""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Gyurcsány titkos hatalmi játszmája

A legfelsőbb bíróság volt vezetője szerint Gyurcsány Ferenc puccsot akart végrehajtani.

Szerző: SzE
Forrás: Hattól Nyolcig

2010.09.28. kedd 14:32

Egy korábbi cikkében Dr. Völgyesi Miklós úgy fogalmazott a volt kormányfő a maga keltette felfordulást kihasználva, megpróbálta a partvonalon túlra küldeni MSZP-n belüli ellenfeleit, egyben örökre száműzni a Fideszt a közelértből. Az MTV székház körüli felfordulás ennek a tervnek része lehetett. Erről kérdeztük a Hattól-nyolcig stúdiójában Dr. Völgyesi Miklós a legfelesőbb bíróság nyugdíjazott tanácsvezető bíráját.

Ha a tényeket felsorakoztatjuk és időrendbe helyezzük, bizonyos következtetéseket nem csak lehet, de le is kell vonni – hangsúlyozta a volt tanácsvezető bíró. A megtörtént cselekményeknek mindig van kiváltó oka, hogy ez kitől és miért származott, ezek megértéséhez végig kell gondolnunk az eseményeket.

Dr. Völgyesi Miklós hangsúlyozta: két vezérelvet kell szem előtt tartani, az egyik: kinek az érdeke; a másik kinek volt lehetősége arra, hogy mindaz megtörténjen, ami megtörtént.

Az eseményeket időrendbe állítva a nyugalmazott bíró felidézte: Medgyessy Péter tanácsadója volt Gyurcsány Ferenc, ma már nem vitás, hogy a „főnökét” egy puccs segítségével távolította el. A jogállam szabályaival nehezen összeilleszthető módon került a miniszterelnöki székbe. A választások után – tudjuk, még a köztársasági elnök elől is eltitkolták a gazdaság valóságos helyzetét  –  az emberek kezdtek rádöbbenni, hogy valami nem stimmel. A kampányban hangoztatott gazdasági stabilitás semmivé lett. A Kossuth téren ekkor már egy folyamatos ius murmuradni zajlott. A kormány ezt a hatalma elleni támadásnak fogta fel – ezt bizonyítja, az a levél, melyet Gyurcsány Ferenc Kövér László házelnöknek írt, melyben megindokolja, miért nem jelent meg az eseményeket vizsgáló bizottság előtt – ebben a levélben egy hamis premisszával azt állítja, hogy a 2006-os őszi eseményeknél a köztársaság került veszélybe. A köztársaság nem volt veszélyben, hiszen a köztársasági elnök is megállapította, hogy az Országgyűlés nem teljesíti alkotmányos kötelességét, nem ellenőrzi a kormány tevékenységét. Ezért szólította fel a Parlamentet, hogy vonják le a személyi konzekvenciákat. Gyurcsány Ferenc akkor erre azzal válaszolt, hogy bizalmi szavazást kért maga ellen – idézte fel az eseményeket Dr. Völgyesi Miklós.

Ennek előzménye az őszödi beszéd volt, melynek egy nagyon fontos aspektusa elsikkadt. Gyurcsány Ferenc ott felajánlotta a jelenlévőknek, hogy nem muszáj elfogadni az ő terveit, de gondolják végig, hogy mi jön őutána „vissza lehet menni autófényezőnek”. Ezzel saját pártját is megzsarolta és felhatalmazást kapott ezáltal arra, hogy a kormányzást folytassa. Ez olyan sikeres volt, hogy évekig az történt, amit ő szeretett volna. Ennek következtében kialakult egy súlyos gazdasági és morális válság. A gazdasági válság kezelésére nem volt pénz, ellenben ott volt a nép, amely a parlament előtt ott morgott és a távozását követelte. Hogy a hatalmát veszélyeztető állapotot, és az ellenzéket ki tudja iktatni, ehhez úgy döntött, a létező egyetlen fegyveres erőt a rendőrséget veszi igénybe, méghozzá szembetűnően furcsán.

Szeptember 16-án az országos főkapitány elutazott Brazíliába egy hivatalos útra, a titkosszolgálatoktól származó információi szerint minden rendben van, semmiféle rendkívüli eseményre nem kell számítani. Ezzel egy időben a REBISZ vezetője is Budapest területén kívül lévő lakásában tartózkodik, amikor Gergényi Budapest rendőrfőkapitányaként a közte és a miniszterelnök között lévő tisztségviselők feje fölött átnyúlva elkezdi levezényelni a tömegoszlatást. Miközben sok más felettesének kellett volna erről rendelkezni. Szembetűnő az is, hogy a budapesti rendőrfőkapitánynak sosem volt alárendelve  a REBISZ. Mégis, ezzel a szervvel is rendelkezett Gergényi, akitől soha nem kérdezték meg, hogy kitől kapott erre parancsot, felhatalmazást – hangsúlyozta a nyugalmazott bíró.

Bene László parlamenti meghallgatásából tudjuk, hogy azokban az esetekben, amikor a miniszterelnök átnyúlt a feje fölött, és közvetlenül utasította Gergényit és ezt ő sérelmezte, a miniszterelnök azzal reagált, hogy vagy tudomásul veszi, vagy lemond. Utóbbit választotta, de Gyurcsány Ferenc ezt nem fogadta el, ezek után Bene László országos rendőrfőkapitány Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal szemben semmilyen eljárást nem tudott indítani.

Ezek az események egyértelműen összefüggenek. Egykori büntetőbíróként azt tudom mondani, hogy amikor a bírói feladat az volt, hogy a múltbeli eseményeket tárjuk fel, és a tényekből a további ténybeli következtetések törvényes eszközével éljünk. Ha ezt a büntetőeljárásban szabályozott elvet most alkalmaznánk erre az esetre, akkor egyértelműnek tűnik, hogy ez egy puccs-kísérlet volt. A célja ennek az ellenzék kiiktatása volt. A büntetőeljárásoknak és a felelősségre vonásoknak az értelme az, hogy legyen bármilyen ítélet az eljárás vége, elkerülhetetlen legyen egy jogellenes cselekményért a felelősségre vonás! – jelentette ki Dr. Völgyesi Miklós.

dunatv.hu

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák