""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

szeptember 2010 hónap bejegyzései

Gyurcsány titkos hatalmi játszmája

A legfelsőbb bíróság volt vezetője szerint Gyurcsány Ferenc puccsot akart végrehajtani.

Szerző: SzE
Forrás: Hattól Nyolcig

2010.09.28. kedd 14:32

Egy korábbi cikkében Dr. Völgyesi Miklós úgy fogalmazott a volt kormányfő a maga keltette felfordulást kihasználva, megpróbálta a partvonalon túlra küldeni MSZP-n belüli ellenfeleit, egyben örökre száműzni a Fideszt a közelértből. Az MTV székház körüli felfordulás ennek a tervnek része lehetett. Erről kérdeztük a Hattól-nyolcig stúdiójában Dr. Völgyesi Miklós a legfelesőbb bíróság nyugdíjazott tanácsvezető bíráját.

Ha a tényeket felsorakoztatjuk és időrendbe helyezzük, bizonyos következtetéseket nem csak lehet, de le is kell vonni – hangsúlyozta a volt tanácsvezető bíró. A megtörtént cselekményeknek mindig van kiváltó oka, hogy ez kitől és miért származott, ezek megértéséhez végig kell gondolnunk az eseményeket.

Dr. Völgyesi Miklós hangsúlyozta: két vezérelvet kell szem előtt tartani, az egyik: kinek az érdeke; a másik kinek volt lehetősége arra, hogy mindaz megtörténjen, ami megtörtént.

Ha maradnak, legalább cselekedjenek

[ 2010. szeptember 28., 08:01 ] [260]

Kormányon kell maradnia az RMDSZ-nek, hogy legalább részben teljesíthesse nagyra törő terveit: el kell fogadtatnia a tanügyi törvényt, a kisebbségi törvénytervezetet, az ország adminisztratív, területi átszervezését, s — mondogatták a hét végi SZKT-n — szükség van rájuk azért is, hogy a Demokrata Liberális Párt élettől elrugaszkodott megszorításait kicsit szelídítsék.
Példaként az ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak megadóztatását említette a szövetségi elnök, de a magyarok érdekvédelmi szervezetének vezérkara úgy értékeli, hogy más értelmetlen szigorítást, illetve megszorítást is sikerült hősies kiállásukkal megakadályoztatniuk. E célból, no meg terveik megvalósítása érdekében maradnának a koalícióban, holott azért hellyel-közzel azt is elismerték, hogy Emil Bocék a szükségesnél ritkábban hallgatnak rájuk, s egyebek közt egyik legfontosabb kezdeményezésüket, az RMDSZ gazdaságélénkítő programját sem sietnek elfogadni. Mégis az a tudat él az RMDSZ vezetőiben, hogy pótolhatatlanok a kormányban, hisz nemcsak Emil Bocék jó szellemei ők, de az erdélyi magyar közösségek jótevői is, hisz pénzt szereznek a megyéknek, önkormányzatoknak. Ha jól utánaszámolunk — s ezt lapunk nem egy ízben már megtette —, valójában csak csurrannak-csöppennek a támogatások, s zömük Brüsszelből érkezik majd, ha a helyiek összekaparják az önrészt.
Jelentős dolgokban tehát eredménytelenségre vannak kárhoztatva, kis dolgokkal, a magyarság életét megkeserítő vagy megnehezítő ügyekkel meg alig foglalkoznak. Az erdők, az egyházi vagyonok, az egykor magyar közösségi tulajdonban lévő földek, épületek tizennyolc év után sem kerültek maradéktalanul vissza, a szórványban élők fogynak, felmorzsolódnak, asszimilálódnak, jobb élet reményében külföldre menekülnek. Marosvásárhely egyre románabb város, de fellazult etnikailag a Székelyföld is, ma is román vezetők uralják az intézményeket, az erdélyi autópálya — mely gazdasági fellendülést hozna — csigalassúsággal épül, múltunk jelei a kolozsvári Házsongárdból elillanóban, de még a Hargita és Bákó megye határán fekvő kis és életképes Háromkútnak sem sikerül Gyergyó felé tizenhat kilométer utat építtetni, hogy legalább ez a világtól elzárt, de életrevaló, sok gyermeket vállaló, jobb sorsra érdemes közösség élni és főképp gyarapodni is tudjon.

Ülésezett az SZKT – Frunda váltást kér – film

[ 2010. szeptember 25., 20:30 ] [779]

Az RMDSZ elnöke szerint demagógia a megszorítások népszerűtlensége miatt a Boc-kormányból való kilépést szorgalmazni, mert attól sem az erdélyi magyarok, sem az ország helyzete nem javulna. Markó Béla erről a szervezet belső parlamentje előtt beszélt Marosvásárhelyen, ahol a jövő évi tisztújító kongresszus előkészítéséről döntöttek.
Markó Béla hibának tartaná a kormányzati pozíció feladását. Frunda György szenátor viszont azt kérte, ne a csúcsvezetés szűk köre, hanem az SZKT döntsön a koalícióból való esetleges kilépésről a jövő évi költségvetés elfogadása előtt. A volt SZKT-elnök azt mondta: ő sem jelenti be, megpályázza-e az RMDSZ elnökségét, amíg Markó Béla is lebegteti, hogy indul-e.
Frunda György szenátor elmondta: „Megmérettetés lesz: ha jól emlékszem, az utolsó két-vagy három kongresszuson nem volt megmérettetés, egyedüli jelölt Markó Béla volt. És az hiszem, hogy ezt be kell vigyük, hogy a mindenkori RMDSZ kongresszuson minimálisan két jelölt legyen. És én azon is elgondolkozom, hogy RMDSZ-elnöknek ne lehessen több mint két mandátuma".

A tizedik tanévét kezdte a Sapientia – film

[ 2010. szeptember 19., 21:44 ] [359]

Magyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
– Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor.

Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul.
– Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István.
A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában.
Csúcs Mária

Duna Televízió, erdely.ma

  

A magyar kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit

[ 2010. szeptember 19., 11:10 ] [58]

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke

 A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián.
Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének – fogalmazott.
A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó.

Székely képviselet Európában

[ 2010. szeptember 18., 10:39 ] [128]

 Mentorát kereste és találta meg a Székely Nemzeti Tanács az anyaországi küldöttségben — miként kiderül a hírből, mely szerint a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsban ezentúl a magyarországi képviselők fogják pártját az SZNT kezdeményezéseinek.
AZ ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője, Braun Róbert fideszes képviselő hozta ezt a sajtó tudomására, s a gesztus a választások utáni új helyzetre is fényt vet.
Az ET parlamenti közgyűlése az emberi jogok érvényesítésének fontos fóruma, a székelység nevében fellépő szervezetek előtt eddig sem volt ismeretlen az egész kontinensre kiterjedő szervezet jelentősége. Az ET nem véletlenül vált a kisebbségi szervezetek számára jogvédelmi harcuk színterévé, felépítése is arra predesztinálja, hogy a kontinens legfeszítőbb gondjai megoldásának eszközeként fungáljon. Az anyanemzetekről politikai határokkal leválasztott, más impérium alá került őshonos nemzeti közösségek sorsa mindenképp megoldásra váró kérdése az európai demokráciának.
Az Európai Unió a regionális, szubnacionális szinten beindított folyamatok révén vett irányt a kérdés kezelésére, így az gazdasági dimenziók közé helyezve haladhat előre, adekvát voltát azonban sokan vitatják. A közösségi önrendelkezés eszmekörében mozgó megoldáskeresés az emberi jogok kollektív kiterjesztését tartja célszerűbbnek, és nem lehet vitás, hogy erről lemondani nem szabad.

Több kell egészségügyre

2010 szeptember 16., csütörtök

Jó az egészségügyi decentralizáció elve, a kivitelezésbe azonban több hiba is csúszott, s ezért az eredmény sem lett megfelelő — véli Nagy András, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke, a megyei Gyógyszerész kamara vezetője.
Kifogásolja, hogy a kórházak átadásával párhuzamosan nem decentralizálták a pénzügyi forrásokat, és hogy továbbra is központilag döntenek a személyzetről. A helyi vezetők, a gondok legfőbb ismerői, nem határozhatják meg, hány és milyen szakorvosra, ápolószemélyzetre van szükség.
Nagy András üdvözli az RMDSZ kezdeményezését, mely értelmében alárendelnék az egészségügyi minisztériumnak az Országos Egészs égügyi Biztosítópénztárat. Véleménye szerint így felszámolható lesz a jelenlegi ,,kétfejű sárkány”, hisz nem volt jó, hogy a minisztérium döntött az országos egészségügyi politikáról, a biztosító pedig független intézményként meghatározhatta, mit mennyivel finanszíroz. Az MPP háromszéki ügyvezetője azonban arra inti a tárcavezetőt: szervezetten, komolyan átgondolva, szakemberek véleményére támaszkodva hajtsa végre elképzelését.
Nagy András arra is felhívta a figyelmet, hiába minden reformelképzelés, ha jövőben is kevés pénz jut az egészségügyre. Románia európai viszonylatban is utolsó helyen áll az egy főre jutó egészségügyi finanszírozás tekintetében, ebben az esztendőben a GDP 2,6 százalékát kapta meg az ágazat, pedig legalább 4, a zavartalan működéshez pedig 4,5 százalékra volna szükség. Véleménye szerint, ha az RMDSZ-nek nem sikerül elérnie a kellő arányt a költség vetési viták során, elegendő ok lenne, hogy kilépjen a kormányból.

MPP: lépjen ki a kormányból az RMDSZ

2010 szeptember 16., csütörtök

Újból a kormányból való kilépésre szólította fel az RMDSZ-t a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete. Kulcsár Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: ellentmondás van a szövetség vezetőinek nyilatkozata és az RMDSZ-es polgármesterek véleménye között.
Emlékeztetett, hogy Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezeté-nek elnöke korábban azt nyilatkozta, azzal nem javulna az ország gazdasági helyzete, ha a szövetség kilépne a kormányból, ellenben azért van szükség a jelenlétükre, hogy kormánypénzeket kaphassanak az önkormányzatok. Ezzel szemben néhány napja találkoztak az erdővidéki RMDSZ-es polgármesterek, akik elpanaszolták, hogy leálltak a beruházások, és nem érkeznek a kormánypénzek.
Az MPP háromszéki elnöke bírálta Markó Bélát is, aki húsz év után is a kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazza, ahelyett, hogy elkezdenének a székelyföldi autonómiával foglalkozni. Kulcsár Terza József meglátása szerint eljött az ideje a kormányból való kilépésnek, és annak, hogy az RMDSZ valóban felvállalja az autonómia ügyét.
A Kovászna megyei MPP-s politikus kifejtette: „reméli, hogy a magyar kormány majd felszólítja az RMDSZ-t, hogy lépjen ki a román kormányból, hiszen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is kifejtette, hogy a Fidesz- kormány támogatja Székelyföld autonómiáját”

Kormányzati mérleg

[ 2010. szeptember 16., 07:08 ] [207]

Elégedettséget igyekszik sugározni Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes. Próbálja elhitetni a nagyvilággal s ta lán magával is: kormányzati szerepvállalásuk nem teljes csőd, van, lesz hozadéka az ország polgárai és a magyarság számára is.
Nincs könnyű dolga, hisz a kabinetnek, melynek túlélésében jelentős szerepet vállaltak, egyetlen elfogadható, koherens lépése sincs, hibát hibára halmoznak, kiútkeresés helyett fokozzák a zűrzavart, mélyítik a válságot. A Markó által sorozatosan dicsért, s elmondása szerint nekik, no meg a magyar Cseke Attila miniszternek köszönhető egészségügyi decentralizáció rákfenéi nap mint nap előtűnnek, a jó elképzelés sebbel-lobbal, átgondolatlan intézkedésekkel történt megvalósítása miatt hol egyik, hol másik kórházban robban ki botrány, tüntetés, olykor akár verekedés is.
Az önkormányzatok miatt érdemes kormányon lenni, hisz így pénzt kaphatnak beruházásokra — hangzott oly sokszor, ám most ez sem látszik megvalósíthatónak. Üres az államkassza, nem jut sem iskolák, sem megkezdett sportcsarnokok befejezésére, utak feljavítására. Befektetésekre csak pályázatokon, többnyire EU-s alapokból elnyert pénzek kerülnek, ezek odaítélése pedig — reményeink és hivatalos állítások szerint — nem politikai színezettől függőek.

Autonómia

[ 2010. szeptember 16., 12:25 ] [221]

Mesélik – s ha nem igaz, annyi! –, hogy egy RMDSZ-es vezető tisztségviselőtől megkérdezte egy másik európai nemzetállam kisebbségi politikusa: hogy hívják a ti kisebbségi terrorszervezeteteket? Emberünknek erre nem volt mit válaszolnia, de leszűrte magának azt a következtetést, hogy Nyugaton vannak olyan kisebbségek, amelynek tagjai – hű, de liberálisra sikeredett ez a megfogalmazás! – minden eszközt bevetnek nemzeti létük megóvása érdekében.
Az más tál tészta, hogy ők szabadságharcnak, a többségiek közönséges terrorizmusnak nevezik a politikai küzdelem e nagyon szélsőséges formáját. Nézőpont kérdése – de nem változtat a lényegen: az erőszak alkalmazásán. Ez riasztó a keresztény Európában, riasztó a nyugati kultúrán nevelkedett ember számára. Számomra is. Riasztó és elfogadhatatlan.
Nemrégiben Baszkföld franciaországi részéből érkeztek vendégek Csíkszeredába, elhozva táncaikat, énekeiket, korlátlan derűjüket. S e vendégek mesélték, hogy Franciaország egyszerűen nem vesz tudomást róluk, nem vesz tudomást kisebbségeiről általában. A kétmilliós baszk közösség – amely Európa egyik legősibb népcsoportja, s amely két állam, Spanyolország és Franciaország területén él – azonban baszkként akar megmaradni. Még olyan körülmények között is, hogy hivatalosan nem léteznek, nincsenek az állam által finanszírozott iskoláik. Némi irigységgel tekintenek Spanyolországban élő nemzettársaikra, akik már kivívták az autonómiát, elismerik létüket és elismerik közösségi jogaikat. Még akkor is irigykednek rájuk, ha a baszk autonómia nem ugyanolyan mértékű, mint a katalán – de a népcsoport életében mindenképp előrelépést jelentett annak kivívása. Igaz, hosszú út vezetett az autonómia elnyeréséig, az ETA betűjelű baszk szeparatista szervezet gyakran hallatott magáról, sok ártatlan ember vére ömlött a baszk szabadságért. A fáma – értsd a hírközlő eszközök – azonban nem sokat beszélt arról, hogy hasonló módszerekkel küzdenek a franciaországi baszkok is.

Levél Szüleimnek, Erdélynek – 1940. szeptember

[ 2010. szeptember 16., 00:46 ] [326]

Fotó: Balogh Rudolf

 Az alábbi levél 1940. szeptemberében íródott, a bécsi döntést, majd a bevonulást követő napokban. Írója Paál Árpád István, aki kolozsvári iskolái után Budapesten végezhetett egyetemet, és ekkor Diósgyőrön gyakornokoskodott. Szüleihez, és rajtuk keresztül az erdélyiekhez írt levelében az évtizedeken át várt esemény bekövetkeztének öröme olyan hangulatokat kelt, melyből a mai ember számára is kiérezhetővé válik a tiszta, nem más nemzetek kárára megnyilvánuló öröm, az erdélyi lélek ragaszkodása, a szülőföld tisztelete.
Drága jó Szüleim!
Nektek írom ezt a levelet, de rajtatok keresztül írom mindazoknak, akiket elválasztott idáig valakitől a „határ”, akik vártatok bennünket haza a bevonulókkal. Mentünk volna, szerettünk volna ott lenni, nem a főhelyeken, nem ünneplésre számítva, csak valahonnan, egy eldugott kis erkélyről, egy utcaszegletről megpillantani a régen várt álombeteljesülést. Leírom ezeket a hazavágyódással teli napjainkat, leírom az érzéseinket, hogy megmaradjon emlékként, bizonyítékaként annak a szeretetnek, amivel a magunkénak hisszük a mi újra magyarrá lett kis hazánkat, Erdélyt.

Egységes nemzetpolitika, támogatott családok

[ 2010. szeptember 12., 15:27 ] [323]

További nemzetpolitikai kérdésekben, így például a határon túli magyarság támogatásának egységesítésében, a gyes és a gyed újraszabályozásában, illetve a családi adózás bevezetésében várhatók többek között kereszténydemokrata javaslatok a parlament hétfőn kezdődő őszi ülésszakán – mondta el a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a távirati irodának adott interjújában. Harrach Péter megerősítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kárpótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe a családtámogatás lenne.
Harrach Péter azt mondta, a tavaszi ülésszakhoz képest a mostaniban a kormányzati és az egyéni képviselői indítványok aránya várhatóan megfordul az előbbiek javára. A parlament őszi ülésszakán elsősorban azokon a területeken várhatóak önálló KDNP-s kezdeményezések, ahol kormányzati szerepet is vállaltak a kereszténydemokraták – mutatott rá, példaként említve a nemzetpolitikai területet.
Családi adózás, nemzetpolitika, egykulcsos adó

Még egyszer az erdélyi bevonulásról… – FILM

[ 2010. szeptember 07., 13:50 ] [37]

Aki átélte, sohasem felejti el azt a négy esztendőt. Jártam olyan erdélyi temetőkben, ahol a 60 esztendős bácsika fejfájára az van írva: élt 4 évet.
„Ha az a kicsi idő nem lett volna, most semmi sem lenne, de főleg magyar szó nem hallatszana már sem Kolozsvár, sem Bánffyhunyad, sem más városok, és falvak utcáin” – írta Hámori Péter. Aki ismeri a 20. századi Erdély történelmét, az tudja: ez nem túlzás. Erdély egyik fele 1940 szeptemberében egy rendkívül pusztító nemzetiségi elnyomásból szabadult.
Az otthonunkkal elbánt a 20. század. Elbánt Európával, elbánt Közép-Európával és elbánt Magyarországgal. Az első világháborút követő Párizs környéki békerendszer több ezer kilométer új határt húzott fel. Határokat, amelyek ezer esztendős gazdasági, kulturális kapcsolatokat vágtak el. De ami ennél is rosszabb: emberek százmillióinak tették tönkre az életét. Családokat, barátságokat zúztak össze, mindenhol ellenségeskedést szítva. A nemzeti elnyomás Európában addig ismeretlen módon igyekezett kitörölni nyelveket, kultúrákat, történelmet, közösségeket.

Támogatja az MPP a gazdatüntetést

2010 szeptember 02., csütörtök

Egyetért a háromszéki MPP a gazdák követeléseivel, ezért támogatja mai tiltakozó felvonulásukat is, a párt képviselői jelen lesznek a tüntetésen — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.
Szerintük az állami támogatások megvonása, illetve azok ki nem fizetése a játékszabályok meccs közben történő megváltoztatásának felel meg, nehezíti a gazdák megélhetését, hiszen terményeik nem lehetnek versenyképesek a nagyobb támogatásban részesülő nyugati termelőktől származó áruval szemben. Bálint szerint a mezőgazdasági támogatások megvonásá nak másik veszélye, hogy Szé kelyföldön negatív folyamatot indíthat el: kihúzhatja a földet az emberek talpa alól. Ugyanis ha többé nem művelik meg a földet, eladják azt, így nem csak a jelenre, de a jövőre is veszélyt jelent az állam magatartása.

— Farcádi Botond/Háromszék, polgaripart.ro

A csángó gyerekek egyik mecénása, dr. Szilágyi László – Interjú

[ 2010. szeptember 05., 09:48 ] [153]

Dr. Szilágyi László fogorvos a magyarság különböző régióiban élő fiataloknak segítséget nyújt, hogy együtt tölthessenek évente néhány napot, hogy megismerhessék egymást és Magyarország értékeit. Feleségével, Szilágyiné Fodor Zsuzsannával egy vállalkozást vezetnek, és mégis időt szakítanak arra, hogy a nemzet összetartása jegyében fiataloknak szervezzenek programokat.
A család húsz éve érkezett a Nyírségből Sopronba. A rendszerváltáskor alapították első vállalkozásukat, amiből a mai virágzó cég kinőtt. A vállalkozásnak van egy üdülőtelepe is Sopron mellett, ahol Szilági úr többek között moldvai csángó gyerekeket nyaraltat.

erdely.ma

Hozzászólások

Kategóriák