""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Még egyszer az erdélyi bevonulásról… – FILM

[ 2010. szeptember 07., 13:50 ] [37]

Aki átélte, sohasem felejti el azt a négy esztendőt. Jártam olyan erdélyi temetőkben, ahol a 60 esztendős bácsika fejfájára az van írva: élt 4 évet.
„Ha az a kicsi idő nem lett volna, most semmi sem lenne, de főleg magyar szó nem hallatszana már sem Kolozsvár, sem Bánffyhunyad, sem más városok, és falvak utcáin” – írta Hámori Péter. Aki ismeri a 20. századi Erdély történelmét, az tudja: ez nem túlzás. Erdély egyik fele 1940 szeptemberében egy rendkívül pusztító nemzetiségi elnyomásból szabadult.
Az otthonunkkal elbánt a 20. század. Elbánt Európával, elbánt Közép-Európával és elbánt Magyarországgal. Az első világháborút követő Párizs környéki békerendszer több ezer kilométer új határt húzott fel. Határokat, amelyek ezer esztendős gazdasági, kulturális kapcsolatokat vágtak el. De ami ennél is rosszabb: emberek százmillióinak tették tönkre az életét. Családokat, barátságokat zúztak össze, mindenhol ellenségeskedést szítva. A nemzeti elnyomás Európában addig ismeretlen módon igyekezett kitörölni nyelveket, kultúrákat, történelmet, közösségeket.

Teljesen természetes és magától értetődő, hogy a magyar kormány harcolt ez ellen – és gondot viselt a sajátjaira, védte a nemzeti érdeket. Erdély visszacsatolása a Varsói szerződésből történő kiválásunkig – amit Antall József és Jeszenszky Géza vitt a végső formájában sikerre – ez a legnagyobb diplomáciai fegyvertény az előző évszázadban. Az egyik utolsó önálló dobásunk, amelyet a térségen végigtaposó náci világbirodalom ellenére ki tudtunk harcolni. Hitler ugyanis legszívesebben mindent a románok, és legfőképpen Antonescu kezén hagyott volna.
A bevonulás élményét soha senki sem felejtette el, aki Erdélyben magyarként átélte azt.
Wass Albert élményez ez volt:

 

Élményekből van bőven. Idézhetnénk hosszan Cs. Szabó Lászlóét, Tamási Áronét, Márai Sándorét és a többiekét – akik sohasem voltak elbűvölve a náciktól, de tudták mit jelent Erdély. És soha sem árulták el a nemzetköziség oltárán, sem a „nemzet, mint vallás” oltárán: sem a magyarokat, sem a szászokat, sem a zsidókat, sem a románokat, sem a cigányokat – sem senkit.
Az bizonyos, hogy a románok szomorúak voltak Észak-Erdély elvesztése miatt. Erdély ugyanis sok-sok nemzet hazája volt mindig. És a románok is benne éltek, mióta világ a világ meg egy nap. Voltak atrocitások a bevonuláskor. Pánikoló, az egyenruhájukat és a zászlójukat meggyalázó honvédek mészároltak civileket. És voltak civilek, akik fegyverrel álltak ellen a bevonuló csapatoknak – ami ugye közönséges bűncselekmény.
Aztán a nagy-nagy öröm után eljött a szürke hétköznapok ideje. A 20 évig kiszipolyozott Erdélybe a magyar kormánynak hatalmas pénzeket kellett fektetnie. Magyarországról meg áramlottak a karrierhivatalnokok nemzeti szellemet terjeszteni.
Ám, aki átélte, sohasem felejti el azt a négy esztendőt. Jártam olyan erdélyi temetőkben, ahol a 60 esztendős bácsika fejfájára az van írva: élt 4 évet.
A háborús idők és a visszacsatolásért folytatott harc kudarca után új utat kell találni. Európának úgy nagyjából megy ez a dolog. Említhetnénk a németek és a franciák esetét, vagy Dél-Tirol történetét. Közép-Európában is meg kell találnunk a jövőbe vezető utakat a SAJÁT és a többi nemzet érdekeinek figyelembe vételével.
Száraz Miklós György írja egy helyen: „Mostanság divattá lett kinyilatkoztatni: ’Nekünk már közömbös, minket már hidegen hagy. Hiszen ez a régmúlt, ez már történelem.’ Igaz, Trianon valóban történelem, még ha szomorú is. Csakhogy a történelmünk is mi vagyunk (…) És ostoba az, aki nem tanul a történelemből, aki nem tanul legalább a saját kárán. (…) Aki a ’piacon’ a mindig saját hasznukra tévedő, nagyhangú, arcátlan ’kofák’ közt szemérmesen hallgat, aki nem alkuszik a végsőkig. Mert Trianon valóban történelem, de amíg a határokon túl összegyűlik csak tíz magyar gyermek egy óvodában, tíz férfi a kocsmában vagy a faluházban, tíz hívő lélek az imaházban, addig élő valóság is.”

PunkRhétor, erdely.ma

Share

Még egyszer az erdélyi bevonulásról… – FILM bejegyzéshez 15 hozzászólás

  • ittHUNvagyok szerint:

    Öltözzetek csupa virágba,Erdély újra magyar föld lett!

    Nem gondoltam volna,hogy egy mai romanániai párt(nem lehet mondani hogy egy olyan párt aki képviseli az erdélyi magyarságot,mert ez csak elméletileg igaz) oldalán/fórumán valaha is Wass Albert Jönnek c. regényéből fogok idézetet hallani.
    Hmm,kellemes csalódás empépések.

    “Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!”
    -Wass Albert-

  • empépés szerint:

    Mielőtt elkezdenétek öntömjénezni magatokat, lenne pár kérdésem:
    -Szilágy megyébe nem vonultak be a magyarok 1940-ben?
    -Hol voltak helyi vagy megyei szintü megemlékezések?
    -A Szilágyságban nincs MPP, EMNT, HNVIM, EMI?
    -Hol vannak a magyarérzelmű történelem tanárok?

  • rmdsz szerint:

    Hát hun lennének?!…
    Az Udemerájban!

  • ittHUNvagyok szerint:

    -ha jól emlékszem rajtunk(HVIM) kívül nem igazán voltak hivatalos megemlékezések
    -mivel a Szilágyságban szégyenszemre még nincs tagszervezet,itt nem tudtuk
    -áh,hogy a politikusok féltek,hogy úgy járnak,mint a Csíki vármegyések,akikkel tele volt a címlap,hogy fasiszti hortista irredenta bla-bla mindenféle-ista népség(akiket azért hagy az öreg böszme-bösze,mert az udemeráj,azaz a magyarok nélkül nem kormányoznának) és ilyen hülyeségekkel foglalkoznak.
    -értem.
    1.ők nem magyarok(romándéeszre gondolok).Talán a “magyar” elődeik,akik az 56os magyarságra,aki népből ismét nemzetté vált,-ráhozták a szovjet csapatokat,magyarok voltak?Ne már..le a kommunista-globalista társasággal.Akinek van egy kis sütnivalója az nem mosolyodik el azon,hogy a közelkeleti képzelt ország repülői cirkálnak felettünk,vagy hogy az öreg böszme kedves elnökükkel(peresz)sétálgat minden hétvégén.Jaaa…hogy mi elfogadjuk a mészárlást ott és támogatjuk az amcsi-izraelita-judapest álláspontot,meg hogy Szegeden székely-kapukat égetünk,mert jönnek az erdélyiek és majd ott jól honfoglalnak..
    u.i.
    Amúgy nem vagyok empépés és messziről sem belső dícséret volt amit hozzászóltam,megjegyeztem egy pozitív dolgot egy pártról,ami ritka.

  • ittHUNvagyok szerint:

    amúgy nem HNVIM,hanem HVIM,és nincs.Egy ember szokta képviselni itt-ott ezt a vármegyét,de nincs tagság!

  • rmdsz szerint:

    Ez azt jelenti, hogy Te vagy az egyszemélyes Ssilágy megyei hatvannégy vármegyés mozgalom?

  • ittHUNvagyok szerint:

    Nem én vagyok;ahogy azonban mondtam,itt nincs tagszervezet.

  • xyz szerint:

    Most elegge elavult az oldal.Mi tortent semmi uj tema?Mindenki el van foglalva.

  • zyx szerint:

    Hát ki szedi le a szőlőt meg a málét,ha mindenki ide írkál???

  • Kerekes Edit szerint:

    Nahát!!!! Ezt is meg kellett érjem: van már Szilágy megyében is egy-szem “bakkancsos”! … Szép, szép, csak mire való??!!!

  • Kerekes Edit szerint:

    Kár, hogy ittHUNvagy, mert azt látom, hogy nem te gyűjtöd be a málét meg a szőlőt a szilágysági hepehupákon! Jobb lett volna ott maradnod, ahol voltál! Van itt elég “okostojás” nélküled is! …
    Ugye nincs hari?? .. De az az igazság, hogy van itt elég HERNYÓtalp, akkor meg mire ide a “bakkancs”?!!! Ebbe az agyagba jobb a HERNYÓtalp. Igazán, na!!
    Tényleg, ne haragudj, de ez az igazság!
    Üdv neked, ha már ittHUNvagy! :))))

  • editkenek szerint:

    Kedves Editkem!!!!!Szerintem a judemeraj haza tajan kellene ercelodj!!Most ott nagy szukseg lenne rad,nem gondolod??Ate gazdaid eleg HERNYOtalpak voltak az utobbi idobe.Akormanyzasra gondolok.

  • Kerekes Edit szerint:

    Te, kedves ittHUNvagy!
    Elég öntörvényü ember vagyok, hogy elfogadnám, azt, hogy valaki megmondja nekem, hogy hol és mikor élcelődjem! Ezt majd eldöntöm én, mert elég “nagy” vagyok már ahhoz, hogy egyedül döntsek!
    Másrészt, azt is el tudom dönteni, hogy HOL élcelődjek: 🙂 HUN ITT, HUN OTT ! :))
    Na, minden jót neked is ittHUN! Üdv. Edit 🙂

  • ittHUNvagyok szerint:

    Kedves Kerekes Edit!
    Ha írok valamit,akkor azt nem más névvel teszem.Eddig nem vettem észre hogy hozzámszólást kaptam,ezért nem válaszoltam.Amúgy pedig igazad van,nem kell sem bakancs,sem semmi “okostojás”,aki megmondja hogy volt egy Horthy,esetleg megemlékezik rá,mert ott van a romándéesz…naosztán ők valóban nem semmik,hanem öltönyös urak és fel is merik vállalni és meg is ünnepelik,úgy ’18at,mint ’20at.Szerintem sem semmi húsofazék úrnék böszével román kokárdával a mellén traccsolni december elsején,elvégre ünnep van.Hogy is van az?Kíváncsi vagyok hogy mi alapján dönt valaki úgy,hogy le “bakkancsosozzon” valakiket azok alapján,amiket az antena 3-ban,vagy az udemerájosok körében hall,mert nem igazán tiszta.
    Hogy az már megint haszontalan,hogy valaki egyetlen kolozsvári szervezetként nyár közepén,mikor senkinek nincs más oka,miért ott legyen,kétvállal az első kolozsvári magyar bölcsődét újítja,építi…értem.
    Alapozzunk a közvéleményre,a divatra és még ennél is lejjebb fogunk süllyedni.

  • sarmasági szerint:

    Edit asszony!
    Amig Te csipkerózsika-álmod aludtad, a Szilágyságban különböző udemerájon-kivüli szervezetek jelentek meg ( úgy mint: MPP,MNT,HVIM,EMI),amelyek a nagy ellenszélben is kezdik bizonygatni, hogy nem
    (csak) a Seres féle hálózatnak teremhet babér a Syilágysági hepehupákon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák