Archive

Monthly Archives: augusztus 2010

A huszadik század legnagyobb magyar diplomáciai sikere – film

[ 2010. augusztus 31., 12:23 ] [643]

A második bécsi döntés hetvenedik évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Nyílt Társadalom Archívum Centrális Galériájában Budapesten. A kiállítás célja, hogy bemutassa Észak-Erdély visszacsatolásának korabeli fogadtatását és visszhangját román és magyar oldalon egyaránt, és felvillantsa az esemény hosszabb távú következményeit.
A kiállítás újdonsága, hogy egy ilyen kényes és bonyolult eseményt megjelenítő tárlatnak magyar és román történészek a társrendezői, két oldalról közelítve meg a kérdést magyar és román levéltári anyagok felhasználásával.

Nézze meg az eddig soha nem látott felvételeket a magyar katonák észak-erdélyi bevonulásáról. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége L. Balogh Béni magyar és Ottmar Traşcă román történész, a kiállítás kurátorai:

erdely.ma

Döntött a bíróság: nem jogellenes a székely zászló kitűzése

[ 2010. augusztus 30., 00:06 ] [815]

Mindenki emlékezhet még az Erdély szerte elhíresült makfalvi székely lobogó kálváriájára. Történt ugyanis, hogy 2009 december 23-án, a marosszéki Makfalva község helyi tanácsának MPP-frakciója kitűzte a székely lobogót a községháza homlokzatára. A polgármester eltávolíttatta azt, és a rendőrségen feljelentést tett a lobogót kitűzők ellen. Később, ismeretlen tettes jóvoltából a lobogó ismét felkerült a homlokzatra, és mindmáig ott lobog. Szinte feledésbe merült már a rendőrségi meghallgatás, a vádemelés, mikor 2010. augusztus 10-én a segesvári bíróság meghozta a székely lobogóra vonatkozó határozatát, mely felülmúlta minden várakozásunkat.
A határozat nem csak azt tartalmazza, amit minden normális, magát jogállamban képzelő polgár elvárt, éspedig, hogy a szóban forgó lobogó nem rasszista és xenofób szimbólum és használata nem törvénybe ütköző, hanem azt is, hogy a feljelentés tárgyát képező lobogó egy történelmi közösség szimbóluma. Ezt a megállapítást a Tisztelt Bíróság a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma által, a rendelkezésére bocsátott tájékoztatójára alapozza.
A székely lobogó kálváriája, azon túlmenően, hogy mindenki számára megmutatta, ki hogyan áll a nemzetünket érintő kérdésekhez, nyilvánvalóvá tette, hogy a jelkép bátran használható és a riogatások ellenére nem kell semmiféle jogi következménytől tartania a lobogónkat nyíltan használni kívánó közösségeknek. Reméljük, ez a hír meghozza azon székelyföldi önkormányzatok bátorságát is, amelyek tartva a törvények értelmezhetőségétől, eddig nem tűzték ki a székely logogót. Makfalván a kitartás meghozta gyümölcsét.

Márton Zoltán,
a Marosszéki Székely Tanács titkára, erdely.ma

Káros az RMDSZ kormányzati szerepvállalása

[ 2010. augusztus 26., 07:33 ] [422]

Az MPP a Nép Ügyvédjénél jelentette fel a kormányt, és kérte az önkormányzatok alkalmazottjainak számát korlátozó 2010/63-as sürgősségi kormányrendelet felülvizsgálatát. Az Ombudsmani Hivatal eljuttatta az alkotmánybírósághoz a polgáriak kifogásait, és várható, a közeljövőben kivizsgálják, megfelel-e az alaptörvény rendelkezéseinek a jogszabály — nyilatkozta Kovács István, az MPP egyik háromszéki vezető politikusa.
Kovács István elmondta, az RMDSZ felelős a jelenlegi helyzetért, részt vesz egy olyan katasztrofális kormányzásban, amely nemcsak Székelyföld területi autonómiáját nem hajlandó elfogadni, de az önkormányzatiságot, a helyi, megyei tanácsok jelenlegi, igen csekély hatáskörét is tovább csorbítja. Kovács István szerint a magyarság vesztesége többszörös, hisz nemzetpolitikai szempontból fontos kulturális intézmények — színházak, könyvtárak, folyóiratok, múzeumok stb. — léte vált kérdésessé a leépítések miatt, és az RMDSZ asszisztál az identitás megőrzésében jelentős szerepet betöltő egyházak támogatásának folyamatos csökkenéséhez is.
A szövetség kormányzati szerepvállalása tehát nem csak káros, de egyenesen nemzetromboló — fejtette ki Kovács István, aki felszólította Markó Béláékat, ne saját érdekeiket tekintsék szempontnak, hanem azt, ami az erdélyi magyarság számára fontos, és legalább most, az utolsó órában lépjenek, ne legyenek többé cinkosok az elmúlt húsz esztendő leggyengébb román kormányzásában.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Kövér a MÁÉRT után összehívja a KMKF-et

[ 2010. augusztus 23., 12:17 ] [22]

A Magyar Állandó Értekezlet után összehívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát a magyar Országgyűlés elnöke. Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában működőképes és hasznos intézménynek nevezte a Szili Katalin kezdeményezésére létrejött fórumot, amelynek szerinte a Magyar Állandó Értekezlet mellett is lehet szerepe.
A szereposztást azonban tisztázni kell, és ehhez az állandó értekezletnek kell először összeülnie Kövér László szerint. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz és a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és elfogadhatatlannak tartja, ha egy határon túli magyar politikus azt mondja, hogy az autonómia nem aktuális, ahogy tette ezt például Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Mint ismert, a Magyar Állandó Értekezlet a magyar és a határon túli magyar pártok egyeztető fórumaként működött 1998-tól egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás után azonban a szocialista-liberális kormány nem hívta össze. Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének kezdeményezésére alakult meg – mintegy pótolva a hiányt – a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely Szili Katalin elnöklésével 2006-tól minden évben szeptemberben tartotta plenáris ülését, az év folyamán pedig szakmai munka folyt az egyes albizottságokban. Valamennyi határon túli magyar közösség képviselője és a magyarországi parlamenti pártok is bekapcsolódtak a munkába, feltűnő volt azonban a végrehajtó hatalom, a kormány képviselőinek távolmaradása.
A KMKF összehívása a magyar Országgyűlés elnökének jogkörébe tartozik, míg a MÁÉRT a magyar miniszterelnök vezetésével tanácskozik. Szakmai körökben felmerült az a javaslat, hogy a KMKF legyen a valamennyi országos, regionális és EP-képviselő találkozási helye, a MÁÉRT-ben pedig a magyar kormány és a határon túli magyar politikai képviselete tárgyaljon a KMKF stratégiai javaslatainak operatív végrehajtásáról.

Kitekintő/felvidek.ma, erdely.ma

A FIDESZ az MPP-vel menne egy vonalon

2010 augusztus 22., vasárnap

A múlt hét végén a gyulakutai napok alkalmával székely- kapu avatásra is sor került. Az avató ünnepségen, a Magyar Polgári Párt meghívására válaszolva, jelen volt Kővér László, a magyar Országgyűlés elnöke is. Milyen a MPP és a FIDESZ közötti kapcsolat? – kérdeztük László Györgyöt, az MPP Maros megyei szervezetének elnökét.
-     A FIDESZ, szíve szerint, az MPP-vel menne egy vonalon. Többször elhangzott, hogy mi vagyunk a kisöccse a FIDESZ-nek, úgy is indultunk annak idején. A kétharmados többséggel, Magyarországon a FIDESZ az egyetlen szervezet amely az ország gazdasági fellendüléséért felelős, tehát elsődleges célja, hogy a Magyarországgal szomszédos államokkal jó viszonya legyen e tekintetben. Ezért, jelenleg a FIDESZ nem szakíthatja meg kapcsolatát a Magyar Összefogással, mely a 2oo8-as választások után egyértelmű, hogy erőt jelent. A FIDESZ egy olyan közös stratégiában gondolkodik melyben benne van az MPP is. A FIDESZ azt mondja, van egy magyar kormánypárt, az RMDSZ, van a Magyar Összefogás melynek az elnöke az EP alelnöke is, mindkét szervezet tagja a Néppártnak, azt mondja, nem hagyom el az MPP-t viszont nem hagyhatom kívül a Magyar Összefogást sem. Mivel mi nem vagyunk jelen a Parlamentben, nem tudjuk ápolni a két ország közötti kapcsolatot ezért a köztünk levő kapcsolat egyelőre csak közösségi meg kulturális jellegű lehet. Nem vagyunk jelen a Parlamentbe mert annak idején nem indítottunk jelöltet mivel úgy gondoltunk meg kell még adni egy utolsó esélyt a Magyar Összefogásnak. Tehát most stratégiai szempontból nem vagyunk olyan fontosak a FIDESZ számára akinek most az a fontos, hogy a gazdasági fejlődést alá tudja támasztani amihez szüksége van a szomszédos országokra. A szlovák és a vajdasági cirkusz után, nem engedheti meg magának, hogy még egy interetnikai konfliktusba lépjen. Tény, hogy minden rendezvényünkön jelen van.
-     Meghívást kaptál a balatoni FIDESZ táborba is.
-     Nem táborról van szó. Volt egy találkozónk a Fidesz kötcsei nyaralójában. A Fidesz és az MPP között. A meghívás a Fidesz részéről érkezett. Az MPP-ből hárman kaptunk meghívást viszont sem az EMNT sem az RMDSZ nem volt ott. Ezen most lehet gondolkodni, hogy tárgyaló-partnerek vagyunk-e mi is?
-     Milyen kapcsolat fűzz a Jobbikhoz lévén, hogy a Jobbik marosvásárhelyi irodájának vezetője, Vitus Örs, akinek vezető tisztsége van vagy volt az MPP-ben?
-     Nem csak az MPP-ben hanem az EMNT-ben és az RMDSZ-ben is, civil szervezetekben, rengeteg szimpatizánsa van a Jobbiknak. Ez egy tény amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Vitus Örs városi elnökségi tag volt és szimpatizánsa a Jobbiknak. Amikor a Jobbik megkereste, hogy nem-e vállalja Szegedi Csanád irodájának a vezetését, ő vállalta ami magával hozta azt is, hogy választania kellett a két szervezet között. Választania kellett mivel mi a FIDESZ-t tekintjük partnernek és nem tölthet be vezető tisztséget az MPP-ben és a Jobbikban is. Vitus avval érvel, hogy ott fizetik, az MPP viszont nem fizet senkit, teljes mértékben önkéntes munkát végzünk. Benyújtotta lemondását és mi el is fogadtuk.
-     Egy replikában, Kali István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke azt mondta, hogy az MPP „csendes összefonódása a Jobbikkal” jelent veszélyt és nem az EMNT pártként való bejegyzése.
-     Ezt konkrétabban is alá kellene támasztania Kali Istvánnak. Ezek olyan tipikus RMDSZ vádnak felel meg. Én nem látom hol a csendes összefonódás, hogy lehet konkrét kapcsolatokról beszélni amikor ide jön egy EP képviselő és szeretne találkozni több személlyel, az EMNT és az RMDSZ képviselőjével is, nem tudom ez mennyire történt meg. Én nyilvánosan folytattam egy beszélgetést de ez nem utal arra, hogy az MPP és a Jobbik között konkrét kapcsolatokról vagy „összefonódásról” beszélhetünk. Ha Kali erre akar játszani, hogy letiporják az MPP-t, ez nem szép gesztus részükről. Tudtom szerint az EMNT-ből Tőkés András is találkozott Szegedi Csanáddal, tehát mondhatom azt is, hogy az EMNT fonódik össze a Jobbikkal. Szerintem sokkal nagyobb veszélyt jelent lefeküdni a neptunistákkal mint kapcsolatot tartani – ha igaz lenne –egy olyan szervezettel, amely támogatja a nemzeti identitásunkat, autonómiánkat. Szerintem még azt sem lehet rájuk bizonyítani, hogy olyan rosszak mint ahogy elő van adva.
-     Elég szoros kapcsolatban álatok a Székely Nemzeti Tanáccsal. Vannak-e közös terveitek?
-     Ha az MPP és az SZNT keretprogramját elemezzük, talán nekünk van a leghasonlóbb keretprogramunk. Természetesen az SZNT csak a Székelyföldről szól, nekik a legfontosabb pont az autonómia ügye, nekünk mint politikai szervezetnek, rengeteg prioritásunk van. Prioritásaink közé tartózik az autonómia és a Székelyföld viszont mi nem egy regionális párt vagyunk, az MPP alternatívát akar nyújtani az RMDSZ-el szemben, ez azt jelenti, hogy nemcsak Székelyföldben gondolkodunk hanem Erdély, Románia szinten gondolkodunk. Izsák Balázzsal jó kapcsolatban vagyunk. Maros megyében az MPP egy duplex keretprogramot készít, egyrészt Marósszéken ahol benne vannak az autonómia törekvések, melyet Izsák Balázzsal és az SZNT-vel közösen alkotjuk. Ami a szórványvidéket jelenti Maros megyében ott az autonómiáról nincs mit beszélni, ott gazdasági, szociális keretprogramban gondolkodunk, természetesen az SZNT nélkül.
-     Mi a véleményed a  Kulturális Autonómia Tanácsról (KAT)?
-     A KAT egy szemfényvesztés. Ez megint egy RMDSZ magyarázat, megint megpróbálnak minket kivezetni a kerékvágásból. Az én meglátásom szerint az RMDSZ finomítani akar az autonómia ügyén és kulturális autonómiáról kezd beszélni. Nem kulturális autonómiáról kell itt beszélni hanem tovább kel vinni azt a vonalat amit elkezdtünk, nem kell kimagyarázni, dolgozni kell. Maradjunk meg azoknál az autonómia programoknál, amelyekről eddig beszéltünk és melyek irányában vittük eddig a szekeret még ha ez hatalmas szálka a román pártok szemében.
-     Van-e érintkezés a két párt között, az RMDSZ és az MPP között?
-     Természetesen. Az RMDSZ tagságát egyszerű, tisztességes magyar emberek alkotják de a vezetősége ugyan az ami volt húsz évvel ezelőtt is. Tartjuk a kapcsolatot, rengeteg RMDSZ-es barátunk van mint például Kerekes Károly akit meghívtunk a gyulakutai rendezvényünkre és el is jött. Nem igaz, hogy nem tárgyalunk csak sajnos azokkal akik most vezetik az RMDSZ-t nem nagyon van mit tárgyaljunk. Aki nem ért egyet a megfogalmazott nemzeti minimummal, amíg nem tudunk egyeztetni ez ügyben. Addig nem igazán van amiről beszélni.
-     Terveiket a jövőre nézve?
-     Hogy teljesíteni tudjunk a választásokon, ahhoz kell legyen egy konkrét, szolid struktúránk. Ez most a legfontosabb. Folytatni kell a konstruktív harcot – véleményem szerint konstruktív az a harc mikor megállítunk egy olyan határozatot mint a Gusa szobor, konstruktív az a harc mikor leleplezéssel megállítjuk a korrupciót. Nem lehet teljeségében az RMDSZ ellenességre építeni. Nekünk bizonyítani is kell. Nehéz egy kicsit mert minden részről be vagyunk kenve sárral. A románok szemében szélsőségesek vagyunk, habár nem vagyunk, másrészt az RMDSZ mindent felhasznál, még a püspök urat is, arra, hogy minket letiporjon, mert az igazi veszélyt nem a püspökben hanem az MPP-ben, a hiteles jobboldalban látja. A 2012-es választásokon nagyon fontos, hogy Maros megyében a lehető legjobb eredményt érjük el, elsősorban a Megyei Tanácsban kell legyen képviseletünk, de elfér az MPP a helyi tanácsban is. Az a célunk, hogy jelen legyünk minden közösségben, minden önkormányzatban, hogy egy konstruktív konkurenciát tudjunk felállítani.

— Erdély Online, polgaripart.ro

Kampányt a kettős állampolgárság felvételéért

2010 augusztus 22., vasárnap

Ágoston András fogadta dr. Farkas Csabát, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnökét
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke tegnap Temerinben fogadta dr. Farkas Csabát, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnökét.
A találkozó részvevői – a VMDP részéről jelen voltak Guszton András, alelnök és Csorba Béla, a VMDP temerini szervezetének elnöke is – egyetértettek abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében minden magyar politikai szervezetnek van feladata.
Ágoston emlékeztetett rá, hogy július elején a Kárpát-medencében működő magyar pártok elnökeihez címzett levélben hangsúlyozta, hogy „a kettős állampolgárság megadása bizonyítja: a második Orbán-kormány és az Országgyűlés ráléptek arra az útra, amely elvezethet a Kárpát-medencében zajló politikai korszakváltás magyarokat érintő dilemmáinak feloldásához”.
A VMDP vezetői megerősítették, hogy a párt fontosnak tartja az autonómia ügyében zajló kétoldalú megbeszéléseket. A VMDP a tényleges magyar (perszonális) autonómia modelljét szorgalmazza, de szükségesnek tartja, hogy a Vajdaságban csakúgy, mint a Kárpát-medence egészében, megvizsgálják a létező más autonómia-elképzeléseket is.
Ágoston rámutatott az elmúlt húsz év tapasztalataira. Arra hogy az eredményes nemzetközi fellépés érdekében az ütköztetés helyett, ha kell Budapest segítségével, időbeli lehetséges megvalósítási sorrendet kellene megállapítani például a területi és a perszonális autonómia között. Az eszmecserék során a szórványban élő magyarok érdekeit nem tanácsos háttérbe szorítani.
VMDP üdvözli az MPP levélben is kifejezett készségét a párbeszédre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) októberre jelezte egy kétoldalú eszmecsere lehetőségét.
Dr. Farkas Csaba szükségesnek tartja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) őszi értekezletére a részvevők az autonómiával kapcsolatban minél több, egyeztetett javaslattal álljanak elő.
A részvevők egyetértettek abban, hogy a kettős állampolgárság felvételére a Kárpát-medencében mozgalmat kell indítani. A kettős állampolgárság fontos eszköze a nemzeti integrációnak, de egyben lehetőség arra, hogy a nemzet minden tagja sikeresebben bontakoztathassa ki belső, eddig ki nem fejtett energiáit, s új távlatokat nyisson magának és környezetének.

(A VMDP közleménye), polgaripart.ro

Dadogós aszfalton luxusautóval

2010 augusztus 20., péntek

Nagy István baróti polgármester esete Borbély miniszterrel
Borbély László környezetvédelmi miniszter a napokban népes RMDSZ-es kísérettel ment Barótra meglátogatni az árvíz sújtotta zónát és a baróti-köpeci gátat, de a nagy sietségben mindkét cél az útirányból kimaradt. Az erdővidéki kisvárost többször is megjárták az idei áradások, de a szaktárca egyetlen vasat sem adott az említett védőgát megerősítésére akkor, amikor a Kovászna megyében harmincmillió lejt osztottak szét ilyen célra. Borbély László miniszter azzal „nyugtatta” a polgármestert, hogy tisztázatlan a gát tulajdonviszonya, így nem finanszírozható ennek megerősítése. A lakók viszont árvíz esetén a polgármestert kérik számon, mert honnan is tudnák, hogy a gát a bányavállalat tulajdona, innen át kell utalni egy kormányrendelettel a vízügyhöz, addig nem kaphat állami támogatást. A regionális vízügyi hatóság viszont Rimnicu Valceán székel.
A dolog érdekessége, hogy a bányavállalat Baróton gyakorlatilag nem létezik, az is tisztázatlan, hogy került hatáskörébe a gát, amíg ezt fent letisztázzák, addig alsó szinten mindent elönthet az ár. Hiába dolgoztak sikeresen a megoldáson, a pénzt csak csepegtetik. Érthető Nagy István polgármester kifakadása, aki részrehajlással vádolja Borbély László minisztert. Hiába nyert a város még 2008-ban egy 20 millió lejes vízvédelmi pályázatot, eddig valamivel több mint 10 százalékot fizetett ki a minisztérium, jóllehet a kiírásnál leszögezték: a munkálatokat három év alatt be kell fejezni. A pályázat folyósítása hiányában nem munkahelyek születtek, hanem munkanélküliséget idéztek elő azok, akik kézjegyüket adták a nyertes pályázatokhoz, állítja a polgármester.
Visszatérve a baróti villámlátogatáshoz: a miniszter és népes küldöttsége a városi ülepítő állomáshoz érkezett, ahol a sok kísérő alig tudta leparkírozni személygépkocsiját. A csoport arra volt leginkább kíváncsi, miként leckézteti meg az MPP-s polgármestert az RMDSZ minisztere. Igen ám, de Nagy István sem hagyta igazát, azt sem rejtette véka alá, hogy sorozatos támadások érik a várost azért, mert nem volt hajlandó beállni olyan életképtelen megyei elképzelésbe, amelyekből a mai napig sem lett semmi. Barót egy sikeres kisváros lehetne, hiszen megvannak hozzá a nyertes pályázatai, ha a működő, engedéllyel rendelkező szolgáltatásait nem próbálnák felső szinten ellehetetleníteni. Nagy István úgy véli, nem tudják elfogadni, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, a román miniszterek sokkal kedvesebbek szoktak lenni, ha Erdővidéken járnak, de ők sem szakítják le a városbejáratot. Nem kioktatni kell itt az embereket, hanem segíteni, láthatta, mennyit fejlesztették a vidéket, hogy abból koldul a régió. Úgy jött hozzánk a miniszter, hogy nem vette észre a sok kormányzás után, milyen útjai vannak Erdővidéknek, összegezte a polgármester.

— Balázs Árpád, Polgári Élet, polgaripart.ro

Pályázat erdősítésre és faültetésre

 

August 18, 2010 10:50:28 AM

To:
hirvivo@yahoogroups.com


 Augusztus 16-tól, hétfõtõl pályázni lehet az Országos Környezetvédelmi Alapnál faültetésre, erdõsítésre, az október 1-ig tartó kiírásra százmillió lejt fordítanak. Olyan volt mezõgazdasági területek ültethetõk be, amelyek más célra már nem használhatóak, sem kaszálónak, sem növénytermesztésre nem alkalmasak.

A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=73038

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 11:11 0 MEGJEGYZÉS

Köszönöm szépen, jól vagyok

2010 augusztus 19., csütörtök

Az elmúlt húsz évben nem érvényesülhettek a nemzetpolitikai elképzelések Magyarországon – jelentette ki a Polgári Életnek adott interjújában Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Az újonnan megválasztott házelnök első útja Erdélybe vezetett, ahol a Magyar Polgári Párt országos és megyei vezetőivel folytatott megbeszélést, de találkozott a Székely Nemzeti Tanács elöljáróival is. Kövér László a Maros megyei Gyulakután székely kaput avatott.
– Négynapos erdélyi látogatása során sok mindenről kérdezte a sajtó, miről nem?
– Még nem kérdezték meg, hogy vagyok.
– Köszönöm a segítséget, én megkérdem…
– Eldöntöttem a választások második fordulójának éjszakáján, amikor kiderült, hogy kétharmados többségünk lesz az Országgyűlésben, hogy erre a kérdésre minimum négy éven keresztül azt fogom mondani, hogy jól vagyok, függetlenül a napi gondoktól.  A nyolc esztendő után, amit magunk mögött hagytunk és hála Istennek túléltünk, hogy lehetne másképp az ember, mint jól? Visszakerült a cselekvés lehetősége a kezünkbe, van valami esély, remény arra, hogy a szakadék széléről visszarántsuk az országot és adja Isten, hogy emelkedő pályára is tudjuk állítani ebben az első négy esztendőben. Más az embernek a lelkivilága, még a nap is másképp süt, ezt nem én szoktam megfogalmazni, hanem azok az emberek, akik velem együtt nagyon régóta várták, hogy fordulat álljon be Magyarországon. Köszönöm szépen, jól vagyok, és most különösen jól, mert Székelyudvarhelyen vagyok és nekem mindig a szülővárosomat juttatja eszembe. 
– Mennyiben változott meg az élete a választásokat követően?
– Nyolc év tétnélküliség jellemezte az ember életét ellenzéki képviselőként, amikor nem történt semmi jó a nemzet életében, legfeljebb a kártételt, a rombolást lehetett megakadályozni, vagy enyhíteni, csökkenteni. Ilyen nyolc esztendő után az ember minden nap úgy kel föl, hogy azon a napon is tud valami értelmeset csinálni… s ez már szinte szokatlan érzés.
– Hogy is volt azzal a hajvágási fogadalommal?
– Onnan indítanék, hogy a rendszerváltás időszakában, tehát a nyolcvanas években nekem nagyon hosszú hajam volt, nem olyan, mint mostanság , s abban az időben elköltözött a fodrászom a szemben lévő utcafrontról. Ilyen vonatkozásban – lusta ember lévén – egy idő után, miután kellő hosszúságúra megnőtt, feltették nekem a kérdést cinkos hunyorítással, hogy miért növesztem a hajam. Azon túlmenően, hogy mondtam, nő az magától is, nem kell növeszteni, valami hirtelen ötlet nyomán rávágtam: azt várom, hogy kimenjenek az oroszok. Ez valahogy elterjedt, újságírók körében is egyre ismertebb lett, hogy – amint Cseh Tamás énekli – „ez valami demonstráció” akar lenni.
Amikor újabban feltették negyedszer- ötödször a kérdést, akkor mondtam, hogy addig nem vágatom le a hajamat, amíg a Gyurcsány-féle banda el nem takarodik az ország éléről. Most azért bevallom őszintén és férfiasan, nem gondoltam, hogy ennyi éven keresztül fogok szenvedni télben, nyárban. Azt hittem, rövidebb lesz az a korszak, ha tudtam volna, hogy mégsem, nem lettem volna ilyen bátor. De mindenféle értelemben megkönnyebbültem a választások után.
– Miért nem láthatjuk Tusványoson Kövér Lászlót?
– Mert nem hívtak meg, még egy egyszerű meghívót sem kaptam. Másodszor: ha kaptam volna, sem biztos, hogy nagyon törekedtem volna, hogy eljussak Tusványosra. Azt gondolom, a Fidesz politikai és értékrendi irányvonalától ez a tábor – finoman fogalmazva – balra esik. Legalábbis az én szemüvegemen keresztül olyannyira balra, hogy nem is biztos, ez rendjén való
– Az elnök úr úgy fogalmazott, nem véletlen, hogy most itt lehet. Miért tartotta fontosnak, hogy házelnökként első útja Erdélybe vezessen?
Nem hiszek a véletlenekben. Amikor meghívást kaptam az eseményre, illetve az EMI-táborba, még egyszerű parlamenti képviselőként, illetve a FIDESZ választmányi elnökeként mondtam igent. Gyulakuta tekintetében egyébként egy korábbi adósságot törlesztettem. Ami pedig a gondviselést illeti, a Jóistenen kívül a sok-sok barátnak is köszönhető, hogy az ember szívesen jön Erdélybe. Ide egy kicsit mindig hazajövök.
– Jóérzéssel tölti el Erdélyben az embereket, hogy végre a nemzeti vonal kerekedett felül Magyarországon. Sajnos az elmúlt időszakban nem mindig volt ez elmondható. Hogyan alakul az új kormány határon túli magyarokat érintő politikája?   
Én nem szeretem a határon túli kifejezést. Ebben a szókapcsolatban benne van az elválasztás. A magyar nemzetről pedig egységében kell gondolkodni. Még mielőtt valaki megvádolna, tisztáznom kell, hogy nem valami erőszakos revizionista kijelentés ez, csupán annak a ténynek az elismerése, amit úgy szoktunk megfogalmazni, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe. Magam is megfogalmaztam azt a kicsit talán szigorú ítéletet, hogy a kommunista Magyarországon, de sajnos az elmúlt 20 esztendőben nem volt nemzetpolitikánk. A rendszerváltás utáni időket kissé finomítva azt mondhatom, hogy amit a jobboldali kormányzatok leraktak ezen a területen azt a balliberális kormányzatok lerombolták. Ez azt jelenti, hogy az előző kormányok idején nem volt meg az a minimális konszenzus, ami a nemzeti minimum szintjén elvárható lett volna. Ha akarat volt, a lehetőség nem adatott meg arra, hogy az előző kormányzatok orvosolni tudják azokat a problémákat, amelyek a magyar nemzet széttagoltságából adódnak. A mostani választás és az ebből adódó felhatalmazás erejével viszont el kell érni mindent, amit csak lehet a bel- és külpolitikában egyaránt. Fontos és üzenetértékű, hogy első intézkedésként fogadtuk el az állampolgársági törvényt. Ugyanúgy üzenetértékű a Nemzeti Összetertozás Napjáról szóló törvény elfogadása is. Nem csak jelképes gesztusokban gondolkodunk. Ki kell dolgozni az állampolgársági törvény kapcsán, hogy ne legyenek első- és másodrendű állampolgárok, de figyelni kell arra is, hogy például a státustörvény biztosította előnyök ne csorbuljanak, ha egy marosvásárhelyi magyar kérelmezi az állampolgárságot.
– Külpolitikai téren milyen mozgástere van a kormánynak? Tudják-e támogatni az autonómia-törekvéseket? 
– Fontos a nemzetközi közvélemény megnyerése, de csakis konkrét célok mentén tudunk lobbizni. Nem élhetünk abban a tévképzetben, hogy majd valaki megoldja helyettünk problémáinkat. Ugye, a két világháború között a revíziós politikához megpróbáltak szövetségeseket keresni. Aztán jött az internacionalista rendszer. Kiderült, hogy ez nemcsak téveszme, de hazugság is volt. Csehszlovákia, Jugoszlávia vagy éppen Románia példája ékes bizonyítéka a nemzetiségek elnyomásának. Aztán jött az EU – amikor azt gondoltuk, hogy majd az Unión belül megoldódnak ezek a kérdések. De sajnos erre is van ellenpélda. Soha nem volt olyan rossz helyzetben a felvidéki magyarság, mint most az Európai Unióban. A tanulságot viszont megfogalmazhatjuk: ki kell használni a kereteket, és ezen belül érvényesíteni jogainkat. Ha az autonómiára kérdezett rá, hát igenis, van precedens bőven erre az EU-n belül. Ezekre hivatkozni lehet, de a kérést nekünk, pontosabban az itteni közösségnek kell megfogalmaznia, mi pedig ezt maximálisan támogatjuk. Ha az erdélyi magyarság nem fogalmazza meg és nem képviseli vezetői által az autonómia-törekvéseket, ezt az Unióban senki sem fogja helyettünk megtenni. Tehát nekünk kell kérni. Olyan politikai osztályra van szükség, amely nemcsak választási szlogenként használja ezt, hanem következetesen képviseli is azt, minden fórumon. Kérni kell, tudatosítasni kell ezt az igényt, akkor eredmény is lesz. Méltóságunk és felelősségtudatunk birtokában ki kell jelenteni, hogy nem kerülhetünk csak azért másodrendű sorba, mert nem nyúltunk és nem nyúlunk erőszakos eszközökhöz. Ettől még jár nekünk az autonómia.
-  Sokat cikkezett a magyar sajtó a Fideszen belüli törésvonalakról. Hogyan viszonyul ön az erdélyi politikai szervezetekhez?
-. A törésvonalak nem stratégiai törésvonalak. Például az alapvető kérdések legfontosabbika, az autonómia tekintetében nincs különbség a Fidesz politikusai között. Ebben látjuk a Kárpát-medencei magyarság megmaradásának zálogát. Ha ebben konszenzus van, nagy baj nem lehet. Persze kinek-kinek megvan a maga kapcsolatrendszere és személyes szimpátiája. Taktikai vagy erkölcsi alapon. Az erőltetett véleményazonosság nem vinné előre az ügyet. Az MPP-t én azért tartom fontosnak, mert szerintem ez az a párt, amely úgy gondolja, hogy az elveket érvényesíteni is kell. Ilyen az autonómia kérdése is, ami négyévente biztos előkerül, de vannak olyan politikusok, akik a kampány elteltével ezeket a célkitűzéseket zárójelbe teszik, vagy elsülyesztik fiókjaikban, hogy aztán négy év elteltével azt újra elővegyék. Ezek a politikusok lemondanak a stratégiai célokról csak azért, hogy egyszer ilyen, egyszer olyan politikai színezetű kormány tagjai lehessenek. Én az MPP-ben látom a garanciát. Eddig következetesen kiállt a nemzeti ügyek mellett. Igaz, még csak önkormányzati szinten jutottak szóhoz, de az is beszédes lehet, hogy amikor egy szinte színmagyar településen a magyar utcanevek kérdése kerül napirendre, akkor ezen párt tanácsnokai támogatják ezt, míg más magyar, vagy magukat magyarnak nevező szervezetek kihátrálnak ezen kezdeményezések mögül. Házelnökként is támogatom a jó ügyet. Vannak írott és íratlan szabályok. Mindezek áthágása nélkül a saját meggyőződésem szerint cselekszem majd. Azt mindenképpen ígérhetem, hogy tisztségemből adódóan, mint például a KMKF elnöke, igyekszem korrekt lenni azokkal is, akikkel amúgy nem értek egyet.

— jenei István, Balázs Árpád/ Polgári Élet, polgaripart.ro

Kövér Lászlóval találkozott az MPP

2010 augusztus 19., csütörtök

A Fidesz a következő hetekben dolgozza ki, hogyan viszonyul a romániai magyar politikai szervezetekhez, melyiknek milyen feladatot, szerepet szán az általa elképzelt egységes magyar nemzetpolitika megvalósításában — ez derült ki az MPP vezetőinek Kövér Lászlóval, a magyar országgyűlés fideszes elnökével lezajlott találkozóján.
A magyarországi politikus pártja elvárását is tolmácsolta: együttműködést és nem ellentétet kívánnak látni az itteni magyar politikai szereplők között.
Kövér ismét támogatásáról biztosította a polgáriakat, régi barátjuk, és következetesen kiállt amellett, hogy az erdélyi magyarságot is megilleti a választás joga — számolt be a megbeszélésről Bálint József, az MPP országos alelnöke. Tőkés László az egységes nemzetpolitikáért harcolt az elmúlt húsz évben, és senki nem becsülheti alá tevékenysége fontosságát, de be kell látni azt is, hogy az RMDSZ az a politikai erő, amely a bukaresti parlamentben képviseli a romániai magyarságot — hangzott el a tanácskozáson. Kövér László azt is jelezte, az MPP következetes volt nemzetpolitikai kérdésekben és szövetségeseit illetően is, a Fidesz értékeli ezt. Bálint József elmondta, a párt vezetői számára egyértelművé vált, engedményeket kell tenniük, a magyarországi kormánypártnak az az elvárása, hogy ne egymás ellen dolgozzanak az erdélyi magyar szervezetek, hanem egymást erősítsék. ,,Be kell látnunk, nekünk is csak egy rész, egy szerep jut ebben" — hangsúlyozta Bálint, aki szerint az érdemek, a politikai súly figyelembevételével lehet kidolgozni, kire milyen feladat vár a jövőben.
A találkozó nem volt vitamentes, az MPP vezetői is különbözően vélekednek például Tőkés Lászlóhoz fűződő viszonyukról, sem felejteni, sem megbocsátani nem tudják, hogy az RMDSZ-listán indult az EP-választásokon. A párt vezetősége azonban elfogadta Kövér László érvelését, és hajlandó esetleges engedményekre — derült ki Bálint József szavaiból.

— Farkas Réka, Háromszék, polgaripart.ro

21

Tőkés László újabb fellebbezése a Királyhágómelléki Egyházkerülethez

[ 2010. augusztus 17., 15:29 ] [162]

2010. július 21-i Nyilatkozatomban tételes formában idéztem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Választási Szabályzatának az egyes egyházi tisztségekre való jelölést kizáró előírásait, és önkéntes visszalépésre szólítottam fel azokat az – egyházmegyei – jelölteket, akikre a Szabályzat 2. szakaszának idézett megszorításai vonatkoznak.
Annak láttán, hogy a személyeskedést kerülő, elvi felvetésemnek nem sok foganatja volt, és kilenc egyházmegyénk területén több olyan lelkészi és világi személy is jelölést nyert és fogadott el, akikre nézve a Szabályzat vonatkozó előírásai világosan kimondják és meghatározzák, hogy „egyházi tisztségre nem jelölhetők”, vagy jelölésük „nem ajánlott”, – 2010. július 3-án újabb, ez alkalommal az előbbinél jóval konkrétabb Nyilatkozatot tettem közzé, melyben az érintett személyek jelöltetésének a megfellebbezését, valamint a választási bizottságok felelős, szabályos és következetes eljárását szorgalmaztam az óvások elbírálása tekintetében.
A sajtóból vett tájékoztatás szerint: „Minden óvás elutasítva!” (Bihari Napló, 2010. augusztus 14.) – vagyis a fellebbezések törvényszerű és felelős elbírálására irányuló figyelmeztetés is hatástalan maradt. Az Egyházkerületi Választási Bizottság – rosszul felfogott – erejének, valamint határozatai megfellebbezhetetlenségének tudatában még bár szemszúrásból sem, egyetlen egy benyújtott óvásnak sem adott helyt, és ezáltal minősített, illetve minősíthetetlen esetekben engedett szabad utat az egyes egyházmegyei jelölteknek.
Cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag, olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását visszautasító 2/2010. számú EVB-határozatot is saját kézjegyével látta el.
A sajnálatos szakszerűtlenséggel és szokványos hivataloskodással határozatokat hozó EVB egész munkájára a következők a jellemzők:
• Szinte teljességgel figyelmen kívül hagyja a KRE Választási Szabályzatának mértékadó előírásait (lásd VSZ 2. szakaszának 3. és 4. bekezdései).
• Ügyet sem vet a fellebbezéshez mellékelt bizonyító dokumentumokra, melyeket nem is mellékel az egyes eseteket elbíráló határozatokhoz, illetve amelyeket teljességgel elhallgat.
• Sem az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság (EÁB) bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja.
• Egyetlen jogász, egyházi jogtanácsos segédletét sem veszi igénybe, illetve a jogi szakvéleményezés érvényesítését teljességgel mellőzi.
• Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta – szavazattöbbséggel alátámasztott – tekintélyelvű kinyilatkoztatások.
Az elmondottaknak megfelelően az EVB:
1. A Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15.05.2008, valamint p 4901/07/05.02.2008 számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot nem igényli (lásd az EVB 2/ és 3/2010. számú határozatát).
2. A Berke Sándor egyházmegyei missziói előadó-jelölt – egykori – kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02.12.2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy „A jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy – nevezett – együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel”. Itt úgyszintén hiányzik az EÁB elbírálása (lásd EVB 3/2010. számú határozatát).
3. Úgyszintén felmenti Nagy Sándor nagykárolyi esperesjelöltet, akiről nem csupán a CNSAS DJ/2790/05.10,2009. számú bizonylata (lásd mellékelve: Adeverinţă) ismeri el, hogy mindösszesen 48 (azaz negyvennyolc) informátori jelentés fűződik nevéhez, hanem ráadásul az EÁB és az Egyházkerületi Igazgatótanács is megállapítja róla, hogy „szervezett és titkos formában, aktívan együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, annak ügynöke/ informátora volt” (lásd az EÁB 26/210. határozatát). Mindezek ellenére, az EVB azzal indokolja felmentését, hogy az EÁB „terhelő bizonyítékok hiányában (?!) nem vonja meg választhatósági és választói jogát” (lásd az EVB 6/2010. számú határozatát).
4. Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB szintén a saját Anyaszentegyházunk írott – és erkölcsi – törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt „minden egyházkerületi – és zsinati – tisztségéről” való „önkényes és elfogadhatatlan” lemondását (lásd az Igazgatótanács 684/2007. és a PH 416/2007. számú iratait) figyelmen kívül hagyva, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy „nem a presbiteri tisztségéről mondott le” [sic!] (lásd az EVB 3/2010. számú határozatát).
5. Seres Dénes zilahi jogtanácsosjelölt esetében minden bizonnyal az – RMDSZ-es – politikumé volt a döntő szó. Ezt az embert annakidején éppen az egyházmegyei jogtanácsosi tisztségétől fosztották meg hűtlen szolgálata miatt – attól a tisztségétől, melyre most újrajelölik. Közismert továbbá a feleségével, Seres Magdolnával közösen folytatott, áldatlan – hatalmi – harca a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ellenében, és ezzel együtt – világi peres eljárásai Bogdán Zsolt mostani esperessel, valamint Püsök Csaba és Oláh Mihály lelkipásztorokkal szemben. Az EVB szerint – mindezek ellenére – „a vád nem felel meg teljesen a valóságnak, inkább személyi konfliktusok állnak a háttérben” (lásd az EVB 5/2010. számú határozatát).
6. Visky István, Kondor Endre és Fazakas Ferenc bihari lelkipásztorok, valamint Mike Pál érmelléki esperesjelölt esetére nézve a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést – viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s „szektás irányhoz” tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül – és legfeljebb a választók lelkiismerete tiltakozhat az ellen, hogy – belülről bomlasztó – „szektás” elemeket állítsanak felelős egyházi tisztségekbe.
Érdekes viszont elgondolkodni azon, hogy az EVB tisztelt tagjainak „lelkiismerete” miért fordul szembe a Választási Szabályzatot elfogadó közgyűlési atyák lelkiismeretével… (lásd az EVB 3. és 4/2010. számú határozatait).
Mindent egybevetve, mérlegelve és megfontolva, a következőket állapíthatjuk meg és mondhatjuk ki:
• A volt nacionál-kommunista rezsim, illetve a Ceauşescu-féle diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Szekuritáté. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazatukat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak.
• 1989-ben Temesváron kezdődött el a Ceauşescu-diktatúra bukása. Akik fegyvertelenül szembeszálltak az istentelen parancsuralmi rendszerrel – az ő áldozatuk, Temesvár szelleme kötelez bennünket: királyhágómellékieket!
• „Tudatában voltak-e a jelöltlistákat állítók, hogy minek vetették meg a melegágyát, amikor pártkatonákat jelöltek a tisztségekre?” – teszi fel a kérdést Pártegyház című írásában Gábor Ferenc köröstárkányi Testvérünk (lásd Reggeli Újság 2010. július 27.). Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen „elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak” minősítik az egyházi átvilágítást (lásd erdon.ro, 2010. március 9.), és „imádságos szentségükkel” azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként – mutatis mutandis – tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?!
Nem szabad felednünk: az ateista kommunizmus az Anyaszentegyház létére tört; azon problémáink legtöbbje, melyekkel húsz év óta viaskodunk: közvetve vagy közvetlenül a diktatúra átkos öröksége. Azért: „ne legyen közösségünk a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel”! – int bennünket az Apostol (Ef 5,11).
Illesse őszinte elismerés azokat a fellebbezőket, akik a sötétség erői ellenében védik az Egyház becsületét!
Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett – és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával.
Az egyházmegyei választógyűléseken az óriási – lelkiismereti és erkölcsi – felelősség, hogy 2010. augusztus 27-i üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatait!

Tőkés László, erdely.ma

Stratégiai gyümölcsök és energianövények

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/45882

Új lehetőségek vidéki mezőgazdáknak

Hat Kolozs és Szilágy megyei településről harminc mezőgazda vett részt azon szakmai-tanulmányi úton, amelyet az Ecorural szövetkezet és a Magyar Polgári Párt szervezett a magyarországi Nyíregyháza környéki ültetvényekre. A cél a tapasztalatszerzés volt két olyan tevékenységi területen, amelyek Erdélyben alig ismertek, de amelyeket, a kedvező természeti feltételeknek köszönhetően, érdemes a jövőben felkarolni.

Keizer Róberttől, az MPP kolozsvári szervezetének elnökétől megtudtuk: az Ecorural az első azon erdélyi szövetkezetek közül, amelyet az egykori Hangya szövetkezeti mozgalom mintájára nemrég hoztak létre. Már huszonöt tagja van, és eredményesen működik Kolozs megyében. Az általa szervezett tanulmányúton kétféle befektetési lehetőséget vettek célba a részvevők. Az egyik a stratégiai gyümölcsültetvények témája, amely különleges rendeltetésű növények termesztését szolgálja. Ilyen például a mogyoró, amit Nyíregyháza környékén a nagy múltú szerencsi csokoládégyár vásárol fel, vagy olyan növényi termékek, amelyeket az amerikai gyógyszeripar igényel. Utóbbi az ilyen típusú termelés 90%-át hasznosítja. Ennek a külön ágazatnak a beindításához egy év szükséges a talaj előkészítésére, viszont nagyon sok munkaerőt köt le, mivel muszáj gyorsan és kizárólag kézi munkával boldogulni. Mert a megrendelőktől folyamatosan érkeznek a hűtőládák, amelyeket huszonnégy óra alatt kell megtölteni frissen szedett gyümölccsel. Ilyen munkához hektáronként körülbelül 10 dolgozóra van szükség, és az erdélyi lehetőségek több száz hektáros beruházásban való reménykedésre jogosítanak fel. Számítások szerint egy 10 hektáros gyümölcsültetvénnyel rendelkező gazda évi jövedelme elérheti az évi 30 000 eurót.

A másik céltéma az alternatív energianövény-ültetvényeké. Kétségtelen, hogy jelenleg Magyarország a biomassza dolgában megelőzött bennünket. Viszont azt is tudni kell, hogy a 28 fajta energiafűz közül, amely az anyaországi talajban megterem, nálunk csupán kettőt-hármat érdemes felkarolni. Igaz, ezek kiemelkedő hozamra képesek az erdélyi feltételek közepette. Az Ecorural már egy hónapja agrárszakemberek bevonásával kísérletezik ebben a kérdésben. Becslések szerint Kalotaszegen több mint 7000 hektárnyi ültetvényre lehet húsz évre szóló szerződést kötni az erre vállalkozó gazdákkal. Sürgető és biztató tény, hogy az Európai Unió elvárása szerint hamarosan a villamos energia megtermelésének 20%-át kell alternatív úton biztosítania az országnak. Az ismétlődő árvizek ellen is hatásos védekezés az ilyen ültetvény, amely az esővíz 80%-át "szivacs"-ként nyeli el gyorsan, amit aztán fokozatosan enged ki magából. Szék, Magyarlapád és társai ily módon pótolhatnák a tarvágásokkal megsemmisített erdős területeket, amelyek miatt mostanában annyi kárt szenvedtek. Az energiafűzzel történő beruházás két év után hozhat nyereséget. Az Ecorural keddtől péntekig délután 5–7 óra között a 0264-583-305-ös telefonszámon, illetve az ecorural@yahoo.com elektronikus postacímen ad bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek.

A lezajlott tapasztalatszerző út után még további öt megyéből érkeztek jelzések gazdáktól, hogy szeretnének megismerkedni ezekkel a fejlesztési lehetőségekkel। Az MPP Kolozs megyei gazdasági szakosztálya más terveket is fontolgat a vidéki vállalkozók megsegítésére. Ilyen a svájci kecskék betelepítése, amelyek a helyi faj napi 2,5 literes tejhozamával szemben 6–6,5 literre képesek, vagy a méhészet fejlesztése, amely kiegészíti a stratégiai gyümölcs és az alternatív energianövény-ültetvények sorozatát – mondotta Keizer Róbert. ÖIB

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:10

Szilágy és Kolozs megyei MPP -s gazdák energiafa- és stratégiai gyümölcsültetvényekre látogattak

2010. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP

 

Kolozs megyei illetve kolozsvári MPP elnökségek közös projektekben gondolkozva újra megszervezték a most már hagyományossá váló gazdák számára megszervezett tapasztalatcserével összekötött külföldi munkalátogatást।

Ezúttal Magyarországra sikerült az újabb tapasztalatcserére az MPP-s gazdaembereket energiafa ültetvényekre kivinni ! Igy a gazdaemberek saját szemükkel láthatták mire lenne érdemes átállni ।
A nap második fénypontja a mostani nehéz időkben egyre több helyen elterjedő és magas jövedelemmel kecsegtető stratégiai gyümölcs ültetvényeken való munkalátogatás volt!
Ha az energia szempontjából a fűzfa tűnt ki , a stratégiai gyümölcs ezúttal a mindenki által ismert , de aránylag elhanyagolt bodza volt.
A gazdák megelégedetten és már a jövőévben megkezdendő talajelőkészítő munkálatokra gondolva az újonnan bevezetendő technológiák elsajátítására ösztönözve tértek haza

A mellékelt pár kép a gazdákat mutatja be!
A gazdák ezúton is köszönetüket fejezik ki a Kolozs és a Szilágy megyei MPP-s vezetőinek: Keizer Róbert, Simon Csaba , Csép Sándor és Keresztes Zoltán uraknak, valamint a magyarországi ültevények vezetőinek, amiért ezt az újabb tapasztalatcserével egybekötött munkalátogatást lehetővé tették ! (Erdélyi Polgár , Sarmaság.ro )

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:18

Kövér László: konszenzus kell a nemzetpolitikába

 

http://szekelyhon.ro/hirek/kozelet/kover-laszlo-konszenzus-kell-a-nemzetpolitikaba
2010. augusztus 15., vasárnap 18:09

Székelyudvarhelyre látogatott augusztus 14-én Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Jelenlegi tisztségében most tisztelte meg először a várost jelenlétével. Azon túlmenően, hogy rendszeresen jár Székelyföldre, családostól vagy akár egymagában, most az EMI-táborba készült, hónapokkal ezelőtt meghívták egy beszélgetésre. Mivel erre járt, a Magyar Polgári Párt vezetőségével is találkozott egy kötetlen beszélgetés erejéig. A közméltóságot az aktuális politikai helyzetről kérdeztük.

koverlaszlo1_b

– Milyen visszhangja van jelenleg a kettős állampolgárság törvényének a magyarországi közszférában?

Magyarországon a nemzetpolitikát illetően meglehetősen hullámzóak a kedélyek, könnyű lerombolni olyan eredményeket, melyeket hosszú éveken át próbálunk felépíteni. Úgy érzem, azon nyolc év után, ami az MSZP–SZDSZ kormányzást jellemezte, melynek eredménye a sok negatívum mellett az lett, hogy az a féle politika elvesztette a hitelét, ez egy pozitívum. Ez érinti a nemzethez való viszonyt is. Mindazok a demagóg uszító szólamok, melyek a státustörvény végrehajtása ellen szóltak, megmérgezték a magyarországi közállapotokat. Ugyanabba a kalapba kerültek, mint az összes többi hazugság. Az emberek egy része mindjárt december 5-e után szégyellte, hogy nem vett részt a választásokon, vagy éppenséggel nemmel szavazott. Úgy látom, a többség az elmúlt években megértette, hogy nincs veszítenivalója, ha összefog saját nemzettársaival – csak erősebbek tudunk lenni így.

Antalfi József , erdelyipolgar.blogspot.com

>