mihály költöztetett mai helyére, Nagyenyedre. Apáczai Csere János és Körösi Csoma Sándor egykori iskolája ma az alapító nevét viseli, és az egyre inkább szórványnak számító Fehér megye legfontosabb magyar tanintézménye.
„Hétszáz diákunk van. Közel 700, mert 7 híján 700, ebből 110-en bentlakásban, gyermekelhelyezésben. Első osztályos kortól, középiskolás korig, tehát kicsi, hatéves bentlakóink is vannak már, és ezeknek a száma egyre inkább bővülni fog, lévén, hogy a környező településeken az összevont osztályok szép lassan a normatív támogatás alapján megszűnnek, s akkor őket tárt karokkal be kell fogadnunk” – mondta Szőcs Ildikó kollégiumigazgató.
A kommunizmus alatt államosított Bethlen Gábor kollégiumot ezelőtt 6 évvel kapta vissza az erdélyi református egyházkerület. A történelmi egyházak közül csak a reformátusok igényeltek vissza 700 ingatlant, ebből máig csak ennek egyharmada került vissza a tulajdonukba. Leromlott állapotban, akárcsak a nagyegyedi Alma Mater épületegyüttese.
„A legrosszabb állapotban a jelenlegi elemi iskola épülete van, de nagyjából egy egységes romlási állapotról beszélhetünk, és tulajdonképpen mindegyik egyformán javításra szorul” – jegyezte meg Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója.
A több millió euróra becsült felújítási munkálatok azonban meghaladják az egyház és az önkormányzat erejét, nem beszélve az oktatási minisztériumról, amely a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében nem támogatja a felekezeti tulajdonban levő intézményeket. Az önkormányzatok a törvény szerint amúgy még évekig bérlői maradnak azoknak a visszaszolgáltatott javaknak, amelyekben oktatási intézmények működnek.
„A visszakapott ingatlanaink elég rossz állapotban vannak, és nagyon sokat harcolunk azért, hogy valamiképpen visszaállítsuk eredeti állapotukra. Ehhez viszont pályázatokra van szükség, hiszen a templomi perselypénzből ezt nem lehet megoldani csupán, ezért szükség van arra, hogy az önkormányzatok, amelyek csupán használják ezeket az épületeket, valamiképpen hozzájáruljanak ehhez” – mondta Kató Béla püspökhelyettes.
Nagyenyeden, de Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön is sikerült együttműködnie az egyháznak a helyi önkormányzatokkal úgy, hogy több millió euró értékben nyertek meg uniós pályázatokat.
„Egy több mint egyéves munka eredményeként sikerült közel hatmillió eurós szerződést aláírni, és ez mindenképpen az önkormányzat munkáját, hozzáállását dicséri. Egy jövőbe néző, több évtizedre szóló felújítási munkálatról beszélünk, amely tovább viszi Bethlen Gábor szellemiségét” – hangoztatta Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár (Bukarest).
Az önkormányzat a megpályázott összeg két százalékát biztosította.
„Ha megnézzük az összeget, az több mint a város egyévi összköltsége. Tehát a büdzsét képtelenség lenne egyévi pénzből kivitelezni” – vélekedett Krecsák Albert, Nagyenyed alpolgármestere.
„Az önkormányzatnak 25 évig nem kell fizetnie bért ezért, nyilván a pályázat önrésze miatt. Az iskola tovább fog élni, s reméljük, hogy a következő századokban is iskola működik majd benne, amit természetesen a magyar közösség számára akarunk fenntartani” – bizakodott Kató Béla.
A felújítási munkálatok négy évig tartanak majd, az ütemtervet úgy állítják össze, hogy közben zavartalanul folyhasson az oktatás a lassan négy évszázados kollégium falai között.

dunatv.hu

Több mint egy milliárd forinttal támogatják a határon túli magyar szervezeteket

A Szülőföld Alap pályázatain összesen 1,315 milliárd forint támogatást osztottak szét.

Feldolgozta: Papp Nikolett
Forrás: MTI

2010.11.25. csütörtök 8:34

A Szülőföld Alap őszi pályázatain összesen 1,315 milliárd forint támogatást osztottak szét 1181 támogatott pályázat között – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Kiemelte: a keretösszegből a romániai pályázók 38 százalékkal, a szlovákiaiak 14 százalékkal, az ukrajnaiak 18 százalékkal, a szerbiaiak 21 százalékkal, a kis régiók és Magyarország mindösszesen 9 százalékban részesültek.

A miniszteri biztos közlése szerint az oktatási kollégium pályázatán magyarországi szervezetek összesen 38,7 millió forintot nyertek el. Ebből a határon túli magyar diákok magyarországi szakmai gyakorlaton, tanulmányi versenyeken, programokon való részvételének támogatására 20 millió forint jut majd, felnőtt és szakképzésre 13,7 millió forint.

A romániai szervezetek összesen 284,9 millió forintot nyertek el. A felnőtt-, szak-, illetve tovább- és átképzési programok támogatására 90 millió forintot, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények és/vagy háttérintézmények működési, kutatási és eszközfejlesztési-, valamint szakmai programjainak támogatására 52 millió forintot, magyar nyelven is oktató intézményekben, háttérintézményekben a tudományos kutatások, kiadványok támogatására; konferenciák, szakmai fórumok szervezésére 35 millió forintot, iskolai tanítók és tanárok számára felnőttképzési projektek, illetve szakmai továbbképzések támogatására 15 millió forintot osztanak szét. A szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási intézmények és háttérintézményeik fejlesztési és működési támogatására, valamint szórványoktatást segítő intézmények oktatóknak és diákoknak szóló szakmai programjainak segítésére 25,9 millió forintot ítéltek oda. Magyar nyelven oktató szakiskolák laboratóriumai és tanműhelyei felszerelésének és oktatási projektjeinek támogatására 42 millió forintot szavaztak meg, míg lebonyolító szervezetek részére szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából 25 millió forintot.

Szlovákiai szervezetek 106,1 millió forintos támogatást kapnak összesen. A felnőtt-, szak-, illetve tovább- és átképzési programok támogatására 33 millió forintot, szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatására 30 millió forintot, szakképzési és felnőttképzési programokat megvalósító intézmények és szervezetek működési és eszközbeszerzési támogatására 20 millió forintot kapnak. A szórványban levő intézmények által, vagy szórványban élők számára nyújtott felnőtt- és szakoktatási, szakképzési programok és működési költségek támogatására 13,5 millió forintot ítéltek meg.

A szerbiai pályázók 157,5 millió, az ukrajnaiak 135,5 millió, a horvátországiak 14,7 millió forintot, míg a szlovéniai és osztrák szervezetek egyaránt 7,1 millió forinthoz juthatnak. Kitért arra is, hogy a kulturális kollégiumnál előfordult, hogy közel tízszeres túljelentkezés volt a megítélhető támogatási keretre. Ezért 2011-ben különös hangsúlyt kell fektetni az identitástudatot megerősítő kulturális és egyházi intézményi programokra – hangsúlyozta.

Közölte: a határon túli magyarok részvételével a Magyarországon megvalósuló művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, örökségvédelmi rendezvények, fórumok, képzések megvalósítására 246,192 millió forintot nyertek el a kulturális és média kollégium pályázatán.

A kollégium romániai szervezetek támogatására 145 millió forintot ítélt oda. Támogatást nyújtanak többek között művészeti és közgyűjteményi, közművelődési intézmények, és szervezetek működésére és programjaikra 35,4 millió forint értékben, magyar kulturális internetes portálok, napi és hetilapok támogatására 22 millió forint értékben. A magyar nyelvű folyóiratokat, könyvkiadást és a kulturális szellemi örökség digitalizálását összesen 45 millió forinttal segítik.

A kollégium szlovákiai szervezeteket 52,1 millió forinttal támogatja. Ebből a kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek számára országon belüli tájolási programok és új produkciók megvalósítására, illetve a szlovákiai magyar alkotóművészeti intézmények és szervezetek (képző-, ipar- és fotóművészet) programjainak a támogatására 22,5 millió forintot ítélt oda. Magyar nyelvű lap- és könyvkiadók támogatására 6 millió forintot, a magyar nyelvű elektronikus média működési és beruházási költségeinek támogatására 4 millió forintot hagyott jóvá. Épített kulturális örökség, tájházak és egyházi épületek állagmegóvásának és felújításának támogatására 17 millió forintot szavazott meg,kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak támogatása továbbpályáztatás céljából pedig 2,6 millió forintot.

Az ukrajnai pályázók összesen 68,2 millió forintot, a szerbiaiak 79,26 millió forintot nyertek el a kollégium pályázatain. A horvátországi pályázóknak 9 millió forintot ítéltek oda, míg a szlovéniaiaknak 9,8 millió forintot. Ausztriai magyar szervezetek 3,8 millió forinthoz juthatnak.

Az önkormányzati és informatikai kollégium pályázatán a magyarországi szervezetek 9 millió forintot, a romániaiak 65,63 milliót, a szlovákiaiak 24,5 milliót, a szerbiaiak 36,4 milliót, az ukrajnaiak 29,24 milliót, míg a horvátországiak 3,5 milliót nyertek el.

Ulicsák Szilárd elmondta, hogy az utalások a szerződések megkötése után azonnal kezdődnek. Ezek már folyamatban vannak, tehát a legtöbb pályázó már idén hozzájuthat a forrásokhoz. A felhasználásról, tekintettel arra, hogy 2010-es költségvetési forrásokról van szó, 2011. június 30-ig kell elszámolni. Aki nem számol el határidőre, nem nyújthat be érvényes pályázatot a soron következő kiírásra, illetve más közpénzből sem kaphat támogatást

dunatv.hu

Keleti szél

 

Van valami reménykeltőn szimbolikus üzenet abban, hogy Orbán Viktor éppen a Magyar Állandó Értekezlet hat év után először összehívott tanácskozását használta fel arra, hogy a magyarság átfogó, hosszú távú nemzetstratégiájának új perspektíváit felvázolja. Bár nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban ma keleti szél fúj, így ha nem akarjuk veszélyeztetni hajónkat és annak értékes rakományát, le kell vonnunk az ebből eredő tanulságokat, teendőinket ehhez kell igazítani, mondta beszédében. Ahogy kifejtette, az ipari forradalom óta elképzelhetetlen erejű és intenzitású változások zajlanak le, amelyeket először is pontosan meg kell értenünk, majd mihamarabb ki kell dolgoznunk az ehhez illeszkedő új nemzetstratégiát. Mivel valóban történelmi léptékű változásokról van szó, érdemes egy kicsit alaposabban is szemügyre venni a kérdést.
A közelmúltban az Economist című nagy tekintélyű gazdasági hetilapban megjelent egy érdekes grafikon, amely nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy az elmúlt kétezer évre vonatkozóan jelezze világunk gazdasági teljesítményének szerkezeti változásait. Az összehasonlításban három keleti ország, Kína, India és Japán, illetve öt nyugati ország, az USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország szerepel. Már az a tény is figyelemre méltó, hogy a három keleti ország kétezer évvel ezelőtt is pontosan ugyanazon a helyen, ugyanazon a néven és ugyanazzal a civilizációs, kulturális teljesítménnyel létezett, míg a nyugati országok esetében ez nem is értelmezhető, hisz például az USA vadonatúj fejlemény, de kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom nevű konstrukción belül még nem létezett a többi nyugati entitás sem.Az adatokból kiderül, hogy a kétezer év döntő részében, egészen 1820-ig, Kína és India együttes részesedése a világgazdaság teljesítményéből mindig meghaladta az 50 százalékot (és Japáné is az ötöt), míg az említett nyugati országok együttes teljesítménye soha nem érte el még a 20 százalékot sem.
Tehát mind Kína, mind India kétezer éven át egyenként is gazdagabb volt, mint az egész akkori Nyugat együttvéve. Ez azért nagyon lényeges, mert a kicsit elbizakodott nyugati ember most Kína felzárkózásáról beszél, holott több ezer éven át, egészen 1820-ig, az volt a világ „természetes” állapota, hogy mind Kína, mind India önmagában is messze meghaladta a Nyugat egészét. Vagyis az előttünk álló fél évszázad során mindössze annyi történik majd, hogy helyreáll a világ „természetes rendje”, amelyet csupán egy kétszáz évnél alig hosszabb „történelmi kisiklás” szakított/szakít meg. Az 1970 óta eltelt 40 év során Kína és India részesedése 5 százalékról 25 százalékra emelkedett, és jó esély van arra, hogy néhány évtizeden belül újra eléri a megszokott 50 százalékot. Érdemes persze kicsit eltöprengenünk azon is, hogy vajon milyen történelmi-tektonikai változások mehettek végbe 1820 és 1970 között, amikor röpke 150 év alatt Kína és India együttes részesedése a „szokásos” 50 százalékról 5 százalékra csökkent, a vezető nyugati országoké pedig 20 százalékról 50 százalék fölé nőtt.
Szépítgethetnénk, de valójában e történelmi „helycsere” mögött a Nyugat elképzelhetetlen brutalitású katonai agressziója húzódik meg, amelynek során egyszerűen leigázta és cinikus nyíltsággal kifosztotta e két történelmi-kulturális „univerzumot”, sok százmillió ember halálát, felbecsülhetetlen anyagi és kulturális károkat okozva mindezzel. „Ebül szerzett jószág ebül vész” – tartja a régi mondás. Tehát a Nyugat már annak is nagyon örülhet, ha egyszerűen „csak” elveszti világuralmi szerepét, és visszasüllyed a teljesítménye alapján őt mindig is megillető, a jelenleginél sokkal szerényebb helyre. És reménykedik abban, hogy a világ régi-új urai, Kína és India nem olyan brutálisan bánnak majd az alávetett Nyugattal, mint ahogyan ő tette ezt annak idején. A magyarság, noha keleti népként ezer éve görcsös igyekezettel próbált beilleszkedni az általa csodált Nyugat világuralmi rendjébe, sőt próbálta magát a Nyugat keleti „védőpajzsaként” feltüntetni, ezért cserébe egy alig kevésbé brutális elbánásban részesült, mint Kína vagy India. I. Ferenc Franciaországa például örömmel kötött stratégiai alkut a minket kifosztó Török Birodalommal. Amely „frigyhez” időnként a pápaság, Velence és Genova is csatlakozott, és amely a Magyar Királyságra nézve katasztrofális következményekkel járt. A habsburg alávetés és az ez alól történő nyugati „felszabadításunk” – amely Trianon segítségével egyúttal ezeréves hazánktól is „megszabadított” minket – szintén elgondolkodtató epizód lehet számunkra. Trianon, Jalta, 1956 és végül az 1990-es – az idén az áprilisi forradalmunkkal most megbuktatott – „rendszerváltás” mind-mind csak a Nyugat által való folyamatos megcsalattatásunk, félrevezetésünk és kifosztásunk szenvedéstörténete. Az elmúlt ötszáz év öt birodalmi kifosztásából három közvetlenül is nyugati volt, a másik kettőt (török és szovjet) pedig a Nyugat szabadította ránk.
Nincs tehát sem okunk, sem jogunk arra, hogy a jövendő magyarsággal szembeni történelmi felelősségünket rosszul értelmezve most is „utolsó csatlósai” legyünk egy hanyatló konstrukciónak. E konstrukció valaha antant, ma az elegánsabb nevű Európai Unió név alatt Magyarország számára csak ezerévnyi alávetést hozott. Az Orbán Viktor beszédéből és tetteiből kibontakozó jövőkép azt jelzi, hogy megindult a történelmi léptékű stratégiaváltás megalapozásának reménykeltő folyamata.

Bogár László, magyarhirlap.hu

1 2 3 4
>